Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI OLÉSSZMA (Folytatás az l. oldalról.) *2 már a felső határa annak, ami még e folyamatban megengedhető. Több kritika érte az árrendszert és a támogatási rendszert. Ez utóbbival kapcsolatban az is elhangzott, hogy a vállalatok nyereségének ez a forrása — emlékeztetett a miniszter. Ez a megközelítés megkérdőjelezi, hogy vannak-e egyáltalán jól dolgozó vállalatok. Hangsúlyozta: nagyon sok vállalat van, ahol nem a támogatás, az árak ügyes kalkulálása a nyereség forrása, hanem ténylegesen a jó munka eredménye, s ezt el kell Ismerni. VÁRKONYI PÉTER: Tovább nőtt hazánk tekintélye Éppen egy éve, az országgyűlés tavaly decemberi ülésszakán fogalmazódott meg az a remény, hogy a korábbinál némileg kedvezőbbé válhatnak tevékenységünk nemzetközi politikai feltételei. Az események tanúsága szerint bizakodásunk nem volt alaptalan. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására irányuló békekezdeményezései, valamint a világ reálisan gondolkodó politikai és társadalmi erőinek aktivizálódása nyomán a nemzetközi életben valamelyest enyhült a feszültség. Ezért a világpolitika néhány területen lehetőség kínálkozik az előrelépésre. Ma már bizonyossággal állíthatjuk, hogy ennek első jelei az 1985 novemberi genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón mutatkoztak meg. Az eltelt több mint egy esztendő alatt szélesedtek a szovjet—amerikai érintkezések és ezeknek kiemelkedően fontos eseménye volt a Reykjavíkban tartott újabb csúcstalálkozó. Mi tette lehetővé, hogy a nemzetközi helyzet a Genf és Reykjavik közötti 12 hónapban kedvező irányban mozduljon el? Ma már világszerte elismerik, hogy az SZKP XXVll. kongresszusán elfogadott, új gondolkodásmódot kifejező, dinamikus külpolitikai lépések döntő szerepet játszanak a pozitív irányzatok erősödésében. A legfontosabb az, hogy ez a külpolitikai irányvonal, amelyet a magyar kormányzati politika is minden lehető módon támogat, szoros összhangban van a nukleáris-kozmikus korszak követelményeivel. Kifejezi az egyetemes emberi érdekeket, középpontjában a kölcsönös és elégséges nemzetközi biztonság megteremtésének igénye áll. A katonai szembenállás nagyarányú csökkentése szempontjából például kiemelkedő jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ez év júniusi budapesti felhívása, amely az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének konkrét programját tartalmazza. Kiemelkedően fontos lépésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Népköztársaság által tíz szocialista ország nevében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. Sajnos az események azt mutatják, hogy jelentős azoknak az erőknek a befolyása is, különösen az Egyesült Államokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapodások létrehozása, a nukleáris fegyverzetek felszámolása. Az amerikai katonai-hadiipari komplexum, a katonai fölény megszerzésére törekvő erők a Reykjavíkban egyes kérdésekben körvonalazódott megállapodások visszavonására, illetve a korábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek. Erről tanúskodnak többek között a SALT—2 megállapodás amerikai részről történt megsértése is. Mindezek miatt a szovjet— amerikai tárgyalások folytatásának feltételei ismét nehezebbek lettek, és számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is keletkezhetnek újabb feszültségek a két vezető hatalom viszonyában. A Reykjavik után felerősödött negatív jelenségek nem törik meg kezdeményezéseink lendületét. Olyan folyamat kezdődött el, amelyben az előrehaladást fékezhetik vagy időlegesen feltartóztathatják az ellenható erők, de nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével, kitartó kezdeményezésekkel és türelmes tárgyalásokkal érdemi megállapodásokra jussunk. A fő tendencia az, hogy a világban egyre inkább megerősödik az atomkor realitásait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleáris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás. Jelentős hozzájárulás a kedvezőbb légkör kialakulásához az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszának sikere. Az ott elfogadott dokumentum értéke mindenekelőtt abban van, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta ez az első komoly nemzetközi lépés az európai biztonsági és együttműködési folyamat katonai területre történő kiterjesztése felé. Az elmúlt esztendő során tovább szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevékenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán megnövekedett nemzetközi tekintélye nyújt szilárd hátteret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képviselőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvéleményében fokozódik az érdeklődés és a rokonszenv Magyarország iránt. Az elmúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagyságától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat a béke és a biztonság ügyéhez. E meggyőződéstői vezettetve törekszünk arra, hogy — akárcsak korábban tettük — minél aktívabban vegyünk részt a nemzetek közötti párbeszédben. Az elmúlt időszakra visszatekintve joggal mondhatjuk, hogy szavunknak van hitele, állás- foglalásainkra, lépéseinkre figyelnek partnereink. A magyar képviselők az ENSZ-ben és máj nemzetközi szervezetekben valamint kétoldalú kapcsolatainkban is aktívan dolgoznak az országok közötti gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok szélesítése, az igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakítása érdekében. Előkészítő megbeszéléseket folytatunk az Európai Gazdasági Közösség illetékes szerveivel annak érdekében, hogy olyan megállapodást kössünk a szervezettel, amely áruinknak a nyugat-európai piacokra jutásához, a jelenleginél lényegesen jobb, a GATT-tagságunk alapján hazánkat megillető, diszkriminációktól mentes feltételeket teremt. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, szövetséges! kapcsolatok erősítését, az or- s zágaink, közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása. Nagy gondot fordítunk az együttműködén fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bővül gazdasági, műszaki-tudományos, valamint kulturális együttműködésünk. Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglévő közös érdekeltség alapján fejlesztettük. Ma mérhető le igazán annak jelentősége, hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények között is fenntartottuk a politikai párbeszédet ezekkel az országokkal. A fejlett tőkéi országokkal meglévő együttműködésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárítása fontos érdekünk. Politikai és gazdasági érdekeinknek megfelelő figyelmet fordítunk az afrikai, valamint a közel- és közép-kel éti térség országaihoz fűződő kapcsolataink fenntartására 'és a lehetőségek szerinti bővítésére. Egy kis megbeszélés a szünetben. A képen balról jobbra: Görbe Ferenc 10. vk., Antal Imre 19. vk. és dr. Vona Ferenc 16. vk. (Erdős! Ágnes felvételei) Arra törekszünk, hogy a hazájuktól távol élő magyarok őrizzék meg magyarságtudatukat, kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat az óhazával, ugyanakkor legyenek jó állampolgárai az őket befogadó országoknak. Az elmúlt időszakban tovább bővültek kap-, csolaiaink a külföldön élő magyarsággal. A rokoni, baráti szálakon tűi növekedett az érdeklődés a Magyarországon szervezett nemzetközi és hazai tudományos, kulturális konferenciák, rendezvények iránt. Várkonyi Péter befejezésül kiemelte: — Meggyőződésem,- hogy szándékunknak megfelelően a magyar kormány külpolitikája a maga eszközeivel hozzájárult szocialista társadalmunk építéséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedvező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő észtén-1 dőbsn is az eddigi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket. Az európai enyhülés további kiteljesedéséhez jó lehetőséget nyújt az európai biztonsági Ó3 együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozója. A Magyar Népköztársaság alapvetően érdekeit a bécsi találkozó sikerében, hiszen népünket, hazánkat a politikai., gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatok történelmileg kialakult igen erős kötelékeinek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez. Az 197ü-ben elfogadott hel- cinki záróokmány ajánlásai maradéktalanul érvényre jutnak a belső gyakorlatunkban. Az elmúlt évtized során több ízben, legutóbb 1985 elején széles körű javaslatokat tettünk a helsinki folyamatban részt vevő tőkés országoknak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe történő beillesztésére. A helsinki ajánlások szellemében javasoltuk számos nyugati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kontaktusok gyarapítását elősegítő kulturális, oktatási együtt- működ'ési lehetőségek szélesítését, s e oél érdekében a magyar állampolgárok szempontjából hátrányos vízumkiadási eljárások egyszerűsítését, a viszonosság kialakítását. Az európai biztonság katonai kérd'íseinek tárgyalásához is jó alapot ad a stockholmi konferencia sikere. A szocialista országok, így hazánk is, elsőrendű politikai jelentőséget tulajdonítanak a megállapodás maradéktalan végrehajtásának. Küldöttségünk ezen a fórumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő1 elvek következetes és teljes érvényesítéséért. Annak a szerepnek a jelentőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazdagításában. Támogatni kívánjuk Bécs- ben azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy tudósok, szakemberek bevonásával szakértői találkozókon, fórumokon tüzetesen vizsgálják meg és tárják fel a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés új követelményeit, szükségleteit és ezeknek megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki. Várkonyi Péter visszatekintett arra, hogy egy évvel ezelőtt adott számot az Ország- gyűlésnek a Budapesten tartott európai kulturális fórum megrendezésére kapott megtisztelő megbízatásunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelégedésünkre szolgált — mondotta —, hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselőinek közös erőfeszítéseit az európai kulturális együttműködés ügyének előmozdításáért és elismeréssel emlékeztek meg házigazdái szerepünkről. A kétoldalú megbeszéléseken, amelyeket a fórum óta számos országgal folytattunk, bátorítást kaptunk ahhoz, hogy a bécsi találkozón újabb konzultációkat kezdjünk és kezdeményezéseket tegyünk a kulturális fóruBarcs Sándor (országos lista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az Interparlamentáris Unió munkájáról szólt. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese elmondotta: a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése, stabilitása, éppen ezért a jelenlegi helyzet — amikor nem teljesültek terveink, a konvertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, s nem sikerült elérni a tervezett növekedést — bizonyos mértékben aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy a mérleghiány pótlására külföldi hiteleket kell felvenni, e téren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosítanak. Természetesen továbbra is gondot jelent, hogy nem minden hitelt fordítottunk helyes célokra, egy részüket a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gyakorlatot nem lehet hosszú távon folytatni. Boldizsár Iván (országos lista), a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője a külügyminiszteri beszámolóhoz kapcsolódva rámutatott: a magyar kormány külpolitikai tevékenysége mindenkor a béke megőrzésének politikáját követi, a továbbiakban megjegyezte: fontos az a szerep, amit a különböző európai országokban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, erősítésében, gazdagításában, a magyar társadalom keserű történelmi tapasztalatokon és keserves tanulságokon okulva alakította ki és az alkotmányban is rögzítette a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. Mán- dity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára saját tapasztalatai alapján képet adott arról, hogy a hazánkban élő délszlávok — szerbek, hofvátok, szlovének — milyen szerepet vállalnak a Magyarország és Jugoszlávia közötti jószomszédi viszony fenntartásában, erősítésében. Mint elmondta, ez utóbbi években különösen szorossá váltak a testvérme-- gyei, testvérvárosi kapcsolatok. E napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, a szó ismét Várkonyi Pétert illette. A külügyminiszter megköszönte a képviselők értékes, a kormány külpolitikájáról szóló beszámolóval egyetértő gondolatait. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Morvay László (Budapest, 33. vk.) képviselő kérdésére — tervez-e a Belügyminisztérium intézkedést a lakónyilvántartás, illetve a ki-, bejelentkezés jelenlégi, visszaélésekre lehetőséget adó rendszerének módosítására — Föl- desi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A gondok, amelyekre a képviselő utalt — mondotta egyebek között —, részben arra is visszavezethetők, hogy a korszerű gépi rendszer szolgáltatásai még nem teljes- körűek. Ez a helyzet a tervek szerint 1988 végétől változik meg. Az állami népesség-nyilvántartás területi, gépi alközpontjainak működése is — a pénzügyi lehetőségek függvényében — előreláthatóan a VII. ötéves terv végéig valósul meg. Ugyancsak az említett problémák megoldását szolgálja az ingatlan-, a lakás-, és a lakcímnyilvántartás komplex, számítógépes rendszerének kiépítése. Az adatok integrált hasznosítása hozzájárul majd a bejelentésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez, feltárásához — mondotta az államtitkár. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt, befejezte munkáját. Hozzászólások mon beterjesztett, általunk elfogadásra leginkább esélyesnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében és ehhez a bécsi találkozó megfelelő elhatározását kieszközöljük. Kádár János a szünetben deáikál a képviselőknek.
