Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

1986. DECEMBER 8., HÉTFŐ

Karácsonyig kanyarognak az omnibiszck

Bronzvasárnap nem volt telt ház

Fázósan, dideregve szapo- rázza lépteit a ködbe burkolt maglódi utcákon, kit vasárnap reggel is dolog hajt. A tél már javában mutogatja erejét, hajnali dértől fehérlenek a fák, kőkeményre fagyott a föld. Piros kabátos fiatalasszony baktat két gyermekével az úton, ismerősök láttán megáll egy pillanatra:

— Pestre igyekszünk, Mikulás-ünnepségre, csak azt nem tudom még, hogyan jutunk oda.

— Menjenek az omnibuszjárattal — ajánlja a falubeli.

Hát az meg miféle? — csodálkozik el a fiatalasszony, Szemes Péterné kórházi asz- szisztens.

— Nem olvasta? Pedig ki van plakátolva mindenütt: bevásárlójárat a kispesti áruházba.

— Hát ez pont jó lesz, legalább beugrunk oda is.

— És megnézzük a terepjáró biciklit, ugye, anyu? —kap az Ötleten a 11 éves Vilmos.

— Megígérted karácsonyra.

— Jó, jó — csitítgatja anyja, miközben az ABC-nél levő megállóba terelgeti követelődző fiát és Mónika lányát.

Háztól házig

Két egyformán öltözött asz- szonyka várakozik már ott, türelmetlenül toporogva.

— Nem testvérek vagyunk, hanem sógornők — mutatkozik be Szever Györgyné. — Hirdetésből értesültünk a járatról, tegnap elláttuk a családot...

— ... úgyhogy ma szabadok vagyunk — folytatja Szever Pálné.

Közben motorzúgás hallatszik, s a ködből kiválik autóbuszunk. Herke István sofőr a kevés felszállót látva sóhajt egyet.

— Hát, úgy látszik, ma sem

lesz ■4%&VSs& Typiftsze-csőről ’ még., egyedül indultam

wtii) vkoiti , Mi voltunk az első fecskék* csodálkoztunk is nagyon Sülysápon, amikor megláttuk az üres buszt — jegyzi meg Oláh István, aki feleségével kelt útra.

— Pedig mennyivel kényelmesebb így utazni, nem kell a távolságira várni vagy vonattal bumlizni — 'szól hátra a mendei Fáskerti Mihályné.

— Ügy, úgy — bólogat szom- ss idasszonya, Kriskó Ferenc- n&. — így legalább megveszem mind a négy gyereknek a fa alá valót.

Fi'íIM, leaicrzdsnk

Vecsásen újabb felszállóval gazdagodunk, ő azonban, mint kiderül, nem' vásárolni igyekszik.

— Jó napot kívánok, és jó vásárlást — köszönt bennünket Jóó Ferenc, a Volánbusz monori ti vmigazgatóságának forgalmi osztályvezetője, majd tájékoztató kártyát oszt szét.

— Ezen a vonalon én vállaltam az utaskísérő szerepét. Kilenc vendég, rekordlétszám, a múlt héten ennyien sem voltak — jegyzi meg keserűen. — Vajon mennyien lehetnek a többi járaton?

\ »'Vi r

Stafírung kell a menyasszonynak — ágyneműk között válogat Rizmajer Jánosné és Klemcnc Mihályné.

Sajnos, még ennnél is kevesebben. Nem sokkal a mi buszunk után érkeznek meg a táborfalviak.

— Sürgettem a lányom reggel, féltem, hogy nem férünk fel, aztán csak mi voltunk ketten — mondja Rizmajer Jánosáé. — Sokszor volt már itt, ismeri a járást. Irány a lakástextilosztály, adja ki az utasítást lányának, Klemenc Mi- hálynénák. Eljegyzést tart karácsonykor az unoka, kell neki az ágynemű — hozakodik elő kívánságával a nagymama és Hermann Jenőné eladó máris rakja a pultra a kért portékát.

A nagy tömegben alig találni meg a Pest megyeieket. Juhász József né Mikebudán szállt fel a nagykőrösi járatra.

— Elemes villamost kapnak az 'üfidklkl1<VHtís?tí‘ädtam oda a

sofőrnek, hogy a buszra vi.g&oSomWo aa-noa-ji _ 3! n,

A sógornőkkel az ajándékosztályon találkoztunk ismét, ök még nem döntöttek, de Kriskónénak és szomszédasz- szonyának már tele a szatyra.

— Találtunk télikabátot, csizmát, kirakós játékot.

— Én is pont azt a télikabátot néztem ki magamnak — csatlakozik hozzánk a Kocsérról érkezett Király Istvánná —, nem baj, majd keresek valami mást.

Újra eljövünk

— Négy járat és összesen 13 utas, o ceglédi buszra senki sem szállt fel — gondolkodik el dr. Vásárhelyi Alfréd, az áruház igazgatója. — Pedig nagyon jónak tartottuk az akciót. Hogy is szokták mondani: ha tíz ötlet közül kettő bejön, az már jó arány — tárja szét karját.

— Reménykedünk, hátha megjön a vásárlási kedv az ezüst- és aranyvasárnapra — vélekedik Joó Ferenc.

_ Lassan délfelé jár az idő, Mariczkyné Gáspár Erzsébet, az áruház propagandistája már készíti a zsákbamacskát, borítékba apró ajándékot az omnibusz utasa inak.- Van, aki hanglemezt nyer, van, aki ßösztert. Ü5 hárman w miveli 1500 forintnál többet vásároltak — ingyen utaztak ezen a napon.

Indulnak a buszhoz az áruházba kirándulók. Előkerül a piros kabátos fiatalasszony is.

— Megjártuk a Télapó-ünnepséget, és még vásárlásra is volt időnk. A jövő heten újra eljövünk. Olyan jól sikerült ez a vasárnap.

Tóth Andrea

Befejeződött a MOSZ IX. köldsttgyllise

Mérföldkő a szervezet életében

Szombaton reggel az országos választmány jelentésének megvitatásával folytatódott a lit ŐSZ IX. országos küldött - gyűlésének munkája. Az elnökségben foglalt helyet nápolyi László ipari miniszter, Somogyi László építésügyi és város.ejlesztesi miniszter, Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár, valamint a párt-, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek több vezetője. Az elnökség tagjai sorában köszöntötték, mint a szervezet alapító tagját, Feig! László ráckevei víz-, gáz- és központifutés-szerelöt és a legfiatalabb tagtársat, Lakati Péter váci teherfuvarozót.

A két és félnapos tanácskozáson összesen 39 küldött és öt meghívott vendég szólalt fel, nyolcán írásban adták be Hozzászólásukat. A legtöbben a kisiparra háruló adó- és társadalombiztosítási térkénről, a kistelepüléseken dolgozó iparosok helyzetéről, valamint a műhelyek műszaki színvonaláról szóltak. Drágán jutnak hozzá a szükséges gépekhez, anyagokhoz, vagyis az állami szektorokhoz viszonyítva indokolatlan esélyegyenlőtlenséggel kell megküzdeniük. Az érdekképviseleti, érdekvédelmi munkával kapcsolatban a küldöttek kérték: a kisiparosokat érintő jogszabályok alkotásakor a KIOSZ képviselőit már az előkészítő munkába is vonják be. Elhangzott, hogy — Dár ez a szervezet jogosult a gazdasági munkaközösségek érdekképviseletének védelmére is — a gmk-k nem érzik magukénak a szervezetet.

Csak szaktudással

Pest megye 29 küldötte közül szombaton Urbánné Fe- rencz Júlia váci fényképész mondta el véleményét. Többek között azt, hogy csökkent a mestervizsgához kötött szakmák száma. E rendelkezéssel lehetőség adatott olyanok számára is, akik a gyors meggazdagodás reményében váltottak Ipán. 'Kcímjtatott arra is, hogy a múhelybcreic, aíi^ágárálr,'" közterhek emelkednek, a beszerzésekkor fizetendő csúszópénzek úgyszintén, mindezt pedig nem lehet a végtelenségig áthárítani a lakosságra.

Farkas Gyula budakeszi tvszerelő az országos választmányi munka hiányosságait feszegette. E testület tagjaként szólt arról, hogy túl sok napirendi téma kerüit megtár,,Zsákbamacskát” kap minden Pest megyei uta3.

Erre! olvastam

Álmodozó, gyötört asszonyok

I

sauráról annyit tudok, amennyit hallottam róla. Látni mégis láttam egy- szer-kétszer, amikor csúszott a műsor, a következőre várva kapcsoltam be a készüléket, s néhány percig még ő volt a színen. Tudom, kiről beszéltek heteken keresztül. A Rabszolgasorsról kritikát sem olvastam volna, ha az a két szerző nem ír róla, akinek minden cikkét elolvasom. A két szerző váltakozva számol be a tévében látottakról lapjában. Az egyik héten ez, a másik héten az. A nagy sorozat befejeztével egyikük számvetést készített. Valahogy így: a váltótárs környezetében munkaszervezési szakemberek élnek, azok arra figyeltek föl, hogy a filmbeli rabszolgák nem dolgoznak semmit. Saját környezetében viszont meseszervezési szakemberek élnek, akik dramaturgiai baklövésekre figyeltek fel,- mégis nagy élvezettel nézték a sorozatot.

Az én környezetemben semmiféle szervezők nem élnek, hanem mindenféle foglalkozású, korú férfiak és nők. Beszélni kizárólag nők beszéltek Isauráról Mivel nem néztem a filmet, követhetetlen volt a beszéd fonala, gyakran emlegettek neveket, mi történt a viselőjükkel, mi várható körülötte. Akkor kezdtem figyelni, amikor először hallottam ezeket a szavakat: az nem lehet. Az nem lehet, hogy az a piszok ne pusztuljon el, az nem lehet, hogy az a jóságos ember húzza a rövidebbet, s legfőképpen az nem lehet, hogy Isaura ne evezzen a boldogság révébe.

Az nem lehet, mondta sok évvel ezelőtt kukoricakapálás közben egyik munkatársam édesanyja. Akkoriban a műhelyben nagy téma volt a hit. Van-e Isten, vagy nincs Isten? Egyik nap azt mondja a munkatársam, öregem, tegnap a mamámmal a vallásról beszélgettünk. Kapálás közben megálltunk, kiegyenesíteni derekunkat, s

elkezdtünk beszélgetni. Azt mondta a mamám, az nem lehet, hogy csak ezért éljünk. Csak a munka, a munka, a szenvedés, a gyötrelem, a betegség, a háború, s a végén a halál. Ezért hiszi az én mamám, összegezte barátom, hogy ott, a túlvilágon minden gyötrelemért kárpótolva lesnünk.

Az én környezetemben sok negyven- hatvan év közötti meggyötört asszony él. Elváltak, válófélben lévők, látszatbékében szenvedők. A férj iszik, egyiküket, másikukat néha meg is verik. A gyerekek is szívják az erejüket, nem tanulnak, csavarognak, szófogadatlanok. Az idősebb asz- szonyok annyiféle gyógyszert szednek, hogy olykor össze is keverik. Mindig fáj valamijük, az se jó nekik, ha meleg van, az se, ha hideg, árt a napsütés, s megszenvedik a borongós napokat, Ezek a meggyötört asszonyok nézték esténként a Rabszolgasors történéseit. Utána álmodoztak. Feledve magányt, iszákos, verekedős férjet, rakoncátlankodó gyereket, unokát, mindennapi rohanást,, emelkedő árakat, izmot, zsigereket szikkasztó munkát. És Isauráról beszélgettek. Érte aggódva, neki szurkolva mindig önmagukról szóltak. Mintha még lehetne szép szerelmük, jöhetne még valaki, mintha még minden helyrerázódhatna, nem a túlvilágon, hanem itt, ezen a földön.

N

éztem ezeket a könyörtelenül, a durvaságig, a közönségességig realista asszonyokat, akik minden élettörténést a nevén nevezek, a valóságos szerelemben, a férfi és nő között megeshető dolgokat éppúgy, mint a gyermekszülés és -nevelés mozzanatait, amint elmerülve Isaura kalandjaiban haragosan mondogatják, hogy az nem lehet. Pedig tudják, nagyon is tudják, hogy lehet. Itt, ezen a földön minden lehet. Néha még a jó is.

Kör Pál

Harcosabb képviseletet

Molnár József, a KIOSZ

országos elnöke megválasztása után az elsők között a Pest Megyei Hírlapnak nyilatkozott.

© A vita összefoglalójában ön mérföldkőnek minősítette a IX. országos küldöttgyűlést, mert a szervezet életében megújulás várható. A tanácskozás után milyen konkrét elképzelései vannak?

— A VII. ötéves tervben

— kapcsolódva az iparfejlesztési programhoz — a kisipari tevékenység további dinamikus növekedése várható mind a lakossági szolgáltatásokban, mind az árutermelői tevékenységben. Létrejöttek együttműködési megállapodások és

— mint elhangzott — az illetékes szakminisztériumok a jövőben is számítanak a KIOSZ javaslataira. Ezekkel olyan feltételeket akarunk teremteni a kisiparosoknak, amelyekkel nem indulnak hátrányos starthelyről a gazdasági versenyben. Fontos, hogy a tagság bízzon a KIOSZ- ban, ehhez azonban javítanunk kell érdekképviseleti, érdekvédelmi munkánk edgyalásra, ám az érdemi munkára az idő hiánya miatt sokszor nem volt lehetőség. Többen rendszeresen hiányoztak, vagy passzívan viselkedtek a megbeszéléseken, s ezért senki sem emelt szót.

f.'ir.íszteri vélemények

A vitában felszólalt Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter, aki szorgalmazta azt a törekvést, hogy az állami és szövetkezeti szektor mellétt*1*—^ egyéni3-- versenyfeltételekkel — vállalkozzon a kisipar is kulcsrakész építésekre, mert csak így zárhatók ki a kontárok. Hangsúlyozta, hogy a biztosított és kedvező anyagvásárlási feltételek mellett a jövőben az igényekkel összhangban bővül a gépkölcsönző hálózat.

Kapolyi László ipari miniszter kijelentette: a kisiparosok tevékenysége a különböző szolgáltatásokban a jövőben is meghatározó lesz, de szerepének a teljes ipari tevékenységben jelentősen fejlődnie kell. A kisipar feladatainak csak úgy tud eleget tenni, ha a hagyományos működési formák mellett új tí- pusúakat is kialakít, bővíti a szolgáltatóházak, a műhelysorok, a munkafelvevőhelyek és a munkaszervező irodák számát. A szabályozók olyan továbbfejlesztése is indokolt — mondotta a miniszter —, amelyek eredményeként javul a kisiparosok helyzete. Tevékenységükhöz elengedhetetlen, hogy kevesebb gondot okozzon az anyag- és alkatrész- ellátás, a műszaki színvonal emelése.

Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár támogatta azt a javaslatot, amely szerint szervezetten szükséges segíteni a személyszállító kisiparosok gépjárműbeszerzését.

digi gyakorlatán. El akarjuk érni, hogy a ránk vonatkozó állami döntések meghozatala előtt, már aa előkészítő .munkába vonják be szervezetünkét, mert ez a demokratizmus alapja.

@ Az újonnan megválasztott országos testületekben számos Pest megyei kisiparos kapott funkciót, s ezzel feladatot és felelősséget is. Milyennek Ítéli az eddigi munkájukat és mit vár tőlük?

— Munkájuk, összefogásuk példaként állítható az egész ország tagsága elé. A mindennapokban a szolgáltatásban és az árutermelésben is jót megállják helyüket. Azt várom tőlük, hogy az eddigieknél is harcosabban képviseljék területük kisiparosainak érdekeit. Aki nem így tesz, azt az írott betű szellemében hívják vissza megbízatásából. Várom, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy az országos választmány az irányítás centruma, az országos vezetőség pedig a végrehajtó szervezet legyen, mert ez eddig sajnos fordítva volt.

Vasárnap Fischer Pálnak, a

szerkesztőbizottság elnökének jelentése után Molnár József, a KIOSZ elnöke összegezte a vitát. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót és állás- foglalásban rögzítette a kisiparosok és a választmány feladatait a következő öt évre. Ezek között az árutermelésben szükségesnek tartják a* exportot növelő, az importot helyettesítő, a hiánycikkek körét csökkentő, a hazai áruvá- Imztékot - bővítő -és üa háttéripari termékek gyártásának fokozását. A szolgáltatásban a jövőben is meghatározó aminőség javítása.

Pest megyét képviselik

A küldöttek ezután zárt ülésen választották meg a 75 tagú országos választmányt, amelyben kilencen Pest megyeiek: Erdélyi Csaba érdi kárpitos, Farkas Gyula budakeszi tv-szerelő, Feigl László ráckevei víz-, gáz- és központifűtés-szerelő, Gaál Györgyné szigetszentmiklósi fodrász, Szikriszt József szentendrei kőműves, Urbánné Ferencz Júlia váci fényképész, Bihari István dunaharaszti kőműves, Skribek Pál vecsési lakatos és dr. Laubert Miksáné, az országos központ szervezési és személyzeti főosztályvezetője, aki Pest megyei képviseletet lát el az országos választmányban. Az országos választmány tagjai sorából választották a 11 fős országos vezetőséget, amelynek elnöke ismét Molnár József lett. Elnökhelyettesek: Molnár György és Fischer Pál. A 11 tagú felügyelő bizottság elnökéül Vonnák Sándor nagykátai ácsot választották. Az öttagú fegyelmi bizottságban kapott helyet Farkas Gyula budakeszi tv-szerelő.

Fazekas Eszter

Budaörsi mesterek ajándéka

Emlékezetes Mikulás-ünnepségről gondoskodott a batto- nyai SOS gyermekfalu 33 lakójának a KIOSZ budaörsi alapszervezete; segítségükkel három napig ismerkedtek a fővárossal és környékével. Az ötlet Neumann Tibor műanyag-feldolgozó kisiparostól származott, aki hét társával összefogva különféle játékokat gyártott a gyerekeknek. Lelkesedésükön felbuzdulva négy női szabó is munkához látott. S amikor elkészült a százezer forint értékű ajándék, a többi kisiparos sem akart kimaradni az akcióból, összeadták a pénzt két pingpongasztalra meg a háromnapos vendégeskedésre.

Budaörsön, szombaton az új KlÖSZ-székházban volt a Mikulás-ünnepség, Komáromi Tamás teherfuvarozó vállalta a Télapó-szerepet. Itt adta át az ajándékokat Zsom Lajos faluvezetőnek Décsi Endréné, a KIOSZ budaörsi alapszervezetének titkára. Az eseményre éljött dr. Kaposvári Júlia, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese, a gyermekfalu magyarországi egyesületének elnöke, Kocsányi Ferenc, az egyesület ügyvezető titkára. Szemethy Lászlóné, az MSZMP Budaörs Városi Bizottságának titkára és Fehér- váry János budaörsi tanácselnök.