Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
IM7. MNÜÄR 14., SZERDA Kiállítótermekböl Művész házaspár bemutatkozása jf A «obi BörzsSny Múzeumig ban január 31-ig tekinthető s meg Puskáé László lestőmű- 4 vész és Puskás Nadja textil- * művész közös tárlata. Puskás László Ungváron született 1941-ben, Puskás Nadja Ukrajnában. Mindketten Lvovban végezték el az iparművészeti főiskolát, ott találkoztak, s kötöttek egymással egy életre szóló emberi, művészi szövetséget, mely összetartozásukban a két nép barátságát is jelképezi. Két lányuk van, s egyre tisztuló, növekedő művészetük. Ez. a szellemi vagyonuk. Ungvári képek Puskás László tömör egyszerűséggel szerkeszti gondolatilag és formailag egyaránt megalapozott képeit. Egyéniség, aki egy nép érzéseit, sorsát jelenítette művészetének nyitó korszakában:, a kárpátaljai emberek egyszerű méltóságát. Népbe kapaszkodot- tan lett eredeti, ezért hívták meg tanárnak a Ívovi ipar- művészeti főiskolára, ezért kapott Komszomol-díjat, ezért részesült az UNESCO-érem- mel kifejezett elismerésében, ezért nyerte el már itthon a Derkovits ösztöndíjat. Megjelenik tiszta panorámaként keze nyomán Ungvár látképe, édesapja portréja, a külső élet xés a lelkűiét — e két zóna határmezsgyéje a konstruktív erővel idézett ablak, az elválasztó és összekötő térség. Ebből a sorozatból emlékezetes a Keresztelő és a Técsői lakodalom, ahol a munka bősége és megnyugvása, a táj karaktere a figurákban testesül a drapériák suhogásának lendületével. Megörökítette a viski látképet, nemcsak az ormán elszármazott Csík István arcmásával, hanem' Illyés Gyula, Németh László és Veres Péter portréjával. Amikor a „mezei szorgalmat” idézi, akkor láthatóvá válnak a Kárpátok nyugodt tömbjei. E ciklus festői értékén túl do«su-ftisa ukwh*sát, melyet azonnal és természetesen a Magyar Nemzeti Galériának adott át, kitűnőre vizsgázva emberségből is. Ekkortájt kezdett foglalkozni a XVII. századdal és újszerű megközelítéssel festett számtalan magyar—török festményt arról az időről, melyet József Attila szavaival „békévé oldott az emlékezés”. Itt is régi és őrzött erénye nyilvánul meg — a tömörség és a stílus összefoglaló világossága. Évek Pomázon Puskás László családjával l&74-ben költözött Magyarországra, közelebbről Pomáz- ra. Sok szempontból jelentett ez számára folyamatosságot. A közeli hegyek barátként üdvözölték, s Pomáz épp úgy a nemzetiségek kézfogását jelentette, mint Kárpátalja. Ám itt mégis a képi fogalmazásban lépett előre. A fehér és szürke felületek árnyalt rrtotívumaiban nem egyszerűen a külső tér jelent meg tisztán, hanem a gondolat is, melygt a tornyok és ablakok közvetítettek. A. népi 'szürrealizmus látásmódja nála így( egyszerűsödött tovább új,’konstruktív képi felismerésekké. Szemlélete változott, közösségi érzése nem. Immár budapesti lévén felfedezte TorPesti és riói Isaura A havazás és a szokatlanul zord időjárás nem jelenthet akadályt az embereknek, ha kedvencükkel szeretnének találkozni. Tegnap este a Budapest Sportcsarnokban láthatta a közönség a Rabszolgasors című televíziós sorozat főszereplőjét, a brazíliai Lucelia Santost. A hazájában is rendkívül népszerű színésznő — mint arról már beszámoltunk — hétfőn este találkozott az újságírókkal. Itt ismerkedett meg Detre Annamáriával, aki a magyar szinkronhoz kölcsönözte a hangját. Képünkön a pesti és a riói Isaura, szemmel láthatólag máris jó barátságban. Az autogrammal a művésznő azon rajongóinak szeretnénk kedveskedni, akik személyosen nem tudnak tőle aláírást kérni. A szöveg: a Pest Megyei Hírlap olvasóinak szeretettel, mindenkinek sok csók: Lucelia Santos, Isaura. (VimoLa Károly felvétele) A szerénység bensőséges, a szolgálat névtelenséget is választó tisztasága jellemzi Puskás Nadja munkásságát — szlnérzék, formateremtő erő, humánum. Faliszőnyegeit két részre oszthatjuk. Önálló műveire, mellet végtelen alázattal és együttérzéssel szerkeszt növényekről, állatokról és szőnyeg-interpretációira, melyekben Puskás László képeit műfordítja textilre emberi és művészi szövetségben. A Puskás művész házaspár eddig nemcsak Budapesten, Kerepestarcsán, hanem immár Szobon is bemutatkozott külföldi sikereik mellett. Mindenképpen indokolt, hogy a legközelebbi közös tárlatuk Pomázon legyen, ahol a hetvenes évek közepén éltek és alkottak. Losonci Miklós Magvető Kiadó Jubileumi kötet A kortárs magyar irodalmi művek kiadásának műhelye, a Magvető Kiadó ötezredik kötetét — Temesi Ferenc Por A—K-ig című lexikonregényét — kedden mutatták be Budapesten az Illyés Gyula könyvesboltban. A jubileumi kiadványt Jo- vánovics Miklós, a Magvető Kiadó igazgatója ismertette, s röviden szólt az 1955-ben alakult kiadó munkájáról, kiemelve, hogy a több mint három évtized alatt a gondozá sukban kiadott könyvek 86 millió példányban jelenték meg. Az ötezredik kötet szerzője Szegeden született, s en ciklopédikus jellegű művét évekkel ezelőtt kezdte publi kálni folyóiratokban. A szótárszerű könyv egy vidéki városban, „Porlódon” játszódik, ahol a .„por” ellen nemcsak küzdeni kell, hanem együtt élni vele, sőt szeretni is. A regény lapjain egy család sorsa bontakozik ki, a történet főhőse az ötvenes évek gyermeke. A lexikális szerkesztésben egymás mellett jelennek meg a múlt és a jelen alakjai. Történelmi relikvia A 48-as emigráció Nemzeti értékű levélgyűjtemény került napvilágra Pécsett. Az 1850 és 1870 között kelt levelek írói kiemelkedő történelmi személyiségek. Címzettjük: Mednyánszky Sándor honvéd ezredes. A kegyelettel őrzött levélgyűjtemény nemzedékről nemzedékre hagyo- mányozódott a családban, mígnem most — egy haláleset után — a kései utódé lett: dr. Mednyánszky Sándoré. Az Apáczai Csere János Nevelési Központ könyvtárának Igazgatójáé. A kollekció legértékesebb része: Kossuth levelezése Mednyánszky Sándorral. A mintegy ötven oldalt kitevő 17 Londonba küldött lévél az utóbbi időben felfedezett legjelentősebb Kossuth-kézirat- gyűjtemény. A további anyagból a legnagyobb iratcsomó Klapka Györgyé. A további levelek szerzői: Vukovics Sebő, a debreceni kormány igazságügy-minisztere. Teleki László, a tragikus sorsú politikus és fró, Kmety György honvéd tábornok és Ihász Dániel honvéd ezredes, Kossuth hadsegéde, valamint Türr István tábornok, Garibaldi főhadsegéde. Az egyik irat nem levél, csak egy írásos üzenet, mégis történelmi relikviának számít, mivel aláírója az olasz szabadsághős, Garibaldi tábornok. A MESTER KÖSZÖNTÉSE Hófehér a vidék, csöndes gyönyörűséges. Szentendre szélén a Pismányi-völgy lankái közrefogják á „nagyöblű tájat” és a látóhatár szélét a ködös szürkeségben rejtőző hegyvonulat szabja meg. A nagy fehérségben mintha megnőtt volna a távolság, a tér. Ám mégis ez az a vidék, amelyet nyári színekben valaLevél egykori iskolámba A makádi rektor-taní tó üzenete MELEGSAGGEL és örömmel töltött el a hír: a makádi általános iskola felvette Thury József nevét. Makád... Egy aprócska település a Csepel-sziget legdélibb csücskén, a két Duna találkozásában, ahol véget ér az országút. Szülőfalum. Itt láttam napvilágot, itt cseperedtem felnőtté. A tudósítást olvasván, emlékek tolulnak elém: az ódon iskola falai, a hosszú, zöldre festett, tintatartós iskolapadok, amelyekben még szüleim is tanulták a betűvetés művészetét. Hajdanvolt tanáraim arca, akik megtanítottak — a kötelező tananyagon túl — becsülni az embert, tisztelni a munkát, s a szűkebb szülőföldön keresztül szeretni a ha- zát.. Több mint tíz éve Vácott élek. A kisváros minden mozdulatéval .és lélegzetével együtt. Mégis, Idegsejtjeim minden rezdülésében ma is ott munkálkodnak az otthonról hozott gondolatok. Jómagam szintén közreműködtem abban, hogy Thury Józsefről, falunk nagy szülöttéről, utcát nevezzenek el Makádon. Kedves középiskolai tanáraim, dr. Paulavits Teréz és dr. Kovács József —akik ma a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán az új pedagógusnemzedék felkészítésén munkálkodnak — hatására felkutattam az akkor még meglevő, Thury Józseffel kapcsolatos tárgyi emlékeket. így került r ráckevei Árpád Múzeum tulajdonába Thury József bölcsője, a szülei hozományát jelképező tulipán- tos láda, sarokpad és egyéb apró emlékek. Milyen jó lenne, ha a múzeum vezetői lehetővé tennék és az iskola vezetősége is igényelné, hogy ezek a tárgyak — akár letétként is — visszakerülnének Makádra! Oda, ahol Thury József örökségét felvállalták é« ápolni kívánják. Talán egy emlékszoba vagy egy emléksorok még szorosabbá fűzhetné a szálat a múlt emlékei és a felnövekvő nemzedékek között. 1963—64-ben Thury Józsefről elnevezett irodalmi szakkör működött a régi iskola falai között, 1967—69-ig a község fiataljaiból szerveződött a Thury József honismereti szakkör, amelynek tagjai — nem kis eredménnyel — a falu múltjának felkutatását tűzték ki célul. Naplójukat ma is szeretettel őrzöm. EMLÉKEIMBEN él még, amikor a falu főterén, közadakozásból, emlékművet akartunk állítani Thury Józsefnek. Akkor nem sikerült. Ma valósággá vált. Ott, és éppen ott, ahol egykori szülőháza állott.'. Ma itt egy korszerű. minden igényt kielégítő oktatási-nevelési központ vállalja: a község életének és művelődésének központja akar lenni, Thury József szellemében. Ügy legyen! Kívánom, hogy az ott dolgozó pedagógus kollégák, diákok és a falu egész közössége sok örömét lelje a valóban szép, Igényes munkával elkészült nevelési központban. A Cegléden élő, de szíve mélyén örökre makádi rektor-tanítónak megmaradt Pataky Ferenc 1937-ben, a hajdanvolt Csepel-szigeti Duna Egyesület folyóiratában írt Thury-életrajzát egy idézettel fejezte be. Olyan idézettel, amely ma is mottóul szogálhat — és szolgáljon Is! — az utókor nevelőinek, tanulóinak En sem tudok mást mondani: „Szeretni a múltat, amire a jelent rakjuk, I Hinni a jövőben, amit építünk, / Hinni, szeretni és dolgozni, / ez a ml kötelességünk is.” Dudás László volt makádi diák mikör síkba kényszerítétf, képpé varázsolt Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész. Ha a mester most erre járna, ráköszönne a téli dombos táj. Köszöntené: isten, éltesse sokáig nyolcvanhetedik születésnapja alkalmából! Adjon neki erőt, hogy abból a művészetből, emberségből, szere- tetből, ami belőle sugárzik, juttathasson pártfogoltjainak, tanítványainak, tisztelőinek -~ az egész emberiségnek. Hosszú volt az út a Ko- lozs megyei Katona községtől Kolozsváron, Nagyenye- den, Budapesten, Párizson át Szentendréig. Hosszú volt, amíg a képzőművészetek iránt fogékony nagyenyedi gimnazista — majd Vaszary János és Rudnay Gyula pártfogoü- ja — a romantikus-realista ábrázolásmódtól a konstruktív ábrázolásig eljutott. Párizsban Cezanne és a kubisták művészetével ismerkedett meg, gazdagabb lett, ám a sík- és térábrázcjlás, mint kifejezési mód, inkább a sajátja lett. Ezért kapott helyet kedvelt motívumvilágában jó időre a falsík, a lépcsőfeljárö- val tagolt ház, amely valóságában itt is, ott is a felfedezés örömével ajándékozza meg a Szentendrére látogatót. Rácsodálkozik, s rájön, ugyanazokat az utcákat rója érdeklődő, figyelő szemmel, amelyek Barcsay mestert ihlették meg. Nem csoda, hiszen az 1930-as évek óta második otthona, alkotóműhelye itt van. Ha művészek lennénk, de jó lennel Ezen a szép évfordulón bensőségesen, „romantikus-realista” színű szavakkal kívánnánk minden jót az idős mesternek. Ám a valóságban élve, szemlélődve, alkotva szeretetten üdvözletünket a pismányi lankákon fehérlő hó tisztaságával küldjük, kívánva: maradjon méig sokáig köztünk, örömünkrel Eszes Katalin kumentáció; művelődéstörténet és néprajzi forrás, e'mlék egyben. Innen sokszoros fontossága. Puskás László: Técsői lakodalom (olaj). I ... .......................... ; S zőnyeg-interpretációk
