Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
W*T « Met. Ifi 1986. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Elismerés a sajtó dolgozóinak Kitüntetett újságírók A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából a sajtó területén kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül; A Magyar Népköztársaság Csillagrendjc kitüntetésben részesítette Péter Ilonát, a Magyar Hírlap szerkesztőségi titkárát; Április Negyediké Érdemrenddel tüntette ki Lantos Annát, a Csongrád Megyei Hírlap olvasószerkesztőjét é6 Tamás Istvánt, a Népszabadság főmunkatársát; A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Antal Gábor, a Magyar Nemzet főmunkatársa, dr. Fábián Ferenc, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese Gombkötő Gábor, a Dolgozók Lapja főszerkesztője, Szebelkó Imre, a Szputnyik nyugalmazott főszerkesztője és Sz. Simon István, a Dél-Magyarország főszerkesztője kapta. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 14-en kapták, köztük: Nyárádi Róbertné, az Esti Hírlap munkatársa, Riskó Gézáné, a Hírlapkiadó Vállalat könyvelési osztályának vezetője, Serény Péter, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Szentiványi Kálmán, a Hajó-Daru felelős szerkesztője, Szombathelyi Ervin, a Pest Megyei Hírlap olvasószerkesztője, dr: Turbék János általános helyettesítő, felelős szerkesztő, Varga Benedek, a Vegyi Művek nyugdíjas felelős szerkesztője, Varga Béláné. a Népszabadság sajtólevelezője. A bronz fokozatot kilencen vették át, köztük: Darvas Péter, a Szabad Föld tördelőszerkesztője, Újvári Imréné, az Élet és Tudomány képszerkesztője, Zappe László, a Népszabadság rovatvezető-helyettese. Kiváló Munkáért kitüntetésben ,77-en részesültek, köztük; Art Kátm&fíj a Szakád'"Főid főmunkatársi},, Öfelfn Miklós, ,a PanéJ^féleiős szerkesztője, Diirucz Jenőné, a Népszabadság gazdasági ügyintézője, Egerszegi Csaba, a Népszabadság munkatársa, Falus Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Fábián Gyula, a Képes Újság olvasószerkesztője, Fekete Zsuzsanna, a Nők Lapja fotóriportere. Furucz Zoltán, a Pest Megyei Hírlap rovatvezetője. Kalocsai Tibor, a Budapesti Közlekedési Hírlap féíelős szerkesztője, Kapitány Ernőné, a Turbina nyugdíjas felelős szerkesztője, Karff Istvánná, a Nők Lapja titkárnője, Kerekes Katalin, a Hírlapkiadó Vállalat terjesztési főosztályának titkárnője, Kovács Andrásáé, a Hírlapkiadó Vállalat ellátási osztályának anyagbeszerzője, Látkáné Csizmadia Mária, az Élet és Tudomány sajtólevelezője, Méry György, az öntő felelős szerkesztője, Nagy Jenő, az Esti Hírlap tördelőszerkesztője, Nagy Lajosné, a Népszabadság munkatársa, Pardi Anna, a Fonómunkás munkatársa, Réthy István, a Népszabadság hírszerkesztője, Riskó Géza, az Esti Hírlap munkatársa, Rókás Mihályné, a Hírlapkiadó Vállalat fotó- és híradástechnikai osztályának csoportvezetője, Sáfrán István, a Népszabadság munkatársa, Szűcs László, a Szabad Föld munkatársa. Tompái Menyhértné, a Hírlapkiadó Vállalat pénzügyi osztályának csoportvezetője, Vető Józsefné, a Népszabadság gépírónője, Víg István, a Népszabadság tördelőszerkesztője, Zengő Mihály, a Téglaipar felelős szerkesztője. Negyedszázad szolgálatban Élenjáró népi ellenőrök A népi ellenőrzés függetlenített munkatársai részére november 5-én megrendezett ünnepségen a KNEB elnökének megbízásából dr Sátor Jánosné, a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének általános helyettese adta át a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Bobály Erzsébetnek, a gödöllői NEB elnökének és Molnár Jánosnak, a megyei NEB gazdasági szakértőjének, továbbá az emlékplakettet Pesti Istvánnak, a megyei NEB nyugdíjba vonult gazdasági szakértőjének. A területi népi ellenőrzési bizottságoknál a nagy október évfordulója alkalmából a KNEB elnökének emlékplakettjét nyolcán, a Hazafias Népfront által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést öten, az Érdemes Társadalmi Munkáért kitüntetést tízen, a negyedszázados népi ellenőri munkát elismerő emléklapot huszonkettőn, a húsz évi munkát elismerő oklevelet húszán vették át. Tovább gyarapodtunk (Folytatás az 1 oldalról.) bizottság első titkára, valamint K. W. Brelikink, az IFF holland cég elnökhelyettese. Mint Z. Molnár Mihály, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, 10 évvel ezelőtt még 600 ezer dollár értékben exportáltak a különféle cseppekből, drogokból, illóolajokból külföldre, ma pedig már 3,2 millió dollárért adnak el ilyen termékekét '£ ‘ tfj'úgáí-éüt'őÉai piacokcln-. . . .....................a A Kerepestarcsán majdan előállítandó aromák az italgyártás, az élelmiszer- és a kozmetikai ipar nélkülözhetetlen alap- és ízesítőanyagai. Ezeket eddig jórészt importból szerezték be. Húsáruház Százhalombattán Azt mondják, jó bornak is kell a cégér. Nem tudom azonban, hogy hány helyen s milyen formában hirdették a százhalombattai húsáruház megnyitását, de szép számmal jelentek meg ez alkalommal tegnap a helybéli asszonyok az üzlet előtt. Kosarakkal, szatyrokkal felfegyverkezve várták a nyitás pillanatát. Pontban kilenckor Szekeres József, a városi tanács elnöke ünnepélyesen átadta a vevőknek a húsáruházát, az eseményen ott volt Kiss József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Á városi tanács és az érdi Benta-völgye Tsz közös őszszefogásával épült fel az új üzlet. Ez persze csak egy része annak a fejlesztési programnak, amelyet Százhalombatta kereskedelmi ellátásának javítására dolgoztak ki. Mint Hegedűs Géza, a Benta-völgye Termelőszövetkezet elnöke a megnyitón elmondta, folyamatosan szállítják a húsipari készítményeket, amelyekből ötvenféle várja a vásárlókat. Egymástól is tanulhatnánk Beszélgetés Főző Józseffel, a Teszi!v elnökével A közgazdasági szabályozók az elmúlt években gyakran változtak, többnyire elvonó jellegűek voltak. Ráadásul áz aszály is sújtotta az ágazatot. Hogy mindez hogyan érinti a megye termelőszövetkezeteit, erről beszélgettünk Főző Józseffel, a Teszöv elnökével. , • Eddig talán még soha nem vált el annyira egymástól a termelés és a gazdálkodás, mint éppen napjainkban. Amíg a termelés fejlődése az utóbbi 1—2 év kivételével szinte töretlen volt, addig a szövetkezetek gazdasági helyzete lehangoló. önnek mi erről a véleménye? — Az elmúlt időszakban 25 százalékkal csökkent az aktív tagok létszáma, az alkalmazottaké valamelyest kevesebbel. Ma már nem annyira vonzó munkahely a termelőszövetkezet, mivel az iparban is nőttek a bérek, így a szakképzett dolgozók most odavándorolnak. Ha ezzel fel akarjuk venni a versenyt, akkor emelni .cellene a béreket, ha viszont emeljük, akkor jövedelemnövekmény-adót kell fizetni, ami szintén nagy terhet jelent az üzemeknek. Sajnos, lelassult a termelési érték növekedése Is mind az alap-, mind a. kiegészítő tevékenységben. Ami legszembetűnőbb, hogy az úgynevezett érdekeltségi alap tíz évvel ezelőtt 1,1 milliárd forint körül volt, 1981-ben meghaladta a 1,5 milliárdot és ma megint 1,1 milliárd. Ez is jelzi a viszszaesést. A terhek azonban nem egyformán hatottak az egyes ágazatokra. Az állattenyésztés fejlődése nemcsak, hogy megállt, hanem tavaly még mélypontra is jutott. A kertészeti termelés is stagnál, majdnem ugyanígy az építőipar és néhány nagyiparhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység. Szervezetileg és a hatékonyságot illetően megerősödtek a közös vállalatok, ugyanakkor a szövetkezetekkel együtt szokatlan mértékben polarizálódtaké Sok éven át ötömmel vettük tudomásul, hogy Pest megyében alig akad veszteséges termelőszövetkezet. Ma viszont nagyon sok gazdálkodási egység egyensúlyoz a bukás határán. • A szabályozók, a kedvezőtlen időjárás valóban sok pénzt kivettek a gazdaságok zsebéből. Mégis vannak üzemek, ahol az ügyes vezetőik sikerrel kivédik a hátrányokat. Ezek sorába említhető például az Örkényi Béke Termelőszövetkezet, amely bár kedvezőtlen adottságú eredményeire mégsem illik ugyanez a jelző. — Megyénkben 13 olyan termelőszövetkezet van, amelyek eltérő módon gazdálkodik. Különböző a termelési értékük, a termelésszerkezetük is eltérő és öt év átlagában az egy dolgozóra jutó nyereség soha nem ment 30 ezer forint alá. Gazdálkodásuk magas színvonalú, termelésük dinamikusan fejlődött, mert igazodtak a közgazdasági környezethez. Érdemes néhány adatot említeni ennek szemléltetésére. A 13 szövetkezet összes termelési értéke a megyeinek 24 százaléka, itt tevékenykedik a megye termelőszövetkezeti dolgozóinak 19 százaléka, ugyanakkor a nyereségszintjük megközelíti vagy eléri a 15 százalékot. Bérszínvonaluk viszont csak 4 százalékkal magasabb a megye szövetkezeteinek átlagánál, munkájuk hatékonysága pedig 2 és félszerese. Ezen gazdaságok közé tartozik a Sasad, a három abonyi, az Örkényi Béke, a Rákosvölgye és Rákosmezeje, a Duna, a kiskunlacházi Pereg, a szigetszentmiklósi Szigetfő, a galgamácsai összefogás, a püspökhatvani Galgavölgye, valamint a szödi Virágzó Termelőszövetkezet. © A legjobbak nevének említése talán vegyes érzést vált ki sok gazdaság vezetőjében. Mondhatják és gyakran joggal, hogy ők kedvezőtlenebb helyzetben voltak az elmúlt idő sz akban. A gazataikat jobban sújtották a különféle terhek. Például, mert munkaigényesebb vagy tőkeigényesebb a tevékenységük, esetleg a korábbi években nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre, aminek terhei a megnövekedett kamatok miatt most nem egy üzemet nyomnak víz alá. — Ezek mind igazak, de -azért van ebben egy kis saját magunk megnyugtatására 'irányuló'' törekvés Is. A magyarázkodásból azonban sem fejleszteni, sem osztani nem lehet. A felsorolt és elfogadható objektív okokon kívül, szövetkezeteink és közös vállalataink jelentős részében a vezetéssel is gondok vannak. Általában lazult a munkaerkölcs és nemcsak a fizikai dolgozók, hanem a vezetők körében is. Gyakran hatástalan a munkánk, a szövetkezeti közösségek stabilitásának erősítésében az érdekeltség ki-Ahogy érdemes élni tagok száma alig másfél ezerről ötvenezerre nőtt. Említette napjaink közéleti kérdéseit, gazdasági, politikai tennivalóit, s hangsúlyozta: a nagy tapasztalatú kommunistákra ma és holnap is számít a párt. Zimányi László nem minden büszkeség híján mondta: ha Százhalombattáról beszélnek. fiatat, szocialista, ipari munkásváros képét rajzolhatják, mely a nagyüzemek, a lakótelepek, a középfokú ellátást adó létesítmények létrejötte után immár a hatékonyabb. intenzívebb fejlődés útját járja. Ebből kaphattak ízelítőt a találkozó résztvevői ez után. A helybéliek kalauzolásával megtekintettek az új városközpont nevezetességeit, magát a Barátság Művelődési Központot, benne a 70 ezer kötetes könyvtárat, a párt-tanácsi-tömegszervezeti székházat. s a szép házasságkötő termet. Felsorakoztak a barátság emlékműve előtt, a pillanatot megörökítő fotó kedvéért, s — nem tudni már ki kezdte a sort — egymás után helyezték el az imént kapott vörös szegfűket az emlékművön. A Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus kraldt- és aromás üzeme volt az üzemlátogatás színhelye, dr. Rátosi Ernő vezérigazgató és Őri József, a vállalati pártbizottság titkára kísérte végig a vendégeket. Innen autóbuszokkal indultak a Dunimenti Hőerőmű Vállalathoz, ahol kalauzuk Tóth István vezérigazgató és Pécsi Benő, a vállalati pártbizottság titkára volt. A program terített asztal mellett baráti, elvtársi beszélgetéssel zárult. ★ A tudósító itt letehetné a tollat. Ám adósnak érezné akkor magát. Hiszen több történt ennél. Oldaliakat tölthetne meg az ötven sokat próbált párttag múltjának egyetlen napi krónikája is. S most nem egyetlen napról volt szó. Többről, küzdelmekről. megpróbáltatásokról, sikerekről. Arról az útról, amelyet az ország, s benne Pest megye tett meg egy emberöltő alatt. Személyes élményekről. Olyanokról, mint amilyeneket Krasznai Lajos említett a találkozón: hogy a ma vezérigazgató Tóth István éppen három évtizede Október 5-én lépett a párt tagjainak sorába, s hogy Takács Jenő Gödöllőn egyike volt nemcsak a megyében, de az országban is első pártalapszervezet alapítóinak. S hogy kart karba öltve merült hosszas beszélgetésbe a 46. számú KISZ-tagkönyv birtokosa, Kovács Lajos, a megye első KISZ-titkára Kiss Jenővel, aki ma első titkára a KISZ Pest Megyei Bizottságának. S hogy a sok-sok tény nemcsak három évtizede volt, hanem ma is gazdag, érzelmektől színezett. Azoktól valóságos. Mert akadt, aki most is elszoruló torokkal, megilletődve gondolt a nehéz időkre, s volt, aki titkon elmorzsolt néhány könnycseppet. Az emlékezet többet őriz, mint amennyi egy emléklapon állhat. Pedig az sem kevés. Váci Mihálytól valók a sorok: „Ügy éltem én, ahogy élni kell, / Ahogy érdemes élni! / Egy emberöltőt éltem — de a sorsom / Történelem és ezer évnyi!” Vasvári G. Pál párt újjáalakulásának idejét, körülményeit, s megemlékezve azokról, akik — mint Sziklai Sándor, Biksza Miklós, Bene Mihály, Lengyel László — életüket áldozták a néphatalomért. A megyei pártbizottság első titkára szólt az elmúlt harminc esztendő itteni történetéről, a gazdaság, a társadalom, az életkörülmények fejlődéséről, s a többi között arról, hogy 1956 decembere óta az akkor meghirdetett politikát magukénak vallók, a párt-A DKV aromás blokk vczérlőtermcben Pogány Gyula üzemcsoport vezető kísérte végig a vendégeket terjesztésében és főleg at üzem- és munkaszervezés területén. Az imént említettem a legjobb eredményeket elért szövetkezeteket. A természetes az lenne, ha mások is tanulnának tőlük. Sok vezető azonban sajnos még ma Sem elég fogékony az újra. Ritka eset akár két szomszédos gazdaság között is, hogy vezetői jó kapcsolatokat tartanak fenn és kicserélik tapasztalataikat. A hiúság gyakran nagyobb úr, mint az előbbrejutási szándék. Pedig a sokat hangoztatott erők egyesítésében rejlő tartalékok valódiak, csak meg kell valósítani azokat. • Tudomásom szerint nemcsak egyes gazdaságok között, hanem egy-egy gazdaságon belül az ágazatok között is igen jelentős eltérések mutatkoznak az eredményekben. Tesznek-e lépéseket ennek kiegyenlítésére? — Ezek kiegyenlítése —.természetesen a legfelsőbb szinten is — egyik legnagyobb tartalékunk. Megengedhetetlen, hogy egy jó. termelési vagy szervezési eljárás 10—15 év alatt se váljék általánossá. Az is nagy luxus, hogy mindenki saját maga akarja újra feltalálni az egész mezőgazdasági termelést, miközben elnyomják a friss szellemű munkatársak kezdeményezéseit. Ezeket segíteni kell, mivel amúgy sem kérhet minden mezőgazdasági nagyüzem testreszabottabb szabályozókat és az időjárás is úgy alakul, ahogy neki tetszik. Ami viszont rajtunk múlik az, hogy a megtorpanást saját munkánk, szemléletünk megváltoztatásával oldhatjuk' fel eredményesen. Ebbe beletartozik a belső szövetkezetpolitika gyakorlása is, ami ha helyesen funkcionál, egyre erősebb közösséggé formálhatja a kollektívákat. Ha ezt nem ' siketül ;őléi,rtf,‘í’la‘rtióái 'gazdasági eredmények, sem születhetnek. 'Az* idáseTbb korosztály még tudja, hogy a tszcs-k Szervezésének első nehéz évei után kiváló közösségek alakultok. Erős Volt a tagok gazdasági kötődése és sok sikerélményben volt részük. Most közösségeink újbóli megerősítésén a sor, mert e téren is legalább annyi teendőnk va-h, mint a gazdálkodásban. Fokozottabban kell gondoskodni tagjainkról, fejleszteni a juttatások rendszerét, a háztáji gazdálkodást. Érdemes lenne újraéleszteni az anyági kötődést, például részjegyek, célrészjegyek jegyzésével, tovább bővíteni a belső választási rendszer demokratizmusát és még sorolhatnám. O Mindezért mennyit tehet a Pest Megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, amely az elmúlt időszakban is sokat segítette az érdekképviselete alá tartozó gazdaságok munkáját. — Az új rendeletek és szabályozók gyorsabb megértésében és alkalmazásában, a szövetkezetek számviteli munkájának javításában sokat segít a Teszöv. És ez így lesz a jövőben is. De hogy még többet tehessen az érdekképviseleti szerv a gazdaságokért, több speciális, magasan képzett munkatársra van szükség. Hiszen a szövetkezetek vezetőinek döntő többségé a nagy leterheltség miatt nem képes a holnap kérdéseivel érdemben és elmélyüiten foglalkozni. Ezért úgy gondolom, hogy a szövetségen belül kellene megerősíteni a közgazdasági munkát és ezzel párhuzamosan a fejlesztő vállalatokat is be kell vonni, elsősorban ' a nehéz helyzetbe került gazdaságok termelésszerkezetének és termelésszervezésének átalakításába. Sokat foglalkoztunk és foglalkozunk ma is o számítástechnika bevezetésével, amiben rendkívüli nagy szervezőerő rejlik. Kötelességünk ezt tenni azért is, mert Pest megye az ország mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmában a legnagyobbak közé tartozik és sok tapasztalattal rendelkezik. Eredményeinket és gondjainkat a decemberben tartandó Termelőszövetkezetek . Országos Tanácsának V. kongreszszusán is szóvá tesszük maid, Bóna Zoltán (Folytatás az I. oldalról.) ] pártbizottságának első titkára, 1 majd dokumentumokból, versrészletekből, dalokból összefogott csokorral, s egy-egy szál ; vörös szegfűvel köszöntötte a résztvevőket a százhalombattai 3. számú általános iskola hét tanulója, s a város Tavasz gyermekkórusa. Krasznai Lajos mondott beszédet. (Ennek teljes szövegét november 7-i lapunkban ismertetjük.) Felelevenítette a Az öröm és meghatottság pillanatai: Kovács Antalné és Kókai Jánosné ismét együtt (Erdősi Ágnes felvételei)
