Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
Legnagyobb tartalékunk a gondolkodó, tettre kész ember (Folytatás 02 l. oldalról.) Az érdi 8. számú iskolában jegyezte meg valaki: milyen más hallgatni a város településfejlesztésének számadatait, amelyben természetesen benne foglaltatik a terembővítési. program éppúgy, mint új iskolák építése, s milyen más a Valóságban meglátni azt, ami a várospolitika során épült fel! A 27, a 47 vagy az er\nél is több tanterem hogyan változik át csodás, egészséges közeggé! A pedagógusok, a gyerekek és a szülök keze nyomának, szorgalmának számos bizonyságát láthatta Grósz Károly és kísérete tegnap. Magyaros hímzések, bőrdíszművek, hatodikos kislány tehetséges kerámiája és a többieké — az ízléses folyosók, tantermek a meghitt otthon levegőjét árasztották. Az egyik tanteremben konyákig festéke? kisdiákok linómetszetet készítettek, mások gyurmáztak; a következő tanteremben Móra Ferenc szép elbeszélését olvasták-elemezték; a harmadik terem apróságai a Télapóra készültek, piros kartonra saját, kezűleg Télapó-fejei; ragasztottak. A másik osztályban játékos előadásban idézték a tél örömeit... Hogyan kerül egy tudósítás élére éppen a hópiheruhá- ba bújt, vagy varjúmezt öltött kisgyerek, amikor egész nap súlyos gazdasági kérdések kerültek szóba a megyei pártbizottságon, de a DKV-ban, vagy a Bentavöl- gyében is? Gazdasági és politikai életünk mindenkit foglalkoztató problémáiról cseréltek véleményt vendéglátók és a vendég. Talán azért tolakodtak a Cikk élére a gyerekek, mert Grósz Károly is azzal a gondolattal zárta az esti órákban a nagyaktívát: az MSZMP Központi Bizottsága november 19—20-i határozatának végrehajtása már nem egyszerűen az ötvenes éveit taposó nemzedék, de nem is csak a 30—40 évesek programja. Az. hogy milyen gyorsan mozgósítunk súlyos teendőink elvégzésére; a következő generáció életét befolyásolja. A ma játszó, vidám. ígondta'an, otthon és iskolában, óvodában egyaránt meleg szeretetben nevelt gyerekek jövője is legyen -biztonságos. Ez a biztonság nagyrészt rajtunk múlik és ez határozza meg felelősségünk súlyát is. Grósz Károly azt mondotta, hogy látogatása előtt még egyszer átolvasta a Pest megyei pártértekezlet beszámolóNem adják meg magukat Grósz Károly a mikrofonnál. Tőle jobbra: Balogh László, Zimányi 'László, Krasznai Lajos és Szekeres József Üj szemléletre, újfajta magatartásra van szükség — mondotta Grósz Károly ját, jegyzőkönyvét, készült a találkozóra. Ezért, amikor Krasznai Lajos a megye lakossági összetételéről, a foglalkoztatási helyzetről, a termelés szerkezetéről, az állampolgárok életkörülményeiről adott számot, a Politikai Bizottság tagja megállapíthatta, hogy azok a célok, amelyeket néhány évvel ezelőtt a megye kommunistái meghatároztak, miként alakultak a következetes, fegyelmezett munka hatására. Hogyan igyekeztek megfelelni a változó körülményeknek, s miként érték el, hogy az ipar dinamikája az országos átlagnál magasabb legyen. hét dogma. Csak az alkotó munkának lehet tekintélye, a tehetség, a műveltség megbecsülését meg kell követelni. Nem engedhetjük meg, hogy leértékelődjön a szellemi munka. Az egyéni és a társadalmi érdekek összeegyeztethetők. Az ügyeskedőktől, a mások kárára élőktől meg kell vonni a levegői is. Sok ember véleményét hallgathatta meg a Politikai Bizottság tagja tegnapi látogatása során. Hallhatott arról a* feszültségről, amit egyes rétegek — pályakezdők és idősek — nehezedő élete jelent, míg más részről vannak, akik gyorsan gazdagodnak. Elég Érd impozáns palotáit megnézni és a szerényen meghúzódó, vakolásra, felújításra hiába váró házacskákat. De így vgn ez Foton, Gyálon, A valóság megismerése ez esetben is szemléletesen bizonyította, hogy legyenek bár nehezek gazdasági körülményeink, Pest megyét is sújtia a cserearányromlás — a belső erők, tartalékok feltárása éppoly sok gondot jelent, mint másutt —, ahol azonban elsősorban önerejükre támaszkodnak- és nem várnak minden intézkedést „fent”-röl, ott a küszködést siker koronázza. Rátosi Brno, a DKV vezérigazgatója például őszintén vázolta, milyen kedvezőtlenül hatott termelésükre, exportjukra az olajár zuhanása, hogyan lett nyereségük egyik évről a másikra elenyésző — mégsem panaszkodással, siránkozással helyettesítik a cselekvést. Képesek a belső megújulásra és elmondható, hogy miközben tíz év alatt (noha 3709-ról • 3000-re csökkent a létszámuk) megkétszereződött a termelésük. Kiváló szakembereiknek köszönhetően az idén alacsonvra mérséklődöd 1 liter feldolgozott kőolajra jutó bruttó eredményük. jövőre azonban megháromszorozzák. Ennek meg- fe'e’öen javul nettó termelési értékük is... Ez a váHa'at már nera először bizonyítja, hogy sem miféle válságnak nem adják meg magukat. Fgv-egy nehéz periódushoz kötődik termékszerkezetük alakítása, »mikor ez extenzív termelést felválEgptlen alternatíva Ezt fogalmazta meg a többi között Glósz Károly is. amikor a nagyaktiván a Központi Bizodság határozatának megvalósításáról szólott: közömbös, önző, csak az egyéni Szigetszentmlklóson, s máshol is. Baj, hogy e két pólus távolodik egymástól. S a közterhek, bár nagyok az anyagi különbségek, egyformán érintik e, rétegeket. S máris említették, hogy helyeslik a Központi Bizottság határozatát, amely kilátásba helyezi az igazságosabb adóztatást, közteherviselést. Mindenütt elmondották: az emberek szívesen dolgoznak a határozat megvalósításáért, de a perspektívák, a „mit” és „hogyan” kérdését világosan kell számukra megfogalmazni. Mindenki érzi, hogy ez a KB-határozat rendkívül fontos, noha sok tételét már a kongresszus is megfogalmazta. De a hangsúlyok erősebbek: a következetesség igénye, a felelősség érintése jelzi: fordulatra va?i szükség a gazdaságban, a politikai munkában. \ ♦SSM*'» I Rátosi Ernő bemutatja a katalitikus kra&küzemet Egymásra utalt a főváros és a megye tották az intenzív fejlesztés első, majd második -szakaszával és már előkészítik az 1991-ig szóló harmadik szakaszt. Nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság belső életébe is bepillanthatott Grósz Károly. A hírneves Bentavölgye Termelőszövetkezet felújítja szarvasmarhatelepét, száz üszőt hoznak Finnországból. Mint mondta Hegedűs Géza, jókor jött a kormány támogatása. ötezer liter az átlag- tejtermelés, s még ennél is többet árul el gazdálkodásukról az, hogy zsírtartalmuk 4,2 százalék. A tavalyi 12 hónap átlagát idén tíz hónap alatt fejték le és adták át a Buda- tejnek feldolgozásra. A sok számmal alátámasztott eredmény ismertetése közben a tsz elnöke elárulta: jobban hasznosították a takarmányt, eszközeikkel is jobban^ célszerűbben bántak — de sikereik igazi forrása az emberi gondolkodásban rejlő erő, az alkotó ember tudásának, tettre- készségénck kihasználása. így van ez az alaptevékenységet kiegészítő 33 ipari-szolgáltató ágazatukban is. 0 Ipari, mezőgazdasági üzemben egyaránt vissza-visszatér- tek e témára, a műszaki fejlesztés, a termelőadottságok jó kihasználása — minden elsősorban az emberi képességen múlik. érdekeket követő emberekkel nem juthatunk előbbre. Vissza kell adni a hitet az embereknek: a szocializmus az egyetlen alternatíva életünknek! Ez nem formalizmus, ez nem leA kollektív és az egyéni képesség kibontása, a saját képesség felhasználása a köz szolgálatában — elodázhatatlan. Mindazon lehetőségeknek' feltárása, amelyek előbbre vihetik dolgainkat, 'rteni Várathat magára. Ennek keretén belül tárgyalták Pest megye és a főváros helyzetét. A megye vezetői méltatták azokat a konkrét eredményeket, amelyek jelzik, hogy a két terület együttműködése mily hasznos mindkét település számára. A fejlesztési program ma is iránytadó. Közös cselekvés nélkül sem a környezetvédelem, sem az egészséges ivóvíz, sem a közlekedés fejlesztése, vízellátás, kereskedelem, egészségügy és oktatás sem képzelhető el. Több mint 180 ezer ember utazik naponta a fővárosba dolgozni, hétvégeken kétszázezer budapesti keresi pihenését a megyében ... Noha a főváros és a'megye anyagi lehetősége szűk, noha az érdekek — természetüknél fogva — sem esnek mindig egybe —, az együttgondolkodás, -munkálkodás nélkülözhetetlen. Megsokszorozhatja az együttműködés az anyagi javakat, segíthet a gondok leküzdésében. Példák is elhangzottak, egy-egy ilyen együttműködésből származó haszon kétoldalú. Grósz Károly sem ítélte másként a helyzetet. Megállapították, nem elég azonban az, hogy a vezetők értsenek egyet, el kell érni, hogy a vállalati, a kerületi kapcsolatok is erősödjenek. Jó példa erre az Érd — valamint a XL, a XXII. kerület közös tevékenysége, vagy Érd és a Chinoin gyár, Vagy a Budafoki Papírgyár kapcsolata, nem is szólva az érdi vízhelyzet megoldásának követendő módjáról, amelyben a főváros is részes. A megértésnek, a higgadtságnak, a kezdeményezőkészségnek nagy lehet a hatása. Ha csupán a következő évek ipari termékszerkezet-váltását tekintjük, szinte elképzelhetetlen, hogy a szelektív gazdaságpolitika megoldható lenne Budapest és Pest megye együttműködése nélkül. Hiszen ez a program emberek ezreit érinti majd, s az ellátásban is változást eredményez: politikai és gazdasági vezetők a megmondhatói, mit várhatnak a kapcsolatok szorosabbra fonásától. Hasonlóan az infrastruktúra fejlesztése, az utazás, a szemétlerakás és minden egyéb téma is igényli a közös gondolkodást. S az, hogy egymás melletti intézményekben egyenlöek legyenek a keresetek. Az összefonódó szálak embermilliók életét tehetik köny- nye'obé, életkörülményei változhatnak kedvezőbbé, s mint Grósz Károly mondotta: nem gondolhatja senki se, hogy e témában gesztust gyakorol. Budapest és Pest megye közös cselekvése, a további lehetőségek feltárása pentosan beilleszthető a Központi Bizottság legutóbbi határozatának követelményébe: öntevékenyen, az igényeknek megfelelően cselekedjenek mindenütt, ahol emberek sorsáról döntenek. A Politikai Bizottság tagja a nap folyamán sokszor győződhetett meg arról: bár sokat várnak a lakosok a központi szervektől — van aki úgy fogalmaz, hogy többet remélt a KB határozatától is —, valójában elsősorban azt keresik, mit tehetnek a helyzet javításáért önmaguk és közvetlen környezetük. Felidézték a legutóbbi megyei pártbizottsági ülésen elhangzottakat, miszerint: lehet bírálni, lehet elégedetlenkedni, egyet nem lehet: várakozni, tétlenkedni! A gazdák türelmetlenségével A nagyaktívát hasonló gondolatokkal vezette be Grósz Károly: .neki — mint a többi között mondotta —, azért is volt fontos ez a tegnapi találkozó, mivel a főváros élete elválaszthatatlan az agglomerációtól, az ott élők munkájától, mindennapjaitól. Ez a nagyaktíva is része az együttműködésnek, gondolatok kicserélésének. Alkalom volt arra, hogy órát egyeztessenek az együttműködésben résztvevők. A gyorsan változó világban, amikor a pénz mindig kevés, fontos, hogy a keveset jól, az eddiginél is jobban használjuk fel. Grósz Károly mielőtt belpolitikánk időszerű kérdéseit elemezte volna, foglalkozott a nemzetközi élet változásaival, azzal, hogy a világ ezer szállal kötődik egymáshoz, minden hatással van hazánk életéra is. Szólt a két világrend- szer között feszülő ellentmonKcdvvel, játszva tanulnak (Erdősi Agnes felvételei) dásról, arról az esztelen politikáról, amit az USA hajszol. Beszélt arról, miként leplező- dik le az egész világ előtt, hogy Reagan számára a békepolitika csak szólam, mihelyt tenni kell érte, hogyan hátrál meg. A Politikai Bizottság tagja méltatta a Központi Bizottság legutóbbi ülését és őszinte, a gondokat egyáltalán nem takaró beszédével sikerült lelkes hangulatot teremtenie. A résztvevők egyetértettek Grósz Károllyal abban, hogy a határozat meghozatala önmagában nem jelenti még a megvalósulást: ezreknek, millióknak kell egységben cselekedni, hogy jó irányba fordítsuk gazdaságunk kerekét. Gazdasági munka azonban nincs önmagában, a felépítmény változásának is követnie kell, s az ideológiai életben is szükséges rendet teremteni. A párt mozgalmi munkájának is meg kell .újulnia ahhoz, hogy hatásosabb legyen a párttagság szava. A párt nem mondhat le irányító szerepéről, s úgy kell mozgósítania, hogy kövessék a pártonkívüliek. A külső okok is mérhetetlenül nagy szerepet játszottak a mai helyzet kialakulásában, de ázoknak van igazuk — s Grósz Károly előadása is erre adott példát —, akik belső munkánk megjavításában látják a kiutat, mert feltárt és még rejtett tartalékaink erre reményt adnak. Rendet, fegyelmet kell teremteni minden szinten, száműzni a visz- szahúzó gyakorlatot. Hosszú, rögös út vezet a megoldáshoz, ezen az úton nem szabad jmbolyogva járni, határozott, elszánt lépésekre van szükség. Fel kell ébreszteni az embereket: ők a gazdák, kötelességük mindenbe beleszólni, cselekvőén részt venni a politikai, gazdasági folyamatokban. Valamennyiünk életerő! van szó. És a jövő nemzedékéről:, a gondtalanul játszó, tanuló gyerekeinkről. Nem tétovázhatunk. Nincs lehetőség várakozásra Sági Ágnes
