Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
ti MP 198(5. NOVEMBER 5.. SZERDA Jogi tanácsok A szeabálytcsfcanul fellett tesrlásdíj visszakövetelhető © A rokkantsági nyugé'i © Äs öröklési szerződés és a kiteles rész © Ä színlelt szerződés semmis • A követelés érvényesítése • R. P. gyári darust 1969-ben a bíróság gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.. Az összeget a munkabéréből letiltották, és volt házastársának utalták át. Olvasónknak nemrég jutott tudomására, hogy gyermeke már öt éve önálló családot alapított, saját keresettel rendelkezik és anyjával semmiféle formában nem tartja a kapcsolatot. Visszakaphatom-e a jogtalanul felvett tartásdíjat? — kérdezi. A jogszabály kizárja az életfenntartás céljára adott járadékszerű juttatás visszafizetését. Ezt a tartásdíjat, járadékot. vagy más hasonló célú időszakos szolgáltatást akkor sem lehet visszafizetni, ha esetleg a bíróság megalapozatlan döntése alapján tiltották le a kötelezett fizetéséből. Ennek a szigorú tilalomnak az a magyarázata, hogy a járadék a megélhetéshez szükséges és mivel azt felhasználják, a jogosult sérelme nélkül nincs lehetőség a visszatérítésre. Más az eset azonban akkor, ha az életfenntartásra adott juttatást még nem használták fel. vagy más célra fordították, mint amire a bíróság rendelkezése szólt. A tartásdíjat jogellenesen felvevő személynek tehát az általa más célra felhasznált összeget vissza kell fizetnie. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy haladéktalanul forduljon a tartásdíjat megállapító bírósághoz a letiltás megszüntetése érdekében, továbbá a jogellenes felet szólítsa fel a jogosulatlanul felvett tartásdíj visszafizetésére. Ennek nem teljesítése esetén igényét polgári peres úton érvényesítheti. • G. J. tárnoki olvasónk nagyon hosszú ideje keresőképtelen. Aziránt érdeklődik, hogy mikor állapíthatnak meg nála rokkantsági nyugdijat, és annál a szolgálati időt hogyan veszik figyelembe? Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 66%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható. A jogosultsághoz szükséges a jogszabályban meghatározott szolgálati idő megszerzése, és az is, hogy az illető ne dolgozzék rendszeresen, vagy keresete lényegesen kevesebb legyen a megrokkanás előttinél. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő az életkorhoz igazodik, hiszen nyilvánvalóan egy fiatalabb dolgozónak kevesebb szolgálati ideje van, mint egy hosszabb ideje munkát végzőnek. Jogszabályaink az ehhez szükséges szolgálati idő legkisebb mértékét két évben állapítják meg, amelyet a 22 éves életkor betöltése előtt megrokkant személynek kell elérnie. Aki áz iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerez, a szolgálati idejének a tartamára való tekintet nélkül jogosult a rokkantsági nyugdíjra, ha ez a sajnálatos esemény 22 éves kora előtt történik. A nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, és a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától, vala. mint a rokkantság fokától függ. A nyugdíj mértéke III- as rokkantsági csoportba tartozónál 33, a II-esnél 38, az , I-esnél 43%-nál kevesebb nem lehefc A rokkantsági nyugdíj mértéke 25 évet meghaladó szolgálati idő után a III. csoportban annyi, mint az öregségi nyugdíj. © T. P. monori nyugdíjas panaszolja, hogy édesanyja öröklési szerződést kötött testvérével, akire teljes vagyonát ráhagyta. Olvasónk úgy véli, hogy a köteles részt számára mindenféleképpen ki kell adni, arról elhunyt szülője jogszerűen nem rendelkezhetett. A köteles rész intézménye azért alakult ki, hogy az örökhagyó tulajdonában volt vagyontárgyak azokra szánjanak, akik az örökhagyó családjához tartoznak. A köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazottját, házastársát, továbbá szülőjét, ha örökléskor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A köteles rész a törvényes öröklés fele, és arra az örökös mindenféleképpen jogosult, kivéve, ha az örökhagyó őt kitagadta. A köteles részre való jogosultságot az örökhagyó nem hiúsíthatja meg azzal, ha vagyontárgyait ingyenesen elajándékozza vagy szérződéssel átengedi. Más a helyzet azonban, ha az örökhagyó leszármazójával tartási vagy öröklési szerződést kötött. Ugyanis, ha a vagyontárgyat tartás vagy életjáradék fejében leköti, nem ingyenes juttatást ad az örökösének, hanem olyan szerződés jön létre, amelyben a szolgáltatással ellenszolgáltatás áll szemben. A szerződésnek ezen a jellegén nem változtat az, hogy a tartás és az ellenszolgáltatásokként lekötött vagyontárgyak értéke hogyan viszonyul egymáshoz. A tartási szerződés ugyanis szerencseszerződés és az örökhagyó életének hosszúságától függően alakul, hogy az eltartó több vagy kevesebb szolgáltatást nyújt, mint amennyit az eltartott halála után megszerez. Mindezekre tekintettel az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel átruházott vagy öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész kiszámításánál nem vehető figyelembe, ezért olvasónk panasza megalapozatlan. • R. E.-né pécell olvasónk testvérével együtt egy házrészt örökölt. Az Ingatlant testvére tavaly el akarta adni és olvasónk is gyakorolni kívánta elővásárlási jogát. A testvérek között azonban a vételárban vita támadt, így olvasónk meglepődve tapasztalta, hogy nővére egy teljesen idegen csa- Iádnak ajándékozta a házát. ’ Jogosan járt-e el a testvérem? — kérdezi. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha valamelyik tulajdonostárs el akarja adni saját vagyoni hányadát, azt először a tulajdonostársaival köteles közölni. Ha a jogosult a hányadot a felkínált áron megveszi, a szerződés létrejön, ha nem, az eladónak jóga van új vevőt keresni. Az elővásárlási jog azonban nem érvényes, ha a tulajdonos el akarja ajándékozni vagyonát. Az adott esetben meg kell vizsgálni, hogy valójában ajándékozásról volt-e szó? Elképzelhetetlen, hogy valaki egy idegen embernek nagy összegű ajándékot adjon anélkül, hogy közöttük bármiféle kapcsolat lenne. Itt tehát a jogszabály kijátszásának szándéka vezette a tulajdonostársat. A felek között valójában két szerződés jött létre. Az ajándékozási szerződést színlelték, holott valójában adásvételi szerződést kötöttek. A polgári törvénykönyv szerint a színlelt szerződés semmis, ha pedig más szerződést leplez, akkor a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Mindezek alapján olvasónk jogosan fordulhat szükség esetén a bírósághoz, hogy a részére biztosított elővásárlási joggal élni tudjon. © Cs. L. törökbálinti olvasónk három évig tartós kiküldetésben volt külföldön. Amikor végleg hazatért, tapasztalta, hogy szomszédja a hétvégi telkén lévő közösen használt kút motorját használhatatlanná tette. Mehetek-e még a bíróságra? — kérdezi olvasónk. A kártérítési követelést attól az időponttól kezdve lehet érvényesíteni, amikor a kár bekövetkezik. Ha a kárt szenvedett ezt időben nem teszi, a követelése elévül. Abban az esetben azonban, ha a károsult azért nem fordult a károkozóhoz, vagy a bírósághoz, mert a károsodás bekövetkezéséről nem volt tudomása, az elévülés ettől az időponttól kezdődik. Olvasónkat tehát — akinek nem is kellett tudnia, hogy őt kár érte — megnyugtathatjuk arról, hogy szomszédja továbbra is viselni köteles jogellenes magatartásának következményeit.' Dr. Sinka Imre Tapasztalataira számítanak ICiváSá szolgálót után Ünnepélyesen köszöntötték a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon Répást János alezredest, aki nyugdíjazása alkalmából vette át llcsik Sándor vezérőrnagy főkapitánytól a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet. lgy szerette A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztályának vezetőjeként nagyon sok nehéz, bonyolult üggyel foglalkozott. Fiatalos megjelenése, jó kedélye és — mint az ünnepségen mondta — kifogástalan egészsége arra vall, hogy elég ereje, energiája volt mindig a bonyolult feladatok megoldására. Később, amikor az ünnepség után beszélgettünk, nem idézett fel egyet sem az ügyek közül, melyeken gyakran éjjel is rengeteget dolgozott. Inkáb’o arról beszélt, hogy ezek némelyike már — igaz, nevének említése nélkül — megjelent nyomtatásban, és filmen is szerepelt. A Kántor nyomoz című bűnügyi történetben — amit a mozivásznon is láthattunk — legizgalmasabb nyomozásainak . a története megelevenedett. Munkája során többször került életveszélybe. Mint mondja, a szerencsének köszönhető, hogy nem történt semmi baja. Egyszer, amikor a határnál teljesített szolgálatot, fegyverrel akart valaki átszökni a határon. Társát, az ugyancsak szolgálatot teljesítő rendőrt, lövés érte. Répási János sértetlen maradt. Más alkalommal utolsó pillanatban ugrott le egy teherautóról, amely a fának ütközve felrobbant. Nem volt nyugalmas élete, de így szerette, ezt választotta. Többször kitüntették a Közbiztonságért Érdemrenddel és a Haza Szolgálatáért Érdemrenddel. S hogyan él majd nyugdíjazása után? Több ideje jut a családjára. A felesége a Szabó Ervin Könyvtárban dolgozik, mindketten nagyon szeretnek olvasni. A fia a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanul, ö nem az édesapja hivatását választotta. Papírra vetni Répási János nyugdíjazása után írni szeretne. A családjában van már erre példa, a testvére irodalommal foglalkozik. A nyugdíjas rendőr alezredesnek rengeteg olyan élménye, emléke van, amit érdemes papírra vetni. Barkácsolni is szeret, és ezen túl — mint az ünnepségen is elhangzott —, továbbra is számítanak a szakértelmére, tapasz talataira, segítségére. Ga. J. ★ Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatotosan válaszolunk. Bíróság elé kerül Áramot lopott A büntetett előéletű Bergendi Géza 40 éves szigetszentmiklósi lakos házának egyik 35 négyzetméteres melléképületében évek óta brojlercsirkék nevelésével foglalkozott. Egy-egy alkalommal 5 ezer, évente 20—25 ezer állatot értékesített. Az épület világítására és szellőzésére villamos Berendezést alkalmazott, melynek üzemeltetéséhez háromfázisú ipari fogyasztásmérők szolgáltak. Bejelentés alapján a Fővárosi Elektromos Művek szakemberei váratlanul a helyszínre mentek és megállapították, hogy az egyik fogyasztásmérő plombája sérült. Így az óra a tényleges fogyasztásnál kevesebbet mutatott. Megállapították, hogy az előző években a ténylegesen elfogyasztott 46 ezer kilowatt helyett csak 21 ezer kilowattot fizettek ki. Az ellenőrök jegyzőkönyvezték a tényállást és a távollévő Bergendi Géza helyett felesége azt alá is írta. Amikor a tulajdonos hazaérkezve értesült a történtekről, megkereste az ellenőröket és arra kérte őket, hogy próbálják elsimítani az ügyet. Ennek fejében tiszteletdíjat ajánlott fel nekik. Az ellenőrök erélyesen visszautasították. A Ráckevéi Bíróság dr. Dobi Imre büntetőtanácsa jelentős értékű lopás bűntettéért és megvesztegetési kísérletért vonja felelősségre Bergendi Gézát. A. L Tíz nap rendeleti! A raktárgazdálkodást szabályozta a Minisztertanács 42/1986. (X. 18.) számú rendeletében. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979 (XII. 1.) MT számú rendeletet megváltoztatta a Minisztertanács. A heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok száma 1986. november 1-jét követően nem lehet 255 napnál kevesebb. Módosulnak az 1987. évre járó szabadság kiadásának szabályai is. A jogszabály a munkaviszonyt megszüntető dolgozó tartozásáért való felelősséget, továbbá az igazo-Van egy régi mondás, mely szerint, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Érvényes ennek a szólásnak az igazsága arra a gmk-ra is, amely adatfeldolgozási feladatok elvégzésére alakult, ám rövidesen már egészen másra vállalkozott. Ez pedig nem egyéb, mint zöldségespavilonok gyártása. De nemcsak a szakértelem meg a tapasztalatok hiánya okozta azt, hogy csődbe ment az üzlet, és büntetőeljárás indult sikkasztás alapos gyanúja miatt az elnök ellen. A saját számlájára A szóban forgó gmk — később kisszövetkezet — elnökének, a Pilisszentlászlón lakó Márkus Gyulának más is terheli a számláját. Pontosabban, az OTP átutalási számláját, mint erről a továbiakban szó lesz. De előbb jegyezzük meg azt is, hogy a zöldségespavilonokat megrendelő nagyvállalat — a Debreceni Tartósipari Kombinát — szerződéskötés előtt nem győződött meg arról, hogy partnere rendelkezik-e a gyártáshoz szükséges alapvető feltételekkel. Az említett nagyvállalat 1984. nyarán elhatározta 20 zöldségespavilon gyártását. Márkus Gyula, a gmk vezetője felvette a kapcsolatot a gyárral és 1984. novemberében szerződést kötöttek. Röviddel ezután szervezeti változás történt az Orgbaunál. átalakultak kisszövetkezetté. Megkezdték a zöldségespavilonok gyártását, ám, mint az a továbbiakban bebizonyosodott. a gyártáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkeztek. Márkus Gyula a büntetőeljárás során vallotta, hogy sem pénzük, sem kellő szaktudásuk nem volt hozzá. Ami a költségeket illeti, az elnök négy részletben összesen 9 millió 417 ezer forint előleget vett fel anyagvásárlásra a Dekótól. Ezt a szép summát — merész húzással — a saját OTP-átutalási számlájára fizettette. Elcsúszott határidő A gmk könyvelésében egyáltalán nem szerepel a Deko megrendelése, bár ennek teljesítése lett volna a fő tevékenységük. S hogy mit mond ezzel kapcsolatban az elnök? Azzal védekezik, hogy szerződéskötéskor már tervezték a kisszövetkezetté alakulást, és azért nem könyvelték gmk-számlára a pénzt. Ám a kisszövetkezet induló tőkéjében ugyancsak nincs nyoma az előlegként felvett millióknak. A vállalt feladatot pedig nem tudták teljesíteni. Az Orgbau elcsúszott a szállítási határidőkkel. Az első két épületet némi késéssel még átadták. A továbbiakban azonban már erősen lemaradtak, és partnerük emiatt júliusban leállíttatta a munkát. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az addigi teljesítést sem hajlandók mindaddig elismerni, amíg nem kapnak tételes normatív elszámolást a felhasznált anyagra és az elvégzett munkára vonatkozólag. Amikor a kisszövetkezet ezt megtagadta, a Deko pert indított ellenük, és fizetési meghagyást bocsátott ki 10 miliő 750 ezer forint értékben. A pavilonokat pedig más céggel készíttette el. A debreceni vállalat bizonylatai szerint Márkusék a részükre jszszesen 1 millió 758 ezer forint értékű pavilonanyagot szállítottak le. A bíróság egyeztető tárgyalást tűzött ki, de ugyanakkor a debreceni cég a Kisjövnél is bejelentést tett sikkasztás miatt a kisszövetkezet ellen. A Kiszöv ellenőri irodája teljes körű vizsgálatot tartott, melynek során sok hiányosságot tárt fel. A legsúlyosabb ezek között, hogy az elnöknek nyilvánvalóan nem volt joga a saját OTP átutalási számlájára küldetni a zöldségespavilonok gyártására folyósított előleget. Házat vásárolt A tények cáfolják Márkus Gyulának az állítását, miszerint az előleget arra a célra használta fel, amire szánták. Ugyanis a Deko 1985. július 18-án felmondta a szerződést, de — mint az adatok bizonyítják — az elnök továbbra is rendszeresen nagy összegeket vett fel az átutalt pénzből. Végül pedig a büntetőeljárás során, amikor már semmiképp sem tudott elszámolni a kapott előleggel, azt állította, hogy a kisszövetkezet részére 2 millió forintért ingatlant vásárolt. Ez pedig nem volt más, mint a saját háza. Mindezek alapján alapos gyanú van arra. hogy Márkus Gyula, a Debreceni Tartósipari Kombináttól átutalt előleg egy részével sajátjaként rendelkezett. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás pontos összegének a megállapítására igazság~vi építőipari és árszakértőt rendeltek ki. A szakértői vélemények ebben a hónapban elkészülnek. A Pest Megyei Rendőrkapitányság vizsgálata tovább tart. Gál Judit latlan mulasztás miatti joghátrányokat megszigorítja. Az agrár és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozásáról szóló rendeletét is módosította a Minisztertanács. Ugyancsak módosításra került az e rendelet végrehajtására kiadott jogszabály is. A munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdéseket szabályozza a Minisztertanács elnökhelyettesének 6/1986. (X. 18.) ME számú rendelete. Ennek alapján a jövőben a munkáltató a munkaidőben való eltávozást vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha a feladat másképpen nem oldható meg. A munkával nem töltött időre fizetség nem jár. Kivéve, ha annak utólagos — nem túlmunkával történő — teljesítésében a munkáltató és a dolgozó megállapodott. Az állami egészségügyi szolgálat honvédelemmel kapcsolatos feladatait módosította az egészségügyi miniszter 12/1986. (XII. 18.) EÜM számú rendelete. A kulturális alap felhasználásáról és a kulturális járulék fizetéséről szóló 7/1981. (V. 12.) MM számú rendeletet a művelődésügyi miniszter módosította. A felhalmozási adóról szóló rendeletet a pénzügyminiszter 36/1986. (X. 18.) PM számú rendelete módosította az agrár és élelmiszertermelő ágazatokban. Az ismertetett jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 44. számában jelentek meg. Fekete sarok ittas vezetésért... A közelmúltban a következők togositványát vonták be ittas vezetés miatt: Pajolik Béla traktorvezető, Tápiószentmárton, Rákóczi u. 72., 1 év; Kolter Imre művezető, Érd Béla u 26., 1 év 8 hó; Hideg István nyugdíjas, Érd. Betonozó u 8., 1 év 6 hó; Gomány István úttisztító, Érd, Munkácsy M u 51., 3 év; Vas László segédmunkás. Érd, Thököly u 8., 1 év 6 hó; Patkói József alkalmi munkás, Tárnok. Madách u 37., 1 év 4 hó; Sztanyó István vagyonvédelmi vezető, Kakucs, Fő u. 189., 1 év 3 hó; Szarka László zenész, Alsónémedi, Toldi u. 11., 1 év: Nagy Sándor gyalogmunkás. Bugyi. Alsóvány u. 14., 1 év; Kiskopárdi János géplakatos, Gyál Kossuth L. u. 97., 2 év; Dabasi Lajos áruforgalmi előadó. Gyál, Táncsics M. u 92., 2 év; Turcsányi Pál felvásárló, Dabas. Vörösmarty u 20/a., 1 év 4 hó; Gudman András lakatos. Gesa Marx K. u. 42., 1 év 6 hó; Dombos Gyula segédmunkás Bugyi Május 1. u. 11., 1 év 6 hó; Keczely Sándor hegesztő Hernád Fő u 13., 2 év; Dömsödi Gábor alkalmi munkás Hernád Akácfa u. 22., 1 év 6 hó; Francz Zoltán szállítómunkás. Gyál Csontos J u 48, 2 év; Dormány József segédmunkás, Dabas, Vacsi u. 35., 1 év. Ádatfeld®lg@zás helyett zöldségespavilon Hová lett az átutalt előleg?
