Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
3M 6 I'EY 1936. NOVEMBER 23., SZOMBAT 5 Isméi teha-üstával kopogtatnak Vácott A tét: pénz és bizalom Megszánták a tsz-t a munkavédelRiisek ft traktoros halálával kezdődött Üzemi baleseti jegyzőkönyv (részlet) : <é A baleset részletes, pontos leírása: 1986. 10. 13-án Józan József traktoros felvette a munkát a tsz , II. tellenészeű telepén. Túri József Zoltán telepvezető Ismertette vele az aznapi teendőket. Telepen belüli gépi takarmányozási munkák ellátásával bízta meg, RITZ— 50-es traktorral. Azon a traktoron, amellyel Józan Józsefnek ezt a munkafolyamatot el kellett végeznie, sem fülke, sem borulás védő nem volt. Az indokolta a fülke és a borulásvédő leszerelését, hogy csak azok nélkül fért be a traktor az istállóba. Józan József nem sokkal azután — engedély nélkül — a traktorral elhagyta a telep területét, a körülbelül 4 kilométerre lévő Koeséri útra hajtott. Itt hetven liter gázolajat tankolt gépébe. Ezután lakására hajtott, 8 óra körül ért haza. Felesége állítása szerint a traktoron javított valamit, mert a sebességek összekeveredtek. A gépen a javítás körülbelül 10 percig tartott. Ezután Józan Józsefné kerékpárjával a boltba, Józan József pedig traktorával a II. tehenészeti telepre indult. Egyszerre indultak el otthonról és útjuk egy irányba vezetett. Józan József eddig még ki nem derített okok miatt lakásától körülbelül 40- 50 méter távolságra az út mellett húzódó, körülbelül 2,5-3 méter mély árokba hajtott, a traktor felbórult és Józan Józsefet halálra nyomta. Megjegyzés: Józan József traktoros a telepet Indokolatlanul hagyta el, mert Túri Zoltán telepvezető erre őt nem utasította. Nem kellett volna átmennie megtankolni a Koeséri útra, ugyanis a telepen dolgozó traktorosok számára az üzemanyag biztosítva volt a telep területén belül... és, mert az MTZ—50-es traktor 110 literes üzemanyagtartályában 40 liter még volt... Ha nem tesz indokolatlan kitérőt, a baleset nem következett volna be. VAJON, MIÉRT éppen a városok többségében nem sikerült bevezetni a településfejlesztési hozzájárulást? Lehetséges volna, hogy több tu-1 catnyi városi 'tanácsi testület — szerte az országban — ilyen rosszul mérté volna fel a közösség igényeit? Vagy ennyire nehéz olyan jó célokat találni, amelyekért egy emberiként áll sorompóba a-lakosság? Vác vezetői — Weisz György tanácselnök, Ritecz György, a helyettese és dr. Monori Balázs vb-titkár — is sokat töprengtek ezen. Mert tavaly a jól előkészített, több célt is megjelölő teho-kampány ellenére a szavazók alig negyvenöt százaléka mondott igent. Talán a pénz — évi 800 forint — lehetett Volna kevesebb, hiszen a választás erre is megadatott, ám ez akkoriban valahogy nem tudatosult az emberekben. A választható célok mindegyike a váciak nagy többségét érinti. Így a szilárd burkolatú utak építése, 'az általános iskolai tanteremáüomány bővítése, egy középiskolai' sportcsarnok és a vasúti aluljáró. A teho összegével támogatva elkészülhetett volna egy új ravatalozó, és megfelelő méretű piac, az úgynevezett vörös házban. — Véleményük szerint a tavalyi teho-kampány során vőlt-e olyan döntés, amely mai szemmel nézve hibás. Konkrétan arra gondolok, hogy sokaknak a munkák elvükön kellett szavazni, amit némelyek pressziónak éreztek. — Ma már tudjuk, hiba volt — mondja Ritecz György —, még akkor is, ha logikus döntésnek látszott, hiszen lényegesen könnyebb — a szervezés szempontjából — munkahelyükön, csoportosan megkeresni az embereket, mint egyenként a lakásukon. Lehet, hogy néhány ember fejében megfordult a gondolat: valamiféle finom kényszer ez. Sokan abban kételkedtek, hogy a kliÁTÉtonkahelyen sasváZó, házaspárok válaszai az összesítésnél egynek számítanak, holott másként nem is lehetett volna. A SZAVAZÁS eredményét bárki ellenőrizheti — veszi át a szót dr. Monori Balázs —, de egyetlen állampolgár sem kopogtatott nálunk, igaz, a dolog természeténél fogva, minthogy nem kapta meg a teho a bevezetéshez szükséges többséget, ennek nem is volt jelentősége. Ám, az sajnos igen súlyos következtetések levonására ad módot, amiről tanácstagjaink számoltak be. A váciak ugyanis meglepődtek, amiért nyilvánosságra hoztuk a teho kudarcát. Sokan a szavazásnak is úgy indultak neki: mindegy mit mondok, úgyis keresztül erőltetik a dolgot. — A baj valahol ott van. hogy egyre inkább vezetők ős vezetettek állnak egymással szemben. — jegyzi meg keserűen a tanácselnök. — Az állampolgár úgy érzi. hogy a tanács nem népképviseleti szerv, hanem hivatal, amely időnként zaklatja: és még a pénzét is kéri, célokra, amelyek a tanácsra tartoznának. — Márpedig, akik egymással szemben állna!;, nehezen tudnak egy irányban elindulni. Mindebből úgy tűnik, a bizalommal van baj Vácott. Ebben a helyzetben, vajon a legjobb döntés a teho-szervezés megismétlése volt? Mi történt volna, ha a tervidőszakban csaknem négymilliárddal gazdálkodó tanács lemond a sok munkával, idegeskedéssel járói, s alig tizenkétmillióval kecsegtető bevételről? — A teho összege valóban nem nagy tétel, de semmiképpen nem elhanyagolható — mondja Weisz György. — Ám ez a dolognak csak az egyik oldala. A másik, hogy tavaly nyitva maradt a kérdés. Ezt le kell zárnunk. Dönthetett volna a tanácstestület a teho elvetése mellett is, de véleményem szerint újra meg kell próbálni. Meggyőződésem, hogy Vácnak szüksége van erre a pénzre, és arra a politikai tőkére is, amelyet a teho .céljainak elfogadása jelentene. — Az új célok lényege, hogy megmaradtak ugyan a kissé módosított központi tervek (a vörös házból bevásárlóközpont, a régi lovardából pedig nem sportcsarnok, hanem középiskolai tornacsarnok lesz), de, a legnagyobb változás, hogy a tanácstagi körzetek lakói dönthetnek arról, a közös célokat tamogatják-e, vagy helyben, saját környezetük gyarapítására költik a teho bevételét. A döntés célja nyilvánvaló, de nem félő, hogy {a pénz így elforgácsolódik? ELAPRÓZÓDIK, íz igaz. De, ha abból a kilencvenezer forintból társadalmi munkában játszótér épül egy választókerületben, az mindenkinek jó — mondja dr. Monori Balázs, — Vagy készülhet járda, csapadékvíz-elvezető is. Még az sem lehetetlen,1 hogy fűmagot, díszcserjéket vásárol belőle egy utca, mert már csak erre van szükségük, s az összeg másik felét átadják a tanácsnak, a központi célokra. A lényeg; hogy érezzék az emberek, jó dolgokhoz adták a pénzt. — A szeptember 30-i tanácsülés annak ellenére döntött az újabb teho-szervezés mellett, hogy néhány tanácstag kétkedését fejezte ki. több dologban. Például, hogy a közműfejlesztési hozzájárulást fizetők nem fogják a kért ötvenszázalékos összeget sem megszavazni, hogy az idén bevezetett két új adó, az üdülői és a nem lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő miatt — mert megtehetik — nemet mondanak a tékára, Logikus, de talán az érintettek ellenérzésével találkozhat, hogy csak azokat szándékoznak újraszavaztatni, akik nemmel voksoltak. Ráadásul, többen attól tartanak, hogy az eleve mentességet él: vező nyugdíjasok szavazatai eldönthetik az ügyet. Vagyis, minden kétkedés ellenére a teho újraszervezése mellett döntöttek úiég azok is, akik l-múrioUíkijelenteitek, T\agy választókerületükben lehetetlen lesz eredményt elérni. — Véleményem szerint, aki tavaly támogatta a tehót, így van vele az idén is, hiszen a célok nem változtak, sőt bővültek a helyi felhasználás lehetőségével. A nyugdíjasok szavazatairól pedig annyit: nagyon sok mentességet élvező jelentette ki: vállalja a napi két fo'rint tizennyolc fillér kiadását a városért. Talán eretnek a véleményem ; — mondja ' Weisz György —, de miért ne szavazhatna igennel a kisnyugdíjas, ha egyetért a teho céljaival, azzal, hogy fizessék azok. akiknek nagyobb a jövedelmük? Ebben a hónapban Vácott ismét több ezer lakásba kopogtattak. illetve kopogtatnak be a teho szervezői. BIZONYOS, hogy a támogatást váró beruházások javarésze elkészül a lakossági forintok nélkül is, ebben a tervidőszakban. esetleg a következő elején. Ügy tűnik, hogy ebben a szavazásban nem is a pénz a legfontosabb tényező, amire a város vezetőinek szüksége van ... Tűvé tettek minden zugot Meghalt egy ember, 37 évesen. A házban, amelytől alig néhány méterre ma már csak' az árakban letarolt nád árulkodik a balesetről, két iskolás fia, felesége hiába várja már. A vizsgálat még nem tisztázott minden részletet, nem lehet tudni, hogy józan volt-e Józan József, amikor a traktorral az árokba borult, s így azt sem, ki a vétkes ebben az ügyben. Ám egy másik vizsgálat már befejeződött. Ehhez magyarázatul annyit, hogy idén az év első felében Pest megye mezőgazdasági üzemeiben nyolc halálos baleset volt, hárommal több, mint egy évvel korábban azonos idő alatt. Ezért a Pest Megyei Munkavédelmi Felügyelőségen úgy döntöttek; ahol ilyen eset fordul elő, azonnal átfogó munkavédelmi ellenőrzést tartanak. így történt ez a törteli Dózsa Tszben Is. Négy munkavédelmi felügyelő két héten át tűvé tette a szövetkezet minden zúgát. Az asztal egyik, ..oldalán a szövetkezet vezetőgárdája ül, a másikon a munkavédelem szakemberei. Az utóbbiak közül Varjasi János beszél. Így kezdi: — Itt, a szövetkezetben, tavaly 14 üzemi baleset volt, egy csonkulással járt. A vonzatúk 602 táppénzes nap, annyi, mintha két és fél ember egyáltalán nem dolgozott volna, a termeléskiesésben pedig 1 millió forintot jelent. Nem iá szólva a gyógykezelési költségekről ... Azután .másfél órán át mást ,se hallani, mint — mert a jót most nem érdemes szóvá tenni, az úgy van jól, ahogy van — a hibák listáját, s a tanácsokat, kiküszöbölésükre. Rókslssen a kombájnon Nincs itt hely a részletes felsorolásra. Csupán ízelítőt adhatunk: elavult, hiányos a rhunkavédelmi szabályzat, s nem megfelelő az ellenőrzés. Ez utóbbit példázza, hogy a halálos baleset után is találtak a-felügyelők a munkahelyen ittas dolgozókat. Hiányos á gépek egy részének technológiai dokurpentáeiója, akár 4 karbanfaftd^é, tisztázatlav.ok,. a vezetői munkavédelmi feladatok. Ami a személyi védőeszközök használatát illeti, általános volt, hogy vadonatúj felszerelést vettek elő a dolgozók a fiókból... S még a tények: a felügyelők öt dolgozót eltiltottak a munkától — négyet, mart hiányzott a védőeszközük, egyet, mert elmulasztotta az előzetes orvosi alkálmassági vizsgálatot. A szövetkezetben 14 gép leállítására került sor, a különféle védőburkolatok hiánya, érintésvédelmi hibák miatt. Kilencen kaptak helyszíni bírságot, összesen 5400 forintnyit. Az (energetikus , az érintésvédelmi hibákért, az emelőgép-ügyintéző az emelőgép körüli szabálytalanságokért, _egy épitésvezető és a helyettese a betonkeverő elektromos szekrényének nyitva találása miatt, a sertéstelep műszaki vezetője,’ mert a szippantóról hiányzott a kardánvédő burkolat, s két kombájnos azért, mert a vadászok a mozgó gép tetején állva lőttek rókát... A halálos baleset kapcsán a szövetkezet elnökhelyettese azért fizet 7 ezer forintos bírságot, mert nem gondoskodott a balesetmentes munkához megfelelő körülményekről, az állattenyésztési főágazatvezető 6 ezer forintot fizet, amiért nem gondoskodott a gépek védőfelszereléssel való ellátásáról, s a telepvezető 5 ezret, mert nem intézkedett az észlelt munkavédelmi hiányosság azonnali megszüntetésére. Alig rosszabb... A szövetkezet vezetői figyelmesen hallgatják, s ellenvetés nélkül veszik tudomásul a vizsgálat megállapításait, a nem éppen felemelő „eredményt”. Utána hármukkal beszélgetünk. Radácsjj Tibor, a termelőszövetkezet munkavédelmi vezetője: — Alig egy éve ez a munkám. s higgye fel, a baleset óta nem volt egy nyugodt percem. Pedig a'korábbi években kétszer annyi baleset volt a tsz-ben. mint • tavaly. Ahhoz, hogy itt minden rendben legyen, talán 100 milliónál is többet kellene költeni. Meg többet változtatni a szemléleten, a felkészültségen. Nekem is sokat keil még tanulnom. s a vezetők jó része újból le kell, hogy tegye a munkavédelmi vizsgát. Nagy István, a szarvasmarha- és juhtenyésztési főágazat vezetője: — Hogy ki adott utasítást a fülke és .a védőkeret leszerelésére? Nézze, nekem kell vállalnom a felelősséget, bár nem ilyen egyszerű ja dolog. Régen csak védőkeret nélküli traktorokkal dolgoztunk a telepen, az új típusú gépek azonban már olyanok, hogy a fülkén belül van a bukásgát-, ló. Nem vblt más választás, le kellett szerelni, hogy beférjen az istállókapun. Most? Egy Zetor traktort használunk helyette, átalakítva. Az egyik traktorosunk az eset után rájött, hogy azt alacsonyabbra is lehet állítani, s csak a külső lemezburkolatot kell áthegeszteni a fülke tetején. Nem lett volna szabad Józant a traktorra engedni. Idén volt elvonókúrán, s csak helyettesítőként, havi 4—5 napon ülhetett a gépre. Fazekas Sándor,v a törteli Dózsa Tsz elnöke: — Tavaly a szövetkezetben Mőza Katalin Alapvető a pontosság. Geotrőn Ipari Kisszövetkezetben. Képünkön Báli Éva és Ferenczi Mihály. jAz ő feladatuk a végső bemérés, hiszen e termék alapvető Követelménye a pontosság. (Vimola Károly felvétele). ezren 357 millió forintos értéket termeltek, a haszon 21,5 millió volt. Munkavédelemre? Ötmilliót költöttünk. S ugyanakkor mindén korszerűsítés egyben jobb munkavédelmi feltételeket teremt. S, hogy sok-e ez az ötmillió, vagy kevés? Ennyi jutott. A munkavédelem nem csak pénz kérdése. Oktatni, nevelni is kell az embereket, s tán szükséges \a nagyobb szigor. Megkérdeztük végül Röss Istvánt, a Pest Megyei Munkavédelmi Felügyelőség vezetőhelyettesét : — A vizsgálat alapján a törteli Dózsa Tsz munkavédelmi helyzete elfogadható? — Alig rosszabb itt a helyzet, mint a többi szövetkezetben. Átlagos... A KNEB megvizsgálta Pénteken ülést. tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, megvitatta és elfogadta jövő évi ellenőrzési tervét, s úgy döntött, hogy azt jóváhagyásra a kormány elé terjesztik. A testület ezután egyéb ügyeket tárgyalt meg. A Közlekedési Minisztérium illetékes főosztályának felkérésére a népi ellenőrök vizsgálatot tartottak a Volán 1. sz. Vállalatnál kiselejtezett s a törteli Dózsa Tsz által megvásárolt és értékesített tehergépjárművek ügyében. Megállapították, hogy a kereskedelmi tevékenység során egyik fél sem tartja be az érvényes előírásokat. A gépjárműveket a ténylegesnél jóval rosszabbnak, emasználtabbnak tüntetik fel; az árakat irreálisan alacsonyan állapitják meg. A vizsgálat eredményei alapján a népi ellenőrzés intézkedéseket kezdeményezett. Vasvári G. Pál ■BTATÉnííRE—d FELSŐBB FOKON ® A Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi bizottsága a közvetlen demokrácia intézményeinek fejlesztéséről, a helyi népszavazások rendszeréről tár-* gyalt. © A Gépipari Tudományos Egyesület vitaülésen tekintette át a vállalati belső ellenőrzés időszerű feladatait. © Kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hatvanéves az Erdélyi Helikoh címmel.' ® A liét híre az is, hogy Budapest fogadta a nemzet-, közi felnőttoktatási konferencia résztvevőit. Közhelynek . közhely, csak éppen nagyon igaz: valamit holtáig tanul mindenki, de persze kérdés, mi ez a valami? Meglehet, éppen az, miként lehet elkerülni a tanulást, az okulást, a világra szó.10. ■ ismeretek gyarapítását... S még előbb, tudni kellene, kinek-kinek mit szükséges tanulnia felnőtt korban, akkor, amikor már — a közhiedelem szerint — kinőtt az iskolapadból? Ma nagy viták zajlanak erről, hiszen — új szelek fuvallata még, de bizonyos, lesz /belőle sodró erejű légáramlás is — kiderült, nemhogy a szellemi foglalkozásoknál, de a fizikai szakmák többségénél úgyszintén, korántsem egy életre szól az iskolai végbizonyítvány, a diákként szerzett tudás. Csippentsünk a múlt izeiből. Például egy felsorolásból, mely így hangzik: „...tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, académiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók.’’ A felsorolás lelőhelye az 1848. évi V. törvénycikk, mely a választójogot szabályozva ezen a módon tüntette fel, kiket kell értelmiségieknek tekinteni. S íjra? Nyomdai sorok milyen regimentje kellene a listához, melyen a logopédus éppúgy szerepelne, mint a biokémikus, holott e lista is valóban csak csipetnyi lenne abból, miként változott a társadalom tudásszintje, a legegyszerűbb (nek látszó) szakmától az űrhajókon történő kristálynövesztés matematikai modelljének kidolgozójáig..,?! Nehéz felnőttként tanulni? A kérdés szónoki. S nem azért nehéz, mert kevésbé vagyunk fogékonyak, mint fiatalabb korunkban, hanem mert ezer dolog, teendő, kötelesség terhel bennünket, munkahelyen, közéletben, otthon egyaránt: Seregnyi tehát az indok arra, miért nem tudunk, nem akarunk tanulni, ám semmivel sem kisebb sereg azoké az okoké, követelményeké, amelyeket a változó világ, a másfajta környezet támaszt velünk szemben, s amelyek azt tudatják, tanulni kell. Kellene. Furcsa ugyanis, hogy míg a megyében csillapítatlanul nagy a kereslet — például — a fizikai szakmák művelőinek többsége iránt, egyetlen év alatt csupán 395 olyan felnőtt akadt, aki vállalta a munka melletti tanulást és eredményes szakmunkásvizsgát tett. Érzékeltetendő a szám csekélységét, leírjuk, velük párhuzamosan 2749 fiú és leány szakmunkástanuló jutott át a végső próbán, s kapott okleve-f let. S különösen kicsiny ez a szám akkor, ha azt is tudjuk, hogy a megye termelőágazataiban — erős szóródással területenként — a foglalkoztatottak harminc-hatvan százalékának 1) nincsen szakképzettsége, azaz betanított- és segédmunkás, illetve szakismeret nélküli ügyviteli dolgozó. Valamivel vigasztalóbbnak látszik a kép, ha a felnőttoktatásnak a diplomát adó területét vesszük szemügyre, hiszen a megye két felsőfokú intézményében egy évtized al'att háromszorosára nőtt a levelező tagozatos hallgatók száma. Csak éppen tudni illik — s ez persze nem baj, ám a reális értékeléshez kötődik —, hogy ezeknek a felnőtteknek a többsége, betöltött munkaköre miatt látogatja a tudás házát; záros határidőn belül diplomát kell szereznie. S még, inkább közelítünk a realitásokhoz, ha azt is ismereteink közé soroljuk, hogy a megyében a legutóbbi évtizedben — az idén befejezett tanévig — felére csökkent a középiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma és szembetűnően kisebbedik táborukban a férfiak csoportja. A látszat ellenére égető szükség mutatkozik — a gazdasági-társadalmi élet minden területén — a képzettebb, a nagyobb tudású emberre, azaz a felnőttoktatás felsőbb fokára. Ennek az oktatásnak — és nem kevésbé a felnőttnevelésnek — mind formáit, mind tartalmát gazdagítani lehet. A tudás, az ismeret értékjellegét, tőkeberuházás szerepét kell erősíteni a köztudatban, nem elsősorban határozatokkal és szavakkal, hanem az értékrend torzulásainak viszszaszorításával, az egészséges viszonyok kibontakoztatásával. Messziről, majdnem két és fél ezer esztendő távolából szól az üzenet, mégis meg kell hallani. így hangzik: „...az állam az emberek nevelője, s a helyesen berendezett állam derék embereket, ellentéte viszont hitványakat nevel,” A mű, ^ahonnét a citátum való, az Állam. S a szerző a bölcsek bölcse, aki valódi neve — Arisztoklész — helyett a jelképpé emelt jelzőből képzett névén — platüsz . annyi, mint széles —, látóhatára tágassága okán lett Platón néven örök kincse az. émberi kultúrának. Mészáros Ottó
