Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
6 1937. JANUAR 14., SZERDA mJogi tanácsok A* eladott örökség illetékköfeies i A lakás visszaadása esetén mi a bérlő kötelessége? • Özvegyi nyugdíj újabb házasságkötés esetén Február 1-jéfáI hatályos Feltárás és megelőzés • Félig felépült családi házamat családi okok miatt el kellene adnom, és szüleim falujában építkeznem. Cgy hallottam, ha 10 éven belül eladom az ingatlanomat, magas adót kell fizetnem utána. Igaz-e ez és lehet-e alóla mentesítést kérni? — kérdezi D. A., leányfalui lakos. Ház és földingatlan — megszerzésétől számított — 10 éven belüli elidegenítése adóköteles abban az esetben, hla az eladási és eredeti vételár között értékkülönbözet áll fenn. Az adót az értékkülönbözet alapján határozzák meg. Nem kell azonban adót fizetni, ha a tulajdonos házát vagy földjét azért bocsátja áruba, hogy saját magának, vele együtt élő házastársának vagy gyermekének lakást vásároljon vagy építsen és a régi ingatlan eladásából származó jövedelme nem haladja meg a szerzett ingatlan forgalmi értékét, vagy építése esetén az építési költségeket. Ha a szerzett ingatlan értékét meghaladja az eladott ingatlantól származó jövedelem, akkor a különbözet után adót kell fizetni. Az adómentesség további feltétele, hogy az eladó az új ingatlan vásárlásának szándékát a helyi tanács pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél bejelentse. Az elidegenítéstől számított egy éven belül a vételt igazolják, vagy építés esetén öt éven belül a használatbavételi engedélyt bemutassák. Ha az adásvétel vagy az építés az adóbevallásban előírt határidőn belül megtörtént, akkor a bejelentés helyett ezek tényét kell Igazolni. Elvész az adómentesség lehetősége, ha a bejelentés, illetve az ingatlan- szerzés a bejelentésre nyitva élló utolsó határidőig sem történik meg. • T. P. bicskei olvasónk az Örökrészét eladta testvérének. Meglepetéssel tapasztaltam — írja —, hogy ezért nekem és a testvéremnek is ki kellett fizetni az illetéket, pedig úgy tudtuk, hogy ilyen esetben csak az egyik tel fizeti azt. Olvasónk jól tudja, hogy annak a terhére, aki a neki jutó örökséget vagy ennek egy részét a hagyatéki tárgyaláson a másik örökösnek átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ezt a rendelkezést azonban csak akkor lehet alkalmazni, ha az átengedés ingyenes. Ilyenkor ugyanis az ajándékozó örökös semmit nem kapott, méltánytalan lenne tehát, ha öröklési illetéket is kellene fizetnie. Más a helyzet akkor, ha a másik örökös javára elleil- érték fejében adja át az örökséget. Ilyenkor ugyanis az örökös megszerzi a neki jutó vagyont, s ezért kell illetéket fizetnie. Amikor ezt a vagyontárgyat továbbadja, ak-' kor az általános szabályok szerint kell vagyonátruházási illetéket fizetni, amelyet általában a vevő visel. Így tehát jogszerűen járt el az illetéket megállapító hatóság. • Fülöp János budapesti olvasónk új lakást kapott. Kérdezi, hogy a régi lakását milyen állapotban kell visszaadni a bérbeadónak. A bérlöt az a kötelezettség terheli, hogy a lakást, valamint a leltárban szereplő berendezéseket tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visz- szaadnia. A tiszta, rendeltetésszerű állapot sokszor vitatott. Az átadáshoz a helyiségek padlózatának burkolatát és az ablakokat lemosni és por- talanítani kell. A falakat és a mázolt felületeket szintén tiszta állapotban kell visz- szaadni. Ha a falak festése, az ajtók, ablakok mázolása nem folyamatos (töredezett, felpat- togzott), illetve azokon el nem távolítható szennyeződés található, akkor csak a festési, mázolási munkák elvégzése után adható vissza a bérbeadónak a lakás. Mindezekből kitűnik tehát, a bérlőnek a karbantartási kötelezettsége nem értelmezhető úgy, hogy a lakást újonnan kifestve, frissen mázolva köteles átadni. A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a hiányosságokat és a bérlőnek az őt terhelő hibák megszüntetésének határidejéről nyilatkoznia kell. Ha a bérlő nyilatkozatát a bérbeadó nem fogadja el, a bíróságtól 30 napon belül kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását. 9 Lakásomat a közelmúltban kirabolták. A tettes ugyan megkerült, de elrabolt ékszereimet eladta. Mit kell tennem, hogy minél előbb pénzemhez tilthassak? — kérdezi F. P.-né Nagykőrösről. A büntetőeljárás elsődleges célja a büntetőjogi felelősség eldöntése. Fontos érdek fűződik azonban ahhoz is, hogy a bűncselekménnyel okozott kár minél gyorsabban megtérüljön. A büntetőeljárás során a sértett az őt ért kárt polgári jogi igényként érvényesítheti az elkövetővel szemben. A bíróságnak — amennyiben a polgárjogi igény elbírálása jelentősen nem nehezíti, illetve késlelteti a büntetőjogi eljárás befejezését — kötelessége a kárigényről is dönteni. Annak érdekében, hogy a bíróság a polgári jogi igény elbírálásának feltételeit a tárgyaláson tisztázhassa, szükséges, hogy a sértett igényét minél előbb, lehetőleg már a nyomozó hatóság előtt jelentse be. Amennyiben ezt nem tptte meg, természetesen lehetősége van a bíróság előtt is kérni keletkezett kárának megtérítését. Ha a sértett valamilyen okLevelet kaptunk Bencze L ásziónétól Tápiógyörgyéröl. Mint írja, a családtagjaival közösen egy építkezésen végzett 1540 munkaórát kitevő nehéz, kétkezi fizikai munka ellenértéke hetvenezer forint lenne. Ezen pereskednek a megrendelővel, akiről csak a továbbiakban — amikor már személyesen találkoztunk — derült ki, hogy rokon. A polgári pert a Fővárosi IV. Kerületi Bíróság tárgyalja. A legutóbbi — BencZéné emlékezete szerint a negyedik — tárgyalás után beszélgettünk. Arról, hogy eddig már számos tanút meghallgattak, helyszíni szemlén megtekintették a szóban forgó épületet és elkészült az igazságügyi szakértő kilencoldalas kimutatása is pontos számításokkal, hogy mennyi a földkitermelés, a betonozás, zsaluzás, gerendafél- rakás és más kőművesmunkák értéke házilagos kivitelben. Eredetileg pedig az építkezésre vonatkozó szóbeli megállapodásnak nem volt semmi hivatalos jellege. Bencze László és felesége — már nyugdíjasok — két fiút nevel. Múlt év nyarán, amikor rokonuk megkereste őket kérésével, még mindkét fiatalember középiskolás volt. A Bencze család vállalta, hogy amíg a nyári vakáció tart, építkeznek a rokon erdökertesi házán. A fizetségre vonatkozólag írásbeli szerződés nincs, de az volt a megállapodás, hogy a rokon gondoskodik számukra szállásról, ellátásról, pótolja az apa arra az időre kieső nyugdíj melletti keresetét, és anyagilag hozzájárul ahhoz, hogy a nagyobbik fiúnak egy használt gépkocsit vásároljanak. Ami azt iljteti, elég tág, sokféleképpen értelmezhető megállapodás. nál fogva nem kérte a büntetőeljárásban a kártérítést, polgári peres úton is felléphet az elkövetővel szemben. Mind a büntetőbírósági ítéletben, mind a polgári peres eljárás keretében megítélt kártérítés behajtására a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók. így tehát sorrendiséget kell tartani az esetleges több igénylő tekintetében. Ezért előfordulhat sajnos, hogy olvasónk esetleg csak évek múlva juthat az őt megillető kártérítéshez. • j. p.-né úiósdi olvasónk 62 éves. Férje 8 éve meghalt és 2 éve élettársi kapcsolatot létesített, amelyet most szeretnének törvényesíteni. Olvasónk azonban tétovázik, attól tart, hogy a férje után járó özvegyi nyugdijat nem fogja megkapni a jövőben. Az özvegynek az elhunyt férje után élvezett jogai az új házasságkötéssel általában megszűnnek. Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasságkötés esetén csak akkor szűnik meg, ha az özvegy az 55 évet még nem töltötte be. Ha ezt követően köt házasságot, választási jog illeti meg. Vagy kéri az állandó özvegyi nyugdíj további folyósítását, vagy pedig végkielégítést igényel. A végkielégítést o házasság megkötésétől számított egy éven belül kell kérni, és annak összege a házasságkötés hónapjára járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszerese. Olvasónk tehát választhat. Ha a házasságkötés az 55. év előtt következett be, a jogosultat választási jog nem illeti meg, végkielégítésre azonban ő is jogosult. Dr. Sinka Imre Bencze Lászióné így beszél az építkezés körülményeiről: — Rengeteg kényelmetlenséget vállaltunk. Négyen aludtunk egy rekamién, és az ellátásunkról sem gondoskodtak rendesen. Jól kell étkezni azoknak, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Én főztem és hétezer forintot költöttem a kosztra. Hajnaltól késő estig dolgoztunk, mert nagyon akartuk azt a kocsit. — Miért volt olyan fontos? — A nagyfiúnknak szántuk érettségi ajándékul. Abban a középiskolában, ahová ő járt, majdnem minden gyereknek megvették. Nem akartuk, hogy hátrányban legyen, amiért az ő szülei már nyugdíjasok. A család tehát az iskolai szünidő idejére áttelepült Erdőkertesre, és építette a 42 négyzetméteres házat. Idősebb Bencze László még az után is ott maradt és dolgozott, amikor a felesége és a fiai már hazatelepültek. Számításaik szerint a fiúk személyenként 400—400, az apa pedig 740 munkaórát teljesített. Az asz- szony emlékezete szerint a rokon így búcsúztatta őket: menjenek csak nyugodtan haza, pár nap múlva meglesz a kocsi! Ám amikor á családapa azzal állt elő, hogy lenne egy megfelelő járgány 55 ezerért, a munkaadójuk nem fizetett. Ekkor fordultaik ügyvédhez, majd a bírósághoz. Bencze Lászióné megmutatja. az alperes, ugyancsak ügyvéd által fogalmazott ellenkeresetének egy példányát. Ebben arra hivatkozik, hogy a szóbeli megállapodáskor kifejezetten 30—35 ezer forint határig vállalt teljesítési kötelezettséget, e^en túl minden más családi szívességi alapon történt. Arra számított, hogy munkájukkal viszonozzák azt a szívességet, amit korábAz Elnöki Tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről, amelyek az e tárgykörben eddig — 13 év ótá — érvényesített irányelveket váltják fel. Az új rendelkezések február 1-jétöl lépnek hatályba. Az új elvek alaptétele, hogy a bűnözés elleni küzdelemnek mindinkább a bűnözés okainak feltárására és megelőzésére kell irányulnia. A bűnüldöző és igazságügyi szervek elsőrendű feladatává teszik az előírások, hogy derítsék fel a bűncselekményeket, gondoskodjanak az elkövetők — személyre való tekintet nélküli — felelősségre vonásáról, a bűn- cselekmény elkövetését lehetővé tevő körülmények feltárásáról. A védelem és a védekezés jogának maradéktalan érvényesülése alapvető törvényességi követelmény. A büntetőügyek alapos és gyors elbírálása érdekében a jogalkalmazók biztosítsák, hogy a védő minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználjon. Szakértőt kirendelni csak akkor indokolt, ha az ügy megítéléséhez szükséges tények szakszerű elbíráláshoz elen- gedhetetlen a különleges szakértelem. A tanúk idézéséből és kihallgatásából nem következhet az állampolgárok felesleges zaklatása, a munkából való indokolatlan kiesése. Hatósági kényszer alkalmazására, különösen a személyes szabadság korlátozására a törvényi előfeltételek megléte esetén is csak akkor kerüljön sör, ha az eljárás sikeres lefolytatása ezt feltétlenül megkívánja. Előzetes letartóztatás elrendelésére elsősorban a szökés veszélye, valamint az eljárás lefolytatásának a veszélyeztetése esetén, illetőleg akhan nyújtott a számukra. A teljesítményükkel egyébként elégedetlen, mint írja, a jelenlét nem egyenlő a munkával. Állítása szerint szeptember 28-án, amikor idősebb Bencze László is elköltözött onnan, még csak negyedrészt állt az építkezés, a többit fogadott munkások csinálták. Az általa megbízott szakértők szerint a munka ellenértéke 15 ezer forint. Ezt követően került sor a helyszíni szemlére, tanúkihallgatásokra és a hivatalos szakértői vélemény elkészítésére. Ez utóbbi szerint a munka ellenértéke házilagos kivitelezésben 76 ezer 597 forint. Ám az alperesnek is vannak — az említett beadványban szereplő — ellenérvei. A telken már eredetileg készen állt az alapozás, és ezen túlmenően mindvégig egy fizetett segédmunkás is dolgozott ott. És segítettek a szomszédok is hétvégeken ingyen, barátságból. Emellett pedig, mint a továbbiakban kiderül, nem kapta meg az építkezésre azt a nagyobb OTP-kölcsönt, amelyre számított. De hát ennek már nincs köze a megállapodáshoz. Mennyit kell tehát a szakértő által meghatározott ösz- szegből levonni? Mennyit ér a Bencze család munkája? Erre vonatkozóan hallgatta meg a bíróság tanúként a szomszédokat. A közeljövőben kihirdetik a követelés összegére vonatkozó első fokú, tehát nem jogerős ítéletet, amelyet még bármelyik fél megtámadhat. És akkor következne az újabb tárgyalás az összegekről, a munkaórákról. Miközben a panaszos asz- szonyt hallgatom, óhatatlanul eszembe jut sok más munkaóra is. Mennyi lehet a pénzben kifejezett értéke adnak az időnek, melyet a bíróság, a szakértők, a tanúk egy-egy ilyen maratoni perrel kapcsolatosan eltöltenek. Gál Judit kor kerüljön sor, ha a bűnismétléstől alaposan tartani lehet. A büntetőjogi következmények differenciáltabban igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. A fiatalkorú elkövetők felelősségre vonásakor olyan büntetéseket és intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek — figyelemmel a fiatalkori bűnözés megelőzéséhez fűződő fokozott társadalmi érdekekre — alkalmasak az elkövetők megnevelésére, életvitelük helyes irányú alakítására, így a társadalomba való beilleszkedésük elősegítésére. Mindezen célok, törekvések megvalósítása érdekében — egyebek között — a törvény fokozott szigorát kell alkalmazni az állam elleni, az élet elleni és a társadalom más alapvető érdekeit sértő vagy veszélyeztető, súlyos, szándékos bűncselekmények elkövetőivel, valamint a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben. Példásan szigorú büntetést kell alkalmazni azok esetében, akik munkakerülők vagy alkoholista életmódjukból, harácsoló vagy élősdi szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményeket. Ugyanígy kell eljárni az erőszakos, garázda jellegű, valamint a közélet tisztaságát veszélyeztető bűn- cselekmények elkövetőivel, a visszaesőkkel, valamint azokkal szemben, akik bűncselekményeket csoportosan, illetve szervezetten követnek el. A bűncselekménnyel szerzett vagyoni előnyt minden esetben maradéktalanul el kell vonni. Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között a Budapest Vili., Bla- lia Lujza tér 3. sz. alatt ingyenes jogi tanácsadást tartunk. Beérkezett leveleikre pedig folyamatosan válaszolunk. Fekete sarok TÍZ NAP eEN@EI.ETEI A földértékelésről szóló 1336. évi tvr-t módosította az Elnöki Tanács. Ennek alapján az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett termőhelyi értékszámokat a talajtérkép adatai alapján felül kell vizsgálni. Az Elnöki Tanács 1986. évi 28-as számú törvényerejű rendeletével módosította az állami pénzügyekről szóló 1979. II. törvényt is. Zsámbok községben községi tanácsot kell szervezni és időszaki tanácstagi választásokat kell tartani a 17/1986. NET-ha- tározat alapján 1987. január l. napjával. A pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 15.) Mt. sz. rendeletet a Miniszter- tanács módosította. Üj jogszabályt hozott továbbá a Minisztertanács az állami bank- felügyeletről és az állami biztosításfelügyeletről. A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. sz. tvr. végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet módosításra került. A rehabilitációs alapról és a csökkent munkaképességűek részére nyújtható támogatásokról rendelkeznek az 59/1982. (XII. 10.) Mt. sz. és a 14/1986. (XII. 10.) EÜ—PM sz. rendeletek. A munkakönyvek kiállítása az állandó vagy, az ideiglenes lakóhely szerinti községi tanács feladata a 7/1986. (XII, 10.) ME sz. rendelet alapján. A szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szól a belkereskedelmi miniszter 12/1986. (XII. 10.) BkM-rende- lete. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 18/1986. (XII. 10.) MÉM sz. rendeletével módosította a legelőgazdálkodásról szóló jogszabályt. A távhő- éíi melegvíz-ellátás díjáról, a gázszolgáltatás, valamint a gáz- és kokszkészülékek dijáról, továbbá a városi és földgáz termelői áráról rendelkezik az Országos Anyag és Árhivatal elnöke. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 51-es számából ismerhetők meg. Ittas vezetésért... A közelmúltban a kővetkezők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Takács Péter, gépkocsivezető, Tököl, Fő u. 56. „B" kategória, 1 év, Vörös István lakatos, Áporka, Petőfi u. 60. 1 év, Barabnyai György elektroműszerész, Dunaharaszti, Deák F. u. 53. „B” kategória^ 1 év, Banka Mihály behordó, Dunaharaszti, Lenin u. 82. 2 év, Vella István gépszerelő, Ráckeve, Szurok tanya 3. 2 év, Radányi László bedolgozó asztalos, Dunaharaszti, Marx K. u. 60. 1 év, „B” kategória, Rozglcs András gépkocsivezető, Tököl, Mester u. 9. 2 év, Kovács Antal rakodó, Kis- kunlacháza, Bajcsy-Zs. u. 2. 2 év, Pálházi István magánkereskedő, Tököl, Aradi u. 36/b. 1 év 6 hó, Szilágyi László, kiskereskedő, Ráckeve, Selyem u. 11. 1 év 6 hó, Rutterschmid József kőműves, Űjhartyán, Epres u. 43. 1 év 10 hó, Pozsgai János lakatos, Tápióság, Jókai u. 8. „B” kategória, 1 év, Hever János lakatos, Tápiószeíe, Kölcsey u. 17. 2 év, Velikán Ferenc, daruvezető, Érd, Bertalan u. 2. 1 év 4 hó, Paulik Károly segédmunkás, Sóskút, Hegy u. 26. 1 év 4 hó, Kovács Gábor lakatos, Érd, Emil u. 58. 1 év 8 hó, Nagy Ottó gépbeállító, Százhalombatta, Rózsa F. u. 16. 1 év, Friss Ferenc marós, Érd, Előadó u. 1. 8 év, Kecskeméti Zoltán gépkocsivezető, Érd, Festő u. 54—56. 1 év 3 hó. Ökrös Sándor betontelep-vezető, Érd, Narancsfa u. 60. 1 év 6 hó, Sternák József kőműves. Érd, Csurgói u. 27. 1 év 6 hó, Mészáros Zoltán postai alkalmazott, Érd, Zrínyi u. 16. 1 év 2 hó, Felkcr László szobafestő, Százhalombatta, Ady E. u. 11. 1 év 8 hó, Czabai Balázs, Érd, Radnay u. 50. 1 év 2 hó, Jordákt Árpád segítő családtag, Érd, Jegyző u. 50. 2 év, Kárász József gépkocsivezető, Tárnok, Tél u. 4. 1 év 6 hó, Bagonyi József betanított munkás, Érd, Temes u. 22. 2 év, Szabó Zoltán betanított munkás, Tárnpk, Szőlőhegy-kiskert 2. 2 év. Molnár Zoltán énekes, Szigetszentmiklós, Ifjúság u. 2/a. 4 hó, Buncsik István kocsikísérő, Szigetszentmiklós, Radnóti u. 1. 1 év, Mizsei Sándor tehenész, Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 98. 1 év, segédmotorkerékpár, Kiss Lajos traktorvezető, Dömsöd, Dunavecsei u. 10/a. 2 év, Oravecz Géza kőműves, Kemence, Felszabadulás u. 324. 4 hó, Neuprandt András, nyugdíjas, Verőcemaros, Vasút sor 18. 5 hó, Darányi Sándor asztalos, Perőcsény, Börzsönyi u. 8. 4 hó, Aczél Ferenc esztergályos, Vác, Árpád u. 7. 3 hó, Müller Antal kőműves, Nagymaros, Kassák u. 3. 6 hó, Ujj László segédmunkás, Verőcemaros, Magyarkúti u. 9. 3 hó, ifj. Mede József traktoros, Sződ- Csörög, Munkácsy M. u. 26. 10 hő, Varga Tibor nehézgépkezelő. Cegléd, Fűtőház u. 28. „A” kategória, 1 év 6 hó, Patkós István rakodó, Cegléd, Nyár u. 20. 1 év 8 hó, Vezsenyi István kőműves, Cegléd, XI., 889. sz. 1 év, öhler István traktorvezető, Cegléd, XIII., Jászberényi u. 409. 1 év, Andó Dénes, növény- termesztő, Ceglédbercel, Lehel u. 23. 1 év 10 hó, Cseh Mátyás növénytermesztő, Törtei, Jászkarajenői u. 92. 1 év, Kanyó László Lajos raktáros, Albertirsa, Feketerész 20. 1 év 2 hó, Sárán Mihály traktorvezető, Dánszentmiklós, Alkotmány u. 8/1. 1 év 2 hó. Családi szívesség és gjeFeskedés Egy építkezés története Sok szép ház és nyaraló épül országszerte család! erőből, baráti, szomszédi segítséggel. Ám sajnos az sem ritka dolog, bogy amikor tető alá kerül az épület, évekig tartó pereskedés, életre szóló családi harag lesz belőle. Mint a következő esetben is, amikor már a bíróság feladata lett eldönteni, hogy mennyi pénzt ér az a munka, melyre vonatkozólag a két félnek homlokegyenest más a véleménye.
