Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

3M 6 I'EY 1936. NOVEMBER 23., SZOMBAT 5 Isméi teha-üstával kopogtatnak Vácott A tét: pénz és bizalom Megszánták a tsz-t a munkavédelRiisek ft traktoros halálával kezdődött Üzemi baleseti jegyzőkönyv (részlet) : <é A baleset részletes, pontos leírása: 1986. 10. 13-án Józan József traktoros felvette a munkát a tsz , II. tellenészeű telepén. Túri Jó­zsef Zoltán telepvezető Ismertette vele az aznapi teendőket. Telepen belüli gépi takarmányozási munkák ellátásával bízta meg, RITZ— 50-es traktorral. Azon a traktoron, amellyel Józan Józsefnek ezt a munkafolyamatot el kellett végeznie, sem fülke, sem borulás védő nem volt. Az indokolta a fülke és a borulásvédő leszerelését, hogy csak azok nélkül fért be a traktor az istállóba. Józan József nem sokkal azután — engedély nélkül — a traktorral elhagyta a telep területét, a körülbelül 4 kilométerre lévő Koeséri útra hajtott. Itt hetven liter gázolajat tankolt gépébe. Ezután lakására hajtott, 8 óra körül ért haza. Felesége állítása szerint a traktoron javított vala­mit, mert a sebességek összekeveredtek. A gépen a javítás körül­belül 10 percig tartott. Ezután Józan Józsefné kerékpárjával a bolt­ba, Józan József pedig traktorával a II. tehenészeti telepre indult. Egyszerre indultak el otthonról és útjuk egy irányba vezetett. Józan József eddig még ki nem derített okok miatt lakásától körülbelül 40- 50 méter távolságra az út mellett húzódó, körülbelül 2,5-3 méter mély árokba hajtott, a traktor felbórult és Józan Józsefet halálra nyomta. Megjegyzés: Józan József traktoros a telepet Indokolatlanul hagyta el, mert Túri Zoltán telepvezető erre őt nem utasította. Nem kellett volna átmennie megtankolni a Koeséri útra, ugyanis a tele­pen dolgozó traktorosok számára az üzemanyag biztosítva volt a te­lep területén belül... és, mert az MTZ—50-es traktor 110 literes üzemanyagtartályában 40 liter még volt... Ha nem tesz indokolat­lan kitérőt, a baleset nem következett volna be. VAJON, MIÉRT éppen a városok többségében nem si­került bevezetni a település­­fejlesztési hozzájárulást? Le­hetséges volna, hogy több tu-1 catnyi városi 'tanácsi testület — szerte az országban — ilyen rosszul mérté volna fel a kö­zösség igényeit? Vagy ennyire nehéz olyan jó célokat talál­ni, amelyekért egy emberiként áll sorompóba a-lakosság? Vác vezetői — Weisz György tanácselnök, Ritecz György, a helyettese és dr. Monori Ba­lázs vb-titkár — is sokat töp­rengtek ezen. Mert tavaly a jól előkészített, több célt is megjelölő teho-kampány elle­nére a szavazók alig negyven­öt százaléka mondott igent. Talán a pénz — évi 800 forint — lehetett Volna kevesebb, hiszen a választás erre is meg­adatott, ám ez akkoriban va­lahogy nem tudatosult az em­berekben. A választható célok mindegyike a váciak nagy többségét érinti. Így a szilárd burkolatú utak építése, 'az ál­talános iskolai tanteremáüo­­mány bővítése, egy középisko­lai' sportcsarnok és a vasúti aluljáró. A teho összegével tá­mogatva elkészülhetett volna egy új ravatalozó, és megfe­lelő méretű piac, az úgyneve­zett vörös házban. — Véleményük szerint a ta­valyi teho-kampány során vőlt-e olyan döntés, amely mai szemmel nézve hibás. Konkrétan arra gondolok, hogy sokaknak a munkák elvü­kön kellett szavazni, amit né­melyek pressziónak éreztek. — Ma már tudjuk, hiba volt — mondja Ritecz György —, még akkor is, ha logikus döntésnek látszott, hiszen lé­nyegesen könnyebb — a szer­vezés szempontjából — mun­kahelyükön, csoportosan meg­keresni az embereket, mint egyenként a lakásukon. Lehet, hogy néhány ember fejében megfordult a gondolat: vala­miféle finom kényszer ez. So­kan abban kételkedtek, hogy a kliÁTÉtonkahelyen sasváZó, házaspárok válaszai az össze­sítésnél egynek számítanak, holott másként nem is lehetett volna. A SZAVAZÁS eredményét bárki ellenőrizheti — veszi át a szót dr. Monori Balázs —, de egyetlen állampolgár sem kopogtatott nálunk, igaz, a do­log természeténél fogva, mint­hogy nem kapta meg a teho a bevezetéshez szükséges több­séget, ennek nem is volt je­lentősége. Ám, az sajnos igen súlyos következtetések levoná­sára ad módot, amiről tanács­tagjaink számoltak be. A vá­ciak ugyanis meglepődtek, amiért nyilvánosságra hoztuk a teho kudarcát. Sokan a sza­vazásnak is úgy indultak ne­ki: mindegy mit mondok, úgyis keresztül erőltetik a dolgot. — A baj valahol ott van. hogy egyre inkább vezetők ős vezetettek állnak egymással szemben. — jegyzi meg kese­rűen a tanácselnök. — Az ál­lampolgár úgy érzi. hogy a ta­nács nem népképviseleti szerv, hanem hivatal, amely időn­ként zaklatja: és még a pénzét is kéri, célokra, amelyek a ta­nácsra tartoznának. — Márpedig, akik egymás­sal szemben állna!;, nehezen tudnak egy irányban elindul­ni. Mindebből úgy tűnik, a bi­zalommal van baj Vácott. Eb­ben a helyzetben, vajon a leg­jobb döntés a teho-szervezés megismétlése volt? Mi történt volna, ha a tervidőszakban csaknem négymilliárddal gaz­dálkodó tanács lemond a sok munkával, idegeskedéssel já­rói, s alig tizenkétmillióval kecsegtető bevételről? — A teho összege valóban nem nagy tétel, de semmikép­pen nem elhanyagolható — mondja Weisz György. — Ám ez a dolognak csak az egyik oldala. A másik, hogy tavaly nyitva maradt a kérdés. Ezt le kell zárnunk. Dönthetett volna a tanácstestület a teho elvetése mellett is, de vélemé­nyem szerint újra meg kell próbálni. Meggyőződésem, hogy Vácnak szüksége van er­re a pénzre, és arra a politi­kai tőkére is, amelyet a teho .céljainak elfogadása jelentene. — Az új célok lényege, hogy megmaradtak ugyan a kissé módosított központi ter­vek (a vörös házból bevásárló­­központ, a régi lovardából pe­dig nem sportcsarnok, hanem középiskolai tornacsarnok lesz), de, a legnagyobb válto­zás, hogy a tanácstagi körze­tek lakói dönthetnek arról, a közös célokat tamogatják-e, vagy helyben, saját környeze­tük gyarapítására költik a te­ho bevételét. A döntés célja nyilvánvaló, de nem félő, hogy {a pénz így elforgácsolódik? ELAPRÓZÓDIK, íz igaz. De, ha abból a kilencvenezer forintból társadalmi munká­ban játszótér épül egy válasz­tókerületben, az mindenkinek jó — mondja dr. Monori Ba­lázs, — Vagy készülhet jár­da, csapadékvíz-elvezető is. Még az sem lehetetlen,1 hogy fűmagot, díszcserjéket vásárol belőle egy utca, mert már csak erre van szükségük, s az összeg másik felét átadják a tanácsnak, a központi célokra. A lényeg; hogy érezzék az em­berek, jó dolgokhoz adták a pénzt. — A szeptember 30-i ta­nácsülés annak ellenére dön­tött az újabb teho-szervezés mellett, hogy néhány tanács­tag kétkedését fejezte ki. több dologban. Például, hogy a közműfejlesztési hozzájárulást fizetők nem fogják a kért öt­venszázalékos összeget sem megszavazni, hogy az idén bevezetett két új adó, az üdü­lői és a nem lakás céljára szolgáló építmények után fize­tendő miatt — mert megtehe­tik — nemet mondanak a té­kára, Logikus, de talán az érintettek ellenérzésével ta­lálkozhat, hogy csak azokat szándékoznak újraszavaztatni, akik nemmel voksoltak. Rá­adásul, többen attól tartanak, hogy az eleve mentességet él­: vező nyugdíjasok szavazatai eldönthetik az ügyet. Vagyis, minden kétkedés ellenére a teho újraszervezése mellett döntöttek úiég azok is, akik l-múrioUíkijelenteitek, T\agy vá­lasztókerületükben lehetetlen lesz eredményt elérni. — Véleményem szerint, aki tavaly támogatta a tehót, így van vele az idén is, hiszen a célok nem változtak, sőt bő­vültek a helyi felhasználás le­hetőségével. A nyugdíjasok szavazatairól pedig annyit: nagyon sok mentességet élve­ző jelentette ki: vállalja a na­pi két fo'rint tizennyolc fillér kiadását a városért. Talán eretnek a véleményem ; — mondja ' Weisz György —, de miért ne szavazhatna igennel a kisnyugdíjas, ha egyetért a teho céljaival, azzal, hogy fi­zessék azok. akiknek nagyobb a jövedelmük? Ebben a hónapban Vácott ismét több ezer lakásba kopog­tattak. illetve kopogtatnak be a teho szervezői. BIZONYOS, hogy a támoga­tást váró beruházások java­része elkészül a lakossági fo­rintok nélkül is, ebben a terv­időszakban. esetleg a követke­ző elején. Ügy tűnik, hogy eb­ben a szavazásban nem is a pénz a legfontosabb tényező, amire a város vezetőinek szüksége van ... Tűvé tettek minden zugot Meghalt egy ember, 37 éve­sen. A házban, amelytől alig néhány méterre ma már csak' az árakban letarolt nád árul­kodik a balesetről, két isko­lás fia, felesége hiába várja már. A vizsgálat még nem tisztá­zott minden részletet, nem le­het tudni, hogy józan volt-e Józan József, amikor a trak­torral az árokba borult, s így azt sem, ki a vétkes ebben az ügyben. Ám egy másik vizsgálat már befejeződött. Ehhez magyará­zatul annyit, hogy idén az év első felében Pest megye me­zőgazdasági üzemeiben nyolc halálos baleset volt, három­mal több, mint egy évvel ko­rábban azonos idő alatt. Ezért a Pest Megyei Munkavédelmi Felügyelőségen úgy döntöttek; ahol ilyen eset fordul elő, azonnal átfogó munkavédelmi ellenőrzést tartanak. így tör­tént ez a törteli Dózsa Tsz­­ben Is. Négy munkavédelmi felügyelő két héten át tűvé tette a szövetkezet minden zú­­gát. Az asztal egyik, ..oldalán a szövetkezet vezetőgárdája ül, a másikon a munkavédelem szakemberei. Az utóbbiak kö­zül Varjasi János beszél. Így kezdi: — Itt, a szövetkezetben, ta­valy 14 üzemi baleset volt, egy csonkulással járt. A vonzatúk 602 táppénzes nap, annyi, mintha két és fél ember egyáltalán nem dolgozott vol­na, a termeléskiesésben pedig 1 millió forintot jelent. Nem iá szólva a gyógykezelési költ­ségekről ... Azután .másfél órán át mást ,se hallani, mint — mert a jót most nem érdemes szóvá ten­ni, az úgy van jól, ahogy van — a hibák listáját, s a taná­csokat, kiküszöbölésükre. Rókslssen a kombájnon Nincs itt hely a részletes felsorolásra. Csupán ízelítőt adhatunk: elavult, hiányos a rhunkavédelmi szabályzat, s nem megfelelő az ellenőrzés. Ez utóbbit példázza, hogy a halálos baleset után is talál­tak a-felügyelők a munkahe­lyen ittas dolgozókat. Hiányos á gépek egy részének techno­lógiai dokurpentáeiója, akár 4 karbanfaftd^é, tisztázatlav.ok,. a vezetői munkavédelmi fel­adatok. Ami a személyi védő­eszközök használatát illeti, ál­talános volt, hogy vadonatúj felszerelést vettek elő a dolgo­zók a fiókból... S még a tények: a felügye­lők öt dolgozót eltiltottak a munkától — négyet, mart hiányzott a védőeszközük, egyet, mert elmulasztotta az előzetes orvosi alkálmassági vizsgálatot. A szövetkezetben 14 gép leállítására került sor, a különféle védőburkolatok hiánya, érintésvédelmi hibák miatt. Kilencen kaptak helyszíni bírságot, összesen 5400 forint­nyit. Az (energetikus , az érin­tésvédelmi hibákért, az eme­lőgép-ügyintéző az emelőgép körüli szabálytalanságokért, _egy épitésvezető és a helyet­tese a betonkeverő elektromos szekrényének nyitva találása miatt, a sertéstelep műszaki vezetője,’ mert a szippantóról hiányzott a kardánvédő bur­kolat, s két kombájnos azért, mert a vadászok a mozgó gép tetején állva lőttek rókát... A halálos baleset kapcsán a szövetkezet elnökhelyettese azért fizet 7 ezer forintos bír­ságot, mert nem gondoskodott a balesetmentes munkához megfelelő körülményekről, az állattenyésztési főágazatvezető 6 ezer forintot fizet, amiért nem gondoskodott a gépek védőfelszereléssel való ellátá­sáról, s a telepvezető 5 ezret, mert nem intézkedett az ész­lelt munkavédelmi hiányosság azonnali megszüntetésére. Alig rosszabb... A szövetkezet vezetői fi­gyelmesen hallgatják, s ellen­vetés nélkül veszik tudomásul a vizsgálat megállapításait, a nem éppen felemelő „ered­ményt”. Utána hármukkal be­szélgetünk. Radácsjj Tibor, a termelő­­szövetkezet munkavédelmi ve­zetője: — Alig egy éve ez a mun­kám. s higgye fel, a baleset óta nem volt egy nyugodt percem. Pedig a'korábbi években két­szer annyi baleset volt a tsz-ben. mint • tavaly. Ahhoz, hogy itt minden rend­ben legyen, talán 100 mil­liónál is többet kellene költe­ni. Meg többet változtatni a szemléleten, a felkészültségen. Nekem is sokat keil még ta­nulnom. s a vezetők jó része újból le kell, hogy tegye a munkavédelmi vizsgát. Nagy István, a szarvasmar­ha- és juhtenyésztési főágazat vezetője: — Hogy ki adott utasítást a fülke és .a védőkeret leszerelé­sére? Nézze, nekem kell vál­lalnom a felelősséget, bár nem ilyen egyszerű ja dolog. Régen csak védőkeret nélküli traktorokkal dolgoztunk a te­lepen, az új típusú gépek azonban már olyanok, hogy a fülkén belül van a bukásgát-, ló. Nem vblt más választás, le kellett szerelni, hogy be­férjen az istállókapun. Most? Egy Zetor traktort használunk helyette, átalakítva. Az egyik traktorosunk az eset után rá­jött, hogy azt alacsonyabbra is lehet állítani, s csak a kül­ső lemezburkolatot kell áthe­­geszteni a fülke tetején. Nem lett volna szabad Józant a traktorra engedni. Idén volt elvonókúrán, s csak helyette­sítőként, havi 4—5 napon ül­hetett a gépre. Fazekas Sándor,v a törteli Dózsa Tsz elnöke: — Tavaly a szövetkezetben Mőza Katalin Alapvető a pontosság. Geotrőn Ipari Kisszövetkezetben. Képünkön Báli Éva és Fe­­renczi Mihály. jAz ő feladatuk a végső bemérés, hiszen e ter­mék alapvető Követelménye a pontosság. (Vimola Károly fel­vétele). ezren 357 millió forintos érté­ket termeltek, a haszon 21,5 millió volt. Munkavédelemre? Ötmilliót költöttünk. S ugyan­akkor mindén korszerűsítés egyben jobb munkavédelmi feltételeket teremt. S, hogy sok-e ez az ötmillió, vagy ke­vés? Ennyi jutott. A munka­­védelem nem csak pénz kér­dése. Oktatni, nevelni is kell az embereket, s tán szükséges \a nagyobb szigor. Megkérdeztük végül Röss Istvánt, a Pest Megyei Mun­kavédelmi Felügyelőség veze­tőhelyettesét : — A vizsgálat alapján a törteli Dózsa Tsz munkavé­delmi helyzete elfogadható? — Alig rosszabb itt a hely­zet, mint a többi szövetkezet­ben. Átlagos... A KNEB megvizsgálta Pénteken ülést. tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, megvitatta és elfo­gadta jövő évi ellenőrzési ter­vét, s úgy döntött, hogy azt jóváhagyásra a kormány elé terjesztik. A testület ezután egyéb ügyeket tárgyalt meg. A Közlekedési Miniszté­rium illetékes főosztályának felkérésére a népi ellenőrök vizsgálatot tartottak a Volán 1. sz. Vállalatnál kiselejtezett s a törteli Dózsa Tsz által megvásárolt és értékesített te­hergépjárművek ügyében. Megállapították, hogy a keres­kedelmi tevékenység során egyik fél sem tartja be az ér­vényes előírásokat. A gépjár­műveket a ténylegesnél jóval rosszabbnak, emasználtabbnak tüntetik fel; az árakat irreá­lisan alacsonyan állapitják meg. A vizsgálat eredményei alapján a népi ellenőrzés in­tézkedéseket kezdeményezett. Vasvári G. Pál ■BTATÉnííRE—d FELSŐBB FOKON ® A Hazafias Népfront Országos Tanácsa közjogi bizottsága a közvetlen demokrácia intézményeinek fej­lesztéséről, a helyi népszavazások rendszeréről tár-* gyalt. © A Gépipari Tudományos Egyesület vitaülé­sen tekintette át a vállalati belső ellenőrzés időszerű feladatait. © Kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban Hatvanéves az Erdélyi Helikoh címmel.' ® A liét híre az is, hogy Budapest fogadta a nemzet-, közi felnőttoktatási konferencia résztvevőit. Közhelynek . közhely, csak éppen nagyon igaz: valamit holtáig tanul mindenki, de persze kérdés, mi ez a vala­mi? Meglehet, éppen az, mi­ként lehet elkerülni a tanu­lást, az okulást, a világra szó­­.10. ■ ismeretek gyarapítását... S még előbb, tudni kellene, kinek-kinek mit szükséges ta­nulnia felnőtt korban, akkor, amikor már — a közhiedelem szerint — kinőtt az iskolapad­ból? Ma nagy viták zajlanak erről, hiszen — új szelek fu­vallata még, de bizonyos, lesz /belőle sodró erejű légáramlás is — kiderült, nemhogy a szellemi foglalkozásoknál, de a fizikai szakmák többségénél úgyszintén, korántsem egy életre szól az iskolai végbizo­nyítvány, a diákként szerzett tudás. Csippentsünk a múlt izeiből. Például egy felsorolásból, mely így hangzik: „...tudó­sok, sebészek, ügyvédek, mér­nökök, académiai művészek, tanárok, a magyar tudós tár­saság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, köz­ségi jegyzők és iskolatanítók.’’ A felsorolás lelőhelye az 1848. évi V. törvénycikk, mely a vá­lasztójogot szabályozva ezen a módon tüntette fel, kiket kell értelmiségieknek tekinteni. S íjra? Nyomdai sorok milyen regimentje kellene a listához, melyen a logopédus éppúgy szerepelne, mint a biokémikus, holott e lista is valóban csak csipetnyi lenne abból, miként változott a társadalom tudás­­szintje, a legegyszerűbb (nek látszó) szakmától az űrhajó­kon történő kristálynövesztés matematikai modelljének ki­dolgozójáig..,?! Nehéz felnőttként tanulni? A kérdés szónoki. S nem azért nehéz, mert kevésbé vagyunk fogékonyak, mint fiatalabb korunkban, hanem mert ezer dolog, teendő, kötelesség ter­hel bennünket, munkahelyen, közéletben, otthon egyaránt: Seregnyi tehát az indok arra, miért nem tudunk, nem aka­runk tanulni, ám semmivel sem kisebb sereg azoké az okoké, követelményeké, ame­lyeket a változó világ, a más­fajta környezet támaszt ve­lünk szemben, s amelyek azt tudatják, tanulni kell. Kellene. Furcsa ugyanis, hogy míg a megyében csillapítatlanul nagy a kereslet — például — a fizikai szakmák művelőinek többsége iránt, egyetlen év alatt csupán 395 olyan felnőtt akadt, aki vállalta a munka melletti tanulást és eredmé­nyes szakmunkásvizsgát tett. Érzékeltetendő a szám cse­kélységét, leírjuk, velük pár­huzamosan 2749 fiú és leány szakmunkástanuló jutott át a végső próbán, s kapott okleve-f let. S különösen kicsiny ez a szám akkor, ha azt is tudjuk, hogy a megye termelőágaza­taiban — erős szóródással te­rületenként — a foglalkozta­tottak harminc-hatvan száza­lékának 1) nincsen szakkép­zettsége, azaz betanított- és segédmunkás, illetve szakis­meret nélküli ügyviteli dolgo­zó. Valamivel vigasztalóbbnak látszik a kép, ha a felnőttok­tatásnak a diplomát adó te­rületét vesszük szemügyre, hi­szen a megye két felsőfokú intézményében egy évtized al'att háromszorosára nőtt a levelező tagozatos hallgatók száma. Csak éppen tudni illik — s ez persze nem baj, ám a reális értékeléshez kötődik —, hogy ezeknek a felnőttek­nek a többsége, betöltött munkaköre miatt látogatja a tudás házát; záros határidőn belül diplomát kell szereznie. S még, inkább közelítünk a realitásokhoz, ha azt is isme­reteink közé soroljuk, hogy a megyében a legutóbbi évtized­ben — az idén befejezett tan­évig — felére csökkent a kö­zépiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma és szembe­tűnően kisebbedik táborukban a férfiak csoportja. A látszat ellenére égető szükség mutatkozik — a gaz­dasági-társadalmi élet minden területén — a képzettebb, a nagyobb tudású emberre, azaz a felnőttoktatás felsőbb foká­ra. Ennek az oktatásnak — és nem kevésbé a felnőttnevelés­­nek — mind formáit, mind tartalmát gazdagítani lehet. A tudás, az ismeret értékjelle­gét, tőkeberuházás szerepét kell erősíteni a köztudatban, nem elsősorban határozatok­kal és szavakkal, hanem az értékrend torzulásainak visz­­szaszorításával, az egészséges viszonyok kibontakoztatásával. Messziről, majdnem két és fél ezer esztendő távolából szól az üzenet, mégis meg kell halla­ni. így hangzik: „...az állam az emberek nevelője, s a he­lyesen berendezett állam de­rék embereket, ellentéte vi­szont hitványakat nevel,” A mű, ^ahonnét a citátum való, az Állam. S a szerző a böl­csek bölcse, aki valódi neve — Arisztoklész — helyett a jelképpé emelt jelzőből kép­zett névén — platüsz . annyi, mint széles —, látóhatára tá­gassága okán lett Platón né­ven örök kincse az. émberi kultúrának. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents