Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

■ Abonyi krónikái Az 1986. évi gazdasági fel­adatok teljesítéséről, valamint az 1987-es tennivalókról tár­gyalt a minap az abonyi párt­bizottság. A testület megáila4 pította, hogy a település me­zőgazdasági és ipari üzemei komoly erőfeszítéseket tettek az idei. tervfeladatok teljeisíté- se érdekében, aminek az lett az eredménye, hogy :a kedve­zőtlen körülmények mellett is — néhány könnyűi pari tevé­kenységet folytató üzem kivé­telével — a célkitűzések a ter­vezettnek megfelelően teljesül­nek. Túlteljesítés várható a helyi konzervtel^p, az -építő­ipari szövetkezet részlegénél, valamint a Mechanikai Mű­vek gyáregységénél. © Az abonyi könnyűipari üze­mek többségének nincs forin- tosított termelési terve. Ter­melésük ciklikus; esetenként annyi a munka, hogy alig győ­zik, mákkor viszont nem vagy csak részben töltik ki napi munkaidejüket a dolgozók. A cipőfelsőrész-készítő és a szőr- meüzem veszteséggel termel, a vállalati szintű 15—20 milliós veszteségből a helyi üzemet előreláthatólag 10 százalék ter­heli. A mezőgazdasági üzemek teljesítménye várhatóan a ter­vezett körül lesz. Megvalósul­nak a településfejlesztési cél­kitűzések, az 1986-ra tervezett beruházások a bevétel 6-7 százalékos csökkenése mellett is elkészültek. Az idei tapasztalatokat ösz- szegezve a - pártfórum fontos­nak tartotta, hogy á KB 1986. november 20-d és a megyei pártbizottság november 27-d határozatát alapul véve, a gazdásági munka hatékonysá­gának jobbítása érdekében, helyi célkitűzéseket ■•határoz­zon meg. Az előterjesztés sze­rint legfontosabb, hogy a. VII. ötéves tervben rögzített ten­nivalókat mindenütt végre­hajtsák. Ehhez további szemléletvál­tozásra; az intenzív gazdáikor, dási jegyek erősítésére, céltu­datos, jól szervezett, fegyel­mezett munkára van szükség valamennyi üzemnél, intéz­ménynél. A vállalatok, szövet­kezetek gazdálkodásának ered­ményességét mindenekelőtt a főmunkaidőben végzett tevé­kenység határozza meg, min­denütt kerüljön előtérbe a munkaidőalap kihasználása, a munkafegyelem további szigo­rítása, a teljesítmények és bé­rek összhangjának biztosítása. Az ipari üzemek folytassák a termékszerkezet korszerűsí­tését, a versenyképes termé­kek körének bővítését. Éssze­rű anyag- és energiagazdálko­dással, a .költségek rendszeres elemzésével, a teljesítmény fokozásával javítsák a jövede­lemtermelő képességet. Az épí­tőiparban javuljon a haté­konyság, a kereslethez igazo­dó vállalkozói magatartás, tö­rekedjenek kapacitásuk foko­zottabb helyi kihasználására. A termelőszövetkezetek nö­veljék az. exportárualapot, a jövedelmtermelő képesség ja­vítása érdekében a hozamok növelésével egyidejűleg ma­radjanak változatlanok a költ­ségek. Folytassák a gabona­programot, növekedjék a búza és kukorica termésátlaga, a takarmánytermalésben a mi­nőségi követelmények kerülje­nek előtérbe. Az integráció to­vábbi javításával bővítsék a kistermelést, a háztáji gazda­ságok kapjanak több és jobb takarmányt. Ezzel és a szer­ződési fegyelem jobb betartá­sával fokozzák a termelési kedvet. •’ tés, az oktatás feltételeinek javítása, az egészségügyi ellá­tás színvonalának növelése. A Gyulai iskola folyamatban Jé- yő:--;bővítését 1987. augusztus 20-ig .fejezzék be . és az épít- .'ményt adják át rendel tetősé­nek. Folyamatosan teremtsék -még a középfokú oktatási in­tézmény működési .feltételeit. A kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás terén az alap­ellátás fejlesztése mellett na­gyobb figyelmet fordítsanak a -minőségi tényezőikre, az üzle­tek, boltok nyitva tartási rend­je alkalmazkodjon a fogyasz­tói igényekhez. A Kossuth té­ren, kezdjék el az új ruházati szak üzlet, az ABC-áruház, va­lamint a Szolnoki út és Nyári Pál út kereszteződésénél akis ABC építését. A 4-es út mel­lé tervezett 160 ágyas motel elkészítéséhez és működéséhez szükséges terület biztosításá­ról a tanács gondoskodjék. A •közlekedési és szállítási üze­mek elsősorban a minőségi kö­vetelmények tökéletesítésére törekedjenek, javuljon a nagy­község és a környékbeli tele­pülések közlekedési kapcsola­ta. Az előterjesztésben foglal­takhoz, valamint Habony Ist­vánnak, a pártbizottság titká­rának szóbeli kiegészítéséhez kapcsolódva a testület tagjai közül többen véleményt nyil­vánítottak. Bene László, az MM gyáregység pártvezetősé­gének titkára szerint olyan ipartelepítésre lenne szükség, hogy az embereknek ne káli- jen tömegesen a fővárosba utazgatni. © A tanácsi gazdálkodásban a ikosság életkörülményeinek wábbi javítása legyen a cél. l feladatok ésszerű rangsoro- isa mellett az üzemek és. a ikosság fokozottabb bevoná- ával növeljék a végrehajtás írsadalmasítását. Eejieszté- eknél az áthúzódó beruházá- ok befejezésére, a működési öltségeknél az ésszerű taka- ékosságra koncentráljanak. Továbbra is kiemelt, feladat na rad a magánerős laikásépí- és támogatása, a közművesí­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM *1986. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Se délelőtt se délután Marad-e idő a gyerek fogára? © Győré Sándor, a Ságvári Endre Tsz nyugdíjas elnöke a mezőgazdasági nagyüzemekről szólva elmondta, az előirány­zott ,4 sj$;$l£kQ§, fyajipejéűina- vejcedes nem. lehetetlen kívá­nalom, Felhívta a figyelmet, hogy: az 1 alíátálfómáriy ‘ nove­lese mellett az egészségügyi feltételek fejlesztésére is gon­doljanak a tsz-ek. Molnár Zoltán, a jelenlegi elnök tá­jékoztatása szerint árbevéte­lük megközelíti a tervezett összeget, viszont nyereségük valamivel kevesebb lesz, mint remélték. Tarkó Sándor tanácselnök a település idei gyarapodásáról, fejlődéséről adott számot. Sze­keres István, az MM gyáregy­ség főmérnöke szerint az üzem az év elején megállapított 446 milliós termelési tervét vár­hatóan 510—512 millióra tel­jesíti; és még az idén egy új telefonkészülék prototípusá­nak gyártását kezdik el. Bár a tanácskozásra egy­aránt ráiillett a kritikus és ön­kritikus hangvétel, valójában optimista volt, hiszen az el­hangzottakból az csendült ki, hogy az abonyiak ezután is megoldják a rájuk szabott feladatokat. Gy. F. A látszat azt mutatja, két fél perlekedik egymással: az iskola meg az egészségügy. Mindkettő magának követeli a gyereket, s jogosultságát észérvekkel támasztja alá. Az egészségügyiek, esetünkben a ceglédi fogászati szakrendelő orvosai azt állítják, a fog­betegségek terén világelső­séget élvezünk, nehéz lenne szuvas fog nélküli gyereket találni, 10 éves korra pedig a diákszájban összegyűlik 6— 8 darab lyukas fog is. Kinek fontos, kinek az érdeke tehát, hogy a gyerekek legalább évente egy alkalommal eljus­sanak vizsgálatra ? Kinek fontos? Igen ám, de bárhogyan is nézzük, szervezett formában felkeresni a fogorvost (szá­mos ok miatt) csakis délelőtti időpontban lehetséges, csakis a tanórák rovására. Az iskola azt kérdi: kinek fontos, ki­nek az érdeke, hogy csorbí­tatlan maradjon a munka­nap, ne menjenek veszendő­be a tanórák? És ezt a ki­kezdhetetlen tételt írásba fog­lalt központi intelem is gyá- molítja. A művelődési miniszter- helyettes júniusi közleménye, szerint: Tanítási óra a .... meghatározott szünetekben, il- letve . egyéb tanítás nélküli munkanapokon kívül semmi­lyen címen nem maradhat el,• az órák nem rövidíthetők meg más program miatt. Hanem mi rövidíthető meg? Másként fogalmazva: -meny­nyit ér az egészség? A-szűrő- vizsgálatok kiűzetése a dél­előtti időszakból, mikor bosz- szulja meg magát? Mennyit és mit lehet még belegyömö­szölni az iskola „mindenevő” intézményébe anélkül, hogy működésében zavar keletkez­ne? És így tovább. Sorolhatók napestig a kérdések, amelyek mindannyian a fogügyből nő­nek ki. Az iskolák talán bele is nyugodtak volna az új szi­tuációba, ami azért mégis­csak hasonlatos a lyukas fog­hoz: előbb-utóbb fájni kezd, s aztán ki kell húzni. Meglepő módon az egészségügyiek hú­zása következett. Mégpedig a szakrendelő vezetőjéé, aki nem tért- napirendre a fogá­szati vizsgálat kiseprűzése fö­Késik a szombati kmtér Az ünnepek előtti ellátás­sal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket a minap Zsemlye Györyynének, a Dél-Pest Me­gyei Áfész abonyi ügyvezető­jének. — Disznótorok idejére van-e elegendő fűszer és'rizs? , — A bőitek forgalmán már érződik, hogy eljött a disznó- vágások ideje — válaszolta. — Mind fűszerekből, mind rizs­ből elegendő készletünk van. Egyedül majoránnából volt rövid ideig átmeneti hiány, de a hét végén azt sem kellett nélkülözni. Vöröshagymát és fokhagymát a zöölségbolt és az ABC-áruház árul, sajnos az utóbbi elég drága, 160 forint kilója. Az egyenletes ellátás érdekében úgynevezett áruto­logatást végzünk, ami a gya- korlatbah azt jelenti, hogy ha az egyik üzletben vagy bolt­ban valami hiányzik, a másik­ban .pedig a szükségesnél na­gyobb mennyiség van, oda irá­nyítjuk, ahol éppen nincs. — Milyen a szombati ke­nyérellátás? — A minőséggel elégedettek vagyunk, a szállítással azon­ban gondok vannak, későn ér­kezik a boltokba. Mivel a ve­vő nem szívesen várakozik délig vagy esetleg az üzlet zá­rásáig, elmegy a sütőipar ke- nyérboltjábá, ahol kedvére'vá­sárolhat, így nálunk rendsze­rint jelentős mennyiség meg­marad. Decembér 6-án az ABC-ben két mázsa, a 34-es boltban 60 kilogramm, a kis ABC-ben ugyanennyi nem ta­lált gazdára. A szavatossági idő lejártával saját költsé­günkre 50 százalékkal kell le­értékelni a kenyeret. — Mi a késés oka? — Több is lehet. Vagy nem megfelelő ütemben sül, vagy kevés a szállító jármű. Meg­egyezés szerint egy ideig azt a gyakorlatot követtük, hogy szombatra pénteken átvettünk bizonyos mennyiséget. Bevált. Nem tudjuk miért nem tart­ják be ezt a megállapodást. — Milyen lesz az üzletek ün­nepi nyitva tartása? — Aranyvasárnap a ruhá­zati üzletek és a játékbolt lesz nyitva, december 24-én és 31- én szombati nyitva tartási rend szerint várja valamennyi élel­miszer- és iparcikkbolt a vá­sárlókat. — ki lőtt. Kezdeményezése nyomán a városi tanács művelődési osztálya körlevelet adott ki. — Cegléden hosszú évekig gördülékenyen ment az is­kolafogászati vizsgálat — mondja Szabó Alfréd művelő­dési osztályvezető. — De az új oktatási törvény nyomán ér­kező szabályokat olvasva ki­derült, hogy folytatására egyetlen, az eddigiektől eltérő mód van csak. Korábban is ismertük a tanórák védelmé­nek fogalmát, de azért több­nyire össze tudtuk egyeztetni az egészségügyiek törekvései­vel. Már csak azért is, mert az iskolák nem rendelkeznek a szükséges tárgyi feltételek­kel, többek között a fogásza­tiakkal sem. Most pedig egy megyei ér­tekezleten hangzott el — foly­tatta az osztályvezető —, a vezetőket fegyelmi felelősség terheli azért, hogy ne marad­jon el tanítási óra. Akkor hát mitévők legyünk? Föl kellett valahogyan oldani az ellent­mondást, ezért küldtünk szét egy körlevelet, amelyben ja­vasoltuk, hogy a gyerekek szervezett keretek között, az úgynevezett tanítás nélküli munkanapok terhére, vegye­nek részt a szakrendelésen. Egy tanév folyamán 14 taní­tás nélküli munkanapot -ha­tározhat meg az iskola, ami fordítható kirándulásra', to­vábbképzésre, nevelési érte­kezletre, közhasznú munkára stb. Örömmel vették A városiak javaslatához csatlakozik a megyei művelő­dési osztály állásfoglalása, ami kimondja, hogy: „A tanulók kötelező orvosi vizsgálatát, szűrését, kezelését a tanítási órán kívüli időben kell meg­szervezni.” Ennek a tételnek egyik érdekessége, hogy a kö- telezőség fogalmát összékap- csolja a szabad időével, ha­bár arról nem szól, hogy a délutáni szakaszt tanítási órán kívülinek kell-é tekin­teni. Nem valószínű, hogy an­nak kellene tekinteni, hiszen menedzser legyen a talpán, aki a hét bármelyik délután­jára (a gyerekek közismert el­foglaltsága és a fogászati szakrendelő beosztása ellené­re) egy sikéfes vizsgálatot megszervez. Marad tehát a 14 nap. Mint Szabó Sándorné, a Táncsics iskola igazgatója mondja, örömmel vették a tanórák megóvását szolgáló szabályt, mért diákok és ta­nárok egyaránt versenyek, továbbképzések és egyebek miatt gyakorta hiányoztak. Eleinte ő maga is ragasz­kodott hozzá, hogy a fog­ügyekre délután kerüljön sor, de az orvosokkal , folytatott konzultáció meggyőzte arról, hogy ez nem megy. Jó, hát akkor jöjjön a 14 nap! Csak­hogy akkorra ezt a kéthétnyi időszakot már betáblázták: úttörőnap (2), közhasznú mun­ka (5), általános továbbkép­zés (2), nevelési értekezlet (2), kirándulás (2), honvédelmi nap (1). Mit lehet ebből le­csípni? Talán az utóbbit? Egyszeri vizsgálat A Mészárosban hallottak szerint föltétlenül vállalkozni kell a fogorvosi vizsgálat megszervezésére, mert ezt a feladatot senki más nem ve­szi át az iskolától. Az orvosi vizsgálatokra fordítható idő­mennyiség nem számottevő, belefér a 14 napos keretbe. Pláne, hogy a közhasznú mun­ka csak a 7. és a 8. osztá­lyokra vonatkozik. De éppen ez a gond: a végzősök, a hetedikesek miként jutnak el a fogászatra. A Várkonyi iskolában már foglalt a 14 nap, de az ígére­tek szerint a második félév­ben majd kitalálnak valami­féle megoldást. De mit hagy­janak ki a sorból? Talán a hulladékgyűjtést, ami az év végi jutalmazáshoz teremt né­mi pénzt? ★ A. kitérők után most itt tart a fogas kérdés. A szülők végképp kimaradtak belőle. Pedig hát az egyszeri vizsgá­lat után a csemetét a keze­lésre irányítgatni — az már az ő dolguk lenne. V. S. Hétfőn Tanácsülés A városi tanács december 22-én, hétfőn délután 2 órakor ülést tart a- városháza dísz­termében. Dr. Horváth Géza vb-titkár a hatósági ügyinté­zés helyzetéről, a közérdekű bejelentések. javaslatok és panaszok intézéséről szóló je­lentést terjeszti a testület elé. Fekete Antal tanácselnök a város környéki bizottság mun­kájáról, a városi tanács és a községi tanácsok kapcsolatá­ról, együttműködéséről készült írásos anyagot tárja tanács­tagtársai elé. megvitatásra. Ek­kor hagyják jóvá a városi ta­nács 1987-re szóló munkater­vét is. A ceglédi Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola tanu­lói december 19-én, pénteken délelőtt diáknapot tartanak a Kossuth Művelődési Központ­ban. önfGsi. előadás Dánszentmiklóson a műve­lődési és sportházban decem­ber 19-én péntek délután 2 órakor, dr. Veres Pál orvos- újságíró tart ismeretterjesztő előadást és válaszol a feltett kérdésekre. A műsort Har- math Andrea vezeti. Minden érdeklődőt várnak és az álta­lános iskola felső tagozatos diákjaira is-számítanak. Cegléd a hazai Sápokban A Petőfi Népe november 22-i számában jelent meg Borzák Tibor Nincsenek sze­repálmaim című riportja, me­lyet a ceglédi születésű Si- vók Irén színésznővel, a kecs­keméti Katona József Színház új tagjával készített. A fiatal színésznő Cegléden töltötte gyermekéveit, nyugdíjas szü­lei, rokonai és ismerősei ma is á városban- élnek. '(Reíhél- hetően Sivók Irént — ven- dégszéféplőként' — a társu­lattal együtt gyakran fogjuk látni a Kossuth Művelődési Központ színpadán is!) Több országos napilapunk — így a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népsza­va — november 28-án megje­lent száma Csapatzászló a ceglédi seregtest-parancsnok- ságnak címmel beszámol ar­ról, hogy november 27-én a Közúti Gépellátó Vállalat (Közgép) 2. számú . ceglédi gyáregységének dolgozóitól csapatzászlót ‘kapott m^ala- kulásának 20. évfordulója al­kalmából a Magyar Néphad­sereg ceglédi saregtestepa- rancsnoksága. A zászlót Vfre­eze János, a gyáregység igaz­gatója ünnepélyes keretek kö­zött adta át Évin Sándor ve­zérőrnagynak, a seregtest pa­rancsnokának. összeállította: Késik Lajos I tengeren ti Tengerentúli megrendelőnek, az USA-beii Collec­tibles cégnek több tízezer darab női blézer és kosztüm készül a Május 1. Ruhagyár ceglédi »árában. A ruha­neműket hazai lenvászon alap­anyagból varrják. A „B”-müszak 256-os szalagján huszonhárom lány és asszony dolgo­zik, s műszakon­ként 65—70 kosz­tümöt varrnak meg (felső képün­kön). A kellemes tavaszi viseletét a befejező szalag Dózsa György brigádja vasalja (alsó képünkön). (Apáti-Tóth Sándor felvételei) ISSN 0133-26M (Ceglédi Hírlap)' Gazdasági körkép Teljesülnek a tervek

Next

/
Thumbnails
Contents