Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. JANüAn 17., SZOMBAT MM* ÍUI.1 5 Most: helytállni a termelésben is A HÉT HÍRE FEKEIiiiWES (Folytatás az 1. oldalról.) matosan dolgoznak a hibák kijavításán, de áramkimara­dások még tegnap is több he­lyen akadályozták a terme­lést. Az elektromos hálózat mű­szaki meghibásodása miatt sötétbe borult a Nagykőrösi Konzervgyár 1-es telepe már csütörtök délelőtt kilenc óra­kor. Egy órával később visz- szaállt a rend, de délután fél kettőkor; ismét áramszünet következett be. Pénteken reg­gel fél héttől újra volt áram világításra, a kutak működte­tésére és a kazánok újra in­dítására, de a termelés csak délután két órakor kezdődhe­tett él. Az áramszünet majd­nem 7 millió forint értékű termeléskiesést okozott a gyárnak. A ceglédi kenyérgyárban csütörtökön délelőtt 11 órakor szűnt meg az áramszolgálta­tás. A gyáriak az üzembe he­lyezett aggregátorral, gyors át­szervezés és váltott géphasz­nálat mellett folytatták a ter­melést. Az ideiglenes áram­forrás azonban csupán né­hány órás kimaradás áthida­lására alkalmas. Az operatív bizottság segítségével a ke­Fehér autó a havas úton (Folytatás az 1. oldalról) Két mcatűcsoport is segédkezett a veresegyházi sebesült férfit kórházba juttatni Megérkezett a magas vérnyomásos néni is Kerepestarcsára, a sürgősségi felvételi részlegre Értettem, indulunk „haza” Gödöllőre — mondja a mentőfő- ápoló Németh Ferenc a mikrofonba. Mellette dr. Győri Attila, a megyei mentőszervezet vezetője (Vimola Károly képriportja) Tudósítottak: Bányász Hé­di, Mörk Leonóra, Surányi János, Varga Sándor, Vi- csotka Mihály, Fotó: Ilan- csovszki János. km kellett £ Elek adott otthont az országos román kulturá­lis szemlének. © Ankét témája volt az Építőipari Tu­dományos Egyesületben az egészséges lakókörnyezet. © Budapesten a Fészek klubban megnyílt a Dajka Margit-cmlékkiállítás. © A hét híre az is, hogy hét­főtől drágábban vásárolhatjuk a kávét. legendáink egyike szerint Thököly Imre fejedelem volt az, aki — Ahmed nagyváradi török basa ebédre hívott ven­dégeként — megkapta a fur­csa marasztalást, hátravan még a feketeleves, s kóstol­hatta is hamarosan, de nem a kávét, hanem a bilincset... A másik legenda szerint — s ezt valószínűsítik a történel­mi kutatások — nem 1685- ben, hanem 1541-ben hangzott el a szállóigévé lett mondat, nem kisebb személyiség, mint II. Szülejmán szultán szájából. A címzett a gyermek király gyámja, a János Zsigmondot óvó és Buda várát őrző Török Bálint, akit. szintén vasra ver­ve vezettek el az ebéd vége felé, hozzájuttatva ezen a módon az ígért feketeleves­hez... Szemben a tetszés szerint választható legendák­kal, az bizonyos, hogy a ti­zenhatodik század közepén már ismert volt hazánkban a fekete leves, azaz a kávéivás szokása. Magánzsebnek, közpénztár­cának egyre költségesebb en­nek a szokásnak hódolni, hi­szen 1986-ban több mint 130 millió dollárt fizettek ki az eladóknak külkereskedőink e babszemnvi kellemetesség megszerzése fejében. Magya- rázgatjuk a bizonvítványt? Csupán töprengünk. Azon, va­jon valóban olyan jól megy-e nekünk, hogy a meevében és az üzletekben vásárolt ká­véért — azaz a vendéglátás­ban kifizetett összeg ebben nincsen benne — másfélszer annyit adunk forintjainkból, mint kenyérre...?! Országos­ra tágítva a nézőpontot, tény­leg nem lelni abban semmi különöst, hogy forintra átszá­mítva külkereskedőink két­szer akkora értékben kény­szerülnek kávét vásárolni, mint a déligyümölcsöket — citromot, narancsot, manda­rint, mazsolát, grape fruitot, banánt — összesen?! Ne szépítsük a dolgot; ta­valy az esztendő végén, a megugrott kereslet következ­tében — novemberben har­mincöt százalékkal több kávé fogyott el, mint 1985 novem­berében! — az érintetteknek hozzá kellett nyúlniuk az idei év elsp negyede dollárkereté­hez. Az így teremtett többlet­behozatal nyújtott azután módot az ünnepek előtti ke­reslet kielégítésére. A most hétfőtől érvényes áremelésnek az is egyik célja, hogy a fel- használás némi csökkentésével, enyhítse a dollárkiadási kény­szert. Az is szócska azonban azért hangsúlyos a dóit betűs szedés segítségével, mert vala­mi sokkal-sokkal fontosabb is történt most a kávé körül, mint maga a kellemetlen hír­ként szolgáló áremelés. E lát­szatra nélkülözhetetlen nedű kikerült ugyanis a szoros ál­lami árjáromból; megszűnt az árkiegészítés a mostani ár­emelés segítségével. A jövő­ben tehát, ha drágul a nyers kávé, akkor felfelé, ha ol­csóbbodik, akkor lefelé tarta­nak majd a hazai árak. Ke­ümuiásti! mmű a sípig menti Hétfő: hóvihar. Kedd: mínusz 23 fok, hóakadályok. Szerda: zömmel járhatatlan, jégbordás, hóátfúvásos utak. Csütörtök: melegfront-betörés, ónos esővel, jégpáncél. Péntek: végre ol­vad. És most tessék mindezt végiggondolni még egyszer — a mentős szempontjából! Miközben a gödöllői mentő- állomásról Erdőkertesre tar­tunk egy magas vérnyomásos betegért, aki rosszul lett, hol gurulva, hol korcsolyázva a Szabó Mihály garázsmester vezette fehér kocsival, a men­tőfőápoló Németh Ferenc ezt mondja: — A héten minden nap tizenegy órát dolgoztam, kivéve a szerdát, akkor tizen­hetet. Nem ért be időben a váltás. Már az első naptól csak a mentési és a sürgős feladatokat láttuk el. Vittem gombamérgezés-gyanús em­bert, sérültet, s segítettem a világra jönni — ez volt a ti­zennegyedik szülésem — egy 2809 grammos kisfiúnak. Vol­tam szolgálatvezető egy éjsza­kán. amikor egy késelés sé­rültjét, s egy vérző gégéjű operált beteget szállítot­tunk ... Az út Erdőkertesig máskor 20 perc, most több a duplá­jánál. Megtaláljuk a házat, .a Kossuth utcában, s a mentő­sök dr. Győri Attilával, a me­gyei mentőszervezet vezetőjé­vel a beteghez indulnak. Alig egy perc múltán már fordul­nak is a hordággyal. A 73 éves néni vérnyomása 190/100, szédül, látási és mozgászava­rai vannak. A lánya kíséri. — Még szerencse — mond­ja —. hogy édesanyám ilyen­kor télen nálunk van. A domb­oldalra, ahol lakik, nem me­hetett volna fel most a men­tő. A néni orvosságot kap, s megszólal a kocsiban az URH. A gödöllői állomás szolgálat- vezetője érdeklődik, túl va­gyunk-e már Voresegyházon. S mert nem, meg kell állnunk, hogy lássa az orvos a gerinc- sérültet az Oj iskola utcában, amíg megérkezik az esetkocsi. A háznál kétségbeesett asz- szonyok várnak. A szobában, az ágyon nyögdécselő, jajga­tó férfi, jó ötvenes, testes. — Nagyon fáj itt — mutatja a mellkasát —, hátulról sugár­zik. Elestem a jeges lépcsőn, azután meg négykézláb be­másztam a hideg konyháig... Erős fájdalomcsillapítót kap, miután a két kocsira va ó mentőszakember megállapítja, hogy a- gerincvelő nem sérült, talán a bordája, vagy a csi­golyája tört. Előkerül a na­rancssárga vákuummatrac, ao- ha fektetik óvatosan a férfit, arcára teszik már az esetko­csiban a maszkot, amelyen át az ugyancsak fájdalomérzést tompító gázkeveréket lélegzi be. Szükség lesz erre, mert bár testét abroncsként fogja a vákuummatrac, jeges, néhol döcögős az út, különösen a fővárosban, ezért át kell őt szállítani az ügyeletes csepeli traumatológiai osztályig. S hogy végre ismét indul­hatunk a nénivel Kerepestar- csa falé, már Gödöllőn hall­juk a rádióból: ismét kocsit várnak Erdőkertesen agy uro­lógiai beteghez. Kilenc óra utón néhány perccel indultunk Gödöllőről s délre jár az idő, amikor a Flór Ferenc Kórház sürgősségi fel­vételi részlegén dr. 'Kovács Alfréd átveszi a beteget. A kocsi máris fordul vissza, méghozzá üresen. Nem viheti el a gyógyultakat a kórház­ból, hogy olt helyet teremt- hessonek az új betegeknek. Az állomás kiürült, mind a nyolc mentőkocsi úton van, és ren­geteg a sürgős tennivaló. A hazafelé vezető úton dr. Győri Attilát faggatjuk: vajon a mentőszolgálat, mely épp idén tartja centenáriumát, hasznosíthatta-e a 100 évi ta­pasztalatot a mostani időszak­ban? — Azt hiszem az, hogy egyetlen járművünk sem lett üzemképtelen, s hogy nem történt mentőbaleset, annak is köszönhető, hogy novem­berben álltunk át a téli üzem­re, s nem hétfőn. A kocsikon téli gumi van, ha kellett, használták a hóláncot. Előfor­dult, hogy elakadtak, ilyenkor magukat, egymást mentették vagy segítséget kértek — s kö­szönet érte: mindig kaptak — a magyar és a szovjet kato­náktól. Például három állo­máson is terepjáró vagy lánctalpas állt készenlétben. A mentőszervezet már hétfőn hajnalban intézkedett: csak a sürgős és a mentési feladatok­nak tegyenek eleget. S ahol kellett, az állomásokra behív­tak egy-egy autóvezetőt, aki a szabad ég alatt álló kocsikat is megjáratta óránként, hogy menetre készek legyenek. — Mi okozta a legtöbb problémát? — Az útviszonyokon kívül az, hogy az embereket kellett meggyőznünk: a két hete megbeszélt mandulaműtétre nem tudjuk kórházba vinni a kisfiút, s a reumást sem szál­líthatjuk fürdőkúrára. Szeren­csére nem volt szükség hosz- szas gvőzködésre, megértették, hogy fontosabb a szülő nőt, az infarktusost, a sebesültet vin­nünk. Akitől csak segítséget kértünk, mindenkitől meg is kaptuk. Volt olyan, hogv lánc­talpassal, azután HÉV-vel, maid mentővel szállítottunk törött lábú embert, harckocsi­val három magas lázas gyer­meket. — Megvonná ennek a hét­nek a mentősmérlegét? — Nincsenek a kezemben az adatok, de tény, hogy több tízre tehető a fagyási sérülé­sek száma, voltak kihűléses halálesetek is. Sajnos — mert csak a kórházakba szállíthat­tunk betegeket — megnőtt az osztályokon a zsúfoltság. Ma jutottunk el odáig, hogy ha éppen van szabad kocsink, egv-egv gyógvultat hazavihe- tünk. De azt hiszem, még a következő naookban is szük­ség lesz area, hogv csak a vál­tás megérkezésekor méhessé- nek haza a szolgáiéból a mentősök, s valószínűleg én is magammal hozom míg reg­gelente a kát sapkát, a vil­lanyborotvát ... Vasvári G. Pál mélheíően. Mármint azt reméljük, hogy mozogni fog az ár, két irány­ban is, s akkor nem állhat elő olyan helyzet, mint ami­nek vége szakadt. A belföldi ár ugyanis nem sok kapcsola­tot mutatott azzal, amikor ol­csó volt a nyers kávé a világ­piacon, s azzal sem, amikor a számított tonnánkénti 2200 dollár helyett 3800 dollárért kellett megvásárolni a csé- szénkbevalót, mint történt ez tavaly. Nagy luxus ugyanis ennyire elszakadni a világ­piactól ; keserű feketeleves lett, lesz a vége, nem csak a fekete leves esetében. Valamelyest csökkent a me­gyében a legutóbbi években a kiskereskedelemben eladott kávé mennyisége, de koránt­sem olyan mértékű az a visz- szakozás, amint azt a többszö­ri áremelése és a családi jöve­delmek alakulása indokolná. Magánügy természetesen, ki mennyit, naponta hányszor és miből készítve tölt a kávés­csészéjébe. Az viszont tény, hogy míg 1900-ban fejenként tíz deka — igen, nem téves, tíz deka — kávé elfogyasztása jutott a megye egy-egy lako­sára, most már évek óta 290 de.ka a juss. Ami azért nagy különbség! Akkora, hogy elke­rülhetetlen a gondolat: való­ban ekkora szükséglet a kávé, vasv csuoán egv felkapott és tartósodéit szokás? Kodéi'ok borzolása lenne említeni, 1970-ben a jelenleg — tízdekás csomagolásban — 560 forintos Omnia 160 forin­tot vetetett elő a pénztárcánk­ból? Már miért lenne a kedé­lyek borzolása? Hiszen úgy reális, ha társítjuk hozzá az 1970-es jövedelmünket... csak éppen ezt ritkán teszi meg az egyén, a család. Holott a ket­tő különválasztása veszedel­mes — tudati, gyakorlati — ingoványokra vezethet ben­nünket. Azt tálalhatja elénk feketelevesként, hogy megint csökkent az életszínvonalunk, hiszen drágább lett. a fekete leves ... szükségletként, tün­tetve fel azt, ami nem az. S ilyen tiprődésoink közepette nem jut kellő figyelem arra, mi lesz valót szükségleteink kielégítése fedezetének meg­teremtésével .. Mészáros Ottó Tmu ruiv-auuuiasra, májú minden órakor Dobogókőről Pilisszentkeresztre és minden óra 40 porckor Pilisszentke- resztröl Dobogókőre. A vitai- díj 8, a csomagdíj 4 forint. A Pomáz—Dobogókő közötti utazási -igények kielégítésére egy tartalék autóbuszt vezé­nyeltünk. Indulnak az autóbuszok A Volánbusz forgalmi iro- lájának vezetőjétől, Sohár 'stvántól tegnap délután is áztató információkat kap­áink: — Megindult a forgalom Ojszilvás—Abony között. To­pábbra sem közlekedünk: jyermely—Tardosbánya, Dö- nörkapu—Lajosforrás, Vi- segrád—Nagyvillám között Ez itöbbi két útvonal egy nyo- non járható, de a kitérésre tincs lehetőség. Szombaton elindítjuk bz Í3SZOS tervezett nemzetközi es ávolsági járatot. Beindít­juk sí járatainkat Pilisszentke- ■eszt—Dobogókő között is. Az lutóbusz 9 órakor indul Po­fik. keddi és szerdai viszony­lagos rend plán csütörtökön reggel negyed kilenckor a Batthyány téren ismét beje­lentették, hogy a metró csak a Deák tér és a Fehérvári út között jár. Közben a HÉV is leállt a szentendrei vonalon Az új szerelvény ugyanis mű­szaki hiba miatt a Margit hí­don túl vesztegelt. Több szá­zan gyalog jutottak el a Mar­git hídig, s mert a hatos és négyes villamosra lehetetlen volt feljutni, tovább a Nyu­gati pályaudvarig. Ezen a reg­gelen Szentendréről csaknem 'három óra hosszat tartott az utazás a Belvárosig. A hely­zet pénteken sem volt jobb a szentendrei HÉV-vonalon. A Volánbusz eddig jól vizs­gázott a hideg napokon. Szent­endre térségében —, a szerdai rádióhírrel ellentétben — ha késésekkel is, de foiyamato­mukodott a fűtés, ezért a pénteken reggel érkező gyere­keket haza kellett küldeni. Fűtéshibákról, hideg isko­lákról tegnap is adtunk hírt, egyről azonban tévesen: azt írtuk, hogy Dobáson nem volt tanítás. Amint azonban a nagyközség tanácselnöke, Pé­tiké Jánosné dr. tájékoztatta szerkesztőségünket, minden iskolában működött a fűtés Szárítják a motorokat nyérgyár újabb, honvédség aggregátort kapott, s iger nagy nehézségek árán, de ki­sült a kenyér. A Démász pén­teken hajnali 2 óra tájt tu­dott újból áramot adni. A megfeszített munkával forga­lomba kerülő kenyérnek in­kább a minőségével, mintserr a mennyiségével lehetet gond. A IX. kerületi óvodában a: áTíimL’imnrnHác miatt n orr Az elmúlt napok időjárás ehetetlen helyzeteket produ cált a közlekedésben is, ren ;eteg volt a fennakadás lÉV-vonalakon, többek kö :ött Szentendre és Budapes cözött is. De miért mondott csődöt IÉV? Mert ezek a; 1972-be; vásárolt, NDK-ban gyártót cocsik nagyon alacsonyak, i enéklemezeik mindössze 1 rentiméterre vannak a sínko •onától, ha a hóréteg ennt nagasabb, a szilárddá fagyot /ízrészecskék bejutnak a mo orok forgórészeibe, zárlaté :s egyéb bajokat okoznak. A munkába állított régi szerel­vények közlekedtek, meri azok jóval magasabb építé- sűek, megfelelnek a vasút; szabványnak. A BKV-naik most mintegj 400 motort kell szárítani, ja­vítani. A kár súlyos milliók­ban mérhető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents