Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

1986. NOVEMBER 28., PÉNTEK 3 AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) zottság megállapította, hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről szóló jelentés alapvetően helyesen értékelte a gazdasági folya­matokat. tendenciákat. Egyet­értett az 1987. évi legfonto­sabb gazdaságpolitikai cél­kitűzésekkel. azok irányával, a pártszervek, -szervezetek politikai, gazdaságpolitikai fel­adataival. Tartaímóban és méíysíge&sn is újszerű, aktív pojtikai munka A vita során szó esett ar­ról, hogy a gazdasági és tár­sadalmi folyamatok összefüg­géseit komplex módon kell kezelni, hogy az 1987. évi vállalati elötervek indokolat­lanul és túlzottan óvatosak. Vitatta a testület, hogy év végére a teljesítmények és bérek várhatóan összhangba kerülnek. Ennek kapcsán a végrehajtó bizottság kiemelte, hogy továbbra sem ért egyet az indokolatlan .és a teljesít­ményekkel alá nem támasz­tott béremelésekkel, a vál­lalati teljesítményhiány to­vábbhárításával. Megerősítet­te, hogy a vállalati tanácsok­nak, a választott vezetősé­geknek nagy felelőssége xan a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjának meg­teremtésében, a tulajdonosi szemlélet elmélyítésében. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az itt dolgozó kommunisták ehhez kapcsolódó feladatai ke-, rüljenek be a határozati ja­vaslatba. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tár­sadalmi és tömegszervezetek, továbbá o Pest Megyei Hír­lap tevékeny és segítő része­sei voltak a munkának. Szólt a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára kibontakozó munkaverseny­ben rejlő lehetőségekről. A testület — május 20-i ha­tározatára utalva — megerő­sítette. hogy a gazdálkodó egységekben működő párt­­szervezetek, kommunisták változatlan feladata a célok egységes értelmezése, meger­­tetese es a mozgósítás a vég­rehajtásukra. Kiemelte an­nak szükségességét, hogy al­kotó módon — s nemcsak kö­vető jelleggel — kell tovább­fejleszteni a gazdasággal ösz­­szefüggő pártmunka egészét. Az idei gazdaságpolitikai munkáról szólva a megyei partbizottság titkára kiemel­te: többirányú, tartalmában és mélységében is újszerű, aktiv politikai munka folyt a megyében. Az üzemi párt­szervek már az éves gazda­ságpolitikai feladatok meg­határozásakor érvényesítették a népgazdasági tervből faka­dó követelményeket. A több alternatívában kidolgozott éves tervek közül többségé­ben a magasabb követelmé­nyeket támasztó változat mel­lett foglaltak állást. A terü­leti pártszervek figyelemmel kísérték a területükön mű­ködő gazdasági egységek te­vékenységét és jól fogalmaz­ták meg a népgazdasági cé­lok eléréséhez szükséges ten­nivalókat. A Politikai Bizott­ság április 8-i állásfoglalását követően a megyei párt-vég­­rehaitóbizottság május 20- án határozatot hozott a gaz­daság fejlődésével kapcsola­tos vállalati, politikai és tö­megszervezeti tennivalókra. Célunk az volt, hogy mozgó­sítsunk az éves tervek tel­jesítésére, hogy fokozzuk a párt akcióképességét, irányító és kezdeményező szerepének erősítését. pártmunka. A vélemények többsége hangsúlyozta az erő­feszítések időszerűséget és azt, hogy a párttól várják a kezdeményezést. Tudatosodott, hogy a gazdaságban is a pár­té az irányító szerep, s ezál­tal erősödött a párt tekinté-, lye. Fenntartások .is megfo­galmazódtak, voltak, akik a direkt irányítás elemeit vél­ték felfedezni a politikai ak­tivitás mögött. A gyakorlati munkában azonban a kéte­lyek hamar eloszlottak, ami­kor azt tapasztalták, hogy a munka fő célja a magasabb követelménytámasztás és a szigorúbb számonkérés-A következőkben Lénárd László kiemelte: idén a párt­szervek s a közvélemény fi­gyelmének középpontjában áll á népgazdaság egyensúlyi helyzete. Sajuos az exportban az eredeti előirányzatokat — minden erőfeszítés' s közben­ső intézkedés ellenére — várhatóan nem sikerül tel­jesíteni a megyében. A folya­matot befolyásoló okokat ele­mezve — különösen azok ki­hatásait illetően — egyértel­mű és világos kép nem raj­zolható fel. Mindezek ellené­re három alapvető tényező befolyásolta az eredmények alakulását. Az első: a külső piaci s környezeti hatások, amelyek a vegyipari és mezőgazdasági termékek árának kedvezőtlen alakulásában s az utóbbiak esetében mennyiségében is je­lentkeznek. Ezeket nem lehe­tett ellensúlyozni. A másbdik: a gazdálkodási körülmények alakulása, amely főleg a szabályozásban jelent­kezett. Ennek hatása rendkí­vül bonyolult, nagy áttétele­ken keresztül érvényesül. Fi­gyelmet érdemel, hogy a rá­segítő intézkedések, s különö­sen gyakorlati megvalósításuk teljes körűen nem tudták ha­tásukat kifejteni a teljesítmé­nyekre. Mindez a politikai munkát is befolyásolja. Ter­mészetes ugyanis, hogy ha a körülmények változnak, akkor alkalmazkodni kell, de az már nem ilyen egyértelmű, hogy a változtatás gyakori, kihatásai többször visszamenőleges ha­tályúak. A harmadik: a vállalati ma­gatartás, amely összefüggés­ben van a második okkal. A kedvezőtlen' jelenség az a szemlélet, mely a kivárásra, az alkura, a szükségből faka­dó kedvező pozícióra törek­szik, és sok esetben indoko­latlan támogatások megszer­zéséhez vezet. daság számára. Felfogásunk szerint a termékszerkezet, az export, a műszaki fejlesztés, az anyag- és energiatakaré­kosság, a hatékony munka­végzés és a fegyelem kérdé­sei folyamatok, amelyekben továbbra is vannak tenniva­lóink. A VII. ötéves terv megyei koncepciójának kialakításánál elemeztük a gazdaság helyze­tét és meghatároztuk a fejlő­dés potenciális lehetőségeit. Az 1986-os esztendő ezen lé­nyegesen nem változtatott, az egyes ágazatok fejlődési irá­nyai továbbra is érvényesek. Vállaljunk szerepet a problémák feltárásában, az elemzísban, mozgcsításban Az egyes ágazatok fejlődési irányai továbbra is, változatlanul érvényesek A magasabb követsliíiényt^masztis és a szigorúbb számonkérés a céi — Mibén jelentkezett mind­ez a gyakorlatban? — tette fel a kérdést az előadó, majd aláhúzta: ha szervezeti oldal­ról közelítjük meg, lényeges momentum, hogy az üzemek­ben alapszervezeti szintig megtárgyalták a határozatot. A társadalmi és tömegszerve­zetek bekapcsolódtak a vég­rehajtásba. A gazdaságpoliti­kai információs rendszer meg­újult. havi rendszerességű és elemzésre alkalmas elemekkel egészült ki. Külső szakembe­rek bevonásával munkacso­portok jöttek létre speciális témák egyedi vizsgálatára. A megyei pártbizottság év köz­ben rendszeresei), tájékozta­tást kanott ülésein a gazda­sági eredmények alakulásáról. Szakmai konzultációk' zajlot­tak folyamatosan a területileg illetékes pártszervek bevoná­sával, s több mint 600 ember bevonásával széles körű vé­leménycserékre is sor került. A végrehajtó bizottság és a gazdaság- és szövetkezetpoli­tikai bizottság nanirendlei újabb gazdaságpolitikai té­mákkal bővültek. — Tartalmi oldalról megkö­zelítve a gazdaságDOlitikai munkát, elmondhatjuk, hogy szándékainkban a követő jel­leg helyett a megelőzés do­minált — folytatta az előadó. — A beszámoltatás újabb ele­mekkel bővült: a oártszervek nem elégedtek meg azzal, hogy a gazdasági vezetés csak feltárja a gondokat, hanem igényelték az alternatív meg­oldásokat, a felelősségmegál­lapítást és meghatározták a számonkérés rendjét. Egységes álláspontot alakítottunk ki a társadalmi és tömegszerveze­tekkel és szakmai szövetsé­gekkel például a bérkiáramlás megítélésében, a vezetők fi­zetési elveinek meghatározá­sában, az amortizáció bérfej­lesztésre történő felhasználá­sában. Az elvi irányítás és az ope­rativitás ötvöződött az év közben jelentkező problémák megoldásában. Áttekintettük a tanáccsal, a minisztériumok­kal. az országos hatáskörű szervekkel együtt a megyét érintő legfontosabb kérdése­ket. Konkrét, egyedi problé­mák rendezésébe a területi pártszervekkel közösen bekap­csolódtunk. Például segítettünk a DKV, a Forte, a Pemü, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz gondjainak megoldásában. A csoportos beszélgetések ta­pasztalatai alapján vélemé­nyünket összevetettük a min­dennapi gyakorlattal. Párbe­szédet folytattunk arról, hogy miként értékelik a dolgozók a gazdaság helyzetét, milyen jelenségeket ítélnek el és tar­tanak jónak, .és mit várnak a párttól a gondok megoldásá­ban. Átfogó, megyei jelleggel az országban is elsőként tekin­tettük át az új vállalkozási formák helyzetét és kihatá­sait, a vállalatirányítás új formáinak tapasztalatait és az ezzel összefüggő pártmunka kérdéseit. Ezeket az elemzése­ket elküldtük a Központi Bi­zottság illetékeseinek. De többi között az export, az ál­lattenyésztés helyzete, a mun­kaidőalap, a bérszabályozás kérdései, a tartósan alacsony hatékonysággal működő szö­vetkezetek helyzete sem ke­rülte el a párt-végrehajtóbi­zottság, illetve munkabizott­ság figyelmét. Ezután a megyei pártbi­zottság titkára arról beszélt, hogy összességében kedvező fogadtatásra talált az aktív Mindezek a tényezők nem a célok elérését segítették. En­nek ellenére a megyében az összes export részaránya az iparban számottevően nem csökkent, azonban belső szer­kezetében emelkedett a szo­cialista kivitel súlya. Az ipar export-import egyenlege je­lentősen, közel 6 milliárd fo­rinttal romlott, de még min­dig nettó exportőr. A kivitel gazdaságossága — fedezeti há­nyad alapján — mindkét vi­szonylatban javult. A jelenle­gi bonyolult támogatási és el­vonási rendszerben nem lehet egyértelműen megállapítani azt, hogy a gazdaságosság ja­vulásában milyen mértékben játszanak szerepet a vállalati erőfeszítések, s a központi tá­mogatások. A mezőgazdaság összes exportján belül csök­kent a közvetett rész aránya a kedvezőtlen terméseredmé­nyek következtében, míg a közvetlen kivitel mintegy 30 százalékkal emelkedett. A továbbiakban Lénárd László arról beszélt, hogy a műszaki fejlődés egyensúly- és exportösszefüggései egyértel­műek, kifejezik színvonalát. Idén technológiai korszerűsí­tések, egyedi gépi beruházá­sok, korszerűsített, és új ter­mékek, anyaggal és energiá­val való takarékosabb gazdál­kodás, szervezett korszerűsítés jellemzik. Eredményessége ab­ban jelentkezik, hogy az ipar­ban minden ágazat várhatóan túlteljesíti tőkés exporttervét. Az elemzések kedvezőtlen jelenségeket is feltártak — mondotta ezután az előadó. — Ide tartozik, hogy a beru­házások ellenére nőtt az esz­közök elhasználódása, hogy a nettó-bruttó arány csökkenő tendenciájú. Emellett növeke­dett a nullára leírt eszközök aránya. Ide tartozik, hogy eb­ben az évben az érdekeltségi alap 47 százalékát fordították fejlesztésre, és gyakorlati ta­pasztalatok álapján legalább a 60 százalék feletti rész lenne a kívánatos. A műszaki fejlődésben az élénkülés jelei láthatók, jegyei felismerhetőek, irányai egybe­esnek a népgazdasági célok­kal, ugyanakkor ezek még nem általánosán jellemzőek a gaz­daság egészére. — A Központi Bizottság üléséről elhangzott tájékozta­tó, a határozat és az 1986. évi munka eredményei alapján azt mondhatjuk — folytatta Lénárd László —, hogy volt értelme a felfokozott politikai akitivitásnak, hogy volt értel­me a szóban és írásban az irányító szervekhez eljuttatott jelzéseinknek. — A határozat okfeltáró' és felelősséget meghatározó ré­szei — melyek a mi felelős­ségünket is magukba foglal­ják —, valamint a feladat­meghatározásai az állami, a politikai irányítás és a vég­rehajtás minden szintjére, új lendületet adhatnak további munkánkhoz. Bár 1987-re me­rőben új feladatokat nem ja­vasolunk meghatározni a gaz-Az éves politikai munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a gazdasági előrehaladás szá­mottevően akadályozza, hogy a gazdálkodó szervezetek az élénkítést a központi szervek­től, azok pedig az élénkülést a gazdaságtól várták. Az egy­másra várás, ami olykor­­olykor már a kivárásba csa­pott át, nagyon sokba került az országnak. Ha reálisan akarunk véleményt formálni az így kialakult helyzetről, azt kell mondanunk, hogy a várakozás okai között vannak reális elemek. A gazdasági helyzet szorongató körülmé­nyei — az irányítás és a vég­rehajtás számára egyaránt — kényszerhelyzetet teremtet­tek. A Központi Bizottság ha­tározata kimozdítja álló hely­zetéből a folyamatot azzal, hogy politikai közelítéssel meghatározza a központi szer­vek tennivalóit is. Ebben a helyzetben a gazdaság egyet­len és lehetséges feladata nem lehet más, mint követni a példát, felzárkózni a megúju­lást célzó intézkedések mögé és meghatározni saját tenni­valóikat. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni azonban, hogy a saját feladatok meghatáro­zását és teljesítését ezek után már nem lehet központi felté­telekhez kötni. A gazdasági munkát segí­tő politikai tennivalók tehát az eddigiekkel azonos elvekre épülnek. Ennek megfelelően változatlanul az a felfogá­sunk, hogy n pártnak és szer­vezeteinek kiemelten kell ke­zelni a gazdasági folyamatok alakulását. A politikai mun­kában arra kell törekedni, hogy továbbra is megmarad­jon a cselekvő aktivitás. En­nek érdekében folytatni kell a közvetlen termelőhelyi ta­pasztalatok elemzését, a pár­beszédet közös dolgainkról Ennek során fordítsunk ki­emelt figyelmet a politika céljának megismertetésére, az e melletti bátor kiállásra. Lépjünk fel a meggyőzés ere­jével a téves nézetek ellen és ne hagyjunk kétséget a párt vezető szerepének megítélésé­ben. Végezetül a megyei pártbi­zottság titkára hangsúlyozta: teljesen nyilvánvaló az — és ez a folyamat jellegéből adó­dik —, hogy a politikai aka­rat és annak gyakorlati meg­valósítása között bizonyos idő­nek kell eltelnie, miközben az útkeresés is jellemzi. Ezért ha szükséges, továbbra is vállal­ni kell a politikai munkában az áthidaló szerepkört a gaz­daságpolitikai célok és a meg­valósítás folyamatainak segí­tésében, összhangjának bizto­sításában. De kizárólagosan nem korlátozódhat erre tevé­kenységünk, hanem éppen a megelőző jellegű pártmunka folyamatossága kívánja meg azt, hogy a párt vállaljon sze­repet a problémák feltárásá­ban, az elemzésben és a moz­­gólításbán a cselekvésre. Felszólalások a tartalmas vitában A megyei pártbizottság ál­tal tegnap tárgyalt napirend­hez tízen szóltak hozzá. Töb­ben beszéltek arról, hogyan szervezték a gazdaságpolitikai munkát, milyen új eszközöket és módszereket alkalmaztak, s milyen tapasztalatokat sze­reztek a végrehajtás során (Nagy Józsefné, a pártbizott­ság tagja, a szigetszentmikló­­si városi pártbizottság első titkára, Pálmai László, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Herczenik Gyula, a pb tagja, a gödöllői városi pártbizottság első titkára.) Va­lamennyien hangsúlyozták, hogy a Központi Bizottság ülését hagy várakozás előzte meg. Az emberek többsége értékeli a mostani határozat korábbinál kritikusabb hang­nemét, a párttagok többsége kész aktívan részt vállalni a megvalósításban. Többen arról is szóltak, hogy néhány esetben bizonyos fokú csalódottságot is ta­pasztaltak a KB állásfoglalá­sával kapcsolatban. Bizalmat­lanság is tapasztalható: va­jon az iránymutatást gyors és megfelelő intézkedések kö­vetik-e, az új szabályozók a kívánt mértékben ösztönöz­nek-e cselekvésre? (Dr. Ráto­­si Ernő, a pb tagja, a DKV vezérigazgatója, Fejérdi Győ­ző, a pb tagja, a kiskunlac­­házi Petőfi Tsz elnöke, Bab­osán József, a nagykátai vá­rosi jogú pártbizottság első titkára, dr. Bernáth Tibor, a Pest Megyei Kiszöv elnöke.) Egyetértésre talált az a vé­lemény, hogy a jelenlegi helyzet megítélésében józan­ságra, a tettekben pedig kö­vetkezetességre van szükség. A párttagoknak egységesen kell felsorakozniuk a Köz­ponti Bizottság határozata mögé, a partszerveknek és pártszervezeteknek meg kell ismertetniük és el keil fo­gadtatniuk az állásfoglalást a párttagokkal és párton kí­vüliekkel egyaránt, mozgósí­taniuk kell a cselekvésre. (Jámbor Miklós, a pb tagja, az SZMT elnöke.) A felszóla­ló azt is hangoztatta, hogy olyan sajátos feladatoknak is helyet kell kapniuk a politi­kai munkában, mint a mun­kaerőhelyzet megoldása, az alkoholizmus elleni küzde­lem. A Központi Bizottság hatá­rozatában nagyobb súllyal sze­repeltek a korábbiakhoz ké­pest a nehézségek okai között o szubjektív fogantatásúak — mutatott rá Göndics Zoltán, a pb tagja, a megyei oktatá­si igazgatóság igazgatója. Azt is aláhúzta, hogy számos prob­lémát nem lehet agitációval megoldani, bár a meggyőző munka gyengeségei is sokszor hozzájárulnak nehézségeink­hez. Meg kell találni a meg­felelő eszközöket, amivel ér­vényt tudunk szerezni a hatá­rozatoknak. Dr. Csehák Judit felszóla­lásában utalt arra, hogy a je­lenlegi nehéz feladatok meg­oldásának több feltétele van. Jelenleg a legfontosabb a hig­gadt helyzetmegítélés, a kö­rültekintő program és a bizal­mon alapuló egység az irá­nyítók és a végrehajtók kö­zött. Másként fogalmazva, az együttműködéshez kölcsönös jó szándék szükséges, csak így érhetjük el céljainkat. A továbbiakban szólt arról — a Központi Bizottság hatá­rozatának megyei visszhang­jához kapcsolódva —, hogy az emberek szélesebb körű de­mokráciát, több cselekvési szabadságot igényelnek, még­is gyakorta elvárják, hogy konkrétan írják le számukra, mit csináljanak. E magatar­táson nem csodálkozni kell, hanem, mint realitást, számí­tásba kell venni — hangoztat­ta. A jelenlegi irányítási rendszer lényegéből fakad, hogy az érdekeltség alakítá­sával kíván cselekvésre kész­tetni. Sok kérdésben az irá­nyítóknak és a végrehajtók­nak egyaránt fontos szerepe van, csak pontosan tudni kell, hogy kinek, mi — utalt pél­dául az alkoholizmus elleni eredményes harc feltételeire. Arról is szólt a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, hogy a reform eddig elsősorban a vál­lalatok szervezését, működését érintette. Világossá vált azon­ban, hogy szükség van a fel­ső irányítás intézményrend­szerének formálására is, s er­re elhatározás is született. Felhívta a figyelmet a továb­biakban a majdani szelektív fejlesztésben érintettek foko­zott felelősségére, hiszen a ne­kik juttatott pénzt valahon­nan elvették, joggal kérik te­hát számon, hogy azt hogyan hasznosították. Végezetül rá­mutatott, hogy a nehézségek­ből való kilábalás hosszú fo­lyamatnak látszik, ha reáli­san értékeljük mostani fej­lettségi szintünket. A gazda­ság mérsékelt fejlődését azon­ban a társadalom belső szer­kezetének átalakulása kíséri, s ez a változás mindenki szá­mára kézzelfoghatóan jelzi az előrehaladás pozitív irányát.

Next

/
Thumbnails
Contents