Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
Azért kopogtattam be a Galgavidéke Áfész túrái irodaházába, hogy a szövetkezet 1986. évi gazdálkodási eredményeiről tájékozódjam, de a véletlen úgy hozta, hogy a közművelődési feladatairól, az e téren elért sikerekről és tervekről szereztem információt. Varga László, az igazgatóság elnöke elmondta, hogy hamarosan vezetői szinten tárgyaljaik ezt a munkát. A fogyasztási szövetkezetek alapszabályszerű és tagsági igényekre alapozott feladata, hogy elősegítsék tagjaik szocialista nevelését, tudatának formálását, továbbá korszerű művelődésüket és kulturált szórakozásukat — érvelt az elnök, miközben a vezetőség e!é kerülő anyag egy-egy kiemelt részére hívta fel a figyelmemet: — Egész területünkön — Galgamáosától Vérségi g, Ragtól Z&ámbokig — tevékeny részesei vagyunk a helyi közművelődésnek. — Sajátos szövetkezeti eszközökkel az elmúlt években is jelentősen hozzájárultunk tagjaink, de fogyasztóink ismereteinek gyarapításához, a könyv, az olvasás megszerettetéséhez. Aszódon működtetjük könyvesboltunkat, ugyanakkor nincs a területünkön egyetlen olyan település sem, ahol ne lennének könyvbizományosaink, akik szinte házhoz. asztalhoz viszik az olvasnivalót. Az idén ősszel mi voltunk a házigazdái az őszi megyei könyvhetek Pest megyei megnyitójának. — Mindezek mellett anyagi támogatást is nyújtunk a könyvtáraknak. Évek óta példa erre Hévízgyörk. De az íz- lésformáló munkából is kivesszük a részünket, amikor anyagilag támogatjuk az Aszódi Petőfi Múzeum olyan kiadványainak a megjelentetését, mint Petrán Anna Gal- ga menti hímzések című könyve volt. Közismert az is, hogy a Galgavidéke Áfész közreműködik a különböző kulturális akciók szervezésében és a közművelődési Intézmények támogatásában. Művészeti csoportokat, klubokat tartanak fenn, szövetkezeti kulturális rendezvényeket szerveznek, — Nagyon fontosnak tartjuk — mondja Varga László — az amatőr művészeti együttesekben részt vevő szövetkezeti tagok és dolgozók tevékenységét, mert ez hasznosan szolgálja mind saját önművelésüket, mind a helyi lakosság kultúrálódását és szórakozását. Rendszeres munkájuk kiterjed a néphagyományok ápolására, a helytörténeti kutatásokra, s ez a fáradozás biztosítja, hogy a csoportok tagjai érzelmileg is szorosan kötődnek területünkhöz. —- Így válik tudatformáló tevékenységünk közművelődési és szövetkezetpolitikai szempontból is nagy jelentőségűvé. Ezt a tudatos munkát ismertük fel a bagi Muharay Elemér népi együttesnél és adtunk számukra komoly segítséget, hogy eljuthassanak Jugoszláviába, Portugáliába, és az ország számos más helyére is. Jó munkájukat legutóbb Szövosz-díjjal jutalmazták. Megismerkedtem azzal a kimutatással is, amely a szövetkezet dolgozóinak országjáró kirándulásait, színház- és múzeumlátogatásait bizonyítja. Szép és gazdag anyag gyűlt össze az elmúlt évek közművelődési munkájáról. És a tervek? — Azok sem szegényesek. Arra törekszünk, hogy az általunk támogatott együttesek szerepeljenek minél többször szövetkezetünk tagsága előtt, valamint a helyi politikai, társadalmi, kulturális rendezvényeken. Céltudatos munkával tovább kívánjuk fejleszteni az együttesek belső szervezeti életét, kollektív nevelőmunká- ját. Bővíteni kívánjuk a szövetkezeti vendéglátóipar kulturális szolgáltatásait. Természetesen teret adunk a csendesebb, nem látványos köz- művelődési formáknak is. Ismeretterjesztő előadásokkal segítjük a háztáji termelőket, a kisállattenyésztőket. F. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Xlri. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1986. DECEMBER 18.. CSÜTÖRTÖK A szakmaközi bizottság napirendjén Véleményezés, feltárás, javaslat A szakszervezeteik szakmaközi bizottságai, így a gödöllői testület is területpolitikai érdekképviseletet lát el. Az ágazati szakszervezetek tagjai a munkaidőn túl is tagok. A gyárkapukon, az intézmények ajtajain kívül is szükséges érdekeik összehangolt védelme. Ezért nem lepődhetünk meg azon, milyen sokoldalú munkatervet vitattak meg, módosítottak, fogadtak el a városi szakmaközi bizottság idei utolsó ülésén. Az ötödét érinti Szabóné dr. Willin Erzsébet, a szakmaközi bizottság titkára terjesztette elő a jövő évi munkaterv-tervezetet. Elöljáróban arra hívta fel a figyelmet, hogy a programban azt kell rögzíteni, amit érdemes és szükséges közösen megtárgyalni. Igaz, az ifjúsági tagozatok szervezése, működtetése az ágazati feladatok sorába tartozik, de a bizottság úgy vélte, nem lesz haszontalan a tapasztalatok cseréje, a gondok feltárása erről sem, hiszen ez teljesen új forma az érdek- képviseleti munkában. A jövő év kezdetén a városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalja az 1987-as egységes pénzalap tervét. Mielőtt a javaslat a tanácsülés Az önként jelentkezők lelkesebbek Vonzó programok a gimnáziumban — Renge.teget törtük a fejünket, hogy is legyen ez a KISZ-reform. Kitaláltuk, és megalakítottuk a diáktanácsot. Előtte ülésezett a KISZ- és a pártbizottság, a pedagógusok és a szakszervezet képviselői. A különböző szervezetek együtt és külön-külön is tárgyaltak. Ezeken a tanácskozásokon végül azt ötlöttük ki, ha egyszer lesznek különféle szakkörök, egyesületek, ezek vezetői biztosan alkalmasak arra, hogy a diáktanácsban ellássák feladataikat. Nem szeretnénk mindent ismételni, hasonló programokat szervezni, ezért nálunk a diáktanács a KISZ mellé van rendelve. Megegyeztünk a nevelőkkel, hogy a hagyományos szakköröket és az új formákat egységesen diákmozgalomnak tekintjük. Pár hónap után Heltai Miklós Gábor, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola igazgatója így foglalta, össze röviden az iskola diákközgyűlése után létrejött diáktanács megalakulásának történetét. Kérésünkre elmondta még a tagfelvételeknél figyelembe. veendő kritériumokat, majd ismertette, milyen szakkörökben vehetnek részt a tanulók. Az új KISZ-tagokat a tanév végén választják ki a jelentkező elsősök közül. így lesz idejük bőven a gyerekeknek egymás megismerésére, és a többi fiatal segítségével hozzászoknak az itteni követelményekhez, tapasztalhatják, mire vállalkoznak. Kellemes meglepetésként könyvelhető el már most, pár hónap után, hogy az elsősök nagyon érdeklődnek a mozgalom iránt. Akinek megnyeri tetszését, és KISZ-tag kíván majd lenni, három feltételnek kell megfelelnie. Elsősorban az számít, hogyan működött kösr« a diákmozgalomban, de természetesen a képességeihez mérten maximális tanulmányi eredményt is fel kell mutatnia. Harmadik kitétel a becsületes, jól nevelt emberhez illő magatartás. Idővel megtanulják A különböző szakkörökben, klubokban lehet bizonyítani, mennyire rátermett, közösségi érzésű a felvételre váró. Működik a gimnáziumban népi és vonószenekar, ének- és népdalkór. Most szervezték újjá a sportkört, az egyetemistákkal együtt ropják a népi táncokat, külön klubjuk van a komoly zene híveinek. Az úttörővezetők ifiklubot alakítottak, a rádiózást és a lövészetet kedvelők a Magyar Honvédelmi Szövetség gödöllői szervezetében tevékenykednek. A tésai kirándulókör tagjai minden télen egy hétvéget töltenek el a Börzsönyben. Tu- ristaházakban laknak, saját maguknak főznek immár öt éve. Az utazók klubjába a testvériskolai kapcsolatokat ápolók tömörültek. Sokat jelentenek az idegen nyelvek gyakorlásában, elsajátításában is ezek a kapcsolatok. Az óvónőképzősök az NDK-beli Schmalkalden gyerekeivel folytatnak csereüdülést, ősszel hollandok jártak Gödöllőn, látogatásukat nyáron viszonozzák majd. Két finn iskolával most tárgyalnak a nyaralási lehetőségekről, csakúgy, mint az NSZK-ban lévő gieseniek- kel. jó együtt Nyolc évvel ezelőtt kötelező jelleggel indították a Török Ignác-túrát. Azóta bebizonyosodott, kényszer nélkül többen rándulnak át Isaszegre a honvédemlékműhöz, névadójuk sírjához. A kis csapat szívesen hallgatja az előadásokat, emlékezetes marad számukra a közös éneklés. Az utóbbi kirándulásokon szerzett tapasztalatok is rányomják — jó értelemben — bélyegüket a mostani diákmozgalomban vallott elvekre. Ha néha fantáziátlan is egy- egy kísérlet, hiányzik a felnőtt véleménye, szakértelme, akkor sem szólnak bele a tanárok a diákok választásába. Idővel ők is megtanulják, az a lényeg, hogy vonzó programokat állítsanak össze. Az biztos, hogy aki ezekre önszántából elmegy, őszintén érdeklődik, jól érzi magát. Később talán egy-két társát is bevonja majd az összejövetelekbe. A KISZ-reform eddigi eredményeivel elégedett az igazgató is. — Nekem hivatalból is foglalkoznom kell a megújulással, de régén csináltam ilyen szívesen valamit, mint ezt. Az utóbbi években, ha történt valami jó, akkor ez az. Jó dolog úgy együtt lenni a gyerekekkel, hogy érdeklődnek, minden kötelezettség nélkül megjelennek, aktívan közreműködnek rendezvényeinken. B. E. elé kerül, a szakmaközi bizottság kibővített szakszervezeti bizottsági titkári koordinációs értekezleten véleményezi azt Papp Gábor arról érdeklődött vajon miért a vb-üiés után véleményezi a bizottság a tervet Vass István, a városi tanács elnökhelyettese azt válaszolta, hogy az ötéves terv elfogadása után a rendelkezésre álló pénz java része kényszerpályán mozog, afölött már döntöttünk. Olyan terv úgysem készülhet — bár mindenki ezt szeretné —, hogy valamennyi utca mindkét oldalán járdalapoznak, pormentesék lesznek az utak, pázsitosak, virágosak az árokpartok. Főként a lakossági közérzetet még mindig bántó kérdésekben lehet vitatkozni és ez szükséges is. Ám mindez a pénzalapnak az ötödét érinti. A tanácsülés előtt így is érdemi munkát végezhet a koordinációs értekezlet Forrásarány Az év további időszakában havonta esetenként több témát is tárgyalnak. Felmérést indítanak még az év elején arról, hogy hogyan látják a gödöllőiek, miképp hozzák létre, hogyan működjön a városi jogsegélyszolgálat. Fontos vizsgálódási irány a lakásépítés és lakásgazdálkodás íéj- lesztését elősegítő társadalmi, gazdasági program megvalósulásának megvitatása. A tanácselnök-helyettes is hangsúlyozta, hogy szükség van a vállalatok, intézmények és a tanács jobb együttműködésére. A lakásgondokon segítés elsősorban városi kérdés, de a megoldáshoz több forrás igénybevétele szükséges. Ezeket a támogatásokat jobban kell egyeztetni, hogy az emberék a szükséges juttatásokat kapják meg. Van, akinek aránytalanul nagy terhet, bankkölcsönt is fal kell vennie, másnak rendkívül kedvező helyzetet teremt a vállalati és tanácsi támogatás. Az ienne a jó, ha az eszmecsere során kialakult következtetéseket a munkahelyek és a tanácsok hatékonyan beépíthetnék saját lakáshoz juttatási támogatási rendszerükbe. , A város középtávú szociálpolitikai tervéhez a vállalati információk a szakmaközi bizottságon át juthatnak a vá' rosi tanácshoz. Űjfent felmérik a Gödöllőn élő körülbelül ötezer nyugdíjas helyzetét. Továbbra is feladata a testületnek elősegíteni a kisnyugdíjasok nyugdíjának egyénenkénti emelését. Az irányítás feladatát is segíti, hogy feltárják a munkaerőmozgást, elemzik a munkaerő-gazdálkodást a városban és körzetében. Talán e témához is kapcsolódik a szakmunkásképzés helyzetének megvitatása. Szélesebb körben A jövő évi programhoz kapcsolódik még az idén sikerrel megrendezett megyei szakmaközi sportnap megismétlése, az előzőtől szélesebb körben, több embert megmozgatva. Külön pontként szerepel a beszámolás a társadalmi szervezetekkel való együttműködésről. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy az írásunkban felsorolt szinte valamennyi kérdéskörben, vizsgálódásban egyébként is csak úgy haladhat a testület előre a munkával, ha a többi bizottsággal, szervezettel összehangolja a tevékenységét. Az cv vegén Ünnepi nyitva tartás A városi művelődési központ ebben az évben is zárva lesz az ünnepek napjaiban. December 24-én délután 4 órától, 25-én, 26-án, 31-én, január 1-jén egész nap. Ezekben a napokban csupán néhány programot tartanak. December 29-én és 30-án színházi előadást, 3I-én szilveszteri mulatságot. Január 2-án délelőtt 10 órakor nyit a ház. A nap programja December 18-án: Gödöllő, művelődési ház: A hónap műtárgya: Nagy Sándor könyvillusztrációi, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, tsz-irodaház; Szalay Etelka és Varga István mézesbábkészítők kiállítása, megtekinthető 9—15 óráig. Bocsáss meg, madárijesztő! Színes, magyarul beszélő szovjet film. Csak 4 órakor! A sárkány útja. Színes hongkongi kalandfilm. 6 és 8 órakor! Gödöllői Sport Club Újra otthonra találtak Évzáró elnökségi ülést tartott a GSC vezetősége, melyen a megyei sportvezetést Tu- róczy Béla, a helyit Tamás Gábor és Tompa Ferenc képviselte. A részvevőket Papp István tanácselnök, a klub elnöke üdvözölte. Az első napirendi pontban Markó Gábor, a kézilabdaszakosztály munkájáról szólt. A kiemelt szakosztálytól a megfelelő támogatás mellett sikeres szereplést várnak el. A tavalyi visszaesés után valamelyest sikerült rendezni a sorokat. Vannak példát mutató játékosok, akik valósággal magukkal ragadják a társakat. Az edzők jó munkája nagy szerepet játszik az idei eredményekben. Igazolta helyességét a múlt évi edzőcsere, amikor a női felnőttcsapatot átvette Farkas Balázs, az utánpótláshoz pedig Cserven József került. Három éve tanulják Teljesen más ügyben kerestem fel a késő délutáni órákban a gödöllői művelődési központot, mégis egy másik ajtó keltette fel érdeklődésemet. Szalagfelirat van rajta: Verseg Versmondók versenye A vérségi általános iskola úttörőcsapatának egyik kiemelkedő kulturális rendezvénye a névadó, Ady Endre tiszteletére rendezett vers- és prózamondó verseny. Az évenként visszatérő esemény nemcsak arra ad alkalmat, hogy eldőljön, ki tolmácsol a tanulók közül tehetségesen irodalmi műveket, hanem arra is, hogy viszonylag széles tábor tanuljon tananyagon kívüli költeményt, novellát. A kis seregszemlén a szülők is szép számmal jelentek meg, s megteltek a művelődési ház nagytermének széksorai. Csaknem negyvenen léptek színpadra — jó néhány versenyző betegség miatt nem indulhatott —, s néhány kivétellel verset mondtak. A kisdobosok közül a legjobbnak Bene Annamária szavalatát ítélte a zsűri, a második Valter Anita lett. Az úttörők közül Soós Judit szerezte meg az első helyet osztálytársa, az ugyancsak nyolcadikos Molnár Hajnalka előtt. A prózamondók kis csoportjának felkészültsége nem érte el a kívánt színvonalat, ezért a zsűri nem állapított meg sorrendet. Előadó- és vetítőterem. Nem ez ragadta meg figyelmemet, hanem az alatta levő tábla, mely szájára tett' mutatóujjal emberfejet ábrázolt, alatta csupa nagybetűvel kiírva: PSSSZT! Közben bentről hangos, végtagmozgató diszkózene hallatszott. Ez az ellentmondás nem hagyott nyugodni, beosontam a terembe. Ott tizenhat lány és egy fiú táncolt a zene ütemére, a bemutató hölgy mozdulatait ismételve. Beszélgetésünk során megtudtam Mándy Ildikó pedagógustól, hogy a dzsesszba- lett-tanfolyam színhelyén jártam, melyet hétfői és csütörtöki napokon 16 és 20 óra között felváltva tartanak Csikós Mihály építészmérnökkel. A három éve működő kurzuson négy csoportban foglalkoznak a jelentkezőkkel, van gyerek-, kezdő, középhaladó és haladó tanfolyamuk. A jókedvű részvevők ritmusos mozgását látva érthető az is, hogy már a művelődési ház színpadán is bemutatták a dzsesszbalett- tudományukat. i A nők a megyei másodosztályban nagy fölénnyel végeztek az első helyen. A csapatban egészséges a rutinosabb és a fiatalabb játékosok aránya. Példásan sikerült beépíteni hat saját nevelésű lányt, akik 15—18 év közöttiek. Név szerint: Fekete Juditot, Deák Andreát, Gyurik Ritát, Szűcs Mártát, Szűcs Ibolyát és Markó Ágnest. Az említetteken kívül rendszeresen járt edzésre és mérkőzésre Botszki Judit, Némethné Antal Anna, Szlifka Pálné, Tóth Attiláné és Ádám Józsefné. Előkészületeiket jól szolgálta a budapesti teremtornán való részvétel. Az ifik erejét nehéz volta tervezés időszakában reálisan felmérni, hiszen még ebben a mezőnyben is kezdőknek számítottak a fiatal lányok. Versenytapasztalattal alig rendelkeztek, s csapatjátékban is még csak a kezdeti lépésekig jutottak el. De a hatalmas lelkesedés, a kiváló hozzáállás átsegítette a csapatot a legtöbb nehézségen, és a számukra előkelő negyedik helyen végeztek. A férficsapatok szereplésével lapunkban már részletesen foglalkoztunk. A gyeplabdaszakosztály működéséről szóló beszámolót később ismertetjük. Az ülést egy több évtizede várt esemény követte. Az Er- zsébet-parki sportpályán most vehették birtokba a sportolók és sportvezetők a 108 négyzet- méter alapterületű klubházat. A Gödöllői Dózsa labdarúgó- csapatának megszűnése óta nem volt ilyen épülete a városi sportkörnek. Matuz Sándor ügyvezető elnök méltatta és köszönte meg azok fáradságos munkáját, akik hozzásegítették a klubot az épülethez. Az átadásnál a nemzetiszínű szalagot Papp István vágta át. Hosszú listát lehetne felsorolni azok nevével, akik társadalmi munkájukkal segítették az otthonteremtést. Cs. J. ISSN 0133—1957 <GödöHői Hírlap) Túra Szöveget és művelődés
