Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
2 1986. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Második munkanap Bécsben (Folytatás az 1. oldalról.) bői még hiányzott a politikai eltökéltség, hogy határozottan meginduljon a nukleáris leszerelés útján. Várkonyi Péter méltatta a stockholmi európai biztonságéi bizalomerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián született megállapodás jelentőségét, amely, mint mondotta, kiszámíthatóbbá teszi a két katonai szövetség magatartását, és megnyithatja az utat a bizalom és a biztonság erősödéséhez, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. A magyar külügyminiszter emlékeztetett a Varsói Szerződés országainak budapesti felhívására, kezdeményezéseikre, amelyek szervesen kiegészítik a Szovjetunió által a nukleáris fegyverek csökkentésére és felszámolására tett nagy horderejű javaslatokat. Várkonyi Péter szólt arról, hogy Magyarország az összeurópai együttműködést külpolitikájának szerves részévé «vatta: több ízben, legutóbb idén, hivatalos formában is javaslatot tett számos európai országinak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe való beépítésére, kétoldalú találkozókon pedig arra törekedett, hogy azok segítsék a rendelkezések végrehajtását, a kelet—nyugati együttműködést. Várkonyi Péter méltatta a résztvevők túlnyomó többsége által egyértelműen hasznosnak és sikeresnek minősített budapesti kulturális fórum jelentőségét, kiemelve az ott részt vett alkotó személyiségek szerepét a mintegy 250 javaslatot, amelyek gazdag alapot jelentenek a továbblépéshez. — A fórumot mi kiindulópontnak tekintjük és számos országgal tanácskozásokat kezdtünk az ott be tér j észtét t, 1 egélet kép esebb - nek, elfogadására legesélyesebbnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében. A javaslatok valóra váltásához nagyobb következetességre, fokozott kompromisszumkészségre, s nem utolsósorban kitartó türelemre van szükség — hangoztatta nagy érdeklődéssel fogadott beszédében Várkonyi Péter külügyminiszter. Eduard Sevardnadze beszéde Ez a találkozó nem kerülheti meg Reykjavíkot, mert az fordulópontot jelentett abban a. folyamatban, hogy Európát eljuttassuk az atomfegyvermentes állapothoz — jelentette ki szerda délelőtt a bécsi utótalálkozón Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban — Reykjavíknál maradva — így folytatta: a tárgyalások csúcspontja kétségtelenül az volt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetője egyező álláspontra helyezkedett minden atomfegyver felszámolásának kérdésében. Hozzáfűzte: mél» tányoljuk az amerikai elnöknek a beleegyezését abba, hogy ezt a felszámolást még annál is rövidebb idő alatt hajtsuk végre, mint amelyet elsődlegesen javasoltunk január I5-i nyilatkozatunkban. Sevardnadze a továbbiakban elmondta, hogy reményeket keltett benne az amerikai elnöknek az a kijelentése, miszerint kezdetnek jó lenne két ötéves időszak alatt felszámolni minden nukleáris,robbanóberendezést, beleértve a bombákat, a hadszíntéri eszközöket, a manőverező robotrepülőgépeket, a tengeralattjáróra telepített fegyvereket, valamint egyéb eszközöket. Az amerikai elnök közvetlen javaslatot tett: ezzel kapcsolatban kapjanak felhatalmazást genfi küldöttségeink egy szerződés előkészítésére, s ezt pártunk főtitkárának egyesült államokbeli látogatásakor alá lehetne írni. Hasonlóan konkrét volt a kölcsönös megértés abban is, hogy a felek az első szakaszban 50 százalékkal csökkentsék az úgynevezett nukleáris hármas minden elemét. Ez vonatkozott a szovjet nehézrakétákra is. A főtitkár és az amerikai elnök határozati tervezetet hagytak jóvá a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról. Eszerint Európában nem hagyható sem szovjet, sem amerikai rakéta ebben az osztályban. Sevardnadze megállanította: a genfi tárgyalások lényegében újabb impulzust kaptak. Amennyiben az Egyesült Államok valóban ebben az irányban kíván továbbhaladni, akkor a küldöttségek Genfben máris hozzáfoghatnak a megfelelő megállapodások előkészítéséhez, mert a mi küldöttségünk készen áll erre a munkára. Ezen az úton egyetlen akadály emelkedik: az amerikai űrfegyverkezési program. Mi mindent megtettünk a megoldás érdekében. Ellenjavaslatunk lényege: a tízéves időtartam eltelte után állítsák hadrendbe az SDI-t. Az amerikai elnök világosan kijelentette, hogy az említett időszak után az Egyesült Államok haladéktalanul értesíti a Szovjetuniót a rakétaelhárítórendszerről szóló szerződésből történő kilépésről. Más szóval, bennünket azért hívtak ide, hogy szentesítsük, illetve aláírjuk a kozmikus fegyverek hadrendbe állítását. A kérdés azonban nem olyan egyszerű, mint azt Washingtonban elképzelik — figyelmeztetett Sevardnadze. — Az atomfegyver minden népet érint, a világűr az egész emberiségé, így tehát közösen kell elgondolkodnunk azon, hogy mivel „kecsegtet” az SDI és a vele kapcsolatos fegyverkezési hajsza újabb hulláma. Sevardnadze a továbbiakban arra tért ki, hogy a szovjet vezetés milyen tanulságokat vont le Reykjavíkból. Az első — mondotta —, hogy az atomfegyvermentes világért vívott küzdelem egyáltalán nem kilátástalan. A második tanulság: egyes európai politikai vezetők álláspontja az atomleszerelés kérdéseit illetően hasonló. Amikor azonban reálissá vált az a lehetőség, hogy a földrészt megtisztítsuk a rakétáktól, egyszeriben ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak meg Európában az amerikai atomfegyverek, s országaikból ne távolítsák el őket. A harmadik tanulság erkölcsi jellegű. Európa békéje és biztonsága nem válik megbízhatóvá és szilárddá, ha továbbra is teret engednek a megtévesztésnek, a féligazságoknak és a félretájékoztatásoknak. A szovjet külügyminiszter méltatta a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezését, ami lefektette, az alapot „Stockholm—2”-höz, vagyis a tényleges európai leszerelési intézkedések megtételéhez. „Stockholm—2” elveinek kidolgozása a bécsi utótalálkozó résztvevőire vár — mondotta Sevardnadze, majd ismét javasolta, hogy amíg véglegesen ki nem dolgozzák „Stockholm—2” mandátumát, munkacsoportokat lehetne létrehozni a NATO és a Varsói Szerződés képviselőiből. Eduard Sevardnadze hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti ülésén a résztvevők kidolgozták az európai leszerelés kiegyensúlyozott programját, s ez a program természetesen továbbra is érvényben van. A szovjet külügyminiszter beszédének további részében kijelentette; el kellene gon-' dolkodni azon, hogyan állíthatók a külgazdasági kapcsolatok Európa valamennyi népének szolgálatába, s hogyan lehet utat nyitni a nemzetek közötti gazdasági közeledés előtt. Hozzáfűzte: a Szovjetunió támogatja számos ország javaslatát, hogy tartsanak egy európai gazdasági fórumot. Az emberi jogok kérdéskörét érintve Sevardnadze kijelentette: következetesen igyekszünk előmozdítani az emberek közötti olyan érintkezést, az információk és a szellemi értékek olyan cseréjét, amely a humanizmust és a békét szolgálja. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki záróokmány hetedik elvének, amely az emberi jogok, a szabadságjogok tiszteletben tartásáról rendelkezik. Az emberi jogok nemzetközi ENSZ- nyilatkozatáról szólva elmondta, hogy az lényegében szabályozza az államok magatartását a személyi szabadság, a munkához, a lakáshoz, a pihenéshez, a térítésmentes oktatáshoz, az egészségügyi és szociális ellátáshoz való jogok érvényre juttatásában. Mivel ezen a téren számos megoldatlan probléma halmozódott fel — hangsúlyozta Sevardnadze — a Szovjetunió javasolja, hogy ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására hívják össze a helsinki tanácskozás résztvevőinek széles képviseletű konferenciáját. Javasoljuk — fűzte hozzá a szónok —, hogy ez a fórumot Moszkvában tartsák meg. Reméljük, hogy ezen a fórumon sikerül kölcsönös megértésre jutnunk, ami elősegítené, hogy az összeurópai folyamathoz csatlakozott valamennyi országban javítsuk a helyzetet humanitárius területen — fejezte be bécsi felszólalását Eduard Sevardnadze. Az első fos dúló Több mint háromórás tárgyalások A tervezett idő kétszeresét, több mint 3 órát vett igénybe Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásainak első fordulója szerdán délután az osztrák fővárosban. A találkozó színhelyén, az amerikai nagykövetségen a két külügyminiszter az idő nagyobbik részét négyszemközti tárgyalássai! töltötte, majd a zárószakaszban csatlakoztak hozzájuk tanácsadóik, akik között elsősorban vezető fegyverzetkorlátozási szakemberek vannak. A szovjet vendégek távozásaikor Shultz külügyminiszter az épület kijáratához kísérte őket. A két külügyminiszter egyike sem nyilatkozott a sajtónak, nem jelezte a találkozó hangulatát. Sevardnadze és Shultz második tanácskozására a tervek szerint csütörtökön reggel, a szovjet nagykövetségen kerül sor. Amerikai választások Nőtt a demokraták befolyása A szerdán Washingtonban közzétett adatok szerint a Demokrata Párt 55 mandátum birtokosa lesz a januárban tíj összetételben összeülő szenátusban. A párt Reagan elnök 1980-as választási győzelme óta kisebbségben volt e fórumon. A demokraták valamelyest megnövelték többségüket a képviselőházban is, ahol az eddigi 253 helyett várhatóan 260 helyet kapnak — bár a többséghez 218 mandátum is elég. A párt azonban egyik házban sem lesz olyan többség birtokában, amely adott esetben elegendő lenne például az elnöki vétók íelülbírálatához. A választási eredmények azt tükrözik, hogy a szavazatok alakulását nem elsősorban az országos kérdések, hanem a helyi problémák befolyásolták, bár a gazdasági helyzet alakulása jelentős mértékben belejátszott ebbe, így például a farmövezetben, ahol a republikánusok több szenátusi helyet vesztettek. Reagan elnök — szóvivője, Larry Speakes útján — még az éjjel közölte, hogy nem szándékozik feladni elnöksége utolsó két évére eddigi politikai céljait. A képviselői választások nem hoztak különösebb érdekességet. A Kennedy család két tagja — Robert Kennedy két gyermeke — jelöltette magát képviselőnek. Közülük Joseph könnyedén győzött Boston egyik választókerületében, amelyet előtte a képviselőház távozó elnöke, Thomas O’Neill, korábban pedig nagybátyja, John F. Kennedy képviselt a házban. A januárban új összetételben találkozó szenátusban a kulcsfontosságú bizottságok vezetését most a Demokrata Párt veszi kezébe. Közlemény a bukaresti tanácskozásról (Folytatás az 1. oldalról.) Krivoj Rog-i ércdúsító kombinát közös létesítéséről szóló egyezmény végrehajtásának helyzetét. Az ülésszakon részt vevő küldöttségek, köztük Lázár György vezetésével a magyar küldöttség több tagja, szerdán délelőtt megtekintette a Bukaresti Nemzetközi Vásár román pavilonját. A román kormány szerdán délután az ülésszak végeztével fogadást adott a tanácskozás részvevőinek tiszteletére. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és a küldöttség tagjai szerdán hazaérkeztek Bukarestből. A delegáció tagjai voltak: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz-George Shultz felszólalása George Shultz azt ígérte, hogy országa kész lendületesen folytatni a reykjavíki csúcstalálkozón kibontakozott fegyverzet korlátozási tárgyalásokat, de egyúttal kitart — hangoztatta — az űrfegyverkezési tervek mellett, amelyek meghiúsították a megállapodást. Shultz az európai utótalálkozón szerdán elmondott beszédében egyúttal ismét éles hangon támadta a Szovjetuniót és más szocialista országokat az emberi jogok megsértésének vádjával. A beszéd nem mutatott arra, hogy Washington az emberi kapcsolatok témaköre mellett kész volna érdemi haladásra a helsinki folyamat más kérdéseiben. Shultz azt mondta, hogy az amerikai fél kész „alkotóan és késedelem nélkül” folytatni a Reykjaivikban kezdett és haladást eredményező tárgyalásokat, amelyek „történelmi lehetőséget” adnak a támadó hadászati fegyverek korlátozására. A külügyminiszter egyúttal, visszatáncolva a Reykjavíkban kialakult egyetértéstől, arról beszélt: az elrettentést szolgáló hadászati fegyverek csökkentése csak a hagyományos haderők kérdésével öszszefiiggésben vizsgálható, mert álláspontjuk szerint a Varsói Szerződés haderői itt nagy fölényben vannak és — így Shultz — nagy vegyi fegyverkészletekkel is rendelkeznek. (Mint ismeretes, a Szovjetunió hosszú évek óta szorgalmazza a vegyi fegyverek eltiltását, a készletek megsemmisítését, míg a NATO most telepíti új két alkotóelemű vegyi fegyvereit.) Shultz a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatban sem szolgált új javaslattal, pusztán a tavalyi NATO-tervek elfogadását sürgette. A miniszter üdvözölte a stockholmi tanácskozáson született megállapodásokat, de szót sem ejtett arról, hogyan lehetne folytatni e tárgyalásokat, vagy szükségét látják-e a folytatásnak egyáltalán. A miniszter ugyanakkor érezhetően gondot fordított arra, hogy megnyugtassa a nyugat-európai szövetségeseket: Washington nem köt olyan átfogó jellegű fegyverzetkorlátozási megállapodásokat a Szovjetunióval, amelyek ellen egyes nyugati kormányok tiltakoznak. Az amerikai külügyminiszter viszonylag rövid beszédének felét az emberi jogok kérdésének szentelte, élesen bírálva, támadva a Szovjetuniót, valamint Csehszlovákiát, Lengyelországot, Bulgáriát azért, mert — álláspontja szerint — nem teljesítik a helsinki ajánlásokat, megsértik az emberi, köztük a nemzetiségi jogokat. Ugyanakkor a helsinki folyamat egyik kulcskérdéséről, a gazdaságikereskedelmi kapcsolatok kérdéséről Shultz egyetlen, semmitmondó mondatot eitett és hangozlatta: újabb tárgyalási fórumok, tárgyalások helyett a korábbi helsinki ajánlások végrehajtásának kell előtérben állnia. ponti Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. ★ 1986. november 3. és 5. között a Román Szocialista Köztársaság fővárosában, Bukarestben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszakát — írja egyebek mellett a tanácskozásról kiadott közlemény, amely a továbbiakban megállapítja: Az ülésszak megtárgyalta a vb beszámolóját a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak teljesítése terén, a tanács 40. és 42. üléss:aika között végzett tevékenységéről. Megállapították, hogy a KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete határozatainak és ezt követő megállapodásaiknak valóra váltása, a kommunista és munkáspártok szervező és irányító tevékenysége, az országok népeinek önfeláldozó munkája, a meglevő tartalékok mozgósítása, valamint a KGST-tagországok közötti együttműködés lehetőségeinek kihasználása nagy hatással volt gazdasági potenciáljuk növekedésére, egységük és összeforrottságuk erősítésére. A KGST-tagországok jelentős sikereket értek el az előző tervidőszakban. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjának kidolgozására, széles körű, komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. Az ülésszak — állapítja meg a kiadott dokumentum — rámutatott az együttműködés számos hiányosságára, azt a feladatot tűzve a tanács szervei elé. hogy következetesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST- tagországok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőművek építésének 2000-ig szóló programját. A közlemény a későbbiekben megállapítja: A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudományos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok számára ezek népeinek érdekében. Az ülésszak kedvezően értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség, valamint az egyes KGST-tagországok és az Európai Gazdasági Közösség között a hivatalos kapcsolatfelvétel terén az utóbbi időben tapasztalható előrehaladást. Kifejezték reményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő -államai képviselőinek Bécsben megkezdődött találkozója fontos mérföldkő lesz az összeurópai együttműködés továbbfejlesztésében valamennyi területen, kedvezően hat az egész nemzetközi légkörre. Megállapítva, hogy a KGST- tagországok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves időszakban és 1986-ban feszült nemzetközi légkörben fejlődött, a testvéri szocialista országok komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cselekedetei idéznek elő. A KGST-országok teljés mértékben támogatásukról biztosították a Szovjetunió konstruktív állásfoglalását a Reykjavíkban megtartott felső szintű szovjet—amerikai találkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelem valamennyi területén áttörés elérését célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nemzetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőződését, hogy ezek elősegítik a KGST- tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világban, valamint a szocializmus által a világ fejlődésének egész menetére gyakorolt befolyás növekedését. A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében zajlott le — fejeződik be a közlemény. Csak röviden... GENFBEN a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet— amerikai tárgyalások keretében szerdán ülést tartott a stratégiai fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. A SZOVJET KORMÁNYNAK azzal a döntésével összhangban, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára 1986. július 31-én Vlagyivosztokban elmondott beszédében jelentett be. 1986. október 31-én befejeződött hat szovjet ezred kivonása az Afganisztánban ideiglenesen állomásozó korlátozott katonai kontingens állományából — jelentette be szerdán közleményében a szovjet honvédelmi minisztérium.
