Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-04 / 285. szám
Csereberebörze Érdemes lenne ismételni Szerény volt a hírverése, ennek arányában a sikere is a Juhász Gyula Általános Iskolában múlt szombaton rendezett csereberenapnak. Kis és nagyobb diákok gyűltek össze tíz órakor hogy a délután 4 óráig tartó játékbörzán kicseréljék megunt játékaikat, kinőtt sporteszközeiket. Akadtak szülök is. akik feláldozták ezt a napot, szedték a helypénzt (10 forint volt), árulták a kólát, a hagymás- zsíros kenyeret és élvezték a zsinatoló sokadalmat. Ebéd felé azután ritkult a nép, a korgó gyomrok. haza- csábitották az eladókat és vevőket, nézelődőket egyaránt. Mi cserélt itt, gazdát? Felnőttnek való izgalmas olvasmány és gyermekkrimi, mini autó és zenélő játékóra, baba. bábu, tankautó. S nem ám holmi kiselejtezett, kopott darab — alig használt volt itt valamennyi. Mert ugye manapság gyermekeink sok mindent megkapnak, amit azután néhány, az újdonság fölötti örömben eltöltött játéknap után félretesznek, hogy újabb után vágyakozzanak. Talán éppen az után. amit a szomszéd pádon kínálgat társuk. Szentendrén, minden negyedév első vasárnapján egész napos csereberebörzét rendez a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Családi vasárnap címmel. Mindig óriási a sikere, nemcsak a környékből, messze távolról is érkeznek rá vevők, eladók, csereberélők. Miért ne lehetne hasonlót megvalósítani Vácott is, akár éppen itt a Juhász Gyula iskolában, akár a művelődési központban vagy a Hajós Alfréd Üttörőházban. Jókora előzetes hírveréssel, felkészüléssel bizonyára az első próbálkozásnál nagyobb sikerre számíthatna, pláne így karácsony előtt. B. H. Közvetlenül politizálva Képzési konferencia A KISZ Pest Megyei Bizottsága Ligeti Károly politikai képzési központjának váci alközpontja közösen a városi KISZ-bizottsággal december 8-án, 13 órától évzáró politikai képzési konferenciát tart a pártszékházban. A rendezők gazdag program keretében ismertetik meg a fiatalokkal az aktuális feladatokat. Elsőként Gáti Ta- más, a sződligeti KISZ-iskola igazgatója az ifjúsági mozgalom politikai képzési rendszerének fejlesztéséről tájékoztatja a résztvevőket. Dr. Ranschburg Jenő egyetemi tanár az agitációs propaganda- munka lélektani kérdéseiről tart előadást. Dr. Janek István, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az aktuális kül- és belpolitikáról tájékoztatja a fiatalokat. Színház A Váci Nézőtér legközelebb december 7-én este 7 órakor adja elő Federico Garda Lorca A csodálatos vargáné című szilaj komédiáját a művelődési ház színháztermében. VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1986. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Szóvá tettük Ki kell bírni Hétfői oldalunkon „Cölöpverők” címmel kis glosszat eresztettünk meg arról, hogy hétvégeken (is) fülsiketítő zajjal. robajjal járó munkát végeznek a Lenin út mentén, az új házak építési területén. S azt írtuk, talán, ha a munkát máskent szervezik, biztosítani lehetne a lakótelep nyugalmát szombaton és vasárnap. Mint ilyenkor lenni szokott, gyorsan jött a reakció, ezúttal a városi tanács illetékesétől. Mint mondotta, nagyon örülnek annak, hogy a PÁÉV és az építés-előkészítésre velük szerződött Dutép — az ő munkásai dolgoznak most a területen. Végre belelendültek a munkába, s a jó időt kihasználva folyamatosan dolgoznak. Ezért kell hát elviselnünk a zajt. • Ügy gondoljuk, hogy — bár kétségtelenül nem kötelességük — talán érdemes lett volna előzetesen . erről, akár éppen lapunkon keresztül tájékoztatni a Földvári tér lakóit. Mert az emberek sok mindent elviselnek, ha tudják, miért kell!-dl Tapasztalatcserén Megyei gépjavító bázis y A HVDSZ Pest Megyei % Bizottsága a minap a Vá- fi, rosi Tanács Kommunális és ^ Költségvetési Üzemének % nemrég átadott kultúrter- £ mébe invitálta meg a me- ^ gyében dolgozó városgaz- '/ dalkodási vállalatok és 'fi költségvetési üzemek veze- % tőit és szakszervezeti hifi. zottságaik titkárait. Az egész napos tanácskozáson dr. Kocsó Illésné, a HVDSZ központi vezetőségének titkára adott áttekintést a költségvetési üzemekben folyó szakszervezeti munkáról, s a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete IX. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtásáról. Mint elmondotta, a szak- szervezeti bizottságok munkastílusában még sok helyen találkozni a formalizmussal, ami ellen küzdeni kell. Az előadó a gazdasági vezetők és szakszervezeti aktívák közös gondolkodását sürgette, egyebekben például bérpolitikai kérdésekben is. Elmondta, hogy a költségvetési üzem bérszínvonalát a jövő évben mintegy 2 és fél százalékkal lehet emelni. Azt javasolta, Dr. Kocsó Illésné, a HVDSZ központi vezetőségének a titkára. hogy az eddiginél nagyobb szerepet kapjanak — az ösztönző bérezésben — a célprémiumok, egy-egy feladat sikeres megvalósítása után. Az élénk vita során sok szó esett a lakbérek és egyéb tartozások behajtásáról, hiszen ezek a kintlevőségek nagyon megnehezítik a városgazdálkodási vállalatok eredményes gazdálkodását. Beszéltek a lakásfelújítás helyzetéről, a parkok és közterületek állapotáról és karbantartásáról, a közeljövőben bevezetésre kerülő, a vállalatok gazdálkodását befolyásoló új szabályozókról. Megtudtuk azt is, hogy a közszolgáltatások több területén a VII. ötéves terv végén vezetik be a 40 órás munkahetet. A tanácskozás után Brandt János, az üzem igazgatója bemutatta a vendégeknek a közelmúltban átadott megyei gépjavító bázist. (Kép és szöveg: Papp László) Holnap temetik Kovács Istvánt Nyolcvanhárom éves korában. hosszú betegség után elhunyt Kovács István, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, Vác egyik köztiszteletben álló veteránja. Hatgyermekes munkáscsalád tagjaként fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba. A Tanácsköztársaság idején KIMSZ-tag volt, 1921-ben belépett a vasasszakszervezetbe. Budapesten dolgozott, sztrájkokat szervezett, röplapokat terjesztett. A Váci Vasöntödében két alkalommal bérharcot szervezett, emiatt feketelistára került s három évig sehol nem kapott munkát. A felszabadulás után az elsők között lett a KMP tagja, s politikai megbízottként régi harcainak színhelyén, a Váci Vasöntödében dolgozott. Az üzemek államosítása után Szentendrére került. A váci munkásőr-zászlóalj egyik alapító tagja volt, s párttitkárként tevékenykedett a városi 2-es számú pártalapszervezet- ben. Az Izzó váci gyárában dolgozott nyugdíjazásáig. Többször kapott jutalmat, elismerést. Az Elnöki Tanács a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetésben részesítette. Halála mély részvétet keltett városszerte. Hamvasztás utáni búcsúztatása pénteken, december ötödikén délután három órakor lesz a vác-alsó- városi temetőben. ' Az első fecske Jól sikerült hirdetés csábítja a gasztronómia újdonságai iránt fogékony nézőket a televízióban. Durica a neve az új terméknek, annak a kalóriaszegény tésztafélének, ami, ha hinni lehet a hirdetésnek, megváltja majd azokat, akik enni is szeretnek, hízni sem akarnak. Durica Vácra is megérkezett: a 10-es ABC-ben láttuk. a tészták gondoláján. Reméljük, követik majd társai is, például a korpás diétás liszt, a granulált szója, és így tovább. (Ha már a korábban kapható volt étkezési búzacsíra eltűnt...) Két vetítés A Dunakanyar Fotóklub alkotócsoportja tagjainak december 5-én, pénteken 18 órakor a művelődési központ 4-es termében Herbst Rudolf új fotóalbumát bemutatja Kocsis Iván. Ugyanott december 8-án. hétfőn 18 órakor Óvári Árpád színesdia-vetítéssel kísért útibeszámolót tart Thaiföldről. A VGV csapata győzött Az elmúlt hét végén megkezdődtek a város felszabadulásának 42. évfordulójára rendezett sportversenyek. A kispályás labdarúgó-bajnokságban négy csapat vett részt. Az értékes vándorkupát Bacsa Tamás, a szakmaközi bizottság titkára nyújtotta át az első helyezettnek, a városgazdálkodási vállalat csapatának. A második helyet n Kötöttárugyár szerezte meg DCM és a Mentőállomás együttese előtt. A kézilabdacsapatok tornáját december 6-án és 7-én, szombaton és vasárnap, ugyancsak a szakmunkásképző intézet tornatermében tartják meg. Karácsony Egyszer már megjegyeztem ezeken a hasábokon, hogy a kereskedelem évről évre előbb kezdi a karácsonyi vásárt. Az idén, minden eddigi rekordot megdöntve — nyilván a Rekordok könyvébe való bekerülés szándékával — már szeptember utolsó vasárnapján (!) karácsonyi vásárlásra buzdító felhívást sugárzott a televízió. Azután jöttek a különféle akciók. „Ha nálunk húszezer forintért vásárol, sorsjgyet kap, s messzi tájak- ■a repülhet." Mi az a húszezer forint, az össznépi ta- arékoskodás időszakában? íásik: ha nálunk ezer fo- int felett vásárol, sors jenjét kap, s azon olyan műszaki holmikat nyerhet, ami szinte csuda!" Az ám. de ez már valamivel demokratiISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) mozaiküveg ablak. Mögötte a püspök fogadóterme sejlik föl. Az ebédlőben már érezhető a készülő ebéd illata. Saját konyhán főznek a 85 lakónak és a dolgozóknak. Tizenhat ápolónővér segít a mindennapi élet nehézségein és természetesen a betegeket is szakszerűen ellátják. Bármikor hívhatók a szobákba fölszerelt csöngővel, de az irodával is kapcsolatba kerülhetnek az öregek anélkül, hogy meg kellene birkózni a csigalépcsővel. A kapcsolat, ha lehet, még teljesebb, ugyanis a beépített hangszórók közvetítik a kis kápolnában zajló miséket is azoknak, akik nem tudnak lemenni. A 80 éves átlagéletkor bizony irigylésre méltó, ha látjuk, milyen fiatalosan töltik éveiket a meghitt épületben. Természetesen nemcsak a falak között tartózkodnak, a szép kert is vonzó tavasztól őszig, de a városba is sokan kijárnak sétálni, vásárolni. Egy évben két hónnapig szabadságra mehetnek, ha van hozzátartozó, akit ilyenkor látogassanak. A rokonokon kívül, akik ott voltak a megnyitón — közöttük a város egészségügyi vezetői, dr. Barta Györgyi főorvossal az élen — azoknak állíthatom, élményt jelent megnézni az értékes alkotásokat. Mindez egyben jelképe államunk humánus szociális gondoskodásának és az egyházakkal tartott jó viszonynak. kusabb játék, ezer forint biztos akad a ládafiában. Én egy új reklámot találtam ki. Ott állhatna mindegyik üzlet kirakatában, hatalmas betűkkel hirdethetné: „Halassza el vásárlását addig, amíg lesz majd elegendő elkölteni való pénze! Ne vegyen fel hitelt, ne költekezzen erőn felül a szeretet ünnepére! Egész éven át törleszteni akar? Ne vegyen semmit sem! Sorsjegyet sem adunk, vegyen az újságosnál magának. Tudja mit? Legyen az az ajándéka szeretteinek! De ha nincs pénze, az sem baj! Legyen kedves karácsonykor, az a legszebb ajándék!” Persze néhány boltban még ez a tábla is felesleges. Elég ránézni az eladókra, morcos ábrázatuk- ra. többet ér az minden lebeszélésnél. B. O. név, amikor még nem volt központi fűtés. Akkor bizony valóban hideg volt ott — válaszolta kísérőm, aki mindig előre bekukkantott a szobákba, szabad-e bemenni. A legutolsóban találtuk meg Varga Máriát, aki az egész épületet „ellátta” olajfestményeivel. Többnyire tájképek, vagy csendéletek természet után. de van egy Madonna is, amit másolással készített. Mintha megszólalna, olyan tökéletes. A tájképek némelyike bizony egy hivatásos, érett művész műtermében is megállná a helyét. — Még gyermekkoromban fedeztem föl a tehetségemet, de nehezen éltünk akkoriban, a 30-as években, ezért nem tudtak taníttatni a szüléink. De nemcsak nekem volt ilyen jó rajzkészségem, még kilencen nagyon jól rajzoltak, festettek gyerekek a családban — emlékezik. — Ezek a kis figurák, amiket most készít, qzintén tökéletes munkák, hasonlókat iparművészeti üzletekben láttam csak azelőtt. — Kukoricaháncsból készítem. Festeni itt nem nagyon lehet, a szoba nem alkalmas rá — mondta. Visszafelé haladva jobban szemügyre vehető több óriási Szigeti Margit és Lauko Mária napközben is itt érzik jól magukat, a társalgóban, a gyönyörű kézimunkák között Az ódon épület, hála a műemléki felügyelőség törődésének. korához képest igen jól tartja magát. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) letben. A kiállítóteremben, vagyis a társalgóban mindig van valaki. Ott jártunkkor éppen Szigeti Margit, aki most is dolgozgatott egy kézimunkán, és ott üldögélt beszélgetve Lauko Mária is, aki a kis kápolnában az orgonán játszik. Egy barnára festett csigalépcső vezet az emeletről a következő szintre, a hálószobákhoz. A folyosóra kiülve egy igen finom horgoláson dolgozott Kőhalmi Eugénia, akinek különleges színösszeállítású térítőit a kiállításon is megcsodálhattuk. Neki nehezére esik a mozgás, napközben is le-le kell feküdnie, ezért az ő ágya egyedül bevetetlen. Az otthonos, meleg szobáknak egyébként sajátos hangulatuk van. A fölgöngyölt paplanok mindegyikben egyformán, példásan rendbe rakottak és azt is engedik, hogy ki lehessen rájuk pakolni a parányi munkaeszközöket. Némelyik akár egy munkapad, szinte mindenki csinál valamit. Átmentünk az ebédlőn, utána a „Szibérián”, ott találtuk a kalocsai szobát, ahol az ösz- szes díszpárna és falvédő kalocsai mintával van hímezve. — Miért nevezik Szibériának ezt a folyosót, hiszen itt sincs sokkal hidegebb, mint a szobákban volt? — Régen ragadt rá ez a J A beáradó késő őszi $ napfényben megannyi kis $ remekmű fürdik, kézimun- fi kák, olajfestmények, 'fi gobelinek, apró játékfigu- $ rák. Mindez a Vak Boty- $ tyán tér 1. alatti szociális fi/ otthon nagy társalgójában, £ ahol még december 12-ig fi bárki megtekintheti az ott fi, lakók keze munkájából fi, összeállított színvonalas ki- $ állítást. ^ A több mint kétszáz éve fi épült püspöki palotában $ vagyunk, amely kívül-be- $ lül gyönyörűen kárbantar- % tot.t, műemléki védettségű. % Az 1700-as évek építészeti fi stílusának megfelelően több 'fi méterig rugaszkodik egy- fi egy helyiség magassága, fi, így ez a társalgó is. Ma már a lehető legkorszerűbb fűtési energiát, a gázt használják, a radiátorok mellett azért megmaradtak a csodálatos mívességű régi cserépkályhák is. A kiállítóteremben lévő ezúttal egy teljes hónapra díszítést kapott, hiszen a falakra és az asztalokra már nem fért a gyűjtemény. Igen, gyűjtemény, mert nem erre az alkalomra készült minden. ötévenként rendezik meg ezt a bemutatkozást. Most jubileumot ünnepelnek, 35 éve működik az otthon. Ebből az alkalomból részletesebb bemutatást is megérdemelnek. A dr. Ge- cseg Gyuláné igazgatása mellett működő intézmény lakói 1950-ig apácarendek tagjai voltak. Ekkor szűnt meg az itteni is, majd rá egy évvel nyílt meg a szociális otthon. Az akkor rászorulók voltak az első lakók, de még ma is van közöttük olyan, aki 35 éve lakja ezt az intézményt. Sokan — még fiatalok '— a rend megszűnte után a mindennapi életbe kerültek ki, többnyire pedagógusnak. ápolónőnek. Megöregedve , ők is remélhetik, hogy otthonra találnak itt. A nyugdíjuk 80 százalékát fizetik ellátásukért, de legfeljebb 2070 forintot. Szakszik Éva gazdasági vezető kalauzolt körbe az épüA harmincötödik évfordulón A humanizmust példázza