Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-28 / 280. szám
1986. NOVEMBER 28., PÉNTEK 3 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) zottság megállapította, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről szóló jelentés alapvetően helyesen értékelte a gazdasági folyamatokat. tendenciákat. Egyetértett az 1987. évi legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. azok irányával, a pártszervek, -szervezetek politikai, gazdaságpolitikai feladataival. Tartaímóban és méíysíge&sn is újszerű, aktív pojtikai munka A vita során szó esett arról, hogy a gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit komplex módon kell kezelni, hogy az 1987. évi vállalati elötervek indokolatlanul és túlzottan óvatosak. Vitatta a testület, hogy év végére a teljesítmények és bérek várhatóan összhangba kerülnek. Ennek kapcsán a végrehajtó bizottság kiemelte, hogy továbbra sem ért egyet az indokolatlan .és a teljesítményekkel alá nem támasztott béremelésekkel, a vállalati teljesítményhiány továbbhárításával. Megerősítette, hogy a vállalati tanácsoknak, a választott vezetőségeknek nagy felelőssége xan a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjának megteremtésében, a tulajdonosi szemlélet elmélyítésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az itt dolgozó kommunisták ehhez kapcsolódó feladatai ke-, rüljenek be a határozati javaslatba. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a társadalmi és tömegszervezetek, továbbá o Pest Megyei Hírlap tevékeny és segítő részesei voltak a munkának. Szólt a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára kibontakozó munkaversenyben rejlő lehetőségekről. A testület — május 20-i határozatára utalva — megerősítette. hogy a gazdálkodó egységekben működő pártszervezetek, kommunisták változatlan feladata a célok egységes értelmezése, megertetese es a mozgósítás a végrehajtásukra. Kiemelte annak szükségességét, hogy alkotó módon — s nemcsak követő jelleggel — kell továbbfejleszteni a gazdasággal öszszefüggő pártmunka egészét. Az idei gazdaságpolitikai munkáról szólva a megyei partbizottság titkára kiemelte: többirányú, tartalmában és mélységében is újszerű, aktiv politikai munka folyt a megyében. Az üzemi pártszervek már az éves gazdaságpolitikai feladatok meghatározásakor érvényesítették a népgazdasági tervből fakadó követelményeket. A több alternatívában kidolgozott éves tervek közül többségében a magasabb követelményeket támasztó változat mellett foglaltak állást. A területi pártszervek figyelemmel kísérték a területükön működő gazdasági egységek tevékenységét és jól fogalmazták meg a népgazdasági célok eléréséhez szükséges tennivalókat. A Politikai Bizottság április 8-i állásfoglalását követően a megyei párt-végrehaitóbizottság május 20- án határozatot hozott a gazdaság fejlődésével kapcsolatos vállalati, politikai és tömegszervezeti tennivalókra. Célunk az volt, hogy mozgósítsunk az éves tervek teljesítésére, hogy fokozzuk a párt akcióképességét, irányító és kezdeményező szerepének erősítését. pártmunka. A vélemények többsége hangsúlyozta az erőfeszítések időszerűséget és azt, hogy a párttól várják a kezdeményezést. Tudatosodott, hogy a gazdaságban is a párté az irányító szerep, s ezáltal erősödött a párt tekinté-, lye. Fenntartások .is megfogalmazódtak, voltak, akik a direkt irányítás elemeit vélték felfedezni a politikai aktivitás mögött. A gyakorlati munkában azonban a kételyek hamar eloszlottak, amikor azt tapasztalták, hogy a munka fő célja a magasabb követelménytámasztás és a szigorúbb számonkérés-A következőkben Lénárd László kiemelte: idén a pártszervek s a közvélemény figyelmének középpontjában áll á népgazdaság egyensúlyi helyzete. Sajuos az exportban az eredeti előirányzatokat — minden erőfeszítés' s közbenső intézkedés ellenére — várhatóan nem sikerül teljesíteni a megyében. A folyamatot befolyásoló okokat elemezve — különösen azok kihatásait illetően — egyértelmű és világos kép nem rajzolható fel. Mindezek ellenére három alapvető tényező befolyásolta az eredmények alakulását. Az első: a külső piaci s környezeti hatások, amelyek a vegyipari és mezőgazdasági termékek árának kedvezőtlen alakulásában s az utóbbiak esetében mennyiségében is jelentkeznek. Ezeket nem lehetett ellensúlyozni. A másbdik: a gazdálkodási körülmények alakulása, amely főleg a szabályozásban jelentkezett. Ennek hatása rendkívül bonyolult, nagy áttételeken keresztül érvényesül. Figyelmet érdemel, hogy a rásegítő intézkedések, s különösen gyakorlati megvalósításuk teljes körűen nem tudták hatásukat kifejteni a teljesítményekre. Mindez a politikai munkát is befolyásolja. Természetes ugyanis, hogy ha a körülmények változnak, akkor alkalmazkodni kell, de az már nem ilyen egyértelmű, hogy a változtatás gyakori, kihatásai többször visszamenőleges hatályúak. A harmadik: a vállalati magatartás, amely összefüggésben van a második okkal. A kedvezőtlen' jelenség az a szemlélet, mely a kivárásra, az alkura, a szükségből fakadó kedvező pozícióra törekszik, és sok esetben indokolatlan támogatások megszerzéséhez vezet. daság számára. Felfogásunk szerint a termékszerkezet, az export, a műszaki fejlesztés, az anyag- és energiatakarékosság, a hatékony munkavégzés és a fegyelem kérdései folyamatok, amelyekben továbbra is vannak tennivalóink. A VII. ötéves terv megyei koncepciójának kialakításánál elemeztük a gazdaság helyzetét és meghatároztuk a fejlődés potenciális lehetőségeit. Az 1986-os esztendő ezen lényegesen nem változtatott, az egyes ágazatok fejlődési irányai továbbra is érvényesek. Vállaljunk szerepet a problémák feltárásában, az elemzísban, mozgcsításban Az egyes ágazatok fejlődési irányai továbbra is, változatlanul érvényesek A magasabb követsliíiényt^masztis és a szigorúbb számonkérés a céi — Mibén jelentkezett mindez a gyakorlatban? — tette fel a kérdést az előadó, majd aláhúzta: ha szervezeti oldalról közelítjük meg, lényeges momentum, hogy az üzemekben alapszervezeti szintig megtárgyalták a határozatot. A társadalmi és tömegszervezetek bekapcsolódtak a végrehajtásba. A gazdaságpolitikai információs rendszer megújult. havi rendszerességű és elemzésre alkalmas elemekkel egészült ki. Külső szakemberek bevonásával munkacsoportok jöttek létre speciális témák egyedi vizsgálatára. A megyei pártbizottság év közben rendszeresei), tájékoztatást kanott ülésein a gazdasági eredmények alakulásáról. Szakmai konzultációk' zajlottak folyamatosan a területileg illetékes pártszervek bevonásával, s több mint 600 ember bevonásával széles körű véleménycserékre is sor került. A végrehajtó bizottság és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság nanirendlei újabb gazdaságpolitikai témákkal bővültek. — Tartalmi oldalról megközelítve a gazdaságDOlitikai munkát, elmondhatjuk, hogy szándékainkban a követő jelleg helyett a megelőzés dominált — folytatta az előadó. — A beszámoltatás újabb elemekkel bővült: a oártszervek nem elégedtek meg azzal, hogy a gazdasági vezetés csak feltárja a gondokat, hanem igényelték az alternatív megoldásokat, a felelősségmegállapítást és meghatározták a számonkérés rendjét. Egységes álláspontot alakítottunk ki a társadalmi és tömegszervezetekkel és szakmai szövetségekkel például a bérkiáramlás megítélésében, a vezetők fizetési elveinek meghatározásában, az amortizáció bérfejlesztésre történő felhasználásában. Az elvi irányítás és az operativitás ötvöződött az év közben jelentkező problémák megoldásában. Áttekintettük a tanáccsal, a minisztériumokkal. az országos hatáskörű szervekkel együtt a megyét érintő legfontosabb kérdéseket. Konkrét, egyedi problémák rendezésébe a területi pártszervekkel közösen bekapcsolódtunk. Például segítettünk a DKV, a Forte, a Pemü, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz gondjainak megoldásában. A csoportos beszélgetések tapasztalatai alapján véleményünket összevetettük a mindennapi gyakorlattal. Párbeszédet folytattunk arról, hogy miként értékelik a dolgozók a gazdaság helyzetét, milyen jelenségeket ítélnek el és tartanak jónak, .és mit várnak a párttól a gondok megoldásában. Átfogó, megyei jelleggel az országban is elsőként tekintettük át az új vállalkozási formák helyzetét és kihatásait, a vállalatirányítás új formáinak tapasztalatait és az ezzel összefüggő pártmunka kérdéseit. Ezeket az elemzéseket elküldtük a Központi Bizottság illetékeseinek. De többi között az export, az állattenyésztés helyzete, a munkaidőalap, a bérszabályozás kérdései, a tartósan alacsony hatékonysággal működő szövetkezetek helyzete sem kerülte el a párt-végrehajtóbizottság, illetve munkabizottság figyelmét. Ezután a megyei pártbizottság titkára arról beszélt, hogy összességében kedvező fogadtatásra talált az aktív Mindezek a tényezők nem a célok elérését segítették. Ennek ellenére a megyében az összes export részaránya az iparban számottevően nem csökkent, azonban belső szerkezetében emelkedett a szocialista kivitel súlya. Az ipar export-import egyenlege jelentősen, közel 6 milliárd forinttal romlott, de még mindig nettó exportőr. A kivitel gazdaságossága — fedezeti hányad alapján — mindkét viszonylatban javult. A jelenlegi bonyolult támogatási és elvonási rendszerben nem lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy a gazdaságosság javulásában milyen mértékben játszanak szerepet a vállalati erőfeszítések, s a központi támogatások. A mezőgazdaság összes exportján belül csökkent a közvetett rész aránya a kedvezőtlen terméseredmények következtében, míg a közvetlen kivitel mintegy 30 százalékkal emelkedett. A továbbiakban Lénárd László arról beszélt, hogy a műszaki fejlődés egyensúly- és exportösszefüggései egyértelműek, kifejezik színvonalát. Idén technológiai korszerűsítések, egyedi gépi beruházások, korszerűsített, és új termékek, anyaggal és energiával való takarékosabb gazdálkodás, szervezett korszerűsítés jellemzik. Eredményessége abban jelentkezik, hogy az iparban minden ágazat várhatóan túlteljesíti tőkés exporttervét. Az elemzések kedvezőtlen jelenségeket is feltártak — mondotta ezután az előadó. — Ide tartozik, hogy a beruházások ellenére nőtt az eszközök elhasználódása, hogy a nettó-bruttó arány csökkenő tendenciájú. Emellett növekedett a nullára leírt eszközök aránya. Ide tartozik, hogy ebben az évben az érdekeltségi alap 47 százalékát fordították fejlesztésre, és gyakorlati tapasztalatok álapján legalább a 60 százalék feletti rész lenne a kívánatos. A műszaki fejlődésben az élénkülés jelei láthatók, jegyei felismerhetőek, irányai egybeesnek a népgazdasági célokkal, ugyanakkor ezek még nem általánosán jellemzőek a gazdaság egészére. — A Központi Bizottság üléséről elhangzott tájékoztató, a határozat és az 1986. évi munka eredményei alapján azt mondhatjuk — folytatta Lénárd László —, hogy volt értelme a felfokozott politikai akitivitásnak, hogy volt értelme a szóban és írásban az irányító szervekhez eljuttatott jelzéseinknek. — A határozat okfeltáró' és felelősséget meghatározó részei — melyek a mi felelősségünket is magukba foglalják —, valamint a feladatmeghatározásai az állami, a politikai irányítás és a végrehajtás minden szintjére, új lendületet adhatnak további munkánkhoz. Bár 1987-re merőben új feladatokat nem javasolunk meghatározni a gaz-Az éves politikai munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a gazdasági előrehaladás számottevően akadályozza, hogy a gazdálkodó szervezetek az élénkítést a központi szervektől, azok pedig az élénkülést a gazdaságtól várták. Az egymásra várás, ami olykorolykor már a kivárásba csapott át, nagyon sokba került az országnak. Ha reálisan akarunk véleményt formálni az így kialakult helyzetről, azt kell mondanunk, hogy a várakozás okai között vannak reális elemek. A gazdasági helyzet szorongató körülményei — az irányítás és a végrehajtás számára egyaránt — kényszerhelyzetet teremtettek. A Központi Bizottság határozata kimozdítja álló helyzetéből a folyamatot azzal, hogy politikai közelítéssel meghatározza a központi szervek tennivalóit is. Ebben a helyzetben a gazdaság egyetlen és lehetséges feladata nem lehet más, mint követni a példát, felzárkózni a megújulást célzó intézkedések mögé és meghatározni saját tennivalóikat. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni azonban, hogy a saját feladatok meghatározását és teljesítését ezek után már nem lehet központi feltételekhez kötni. A gazdasági munkát segítő politikai tennivalók tehát az eddigiekkel azonos elvekre épülnek. Ennek megfelelően változatlanul az a felfogásunk, hogy n pártnak és szervezeteinek kiemelten kell kezelni a gazdasági folyamatok alakulását. A politikai munkában arra kell törekedni, hogy továbbra is megmaradjon a cselekvő aktivitás. Ennek érdekében folytatni kell a közvetlen termelőhelyi tapasztalatok elemzését, a párbeszédet közös dolgainkról Ennek során fordítsunk kiemelt figyelmet a politika céljának megismertetésére, az e melletti bátor kiállásra. Lépjünk fel a meggyőzés erejével a téves nézetek ellen és ne hagyjunk kétséget a párt vezető szerepének megítélésében. Végezetül a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: teljesen nyilvánvaló az — és ez a folyamat jellegéből adódik —, hogy a politikai akarat és annak gyakorlati megvalósítása között bizonyos időnek kell eltelnie, miközben az útkeresés is jellemzi. Ezért ha szükséges, továbbra is vállalni kell a politikai munkában az áthidaló szerepkört a gazdaságpolitikai célok és a megvalósítás folyamatainak segítésében, összhangjának biztosításában. De kizárólagosan nem korlátozódhat erre tevékenységünk, hanem éppen a megelőző jellegű pártmunka folyamatossága kívánja meg azt, hogy a párt vállaljon szerepet a problémák feltárásában, az elemzésben és a mozgólításbán a cselekvésre. Felszólalások a tartalmas vitában A megyei pártbizottság által tegnap tárgyalt napirendhez tízen szóltak hozzá. Többen beszéltek arról, hogyan szervezték a gazdaságpolitikai munkát, milyen új eszközöket és módszereket alkalmaztak, s milyen tapasztalatokat szereztek a végrehajtás során (Nagy Józsefné, a pártbizottság tagja, a szigetszentmiklósi városi pártbizottság első titkára, Pálmai László, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Herczenik Gyula, a pb tagja, a gödöllői városi pártbizottság első titkára.) Valamennyien hangsúlyozták, hogy a Központi Bizottság ülését hagy várakozás előzte meg. Az emberek többsége értékeli a mostani határozat korábbinál kritikusabb hangnemét, a párttagok többsége kész aktívan részt vállalni a megvalósításban. Többen arról is szóltak, hogy néhány esetben bizonyos fokú csalódottságot is tapasztaltak a KB állásfoglalásával kapcsolatban. Bizalmatlanság is tapasztalható: vajon az iránymutatást gyors és megfelelő intézkedések követik-e, az új szabályozók a kívánt mértékben ösztönöznek-e cselekvésre? (Dr. Rátosi Ernő, a pb tagja, a DKV vezérigazgatója, Fejérdi Győző, a pb tagja, a kiskunlacházi Petőfi Tsz elnöke, Babosán József, a nagykátai városi jogú pártbizottság első titkára, dr. Bernáth Tibor, a Pest Megyei Kiszöv elnöke.) Egyetértésre talált az a vélemény, hogy a jelenlegi helyzet megítélésében józanságra, a tettekben pedig következetességre van szükség. A párttagoknak egységesen kell felsorakozniuk a Központi Bizottság határozata mögé, a partszerveknek és pártszervezeteknek meg kell ismertetniük és el keil fogadtatniuk az állásfoglalást a párttagokkal és párton kívüliekkel egyaránt, mozgósítaniuk kell a cselekvésre. (Jámbor Miklós, a pb tagja, az SZMT elnöke.) A felszólaló azt is hangoztatta, hogy olyan sajátos feladatoknak is helyet kell kapniuk a politikai munkában, mint a munkaerőhelyzet megoldása, az alkoholizmus elleni küzdelem. A Központi Bizottság határozatában nagyobb súllyal szerepeltek a korábbiakhoz képest a nehézségek okai között o szubjektív fogantatásúak — mutatott rá Göndics Zoltán, a pb tagja, a megyei oktatási igazgatóság igazgatója. Azt is aláhúzta, hogy számos problémát nem lehet agitációval megoldani, bár a meggyőző munka gyengeségei is sokszor hozzájárulnak nehézségeinkhez. Meg kell találni a megfelelő eszközöket, amivel érvényt tudunk szerezni a határozatoknak. Dr. Csehák Judit felszólalásában utalt arra, hogy a jelenlegi nehéz feladatok megoldásának több feltétele van. Jelenleg a legfontosabb a higgadt helyzetmegítélés, a körültekintő program és a bizalmon alapuló egység az irányítók és a végrehajtók között. Másként fogalmazva, az együttműködéshez kölcsönös jó szándék szükséges, csak így érhetjük el céljainkat. A továbbiakban szólt arról — a Központi Bizottság határozatának megyei visszhangjához kapcsolódva —, hogy az emberek szélesebb körű demokráciát, több cselekvési szabadságot igényelnek, mégis gyakorta elvárják, hogy konkrétan írják le számukra, mit csináljanak. E magatartáson nem csodálkozni kell, hanem, mint realitást, számításba kell venni — hangoztatta. A jelenlegi irányítási rendszer lényegéből fakad, hogy az érdekeltség alakításával kíván cselekvésre késztetni. Sok kérdésben az irányítóknak és a végrehajtóknak egyaránt fontos szerepe van, csak pontosan tudni kell, hogy kinek, mi — utalt például az alkoholizmus elleni eredményes harc feltételeire. Arról is szólt a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy a reform eddig elsősorban a vállalatok szervezését, működését érintette. Világossá vált azonban, hogy szükség van a felső irányítás intézményrendszerének formálására is, s erre elhatározás is született. Felhívta a figyelmet a továbbiakban a majdani szelektív fejlesztésben érintettek fokozott felelősségére, hiszen a nekik juttatott pénzt valahonnan elvették, joggal kérik tehát számon, hogy azt hogyan hasznosították. Végezetül rámutatott, hogy a nehézségekből való kilábalás hosszú folyamatnak látszik, ha reálisan értékeljük mostani fejlettségi szintünket. A gazdaság mérsékelt fejlődését azonban a társadalom belső szerkezetének átalakulása kíséri, s ez a változás mindenki számára kézzelfoghatóan jelzi az előrehaladás pozitív irányát.
