Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

1980. DECEMBER 27., SZOMBAT ^Mídan Az 1987. évi népgazdasági terv fő célkitűzései és előirányzatai (Folytatás at t. oldalról.) szigorú és elvszerű alkalmazá­sával kell elérni; d) A nem termelő területe­ken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felihasználás további éssze­rűsítésével, megtakarításokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termeli beruházáso­kat; e) Biztosítani kell a megter­melt és felhasználható jöve­delmek jobb összhangját Eh­hez csökkenteni kell a támo­gatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és la­kossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és ár­politikai gyakorlatot kell foly­tatni. Ab 1987. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1986 = 100 Nemzeti jövedelem lagalább 102 Belföldi felhasználás % 99—100 Ipari termelés 102—102,5 Országos építés és szerelés kb. 101 Mezőgazdasági termékek termelése 101,5—105,5 Lakosság fogyasztása 99,5—100 A szocialista szektor beru­házásaira folyó árakon 216— 219 milliárd forintot lehet for­dítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyag­felhasználás romlása megáll­jon, az állóeszközök kihasz­nálásának hatékonysága ja­vuljon, a munka termelékeny­sége az előző évinél gyorsab­ban emelkedjék. A felhasz­nált munkaerő és anyagi esz­közök együttes hozama a nép­gazdaság egészében is, de kü­lönösen a termelő ágazatok­ban múlja felül az 1986. évit A termelő ágazatok szelektív fejlődése Az Iparban meg kell gyor­sítani a termelés szerkezeté­nek korszerűsítését Minde­nekelőtt azon termelő tevé­kenységek fejlődését kell elő­mozdítani, amelyek lehetővé teszik ,a kivitel tartós és gaz­daságos növelését. A haté­konyság emelésével el kell ér­ni, hogy a -hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fej­lesztést még inkább a nemzet­közi versenyképesség és a gaz­daságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabá­lyozásban 1986-ban végrehaj­tott és az 1987. elején életbe lépő változások, az exportké­pes termelés fejlődését hosz- szabb távon elősegítő pályá­zati rendszer keretében meg­valósított fejlesztések, Illetve az 1987-ben e célra rendelke­zésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmé­nyek. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és vákuumtechnikai berende­zések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gép­ipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédő sze­rek és intermedierek, az érté­kesebb műanyagfeldolgozó- és fiimiipari termékek, valamint a feldolgozottabb ruházati és bútoripari termékek — terme­lését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. A bányászatban, a vasko­hászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet- átalakítási programokat kö­vetkezetesen meg kell valósí­tani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevé­kenység visszaszorítására, át­alakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne kelet­kezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérsék­lődik. A széntermelés az 1986. évi szinten marad úgy, hogy közben korszerűsödik és gaz­daságosabbá válik a szénbá­nyászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és csökken a gazdaságtalan ter­melés. A külfejtéses szénter­melés emelkedik, a gazdaság­talan bányákból felszabaduló létszám hatékonyabb foglal­koztatásával racionálisabbá válik a létszámgazdálkodás; csökken a szénbányászat tá­mogatása. A kőolaj- és föld­gáztermelés geológiai okok következtében kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban. A villa­mos energia iránti szükséglet növekményét a hazai terme­lés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszer­kezetének korszerűsítése foly­tatódik, egyes gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállíta­nak. Az építőanyag-ipar termelé­se a belföldi kereslettel össze­függésben kismértékben emel­kedik. A főbb építési anya­gokból a kínálat tovább ja­vul. A gépipari termelés az ipa­ri átlagot meghaladóan fejlő­dik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termé­kek konvertibilis elszámolású, gazdaságos kivitelét is. Ennek érdekében törekedni kell az együttműködés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A gép­iparnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkatrészek és részegységek iránti hazai igé­nyek kielégítésében is. Javí­tani kell a kooperációs kap­csolatokat. A vegyipar termelése, ki­vitele és belföldi értékesíté­se az átlagosnál ^ gyorsabban nő. A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris poli­etiléngyártó üzeme 1987-ben már teljes kapacitással dol­gozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökke­nése mellett a konvertibilis export növelésétől függően alakulhat. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyez­kedése alkalmazkodjon a ke­reslet tartós változásaihoz. Különös figyelmet kell fordí­tani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű & gaz­daságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépí­tése mellett az ez évinél töb­bet kell felújítania, és az idei­hez hasonló mennyiségűt kor­szerűsítenie. A fővárosi la­kásépítés megemelt összegű támogatásban részesül. A szerkezetátalakító, Illetve a hatékonyságot javító prog­ramnak megfelelően tovább kell folytatni az építőipar egé­szének — ezen belül is első­sorban a magasépítőiparnak — a korszerűsítését, a ráfor­dítások mérséklését, a veszte­ségforrások feltárását és meg­szüntetését. Ennek érdekében a munkaerő hatékony foglal­koztatása mellett törekedni kell a ki nem használt eszkö­zök hasznosítására. A mezőgazdaságban a ter­melés hatékonyságának javí­tásával a hozzáadott érték a bruttó ' termelésnél gyorsab­ban emelkedjen. Ezt a hoza­mok növelésével, a ráfordítá­sok mérséklésével, a kereslet­hez jobban alkalmazkodó ter­mékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az ál­lattenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően na­gyobb gabonatermelés eléré­sére kell törekedni. A szőlő- és a gyümölcsültetvények te­lepítése összetételében felel­jen meg a hosszabb távon je­lentkező keresletnek. Fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a ter­melés bővülésével egyidejűleg javuljon t termékek minősé­ge. A takarmánygazdálkodás váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell elérni a melléktermékek, a hulladékok hasznosításában. A szarvas­marha-állomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tejtermelés fo­kozása szükséges. A sertésál­lomány számottevő emelkedé­se párosuljon a tenyészállo- mány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóba­romfi-termelés dinamikusan növekedhet. A juhászaiban a termelés az ez évi szinten ma­rad. Az élelmiszeriparban fokoz­ni szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyor­sítani a korszerű technológiák elterjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek mi­nőségének javításával, a rá­fordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez jobban igazodó feldolgozó tevékeny­séggel, a csomagolás korsze­rűsítésével, az értékesítési munka színvonalának emelé­sével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra te­rületén alapvetően a meglévő kapacitások ésszerűbb hasz­nosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit ki­elégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési há­lózat rekonstrukcióval egybe­kötött fejlesztésére, a szállí­tásigényesség csökkentésére, a természeti környezet, ezen be­lül a vizek minőségének vé­delmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi ki­használását. Az anyagi lehe­tőségek célszerű felhasználá­sával törekedni kell a közle­kedési hálózat műszaki álla­potának megőrzésére. Folyta­tódik a vasút villamosítása. Megkezdődik a Budapestet el­kerülő M0 autópálya építése. A Ferihegyi repülőtéren a le- és felszállópálya rekonstruk­ciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott be­vonásával meg kell gyorsítani a távbeszélő-hálózat rekonst­rukcióját és fejlesztését. Ja­vuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszerű technikai bázi­son nyugvó telex- és adatát­viteli hálózatot. A televízió műsorszóró hálózatban újabb települések vételi lehetőségét javító, kis teljesítményű át­játszóadók telepítésére kerül sor. A Marcaliban üzembe lé­pő középhullámú rádióadó itt­hon, a székesfehérvári rövid- hullámú adóállomás befejezé­se a határokon túl javítja a vételi lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a köz­művek összehangolt fejleszté­sével folytatni kell a vízmi­nőség javítását. Tovább szük­séges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát, ezen belül elsődlege­sen a különösen veszélyezte­tett dél-alföldi térségek ellá­tását kell javítani. A beruházások is az egyensúlyt javí'jík A beruházások volumene csak kismértékben haladhat­ja meg az 1986. évit. A ren­delkezésre álló eszközök fel- használásakor a közvetlen ter­melő-, főként pedig az export­képes feldolgozóipari tevé­kenységek fejlesztését kell elő­térbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az öt­éves tervben erre az éve szá­mítottnál több beruházás va­lósulhat meg. A legfontosabb gazdaságfej­lesztési programok és akciók kibontakoztatása érdekében nő a vállalati beruházásokhoz igénybe vehető kedvezmények köre. Az állami kedvezmé­nyek, támogatások odaítélése­kor és a bankok által kibo­csátott hitelek révén is a konvertibilis export hatékony növelését eredményező terme­lésszerkezeti változásokat, a technológiai korszerűsítést, a ráfordításokat mérséklő és más, kiemelt programok ered­ményes megvalósítását kell előnyben részesíteni. Űj központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamatban lévők általában a műszakilag indokolt ütemben folytatód­nak. Befejeződik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója, megkezdi az áramszolgáltatást a Paksi Atomerőmű IV. blokkja. Foglalkoztatás politic a és életkörülmények Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985—86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatásával is elő kell se­gíteni. Ezért olyan munkaerő­gazdálkodási intézkedések tör­ténnek, a keresetszabályozási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követel­ményekkel összhangban álló munkaerő-átcsoportosításban. Indokolt esetben az Irányító szerveknek kell kezdeményez­niük a munkaerő-átcsoporto­sítást és segíteni az elhelyez­kedés zavartalan lebonyolítá­sát. A személyi jövedelmek ala­kulását a teljesítmények sze­rint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fej­lődő területeken az átlagos­nál nagyobb béremelésre lesz lehetőség; az alacsony jöve­delmezőségű, teljesítményei­ket nem vagy csak alig nö­velő gazdálkodó szervezetek a kifizetett bértömeg szinten tartására, illetve mérséklésé­re, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni ke­resetek alakulása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és minőségét. Az átlagkeresetek a szocialista szektorban 5—5,5 százalékkal növekedhetnek. A költségve­tési intézményeknél az éves béremelés forrását egyes te­rületeken részben, máshol teljes egészében saját eszkö­zökből kell előteremteni. A kisvállalkozásokon keresztül kiáramló jövedelmek növeke­dése Is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezés­re álló árualap egyensúlyát, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javí­tását elsősorban a hazai ter­melésre, a rubelelszámolású behozatal növelésére kell ala­pozni. Fokozott követelménye­ket kell támasztani a ter­mékek minősége, a kereske- de'mi kiszolgálás színvonala iránt A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 7 százalékot. A ható­sági árpolitika az árintézke­déseknél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly ja­vításához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket Szigorú ár­ellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társa­dalmi jövedelmek közül a 70 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági csoportba tartozóknál a nyug­díj — az egész évi áremelke­dés ellensúlyozására — 1987. január 1-jétől 7 százalékkal, legkevesebb 180 forinttal nő. A gyermekgondozási díj ösz- szeghatárai emelkednek. Egyes alapvető termékek hatósági áremelését meghatározott összeg ellensúlyozza a 70 éven aluliak nyugdíjánál, to­vábbá a családi pótléknál, az egygyermekesek jövedeiempót- lékánál, a gyermekgondozási segélynél és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösz­töndíjánál. Bővülnek a szo­ciális segé’yezést szolgáló ta­nácsi keretek. A lakásellátottság javítását az állami és személyi tulaj­donú lakások építése mellett a tanácsi lakásgazdálkodás to­vábbi korszerűsítése Is ■ szol­gálja. ?nnek során a térítési díjak növelésével, új konst­rukció kidolgozásával, a sza­bályozás egyszerűsítésével tö­rekedni kell az újra eloszt­ható bérlakások számának növelésére, a támogatások differenciált felhasználásával pedig a kiemelt rétegek la­káshoz juttatási programjának ütemszerű folytatására. Az állami és lakossági pénzesz­közök együttes felhasználásá­val 60—61 ezer lakás építése várható. A személyi tulajdo­nú lakásépítés segítésére bő­vülnek a helyi tanácsi támo­gatási eszközök. Jelentősen nő a felújításra kerülő lakások száma. Az oktatás tárgyi feltételei üj tantermek létesítésével, a tanműhelyek, Illetve diákott­honi férőhelyek számának gyarapításával javulnak. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem. valamint a színházak rekonstrukciós programjának végrehajtása. Az egészségügyi-szociális el­látás területein a műszere­zettség, Illetve a kórházi ki­szolgáló létesítmények felté­teleinek javításán túl új kór­házi ágyak, illetve szociális otthon! férőhelyek létesítése szolgálja a betegellátást. A nermet':ö:i ga:ttesá:i kapcsolatok alakulása A rubelelszámolású forga­lom térén a KGST-országok- kal folytatott együttműködés előnyeinek aktív kihasználá­sára, az egyeztetett szállítá­sok minél teljesebb megvaló­sítására és az áruforgalom kölcsönös bővítése új lehe­tőségeinek feltárására kell törekedni. A behozatal növe­lését aktív belföldi piaci te­vékenységgel, új forgalmazási lehetőségekkel is elő kell se­gíteni. A kivitelt — az össze­tétel javítására, a kitermelési , költségek csökkentésére töre- 'kéove — lényegében a beho­zatallal azonos ütemben kell A gazdálkodó szer­vezetek közvetlen kapcsolatai útján, illetve közös vállalatok létrehozásával is elő kell se­gíteni a műszaki és gazdasá­gi együttműködés fejlesztését, A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldol­gozóipari termékek körében szükséges bővíteni.-Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, eredmé­nyesebb, intenzívebb piaci munka és harmadik piaci együttműködés, célirányosabb értékesítési tevékenység szük­séges. Bővíteni kell az ex­port növelését elősegítő szol­gáltatásokat, javítani azok minőségét. Az idegenforgalomban a meglévő kapacitások jobb ki­használásával, hatékonyabb propaganda- és értékesítő munkával, valamint új felté­telek megteremtésével el kell érni a devizabevételek faj­lagos és abszolút növekedését. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer Az 1987. évi népgazdasági terv megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányí­tási rendszer átfogó tovább­fejlesztése. Egyrészt a műkö­dő rendszer kiegészítésére, a tapasztalatok alapján történő korrekciójára. a gazdasági helyzetből, illetve a gazdaság- politikai célokból adódó kö­vetelményekhez történő hoz­záigazítására. másrészt a ké­sőbbi évek változásait előké­szítő munkák felgyorsítására kerül sor. A gazdasági szabályozó- rendszer módosítása azt cé­lozza, hogy a gazdálkodó egy­ségek intenzívebben töreked­jenek az exportképesség és a hatékonyság javítására, a műszaki fejlődés meggyorsítá­sára. mindezzel a jövedelem- termelő képesség és -készség fokozására: továbbá sze'cktfv intézkedésekkel hozzájárul a piaci, a külső és belső pénz­ügyi egyensúly javulásához. A terv gazdaságpolitika! cél­jainak megvalósítását olyan állami döntések és akciók is segítik, amelyek kiegészítik a gazdasági szabályozást és a már korábban hozott intézke­déseket A Világbank által finanszí­rozott programok mindenek­előtt a hatékony, konvertibi­lis elszámolású kivitel foko­zását a termelési szerkezet ezzel összefüggő korszerűsí­tését a háttéripari termékek gyártásának gyorsítását fog­ják szolgálni. Különböző in­tézkedések segítik a külföl­di működő tőke beáramlását vegyes vállalatok alapítását A rubelelszámolású árufor­galom kölcsönösen előnyös bővítése érdekében aktív piac! tevékenységgel, a vállal­kozási együttműködés fejlesz­tésével új behozatali és kivi­teli lehetőségeket kell feltárni, javítani kell az export ösz- szetételét kitermelési költsé­geit. A termelői árak emelkedé­sét, a nem hatékony munká­ból származó költségeknek a* árakban való elismerését a? állami árpolitika fékezi» az árellenőrzés szigorodik. A jövedelemszabályozási .kedvezmények és a gazdál­kodó egységeknek nyújtott támogatások mérséklődnek. Amennyiben állami segítség­gel rendezett gazdálkodószer­vezetek vállalt kötelezettségei­ket nem — vagy csak rész­ben — teljesítik, a kormány­zati szervek intézkednek a nyújtott támogatások, kedvez­mények csökkentéséről, illetve visszavonásáról. A ráfordítást mérséklő köz­ponti gazdaságfejlesztési prog­ramoknál erősödik ezek sza­bályozásának egységessége, aa elbírálásnál fokozódik a ha­tékonyság szerepe, bővül a pályázatok köre. Az elektro­nika társadalmi-gazdasági al­kalmazása, elterjesztése köz­ponti gazdaságiejjesztési prog­ram keretébén folytatódik a távközlés és az államigazga­tás számítógépes Információs rendszerének bővítése; az ok­tatási és képzési program megvalósítása; az elektroniká­nak a termelő folyamatokba való beépítését egyes kedvez­mények segítik. Az elektro­nikai alkatrészgyártó közpon­ti gazdaságfejlesztési program keretében elsősorban a pasz- szív alkatrészgyártás fejlesz­tésére kell törekedni, és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek jobb kihasz­nálásával elő kell készíteni az aktív alkatrészgyártás fej­lesztését A gyógyszer-, növényvédő­szer- és intermedier-gyártási program keretében e termé­kek termelése és konvertibi­lis elszámolású kivitele az át­lagot meghaladó ütemben nő, A társadalmi tőkének a ha­tékonyabb tevékenységek irá­nyába történő fokozottabb áramlását segíti elő az új kereskedelmi bankok műkö­dése, a monetáris irányítás korszerűsítése, a kibontako­zásához szükséges működési feltételek fokozatos megte­remtése; a kizárólag belföldi vállalati részvétellel működő részvénytársaságok és korlá­tolt felelősségű társaságok alapításának általános lehe­tővé tétele; korszerű — hite­len kívüli — tőkeáramlási eszközök bővülő alkalmazása. A jövő év során a gazda­ságirányító szervek munkájá­ban az éves terv megvalósu­lását szolgáló folyamatos te­vékenység mellett nagy sze­repet kap az 1983-ra, illetve későbbre tervezett változtatá­sok előkészítése. Ezen belül különösen fontos a hozzá- adottérték-adórendszer, a sze- mélyijövedelemadó-rendszer és a hozzájuk kapcsolódó ár- és keresetszabályozási, vala­mint szociálpolitikai változta­tások alapos, a sokoldalú gaz­dasági és társadalompolitikai Összefüggésekre tekintettel lé­vő előkészítése. A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intéz­ményeket, hogy saját tervüket a népgazda­sági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását jól szervezett, színvonalas, fe­gyelmezett munkával segítsék elő. A Minisz­tertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden pol­gárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv nug valósításához.

Next

/
Thumbnails
Contents