Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
198G. DECEMBER «7., SZOMBAT A népi ellenőrök vizsgálták Ha keletien, sületlen a kenyér Kenyér és péksütemény. Mindennapos, nélkülözhetetlen eledelünk. E hasábokon meglehetősen sokszor szerepel, azt is hozzá kell azonban tenni, hogy általában negatív előjellel. Szállítási gondok ugyan mostanában nemigen merültek jel, de a minőségre még ma is gyakran panaszkodnak a vásárlók. A Monorj Népi Ellenőrzési Bizottság A kenyér- és péksütemény- ellátás helyzete című szakcsoporti tájékozódás tapasztalatait tárgyalta. A tájékozódás célja annak megállapítása volt, hogy a sütőipar mennyiben elégíti ki a megrendelői igényeket. Milyen gondok, problémák merülnek fel ezzel kapcsolatban? A sütőipari termékek kellő időben, mennyiségben, választékban rendelkezésre állnak-e a boltokban? A Pest Megyei ée a Monori NEB kereskedelmi szakcsoportjai az idei munkatervek alapján végezték a témával kapcsolatos vizsgálódást. E téma napirendre tűzését az indokolta, hogy mind a megyei, mind a területi NEB-ekhez az elmúlt évben több jelzés érkezett a kenyér- és péksüteményellátás területén jelentkező problémákat illetően. j ........................■------------:---------------------Gy akori súlyhiány * 50 Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat pilisi és ve- csési sütőüzeme az igények kielégítéséhez szükséges gépi és szállítási kapacitásokkal rendelkezik. A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat tápiószecsői üzemegységének viszont nincs kellő szállítási kapacitása, következésképp Mendére például késve érkeznek meg az egyébként jó minőségű szállítmányok. Mindhárom üzem i*ki- lcaerőgondofckal küzd. Piasen kritikán alulinak minősítetté a tájékoztató jelentés a munkaerő-ellátottságot. Vecsésen is 50 százalékos a fluktuáció, míg Tápiószecsőn 70 százalékos a ieltoltöttség. Ami súlyos gond: a meglévő dolgozók munkához való állása is „kritikán aluli". A pilisi üzem vezetője szállítási szerződést nem tudott felmutatni, mert azokat a központban (!?) irattározzák. A másiik két üzem mennyiség vonatkozásában eleget tész ta- szerződéseknek, a minőséget azonban sokszor éri jogos kritika. Mennyiségi és minőségi problémák akadtak. Ezek közül kiemelendő: gyakori a súlyhiány, sületlen, keletien és deformált a kenyér. Pilisen a reklamációkat nem tartják nyilván, de a hibákért a dolgozókat anyagilag büntetik. Vecsésen vásárlói bejelentésre 1-1 minőségi kifogást emelt a helyi tanács. A magánpékek tevékenysége jó hatással van az ellátásra — szögezte le a Monori NEB elé került tájékoztató jelentés. A sütőipari üzemek a termelést a keresleti igényeknek megfelelően végzik. A választékból a fogyasztók által legkeresettebb árut állítják elő. Kis mennyiségre szóló megrendelés alapján a választék bővítését csak veszteségesen tudnák megoldani. A vizsgált időszakban a Monorvidéki és az Alsó-Tápió- menti Afész nem tartott árubemutatót. Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat tavaly Monoron rendezett ilyet, kevés eredménnyel. Az eladatlan kenyeret az áfészek csökkentett áron (takarmányozási célra) értékesítik. A kereskidel- mi egységekben megmaradt — morzsaalapanyagként felhasználható — száraz pékárut a sütőipar (5 forint 50—7 forint 20 fillér közötti áron) visszavásárolja, de annak átadásával egyidejűleg a bolt vezetője köteles az átadott áru meny- nyiségének megfelelő morzsa- mennyiségre megrendc’ést adni, Ez a Monorvidéki Áfész egységeire vonatkozik. A vizsgált időszakban az áruleírásból eredő kár tavaly a két áfésznél meghaladta a 203 ezer forintot, de az első negyedévben is jelentős volt. A sütőipari üzemeknél keletkezett kár nagysága nem számottevő. A tájékoztató jelentés egyéb problémákat is felsorolt Ezek a krónikus munkaerőhiány, nehezen teljesíthető normák, alacsony átlagkereset, három műszak melegüzemben, továbbá a kellő figyelem, tőrödé® hiánya a vállalatvezetés és üzemvezetés részéről (Pilis). Az ellátás biztosítását illetően a tanácsoknak (Pilis, Üllő, Sülysáp) koordináló és ellenőrző szerepük van a szállítók és vevők között. A zavartalan ellátás érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a sütőiparral, a kereskedelmi egységek központjaival, a magánkisiparosokkal és magánkereskedőkkel. A hozzájuk beérkezett panaszokra azonnal intézkednek. Furcsa címkék A népi ellenőrök a boltokban is meggyőződtek a hiányosságokról. öt-hat-hét százalékos súlyhiánnyal is találkoztak. Ezenkívül felvetődött a finom pékáruk eredménytelen megrendelése, esetenkénti rossz minősége. A túróstáskákban szemcsés, darabos, néha savanyú a túró. A szállításhoz alkalmazott műanyag göngyölegek szennyezettek, nem tisztítják megfelelően azokat. Sokszor tévesen ésfél- reérthetően címkézik a kenyereket. Sikeres fácánvadászat A Szigetközben sikeres volt a fácánvadászat. A Dunaközi Vadásztársaság több mint 5000 hektáron folytat vadgazdálkodást. Idén osztrák vadászokkal együtt több mint ezer fácánt lőttek: Képünkön: a gazdag teríték. A sütőipar a vonzáskörzetben — területenként és településenként — változóan elé-: gíti ki a kenyér és egyéb pék-' áru iránti bolti fogyasztás: igényeket. Az ellátás függ a sütőüzemek gépeinek állapotától, kapacitásától, a munkaerőhelyzettől, a szállítási kapacitástól, a szakképesítéstó!, de esetenként a fogyasztói igényektől is. A legtöbb probléma a minőséggel, a választékkal, s az időben kiszállítással van. A sütőipari vállalatok nem mindegyike rendelkezik megfelelő szállítási kapacitással. A gépkocsik meghibásodása fennakadást okoz az áruterítésben, am( különösen a kistelepülések boltjainál jelent komoly problémát Tartalék gépkocsival a sütőüzemek nemigon rendelkeznek. A létszámhiány mellett a szakképzett dolgozók kis aránya is probléma a sütőüzemekben. A nők nem szívesen vállalnak munkát — elsősorban a három műszak miatt. Jelenleg nehéz lenne változtatni, befolyásolni a fogyasztói szokásokat, különösen a friss kenyér iránti igényeket illetően, bár erre vonatkozóan sok kísérlet nem is tapasztalható. A többnapos ünnepek előtt korábban tapasztalt kenyérhiány a fogyasztókat túlbiztosításra késztette. Gyakori látvány az ünnepek utón a szemeteskukákban a nagy meny- nyiségű kidobott kenyér, sokszor látni kidobott fél és egész vekniket is. Mindebből jelentős kára származik a far galmazónak, de veszteséget jelent a népgazdaságnak is. A magánpékek termelésére szükség van, versenyre késztetik az állami, szövetkezeti szektort. Mindezeket nem szembeállítani kell egymással, hanem együttműködésük elősegítésével meg kell találni a fogyasztói igények mind jobb kielégítését. Kijavítható hibák A kenyér és egyéb sütőipari termékek ellátása összetett probléma — szögezte le a Mo nori NEB elé került jelentés. A gondokat objektív es szub jektív tényezők okozzák. Az -utóbbiak jobb helyzetfelismeréssel, szervezéssel elhárítha- tók, kiküszöbölhetők. Gér József A társadalmi munka ára György in A jókat nem kell támogatni? — Milyen gyereknek lenni Tápiógyőrgyén? — A legjobb a világon! — kiáltják kórusban a kisdiákok, akiket a tápiógyörgyei általános iskola kapujában kérdezek Mert van tornatermünk, van strand, számítógép és video, és különben is olyan jó itt. Gondolhatnánk, hogy véleményük nem lehet mérvadó, hiszen soha nem éltek máshol, mint Tápiógyőrgyén. De vannak tapasztalataik, rokon gyerekektől, ismerősöktől szerzett értesülések, és bizonyos, hogy gyermeKeszükkel is értik, szivükkel érzik, hogy ebben a: községben szinte minden őértük van. Mindent a gyermekekéit — Pontosan tudtuk, hogy nem számíthatunk megyei támogatásra, ha belevágunk az iskolabővítésbe. Igaz ugyan, hogy a több mint százéves iskolánk életveszélyes volt és mindenképpen ki kellett költözni belőle, de bevezethettük volna a két műszakot, indíthattunk volna osztályokat a faluházban. Aki azonban ismeri Tápiógyörgyét és a györ- gyeieket, az tudja, egy ilyen megoldás nálunk elképzelhetetlen. Meggyőződésem — mondja Varró István tanácselnök —, hogy elsősorban a legifjabb generációnak kell minden kényelmet, nyugalmat, komfortot biztosítani, ha azt akarjuk, hogy szívesen maradjanak itt, lássák a jövőjüket ebben a faluban. Ezért határoztunk az iskolabővítés mellett. Nem is -igazán helyes a bővítés kifejezés, hiszen a meglevő nyolcszáz négyzetméteres épület mellé emelnek egy kétezernégyszáz négyzetméteres uj szárnyat. Nyolc tanterem, számítástechnikai szoba, stúdió, .irodák kapnak helyet itt, es készül egy háromszáz négyzetméteres aula galériával, Ha máshol lennénk, ugyancsak kételkednénk abban, hogy egy község ekkora, beruházást képes megvalósítani saját erőből, egyetlen fillér felsőbb támogatás nélkül. Ám Tápió- györgye más eset. Számtalanszor bizonyították már —például a íaluháznak nevezett művelődési intézmény, a tornaterem, a strand vagy éppen a szolgálati lakások építésénél —, hogy társadalmi összefogással csodákra képesek. Ráadásul valóban csak a saját erejükre támaszkodhatnak, hiszen az esztendők folyamán valahogy úgy alakult, hogy a helyi termelőszövetkezet — a környékbeli szokástól igen eltérő módon — semmilyen..támogatást nem nyújtott a település- fejlesztési célok megvalósítóFavágók motoros fűrésszel ... ....... Dolgoznak a favágók. Fejszéjüket felváltotta a motoros fűrész. A valkói erdőgazdaság a kiöregedett akácosainak kivágását bízta a péceli Fakitermelő és Fafeldolgozó gmk-ra, hogy ezután a kivágott fák helyét újratelepítse szintén akáccal. (Vimola Károly felvétele) Lovak, lovasok, kaszkadőrök Hogyan működik, mi célt szolgál a sződligeti lovas- % iskola — erre a kérdésre kerestük a választ a gödi í Dunámén ti Tsz-hez tartozó lovardában. Az istállókat és f a hozzá tartozó lovaspályát Balogh István, a moszkvai $ olimpián részt vett lovastusa-válogatottunk tagja bérli 3 a termelőszövetkezettől. — Először beszéljünk a sportról —- indítványozza a tulajdonos. — A szakmai munkát Szemere Csaba lovaglótanár irányítja. Lovasszakosztályunk néhány éve területi bajnokságot nyert Sikernek számít a lovastusa (military) országos bajnokság első fordulójának megnyerése, s az 1984-es tenyészver- senyen való győzelem. — Milyen lovakkal versenyeznek? — Leginkább telivéreket lovagolunk. Ezt a lófajtát a hihetetlen küzdőszellem, a győzni akarás jellemzi. A szó szoros értelmében meghal a pályán a győzelemért Minél nagyobb a lóban a telivér jelleg, annál alkalmasabb a sportra. — Mivel foglalkoznak még a lavasiskolában? — Bértartásban Is vannak lovaink. Ahhoz, hogy valakinek saját „paripája” legyen, igen nagy áldozatvállalásra van szüksége. Vannak azonban rajongók, akik hobbiként vásárolnak néhány lovat s ezeket helyhiány miatt a gondjainkra bízzák. Néhányan tenyésztési céllal vásárolnak. Természetesen vállalkozunk a lovak felnevelésére. — Milyen feladatokat lát el egy ilyen vállalkozás? — kérdeztük Unger Bélát, a „Stunts Univerzál” kaszkadőr gmk egyik vezetőjét. — Bemutatókon veszünk részt, filmezünk. Ha Magyar- országon olyan filmet forgatnak, melyben lovasjelenetekre van szükség, mi végezzük a dublőrmunkát. — Említene néhány olyan alkotást, amelyekben önök is részt vállaltak? — Néhány éve nálunk forgatták az Oroszlánsziv című amerikai filmet, a főszerepben Roger Moore lányával. A rendező az a Franklin Schaffer volt, aki a Majmok bolygóját készítette. Megemlíthetjük a szintén amerikai Anna Kareninát Cristopher Reeve-vel a főszerepben, vagy az idén Vácott is forgatott francia filmet, Az évszázad házasságát. Az összes lovas- jeíerietet a mi csoportunk végezte. ,— Mikor alakult meg ez a kaszkadőr gmk a kik a tagjai? — 1982-ben írt ki pályázatot az Artistaképző Intézet, s az itt megfeleltek állami vizsgát tettek. Csoportunk tizenegy személyből áll, de szükség esetén van a csoporthoz tartozó bővebb keret is. — Mely magyar színészek fordulnak meg Sződligeten? — Nem túlzás, ha kijelentem, hogy minden magyar színész, aki kapcsolatba kerül a lóval, ha nem is volt itt, de ült iovainkon. — Akadnak olyanok is, akik saját maguk csinálják a veszélyes jeleneteket? — Néhány ügyes művész, többek között Koncz Gábor, Cserhalmi György, Bubik István vagy Benkő Péter, de ez nem jellemző. — Mi lesz a következő feladat? — Kása Ferenc Másik ember című filmjében szerepelünk. Ezenkívül itt készülünk az esetleges külföldi meghívásokra, bemutatókra. Feladat van bőven, s ez mindennapos gyakorlást igényel. A közelmúltban vetített „A falu jegyzője” című tévéfilmben, amikor Violát a főbíró hajdúi lelőtték, már nem Juhász Jácint volt az, aki leesett a lóról. A kaszkadőrök egyike bukott le a sződligeti négylábú hátáról. A munkáját végezte. Széles Tamás sához, olyan beruházásokhoz, amelyek egyértelműen dolgozói kényelmét szolgálják. — Mennyibe kerül a községnek az épülő általános iskola? — Korábbi számításaink szerint — mondja Gál László vb-titkár — tíz-tizenkét millió forintba, ez a beépített anyagok ára. Építi az ezész falu — Ki a kivitelező? — Házilagos kivitelezésben épül az iskola, egyáltalán nem túlzók, ha. azt mondom, hogy építi az egész falu. Rendkívül nagy segítség például a ga- i nesz karbantartó brigádja, amely jól képzett szakemberekből áll, Ok rengeteget dolgoztak már itt társadalmi munkában. Nemcsak hétvégeken népesül be az épülő iskola környéke. Nagyon sokan több nap szabadságot is'kivesznek fővárosi munkahelyükön, hogy dolgozhassanak, amikor szakértelmükre, erejükre szükség van. Nyáron pedig valóságos nemzetközi építőtábor segítette a munkát. Az angol nyelvű tábor részvevői jöttek Algériából, az Egyesült Államokból, a Szovjetunióból, Norvégiából, egyszóval a világ minden tójáról. A tőkés országok jobbára egyetemista fiataljai saját költségükön érkeztek. Ezekben a heteikben volt olyan nap, amikor egyszerre százharmincán serénykedtek az iskola építésén. Erre bizony ugyanosak szükség volt, mert a meglevő iskolai szárny emésztőjénék a helyére tervezték az új Iskola egy részét. Az emésztő áthelyezésére tehát alig két hónap állt az építők rendelkezésére. Nem várták, hogy összedőljön — Beszélgetésünk eddigi menetéből úgy tűnik, mintha egy ekkora beruházást Tápiógyör- gye népe fél kézzel, minden gond nélkül képes lenne megvalósítani. Mi az igazság? — Nem ez — sóhajt Varrá István. — Az iskola készültségi foka most ötven-hatvan százalékosnak mondható. Egy éven belül szeretnénk átadni, ám anyagi helyzetünk nem túl rózsás. A Nagykáta körzetében levő községek egységes pénzalapjából egymilliós kölcsönt szeretnénk kérni, és még egymilliós hitelt kell felvennünk a munkálatok befejezéséhez. A visszafizetésre a fedezet az 1988-tól 1990-ig emelkedő fejkvóta. Ha kölcsönökből is, de be tudjuk fejezni az iskolát. Inkább az üzemeltetéssel lesz gondunk, hiszen nem kaptunk céltámogatást, és már majdnem biztos, hogy emiatt a megyei tanács nem ad pénzt az üzemeltetési költségekhez. Ugyanebből az okból nem várhatunk segítséget az új épület berendezéséhez sem. Mindez együtt nagyobb gondnak látszik, mini maga • beruházás finanszírozása. Valóban elgondolkodtató ez a helyzet. Hiszen alapvető ellentmondásra világít rá. Arra, hogy egyfelől öntevékenységre, kezdeményezésekre, ésszerű kockázatvállalásra sarkallják a tanácsokat. Arra, hogy minél több társadalmi erő bevonásával oldják meg az alapellátás gondjait, s emeljék az oktatási, művelődési, egészségügy! ellátás színvonalát. Másfelől éppen azok kerülnek hátrányos helyzetbe, akik nem várják meg, hogy összedőljön az iskola, tönkremenjenek any- nyira az épületek, hogy megfeleljenek a megyei céltámogatás — egyébként igen szigorú — feltételeinek. — Érzi a megei tanács is ezt az ellentmondást — vélekedik- a györgyei helyzetről Török Zoltán, a pénzügyi osztály ve-1 zetője —, de sajnos o gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy plyan településeket támogassunk, amelyek kimagaslóan jobb helyzetben vannak az átlagosnál. A nincs nagy úr, De talán annyira mégsem, hogy kedvét szegje a tápiógyörgyeieknek, akik már régóta tudják, miként lehet saját áldozatkészségükkel értéket alkotni. Máza Katalin