Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-18 / 297. szám

Azért kopogtattam be a Galgavidéke Áfész túrái iro­daházába, hogy a szövetkezet 1986. évi gazdálkodási ered­ményeiről tájékozódjam, de a véletlen úgy hozta, hogy a közművelődési feladatairól, az e téren elért sikerekről és ter­vekről szereztem információt. Varga László, az igazgatóság elnöke elmondta, hogy hama­rosan vezetői szinten tárgyal­jaik ezt a munkát. A fogyasztási szövetkezetek alapszabályszerű és tagsági igényekre alapozott feladata, hogy elősegítsék tagjaik szo­cialista nevelését, tudatának formálását, továbbá korszerű művelődésüket és kulturált szórakozásukat — érvelt az elnök, miközben a vezetőség e!é kerülő anyag egy-egy ki­emelt részére hívta fel a fi­gyelmemet: — Egész terüle­tünkön — Galgamáosától Vér­ségi g, Ragtól Z&ámbokig — te­vékeny részesei vagyunk a he­lyi közművelődésnek. — Sajátos szövetkezeti esz­közökkel az elmúlt években is jelentősen hozzájárultunk tag­jaink, de fogyasztóink ismere­teinek gyarapításához, a könyv, az olvasás megszeret­tetéséhez. Aszódon működtet­jük könyvesboltunkat, ugyan­akkor nincs a területünkön egyetlen olyan település sem, ahol ne lennének könyvbizo­mányosaink, akik szinte ház­hoz. asztalhoz viszik az olvas­nivalót. Az idén ősszel mi vol­tunk a házigazdái az őszi me­gyei könyvhetek Pest megyei megnyitójának. — Mindezek mellett anyagi támogatást is nyújtunk a könyvtáraknak. Évek óta pél­da erre Hévízgyörk. De az íz- lésformáló munkából is ki­vesszük a részünket, amikor anyagilag támogatjuk az Aszódi Petőfi Múzeum olyan kiadványainak a megjelente­tését, mint Petrán Anna Gal- ga menti hímzések című köny­ve volt. Közismert az is, hogy a Galgavidéke Áfész közremű­ködik a különböző kulturális akciók szervezésében és a közművelődési Intézmények támogatásában. Művészeti cso­portokat, klubokat tartanak fenn, szövetkezeti kulturális rendezvényeket szerveznek, — Nagyon fontosnak tart­juk — mondja Varga László — az amatőr művészeti együt­tesekben részt vevő szövetke­zeti tagok és dolgozók tevé­kenységét, mert ez hasznosan szolgálja mind saját önműve­lésüket, mind a helyi lakosság kultúrálódását és szórakozá­sát. Rendszeres munkájuk ki­terjed a néphagyományok ápolására, a helytörténeti kutatásokra, s ez a fáradozás biztosítja, hogy a csoportok tagjai érzelmileg is szorosan kötődnek területünkhöz. —- Így válik tudatformáló tevékenységünk közművelő­dési és szövetkezetpolitikai szempontból is nagy jelentő­ségűvé. Ezt a tudatos munkát ismertük fel a bagi Muharay Elemér népi együttesnél és adtunk számukra komoly se­gítséget, hogy eljuthassanak Jugoszláviába, Portugáliába, és az ország számos más helyére is. Jó munkájukat legutóbb Szövosz-díjjal jutalmazták. Megismerkedtem azzal a ki­mutatással is, amely a szövet­kezet dolgozóinak országjáró kirándulásait, színház- és mú­zeumlátogatásait bizonyítja. Szép és gazdag anyag gyűlt össze az elmúlt évek közmű­velődési munkájáról. És a ter­vek? — Azok sem szegényesek. Arra törekszünk, hogy az ál­talunk támogatott együttesek szerepeljenek minél többször szövetkezetünk tagsága előtt, valamint a helyi politikai, tár­sadalmi, kulturális rendezvé­nyeken. Céltudatos munkával tovább kívánjuk fejleszteni az együttesek belső szervezeti életét, kollektív nevelőmunká- ját. Bővíteni kívánjuk a szö­vetkezeti vendéglátóipar kul­turális szolgáltatásait. Termé­szetesen teret adunk a csen­desebb, nem látványos köz- művelődési formáknak is. Is­meretterjesztő előadásokkal segítjük a háztáji termelőket, a kisállattenyésztőket. F. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xlri. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1986. DECEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK A szakmaközi bizottság napirendjén Véleményezés, feltárás, javaslat A szakszervezeteik szakma­közi bizottságai, így a gödöl­lői testület is területpolitikai érdekképviseletet lát el. Az ágazati szakszervezetek tagjai a munkaidőn túl is tagok. A gyárkapukon, az intézmények ajtajain kívül is szükséges ér­dekeik összehangolt védelme. Ezért nem lepődhetünk meg azon, milyen sokoldalú mun­katervet vitattak meg, módo­sítottak, fogadtak el a városi szakmaközi bizottság idei utol­só ülésén. Az ötödét érinti Szabóné dr. Willin Erzsébet, a szakmaközi bizottság titká­ra terjesztette elő a jövő évi munkaterv-tervezetet. Elöljá­róban arra hívta fel a figyel­met, hogy a programban azt kell rögzíteni, amit érdemes és szükséges közösen megtárgyal­ni. Igaz, az ifjúsági tagozatok szervezése, működtetése az ágazati feladatok sorába tar­tozik, de a bizottság úgy vél­te, nem lesz haszontalan a ta­pasztalatok cseréje, a gondok feltárása erről sem, hiszen ez teljesen új forma az érdek- képviseleti munkában. A jövő év kezdetén a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága megtárgyalja az 1987-as egységes pénzalap tervét. Mi­előtt a javaslat a tanácsülés Az önként jelentkezők lelkesebbek Vonzó programok a gimnáziumban — Renge.teget törtük a fe­jünket, hogy is legyen ez a KISZ-reform. Kitaláltuk, és megalakítottuk a diáktaná­csot. Előtte ülésezett a KISZ- és a pártbizottság, a pedagó­gusok és a szakszervezet kép­viselői. A különböző szerveze­tek együtt és külön-külön is tárgyaltak. Ezeken a tanács­kozásokon végül azt ötlöttük ki, ha egyszer lesznek külön­féle szakkörök, egyesületek, ezek vezetői biztosan alkal­masak arra, hogy a diákta­nácsban ellássák feladataikat. Nem szeretnénk mindent is­mételni, hasonló programokat szervezni, ezért nálunk a diáktanács a KISZ mellé van rendelve. Megegyeztünk a ne­velőkkel, hogy a hagyományos szakköröket és az új formákat egységesen diákmozgalomnak tekintjük. Pár hónap után Heltai Miklós Gábor, a gö­döllői Török Ignác Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kola igazgatója így foglalta, össze röviden az iskola diák­közgyűlése után létrejött diáktanács megalakulásának történetét. Kérésünkre el­mondta még a tagfelvételek­nél figyelembe. veendő krité­riumokat, majd ismertette, milyen szakkörökben vehet­nek részt a tanulók. Az új KISZ-tagokat a tanév végén választják ki a jelent­kező elsősök közül. így lesz idejük bőven a gyerekeknek egymás megismerésére, és a többi fiatal segítségével hoz­zászoknak az itteni követel­ményekhez, tapasztalhatják, mire vállalkoznak. Kellemes meglepetésként könyvelhető el már most, pár hónap után, hogy az elsősök nagyon érdeklődnek a mozga­lom iránt. Akinek megnyeri tetszését, és KISZ-tag kíván majd lenni, három feltételnek kell megfelelnie. Elsősorban az számít, hogyan működött kösr« a diákmozgalomban, de természetesen a képességeihez mérten maximális tanulmányi eredményt is fel kell mutat­nia. Harmadik kitétel a be­csületes, jól nevelt emberhez illő magatartás. Idővel megtanulják A különböző szakkörökben, klubokban lehet bizonyítani, mennyire rátermett, közösségi érzésű a felvételre váró. Mű­ködik a gimnáziumban népi és vonószenekar, ének- és népdalkór. Most szervezték újjá a sportkört, az egyete­mistákkal együtt ropják a né­pi táncokat, külön klubjuk van a komoly zene híveinek. Az úttörővezetők ifiklubot alakítottak, a rádiózást és a lövészetet kedvelők a Magyar Honvédelmi Szövetség gödöl­lői szervezetében tevékeny­kednek. A tésai kirándulókör tagjai minden télen egy hétvéget töl­tenek el a Börzsönyben. Tu- ristaházakban laknak, saját maguknak főznek immár öt éve. Az utazók klubjába a testvériskolai kapcsolatokat ápolók tömörültek. Sokat je­lentenek az idegen nyelvek gyakorlásában, elsajátításában is ezek a kapcsolatok. Az óvó­nőképzősök az NDK-beli Schmalkalden gyerekeivel folytatnak csereüdülést, ősszel hollandok jártak Gödöllőn, lá­togatásukat nyáron viszonoz­zák majd. Két finn iskolával most tárgyalnak a nyaralási lehetőségekről, csakúgy, mint az NSZK-ban lévő gieseniek- kel. jó együtt Nyolc évvel ezelőtt kötelező jelleggel indították a Török Ignác-túrát. Azóta bebizonyo­sodott, kényszer nélkül többen rándulnak át Isaszegre a hon­védemlékműhöz, névadójuk sírjához. A kis csapat szívesen hallgatja az előadásokat, em­lékezetes marad számukra a közös éneklés. Az utóbbi kirándulásokon szerzett tapasztalatok is rá­nyomják — jó értelemben — bélyegüket a mostani diák­mozgalomban vallott elvekre. Ha néha fantáziátlan is egy- egy kísérlet, hiányzik a fel­nőtt véleménye, szakértelme, akkor sem szólnak bele a ta­nárok a diákok választásába. Idővel ők is megtanulják, az a lényeg, hogy vonzó progra­mokat állítsanak össze. Az biztos, hogy aki ezekre ön­szántából elmegy, őszintén ér­deklődik, jól érzi magát. Ké­sőbb talán egy-két társát is bevonja majd az összejövete­lekbe. A KISZ-reform eddigi eredményeivel elégedett az igazgató is. — Nekem hivatalból is foglalkoznom kell a megúju­lással, de régén csináltam ilyen szívesen valamit, mint ezt. Az utóbbi években, ha történt valami jó, akkor ez az. Jó dolog úgy együtt lenni a gyerekekkel, hogy érdeklőd­nek, minden kötelezettség nél­kül megjelennek, aktívan köz­reműködnek rendezvényein­ken. B. E. elé kerül, a szakmaközi bi­zottság kibővített szakszerve­zeti bizottsági titkári koordi­nációs értekezleten vélemé­nyezi azt Papp Gábor arról érdeklő­dött vajon miért a vb-üiés után véleményezi a bizottság a tervet Vass István, a váro­si tanács elnökhelyettese azt válaszolta, hogy az ötéves terv elfogadása után a rendelkezés­re álló pénz java része kény­szerpályán mozog, afölött már döntöttünk. Olyan terv úgy­sem készülhet — bár minden­ki ezt szeretné —, hogy vala­mennyi utca mindkét oldalán járdalapoznak, pormentesék lesznek az utak, pázsitosak, virágosak az árokpartok. Fő­ként a lakossági közérzetet még mindig bántó kérdések­ben lehet vitatkozni és ez szükséges is. Ám mindez a pénzalapnak az ötödét érinti. A tanácsülés előtt így is ér­demi munkát végezhet a koor­dinációs értekezlet Forrásarány Az év további időszakában havonta esetenként több té­mát is tárgyalnak. Felmérést indítanak még az év elején ar­ról, hogy hogyan látják a gö­döllőiek, miképp hozzák létre, hogyan működjön a városi jogsegélyszolgálat. Fontos vizsgálódási irány a lakásépí­tés és lakásgazdálkodás íéj- lesztését elősegítő társadalmi, gazdasági program megvalósu­lásának megvitatása. A ta­nácselnök-helyettes is hangsú­lyozta, hogy szükség van a vállalatok, intézmények és a tanács jobb együttműködésére. A lakásgondokon segítés el­sősorban városi kérdés, de a megoldáshoz több forrás igénybevétele szükséges. Eze­ket a támogatásokat jobban kell egyeztetni, hogy az em­berék a szükséges juttatásokat kapják meg. Van, akinek aránytalanul nagy terhet, bankkölcsönt is fal kell ven­nie, másnak rendkívül kedve­ző helyzetet teremt a válla­lati és tanácsi támogatás. Az ienne a jó, ha az eszmecsere során kialakult következteté­seket a munkahelyek és a ta­nácsok hatékonyan beépíthet­nék saját lakáshoz juttatási támogatási rendszerükbe. , A város középtávú szociál­politikai tervéhez a vállalati információk a szakmaközi bi­zottságon át juthatnak a vá' rosi tanácshoz. Űjfent felmé­rik a Gödöllőn élő körülbelül ötezer nyugdíjas helyzetét. To­vábbra is feladata a testület­nek elősegíteni a kisnyugdíja­sok nyugdíjának egyénenkénti emelését. Az irányítás feladatát is se­gíti, hogy feltárják a munka­erőmozgást, elemzik a mun­kaerő-gazdálkodást a városban és körzetében. Talán e témá­hoz is kapcsolódik a szakmun­kásképzés helyzetének megvi­tatása. Szélesebb körben A jövő évi programhoz kap­csolódik még az idén sikerrel megrendezett megyei szakma­közi sportnap megismétlése, az előzőtől szélesebb körben, több embert megmozgatva. Külön pontként szerepel a beszámolás a társadalmi szer­vezetekkel való együttműkö­désről. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy az írá­sunkban felsorolt szinte vala­mennyi kérdéskörben, vizsgá­lódásban egyébként is csak úgy haladhat a testület előre a munkával, ha a többi bi­zottsággal, szervezettel össze­hangolja a tevékenységét. Az cv vegén Ünnepi nyitva tartás A városi művelődési köz­pont ebben az évben is zárva lesz az ünnepek napjaiban. December 24-én délután 4 órá­tól, 25-én, 26-án, 31-én, ja­nuár 1-jén egész nap. Ezek­ben a napokban csupán né­hány programot tartanak. De­cember 29-én és 30-án színhá­zi előadást, 3I-én szilveszteri mulatságot. Január 2-án dél­előtt 10 órakor nyit a ház. A nap programja December 18-án: Gödöllő, művelődési ház: A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvillusztrá­ciói, megtekinthető az előtér­ben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. A gödöllői művész­telep 1901—1920, felújított ál­landó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, tsz-irodaház; Szalay Etelka és Varga Ist­ván mézesbábkészítők kiállí­tása, megtekinthető 9—15 óráig. Bocsáss meg, madárijesztő! Színes, magyarul beszélő szov­jet film. Csak 4 órakor! A sárkány útja. Színes hongkongi kalandfilm. 6 és 8 órakor! Gödöllői Sport Club Újra otthonra találtak Évzáró elnökségi ülést tar­tott a GSC vezetősége, melyen a megyei sportvezetést Tu- róczy Béla, a helyit Tamás Gá­bor és Tompa Ferenc képvi­selte. A részvevőket Papp Ist­ván tanácselnök, a klub elnö­ke üdvözölte. Az első napirendi pontban Markó Gábor, a kézilabda­szakosztály munkájáról szólt. A kiemelt szakosztálytól a megfelelő támogatás mellett sikeres szereplést várnak el. A tavalyi visszaesés után va­lamelyest sikerült rendezni a sorokat. Vannak példát mu­tató játékosok, akik valóság­gal magukkal ragadják a tár­sakat. Az edzők jó munkája nagy szerepet játszik az idei eredményekben. Igazolta he­lyességét a múlt évi edzőcse­re, amikor a női felnőttcsa­patot átvette Farkas Balázs, az utánpótláshoz pedig Cser­ven József került. Három éve tanulják Teljesen más ügyben keres­tem fel a késő délutáni órák­ban a gödöllői művelődési központot, mégis egy másik ajtó keltette fel érdeklődése­met. Szalagfelirat van rajta: Verseg Versmondók versenye A vérségi általános iskola úttörőcsapatának egyik ki­emelkedő kulturális rendez­vénye a névadó, Ady Endre tiszteletére rendezett vers- és prózamondó verseny. Az éven­ként visszatérő esemény nem­csak arra ad alkalmat, hogy eldőljön, ki tolmácsol a ta­nulók közül tehetségesen iro­dalmi műveket, hanem arra is, hogy viszonylag széles tá­bor tanuljon tananyagon kívü­li költeményt, novellát. A kis seregszemlén a szülők is szép számmal jelentek meg, s megteltek a művelődési ház nagytermének széksorai. Csak­nem negyvenen léptek szín­padra — jó néhány verseny­ző betegség miatt nem indul­hatott —, s néhány kivétellel verset mondtak. A kisdobosok közül a legjobbnak Bene An­namária szavalatát ítélte a zsűri, a második Valter Anita lett. Az úttörők közül Soós Judit szerezte meg az első he­lyet osztálytársa, az ugyan­csak nyolcadikos Molnár Haj­nalka előtt. A prózamondók kis csoportjának felkészültsége nem érte el a kívánt színvo­nalat, ezért a zsűri nem ál­lapított meg sorrendet. Előadó- és vetítőterem. Nem ez ragadta meg figyelmemet, hanem az alatta levő tábla, mely szájára tett' mutatóujjal emberfejet ábrázolt, alatta csupa nagybetűvel kiírva: PSSSZT! Közben bentről han­gos, végtagmozgató diszkóze­ne hallatszott. Ez az ellent­mondás nem hagyott nyugod­ni, beosontam a terembe. Ott tizenhat lány és egy fiú tán­colt a zene ütemére, a bemu­tató hölgy mozdulatait ismé­telve. Beszélgetésünk során meg­tudtam Mándy Ildikó peda­gógustól, hogy a dzsesszba- lett-tanfolyam színhelyén jár­tam, melyet hétfői és csütör­töki napokon 16 és 20 óra kö­zött felváltva tartanak Csikós Mihály építészmérnökkel. A három éve működő kurzuson négy csoportban foglalkoznak a jelentkezőkkel, van gyerek-, kezdő, középhaladó és haladó tanfolyamuk. A jókedvű rész­vevők ritmusos mozgását lát­va érthető az is, hogy már a művelődési ház színpadán is bemutatták a dzsesszbalett- tudományukat. i A nők a megyei másodosz­tályban nagy fölénnyel végez­tek az első helyen. A csapat­ban egészséges a rutinosabb és a fiatalabb játékosok ará­nya. Példásan sikerült beépí­teni hat saját nevelésű lányt, akik 15—18 év közöttiek. Név szerint: Fekete Juditot, Deák Andreát, Gyurik Ritát, Szűcs Mártát, Szűcs Ibolyát és Mar­kó Ágnest. Az említetteken kívül rendszeresen járt ed­zésre és mérkőzésre Botszki Judit, Némethné Antal Anna, Szlifka Pálné, Tóth Attiláné és Ádám Józsefné. Előkészü­leteiket jól szolgálta a buda­pesti teremtornán való rész­vétel. Az ifik erejét nehéz volta tervezés időszakában reálisan felmérni, hiszen még ebben a mezőnyben is kezdőknek szá­mítottak a fiatal lányok. Ver­senytapasztalattal alig ren­delkeztek, s csapatjátékban is még csak a kezdeti lépésekig jutottak el. De a hatalmas lel­kesedés, a kiváló hozzáállás átsegítette a csapatot a leg­több nehézségen, és a számuk­ra előkelő negyedik helyen vé­geztek. A férficsapatok szereplésé­vel lapunkban már részletesen foglalkoztunk. A gyeplabda­szakosztály működéséről szóló beszámolót később ismertet­jük. Az ülést egy több évtizede várt esemény követte. Az Er- zsébet-parki sportpályán most vehették birtokba a sportolók és sportvezetők a 108 négyzet- méter alapterületű klubházat. A Gödöllői Dózsa labdarúgó- csapatának megszűnése óta nem volt ilyen épülete a vá­rosi sportkörnek. Matuz Sán­dor ügyvezető elnök méltatta és köszönte meg azok fárad­ságos munkáját, akik hozzá­segítették a klubot az épület­hez. Az átadásnál a nemzeti­színű szalagot Papp István vágta át. Hosszú listát lehetne felsorolni azok nevével, akik társadalmi munkájukkal segí­tették az otthonteremtést. Cs. J. ISSN 0133—1957 <GödöHői Hírlap) Túra Szöveget és művelődés

Next

/
Thumbnails
Contents