Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

1983. DECEMBER 6, SZOMBAT *&£üUmd 3 Képviselők tanácskozása Kádár János fogadta Franz Jossf Strausst Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja péntek délelőtt a Parla­mentben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszterelnö­köt, az NSZK-beli Keresztény­szociális Unió elnökét, aki ma­gánlátogatáson tartózkodik ha­zánkban. Pénteki ülésén az Ország­gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága két témát tű­zött napirendre: a képviselők véleményt mondtak az újság­íróknak az egészségkultúra témáiban kifejtett tevékeny­ségéről, valamint megvitatták annak a társadalmi zsűrinek a jelentését, amely a magyar cipőipar termékeinek gyakor­lati minősítésével foglalko­zott Az első téma kapcsán Eke Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél műkö­dő egészségügyi és szociálpo­litikai szakosztály munkáját ismertette. Egyebek között ja­vasolta, hogy hozzák létre az egészségügyi közönségszolgá­latot. • • ünnepség a megyei tanácson (Folytatás az 1. oldalról.) a Hírlapkiadó Vállalat dolgo­sokról, akik naponta munká- zóiról, a nyomdászokról, a jukkái járulnak hozzá a me- terjesztőkről, a postai alkal- gye lapjának megjelenéséhez: mazottakról és kézbesítőkről. A közönség soraiban (balról jobbra): Balázs Gézáné, a megyei tanács elnökhelyettese, Nagy Sándorné és Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára Elismerések a legjobbaknak Az ünnepi köszöntőt köve­tően Sági Ágnes, a Pest Me­gyei Hírlap főszerkesztője ki­tüntetéseket, elismeréseket adott át. Bejelentette, hogy délelőtt a MUOSZ székházá­ban a Szocialista újságírásért kitüntetést vehette át Rutt- kay György, lapunk olvasó- szerkesztője, Vállalati nívódí­jas kapott Fazekas Eszter és Jocha Károly munkatársunk. Szerkesztőségünk nívódíját Cseri Sándor főmunkatárs, Kör Pál mutáciővezető, Mészáros Ottó főmunkatárs és Miklay Jenő munkatárs vehette át. A Pest Megyei Hírlap Emlék­plakettjét kapta Szekeres Zol­tán, a Hírlapkiadó Vállalat terjesztési szakosztályvezető­je. Ifjúságmozgalmi munká­jáért kapott jutalmat Kövess László és Máza Katalin mun­katárs. Negyvenéves munka- viszonyáért jubileumi juta­lomban részesült Szombathelyi Ervin olvasószerkesztő, törzs- gárdajelvényt kapott három munkatársunk: Bódt István, Tóth Andrea és Balázs Gusz­táv. . Elismerő jutalmat vehetett át lapunk szerződéses munka­társai közül Nyeső Sándor tördelőszerkesztő, Hancsovszki János fptoriporter, Kasznár Zoltán újságíró, Batta Béla nyomdász, valamint Csiba Jó­zsef gödöllői, Hörömpő Jenő monori, Papp Rezső váci, Su­lyok Zoltán nagykőrösi és Rab László ceglédi tudósí­tónk. Ugyancsak jutalmat ka­pott hűséges, kitartó sajtóle­velezői tevékenységéért Padá- nyi Lajos Budakeszi; Kővári József Budapest, Szabó László Sződliget, Sinkai Imre Perbál, Lénárt József Budaörs és Kő­vári Ferenc Mogyoród. Ezt követően Szathmárl Gé­za, a Budapest-vidéki Posta- igazgatóság nívópályázatának díját adta át lapunk munka­társainak, Kövess Lászlónak és M. Nagy Péternek. Papp Rezső különjutalomban része­sült. Ugyancsak ez alkalom­mal vehették át jutalmukat a Pest Megyei Hírlap terjeszté­sére kiírt versenyben legjobb eredményt elért postahivata­lok és kézbesítők. Kategórián­ként a legjobb eredményt a következő hivatalok érték el. Kis hivatalok közül: Csobán- ka. Lórév, Szada és Sződliget, közepes nagyságú hivatalok közül: Leányfalu, Budaörs, Dö msöd, Tápiószentmárton, Táborfalva, Visegrád és Szi­gethalom a nagy hivatalok kö­zül Ráckeve, Szentendre és Monor. Ugyancsak e kategó­riák szerint a következő kéz­besítők végeztek a legjobb he­lyen a versenyben: kis hiva­tal: Csörnyel Istv&nné (Kö­röstetétlen, ( Rácz Tiborné (Szada), Jeszeszki Pálné (Ka- kucs), közepes hivatal: Dohnál Etelka (Gyömrő) Mizsei Sán­dorné (Kiskunlacháza), Brindznik Mihály (Tápió­szentmárton), nagy hivatal: Füri László (Monor), Deák András (Vác), Kepka Sándor (Monor), Rakottyai József (Monor), Nagy János (Gödöl­lő) és Dósa Sándor (Monor). Különjutalomban részesült Parázs Sándorné nagykőrösi kézbesítő, aki a legtöbb előfi­zetőhöz juttatja el naponta lapunkat. Horácski József, a Hírlap­kiadó Vállalat vezérigazgató­helyettese öt társadalmi ter­jesztőnek és öt postai kézbe­sítőnek adta ót a Népszabad­ság emlékplakettet a lap ered­ményes terjesztéséért. A megye sajtónapi megem­lékezése színes, hangulatos műsorral zárult, amelyen Hű­vösvölgyi Ildikó színművész megzenésített verseket éne­kelt, a szentendrei Vujicsics együttes pedig délszláv dalla­mokat adott elő. A megyehá­zán a vendégek kiállítást is láthattak a Pest Megyei Hír­lap példányaiból, amely azt reprezentálta, hogy a lap mi­ként foglalkozott a megye éle­tével az elmúlt három évtized során. Az ünnepséget követő foga­dáson Tisza András, a duna- varsányi Petőfi Tsz elnöke mondott pohárköszöntőt A szentendrei Vujicsics együttes délszláv dalokat adott elő Az ünnepség résztvevő? (Erdősi Agnes felvételei) A magyar sajtó napjára Vállaljuk, őrizzük az örökséget írta: Lakatos Ernő, az MSZiP KB osztályvezetője Ünnep a mai nap, még ha nem is jelzi pi­ros betű a naptárban. Hatvannyolc esztendő­vel ezelőtt, 1918. deceber 7-én jelent meg az első hazai kommunista orgánum, a Vörös Újság. Kiadását, a nem sokkal előtte meg­alakult Kommunisták Magyarországi Párt­jának Központi Bizottsága határozta el az­zal a szándékkal, hogy az újság a magyar munkásosztályt a kizsákmányolás elleni harcra, a munkásba talom kivívására szer­vezze és mozgósítsa. Az első lapszám kinyomtatását az esemény egyik résztvevője, Vágó Béla így idézte fel: óriási izgalom uralkodott közöttünk a pincében. Egy új lap. Űj párt... Egyszerre a villannyal hajtott gép megáll. Az áram kimaradt. Kikapcsoltatták a szociáldemokra­ták és burzsoá szövetségeseik. László Jenő odafut a géphez, s kézzel hajija. Kellner Sándor váltja fel, ö is hajtja a gépet. Mind­annyian hajtottuk a gépet, amely lassan ej- tegeite a Vörös Újság első számait. Az újság első szerkesztői és szerzői között voltak Kun Béla, Rudas László, Révai Jó­zsef és Szamuely Tibor. A lap példányszá­ma rövidesen tízezerre emelkedett, a Ta­nácsköztársaság ideje alatt mindvégig meg­határozó szerepe volt a tömegek tájékozta­tásában és mozgósításában, tettekre serken­tésében. Az ellenforradalmi rendszer súlyos csa­pást mért a forradalmi sajtóra is. Vállaljuk és megőrizzük azok örökségét, akik a bal­oldal legális vagy illegális sajtójában, a bé­csi vagy a moszkvai emigráció kiadványai­ban a szocialista eszmék, a haladás hirdetői voltak a legkilátástalariabb, vészterhes idők­ben is. Tiszteljük azokat, akik — a Népsza­vától az 1942-ben megjelent illegális Szabad Népig — szószólói és bátor harcosai voltak a népfront eszméinek, az antifasiszta küz­delemnek, népünk szabadságának, hazánk függetlenségének. Emlékezünk mártírjaink­ra : Somogyi Béla, Bacsó Béla, Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre és mások már nem érhették meg a felszabadulás napját. Az ember számára a legdrágábbat, életüket áldozták az egyenlőtlen küzdelemben. Az ázóta eltelt több mint négy évtizedben a magyar sajtó népünk felemelkedésének, szocialista társadalmi rendünk fejlődésének tevékeny részese lehetett. A szocialista saj­tó, a tömegtájékoztatás minden eszköze sok­ban segítette építőmunkánk meggyorsítását, a társadalom- és művelődéspolitikai felada­tok végrehajtását. Hozzájárult a testvéri szocialista országhoz fűződő kapcsolatok el­mélyítéséhez. Tekintélyes, rangos félként vett részt a békéért, a társadalmi haladá­sért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás emllett élés gyakran bonyolult kér­déseinek megvilágításában. A tájékoztatás .. . eszközeinek valamelyike vagy éppen több formája is otthon van — kedves hozzátartozóként — minden magyar családnál. A rádiózás elterjedése hazánkban csaknem teljesnek mondható, a becslések szerint — mert erre már csak ez a mérési lehetőség van — 0 millió rádiókészülék van a lakosság tulajdonában. Napjainkban mint­egy hárommillió családhoz jut el tv-műsor. A televízió a két fő- és körzeti adásában hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. Terjed a városi kábeltelevíziózás. Csaknem harminc helyen jelentkezik már rendszeresen a városi TV helyi stúdiója. Az év végére egymillió emberhez jut el városi kábeltelevízió műsora, s ez a szám gyorsan növekszik. A Magyar Rádió három központi és öt regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Jelenleg több mint 1700 Időszaki lap jele­nik meg nálunk, ezek mintegy 1 milliárd 500 millió példányban jutnak el az ország olvasóihoz. Nemcsak sajtónk szerkezetének, hanem egész társadalmunk demokratizmusának tük­re az, hogy a pártlapokon kívül igen kere­settek a szakszervezetek lapjai, folyóiratai. Közkedveltek a Hazafias Népfront, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, valamint a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának kiadványai. Saját lapjuk van a Magyarországon élő nemzetiségiek szövetségeinek. Valamennyi egyház és felekezet is saját újságokat jelen­tet meg, melyek — ideológiai különbségeik ellenére — hozzájárulnak a vallásos és nem vallásos emberek együttműködésének to­vábbfejlesztéséhez. Az évtizedek során a központi és a megyei napilapok a legolvasottabb tömeglapokká váltak. Együttes példányszámuk meghaladja a napi hárommilliót. Vegyünk például egy átlagos megyei lapot, amely 80—100 ezer pél­dányszámban közvetíti a napi friss informá­ciókat, híreket — példányszámánál legalább háromszor több helyi olvasóhoz. Nemegy­szer olyanokhoz, akiknek a megyei napilap az egyetlen írott információforrás. A szocialista társadalom építése, a szocia­lista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység, a közmegegyezés állandó erősítése ■ magas színvonalú munkát követel a televí­ziótól, a rádiótól, a sajtótól. Ennek szellemé­ben Országgyűlésünk ez év március 20-án törvényt alkotott a sajtóról, a tájékoztatás­ról. Ez a szocialista törvény szerves folytatása az 1848. évi első magyar sajtótörvénynek. A Tanácsköztársaság valósította meg törté­nelmünk során először a munkásosztály saj­tójának szabadságát. A két világháború kö­zött — az ellenforradalom szolgálatába ál­lítva a sajtót — már az 1914. évi sajtótör­vénynek is számos rendelkezését hatályon kívül helyezték, illetve többször is módosí­tották, keményítették, szigorították. A felszabadulás ,, . , _________________________ után a sajtóval kapcsola­tos jogszabályok a demokratikus, majd a szocialista átalakulás igényeit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét 1949. évi al­kotmányunk is kinyilvánította. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hosszú távú tájékoz­tatáspolitikájának megfelelően — felszá­molva a sajtó területén is kialakult torzulá­sokat — 1957-től folyamatosan igyekszik megújítani a tömegtájékoztatás tartalmát és szervezeti kereteit. Ez a rövid történelmi át­tekintés is illusztrálja, hogy az Országgyűlés ' legjobb hagyományaink szellemében alkotta meg szocialista sajtótörvényünket. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemzője? A törvény a sajtó feladatát az állampolgárok­nak a tájékozódáshoz való jogához kapcsol­va határozza meg. Ezzel egyidejűleg megfo­galmazza a tájékoztatók jogát és felelőssé­gét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép, a lakosság természetes jogának tartjuk. En­nek érdekében a sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről. Adjon hírt a nemzetkö­zi élet eseményeiről, segítse elő a különbö­ző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést. Mutassa be a béke, a biztonság megóvása, valamint a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó osak akkor tud megfelelni hivatásának, ha hozzájut a fel­adatai ellátásához szükséges információkhoz. Szükséges tefhát, hogy az állami és társadal­mi szervezetek, az egyesületek, a vállalatok és intézmények folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt a közérdekű kérdésekről. Kiindulópontunk az, hogy a tájékoztatás nem szívesség, nem valamiféle kegy gyakor­lása. S ez az újságírókra éppúgy vonatkozik, mint az információadókra. Nincsen olyan fontos kérdés — akár hazai dolgainkat, akár a nemzetközi eseményeket illetően —, ame­lyekről hallgatni kellene, vagy a késleltetett tájékoztatás indokolt lenne. Nem véletlen, hogy az MSZMP xm kong­resszusa is kiemelte a tájékoztatás felelőssé­gét, a hiteles, gyors, pontos informálás jelen­tőségét. Az elmúlt évtizedekben, években országépítő politikánk hitelét az is erősí­tette, hogy az MSZMP őszintén szólt — az eredmények megemlítése mellett — a prob­lémákról. a mind nagyobb követelményekről is. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt az emberekben. A bizalom pedig energiahor­dozó: a nyilvánosság az értékképző munka, a közéleti aktivitás, a szocialista demokrá­cia és a nemzeti egység javításának egyik hajtóereje. A sajtónak fontos szerepe van a közvélemény tükrözésében és formálásában. Néhezen beszélhetünk jól tájékozott közvé­lemény nélkül közmegegyezésről, nélküle elképzelhetetlen, hogy a társadalomban meg­levő szándékok, erők egyirányba hassanak. Ez az önmagunkkal való szembenézés jel­lemezte pártunk Központi Bizottságának leg­utóbbi ülését is. A Központi Bizottság ha­tározatának lényege az, hogy a népgazdasá­got — az irányítástól a végrehajtásig terje­dően — o XIII. kongresszuson elhatározott növekedési pályára állítsuk. Ez art jelenti, hogy prioritást kell adnunk a szelektív élén­kítésnek, az egyensúly erősítésének, ez élet- színvonal stabilitásától a társadalmi teljesít­mények növeléséig. Hazánkban a legfonto­sabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok elérését szolgáló szemléleti és cselek­vési egység megteremtése, a társadalmi ak­tivitás kibontakoztatása. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozóinak tennivalója, hogy mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását, hogy a valóság hiteles, pon­tos bemutatásával, a szocializmus ügye irán­ti elkötelezettséggel a társadalmi haladásért, országépítő céljaink megvalósításáért mun­kálkodjanak. A nyomtatott és az elektronikus sajtó leg­nagyobb ünnepe, ha a lakosság egész évben olvassa az újságokat, nézi a televíziót, hall­gatja a rádiót. A sajtó kötelessége, hogy se­gítsen abban: azonosuljanak céljainkkal az emberek, s váljanak tudatosan és cselekvő részeseivé társadalmunk jobbító formálásá­nak. Egységes, ■------------------------közös elhatározással a magyar tömegtájékoztatás ma szinte ébresztőt fúj. Hangsúlyozza: talpra, tettre emberek, mun­kára fel, magyarok! Sorsunk jobbítása, ma­gunk és szeretteink jobb sorsa, szebb, tartal­masabb élete azon múlik, növelni tudjuk-e az egyén, s rajta keresztül a társadalom összteljesítményét. Hogy legyen mit elosz­tani a szocializmust építő népnek.

Next

/
Thumbnails
Contents