Pest Megyei Hírlap, 1986. december (30. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

JMECrEt] 198Ö. DECEMBER 2., KEDD Házhelyek az Óvárosban Tartós használatba Egyre nagyobb az érdeklő­dés tartós használatba vehető telkek iránt a városban. Kü­lönösen most, hogy a terve­zettnél kevesebb lakás épül állami beruházásból. Így Száz­halombatta különböző részein már most megkezdte a városi tanács a telkek kialakítását. Az óvárosi sportpálya és a Hajós utca melletti terület a DHV, a Benta Tsz, és a váro­si tanács kezelésében van je­lenleg. A tulajdonjog átadásá­ra a közeljövőben születik megállapodás a városi tanács és a kezelők között. A telkek egy részénél, a Ha­jós utcánál, vezetékes ivóvíz, elektromos légvezeték, szilárd burkolat vehető figyelembe a közművesítettség fokának megállapításánál. Ez alapján szabják meg a tartós haszná­latba vétel díját is. Ugyan­ezek a szempontok érvényesek a Hága László út mentén az autóklub környezetében ki­alakításra kerülő földterüle­teknél, ahol garázsokat lehet majd építeni. A rendelkezésre álló részen az óvárosban huszonkét ház­helyet alakít ki a városi ta­nács. Ezek négyzetmétere 140 forintba kerül. A telkek kü­lönböző nagyságúak. Az újvá­rosban bérbeadásra kerülő in­gatlanok négyzetméterét 100 forintért értékesíti a városi tanács. Hogy milyen házak építhe­tők ezekre a helyekre, arról a beépítési terv nyújt tájékozta­tást, s ezen belül az Országos Építésügyi Szabályzat rendel­kezik. Az újvárosban az egyik tel­ken öt, a másikon hat sze­mélygépkocsi tárolására alkal­mas garázst építhetnek a bér­lők. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Elektromos hálózat önerőből Egy esztendő elég volt Szinte felsorolni is hosszadalmas lenne azokat az eseteket, amelyek arról regeinek, milyen nehezen realizálódik egy-egy elképzelés, ho­gyan lesz a tervből valóság. A határidomódosítások, a szerződésszegé­sek immár életünk szerves része. Annál nagyobb talán az öröm, ha va­laki, valahol időre teljesít valamit. Bár szerencsére a sok kelíemetlcn- seg nem mindenkinek veszi el a kedvét attól, hogy belevágjon egy- egy fejlesztésbe. S jí bátrak tetteit siker koronázza. Példaként említhető az a villamosítási 'akció, amely ré­vén az Övárosban a szerb templom utcájától keletre eső rész üdülő- és zártkerti öve­zetének telkei elektromos áramhoz jutottak. S mindezt önerőből oldot­ták meg. A környéken számtalan te­lek van, ahol többnyire száz- halombattaiak töltik szabad­idejüket kertészkedéssel, gyü­mölcsfák gondozásával. Az el­múlt években kisebb-na- gyobb házak is kiemelkedtek a földből, azonban az össz- korrtforthoz bizony még sok minden hiányzott. Hosszadal­mas lenne sorolni, hogy mi mindenre lenne szükség, egy- gyel azonban most már csök­kent a kívánságlista. Hatvan­négy ingatlantulajdonos rész­vételével megalakult az elekt- romosvezeték-építő közösség, Skriba József vezetésével. A beruházás lebonyolítója a ta­nács városgazdálkodási osztá­Ülésezik a város tanácsa December 9-én, délután 2 órától a pártbizottság nagyter­mében tartja soron következő ülését a városi tanács. A- következő témákat ' tár­gyalják meg: Bicskei György előterjesztésében az ügy­rendi és igazgatási bizott­ság a hatályos tanácsren­deletek felülvizsgálatának ta­pasztalatairól számol be. Da­nái Istvánná, a pénzügyi és tervosztály vezetője a házadó­ról szóló tanácsrendelet-terve­zetet terjeszti elő. A telepü­lésfejlesztési hozzájárulás be­vezetéséről szintén Danai Ist- vánnét hallják a tanács tag­jai, majd dr, Kránicz József vb-titkár a városi tanács 1987. évi munkatervét terjesz­tik elő. Tüske László, a mű­velődési, sport- és egészség- ügyi osztály vezetője a váro­si tanács művelődési intéz­kedési tervéről, a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó célki­tűzéseiről szól. A battai átkelés évfordulóján Koszorúzás és futóverseny A város felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából koszorúzás lesz az Óvárosi te­metőben a szovjet katonák hősi emlékművénél. Az ün­nepségen, melyre december 5-én pénteken délután 3 órá­tól kerül sor, megemlékezést tart Városi Tiborné, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságának titkára. A városi úttörőelnökség és a KISZ-bizottság közös ren­dezvény keretében emlékezik meg a battai átkelésről. De­cember 6-án, délelőtt 9 órá­tól az átkelési emlékműnél, közismertebb nevén a vörös kőnél rövid koszorúzási ün­nepség lesz, majd felszabadu­lási futóverseny indul ettől a ponttól a városi sportcsarno­kig. Ez a távolság pontosan 1944 méter. A sportcsarnokban ezután egész napos vidám program várja az érdeklődőket. Kon­certet ad a Roller együttes, negyed 11-től az általános is­kolások 2. osztályos tanulói váltóversenyen indulhatnak, délután negyed egytől pedig családok mérhetik össze szin­tén váltóversenyen az erejü­ket és ügyességüket. Lesz ezenkívül break-bemutató, egy ugrócsoportot is láthatnak a vendégek és délelőtt 9-től a Barátság Művelődési Központ és Könyvtár népművelői ját­szóházba invitálják a kiseb­beket. lya volt, a kivitelező a Dél­budai Aramszolgaltató Válla­lat. Hogy valóban példaként említhető ez a kivitelezés, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tervtől , a megvalósulásig terjedő idő­szak csupán egy esztendő volt. A villamosítás ötlete tavaly vetődött fel. Tavaszra elké­szültek a tervek, s azonnal megkezdték az építők a mun­kálatokat. Szeptemberre elké­szült a hálózat. Érdekességé, hogy finn szerelvényeket, úgynevezett kábelvezetőket alkalmaznak a szakemberek. Ezeket a szerkezeteket Ma­gyarországon itt próbálták ki először. Az építéshez ingatlanonként 14 ezer forintot kellett kész­pénzben kifizetniük a tulaj­donosoknak, és ebből 1,7 ki­lométer hosszú hálózatot épí­tett ki az Elektromos Művek hálózatszerelő brigádja Csúz­ái Tibor szerelésvezető irá­nyításával. A brigád nem először pro-- dukált kiváló teljesítményt Százhalombattán. Hogy most rekordidő alatt készültek el a kivitelezéssel, ahhoz nagyban hozzájárult az a kapcsolat, amely régóta jellemzi a Dél­budai Áramszolgáltató Válla­lat és a százhalombattai fo­gyasztók együttműködését. Ezekben a napokban már a saját vezetéket köti ki-ki a rendszerre. Nemsokára ezzel is végeznek a tulajdonosok, Aki még nem intézte el az adminisztratív teendőket, az Erőmű utca 4. szám alatt jelentheti be igényét. A rendszert az Elmü érdi ki- rendeltsége helyezi feszültség alá. Még egy pozitívum írható a vállalkozás javára. A fennma­radó pénzből, mivel a rövid és gyors munka miatt nem emelkedtek a költségek, a közvilágítás megépítéséhez is hozzájárulnak az ingatlantu­lajdonosok. Táplálkozási bemutató az SZTK-ban Mi kerüljön az asztalra? Többen is ott lehettek volna Hogy kerül .a csizma az asz­talra? Pontosabban, hogy ke­rülnek terített asztalok, min­denféle finomsággal dúsan megrakottan a rendelőintézet folyosójára — morfondírozha­tott magában az a látogató, aki kénytelen volt az elmúlt hét szerdáján betérni az SZTK- ba. Semmi furfang nincs a do­logban; csupán egy kis táp­lálkozási bemutatóval szerette volna a Vöröskereszt, a renr delöintezet és a városi egész­ségnevelő felhívni a százha- lombattaiak figyelmét arra, hogy a pörköltön, nokedlin és töltött káposztán kívül akad más ehető falát is a Kárpát­medencében. Nem lehet kapni? A fizikoterápiára érkező mankós úriember végigmust­rálja a Benta Tsz csalogatóan rózsaszínű felvágottjait, a köz­szemlére kirakott sajtokat, ke­nyereket, kalácsokat, százféle dietetikus _ készítményt. Ám úgy tűnik, mintha kicsit szé­gyenlős lenne. Nem mer ven­ni a kóstolóból. Egyszerűbb megoldást választ, s beáll a büfé előtti sorba, valami ha­rapnivalóért. Pedig Bodnár Mária, városi egészségnevelő mindenkit szíves szóval invi­tál néhány1 falat felvágottra, egy-egy ko'rty natúr gyümölcs­lére. — Szinte nincs olyan hónap, amely ne kapott volna tartal­mat az elmúlt években égész- ségnevelési szempontból — magyarázza a bemutató okát, célját két szíves szó között Bodnár Mária, — Márciusban a káros szenvedélyek egészség­romboló hatásairól tartottunk tájékoztatót — a dohányzástól, a mértéktelen alkoholfogyasz­tástól próbáltuk elriasztani a még elriaszthalókat. Október már hagyományosan az idö$ emberek hónapja, november­ben pedjg a fogak és a szer­vezet védelmében emelünk szót. Persze függetlenül a nap­tári időponttól, kiemelt felada­tunk egész esztendőben az egészséges, életmódra nevelés. Iskolákban, óvodákban már gyermekkorban felhívjuk a legfontosabb játékszabályokra a figyelmet. Amíg beszélgetünk, új „ven­dégek” érkeznek. Csippente­nék egy kicsit a savanyú ká­posztából. Jó is ám, de már az sem olcsó. Törnek egy da­rabot a fahéjas-szójás kalács­íiovács tani nagycsoportos társai előtt mutatja be, ho- gyau szokott ő fogat mosni a 3. számú óvodában. ból, s csak a fejét ingatja egy hölgy. — Jó, jó, szépek ezek a ki­állított kenyérfélék, kalácsok, csak éppen kapni nem leheti — Pedig nem a világ vé­géről hoztuk ezeket, hanem a környező boltokból — világo­sítja fel a kételkedőt a házi­gazda. — A sajtokat, diabe­tikus ételeket, tejet, kekszeket, teákat innen hoztuk az ABC- ből. A felvágottak a Benta ter­mékei, ezeket már jól isme­rik a környékbeliek. A ke­nyér és péksütemények a ke­nyérgyár mintaboltjából szár­maznak. Nem hinném, hogy csak a mi kedvünkért sütöttek volna ennyiféle cipót. Az biztos, rengetegféle ke­nyér kínálja magát az aszta­lon. Nem is gondolná az egy­szerű földi halandó, hogy ez mind itt kapható Százhalom­battán: csírás buci, rozsos róstdús sajtók, lénmagos ku­koricás kenyér, sárgarépás po­gácsa, Ki hallott'már ilyet! Töppedt vagy egészséges Csinos fiatalasszony szemlé­li a cipókat. Fehér'köpenyben van, látszik, hogy itt dolgozik a rendelőintézetben. — Nézni szép, de mindjárt meg is kóstolom — mondja elismerően Nyirő hászlóné — majd szinte szégyenkezve hoz­záteszi: — Nem nagy dicsőség, de be kell vallanom, hogy nő­vér létemre nem tudtam, hogy ilyen finomak, gusztuso­sak ezek a korpás, magos ke­nyerek — mutat éppen a len­Mindennapi bosszúságunk Ha lemaradunk a buszról Nagy sikere van a Benta Tsz nemrégiben átadott húsboltjának. A megnyitás óta mind többen látogatnak el az új üzletbe, amelyre már nagy szükség volt a város kereskedelmének javítása miatt. Duplán sújt Nemrégiben arról adtunk hírt, hogy milyen foglalkoztatási gondok­kal küzd a város. Az intézmények, a vállalatok várják a szákembe­reket, a férfi szakmunkásokat, amiből ráadásul hiány is van, de an­nál nagyobb gondot okoz . a kenyérkereseti lehetőség biztosítása a középfokú végzettségű nők esetébe. Így sokan — családanyák, fia­tal és idősebb nők — kénytelenek más városban dolgozni, vállalva mindazokat a következményeket, amelyekkel az ingázás együtt jár. mi csak abban az esetben tu­dunk intézkedni, ha pontosan informálnak .bennünket a kérdéses járatról. Hol, mikor, milyen forgalmi rendszámú autóbusz vezetője nem enged­te felszállni az. utasokat. — Akad olyan gépkocsive­zető, aki azért nem veszi fel a várakozókat, mert zsúfolt az autóbusz és ha sokan áll­nak, balesetveszélyt idézhet­nek elő. Ám nemcsak az jelent kel­lemetlen perceket, eltékozoit órákat, hogy az ember nap­jának nagy részét kénytelen utazással tölteni! Duplán sújtja azt a fiatalasszonyt például és névtelen társait az ingázás kötelezettsége, akik előtt a gépkocsivezető bezár­ta a busz ajtaját, s így kény­telenek voltak autóstoppal Budapestre utazni. Nem egyszer hallottam ilyen és ehhez hasonló gondokról. Legutóbb Kőszegi Sándorné, százhalombattai lakos, a Számaik dolgozója kereste meg szerkesztőségünket, hogy elpanaszolja, milyen sérelmek érik nap mint nap munkába menet. Nem egyszer késett már el a busz zsúfoltsága miatt munkahelyéről, s még szeren­cse, hogy munkatársai, főnö­kei megértőén kezelik gya­kori késedelmét. Panaszát továbbítandó meg­kerestük a Volánbusz forgal­mi fejlesztési önálló osztályá­nak vezetőjét, Bogáti Zoltánt. — Többször érkezett hoz­zánk hasonló bejelentés, de Álló szakasz — A kialakult gyakorlat ér­telmében meghatározott tá­volságon belül nemcsak ülő­hellyel, hanem állóhellyel ren­delkezőket is lehet szállítani. Általában úgy mérlegelünk, hogy félórás intervallumon beiül nyugodtan utazhatnak álló utasok. A Budapest— Százhalombatta távolságot egyébként ebbe a kategóriá­ba soroljuk. Az a vélemé­nyem, hogy még így is jóval kisebb ezeken a járatokon a tömeg, mint a fővárosi autó­buszokon, ahol- félórás uta­zás egyél tálán nem ritkaság. — Ezek szerint nem az uta­zás szervezésében, hanem a gépkocsivezetőben kell keres­ni a hibát. Országos jelenség — Előfordul, hogy valaki lemarad a reggeli csúcsforga­lomban a buszról, de az sem biztos, hogy mindig a gépko­csivezető a hibás. Azonban rendszeres utaslemaradásról tudomásunk lenne. A zsúfolt­ságot általában a gépkocsive­zetőink jelentik, s ha egy au­tóbusz nem képes elszállítani valamennyi utast, beállítunk még egy járművet. Az alap­járaton kívül ilyenkor úgy­nevezett másodrészjáratot is közlekedtetünk. Igaz/ hogy megszabott kapacitással ren­delkezünk, de a legkritiku­sabb helyekre még mindig tudtunk járművet küldeni. Bár a csúcsidőszakra jellemző zsúfoltság nem kizárólag a mi gondunk, ez országos prob­léma. — Ha ezen túl bárkinek, bármilyen jellegű panasza van, ezek szerint pontos idő­ponttal, hellyel, s lehetőleg forgalmi rendszámmal önök­nél kell jelentenie? — Az érdi üzemigazgatósá­gon a 26—45—690-es, a kelen­földi üzemigazgatóságon a 664—677-es és nálunk a 498—504-es telefonszámon vár­juk utasaink bejelentését. magos szeletre. — Valahogy mindig úgy gondoltam, hogy mind csúnya, barna, fekete, sa­vanyú, S lám, milyen szépek! No azért nem csodálom, hogy ilyen elképzelései voltak Nyirő Lászlónénak az egészsé­ges kenyérről. Mert hisz lát­tam már én is csúnya, töp­pedt vekniket, amire ráfog­ták, hogy az az egészséges. Ügy tűnik, nemcsak nekem vannak ilyen tapasztalataim, hanem másoknak is, hiszen a véleményládában talált papi­rosok egyikén ugyanerről pa­naszkodott valaki. Mármint, hogy ritkán kap ilyen cipó­kat, s előfordult, hogy a bar­na kenyér belseje ragacsos, sü- letlen volt. Fogmosás: óra Nagy sikere van a Napsugár gyümölcsieveknek is. Poharak sorjáznak egymás mellett. — Én mindig ezt iszom — mutat a sárgabarackra Berki Sándorné. — Jobb, mint bár­milyen gyógyszer. Ügy rendbe- teszi az ember emésztését, hogy még! — csettint elisme­rően Mária néni. — Étkezés után egy pohárral. Persze nemcsak táplálkozási bemutatókkal ápolgatják szer­vezetünket és tudatunkat az egészségnevelők és a Vöröske­reszt. AZ óvodákban arra ta­nítják meg a gyermekeket, hogyan kell helyesen használ­ni a fogkefét. Merre, milyen irányba kell forgatni, hogy az utolsó kis fránya ételmáradé- kot is száműzzék a fogak kö­zül. A város üzemeiben, intéz­ményeiben pedig a rendelőin­tézet orvosai tartottak külön­böző témakörökben előadáso­kat. A Ruhaipari Szövetkezet­ben, ahol elsősorban nők, lá­nyok és, asszonyok dolgoznak, szülészek,- nőgyógyászok tájé­koztatták a dblgozókat. Bár igazán sok hasznos ta­nácsot kapott, aki figyelmesen végignézte a bemutatót, azér, volt egy kis szépséghibája a rendezvénynek. IVIégpedig az, bogy a kutya sem tudott ró­la. Sehol nem propagálták, nem tájékoztatták róla a la­kosságot. Igaz, a rendelőben egy nap majd nyolcszázan fordulnak meg, de ha csak léptüket nem a fizikoterápia felé vették, nem ütközhettek bele d rögtönzött bemutatóba. A bejárati ajtóra kitették ugyan egy étellel teli kosár képét, fe­lette egy nyíllal, de mintha csak szégyellték volna a ter­vezők produkciójukat, még csak ki sem írták, mit jelké­pez az ábra. Bár mondták, hogy a kartonozónál is kiír­ták, hogy hol és milyen be­mutató színhelye a rendelő, ám a sok cetli, felirat, tájé­koztató szöveg között alig-alig akadtam rá a hevenyészett pár sorra, amely felhívhatta vol­na az érdeklődők figyelmét. Pedig nem ártott volna, ha esetleg többen is látják a be­mutatót. Névadónap A 2-es számú általános Is­kola úttörőcsapata, melynek hivatalos száma a 4551., Ligeti Károly nevét vette fel egyko­ron. Azóta a csapat kisdobo­sai, úttörői és vezetői rendsze­resen megemlékeznek a név­adóról. Idén e megemlékezés jegyében színes eseményekkel idézték fel Ligeti Károly sze­mélyét, a város életét. Az elmúlt héten megkezdő­dött rendezvénysorozaton sokféle vetélkedőn találkoztak már a gyerekek. Volt rajz- és tanulmányi verseny, fórum, és rádiós találkozó. Ma irodalmi vetélkedőn mérhetik össze tudásukat a gyerekek, csütörtökön Vízi Le­vente emlékkiállítását láthat­ják az érdeklődők. Pénteken a város felszabadulásáról em­lékeznek meg a diákok. Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Hancsovszki János Mindig tele a hűsbolt

Next

/
Thumbnails
Contents