Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
\ \ 1986. NOVEMBER 22., SZOMBAT Mérhető és mérhetetien G« OSZUl. druzsba. Magyarul: barátság.' Az értelmező szótár szerint; rokonszenven alapuló kölcsönös jó viszony, segítés, támogatás két nép között. Ez sem csekélység. De úgy tűnik, jóval többről van szó. Olyasmiről, ami mérhető, s olyasmiről is, ami semmiképp sem. Mert Gehet tudni azt, hogy egy év alatt körülbelül 200 ezren ismerték meg utazásaik során a magyar állampolgárok közül a Szovjetuniót s a szovjet emberek közül hazánkat. Tudható az is,, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság különféle vetélkedőin 200 ezren vettek részt, s azt is, hogy ^ az Ország Világon, az MSZBT hetilapján kívül még hétféle magyar nyelvű szovjet lap jelenik meg országunkban. havi majd 400 ezer példányban. Tudható az is, hogy a központi Gorkij nyelviskolán a legutóbbi tanévben 5 ezren sajátították ei az orosz nyelvét, s az is, hogy hazánkban 18S9 tagcsoportja van az MSZBT-nek, egynarmaduk pedig közvetlen szovjet kapcsolatot ápol. Ám mindez, ha mennyiségekkel leírható is, távoli a lényegtől, attól, amit jelent a szó: barátság. A személyes ismeretet, az élményt, az érzelmet, a közösségvállalást ezek az adatok nem mutatják. Alig néhány hónapja az MSZBT Pest' megyei aktívaértekezleíén fotókiállítás várta a résztvevőket. Annak, aki látta, a képek többet mondtak a számoknál, a szavaknál. Mert látszott rajtuk a mosoly, látszott az ölelésre tárt kar, látszott a máSjik ember iránti figyelem. A fotók pedig csupán három látogatást örökítettek meg: az S2KP XXVII. kongresszusán részt vevő magyar delegáció programján, Mihail Gorbacsov, ez SZKP KB főtitkára és felesége magyarországi — és benne Pest megyei — útján, s a testvérmegyei, omszki pártküldöttség itteni programján készültek. A fényképek megőrzik a pillanatot. De több a pillanatnál az-idő. A történésekhez pedig idő kell. S az ember számára a legtöbbet az adja, ami vele történik, aminek maga is részese. Kevés lenne itt a hely felsorolásra, mi minden történt megyénkben a két nép barátsága jegyében az elmúlt öt esztendő alatt. Csak néhányat tehát — a legemlékezetesebb események közül: a százhalombattaiak Osztapanko parlamenttr tár sávul, Orlovval találkoztak, A gödöllőiek a város felszabadulásának évfordulóján egy egész hetes, színes barátsági rendezvénysorozat részesei voltak. A dunakesziek kezdeményezésére háromszáznegyvenen Moszkvába, Kijevbe utaztak a megyei barátságvonattal. S Pest megye népművészeti, képzőművészeti kiállítással, termékbemutatóval, ifjúsági találkozókkal, filmbemutatókkal, előadásokkal egy héten át mutatkozott be a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Mi mindenről szólhatna még a krónika... Politikai fórumokról, vitákról, sok-sok csoportos találkozásról, előadásokról, melyek a ma Szovjetunióját mutatják be, megismertetve tudományos, kulturális értékeit, s áz ott élők mindennapjait, vetélkedőkről, cserei átogátásokról, vendégszereplésekről, termelési ’ kooperációról, a hazánk felszabadításáért elesett szovjet katonák iránti kegyelet megnyilvánulásairól, úttörők és veteránok beszélgetéseiről, közös kirándulásokról, sportversenyekről, vagy éppen, arról, hogy a szigethalmi magyar és a tököli szovjet óvodások hogyan vendégeskedtek egymásnál. Azt pedig igazán csak a szigetcsépi Lenin Tszr,a solymári Pemü, vagy a DKV dolgozói és a Tápiómente Együttes tagjai mondhatnák el, mennyi közös élményt, tanulságos eszinecserét, gyakorlati hasznot.'fed a kifejezés: „gyümölcsöző együttműködés” az omszki kommunizmus Hajnala * szövetkezettel, az ottani olajfinomítóval, a 6zin.tetikuskaucs.ukgyárral, vagy a Metyelica együttessel. S akkor még nem eSett szó az évek, évtizedek óta tartó levélváltásokról, a személyes barátságokról... TÖmÖlt Sikertersollyal indul ma a Parlamentbe az MÍ3ZBT. Vili. országos értekezletére Pest megye 19 küldötte, hogy találkozzon a többiekkel, a fővárosiakkal, más megyék delegátusaival. Mérlegre teszi a társaság most a mérhetőt:. negyvenegy éves történetéből az utóbbi ötét. S áttekinti az eredményeket, számba veszi a teendőket. Sejthető: egyikből sem lesz kevés. V. G. P. A természeti értékek megóvása, az átfogó környezetvédelem, a természettel való harmonikus együttélés kérdései a hatvanas években váltak világszerte társadalmi méretű problémává. Az 1972- ben, Stockholmban megtartott első környezetvédelmi világkonferencia fogalmazta meg először átfogóan a környezetvédelem korszerű szemléletét. Ennek értelmében a környezetvédelem kihívására nem a termelés visszafogása a megfelelő válasz; a természetvédelmi megfontolások nem állnak szemben a fejlődéssel, ellenkezőleg, be kell épüljenek a fejlődés folyamatába, annak szerves részeként. Vagyis, a természet egyoldalú kihasználását fel kell váltania a tervszerű környezetgazdálkodásnak, amely magában foglalja a szabályozott hasznosítást, a tervszerű fejlesztést és a hatékony védelmet. Féltett környezetünk Valamennyiünk közös feladata Hazánkban a hetvenes évek elejétől számítjuk a tervszerű környezetvédelem kezdetét, jóllehet a klasszikus természetvédelem — s bizonyos területeken a természet tervszerű -átalakítása — évszázados múltra tekint vissza. Gondoljunk csak a műit század közepén indult folyamszabályozási munkákra, vagy a nemzetközi elismerést kiváltó Alföld-fásítási programra. Szoros összefüggésben Az emberi környezet védelméről 1976-ban kiadott törvény magyar viszonyokra alkalmazta a környezetvédelem korszerű szemléletét és a tennivalókat. A jogszabály arra az alapelvre épül, -hogy a gazdasági növekedés, valamint a környezet1 védelme a fejlődés két lényeges, egymástól el nem választható és öszszehangolandó eleme, a környezetvédelmi féladatokat a népgazdaság fejlődésével és erőforrásaival arányosan, társadalmi jelentőségük szerinti sorrendben kell megvalósítani. A törvény kifejezi szocialista társadalmunknak azt a fontos alapelvét, hogy nálunk a termelési eszközök meghatározó része társadalmi tulajdonban van, ezért, a termelő és infrastrukturális feladatokat ellátó üzemeknek a társadalom sokoldalú igényeit kell kielégíteniük, vagyis a termelés megszervezése során a jövedelmezőségre való töKözeíebb a mindennapi lényekhez Büszke diákjaira, a izatara A lakásán találkoztam ^ Varga Erzsébettel. Kellemes otthona egyik szobája ebédlőként szolgái, a jókora asztal jóízű baráti beszélgetésekét sejtet. — Szeretem a társaságot, az embereket, a nyüzsgést magam körül — erősíti meg Varga Erzsébet., Alighanem ezért is választotta a pedagógusi pályát. Az oklevele szerint magyar—orosz szakos tanárnő immár tizenegy éve, diplomája kézhezvétele óta a ceglédi Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben oktatja a magyar nyelvet és irodalmat. Az orosztudását nincs alkalma túl gyakran használni, inkább csak akkor van szüksége rá, amikor delegáció érkezik a városba és őt hívják tolmácsolni. Bőséges ismerete van viszont a Szovjetunióról, á földrésznyi ország népeinek életéről. Pedig úgy adódott,-hogy maga még nem járt ott. — Egyszer azért maradtam le az útról, mert éppen beteg voltam, másod■ szór meg azért, mert a tévé Hazai esték műsorában a ceglédi csapat tagjaként szerepeltem. Márpedig, a személyes élmények olvasmányokkal, filmekkel csak részben pótolhatok — ezt fejtegeti a tanárnő, aki az iskolai MSZBT^tagcsoport tagjaként rendszeresen felkészíti a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőn részt vevő tanulókat. Nem panaszkodhat, a gyerekei ■ szép eredményekkel veszik az akadályokat, többször bekerültek a megyei élmezőnybe, sőt továbbjutó is volt már közöttük. Olyan azonban, aki , kijuthatott a Szovjetunióba, mindössze egy akadt. A KPVDSZ segítségével jött létre az utazás, amin úgy feltöltekezett a diák, hogy aiig győzték hallgatni. Ha felszólalna a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tanácskozásán, szorgalmazná az ilyen látogatásokat, és persze ott is elmondaná, amit kifejtett nemrég a megyei értekezleten: kevesebb lexikális ismeretet kérjenek a versengő gyerekektől. Most ugyanis az a helyzet, hogy a Szovjetunió című lapot szinte be kell vágni. Másképp honnan tudnák a srácok például azt, ki rajzolta a folyóirat valamely számának egyik karikatúráját... ? — Évrdl évre én állítom össze a kérdéseket, úgyhogy nincs gondom a téli szünidő eltöltésével. No de nem ez 3 lényeg, hanem az, hogy hiába akarnék én életszerűbb ismereteket adni, ha ezzel veszélyeztetném a gyerekeink továbbjutását. Megszívlelendő szavak. Amint azt a véleményét sem szabad figyelmen kívül hagyni: a barátságutakból jó lenne többet juttatpa az MSZBT-aktivis Iáknak. Varga Erzsébetnek egyéb’ ként nem ez az egyedüli társadalmi munkája. Szakszervezeti bizalmihelyettes és az MHSZ-ben is évtizede dolgozik. Legújabb megbízatása tágabb horizontú: tagja lett az MSZBT országos elnökségének. Hogy ez milyen feladatokkal jár, még nem tudja. Azt azonban igen — büszke a bizalomra. Sz. T. rekvés mellett az üzemek vezetőinek be kell tartaniuk a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat is. Az elmúlt másfél évtized jelentős előrehaladást hozott. Kiépült a környezetvédelem hatósági-igazgatási rendszere, sokoldalú szakemberképzés indult, kiemelkedő kutatási ere'jlmények születtek, elkészültek az ágazatok és megyék hosszú távú környezetvédelmi koncepciói és még sorolhatnám tovább. A népgazdaság VI. ötéves terve, első alkalommal tartal, mazla a környezetvédelem feladatainak átfogó, komplex meghatározását. Alapvető célként a környezetminőség megőrzését tűzte ki úgy, hogy a legsúlyosabban szennyezett térségek állapota javuljon. A tervidőszak, végén készített számvetés során mégis azt kellett megállapítani, hogy a szándékokkal szemben és a jelentős erőfeszítések és központi ráfordítások ellenére, hazánk környezetének állapota számos területen tovább romlott. Ebben a helyzetben a népgazdaság VII. ötéves terve reális célként csak a környezőt romlási folyamatának mérséklését fogalmazhatta meg annak ellenére, hogy a terv környezetvédelmi beruházásokra és célokra minden eddiginél jelentősebb erőforrásokat irányzott elő. A, környezetvédelem eddigi eredményei és gondjai nyilvánvalóvá teszik számunkra: a célok reális meghatározása mellett és a végrehajtáshoz szükséges erőforrások hozzárendelésén túl, a környezetvédelem ügye nagymértékben azon múlik, hogy a társadalom mint befogadó közeg miként szerez tudomást környezetvédelmi programjainkról, miként ismeri meg és vallja magáénak azokat, s milyen mértékben vállal részt a programok gyakórjati megvalósításából. Ma még sajnos azt kell megállapítanunk, hogy társadaknuijkban a kultúrált környezet iránti igény és a természeti értékek megóvása terén tanúsított magatartás jelentősen elmarad a társadalom más területein elért eredményekhez képest. De ha nem mondunk le arról az igényről, hogy környezetünk emberhez méltó minőségét a jövő számúra megőrizzük, illetve a jelenlegihez képest javítsuk, akkor világosan kell látnunk; a környezetvédelem nem lehet csak a kormány feladata, a környezetvédelmi gondok megoldását nem lehet csak a társadalmi szervezetektől, kutatóintézetektől várni, hanem a környezetvédelmet társadalmi üggyé, a? egész társadalom ügyévé kell tenni. Megkülönböztetett figyelem Megyénk környezetének állapota, a környezetvédelem helyzete a közelmúltban több fórum napirendjén szerepelt. Október elején a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága tekintette át a környezetvédelmi munka eredményeit, s az anyagi lehetőségek korábbinál hatásosabb koordimálását, széles körű társadalmi összefpgást és okos szemléletformálást sürgetett. A megyei tanács legutóbbi ülésén a környezet- és természetvédelmi bizottság számolt be Pest megve környezetvédelmi helyzetéről, a VII. ötéves terv feladatairól. Több szempontból érthető és indokolt ez a megkülönböztetett figyelem, hiszen a megye rendkívül gazdag természeti értékekben. Itt helyezkedik el a főváros ivóvízbázisainak jelentős része, ugyanakkor a sajátos földraizi fekvésből, az asglojnerációs hatásokból és a ktamo’t idegenforgalmi szerenből következően jelentős és egyre növekvő a megye környezeti terhelése. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság kezelésében levő mintegV 33 000 ha erdőterület ielentős része Pest megyében helyezkedik el. A gazdaság alanító határozata a korszerű erdő- és vadgazdálkodás mellett Azonos rangú feladatként fogalmazta meg az erdő védelmi szerepének fenntartását, fejlesztését, valamint a közjóléti funkciók előmozdítását,. a kulturált szabadtéri pihenést szolgáló parkerdőjelleg bővítését. Bioszféra-rezervátum Egyik alapvető feladatunk az erdőállományok védelme a károsítok és károsítások ellen. E feladat fontosságát aláhúzza, hogy erdeink nagy részét lefedi két tájvédelmi körzet (a budai és a pilisi), és a pilisi terület legértékesebb részeit 1981-ben az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Ezt a magás szintű jogi védelmet indokolja a Pilisben a ritka növényfajok és növénytársulások, a közép-eürópai viszonylatban is jelentős ragadozómadár-fészkelőhelyek vagy a páratlan földtani értéket képviselő sziklaalakzatok, szurdokvölgyek tömeges előfordulása. Jelentős a szerepe a pilisi erdőknek a főváros levegőjének tisztításában is. Ennek a természetes szűrőnek minden hektárja évente 30 tonna port köt le és 220 köbméter tiszta oxigént bocsát ki. Erdőállományainkra az egyik legnagyobb veszélyt — a parkerdő jellegéből következően — az erdőtüzek jelentik. A gazdaság területére kiépített tűzvédelmi jelz^szolgálat szakemberei — a kora tavaszi kritikus időszakban a társadalmi erdei szolgálat önkénteseivel megerősítve — esetenként rendkívüli erőfeszítéseket tesznek az erdőtüzek megelőzésére, az illegális, ■ szabálytalan és felelőtlen tűzgyújtások megakadályozására. Az erőfeszítések ellenére minden évben többmilliós érték megy veszendőbe. Az erdővédelemben új és egyelőre szakmailag még nem teljeskörűen tisztázott problémát jelent a tölgyerdő pusztulása. Felméréseink szerint az elmúlt három évben 80 hektáron pusztult ki a tplgyállomány. Az elszórtan elhelyezkedő kiszáradt fák kitermelése és hasznosítása sajátos szakmai feladatot jelent. A tölgypusztulás okait kutató széles körű tudományos vizsgálat még nem, zárult le, az azokban biztosra vehető, hogy az okok között a légszennyezésből eredő terhelés jelentős helyet foglal el. Az erdővédelem környezetvédelmi feladatai között tartjuk szánjon az erdei fás növények géábankjainak' szakszerű kezelését is. A parkerdőgazdaság területén 70 ha idős tölgy- és bükkállományt jejölt ki makktermő állománynak az Erdészeti Tudományos Intézet. A magtermő állományok termése teszi" lehetővé annak a természetvédelmi követelménynek a teljesítését, hogy az új állományoknak a terület eredeti faállományából kell kifejlődni, nem pedig más te- i rtiletről szerzett csemeték vagy makk felhasználásával. A génvédelmet és a természetvédelmi állapot fenntartását szolgálja az a gazdálkodási gyakorlat is, hogy ahol az ökológiai feltételek adottak, természetes módon újítjuk fel erdeinket. Az élővilág védelmében — az erdők mellett — eredményesen és hosszú idő óta tervszerű a madárvédelem is a parkerdőgazdaságban. A környezetvédelmi, célok mellett ez a munka alkalmas az ifjúság természetvédelmi ismereteinek bővítésére is. A madárvédelem ezért beépül a gazdaság ismeretterjesztő, idegenforgalmi munkájába. Az erdei úttörő- és vándortáborok, a jurtatábor programjában a madárvédelmi, madárismereti témák jelentős szerepet kapnak. Nagyobb következetességet! Környezetvédelmi szempontból is sok problémát okoz az erdőterületeken illegálisan elhelyezett szemét és hulladék. Különösen az erdőn áthaladó utak mentén, települések közelében okoz gyakran megoldhatatlan feladatot. A területigénybevétel, talajszennyezés és tájrombolas mellett a szemétből) kimosódö anyagólt is okozhatnak környezeti károsodást. A rendszeres szemétgyűjtés, takarítás több millió forintba kerül évente. Az erdőterületek tisztántartásához azonban nem elegendőek a parkerdőgazdaság erőfeszítései. A szabálysértők szigorúbb felelősségre vonása, a következetesebb hatósági fellépés és a szemétgyűjtés rendszerének jobb megszervezése segítheti az előrelépést. A pilisi térség legjelentősebb természeti értéke maga a változatos szépségű táj — apait ráadásul kultúrtörténeti éítékek gazdagítanak —, ezért a tájvédelem a környezetvédelmi munka kiemelt feladata. A két tájvédelmi körzet területén a további tájrombolás megakadályozásához a természetvédelmi jogszabályok általában megfelelő feltételeket teremtenek. A nem Védett táj megóvásához azonban a vonatkozó. jogszabályok (földvédelmi törvény, erdőtörvény, stb.) nem minőig biztosítanak hatékony védelmet, hiszen itt a különböző szintű érdekek sokoldalú egyeztetése rendkívül összetett feladat. A parkerdőgazdaság gyakorlati munkájában messzemenően figyelembe veszi a tájvédelem elveit. Kiemelt gondot fordít a vonalas létesítmények (erdei feltáró utak) tájba illesztésére, a különböző magasépítményeknél a tájba illő külső formák kialakítására (mogyoróhegyi kirándulóközpont, Hoff man-fogadó stb.). Vállalkozik a felhagyott bányáit rekultivációs terveinek , elkészítésére és azok rekultiválására. Ugyanakkor egyes tanácsok gyakran igénylik a belterületi vagy a belterületekhez csatlakozó zöldfelületeket, erdőterületeket. Az átvétel után parcellázásra szánt területek kiárusítása jóllehet átmenetileg enyhíti a tanácsok pénzügyi gondjait, ugyanakkor a környezetvédelmij problémák sorát termeli újra. Társadalmi összefogással A zöldfelületek további beépítésének megakadályozása érdekében folyamatosan átvesszük, illetve felvásároljuk a tájkép szempontjából legértékesebb és még megmenthető területeket. így került a parkerdőgazdaság kezelésébe Visegrádon a Várhegy Duna felőli oldalán több hektár, s további területek megvételét tervezzük a Pilis belsejében is. A vásárlásokhoz vállalati forrásból tájvédelmi alapot létesítettünk. A tájvédelem azonban csak akisor lehet a térségben igazán eredményes, ha az egységes elvek valamennyi területen maradéktalanul érvényesülnek. Végül néhány szót szeretnék Szólni az élővizek védelméről. Á Pilisi Tájvédelmi Körzet területén 119 forrás, 26 patak, több állandó és időszakos tó, víztározó van. A pilisi térség egészére hosszú távú vízrendezési programmal rendelkezünk, amely a patakmedrek rendezését, fórrásfoglalásokat, hordalékfogó gátak, kis víztároló tavak. kiépítését foglalja magában. Évente 2—3 millió Ft-ot tudunk ilyen célokra fordítani. A program megvalósítását gyorsíthatná, ha a területdnkön működő vízgazdálkodási társulatokkal hatékonyabb együttműködést tudnánk kialakítani. Ez az együttműködés azonban a feladatok nagyságához képest még csak a kezdetén tart. Az előzőekben szinte valamennyi környezetvédelmi feladatnál, témakörnél a jobb együttműködés, a szélesebb körű társadalmi összefogás, az új szemlélet kialakítása és a tudatformálás-nevelés szükségességét hangsúlyoztam. Meggyőződésem, hogy ezek nélkül a természeti értékek védelme, a környezetvédelem nem lehet igazán eredményes. dr. berdär Béla, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója, országgyűlési képviselő
