Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

1386. NOVEMBER 22., SZOMBAT AZ MSZMP mHATÁROZATA (Folytatás az 1 oldalról.) vetkezetesebb felelősségre vo­nás kövesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a ■pénzügyi eszközök szerepet. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási és devizamo­nopóliuma változatlanul fenn­marad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő ke­reskedelmi bankok tevékeny­ségüket rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmező­ségi megfontolások vezéreljék. — elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövede­lemadó-rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adó­rendszert kell alkalmazni, amely, a jelenleginél egysze­rűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jövedelem­központosítás szempontjainak. A személyi jövedelemadó­­rendszer érvényesítse az igaz­ságos közteherviselés elvét- Bevezetése ne csökkentse a bérből' és fizetésből élők fő­állásból származó nettó kere­setét, ne gátolja a teljesít­mény növelését, — a szociálpolitikában vég­re kell hajtani azokat a kor­szerűsítő és módosító lépése­ket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgálta­tások jobban igazodjanak a szociális helyzethez és a tény­leges rászorultsághoz. Bővül­jön a helyi állami- szervek szociális tevékenysége. A Központi Bizottság hang­súlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szem­léleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. Az egész társadalomban na­gyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elenged­hetetlen a pártfegyelem erősí­tése, az ellenőrzés, a számon­kérés rendszeressé tétele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve vezetőik fele­lősségének határozottabb ér­vényesítése. A politikai, az ál­lami és a társadalmi intéz­mények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavítá­sához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez. A párt társadalmunknak, a szocialista építőmun­kának elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági felada­tok megoldásában. Előreha­ladásunknak alapvető feltéte­le a párt és a tömegek közöt­ti bizalom,, a párt és a nép egysége. Á Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfon­tosabb feladata a gazdaság­­politika stratégiai céljainak meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei párt­bizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika, képviselete, elfogadtatása, helyi érvénye­sítése és a mozgósítás a vég­rehajtásra. A területi, vállala­ti, szövetkezeti és intézményi pártszervek és -szervezetek legfontosabb feladata a poli­tika, s azon belül a gazdaság­politika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékenységi területükön milyen hatásfok­kal tudják segíteni a gazda­ságpolitika gyakorlati megva­lósítását. Az eredményes munka fon­tos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A Köz­ponti Bizottság végrehaltő szervei, a pártszervek és -szer­vezetek kezdeményezzék a gazdasági feladatok sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtését. Kö­vetkezetesen llépjenek fel Rzért, hogy a vezetők munká­jában az önállóság megfelelő felelősséggel párosuljon. Ne tűrjék el a kádeT- és személy­zeti munkában az elvtelensé­­get, az igénytelenséget, a szub­jektív Izmust, Növelni kell a Minlszter­•s tanácsnak a gazdaság irányításában, a fő folyama­tok összehangolásában, az or­szágos tennivalók konkrét meghatározásában, az akadá­lyok elhárításában, a végre­hajtás megszervezésében és ellenőrzésében betöltött sze­repét, felelősségét. Munkájá­ban erősítse a testületi jel­leget és a személyi felelőssé­get, fordítson különös figyel­met a távlati és a napi fel­adatok összehangolt megoldá­sára. . A kormánynak és Irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerkezetátalakító és haté­konyságnövelő központi gaz­daságfejlesztési programok, többek között az elektronizá­­ció. a gyógyszer- és növény­védő-szer gyártás, az energia­racionalizálás, a hulladék- és másodlagos anyagfelhasználás programjának megvalósításá­ról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési in­tézmények, intézetek gazdál­kodásának javítására, szerve­zeti rendszerének korszerű­sítésére. A meglevő eszközök célszerű felhasználásával ar­ra kell törekedni, hogy fel­adataikat — kevesebb lét­számmal. takarékosabb gaz­dálkodással — az eddiginél színvonalasabban lássák el. A becsületesen élő és dolgo­zó túlnyomó többség segítsé­gével, a.törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell védeni a társadalmi tu­lajdont, felelősségre kell von­ni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közös­ségeket megkárosító, a törvé­nyeket, szocialista normáin­kat megsértő személyeket. Ez összehangoltabb politikai, gazdasági, jogi és hatósági te­vékenységet és demokratikus ellenőrzést igényel. A tanácsok gazdálkodá­sának korszerűsítése nö­velte önállóságukat, felelőssé­güket, önkormányzati lehető­ségeiket. A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk, il­letve a felügyeletük alá tarto­zó vállalatok a gazdaságpoli­tikai célokkal összhangban javítsák gazdálkodásukat, termelésük, szolgáltatásaik igazodjanak a lakosság igé nyeihez. Az ügyintézést egy­szerűsítem', szakszerűségét, gyorsaságát fokozni kell. Ugyanakkor legyen következe­tesebb a hatósági jogkörök gyakorlása, valamint az el­lenőrzés. A választott testüle­tek rendszeresen ellenőriznék a végrehajtó szervek" és a szakapparátus tevékenységét. A vállalatok éljenek a na­gyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési for mákban gazdálkodó szerveze­teknél a vállalati takácsok a fő figyelmet fordítsák a ren­deltetés szerinti működés ki­alakítására, a szocialista tu lajdonnal való hatékony gaz­dálkodásra, a munkáltatói jo­gok ésszerű gyakorlására, az Igazgató hatáskörének és felelősségének érvényesítésére A vezető testületeket meg kell óvni a formális, bürok­ratikus, öncélú múnkátől. A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának eredményes­ségét mindenekelőtt a főmun­kaidőben végzett tevékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági érdeket szolgáló, a vállalat hatékony, gazdaságos működé­sét kiegészítő, kisegítő tevé­kenységekre. Meg kell köve­telni a törvényes előírások sze­rinti munkát; az állami szer­vek. a vállalatok, a szövetke­zetek vezető testületéi lépjenek fel ai negatív jelenségekkel szemben. A sajtó, a tömegtájékoz­tatás dolgozói minden­napi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági prog­ramunk végrehajtását. Cik­keikben, műsoraikban ismer­tessék, képviseljék és magya­rázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit, ter­jesszék a'z előremutató tapasz­talatokat, vitatkozzanak a té­ves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gya­korlatot. Illést tartott a Minisztertanács A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szo­cializmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a válla­latok vezetőit, a dolgozó kollektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden termelő egységben és munkahelyen következetesen támogassák. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fe­gyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági elő­rehaladásunkat, biztos alapot teremthetünk az életszín­vonal további javításához, népünk boldogulásához. Budapest, 1988. november 20. A Kormány Tájékoztatási Hivátala közli: a Miniszterta­nács pénteki ülésén megvitat­ta az 1987. évi népgazdasági tervjavaslatot és a végrehaj­tással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg meg­tárgyalta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyta az 1987. évi állami költségvetós­­r'31 szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoz­tatót hallgatott meg a nem­zeti parkok létesítésének és fenntartásának tapasztalatai­ról, és módosított egyes, ter­mészetvédelemről szóló ren­delkezéseket. ülést tartott a KISZ Köz­ponti Bizottsága pénteken a szövetség székházában. A tes­tületet Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB november 19— 20-i üléséről, s az ott elfoga­dott határozatról. A KISZ KB ülésén részt vett és felszólalt Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A tájékoztatót követően a KISZ Központi Bizottsága ki­nyilvánította, hogy cselekvőén támogatja a pártnak a gazda­sági munka megjavításával kapcsolatos elhatározásait. A KISZ szervezeteinek is első­rendű feladata, hogy a jobb gazdasági munkát elősegítsék. Szükségesnek tartja az ifjúsá­gi szervezet, hogy a teljesít­ményelv szélesebb körben ér­vényesüljön a társadalmi és gazdasági életben. Az ország előrehaladásának egyik zálo­ga, hogy a fiatalok alkotó energiái mind teljesebben ki­bontakozzanak. Ehhez szüksé­ges az, hogy növekedjenek az eléjük állított követelmények. s ugyanakkor a jelenleginél több lehetőséget kapjanak a bizonyításra. A KISZ felada­tait a párthatározat végrehaj­tásában a KISZ KB a közel­jövőben részletesen is kidol­gozza — döntötték el a pénte­ki ülésen. Ezután a KISZ KB mellett működő hat rétegtanács és két bizottság feladat- és hatáskö­rére tett javaslatot vitatta meg a testület. A KISZ XI. kong-* resszusa fontos feladatként jelölte meg az, ifjúsági réte­gek sajátosságainak megfele­lő munkaformák kialakítását, működtetését, a rétegtanácsok felelősségének és jogainak bő­vítését. E tanácsok elősegítet­ték a differenciált érdekek ki­mutatását, egyeztetését, s hoz­zájárultak ahhoz, hogy a KISZ Központi Bizottsága a külön­böző rétegek érdekeit a ko­rábbinál jobban figyelembe véve hozhassa meg dönté­seit. Most már azonban a ré­tegtanácsok munkájának to­vábbfejlesztése. hatás- és jog­körük pontosítása elengedhe­tetlenné vált. Az elfogadott határozat szerint nő a taná­csok szerepe a döntések elő­készítésében, a feladatok vég­rehajtásában, megszervezésé­ben és ellenőrzésében. Bővül azoknak a kérdéseknek a kö­re is, melyekben saját hatás­körben hozhatnak döntést. Az ifjúsági szervezet vezető testületé a továbbiakban mun­kacsoportokban tárgyalta meg a ÉISZ tevékenységének ta­pasztalatait a műszaki fejlesz­tés meggyorsításában. A magyar-szovjet barátság, együttműködés erősítéséért A magyar és a szovjet nép közötti' barátság és együttmű­ködés erősítésében végzett k részvénytársaság az idén kezdi tevékenységét Megalakul a isz-bank s A Minisztertanács hozzájárult, hogy a mezőgazda­­sági szövetkezetek szakosított pénzintézetet hozzanak létre részvénytársaság formájában. A pénzintézet alapításával a szövetkezeti mozgalom közvetlen részese és alakítója lesz a korszerűsödő magyar bankrendszernek. A pénzinté­zet — az engedélyezett tevé­kenységi körben — nyereség­érdekeltségű szervezetként működik. Alaptőkéjét mintegy 1 milliárd forint összegre, ter­vezik. A pénzintézet még az idén megalakul.' Tevékenységével mindenekelőtt a mezőgazda­­sági szövetkezetek fejleszté­seit segíti. Versenyképességét attól is reméli, hogy miután a tagok termelőszövetkezetek, jól ismerik a fejlesztési lehe­tőségeket, és várhatóan ott veszik majd igénybe a banki pénzforrásokat, ahol azok a legnagyobb nyereséggel biztat­nak. A pénzintézet azonban Az egészségügyi Intézmé­nyek műszer ellátásának hely­zetéről tárgyalt pénteken a Parlamentben tartott ülésén az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. A té­ma elemző vitája annak a je­lentésnek az alapján bonta­kozott ki. amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság1 ké­szített egy országos vizsgá­latról, több mint 400 egész­ségügyi intézmény műszer­parkjának megtekintése alap­ján. A helyzet egyik Jellemző té­nyezőjeként került szóba az illésen, hogy sokszor az anya­gi lehetőségek szűkössége akadályozza a különféle gyó­gyászati intézményeknél a munkájukhoz legalkalmasabb készülékek beszerzését. Ebből adódóan olcsóbb, viszont ke­vésbé megbízható, rövidebb élettartamú, gyakran meghi­­básodó műszerekkel és tech­nikai feliszterelóssel kell dol­gozniuk. További következ­ménye ennek a mostoha hely­zetnek, hogy egyes intézetek, amikor nem állnak rendelke­zésükre a feladatkörükbe tar­tozó vizsgálatokhoz, gyógyel­­járásokhoz szükséges beren­dezések, kénytelenek a bete-OrszággyísSési bizottság tárgyalta A gyógyítás szolgálatában get továbbküldeni olyan egészségügyi intézménybe, ahol az ilyen technikai felté­telek adottak. Ez viszont je­lentős betegszállítási költség­gel jár, növekszik az ápolási, a táppénzes napok száma, rö­viden a gyógyítással járó ki­adás. A népi ellenőrök meg­állapították — s ebbén egyet­értettek velük a vizsgálatba bevont intézmények egészség­­ügyi szakemberei is —. hogy csupán a mentőszállítás éven­te olyan tetemes költséggel jár, hogy abból fedezni lehet­ne sok, ma még hiányzó gyó­gyító műszaki eszköz beszer­zését, Illetve gyors javításu­kat. A vita során a képviselők közül gyakorló orvosok és más egészségügyi szakembe­rek is szót kértek, így dr. Ju­hár János (Pest m. 24. vk.). A kérdések, javaslatok lényegé­ben azt vetették fel, illetve igényként erősítették meg — a népi ellenőrök javaslatával összhangban —, hogy szükség van olyan hosszú távú fej­lesztési program kidolgozásá­ra, amely áttekinthetővé teszi az egészségügyi ágazat mű­szerellátottságát, s 'egyben ar­ra is ösztönöz, hogy a megle­vő műszerparkot hatékonyab­ban használják ki. A nyugati importból szár­mazó — meglehetősen drága — berendezésekkel kapcsolat­ban az a javaslat hangzott el, hogy kevesebb típussal kelle­ne dolgozni, így egyszerűbb lenne a , műszaki kárbantar­­tás is. A vita alapján dr. Pesta László (országos lista), a bi­zottság elnöke indítványára a testület úgy foglalt állást, hogy néhány hónap múlva is­mételten tájékozódni fog az egészségügyi műszerellátásról, különös tekintettel arra, mi­ként valósulnak meg a gya­korlatban a vizsgálat alap­ján _ tett KNEB-javasIatok és a képviselői kezdeményezések. nyitott lesz tevékenységi kö­rét illetően, A termelőszövetkezetek eddig is rendelkeztek közös pénz­alapokkal az országos kölcsö­nös támogatási alap és a terü­leti kölcsönös támogatási ala­pok keretében. Az alapoknak ezt a rendszerét továbbra is fenntartják, ám innen is re­mélik a pénzeszközök átáram­­lását a részvénytársaság alap­tőkéjének gyarapítására. eredményes tevékenységért kitüntetéseket adtak át pénte­ken a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének emlékérmét kapta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs- és pro­pagandaosztályának vezetője, Bíró Gyula, az MSZBT főtit­kára és Orosz Adél, az MSZBT országos elnökségé­nek tagja, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója. He­ten vették át az SZBTSZ díszoklevelét, s hét MSZBT- tagcsoport oklevelet kapott. A kitüntetéseket Zinaida Kruglova, az SZKP KB tag­ja, a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége elnökségének elnöke adta át. Az ünnepcégen részt vett Apró Antal, az MSZBT elnö­ke és Karvalics László, az MSZMP KB osztá'lyvezető-he­­lyettese. Séla-emlékmQ Kun Bcla születésének 100. évfordulója tiszteletére állították fel a Vérmezőn Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. Ünnepélyes avatására ma kerül sor (Fotó: Hauer Lajos) Tegnap történT® Díszbemutató Kun Béla életéről szóló dokumentumai­mét mutattak be pénteken este díszelő­adáson a budapesti Kossuth Filmszín­házban. A bemutatón megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Huszár István, a Párttörténeti Inté­zet igazgatója, Borisz Sztukalin. a Szovjetunió budapesti és Rajnai Sándor, Magyarország moszkvai nagykövete. ■ mm m 9 r m f re g /■ ■ / Thomas Lantos Amerikai képviselő latogatasa az Amerikai r ° Egyesy.lt Ál­lamok kongresszusának képviselője, a képviselőház külügyi bizottságának tagja, november 20-án és 21-én látogatást tett Magyarországon. A demokrata párti politikust fogadta Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja és Várkonyi Péter külügyminiszter. A ta­lálkozón megbeszélést folytattak a magyar—amerikai kap­csolatok kérdéseiről. Tanácskozott a HISZ Központi Bizottsága Az alkotó energiára építenek

Next

/
Thumbnails
Contents