Pest Megyei Hírlap, 1987. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
fl modern háztartás és környéke Átélik járatlanságuk keserveit A rádió egyik kora esti adósában érdekes kérdéssel keresett fel egy főiskolát, ahol zömmel lányok tanulnak. A riporter arról faggatta a hallgatókat, hogy a tanulás mellett van-e idejük és érdeklődésük bizonyos kézi- és háld munkák elsajátítására. A Megszólalók kevés kivétellel 'úgy nyilatkoztak, hogy ezzel a problémával nemigen foglalkoztak még. Jó néhány menyasszony, sőt már feleség árulta el ilyen vonatkozásban teljes tájékozatlanságát „Jó szervezés, a ■feladatok megosztása, félkész ételek, gépesítés és a többi" — a lányok véleménye szerint megoldja a kérdést „Különben sem a háztartási jártasságon múlik a közös élet" — fogalmazta meg egy negyedéves lány. Sajnos egykori magamra Ismertem én is e szavak hallatán, hiszen a tanulás, művelődés lehetőségei mellett a hivatás bűvöletében kevesen gondolnak arra, hogy egykor a család vállalásával a tiszta otthon, a mosott, vasalt ruha, « „mit eszünk?” kérdéskör napi aktualitás lesz. Édesanyám ilyen jellegű fáradozásait is természetesnek vettük, s a kíméletet elfogadtuk a nővéremmel, hiszen mi tanultunk I Kimaradt valami Saját háztartásom vezetésének meglehetősen keserű „tanulóideje” alatt gondolkoztam «1 azon, hogy néha egy jó könyv vagy program helyett jó lett volna tőle időben tanulni pénz- és Időtakarékosságot, gyors ebédet-vacsorát, iakásápolást Mindez nem boszorkányság, de rutin és tudás hiányában nagy teher egy kezdő háziasszonynak. Még gyermek nélkül, „modernül” hideget vacsoráztunk, a hétvégeken a szülői ház terített asztalával pótoltuk a hiányzó izeket. Egy, a névnapra kapott szakácskönyvet sem vettem célzásnak, el is rejtettem sietősen kedvenc könyveim mögé. Főiskolásokként az otthonról érkező csomagokat nagy élvezettel fogyasztottuk el — nagy beszélgetést folytatva a jövőről, amit majd mi átformálunk. nem taposva anyáink nyomdokát. Patyolat, mirelit, konyhakész ételek, konzervek, gépesítés, férji segítség — ez a megoldás kulcsa — hittük. Friss diplomával szétszéledve, a vállalt feladatokra, a szakmaiakra felkészültünk, az emberiekre nem. Családi köteléket vállalva többen döbbentünk rá arra a napi szorításokban, hogy valami fontos kimaradt az életünkből. Nevezetesen az, hogy az otthon elemi szükségleteinek kielégítése zömmel még ma is női feladat. A hivatás— anyaság—család kényes egyensúlyát nem mindenkinek sikerült nehézségek nélkül megoldania. Kívánságebédek Ot év után a találkozón természetesen kíváncsian figyeltük egymás életútját. A gyors sikert és kifutást az elváltaknak vagy a még ha- jadonoknak sikerült elérni, ők lényegesen kevesebb családi gond nélkül, teljes erőbedobással a feladatokra tudtak koncentrálni. Akadt néhány olyan Is, ahol a férj teremtette anyagi háttér lehetővé tette egy bejárónő alkalmazását, amely vitathatatlanul jelentős tehermentesítésnek számít. Legtöbben a nagyszülők áldozatvállalásával voltak képesek hivatást, anyaságot, háztartást vállalni. Őszinte beszélgetésünk sb- rán nem szépítettük a dolgokat a kezdeti pénzzavarokról, gomb nélküli ingekről, odaégett húsokról, félig se sikerült süteményekről — ezekről is meséltünk most már vidáman, hiszen legtöbbünk, ha keservesen is, de az elemi jártasság szintjéig küzdötte fel magát mint ..htb". Az általános és szakmai műveltség, tájékozottság a mai harmincas-negyvenes női korosztály egy részének kizárólagos célja lett, s háttérbe szorította azt a nőt szerepet, amely a sok segítő tényező ellenére még ma is kell hogy Jellemezzen bennünket. Nem hirdetem a „viasza a főzőkanálhoz” elméletet, de az otthon összetartása még Így, a XX. század vége felé közeledve is női feladat A gondozott otthon, az ízletes ebéd, a néha sütött sütemény — saját példámból tudom — adhat olyan sikerélményt, mint egy jól megírt pályázat vagy jól megoldott szakmai feladat. Ez az elismerés gyermeki puszival, férji elégedettséggel, és azzal a jó érzéssel jár, hogy a családi élet teljes. fiz exportőr a Hungavis Január elsejével megkezdte tevékenységét a Baromfi-külkereskedelmi Közös Vállalat, a Hungavis, amely Januárban 23 ezer tonna baromfihúst exportál. Arra számítanak, hogy már a gazdálkodás első évében 5—3 százalékkal több baromfiipari terméket láttatnak el a külpiacra, mint amennyi a baromfiágazat 1986. évi exportja á volt. A közös vállalat, amelyet 18 baromfi- és egy tojásfei- dolgozó üzezn alapított, évente 220—240 ezer tonna árut értékesít külföldön. A Hungavis tervei között szerepel, hogy a termelővállalatokat nagyobb mértékben bevonja a külkereskedelmi Üzletek előkészítésébe. Az üzemek képviselői is részt vesznek majd az. üzleti tárgyalásokon, ami természetesen a termelővállalatok Szakembereitől is bizonyos kereskedelmi felkészültséget követei meg. Ennek megszervezésében a külkereskedelmi vállalat szükség szerint támogatja őket. A vállalat az eddigieknél Is jobb minőségű, versenyképesebb áruk előállítására ösztönzi a baromfi-feldolgozó üzemeket: ebben maga is segíti partnereit. A feldolgozó üzemi gépek jelenleg nehezen beszerezhető alkatrészeit és kisebb részegységeit például importálja, illetve lízingügylet keretében biztosítja számukra. A baromfivágóhidak soron következő rekonstrukciójához gépek, gépsorok behozatalát tervezik. A tiartósabb piaci kapcsolatok, kiépítése érdekében kooperációs szerződések kötését szorgalmazza a Hungavis. A háztartási Ismereteket egyelőre a saját kárunkon sajátítjuk el, mert oktatásukról a legtöbb szervezet lemondott. Az évi 28 óra ilyen ismeretet az 1968-as tanterv eltörölte. Egyes iskolákban szakkör formájában elvétve van mód ilyen ismeretet szerezni. Marad a család ükanyáról öreganyára. Csakhogy gyökeresen megváltozott a családok napi időbeosztása, életvitele. Csökken az otthon töltött idő s a lakásokban már nem a konyha a központi hely, arról nem is szólva, hogy ezek mérete nem is alkalmas több személy befogadására. Így aztán ismét felnő és asszonysorba jut egy újabb női generáció, akik ilyenfajta járatlanságuk keserveit hozzánk hasonlóan át kell hogy éljék. Több kedves gyermekisme- rősöm van, aki úgynevezett „kívánságebédre” rendre a nagymamákhoz jár, csúsztatott palacsinta és szilvás- gombóc reményében. -Sokan talán nem érzik érintetteknek magukat e sorok olvasása közben, de több beszélgetésből azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy jobbára az értelmiségi nők küzdenek ezzel a gonddal. Konfliktusok sokasága A riportban közreműködő szociológus felmérésekre hivatkozott, a válások nagy számának okát abban is látta, hogy a nők a régi értelemben vett családösszetartó szerepüket konfliktusok solcaságával élik meg. Bizony jó lenne egy olyan lehetőség, szervezetten, amely módot nyújtana ilyen ismeretek elsajátítására, jelentkező akadna bőven. Tanulni soha nem késő — édesanyáktól, könyvekből, egymástól vagy szervezetten, mindegy, hogy honnan. A szándék a fontos, s az indíttatás, hogy ez a „tudomány” is segítse a zavartalanabb mindennapokat. Szendrődi Judit Felhívás A Vác Várost Tanács V. B. műszaki osztálya felhívja a közületek és a lakosság figyelmét, hogy a rendkívüli időjárásra való tekintettel a köz- tisztasági tanácsrendeletben foglaltaknak megfelelően, mindenki köteles az ingatlana előtti járdaszakaszt megtisztítani a hótól. E kötelezettség elmulasztása esetén az osztály munkatársai a szabálysértőkkel szemben helyszíni bírságot szabnak ki, illetve szabálysértési eljárást kezdeményeznek. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1987. JANUÁR 13., KEDD Van kályha, tüzelő, gáz Kiegyensúlyozott az ellátás ia már hé lepi a szén- és fahalmokat 2 Tavaly ilyenkor a haj- nali és gyakran eredmény- ^ télén sorban állásokról ír- ^ tunk. Hogy jobb a hely- ^ zet a Tüzép-telepeken, ar- ^ ra abból is lehet követkéz- ^ tetnl, hogy ebben a szezon- 2 ban még egyszer sem csSr- | gött a tüzelőellátással kap- 7 csolatos panasz miatt a 2 szerkesztőség telefonja. A váci Sebes Imre úti Tü- zép-telep vezetője, Paluska Ferenc most éppen amiatt „panaszkodik”, hogy sok a tüzelő, de kevés a vásárló. Beszélgetésünkkor 75 vagon német brikett, 1400 mázsa dorogi brikett, 1500 mázsa koksz és ugyanannyi tűzifa várta a vevőket. A hónap első tíz napjában a szokásos 20 ezer mázsa helyett csak körülbelül 14 000 mázsa különböző szén és tűzifa talált gazdára. Ezek után kíváncsiak voltunk arra is, vajon & távolabbi községekben milyen az ellátás. A vámosmikolai Tüzép- telepet csak két hónapja vezeti Fux Vincéné, de úgy találja, hogy a kiegyensúlyozott, jó tüzelőellátás révén a környék egyelőre „telítődött’. Ha nincs is olyan sokféle tüzelő^ mint Vácott, a körzetközpontban. de német brikett, várpalotai brikett és tűzifa folyamatosát kápható a telepen. Bizony előfordul, hogy valakinek éppen ez idő tájt ég ki a kályhája, vagy válik végképp használhatatlanná, a konyhai tűzhelye. Megnéztük hát, miben válogathatnak azok, akik most kényszerülnek űí széntüzelésű kályha vásárlására. A váci Március 15. téri vas- és műszaki bolt eladója, Kristóf András most kétfélével tud csak szolgálni. A Zo- raterm 2 ezer 500 forintba, a közkedvelt, kályhaként is, tűzhelyként is egyaránt jól szolgáló teatűzhely 2 ezer 300 forintba kerül. A váci Naszály Áruház földszintjén ezenkívül láttunk még különböző méretű hordozható cserépkályhákat is, ezeknek azonban borsosabb az áruk. Sokan vannak, akik pótfűtésként vagy a fürdőszobai vízmelegítő működtetéséhez propán-bután gázt használnak. Vácott, a Rádi úti gázcseretelepen Bállá Sándomé, igaz, hozzátéve, hogy „csak el ne kiabáljam”, folyamatos, jó ellátásról tájékoztatott. S ez még az ünnepek alatt sem szenvedett csorbát. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a Boy- szolgálat viszont a gödi csereteleppel van szerződéses viszonyban, onnan hozzák Vác- ra is a gázt, illetve szükség szerint, ha ezt a boyosok igénylik, természetesen ők is Rákicserélik a palackokat a di úton. Néhány napja szóvá tettük, hogy a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet Boy-szolgálatának munkájában időnként s olykor item is rövid ideig tartó zökkenők tapasztalhatók. Kiss László elnökhelyettestől megtudtuk, ennek oka az vblt, hogy elromlott a gázpalackokat szállító gépkocsi. Azt ígérte, hogy a jövőben az ilyen természetű akadályokról legalább a telefonon jelentkező megrendelőket tájékoztatni fogják, de mi is felajánlottuk, hogy akik végképp nem tudnak várni, másként juthassanak hozzá a háztartások java részében nélkülözhetetlen fűtőanyaghoz. Bányász Hédi tí] MHSZ-klubok alakinak 5 Január első felében so£ kan felkeresték a Magyar í Honvédelmi Szövetség Vác í városi szervezetének Sztá- í ron Sándor utcai székhá- zát. A vezetőségi tagokon £ kívül klubtagok, aktivisták ^ ismerkedtek az új eszten- 2 ód új feladataival. Hrozina József, az MHSZ városi titkára, eredményesnek mondja az elmúlt évet. Eleget tettek fő feladatuknak, az ifjúság hazafias honvédelmi nevelésének, a haza fegyveres szolgálatára való felkészítésének. Ezt segítette az eszmei nevelőmunka és agitáció, az általános és a szakhonvédelmi oktatás, a tartalékosok tájékoztatása és a tömeg-, valamint a minőségi sportok.-Az MSZMP Vác Városi Bizottságának határozata segítette munkájukat. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani a helyi honvédelmi alakulatokkal, a munkásőrséggel és a KISZ-bizottsággal. Jant Lászp'v.századokon át verte fel •*"* a falu csendjét egy, a mai fülnek már ismeretien hang: a kan ásztülöké És mint ahogy a disznó is ősi szavunk — a tihanyi apátság alapító- levelében helynévként említik —, ősi foglalkozás a disznó- pásztoré, későbbi nevén a kondásé, illetve kanászé. A disznótartással egyidős a leölés, így az azt követő lakoma: a disznótor is. Igaz, ezt egész napos munka előzte és előzi meg, nem is beszélve a nevelés, a hizlalás gondjairól, tennivalóiról, de hát a vágásreggelén ki törődik ezzel, hisz eleink ismerték a mondást: a disznónak holta után a haszna! iiimmiímimiimiiiuiHR A hasznot megelőzi a hizlalás, ami hajdanában merőben különbözött a maitól. Nem csak azért, mert a kukorica, bár a XVI. században eljutott hazánkba, csak aXVIll. században terjedt el. Volt a hizlalásnak egy kevésbé munkaigényes és olcsóbb megoldása is. Erről így vall a közmondás: Éhes disznó makkal álmodik. Amikor ez a szólásmondás született, még makkra fogták a jószágot. Ma táppal gyorsítják a hízást a háztáji gazdaságokban is. Nem tudok olyan községről, ahol a falu lakói kanászt tartanának. Évtizedek óta nem láttam az út porában hazafelé rohanó disznócsordát, de úgy november 30-a táján, disznóölő András napja körül gyakran ébredek 16, az MHSZ Pest megyei titkára, közvetlen segítséget adott a területi szervezed munkához. Kiemelkedő von az együttműködés az úttörőelnökségekkel és az általános iskolák csapatvezetőivel. A váci területen 28 klub működik 77 szakosztállyal. Sok terület vonzó a fiatalság számára, népesek az elő- és uto- 'képzési foglalkozások. Sikeresen vizsgáztak a harckocsizó búvárok. Népszerű a modellezés, több helyről jelentkezett igény (Nagybörzsöny, Sződliget) ilyen szakosztályok létesítésére. A rádiósportok területén is jó eredményeket értek el, különösen versenyeken, Cserny Gábor szakosztályvezető segítségével. Tavasszal és őszszel tartották a hadifegyveres lövészetet. Ez egész napot vett igénybe, nagy megterheléssel. Ennek ellenére sok volt a részvevő, és az eredmény kiváló oktatói és előkészítő színvonalról tanúskodik. Kiemelkedő munkát végeztek a tartalékosok és az előadók. Közös rendezvények voltak a budapesti IV., VI. és XIV. kerületi MHSZ-vezető- ségekkel, a rétsági, rokonszer- vezettel. Az együttműködés során eredményes elvtársi és baráti kapcsolat alakült ki. Hrozina József elmondta, hegy a lég- és kispuskalövészei ek nagyon népszerűek minden területen. A Vak Bottyán téri pincelőtér minden délután foglalt. Kiemelkedő, versenyeik nemzeti és nemzetközi ünnepekhez kapcsolódtak. A jövőben megrendezik minden korcsoportban A Dunakanyar legjobb lövője versenyt. A gépjárművezetői tanfolyamok is változatlanul népszerűek. Gyakran találkozunk MHSZ jelzésű oktatókocsikkal a városban és környékén. A múlt évi mérleg elkészítését követte az idei javaslatok, feladatok megvitatása, az 1987. évi program elkészítése. Szükségesnek tartják az úttörő honvédelmi táborok további fejlesztését, az általános iskolákban honvédelmi klubok alakítását. Az ’MHSZ városi vezetősége javasolta, hogy 1990-ig hozzanak létre önálló klubot a Sztáron Sándor Gimnáziumban, a Mező- gazdasági Szakközépiskolában, valamint a Duna Menti Regionális, Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnál/. Területi kiképzési bázisokat alakítanak ki Szob és Ácsa nagyközségekben. P. R. ISSN 0133—375Í (Vád Hírlap) feladata, a főzött töltelék, így a hurka készítése az asszonyok munkája volt. A böllér feldarabolta a sütni való héjat, szalpnnát, a gazda pedig besózta az éti szalonnát és a húst. Az asszonyok közben készültek a vacsorához. Volt munka elég, ennyi szájat jól tartani. Imiin iiiiimimiiiiiiiiin Az asztalhoz ültetésnek rendje volt. A férfiak az asztalion ál, az asszonynép ‘ középen, a fiatalok az ajtó felé helyezkedtek el. Orjaleves, toros vagy töltött káposzta, majd pecsenye, kolbász, hurka, nyomatéknek hájas pogácsa és sütemény került az asztalra. Persze, nem döglik meg a disznó bor nélkül. Ittak is. Aria, hogy jövőre is legyen szerencséjük a disznóhoz, no meg egymás egészségére. Éjfél előtt megérkeztek a maskará- zók: Itten disznót öltek, / Véres hurkát esznek. / Ha nem adnak belülié, / Fulaggyanak meg tűle. Amikor az éjjeliőr az éjfélt kiáltotta, távoztak a vendégek. igyekeztek a kápott kóstolóval haza. Flyenek-e a mai disznóvá* gások, disznótorok? A munka megmaradt — ezt láttam a héten de a disznótoros vacsora hangulata elhalványult. Szegényebb lett. És nem csak sC maskarázók hiánya okozta ezt a szegénységet Fercsik Mihály állatról a szőrt, majd meg. mossák, késsel lekaparják. Emlékszem, amikor ,méj szalmával porzsolják, és a bő rének tisztítása nem sikerül teljesen, ,a böllér legyintett majd ezt mondta: Isten neki ha szőrös, majd megeszi a bé rösl Mikorra ezekkel a munkák- kai végeztek, ismét előkerül? a Rálinkás üveg. A falu egyil leghíresebb buli-érétől tanultam á kínálás régi rigmusát Jobb a bor a pálinkánál. / Nagy hízó a malackánál. / Hízó volt ez, nem malacka, / Fizet ez még boritalra. / Igyor kend! A disznót a megmosott és í földre fértetett kapura gurították- és elkezdték a bontását.' A'böllér a disznó mellső lába közt keresztvágást tett aztán végigvágta a hátgerincet. A gazdasszony szívszorongva leste, elég ikrás-e < szalonna. Darabolták tovább ; hízót. Az asszonyok a belet várták, mert tisztítása az c feladatuk volt, mint ahogyan a hurkához szükséges kása megfőzése, a belsőség megabá- lása és az ebéd elkészítése is, A férfiak a darabolás után szétválogatták a húst: a sütni, főzni, füstölni valót és a kolbászhúst. A kolbászkészítés a férfiak arra, hogy a közeli szomszédaimnál vagy távolabbi portákon még virradat előtt sival- kodik a hízó. Decemberben kezdődött ét kezdődik ma is a disznóvágás faluszerte. Igaz nem lobog ; perzselő szalma lángja, csak i gázkészülék sugara duruzsol de a régi szokásokból sok megmaradt. A saccolással.kezdődött valamikor a disznóvágás előkészítése. A gazda $ kiszemelt állat hasát zsineggé: átkötötte, s ha ármérője kitett két rőföt, ami körffibelü] másfél méternek feleit meg úgy tartották, hogy mázsa körül van. Jöhet a böllér. vagyis a disznóölésben járatos férfi, s jöhetnek a segítők: sógorasszonyok, komaasszonyok szomszédok és természetesen a férfiak. Mert ez bizony kalákamunka volt, és az maradt a mai napig is. iKtiii rimiimiiimiimii' A disznóölés szertartása kora hajnalban kezdődik, beme- legítőül pálinkával, és hogy ez meg ne ártson, pogácsával. A férfiak kihúzzák az állatot az ólból, a böllér kése a g-égefő' tájékán szívig hatol A vérét a legbátrabb asz- sziony folytonos kavargatása mellett felfogja, mert szükség lesz rá a hurkakészítésnél. Ezt követően gázzal lepörzsölik az Se kanász, se tülök Miről álmodik a disznó?
