Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

Egy kisvállalat útkeresése Nem csak a cégtábla változott: (PBBWPgWBPL'IM! 1.0 Szilveszter napján délig, újév napján délelőtt 10-től 12-ig le­het a hibákat bejelenteni sze­mélyesen vagy a Monor 308- as telefonon. Képünkön Köves Attila egy minivizort javít, Űjévkor is ő lesz szolgálatban. (Hancsovszki János felvétele) Egy idős ‘férfi javíttatni akarta a zsebrádióját a Gel- ka utódjával,' az Elektromos Szolgáltató Kisvállalattal Mo­doron. Amikor elő akarta vén­üli h zsebéből, a földire esett a rádió, s szinte darabokra hullott. Méltatlankodott, hogy miért nem csinálják meg ne­ki úgy, hogy ne legyen vele többé baj... Megcsinálták, de amikor kiért az utcára, ismét kirántotta a zsebéből. Utána­mentek a szerelők, visszahív­ták, ismét összerakták a kis rádiót. De vajon hazáig érve hányszor ejtette még el a tu­lajdonosa?... Ilyen és ehhez hasonló történeteket sokat tudna mesélni Baranyi György, az Eiszom igazgatója. Mint ismeretes, a ’80-as évek után kezdődtek átszer­veződni a különböző kisvállal­kozások, gmk-k, kisvállala­tok. Megszűnt az országos há­lózattal rendelkező Gelka­lánc is. Helyükbe önálló kis­vállalatok léptek. A monori Gelka utódja Eiszom Tanácsi Kisvállalat néven 1983. január 1-jén alakult meg. Hároméves működés után az idén, január' 1-jén újabb szervezeti válto­zás ^történt az alig harminc­két embert foglalkoztató javí­tóknál: Elektoromos Szolgálta­tó Kisvállalat, Monor lett a nevük. Felügyeleti szervük a Monori Városi Jogú Nagyköz­ségi Közös Tanács helyett a Pest Megyéi Tanács lett, ér­dekképviseletüket a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozok Szakszervezete látja el immá­ron egy éve. A lényeg azonban mit sem változott. Feladatuk a vonzás- körzetben az elektromos és háztartási kisgépek javítása. Baranyi Györgyöt — aki a '83-as alakulás óta tölti be az igazgatói .posztot —, a mind­össze 35 éves szakembert arra kértük az év végén, hogy ösz- szegezze az eddig eltelt négy esztendő tapasztala fait, s is­mertesse a jövőbeni elképzelé­seiket. — Először te te kell szö­geznem, hogy az idei szerve­zeti változtatások a demokra­tizálás kiszélesítése érdekében születtek. A vállalati közgyű­lés hivatott dönteni minden fontos ügyben, ennek a fó­rumnak a joga az igazgatóvá­lasztás és minden olyan dön­tésihozatal, amely az egész kol­lektívát érinti. Önállóságunk tovább növekedett, s ennek vannak jó és rossz oldalai is, de szerencsénkre az előbbiből van több. — Mi a feladatuk? — A monori vonzáskörzet­ben az elektromos és háztar­tási kisgépek garanciális és azon túli javítása, karbantar­tása. De máir több új „jogosit- ványunk” is van egyéb mun­kákra. Így például válla­lunk riasztóberendezés-felsze­relést, központi antenna szere­lését stb. Ugyancsak itt kell elmondanom, hogy már az egész országban vállalhatunk profilunkba vágó munkát. Elünk is ezzel a lehetőséggel, elsősorban Nagykáta, Dabas és Cegléd körzetében dolgozunk megbízásos alapon. Néhány hónapja vettük át a Ramo- villtól a gázkészülékek ga­ranciális javítását De javítunk már videobe- rendezéseket. fonotékát és sok mást is. Elsősorban kényszer­ből vállaljuk az utóbbi felada­tokat. hiszen a lakossági szol gáttatásofcból köztudomásúan nincs nagy hasznunk. Emellett hangsúlyozni kívánom, hogy továbbra is a lakossági szol­gáltatás minél magasabb szín­vonalú ellátását tartjuk a leg­fontosabb feladatunknak. — Hogyan alakult az évek folyamán az árbevételük? — Az alakulás évében 5—6 millió forint között mozgott az árbevételünk, az idén várha­tóan elérjük a 9 milliót. Mind­ezt jelentős profilbővítéssel tudtuk csak elérni; ma már a forgalomban lévő híradástech­nikai ás erősáramú készülékek 98 százalékát tudjuk javítani. — Milyen a kisvállalat szak­ember-ellátottsága ? — Harminckét, dolgozónk van, 70 százalékuk tartozik a szerelői gárdába. Nálunk a fluktuáció igen minimális. Si­került megtartanunk a kitű­nően kvalifikált szakemberein­ket, bár az is igaz, hogy né­hány szerelőnktől megváltunk Elsősorban azoktól, akik nem voltak képesek az új helyzet­hez igazodni, következésképp teljesítményük elmaradt a töb­biekétől. Az is igaz viszont, hogy helyükre, jó! képzett szakembereket sikerült felven­nünk. — Hogyan alakultak a pa­naszügyek? — A korábbinál jóval ke­vesebb a panasz vállalatunk­ra, de azért előfordulnak rek­lamációk. Elsősorban az anyag­hiány okoz mindig gondot. Je­lenleg például a fekete-fehér képernyős televíziókhoz nem kapunk megfelelő számú kép­csövet. Mi azonban bebiztosí­tottuk magunkat Korábban a raktárkészletünk 700—800 ezer forint volt — ez lenne az ideális —, de mi ennek csak­nem a dupláját tartjuk. Ép­pen azért, hogy megrendelő­ink igényeit minél jobban ki tudjuk elégíteni. — Milyen elképzeléseik van­nak a jövőt illetően? — Több éve tartalékoljuk a nyereség egy részét, amelyből jövőre megkezdhetjük az új vecsési fiókszerviz építését , Terveink szerint 50 négyzet- méteres lesz az épület, a 4-es , melletti szolgáltatósorban hoz- . zuk tető alá a létesítményt Új i berendezéseket is vásárolunk a , közeljövőben, továbbá enyhi- , tünk raktározási gondjainkon. — Hogyan értékeli az eltelt négy esztendőt? — Úgy érezzük, sokkal ru­galmasabbá váltunk ez idő alatt Talán javult munkánk színvonala is, többféle szolgál­tatást végzünk. Mindenki megtalálta számítását kisválla­latunknál, s ennék hasznát — remélem — megrendelőink, ügyfeleink is érzékelhetik. A jövőben is szeretnénk erre tö­rekedni. — S végül engedjen meg egy személyes kérdést. Vál­lalná-e ismét az igazgatói be­osztást, ha most kerülne sor választásra? Baranyi György hosszú má­sodpercekig nem válaszol, az­tán kiböki: — Azt hiszem, igen... E három rövid szó­ban benne volt minden, ami az elmúlt négy évben történt a kisvállalatnál. Sikerek, ku­darcok egyaránt, mert bizto­san akadt mindkettőből jócs­kán. Az viszont biztató, hogy gazdálkodásuk stabilizálódott, tehát nemcsak a jelene, de a jövője is reményteljes az Elektromos Szolgáltató. Kis­vállalatnak. Gér József Megszépült rendelőkben Javuit a betegellátás Az utóbbi időben — a szű­kös anyagi lehetőségek ellené­re — kedvező változások tör­téntek a sülysápi egészségügyi intézményekben. Ezek közül az egyik legfontosabb volt a sápi falurész orvosi rendelő­jének teljes felújítása. Kiala­kították a központi orvosi ügyeletet, amelyet a Losonci utcai rendelőben helyeztek el. A Sülysápi Nagyközségi Kö­zös Tanács korszerű műsze­rekkel, berendezésekkel sze­relte fel a Mende, Sülysáp és Űri községeket i s ellátó ügy leti helyiséget. Emellett g; rázst és pihenőhelyet te léte­sítettek ott. A központi orvosi ügyelet az “idén április óta működik — az állampolgárok és a lakosság megelégedésére. Az úri orvosi rendelő belső felújítását, festését és lambé­riázását te elvégezték ebben az esztendőben. Gondot jelenleg csak a süly­sápi öregek napközi otthona­ÜGYELET mmm Szerdán és csütörtökön Gom­bán, Béayén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj­csy-Zs. u. 3.); Gyomron, Eese- ren és Magiódon: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70); Monoron, Monori-erdőn, Csév- haraszton, Vasadon és Péteri­ben: központi ügyelet (Mono­ron a rendelőintézetben); Pi­lisen és Nyáregyházán: köz­ponti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mentién: központi ügyelet (Sülysáp, Losonci u. 1., tele­fon: Sülysáp 20.); Üllőn: dr. Végit Sándor; Vecsésen: köz­ponti ügyelet .(a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs., u. 68.). ügyeletes gyógyszertár Mo­noton a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Üllőn és Gyom­ron. Fogorvosi ügyelet. szerdán reggel 7-től 13 óráig Mono­ron, a szakorvosi rendelőben, a vecsési és üllői betegeket a vecsési fogászat rendelőjében látják el. Egyéb időpontban tehát szerdán 13-tól pénteken reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben. Ügyeletes állatorvos: dr. Benczik Kálmán, Budapest, te­lefon; 163-590. Beteg állatok bejelentése: Monoron a főtéri gyógyszer- tárban szerdán reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos telefon­számán. nak igen rossz állapota jelent. Az ÖNO egy elavult, régi épü­letben működik. Bár a belső- külső kanban tartás megtörtént, további korszerűsítések kelle­nének, hogy javítani lehessen az ellátás színvonalán. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1986. DECEMBER 30., KEDD A maggyári brigádok A gazdasági sikerek forrása A közelmúltban tárgyalta meg a Vetömagtermeltető és Értékesítő Vállalat monori területi központjának párt- alapszervezete, hogy hogyan kapcsolódik a szocialista munkaverseny a gazdasági feladatokhoz. Koblencz Mihály munka- verseny-felelős őszintén és kendőzetlenül tárta fel az egyébként a megújulás fo­lyamatában levő szocialista brigádmozgalom fogyatékos­ságait, vadhajtásait, amelyet ugyan egyengető kezekkel nyesegetnek, de amint a je­lenlegi helyzet mutatja, nem eléggé erőteljesen. Mit. is tettek eddig a vető­magközpontban a munkaver­seny megújítása, a gazda­sági munkát megsegítő ered­mények elérése érdekében ? A kritikus beszámolóból megtudtuk, nem keveset, de még mindig nem elég haté­konyan. Erőteljes vonalakban vázolta a beszámoló a fel­ajánlások még mindig elég jelentős, formális vonásait, ameyek gazdasági mutatók­kal nem mindig értékelhe­tők. Bármennyire te Igyekeztek a gazdasági vezetők figyelmét felhívni a brigádokkal ki­alakítandó szorosabb kap­csolatra. még mindig gyen­gék ezek a szálak! Követke­zetesen pedig főbb olyan in­tézkedés született, amely a brigádmozgalómhan rejlő lehetőségek kiaknázását se­gítette. Ilyen volt például a munkaköri feladatokat se­gítő programtervezet, amely tartalmazta' a folyamatos ér­tékelést, elemzést, az időköz­beni kontrollt. De volt olyan javaslat is, amely szigorítást ajánlott a különböző anyagi juttatásoknál, s levonást a brigádmozgalmat lebecsülő magatartásért. Mindez együttvéve sem érte el a kívánt eredményt, nem ösztönözte a friss, dina­mikus, eleven vállalkozási . kedvet, versenyzést. Meg­akadt valahol a gépezet, le­lassult a tempó, pedig a 120 brigádtagnak 1985-ben több mint 100 ezer forintot fizet­tek ki a különböző fokoza­tok eléréséért. Igaz, ez az összeg lehetne nagyobb is, de ehhez hatékonyabb és lemér- hetőbb gazdasági eredmé­nyekre lenne szükség. Ezt hangsúlyozta a pártvezető­ség állásfoglalása, amely rá­mutatott, hogy szükség van a munkaverseny és a gazda­ságirányítás teljes egységére. Mit jelent mindez? Minde­nekelőtt azt, hogy az üzemek vezetőinek szorosabb kapcso­latot kell kialakítaniuk a szocialista brigádokkal és konkrétabban kell meghatá­rozni azokat a gazdasági fel­adatokat, amelyek ténylege­sen elősegítik az eredménye­ket, végső fokon az anyagi érdekeltség érvényesítését. Ez egyben tovább fémjelezné a minőség és a munka becsüle­tét, mert nincs kifejezőbb en­nek lemérésére, mint a közös célok megvalósítása, s a ben­nük kibontakozó megújuló szemlélet gazdagítása. A beszámolóhoz és az ál­lásfoglaláshoz többen szóltak hozzá, egyetértettek a napi­rend megtárgyalásával, a friss és megújulási program meghirdetésével. Nincs na­gyobb hajtóerő, mint az ön­tevékeny kezdeményezés, vál­lalkozó kedv, amelynek elis­merését közvetlenebb anya­gi részesedés és erkölcsi meg­becsülés biztosítja. Külön kiemelték a hozzászó­lók a tömegszervezetek szere­pét, tennivalóit ebben az igen fontos feladatban. Különösen a KISZ-szervezet fiataljainak, a szakszervezetnek, s nem utolsósorban a gazdasági ve­zetésnek a felelősségét, akik kezdeményezői, cselekvő ki- bontakoztatói a szocialista brigádmozgalomnaik. S vé­leményük szerint ez a legna­gyobb biztosítéka, hogy a ve­tőmagközpontban 1987-ben újabb gazdasági sikerek for­rása lesz a munkaverseny megújulása. Hörömpő Jenő Új főágazat A közelmúltban fontos dön­tést hozott az ecsari Bákos- mezeje Tsz vezetősége. A tes­tület megtárgyalta, megvitat­ta és elfogadta a gépesítési és növénytermesztési főágazat összevonását. Ezzel megvaló­sul ezen a területen a legkor­szerűbb vertikális szerkezet. Az erre vonatkozó üzem- és 'munkaszervezési intézkedések 1987. január 1-jén lépnek élet­be. Az újonnan alakult fő- ágazat vezetője Somlói János lett, aki eddig a növényter­mesztési főágazat élén állt Kulturális programok Ecseren kedden 17 órától karate, 18-tód ifjúsági klub- foglalkozás. Gyomron 15.30-tól gyermek- torna a Pázmány utcai óvo­dában, 19-től előszilveszter az ifjúsági klub rendezésében, az úttörőházban 10-től játszóház. Maglódon filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: Élet, köny- nyek, szerelem (szovjet film). Menüén 17-től karateedzés, 18-tód ifjúsági klubfoglalko­zás, 19-től videofilm-vetítés. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Leopárd kom­mandó (országos bemutató előtt, színes olasz kaland­film). Úriban 16-tól német nyelv­tanfolyam kezdőknek. Vecsésen 17.30-tó! művészi torna, 18-tól a Jaiguár együt­tes próbája és német nyelv- tanfolyam. rült, vagy nem eredeti zárral gurulnak be. Ilyenkor az ál­lomás dolgozói darabszámra, jegyzőkönyvezéssel veszik át az árut, s adják tóvább a címzettnek. Melléktevékeny­ségként olyan árurakodást is vállalnak munkatársaink, ami egyébként nem a mi felada­tunk lenne, ez tovább növeli bevételeinket. S ha már a fuvarozással kapcsolatos munka minőségé­ről szóltam, el kell mondanom azt is, hogy saját rendészeti állományunk is van a vagyon­védelem tökéletesebbé tétele érdekében. De az állomás minden dolgozója éjszakai műszakban egyébként is köte­les legalább kétszer bejárni a külső területet, s ilyenkor el­lenőrzik a zárt vagonok álla­potát. Jó a munkakapcsola­tunk a helyi rendőrkapitány­sággal is a vagyonvédelem terén. Még annyit a munkafe­gyelemről. hogy az idén nem volt tolatási vagy vagyonbal- eset.ünk, de személyi sérüléssel járó üzemi balesetünk sem. I!!!! Sajnos azonban 3—4 utas­baleset előfordult az állomás területén, s ez akkor is elgon­dolkoztató, ha tudjuk, hogy az okok nem voltak visszavezet­hetők dolgozóink hibájára — mondta végezetül Ellenpacher Lajos állomásfőnök. Aszódi László Antal IS3J* 0153—ai51 (Monori Hlrls: következő kérdés, hogy az ál­lomás dolgozóinak munkájától mennyiben függ a tolatási hi­bából esetlegesen eredő törési sérülés, vagy egyéb károkozás mértéke. 1 — Saját hibából nem volt törési sérülés az állomáson. Viszont gyakran érkeznek olyan vagonok, amelyek sé­tebb rakodási technikával, a legjobb saját rakodóbrigádok­kal a Duna Élvegy bír — saját fuvareszközökkel szál­lítják a vagonokhoz, illetve onnan el a portékát. ::::: ::::: Ilyen nagy teherforgalom hallatán, önkéntelenül jött a Ellenpacher Lajos állomásfőnök röviddel a váltótlszfílás után ellenőrzi, hogy jól működik-e a dominó rendszerű forgalom- irányító automatika, miközben Kakuk István rendelkező for­galmi szolgálattevő nagy figyelem-összpontosítással, káprázatos gyorsasággal nyomogatja a gombokat. S bizony ez a munka is x fárasztó, sőt, izzasztó lehet. (A szerző felvétele) A monori vasútállomás dol­gozóinak mindennapi munká­járól írott beszámoló első ré­szében a személyforgalom s az utaskiszolgálás tárgyi körül­ményeiről szóltunk. Ezúttal a teheráru-fuvaro.zásról, a lebo­nyolítás körülményeiről kér­deztük Ellenpacher Lajos ál­lomásfőnököt, s ő részletes tájékoztatással szolgált. — Az állomás területén két iparvágány szolgálja a vagon­feladást és -fogadást. Naponta oda-vissza 20—30 kocsi indul, s kétszáz helyben rakott va­gont adunk fel havonta. Leg­nagyobb partnereink között említhetem a Monori Állami Gazdaságot napi 10—15 va­gonfeladással, a Délvegy napi 8—10 vagonban ad fel árut, illetve vesz át. De ter­melőszövetkezetek, vállala­tok, a söripar, a tüzelőanyag­telep. az erdészet is jelentős partnerünk. ::::s •nana ■•••a Elmondhatom, hogy ügyfe­leink rakodási fegyelme na­gyon jó. Csak szombatonként, vasárnaponként fordul elő ko­csiállás, amiért már kötbért kell fizetnie a feladónak, ugyanis még nem tudták meg­szervezni, többnyire létszám­gondok miatt, a hét végi rako­dást. Az állomásfőnök el­mondta még, hogy a legfejlet­A vasút — belülről (2.) A partnerei munkáján is múlik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents