Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA »»«■> ---------------------—--------------... _________________________ . ________________ XXX. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1936. NOVEMBER 19., SZERDA Teho-térkép: Cegléd Öf esztendő múlva termálfürdő § 12 404 fizetésre kötelezhető helybéli szavazott, 6249-N üktől pozitív előjelű válasz futott be (ez 50,3 százalék), $ 4596-an egyértelmű nemet mondtak, 1559 vélekedést ^ pedig az időközben napvilágot látott irányelvek sze­­^ rint nem lehetett figyelembe venni. A teho tehát élet­­^ re kelt Cegléden is. De vajon meggyőző-e a számok­­§ ban kifejezett arány? — egyebek között ezt kérdeztük & Sós János tanácselnök-helyettestől. Sokat költünk a hasunkra Együtt, mi szem-szálnak ingere tíjdcnságok, korszerű táplálékok — Elgondolkodtató az 50,3 Százalék. Lehet, hogy a vélet­len vitte döntésre a dolgot? — Szó sincs véletlenről. Ha á számokat nézzük, csupán az fegyiértelmű válaszokat érde­mes szembeállítani. így meg­győző az arány. Persze, igaz, hogy egy közepes nagyságú városban az emberek kevés­bé érzik sz egész település gondjait, mint mondjuk egy községben. ABC-áruház — Említette, hogy az 50,3 százalék szervezési ellent­mondásokat is takar. — Igen, s ezt úgy értem, hogy nem tudtunk teljes erő­vel a teho mellett agitálni. Megjelöltük ugyan a központi célokat (termálfürdő, be­vásárlóközpont), de emellett a szervezés időszakában még nem térhettünk ki arra, hogy egy-egy választókörzetben a VII. ötéves terv során milyen fejlesztési elképzelések fog­nak megvalósulni. Például a Vörösmarty tér környékén la­kók többsége nemmel szava­zott. De a beérkező papi­rokon nagyon sokan meg­jegyezték, hogy ha ABC-áru­­ház épülne a téren (a tehó­­tól függetlenül), akkor ők is támogatnák a központi célo­kat. Hogy egy körzetiben vonzó­vá válik vagy sem az átfogó elképzelés, az szorosan függ az adott terület fejlettségétől, fejlesztésétől. Miért is lelke­sítené a Vörösmarty térieket egy város magbeli bevásárló­­központ, mikor egyetlen való­ban korszerű kereskedelmi egység sincs a közelükben? Igen ám, de akkoriban még nem mertük kimondani, hogy belátható időn belül lesz ABC-jük. Ez felelőtlenség lett volna, hiszen a múlt eszten­dő második felében még csak készülőben volt a VII. ötéves terv koncepciójú, és semmit sem vehettünk bizonyosra. Aki arra jár, láthatja, azóta már állnak az áruház falai. Azt hiszem, ha most kellene szavazni, egészen más képet kapnánk. — Eléggé nehézkesen, hosz­­szú idő alatt alakult ki a teho-végeredmény. Miért? — A szervezés 1985 augusz­tusában kezdődött el, s idén tavasszal született meg a döntés. Ennek egyik oka, hogy a város meglehetősen nagy külterületi részel-n igen nehe­zen találtunk meg jó néhány lakost. Ugyanakkor nem állt 'rendelkezésünkre olyan sta­tisztika, aminek alapján a fizetésre kötelezhetők számát pontosan meghatározhattuk volna. Jellemző, hogy az ele-Balla János, az MSZMP Városi bizottságának első tit­kára nyitotta meg a párt­székházban azt a kiállítást, amely Cegléd és környéke MHSZ-munkáját mutatja be, s egyben felvillantja a haza­fias és honvédelmi nevelés néhány (nagyobb érdeklődés­re is számot tartó) területét. A tárlat anyagát, a fértyképe­­ket, érmeket, serlegeket, ok­leveleket, fegyvereket, repülő­­gépmodelleket és a többit a Cegléden, illetve a környező jén 19 ezer kartont adtunk ki, de, hogy csupán 14 ezer­re van szükség, az később derült k:i. Azután találtunk 250 üresen álló családi há­zat, s rendkívül sok időbe tellett, míg az örökösökkel kapcsolatot tudtunk terem­teni. És végül: néhány he­lyen (az első fordulóban) az agitáeiós csoportok végig sem járták a körzetüket. — Voltak, akik alaki hibá­kat fedeztek föl a Nyilatkozat elnevezésű, a szavazásra szol­gáló űrlapokon. Ugyanis ez a dokumentum — Ellentétben a törvényerejű rendelet út­mutatásaival — nem kérte a lakosság egyetértését a teho életre keltéséhez, s az esz­tendőnként fizetendő össze­get illetően sem hagyott he­lyet a választásra. — Lehet, hogy ez hiba volt. Ha igen, kritikaként elfogad­juk. Ám ha valaki a meg­jelölt célokat elutasította, s helyettük sem javasolt sem­mit, ezzel egyértelműen jelez­te az álláspontját Az éven­kénti 1000 forintot mi is sok­nak tartjuk. Megnevezhet­tünk volna éppenséggel ki­sebb összeget is, csakhogy az így befolyó pénzekből soha­sem épülne termálfürdő. Te­hát ez a cél kizárólag az 1000 forintos hozzájárulások­kal érhető el 75 millió Illetve... Számoljunk csak! A fürdő elkészítése összesen 75 millió forintba kerül, a tehóból pedig 5 esztendő alatt 30—32 millió forint gyűlik össze. Azonban ennek 30 szá­zaléka a tanácstagi körze­teké. Vagyis marad 20 millió forint, s főhet a fejünk, hogy a 75 millió és a 20 millió közötti különbözetet honnan teremtjük elő. — Meghökkentő, hogy a ceglédi utak siralmas állapo­tát ismerve, a lakosság a fürdőre szavazott. — Sokat töprengtünk, ja­vasoljuk-e az útépítést. Egyet­len ok miatt vetettük el: e2 pedig a költség. A teho-pénz­­ből ugyanis jó esetben 10 kilométer út készülhet el, s a városban 100 kilométernyi szakaszról hiányzik a szilárd burkolat. Ennek a 100 kilo­méternyi útnak a lefektetése — nem számítva az alatta lévő közműveket — a mos­tani árak szerint 250 millió forintba kerülne. Mi szól a fürdő mellett? Alighanem az, hogy a város­nak még egy rendes strandja sincs. És az sem közömbös, hogy a tiszaligeti porták 33 százalékát ceglédi tulaj­donosok birtokolják. Aki víz­településeken dolgozó MHSZ- klubok szedték megszemlélhe­tő rendbe. A gyűjtemény no­vember 21-ig tekinthető meg. Rendhagyó énekóra November 20-án délelőtt 10 órai kezdettel a dánszentmik­­lósi művelődési házban Biri­­nyi József népzenész, a nép­művészet ifjú mestere tart rendhagyó énekórát az álta­lános iskola 6—8-ik osztályo­sai számára. re vágyik, fölkerekedik, és Szolnokra vagy Kecskemétre indul. Tehát az igény léte­zik, s a helybeli fürdő meg­építésére ez az utolsó lehető­ségünk. — Milyen menetrend sze­rint készül el a fürdő? — 1987 a kútfúrás, 1987— 88 pedig az útépítés és az energiarendszer létrehozásá­nak éve. 1988—89-re a ke­rítésnek és a kiszolgáló léte­sítményeknek kell elkészül­niük, 1989—90-re pedig a me­dencéknek. Félreértés — A tanácstagok között föl­röppent az a hír, hogy az imént említett 30 százalékot mégsem kapják meg a kör­zetek. — Ez csupán félreértés le­het. Az igaz, hogy nem ke­rül a tanácstagok kezébe a pénz, de ez nem is fontos, hi­szen, ha jelzik, hogy mit szeretnének csinálni, a tanács megvásárolja a szükséges anyagokat, és ha kell, társa­dalmi munkát is szervez. V. S. Képzőművészeti szakkör A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ képzőművészeti szakkört indít felnőttek szá­mára. A szakkör hagyomá­nyos teendői mellett a művé­szeti főiskolák és szakiskolák felvételi vizsgáihoz is segít­séget nyújt. Vezetője Balcányi Gyula festőművész. Jelent­kezni a művelődési központ „B” épületében lehet. A statisztikusok kimutatásai szerint a hasunkra költünk legtöbbet. Könnyebben le­mondunk ruháról, tartós fo­gyasztási cikkekről, mintsem az élelmen spórolnánk. Az élelmiszer-termelő ágazatban azonban nem csak fogyasztó­ként, hanem termelőként is érdekeltek vagyunk. Erre hív­ta fel a figyelmünket az a kiállítás, amely a napokban nyílt meg Cegléden a helyőr­ségi művelődési központban. Vidékünk gabonatermeszté­séről, hús- és tejtermeléséről, gyümölcsöseiről, feldolgozó­­iparáról egyaránt ismert. Jó ötlet volt hát az MTESZ, a MÉTE és a házigazda mű­velődési ház részéről az előál­lított javak összegyűjtése és bemutatása. A város és a von­záskörzet jelentősebb üzemei kirukkolhattak megszokott termékeikkel és újdonságaik­kal. amelyekkel még ezután szeretnének betörni a piacra. A Penomah gyára ezúttal is remekelt a termékcsaládja gusztusos elrendezésével. A BNV-díjas Aromás készítmé­nyek — húskrém, nyelves fel­vágott — mind ott sorakoz­tak, a közkedvelt házi májas pástétom, a húsikenyerek so­ra sem hiányzott a választék­ból, továbbá az egyelőre csak mutatóban látható Start szá­razkolbász. melynek beveze­tésétől sikert remélnek. A húsok, töltelékáruk gar­madájáról a szomszédos vit­rinben pompázó hidegkonyhai nagyszerűségekre siklott a te­kintet. A Dél-Pest Megyei Áfész készítményei — színeik, formáik alapján — alkotójuk mesterfokú tudásáról tanús­kodtak. Ehhez már csak kar­nyújtásnyira sorakoztak az abonyi Új Világ Tsz kedvelt csemegéi, a Négercsókok, Neg- Rollik. továbbá a hamarosan általuk is gyártott Krakett szendvicskenyerek, különféle ízesítésű rágcsálnivalók. A tejipar mindkét cége megjelent. Az Alföldi Tej Kö­zös Vállalat és a Ceglédtej közszemlére tette kínálatát. A Budapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat Szolnoki úti szakbolt­ja teljes áruösszetételét felvo­nultatta. A korszerű táplálko­zás megannyi hozzáférhető alapanyaga említést érdemel­ne, de a szójalisztet, búzacsí­rát, a lisztérzékenyeknek ké­szített lisztet, a cukorbetegek­nek kínált készítményeket mindenképpen fel kell sorolni Kórházi szakemberektől hal­lottuk. hogy november 27-én az egészségügyi intézményben rendeznek kóstolóval egybe­kötött bemutatót a korszerű és egészséges, illetve a dié­tás táplálkozást szolgáló étel­félékből. Hibátlan logikai rend sze­rint követte a malmosokat a pékek felvonulása. A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat egész választékát terítékre tette. Alföldi és dabasi barna kenyér, a rozslángos, kömé­nyes. burgonyás sütkérezett a reflektorfényben. A figyelem a Dejós-csaiádra is ráirányult, amelyekből terménybemutatót is tartottak a minap. S:::i i~:s> Az italok frontján a Kecs­kemétéin jeleskedett Márka üdítőivel, palackozott borai­val, vermutjaival és pezsgői­vel. A söripar által városunk­ban palackozott — vagy csak forgalmazott — nedűk sem hiányoztak a flaskák sorából. A Nagykőrösi Konzervgyár befőttekkel, savanyúságokkal, zöldségszárítmányokkal, dzse­mekkel tette még tarkábbá az összképet. Az albertirsai és (jánszentmiklósi Micsurin Tsz itthon kevéssé ismert almafaj­táit, saját konzervüzemének Lakos Lászlóné dr. fontos kérdésre irányította a figyel­memet a minap a Ceglédi Hírlapban,-amiről a november 8-i Heti Világgazdaság is írt. A ceglédi „ci&k erre a kérdés­re nem terjedt ki, feltehetőleg az adatok „konzervtermésze­te” miatt. Cegléd népesség­csökkenésében a magyarázat ugyanis sokkal kézenfekvőbb: az egyke vagy még az első gyermeknél is előbbre való anyagi jólét, a „nyugodt élet”-re való törekvés követ­kezménye. Népfogyatkozás, mint a HVG írta. s nem más ez, mint az abortuszok következménye. Mit is jelez a kedvelt hetilap táblázata? 1960-ban országo­san 162160 abortuszt végez­tek, 44 936 volt az országos szaporulat: tíz évvel később az abortuszok száma majd­nem elérte a 200 ezret, de már csak 31 662 fő volt a termé­szetes szaporulat Magyaror­szágon. 1980-ban csak 80 882 az abortuszok száma, a több­let 3318 fő. 1985-ben pedig 81 970 az abortuszok száma, de 17 414 fővel csökkent a ma­gyar népesség. Vagyis nem elvándorlásról van szó, hanem olyan tenden­ciáról, amely Cegléden is ér­vényesült. Égy régebbi cikk­ben különben is kimutattuk, hogy a települések és a me­gyék között elég kicsi a né­pességmozgás. A magyarázat a populációs­biológia, a népességtudomány alapvető matematikai tételei­ben meglelhető, akárcsak a valódi ok: a 60-as évek mag­­talanséga, önzése és öngyilkos divatja meghozta „gyümöl­csét”. Így nem az a baj, hogy a mostani fiatalok nem min­dig vállalnak 2 vagy 3 gyer­meket, hanem az, hogy általá­nosságban nem vállaltak ak­kor többet. A kamatos kamat levonásban ugyancsak érvé­nyes! Egyébként is a biológus tudja, hogy ha kevés a mag az almában, a meglevő mag is rosszabbul csírázik ... Surányi Dezső ★ A népfogyatkozást, benne a ceglédit nem lehetséges egyet­len okra visszavezetni. Ezért — kiegészítésképp — érdemes ide illeszteni a Valóság 1985/11. száma cikkírójának álláspontját is. „Hazánk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adat­gyűjtésében szereplő 29 fej­lett egészségügyi kultúrájú or­szág között a nyers halálozási arányszámot, valamint a szü­produktumait tárta az érdek­lődők elé. A Pest Megyei Hű­tőipari Gazdasági Társulás hű­tővitrinjében a csemegekuko­ricától a kovászos uborkáig sokféle vitamindús zöldség- és gyümölcsféle kínálgatta magát. fin!: Ü:-y A városi vezetők jelenlété­ben dr. Lénárt Lajos, a Ma­gyar Éleliíiezésiipari Tudomá­nyos Egyesület társelnöke mondott megnyitó beszédet. Szavai ugyanazt a gondolatot erősítették meg. mint ami a látogatókban is megfogalma­zódott: a kiállítás jó alkalom mérlegre tenni a gyártók fel­készültségét, a fogyasztóikkal kialakult kapcsolatát és ter­mészetesen a közbeiktatott láncszem, a kereskedelem munkálkodását is. A térség termelő, feldolgozó és értéke­sítő egységeinek egyaránt ar­ra kell törekedniük, hogy a jövőben még több és jobb mi­nőségű élelmiszerféle jusson a hazai és a külföldi piacokra. T. T. A Gépipari Tudományos Egyesület szerepe megválto­zott gazdasági környezetünk­ben címmel dr. Mátay László, a GTE ügyvezető fő­titkára tart előadást az MTESZ-ben november 25-én fél 4-kor. letéskor várható élettartamot tekintve a sor végén foglal helyet. A halandóság növeke­désében kétségtelenül szerepe van a népesség korösszetételé­ben bekövetkezett változás­nak, a népesség öregedésének. De a korösszetétel alapulvéte­lével nem a sor végén, hanem a közepe felé kellene helyet foglalnunk. Az öregedésen kí­vül tehát egyéb változás is be­következett, és erről a kor­specifikus halandósági adatok vizsgálata ad felvilágosítást. Eszerint a férfiak életkilátása a 25 életév betöltésével min­den (de elsősorban az aktív) korban, a nők esetében a 40—59 éves korúaknái rosz­­szabbodott. (Például: 1960- ban ezer 43 éves férfira 3,21; 46 évesre 3,47 halálozás jutott, majd valamivel több mint két évtized elteltével, 1982-ben, már több mint a kétszerese: 6,92, Illetve 8.39.) Két évtized elteltével már Ideje lenne megkezdeni a leg­magasabb államigazgatási és tudományos szinten összehan­golt és irányított, széles körű és komplex vizsgálatot a ha­landóság növekedése okainak feltárása és megszüntetése ér­dekében, annál is inkább, mi­vel a népességszám csökkené­se elsődlegesen a magas ha­lálozási arány (13,7—13,9 ez­relék), nem az alacsony szü­letési arány (11,7—11,9 ezre­lék) következménye. Ha a ha­lálozási arány az 1960. évi 10,2 ezrelék vagy csak az 1970. évi 11,6 ezrelék szintjén ma­rad, a népességszám nem csökkenne.” Táncos iáháaknak Társas- és divattánc-tanfo­lyam indul december 1-jén fiatalok és ifjú házaspárok ré­szére a Vasutas-könyvtárban. Jelentkezni lehet naponta 14 órától a Teleki utca 10. szám alatt személyesen vagy a XI—433 telefonszámon. December 14*én Űri muri A békéscsabai Jólkai Szín­ház november 4-re meghir­detett (és közúti baleset miatt elmaradt) Űri muri című elő­adását december 14-én este 19 órakor tartja meg a ceg­lédi színházteremben. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Horogérett pontyok Élőhal-szállít­mány: horogérett, méretes ponty, va­lamint kárász és compó érkezett a ceglédi horgászta­vakba a minap a Nagykunsági Álla­mi Gazdaságból. A Haltenyésztési Kutató Intézet munkatársai a te­lepítéskor vett mintákon vizsgál­ták a halak kondí­cióját, egészségét. Dr. Jeney Galina parazitológiai vizsgálatot végez (fent). A speciális szállítótartályok­ból csúszdán eresztették a hala­kat a horgászegye­sület tagjainak élénk figyelmétől kísérve a tavakba (lent). (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Megnyitották a bemutatót Hozzászólás Csökkenők és bökkenők megvál tott szerep

Next

/
Thumbnails
Contents