Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
tS8S. DECEMBER 15., HÉTFŐ *»*rvr , ■IHI.UÍ 3 (Folytatás at I. oldalról) mainál egészségesebb életvitelű, fizikailag, szellemileg és erkölcsileg edzettebb gyermekkorosztály nőjön fel. Az országos tanács beszámolója az úttörőszüvetség elmúlt háromévi munkájáról és a további feladatokról, valamint a főtitkár szóbeli kiegészítése Után Friss Péter, a Magyar Ű ttörő k Szövetsége titkára tett szóbeli kiegészítést az úítörőszövetség új alapszabályaira és új működési szabályzatra vonatkozó javaslathoz. Ezt követően az úttörővezetői, konferencia hozzászólásokkal folytatódott. 1 Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a felszólalásában többek között a konferencia fontosságát hangsúlyozta. — A legutóbbi évek pedagógiai, társadalomtudományi kutatásai, valamint munkánk önkritikus elemzése során — mutatott rá a Minisztertanács eloökeiyettese — felismertük, nem elegendő a gyerekekért dolgoznunk, hanem velük együtt kell dolgoznunk! Beláttuk, jobb, ha a gyerekekre bízzuk, döntsék el ők maguk: számháborúzni akarnak-e vagy számítógépes feladatokat megoldani. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hozzászólásának elején átadta a Központi Bizottság üdvözletét és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának jókívánságait a tanácskozás részvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli az úttörőszövetség tevékenységét, kiemelkedőén fontos feladatnak tartja a gyermekek nevelésének ügyét. A nem túl; távoli jövőben, alig 10—15 év múlva a mai úttörők szakmunkások lesznek, pedagógusok, közgazdászok. mérnökök és orvosok. ök alkotják majd azt a, fiatal, remélhetőleg dinamiku- ■ san dolgozó derékhadat, amely előbbre viszi' apáik ügyét,, . Az úttörőmozgalom nem helyettesítheti a családot és nem helyettesítheti az iskolát, a felelősség a gyermek- nevelésben közös. A konferencián elhangzottak alapján és a beszámolók ismeretében Övári Miklós helyeselte, hogy . a mozgalom erősíteni akarja, a kapcsolatait a családokkal, s hogy az úttörőmozgalom továbbra is igényli a pedagógusok segítségét. Az úttörőmozgalom alap- dokumentumaival, a kisdobosok hat és az úttörök 12 pontjával, valamint az új működési szabályzattal kapcsolatban az első munkanap plenáris ülésén, és az azt követően 12 munkacsoportban folytatódó tanácskozáson 600- nál több hozzászólás hangzott el. A vasárnapi plenáris ülésen további 14-en kértek szót. Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titkára a többi között arról beszélt, hogy a gyermekek számára az iskola és az úttörőmozgalom testesíti meg a társadalmat. Nagyon fontos, hogy ebben a közegben megtanuljanak eligazodni a világ dolgaiban. Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke felszólalásában kiemelte: az ÁISH egyik fő feladata korszerűbbé, összehan- goltabbá tenni az ifjúsági és a sportügyeket, hogy azok beleágyazódjanak a kormányzati munkába, a társadalmi programokba és a népgazdaság tervezési rendszerébe. Az ezt követően sorra került szavazáson a konferencia az Úttörőszövetség Országos Tanácsának beszámolóját, a kiegészítésekkel együtt, egyhangúlag, a szövetség^ alapszabályát pedig — a jelmondattal, a 6 és a 12 ponttal együtt — szavazattöbbséggel emelte a kisdobosok és az úttörők törvényévé. Ugyancsak szavazattöbbséggel fogadták el a küldöttek az új működési szabályzatot. Az új működési szabályzat az úttörőszövetség 14 éven felüli — ifi- és felnőtt úttörővezető tagjainak szól. Első pontjaiban megállapítja, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége politikai jellegű, társadalmi Övári Miklós a nevelés felelősségéről beszélt gyermekszervezet, mely része a világ haladó gyermekmozgalmának: a gyerekszervezet működésének középpontjában a gyerekek érdekei állanak, tevékenységét a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával összhangban, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel együttműködve fejti ki. Az úttörővezetői konferencia megválasztotta a 111 tagú országos tanácsot — amelynek; Pest megyei tagjai: Bodor Mi-, hály, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola politikai főtanára, az országos tanács honvédelmi nevelési szakbizottságénak tagja, Granitz Erzsébet, a kiskunlacházi 3455. számú Munkácsy Mihály úttörőcsapat raj vezetője, Pásztor Béla, Veresegyház tanácselnöke, Bifkovicsné Liga Erika, budakeszi általános iskolai tanár, Hegedűs József, a KISZ Pest Megyei Bizottságának munkatársa, Karlovszky Mária, az Érdi 9. Számú Általános Iskola igazgatója, Nagy István, a ceglédi pártbizottság munkatársa és Tormáné Zöldi Szilvia, a nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára —, valamint a 15 tagú országos elnökséget. Az úttörőszöveíség főtitkára . ismét Varga László lett; a titkárai: Friss Péter, Mr ázik Mária és Tóth József, a Pest megyei úttörőelnök. A konferencia Varga László zárszavával ért véget. A záró. plenáris ülésen kitüntetéseket és jutalmakat adományoztak az úttörőmozgalomban jelentős munkát kifejtett úttörővezetőknek. Munkában a riporterőrs (folytatás az 1 oldalról) nyitják, hogy kisebb létszámmal is boldogulnak. A mezőgazdasági üzemeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a vállalatközi kapcsolatokra: a partneri együttműködésben a. becsületességet ugyanis soha, semmiféle műszeres méréssel, minőségvizsgálattal se lehet helyettesíteni. A mezőgazdaság műszaki ellátásáról szólva a miniszter úgy ítélte, általában Sikerült kielégíteni az igényeket, A mezőgazdasági vonóerő teljesítménye öt év alatt IS százalékkal nőtt, ám emelkedett. a nullára leírt gépek aránya is. Kapolyi László ipari miniszter arról tájékoztatta a kongresszust, hogy az agrár- gazdaságban felhasznált gépeknek immár a 60 százaléka a magyar üzemekben készül. A magyar ipar napjainkban már 1650-féle gép folyamatos fejlesztéséről, tökéletesítéséről gondoskodik. A vegyipar is növeli az erőfeszítéseit a mező- gazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnológiák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös programokat valósít meg. A korunkban különösen dinamikusan fejlődő, úgynevezett bioipar is nagy lehetőséget kínál közös érdekeltségű, magas szintű elméleti és gyakorlati együttműködésre. Az ipar szerkezetének átalakításánál tekintettel van a mező- gazdaság szükségleteire, egyebek között a csomagolóanyagok gyártását fokozza, és , az élelmiszeripari gépek választékát igyekszik gazdagítani. Mindez saját érdeke is, mert hiszen kapacitásának jobb kihasználását várhatja a mező- gazdasági kapcsolatainak javításától. . , Pest megyei felszólalás a vitában A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit is elemezték. A küldöttek hangoztatták: erősíteni kell a mezőgazdasági alaptevékenységet, fokozva a növénytermelés szakmai színvonalát. Sok szó esett az állá ti sny észtás helyzetéről, az utóbbi időben a legtöbb gond ebben az ágazatban mutatkozott., A feloldásukra hozott, központi intézkedéseket a felszólalók üdvözölték,. ám kitértek arra is: tudják, a fokozott támogatás csak sikkor lehet igazán eredményes, ha a gazdaságokban is többet törődnek a veszteségek felszámolásával. Fontosnak tartották, hogy az üzemi vezetés mindenütt az . eddiginél pontosabban határozza meg a szükséges teendőket, és jelölje ki a gazdálkodás új irányait. Az eddiginél erőteljesebben szükséges támogatni azokat, akik készek a vállalkozásra, a kockázatvállalásra, egyáltalán: a megújulás gyorsítására. A csaknem 600 küldött — ebből 60 Pest megyei — mindegyike nem kapott, nem is kaphatott szót a kétnapos kongresszuson. Többen írásban nyújtották be hozzászólásukat. Emiatt mégsem bánkódtak, hiszen a kevesebb ebben az esetben is többnek bizonyult. a parttalan szóáradat- nál.. Furulyás János képviselte megyénket a felszólalók között A felszólalók között volt viszont Furulyás János, a váe- szentlászlói Zöldmező Tsz elnöke. aki az állattenyésztéshez hasonlóan a zöldségtermesztés helyzetét is kritikusnak ítélte. Mint mondotta, a megye 20 ezer hektáros nagyüzemi zöldségtermő területe mára 5400 hektárra mérséklődött. Az okok között ott található a termelési költségek növekedése, a gépek, a kemikáliák, az energia árának emelkedése, s ugyanakkor a támogatások csökkenésé és' megszűnése. Holott a hazad ellátáson kívül a ^választékosabb zöldségtermeléssel, természeti ad ot tsá gaiiihikat ki ha szná 1 va több juthatna exportra is. Az ipari tervékenysé-g területén is belső és külső intézkedésekkel együtt kell javítani az eredményeket — hangoztatta befejezésül A , kongresszus határozatot hozott a termelőszövetkezetek feladatairól és a szövetkezeti mozgalom fejlődésének feltételeiről. A határozat szerint a mezőgazdásági szövetkezeteknek munkájukat továbbra is agrár- és szövetkezetpolitikánk egységére, annak elveire, és a szövetségi politikából eredő elkötelezettségükre kell alapozniuk. A szövetkezeti parasztság tudatában van annak, hogy előrehaladásának biztosítéka az MSZMP XIII. kongresszusa határozatában foglaltaknak az érvényesülése. Ehhez megfelelő feltételekre és a szövetkezetek aktív tevékenységére van szükség. A határozat megállapítja: a VII. ötéves terv céljainak megvalósulása függ a szabályozórendszer alakulásától. Az elvárható üzemi teljesítmények mellett szükség van az újratermelés feltételeinek biztosításába. Fontos követelmény a belső érdekeltségi viszonyok állandó tökéletesítése, az önelszámoló részlegek és ágazatok szervezetének kialakítása. A jövedelemi felosztásánál az elért teljesítmények legyenek a mérvadók. A tagsági viszonyt a gyakorlatban a jelenleginél vonzóbbá kell tenni, erősítve annak tulajdonosi és érdekeltségi vonásait. A szövetkezeteknek fokozottan szem előtt kell tartaniuk a rétegpolitikai követelm&nyeket. A nők, a fiatalok, az idősek sajátos érdekeit, igényeit. A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 21 tagú elnöksége^'és azi Országos tanács bizottságait, valamint a TOT tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István létt. alelnökök: Fülöp László, a: bátsd November 7. Tsz elnöke és Kéri Lehelné, a rajkai Egyetértés Tsz elnöke, a TOT főtitkárává Eleki .Iá- • nőst, főtitkárhelyettesévé Le- hoczki Mihályt és Poden Gyulát választották. A perbáli falusi galéria ajándékkínálatából (Erdősi Ágnes felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) indultak Nagykovácsiból, toronyiránt a hegynek. A szánkóverseny és a hócsata után vásárlással fejezik be a kirándulást. — Egy gyönyörű pálmát, egy Juceát és az. újdonságot, a banáníát néztük ki — mondja Bársony Károlyné. — Még sosem ajándékoztunk növényt karácsonyra. De magamból indulok ki, én bármelyiknek jobban örülnék, mint az elcsépelt — kesztyű, sál, illatszer — ajándékoknak. Bizonyos, hogy ez a gondolat vezette azokat is, akik ellátogattak a perbáli művésztelep galériájában rendezett művészeti ajándékvásárra is. Itt 20 forinttól húszezerig olyan meglepetéseket, kínáltak a művészek a karácsonyfa alá, amely mindegyike értékes, időtálló és cseppet sem szokványos. Többek között Pátzay Mária domborművei, Szentirmay Klára textilképei, Würtz Ádám és Szemethy Imre grafikái, Csák Máté ak- varelljei függnek a falakon a hangulatos falusi galériában. Kis asztalkák megrakva apróbb, nagyobb kerámiákkal, reprodukciókkal, a fenyőfát bűbájos festett agyagfigurák díszítik. Vevők és a művészek közös izgalommal várják a sorsolást, amely a perbáli művészeti vásár idejére kibocsátott sorsjegyek húzását jelenti. Az ötszáz forintos jegyek vevői között öt értékes műalkotás talál gazdára, s aki nem nyert, az levásárolhatja a sorsjegy árát. A szerencse először a 107. sorszámú jegy tulajdonosának kedvez, Ariner Margit: Csillagképek című grafikáját kapja. Jó napja van a budapesti dr. Szabó Cecíliának, akinek hat sorsjegye közül kettőt is sorsolnak, így Csák Máté: Balaton című akvarell- jét és Tóth Ernő: Meseváros című olajképét nyeri. Paulko- vics Iván Händelröl készült terrakottája a 119-es sorsjegyé lett, míg Pátzay Mária: Asz- szony című bronz domborműve Fortuna akaratából Vajda András tulajdonába kerül. — Szerencsés vagyok, nem először nyerek — mondja a huszonötezer forint eszmei’ értékű dombormű nyertese. — Egyszer Jugoszláviában az általam húzott négy sorsjegy mindegyike nyert. Komolyra fordítva a szót; ha nincs ez a sorsolás, akkor is vásároltunk volna. Maradandó értéket ajándékozni kettős öröm, és azt hiszem, sokkal többet jelent az ember számára az olyan műalkotás, amelynek ismeri az alkotóját, akit esetleg lát a műteremben, alkotás közben. Itt vidám a hangulat — folytatja Vajda András, aki közben egy pohár pezsgőre látja vendégül a vásár látogatóit és a kiállító művészeket az amatőr büfésátorban —, mégis szinte meghitt, szinte családias. Miközben ajándékot vásárolok, magam ezzel a hangulattal, élménnyel ajándékozom meg. Móza Katalin A fődíjat, Pátzay Mária: Asszony című réz domborművét Vajda András vihette haza. Sok csoöálója volt a Rozmaring Tsz kertészeti bemutatóján a mesterien kötött virágoknak. Banánfa a karácsonyfa alatt Vállalni kell a kockázatot is Ők viszik előbbre apáik ügyét
