Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

Országos Takarékpénztár Több hitelt adhatnának Amikor az Országos Taka­rékpénztár az átutalási betét­számlával kapcsolatos díjté­teleit öt forintra emelte, zajős sajtókampány bontakozott ki. Néhány az akkoriban el­hangzott vélemények közül: számítógépes feldolgozás, ami lassúbb, mint a kézi, s most már drágább is. Nincs arány­ban a szolgáltatás a kért ár­ral. Lehetséges, hogy e véleke­dések is hozzájárultak ahhoz, hogy az OTP december else­jétől újítson. Meglepően ked­vező feltételeket ajánl azok­nak, akik átutalási betétszám­lával rendelkeznek. Az emlí­tett ötforintos tételenkénti költséget nem törölte ugyan, de helyette a mindenkori ha­vi egyenleg évi öt százalékkal kamatozik. Ha még emlék­szünk a valamikori látra szó­ló betétkönyvre, arra járt két százalék. Nem is csoda: azt bármikor felvehetjük. Így van ez az átutalási betétszámlával kapcsolatosan is. Mégis, mi az oka a változásnak? — kér­deztük Horváth Albert fiók­vezetőt. — Egyfelől ellentételezése az ötforintos tételeknek. Más­felől — s én ezt tartom a fontosabbnak — népszerűsí­teni szeretnénk ezt a kész- pénzkímélő fizetési módot. — A múltkorában a televí­zió a hosszú lejáratú hitelek visszafizetésével is foglalko­zott. A riportból azonban a nézők többségének — sajnos — az a gondolata ébredt, hogy mindaz kizárólag a budapes­tiekre vonatkozik. Hogyan áll a kérdés a valóságban? — Arról van szó, hogy akik 1985. december 31-ig vettek fel hosszú lejáratú, építkezés­sel kapcsolatos hitelt, azok an­nak teljes összegét vagy egy részét kedvezményesen is törleszthetik. természetesen nem csak a fővárosban. — Mi tartozik e hitelek kö­rébe? — Űj családi ház vagy tol­dalék építésére, lakásvásár­lásra, felújításra felvett ked­vezményes kamatozású köl­csönök stb. A bankhitel vi­szont nem! A visszafizetés: legkevesebb egy esztendei tör­lesztés. . Ebben az esetben negyven százalékkal keveseb­bet kell letenni az OTP asz­talára. Nézzünk egy példát. Egy régebbi építésű családi házon százezer forintos hiteltartozás van. Ha adósunk spórolni akar negyvenezer forintot, be­jön az OTP-be, lezáratja a számláját, hoz hatvanezer fo­rintot, s azt befizetve elismer­jük a százezres tartozásának kifizetését, megszűnését. Megjegyzem, hogy ezt a műveletet nemcsak itt, a nagykőrösi fiókban, de a hi­telszámla-vezető egységünk­nél is lehet kezdeményezni — ez ebben az esetben Ceg­léd. Más lehetőség is van. Te­kintsünk egy évi tízezer fo­rintos nagyságú hitelt. A fel­tételek szóról szóra megegyez­nek az előbb tárgyalt esettel: tehát hatezer forint tízezret ér. A teljesség kedvéért meg­jegyzem, ilyen esetekben még további lehetőség is van. Elő­fordulhat, hogy valaki ho'sz- szabb időre külföldre megy. Ilyenkor nem többletfizetésnek, hanem előrefizetésnek is je­lezheti pénzét, ekkor azonban nem kapja meg a negyven százalék elengedését. — Tehát akinek van pén­ze, az tovább takarékoskod­hat. Mi a célja az OTP-nek e kedvezményekkel? — Elsősorban az, hogy hi­telkintlevőségünk szabaduljon fel. Ez a feltétele ugyanis an­nak, hogy újabbakat tudjunk nyújtani. Ballai Ottó Előadás a kertbarátkörben Élet a török időkben A B. Tóth Ferenc kert­barátkor kéthetenkénti össze­jövetele keretében az Arany János Művelődési Központ­ban, a napokban dr. Balanyi Béla nyugalmazott levéltáros városunk . múltjáról tartott tanulságos, érdekes előadást, amelyet a szép számban meg­jelent tagok és vendégek nagy figyelemmel hallgattak végig. Előadásának bevezető részé­ben a 150 esztendős török ura­lom nagykőrösi vonatkozásai­ról szólt. A szultán a török tör­vények szerint igazgatta az ország általuk megszállt ré­szeit. Az adófizetés mellett a puskaporgyártáshoz salétro­mot, a katonaságnak élelmet, a jószáguknak takarmányt kellett szállítani. A basák, bé­gek sokszor háborítatlanságot ígértek a lakosságnak, de az át-átvonuló csapatok azt nem tartották be. A városnak pél­dául három országos vásárra volt engedélye, de nem mer­ték megtartani, mert egyszer a kecskeméti vásárt egy tö­rök csapat végigrabolta, s több kereskedőt meg is öltek. Kecskemét panaszt tett a tö­rök vezetőknél, a végén még­is a kecskemétiekre róttak bírságot, mert „nem vigyáztak eléggé a közbiztonságra". Az előadó térképpel szem­léltette a város akkori belső területét, amelyen közel egy-’ máshoz szoba-konyhából és istállóból álló kis nádtetős házacskák sorakoztak. Az is­tállókba katonákat szállásol­tak be. A, házakon kívül vol­tak az akiok, s ott tartották a jószágokat. A földek földesurak kezén voltak, tőlük kaptak a zsellé­rek földet és munkát. Aki jól dolgozott, az házat szerzett. Annak már nagyobb becsülete volt, s mire megöregedett, kis szőlőt is ültetett magának, ahol a nyár elejéig csirkét is nevelhetett. A megélhetés fő forrása a földművelés, a gabonatermesz­tés és a szarvasmarha-tenyész­tés volt, lovat kevesebbet neveltek. Az uborkatermesz­tésről már a2 1600-as évek közepéről maradt feljegyzés, a burgonyát csak 1840 körül kezdték termelni. Szőlőt na­gyobb területen 1830, majd 1880 körül kezdtek ültetni, amikor a fekete földeken a filoxéra sok szőlőt kipusztí­tott.- Azután jött Nyársapáton az Oppenheim-telep. majd Szarka tanár úr szőlőtelepe. Egyre nagyobb lendületet vett a gyümölcsfatelepítés is. Híres lett a körösi meggy, amelyet tótgarabóból árultak a piacon. A keddi, pénteki és a vasár­napi piac mindig hajnal­ban kezdődött. A szőlészetek munkáját a hegybíró irányí­totta, a termést őrök őriz­ték. Ha vidéki tolvajt fog­tak, huszonöt botütést mértek a fenekére és kikergették a határból. Balanyi Béla elmondta még, hogy Dezső Kázmér volt kö­rösi polgármestertől hallotta, hogy Nagykőröst nagyon meg­dicsérték Németországban. Ott volt Nürnbergben egy kong­resszuson és jólesően hallgat­ta, amikor az ottani polgár- mester elmondta, hogy a kö­rösiek első osztályú szarvas- marhákat nevelnek, oda is a magyarországi Nagykőrösről viszik a húsmarhát. Kopa László NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XXX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1986. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Mire fizet a falu népe? Teljesítik a kötelezettségeiket Aki könnyedén eligazodik a számok labirintusában, és szó­ra tudja bírni a száraz adato­kat. sok érdekes információt szerezhet. Egy város vagy község adóügyeit szemlélve például a lakosság lehetőssé­gére, állampolgári fegyelmére lehet elsősorban következtetni, és más egyéb jellemzőire, at­tól függően, mit altarunk ki­bogarászni az adókönyv rub­rikáiból. Jó arány A minap Kocsér község ta­nácsának irataiba pillantot­tunk be, s mivel igeqcsak az esztendő végét tapossuk, idő­szerűnek láttuk arra keresni választ, hogyan is állnak a falu lakói anyagi kötelezett­ségeik teljesítését illetően. Menjünk akkor sorjában. Az 1986-os esztendőre egy­millió 219 ezer forintban álla­pította meg a községi tanács az adók formájában befolyó összeget. Ezt később a jövede­lem után adózók számának csökkenése miatt valamelyest módosítani kellett, így nem sok híján 125 ezer forinttal lesz kevesebb az idei bevétel. A jövedelmi adóknak 93,8 százalékát november végéig már befizették az illetékesek, s ez nagyon jó arány, tiszte­letre méltó kötelességtudatra vall, főleg, ha meggondoljuk, hogy néhol ennél körülménye­sebb a járandóság behajtása. Az összes adónak több mint harmadrészét képezi a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás. Igaz, tavasszal még úgy tűnt, pár száz forint híján 522 ezer forintra rúg majd a teho, de ahogy mindenütt, itt is csak menet közben tisztázódott, mennyi is valójában a fize­tésre kötelezhetők száma. Várható volt, hogy kevesebb az eredetileg megállapítottnál. Summa summárum, 16 ezer 500 forint kedvezményt kellett adni, és 128 család kapott mentesítést, így végül 422 ezer forintot fordíthatnak a falu­beliek teho gyanánt lakóhe­lyük fejlesztésére. Bár ami azt illeti, a befize­téseket nem hamarkodták el. Eddig 263 ezer forint gyűlt össze, ami 62,4 százalékos tel­jesítésnek felel meg, de ment­ségükre szolgáljon, hogy a ta­nács december 31-ig meghosz- szabbította a befizetések ha­táridejét. Amint a dohányter­mesztők is megkapják mosta­nában esedékes járandóságu­kat — mondják a tanácsnál —, a hátralévő szűk égy hó­nap bőven elegendő lesz ar­ra, hogy mindenki rendezze az adósságát. Ebben meg is nyugodha­tunk, de Kovácsné Csípő Ágo­ta tanácselnök eme precíz tá­jékoztatójából nem derült fény egy fontos tényezőre, ne­vezetesen, hogy a teho sze­mélyekre szóló kivetésekor minden esetben helyesen jár tak-é el? Váltott-e ki ellenál­lást? Hiszen ezzel még Ko- cséron is számolni kellett, ahol pedig úgy összességében kedvező fogadtatásra talált az új adózási rendszer. S ha vol tak ilyen vitás ügyek, kinek lett végül igaza? Az állam- polgárnak-e avagy a hivatal­nak? Egyetértésben — Mindössze tíz esetben kellett a vb-nek döntenie a településfejlesztési hozzájáru lás kivetésének jogosságáról. Az érintettek közül 4 személy kapott mentességet, az eluta sítottak közül pedig egy fel­lebbezett; ügye Nagykörös Város Tanácsa elé került, ahol jóváhagyták az itteni döntést — igy az elnökasz- szony, s még hozzáteszi: — A fentieken kívül idén a jövedelmi adók rendezéséről is kellett határozatokat hozni, öt kisiparos kérte az adóalap csökkentését, a tanács-vb egy esetben sem talált olyan té­nyezőt, ami ne tette volna in­dokolttá a kedvezményt. Ügy véljük, hogy az anyagi köte­lezettségek megítélése tekin­tetében megvan az egyetér­tés az állampolgárok és a ta­nácsi apparátus között, s e te­kintetben a termelőszövetke­zettel is igen jó a kapcsola­tunk. Hadd tegyem azt is hozzá, hogy a lakosság adó­fizetési morálja nagyon sokat javult az elmúlt években, ta­valy például 110 százalékra teljesítették anyagi kötelezett­Jól tűri a taposást is A parkokban a városok, lakótelepülések közötti zöld­övezetben a gyepesítésre fölhasznált fűfajták gyak­ran nem felelnek meg a kö­vetelményeknek; idő előtt el­A Helikon Kiadó rendelése Több ezer darabos szériában készül Mátyás király liórás köny­ve a könyvkötő szövetkezet nagykörösi telepén. Képünkön: Bú­zás Fcrencné préseli, Fekete Pálné pedig enyvezi a Helikon Könyvkiadó megrendelésére készülő könyveket (Hancsovszki János felvétele) kopnak és a zöldterület fenn­tartási költségei is nagyok. Az Öntözési Kutató Intézet­ben Janovszky János új park- fűfajtát nemesített ki; ez a kísérletek tanúsága szerint jól megfelel a követelmények­nek. Mivel igen erőteljesek az oldalirányú hajtásai, áll­ja a taposást, és ami nem­különben fontos, tűri a szá­razságot is. A park nevű vörösesenkesz- fajta érdekes tulajdonsága még, hogy a tenyészidőszak alatt mindössze öt-hat alka­lommal kell nyírni, szemben a ma is gyakran használt fű­félékkel, ezek közül több 15- 20 nyírást is megkíván. Az intézetben egyébként tízféle pázsitfüvet hasonlítot­tak össze. Ezek szerint a leg­kevesebb nyírással — a te- nyészidőtoen mindössze há­rommal — a favorit nevű csenkeszféle tartható fönn, ezután következik a park. Mikulás-bál December 5-én tartják a tormási bisztróban azt a bált, amely évtized óta specialitá­suk: a Mikulás-napit. Ezúttal Dobos Attila szerepel, mint vendégzenész. Éjfélkor — ez is régi szokás — sorsolás lesz. ségüket. Az adóbevétel nagy­ságát illetően a jövő évben kisebb lesz az eredményünk, valószínűleg házadó sem lesz. így nagyjából 60 ezer forint körüli csökkenésre számítunk. iái dat építettek Ennyit erről, de maradjunk még egy kicsit a jelennél. Mi lett a sorsa a sok 800 forint­nak? A község lakói a nyáron felépült ravatalozó környéké­nek rendbetételére szánták a pénzt. Teljesült-e kívánságuk? Igen. azóta szépen, esztétiku­sán kialakított környezetet lát a falu szélén utazó. -Jövőre telekparcellázásra gyűjt a falu népe, de hej, mennyi minden­re kellenének még a forintok! Járda- és útépítésre például. Sokan úgy vélték, az ide szánt összeget részben meg lehetne spórolni, csak építő­anyagot adjon a tanács. Adott, összefogtak ‘s csak­nem 600 méter járdát építtet­tek a kocsériak. Kormos II- lésné 5-ös számú tanácstagi körzetében például 38 ezer fo- int értékű társadalmi mun­kát végeztek, el is nyerték a legaktívabb körzetnek járó 10 ezer forint jutalmat, amit to­vábbi fejlesztésekre fordíta nak majd A 15-ös választóke­rületben dűlőutat újítottak fel egy kilométer hosszon. Súlyos ezresekben lehet mérni az er­re lakók társadalmi munká­ját is. Nem mondom. írásunk vé­ge felé kicsit elkalandoztunk eredeti témánktól, a pénz­űtektől, de az efféle önzetlen vállalkozásokról is feltétlen szólni kellett. Azt hiszem, leg­inkább ebből ítélhető meg igazáh. mennyire becsüli eev közösség szűkebb lakóhelvét. My. J. Zavartalan a takarmányellátás Az állattenyésztés ösztönzé­sére hozott intézkedések nyo­mán javult a tartási kedv, a szakemberek az állomány gyarapodását várják. A meg­növekedett takarmányigé­nyek kielégítésére felkészül­tek a Gabona Tröszt vállala­tai. Az év végéig és jövőre is folyamatos, zavartalan lesz az ellátás, a takarmánybol­tokban kellő választék áll a kistermelők rendelkezésére. Lesz elég kukorica, táp, dara, lucernaliszt, tejpor, ta­karmánykiegészítő s-tb., egye­dül az árpából szűkösebb va­lamivé) a készlet a kívántnál. Több új takarmány árusítá­sát kezdik meg, ezek zömmel az olcsóbb árkategóriájú ter­mékek kö|Zé tartoznak. A gabonaipar folyamato­san bővíti a választékot. Má­zsánként öt-tiz forinttal ol­csóbb gazdasági abrakot hoz­nak forgalomba, ez a termék gazdaságosan használható fel a sertések hizlalására. A ké­rődzőknek is előállítottak újabb, jó hatású készítmé­nyeket. Újdonság, hogy egyes tápokba különleges anyago­kat kevernek a hatékonyság javítására, ilyen anyag pél­dául a Flavomycin. Ezenkí­vül például, tej savbaktérium­mal is „dúsítják” az elesége- ket azért, hogy kedvezőbb élettani hatást érjenek el a takarmányozásnál. Mivel jó termést értek el a naprafor­góval foglalkozó gazdaságok, elegendő dara áll az állattar­tók rendelkezésére. A gabo­naipar az év végéig 20 szá­zalékos árengedménnyel kí­nálja a napraforgódarát. Külföldről folyamatosan ér­keznek a fehérjeszállítmá­nyok. Kínából szójababot im­portálnak, nagyobb mennyi­ségű szójadarát várnak Dél- Amerikából és az Egyesült Államokból. A következő hó­napokban a takarmányok fe­hérjetartalmát növelő hallisz­tet a skandináv országokból szerzik be. Színház A kecskeméti Erde! Ferenc Művelődési Központban este 7 órakor: Marica grófnő. Nagy László-bérlet. A kamaraszínház színpadán este 7 órakor: Képzelődök. Kölcsey Ferenc-bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Csár- dáskirálynö. Pécsi-bérlet. P0RTHÍREK Tétmérkőzések Kosárlabda - több szinten Kosárjabdásaink továbbra is számos tétmérkőzésen léptek pályára. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfibajnokságban, í Petőfi-iskolai sportcsarnok ban: Nk. Kgy. Kinizsi II — Tiszakécske SC 77-37 (42-22). Nk.: Foki (37), Pomázi (13), Pi jakovics (4), Józan (4). Mócsai (17), csere: Kapás (2), dr. Gás­pár, Dávid. A hazaiak már az ötödik percben 13-4-re ve­zettek. Később mozgalmas, de hullámzó játékban is bizto­san növelték a győzelmi kü­lönbséget. A férfi kosárlabda NB I. állása a B-csoportban: 1. Dombóvár 8 6 2 757-707 14 2. Pécsi VSK 8 5 3 752-720 13 3. Somogy M. AÉV 8 5 3 709-680 13 4. Alföldi Olajb. 8 5 3 666-698 13 5. Kecskeméti SC 8 4 4 637-621 1: 6. Nk. Kgy. Kinizsi 8 4 4 659-664 12 7. Hódm. SVSE 8 4 4 652-678 12 8. G.-MÁVAG Bp. 8 3 5 659-716 11 9. AR Építők 8 2 6 660-652 10 10. Honv. Táncsics 8 2 6 623-638 10 Továbbra is kiegyensúlyo­zott és szoros a mezőny, sok a körbeverés. A Pest megyei ifjúsági és középiskolás fiú I. korcsopor­tos bajnokságban, a gimná­ziumi labdajáték-teremben: Ceglédi Mezőgazdasági DSK— Nk. Gimnázium 54-44 (18-29). A vendégek II. félidőbeli szervezett játékukkal győztek a szokottnál gyengébb napot kifogó helyiek ellen. Legjobb dobók: Módra (29) és Barga Gy. (12). A megyei ifjúsági leány bajnokságban, a gimnáziumi labdajáték-teremben: Monori SE—Nk. Gimnázium 125-14 (64-12). A jóval képzettebb monoriak biztosan nyertek a zömmel kezdőkből álló ha­zaiak ellen. Ld.: Batkó és Imecs (4—4). Kecskeméten kétnapos volt a serdülő kupaviadal egyik országos fiú középdöntője. A körösi fiatalok első nagyobb szabású tornájukon megilie- tődöttek voltak. A rutinosabb ellenfelek ellen jóval erőseb­ben helytálltak, mint amit a számszerű eredmények kife­jeznek. A Nk. Kgy. Kinizsi az Alföldi Olajbányásztól (Szolnok) 111-29 (52-16), a Tungsram SC-tőí (Bp.) 103-29 (53-19) és a Bajai SK-tóI 90-23 (39-18) arányban vesztett. A lelkes körösiek (zárójelben az elért összpontok száma): Sző­ke (36), Borbély (19), Reggel (13), Tóth (12), Szűcs (7), Gyurkó (2), Fruttus (2), Szar­ka, Bállá és Nagy. A még út­törő korú Tóth Dénes, vala­mint Szűcs érdemel játékáért dicséretet. A Bács-Kiskun megyei ser­dülő leány bajnokság nyitó fordulójában, idegemben: Kecskeméti SC—Nk. Kgy. Ki­nizsi (60-17) (24-7). A takti- kusabb ellenfél nyert a leg­jobbját nélkülöző Kinizsi el­len. Ld.: Gábor (6). S. Z. Csütörtökön Asztalitenisz. Sportotthon, 14.30: az úttörő-olimpia város­körzeti leány versenye. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents