Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 287. SZÄM 1986. DECEMBER 6., SZOMBAT — Az elmaradt jelentős szovjet borexport feltételezhetően a hordógyárat is keményen megviselte. — Furcsa, de ha valaki rólunk beszél, az többnyire hor- Uógyárat említ... — Talán azért, mert így az egyszerűbb. — Lehet, ám mi Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat vagyunk — mondja Bácsi Lajos, a ceglédi gyáregység igazgatója. Mindenesetre örülnék, ha majd nemcsak egy üzemünk lenne a köztudatban, mivel a másik kettő legalább annyira fontos. Enlaek ellenére nem vitás, hogy érzékenyen érintett bennünket az elmaradt szovjet borexport. Ugyanis a hordó mennyisége, amit részükre gyártottunk — évi 160—180 ezer hektoliter — lekötötte a teljes kapacitásunkat. Ez 90 millió forint ter- melésiérték-kiesést jelentett, ami bizony nem csekélység. Ezért a másik két üzemnek nagyobb feladatokat kellett vállalni és teljesíteni. Az az igazság, hogy 1985 szeptemberétől 86 júniusáig szinte azt se tudtuk, hogy lesz-e hordógyártás. — Mit tettek azért, hogy legyen? — Az itt található gépsorok átalakítása sokba került volna, mivel ezekkel a masinákkal csak tároló edényeket lehet készíteni. Hirdetést adtunk fel, és a hazai piacon érdeklődés mutatkozott a 80 literes hordótól kezdve az 5 hektoliteresig. Igen ám, csak arról megfeledkeztünk, hogy nem elég, ha a mennyiséget győzzük. Nos, a fajták miatt voltak némi gondjaink. Hiszen néhány tételes megrendeléseket is kaptunk, gyakran kellett átállnurik, s ez nem kedvezett nekünk. Éppenséggel valaki messziről jött, nem küldhettük el azzal, hogy majd 2—3 hét múlva valószínű lesz mondjuk 120 literes hordó. Ebből azt a tanulságot vontuk le, hogy a jövőben tartalékolunk bizonyos készletet a különböző fajtákból, hogy jobban elláthassuk a vevőinket. Egyébként kétségtelen, hogy ez a legnyereségesebb termékünk. Szivar alakú hordó — A szovjet üzlet meghiúsult, de próbálkoztak-e más országgal? — Ázsiából érdeklődnek a 250 literes francia hordónk iránt, amely szivar alakú. A tárgyalás kezdeti stádiumban van. Ugyanakkor puha tolód - zunk Nyugat-Európában is. Konkrét ajánlat nincs, ám november közepétől megkezdtük virágedények készítését akácból, 35—45—55 centiméteres felső átmérővel, tűzi horganyzott abroncsvassal és fülekkel. Külföldön csak a háromdarabos garnitúrák jöhetnek számításba. 1987-ben elkezdjük az ászokhordó gyártását — 10-től a 120 hektoliteresig — a megrendelések alapján. Most épül erre a célra egy külön üzemcsarnok. — Miket készítenek a gyáregység másik két részlegében? — A székülés- és támlaüzemünk — mondhatom, hogy a tartópillérünk — hajlított-, ré- tegeltlemez-termékeket gyárt, főleg ülőbútorok alkatrészeit. Évi 4000 köbmétert, amelynek közel a felét ebben az évben NSZK és olasz partnerek 'vásárolták tőlünk, ti Értékesítési nehézség nincs, ez az áru jelenleg szinte korlátlanul eladható. Ezt érzékelteti a tervezett nyugati árbevételünk jelentős értéke, ami 70—75 millió forint. Legrégebbi a fűrészüzemünk, ahol az előállított termékekkel szemben egyre nagyobbak a követelmények, a magasabb feldolgozottság felé tolódik el az igény. Ezért megkezdődött a bútorléc gyártása. Itt szerényebb az export várható bevétele, 16 millió. Ha nincs bükkrönk — Anyagellátási ; gondjaik vannak-e? — Október közepétől ellátási és vagonproblémák miatt nem folyamatosan érkezik a bükkrönk, pedig ez nem mindegy nekünk. A széküzem zökkenőmentes termelését nem oldja meg egy nagyobb szállítmány, amelynek tulajdonképp pen kisebb tételekben kellene hozzánk eljutnia. Sajnos, bérgondjaink is vannak. Még az 1973-as induláskor a városi átlag fölött volt a kereset nálunk, ma talán az átlagnál van vagy el sem éri azt. Jövőre remélhetőleg az utóbbi 2—3 százalékos bérfejlesztésnél nagyobbra lesz lehetőség, mivel a vállalat az ipariból a mező- gazdálkodási rendszerbe kerül át. — Meg tudják-e tartani az embereiket? — Többnyire igen. Nincs létszámhiányunk. Igaz, néhány „öreg” kádárunk elment, de Á hagyományokhoz híven, a KISZ városi bizottsága ez évben is megrendezte a fiatal agrár szakemberek találkozóját és szakmai-politikai vetélkedőjét. A házigazda ezúttal a Ceglédi Állami Tangazdaság volt. A programra a város és a vonzáskörzet mezőgazdasági üzemeiből, több mint 50 fiatal érkezett a CÁT bedei központjába. Először Borsos Ferenc, a gazdaság' igazgatója rövid tájékoztatást adott a CAT tevékenységéről, majd a társaság buszra szállt és megtekintette a gazdaság feldolgozó üzemét. Az ott található vetőmag-, hibrid- és takarmánykeverő üzemet, a több száz vagonos tárolókat, az új iparvágányt és létesítményeit járták végig. Rövid számítógépes bemutató is szerépeit a programban. A vendégek kérdéseire az üzem és a gazdaság vezetőitől kaptak választ. A bedei központba visszaérkezve, egy kis tízórai elfogyasztása után kezdődhetett a vetélkedő. Erre az előzetesen nevezett 9 csapat részvételével került sor. öt témakör szerepelt: a növénytermesztés és kertészet, állat- tenyésztés, gépészet, közgazdaságtan és politika. Mindegyikből volt totó, melynek kitöltése után ebéd következett, illetve egy rövid látogatás a CÁT központjában lévő számítástechnikai csoportnál. Ezután folytatódott az agytorna a végső győzelemért. Szóbeli és írásbeli kérdésekre kellett válaszolni a csapatoknak, volt villámkérdés, állattenyésztési árverés is. A csapatok felkészültségét dicséri, hogy nem volt ritka az egyes fordulókban a maximális pontszám elérése, valamint az, hogy nem alakult ki nagy pontszámbeli különbség a csapatok között. A fej fej melletti küzdelemben végül a házigazdák 1-es számú csapata szerezte meg a győzelmet a CÁT 2-es számú csapata és a jászkarajenői Árpád Tsz csapata előtt. Az első három helyezett oklevelet kapott, illetve vásárlási utalványt, a győztes csávóit, amelyik már vissza Is jött. Viszont a dolgozók kvalitásával, színvonalával kicsit baj van. Szükségünk lenne 2—3 faipari szakemberre, művezetőre. A Bem József Szakmunkásképzőben évente 7—8 tanuló végez kádárként, nincs akadálya annak, hogy nálunk helyezkedjenek el. A széküzemben asszonyok is dolgoznak, a fizikumuknak megfelelő munkát végeznék, de nem könnyen keresik a pénzt. Egyszerűbb lenne — Hogyan tovább? — Növelni szeretnénk a székülés végkikészítéséhez szükséges kapacitást. Ehhez számítógép vezérlésű faipäri maró beállítását tervezzük. Bár ez igen komoly, 12—13 millió forintos beruházás, de megérné, hisz jelentősen emelkedne a magasabb készültségi fokú termékek aránya, és bármilyen forma körbemarása egyszerűbb lenne. A fűrészüzem munkáját könnyítené meg az a bútorlécgyártó gépsor, amely valószínű, hogy 1987 második felében már üzemel. Fehér Ferenc pat ezenkívül elnyerte a FAT Kupát is, melyet egy évig becses ereklyeként őrizhet. A negyedik és ötödik csapat a Pest Megyei KISZ Bizottság különdíját vette át. Az eredményhirdetéssel és a gazdaság igazgatójának zárszavával ért véget az egész napos program, mely jól szolgálta azt a célt, hogy a vonzáskörzet fiatal agrár szakemberei közelebb kerüljenek társaikhoz, megismerjék egymást, bővítsék ismereteiket, tapasztalataikat megosszák egymással.. Szebeni Dávid a KISZ Városi Bizottsága politikai munkatársa Vida László törteli földbirtokos, Pest megyei táblabíró, színműíró, színműfordító volt. A felsőpenczi és fegyverneki Vida család a nemesi levelét 1609-ben kapta U. Mátyástól, ezt később Mária Terézia királynő 1740-ben megújította. A család legismertebb tagja, Vida László 1770. május 16-án született Törteién, és ott is halt meg 1831. december 6-án. Finom ízlésű, tanult ember volt. Törteli kastélyában lakott a családjával s ott vesztette el feleségét és fiát. Bánatát feledni és hasznos elfoglaltságot keresni Pestre ment. Wesselényi Miklós báró lemondása után magára vállalta a színészek gondját, a pesti magyar társulat igazgatását. Abban a korszakban vette át a magyar színészet vezetését, amikor a nagy pénzügyi zavarok mellett az erős társadalmi előítéletekkel is meg kellett, küzdenie. A magyar és a német társulat színielőadásokra a Rondellát bérelte. Vida László először is a magyar társulat számára egy új színjátszásra alkalmas helyet keresett és talált, a Hacker-íéle szálát, amit eredetileg táncteremnek használtak. Vida saját költségére ezt rendes színházteremmé alakíttatta át. Egy sor emeleti páholyon kívül földszinti székeket is kialakíttatott, amelyek mögött a leghátul lévő állóhelyek voltak a legolcsóbbak. Schenbach Róza, a későbbi Déryné ebbe .a színházba ment el meghallgatásra Vidához. A titkárától Vida már hallott Róza szép hangjáról. Ezzel, a kérdéssel fogadta az édesanyja mellett álló kis Rózát: ,,De hát hol van az én jövendő kis színésznőm, kihez én szép reményeket táplálok s ki oly szépen s oly fejlett hangon tud énekelni?” A meghallgatás után Vida kifejezett óhajára ment tanulni, valamint kosztra és szállásra Murányi Zsigmondnéhoz, akit „tiszta beszéde, helyes mimikája s a legjobb ízléssel válogatott öltözéke után az első csillagnak tarthatunk a Magyar Theát- rum még homályos egén” — írja róla a Magyar Kurír. Tehát Róza ahhoz a színésznő- böz'került, akit a színházi közönség nagyon szeretett és becsült. Ekkor még Róza édesanyja csak egyéves szerződés aláírásába egyezett bele. A fiatal színésznő megfogadta Vida tanácsát, szorgalmasan képezte magát, tanulta ’ az egyre több és mind nagyobb terjedelmű szerepeket. A közönség is a szeretetébe fogadta a Széppataki néven szereplő Rózát. aki a naplójában így ír Vidáról: „Egy igen kedves, megnyerő arcú, már nem fia- t.aVúr. magas, derék termetű. Vída lelke volt a társaságnak.” Vida minden színészét jutalmazni akarta, ha legalább csekély tehetséget érzett benne. Egy-egy nagy sikerű előadás után elosztotta a társulat tagjai között az est egész jövedelmét. „Volt a színháznál egy igenigen szép leány, aki igen gyönge színésznő lévén csak a kórusban énekelt, neve Bárány Katica. Vida úr megszerette. Szerencse vagy a sors akarta így, hogy fia legyen, és megszületett a kis Vida Laci. Vida László úr megesküdött vele, kivitte Törteibe jószágára, s ott lakott anyjával együtt a kastélyban. Vida úr végtére megunta a sok kocsizást Törteiről Pestre, Pestről Törteire, aztán otthon is szeretett volna lenni szép fiatal nejénél, de a színházba járni ,s a színészettel foglakozni js szeretett volna ... mégis_győzött a szép nő” — írja Déryné a naplójában. így egy boldog házasság által helyreállt Vida László kedélyének megzavart harmóniája. Vida 1811. augusztus 15-én visszavonult p színházvezetéstől, de amikor nejével Pestre ment. soha nem mulasztotta el meglátoBeszerzési csatornák, árak, termékforgalmazás a magánkereskedelemben — ez volt a témája a legutóbbi NEB-vizs- gálatnak, amelynek keretében ceglédi, albertirsai és abonyi vendéglátósok, divat- és műszaki cikkekkel foglalkozó magánkereskedők üzleteit látogatták meg a népi ellenőrök. A magánkereskedők portékáik 50—50 százalékát nagykereskedelmi vállalatoktól szerzik be, a többit szövetkezetektől, gmk-któl, kisiparosoktól. A szállítóktól általában megkapják az átvételhez szükséges elismervényéket, ám ezeket nem minden ellenőrzött egységben tudták felmutatni. Előfordul, hogy a gyártó kisiparosok nem adnak számlát (az adófizetés miatt), így önbizonylatot kell készíteni. :::::::::::: A divatáruszakmában dolgozók arról panaszkodtak, hogy az állami ipar és a kereskedelem nem mindig tudja követni a divatot, ezért a magánkereskedők kénytelenek kisiparosoktól vásárolni. A fogyasztók pedig jól tudják: ez magasabb árakat jelent. Fő a fejük az illatszert, ajándékot kínálóknak is, mert a Duna Füszért egy hónapja nem ad nekik külföldi kozmetikai cikkeket. így hát — gatni á régi tagokat, végignézte a próbát és tanácsot adott., Vida Lászlónak á magyar színjátszás sokat, igen sokat köszönhet Ha ő 1809-ben nem veszi át a pesti magyar társulat irányítását, az minden bizonnyal rövid idő alatt feloszlott volna. Emlékét az irodalomban tisztelettel őrzi Kazinczy Vidához írott ódája, Szemere Pál pedig episztolával tisztelte meg: „Aki nemzetének erkölcsét szebbítij Az hágy maga után háláló fiákat." Vida László 155 éve halt meg. Borsos Hedvig Itlcricz színház írhatnám pslgár December 9-én, kedden 16 órakor a Kossuth Művelődési Központ színháztermében a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulata mutatkozik be. Mgliére Úrhatnám poltfár című színművét adják elő. a forgalom növelése érdekében — mi mást tehetnének, mint hogy magánszemélyekhez fordulnak, akik viszont nem föltétlenül rendelkeznek tételes vámáru-nyilatkozattal. Általános tapasztalat, hogy a kisiparosoktól beszerzett holmikon nincs árcédula és méretmegjelölés, tehát ezek azonosítása lehetetlen. Az ellenőrzött egységek döntő hányadában a bizonylati fegyelem, az ármunka megfelelő volt. Bár ide kívánkozik az egyik munkabizottság megállapítása: „A számlák és iratok nagyfokú rendezettségéhez és szabályozottságához hozzájárult az is, hogy szinte minden környékbeli kiskereskedő várta az ellenőrzést.” Ettől függetlenül az árazással, áralkalmazással kapcsolatos kirívó eset nem volt. A magánkereskedők, ha kisiparosoktól, gmk-któl, termelő- vállalattól szerzik be az árut, a fogyasztói árak kialakításakor 10—25 százalékos haszonkulcsot alkalmaznak, ami még nem nevezhető tisztességtelennek. A vizsgált II. és III. osztályú vendéglátó-ipari egységek megfelelnek az osztályba sorolási feltételeknek. Az ételek árainak kialakításakor a meg-, állapított maximált haszonkulcsot alkalmazzák, sőt több esetben az eltérés mértékét sem használták ki. Az italárak megformálásakor figyelembe veszik a kereslet—kínálat viszonyait, valamint a környezetükben működő azonos besorolású szövetkezeti vagy állami egységek árait. Általában jellemző, hogy az azonos területen levő vendéglátó helyek egységesen (néhány filléres eltéréssel) megegyező árakat alkalmaznak. Hiányosság, hogy némely vendéglátó egységek bár büfé-falatozó engedéllyel rendelkeznek, kizárólag italok forgalmazásával foglalkoznak. A vizsgálatról szóló jegyzőkönyv rögzíti, hogy a négy abonyi divatáruboltban a pénztárkönyvek vezetése nagyon hiányos, egy kiskereskedőnél pedig az ellenőrök nem találtak pénztárkönyvet. Érdemes megemlíteni, hogy az Abonyi Nagyközségi Tanács olyan magánkereskedőket je-, lölt ki ellenőrzésre, akik működésüket hosszabb ideje szüneteltetik, ám erről a tanácsot nem értesítették. A népi ellenőrök megállapították, hogy a vizsgálatba bevont kiskereskedők kulturált üzleti tevékenységet folytatnak. Az adott területen a lakosság színvonalasabb ellátása érdekében szükség van a jelenlétükre. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) AEC-áruház épül a város déli részén, a Vörösmarty téren a Cegléd és Környéke Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat beruházásában. A kivitelező a Dutép. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Megnyerték a kupát Agrárosok agytorn^ja NEB-vizsgálat Kiskereskedők boltjaiban Szükség van a munkájukra fl sás játszást pártfogolta Ida lelke volt a társaságnak Nem könnyen keresik a pénzt last a széküzem a tartópillér ABC-áruházat építenek Újvároson
