Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-19 / 272. szám
Tajsilnnef r Évente mintegy négymillió forint értékben készítenek finomabbnál finomabb süteményeket, tortákat a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat gödöllői cukrászati üzemében. ■Most, a hűvösebb idő beálltával, ismét nagy keresletük van a tejszínes termékeknek, a somlói kockának, a gesztenyepürének és a krémesnek. Képünkön: Jámbor Lajosné kiszállítás előtt tálcára rakja ft gesztenyepürét. (Hancsovszki János felvétele) A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről, Karsai Zsigmond, Pécelen élő festőművész kiállítása, A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, Bronzkori temető Verseden, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIK. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1986. NOVEMBER 19., SZERDA Szakszervezeti tapasztalatcsere Nagyobb a szociális biztonság Az újságok első oldalain gyakorta olvashatunk magas rangú külföldi küldöttségek magyarországi látogatásáról. A kormány- és mozgalmi tisztségviselők megállapodásokat kötnek a kialakult kapcsolatok ápolásáról, fejlesztéséről. Az együttműködés ezután folyamatossá, gyakorlativá válik. A napokban ily módon a nyugat-berlini szakszervezetek ifjúsági küldöttsége látogatott Gödöllőre. Horst Jäckel függetlenített vezetőségi tagot, Detlef Kuchenberger ifjúsági titkárt és Jürgen Nelkét, a postásszakszervezet ifjúsági bizottságának tagját a városi pártbizottságon Szabóné dr. Willin Erzsébet, a szakmaközi bizottság titkára, Jeager László, az SZMT főmunkatársa és Czeba Katalin óvónő, a pedagógus-szakszervezet ifjúsági tanácsa vezetője fogadta. Elutaznak A változatos, az ittlét minden percét felhasználó program első lépéseként a vendégek sokoldalú tájékoztatást kaptak a lakók életéről, a gazdasági, társadalmi körülményekről. Elismerve a fiatal város szemmel követhető fejlődését, megkérdezték, nem épülnek-e olyan jellegű lakások, melyekbe az emberek nem szívesen költöznek. Nyugat-Berliniben már történt így. Gödöllőn ilyen gondok nincsenek, a lakáshoz jutás is nagy öröm. Idővel itt is sokan költöznek családi házakba a tízemeletes épületekből, ahol az emberek egymást még látásból sem ismerik. A külföldieket különösen a 15—20 évesek szabadidős lehetőségei érdekelték, hallván, hogy a fiatalabbak idejét kihasználják. Megtudták, hogy Gödöllőn is Te korosztályok gondjai várnak a leggyorsabb megoldásra. Az orvoslás egyik módja a lakóterületi sport fejlesztése. Társadalmi munkában három pálya épült az idén. Az egyik a tűzoltóságé, de délután az iskolások is használhatják. A November 7. Kupa kispályás labdarúgótornán 280 fiatal rúgta a bőrt. A középiskolások fele, a főiskolások, egyetemisták túlnyomó része a fővárosban, vagy más városokban tanul. Ezért Gödöllő egyik legnagyobb népességi csoportja valósággal megfoghatatlan. Lehet-e itt jegyeket szerezni budapesti kulturális eseményekre? — hangzott egy következő kérdés. Természetesen igen. Közel van a főváros, de itt is láthatók igényes műsorok. Az Agrártudományi Egyetemen olyan programokat rendeznek, hogy kielégítik a hallgatók érdeklődését. Kötelező torna Czeba Katalin arról szólt, hogy a szakszervezetek ifjúsági munkáját azért is fontos javítani, mert a fiatalok túl sokáig szorulnak szülői támogatásra. Szükséges a szervezet segítsége. Erről nem mondhatunk le Próba - éjszakai műszak előtt A látogatás az egyetemen folytatódott. Csáky Antal szbtitkár, dr. Kiss Károly, a mezőgazdaság-tudományi kar dékánhelyettese és Babarczy Tamás ötödéves egyetemista, a szakszervezeti hallgatói alapszervezet főbizalmija állt a vendégek rendelkezésére. Horst Jäckel kifejtette, nem gondolták, hogy ilyen kis városban ilyen nagy egyetem működik. Sári Géza, a testnevelési tanszék vezetője a sportolási lehetőségekről tájékoztatott a sportcsarnokban. Három évfolyam 890 hallgatója vesz részt kötelezően a tornaórákon. Jelentős a verseny- és a tömegsport, mód nyílik az egyetemi dolgozók testedzésére is. A szakszervezetek szpartakiádja régi hagyomány. A vendégek útja a kollégium Gorka-termébe vezetett. Ott egyetemi hallgatókkal beszélgettek a szociális helyzetükről, az oktatás módjáról, feltételeiről. A diákok kilencven százaléka bentlakó, de ez nem tükrözi az országos helyzetet, attól jobb. A fiatalok felsorolták a számos igénybe vehető kedvezményt, az étkezéstől az utazásig, a pénzbeli juttatásoktól a jegyzetvásárlásig. A küldöttség tagjai elmondták, hogy náluk a családi támogatást nélkülöző hallgatók kapnak ösztöndíjat, de azt utólag vissza kell fizetni. Megállapították, hogy a szociális biztonság a magyar egyetemeken nagyobb, mint városukban. Magas a kötelező óraszám, az oktatók is túlzottnak tartják a teremhez kötött foglalkozások arányát. A választható tárgyak, a gyakorlati képzés körének növelését az új oktatási törvény is segíti Magyarországon, állapította meg dr. Kiss Károly. Kutatóközpont A nyugat-berliniek értesülvén az egyetem mellett épülendő biotechnikai kutatóközpontról, megkérdezték, hogyan kapcsolódik ehhez az oktatás, nem tartanak-e a génsebészeti beavatkozások veszélyeitől? Meggyest Anikó harmadéves hallgató németül válaszolt. Az év elején ehhez kapcsolódó tantárgycsoport tanítása kezdődött, ebben jelenleg nyolcán vesznek részt, más-más kutatási irányban és feladattal. A biotechnikának a tudományos fejlődésben nagyok a távlatai, kézben tartva a folyamatokat, nem kell károsodástól tartani, B. G. Majd kifutja magát Recept és orvosság Szép hosszú őszünk ezek, valamint a diákegyik, még kellemesen eny- sportegyesületek, s a diákhe hét végi napján kerék- sportszövetség alulról épülpáros kirándulásra indul- nek föl. Nos, a közelmúlttünk a bagi negyedikes ban olyan társaságban kisdobosokkal. Mennyi él- hallottunk e folyamatról ményt nyújtott a hol az véleményeket, ahol általáerdőben, hol a Galga men- nos iskolai vezetők találti falvakban vezető út? Er- koztak. Szavaik megkérről a gyerekek is szívesen dőjelezik az előző megálmeséltek napokkal később lapítást. is. A galgahévízi Bika-tó Két igazgató véleménye felé haladva a tölgyeserdő- is összecsengett. A diákben kilométereken át gu- sportkörök megalakításárultunk a lejtőn, s a ki- ról a nyáron hallottak, azcsik egyre-másra kiáltot- az olvastak először újságták: de szép az erdő! A ban. Konkrét tájékoztatást kerekek alatt a friss szeptember végén kaptak, makkok pattogtak szét, s az ősz folyamán már a mintha végig puskaropogás megalakulásról kell számot kísérte volna túránk ezen adniuk! Akik nem pályázszakaszát. Melengető él- nak, azaz nem jelentkezmény volt a velünk tartó nek, azok önmagukat zárszülőknek is hátra-hátra- ják ki a mozgalomból, a tekintve látni, a hol két- bővülő állami támogatásszáz méteres, hol fél kilo- ból. méter hosszú sort, amit se- Mit lehet akkor tenni? regünk alkotott. Pályázni, s a tényleges Jóformán nincs gyerek, megszervezést majd utólag aki ne tudna kerékpárt elvégezni. Majd kihordja megülni. Nagyon sokan magát a DSK... De hát vannak, akik amíg le nem éppen ezzel ellentétes az fagynak róla, naponta nye- az elv, hogy ez egy önteregbe pattannak. Hogy ez vékeny diákmozgalom. Bimégsem elég, arról a sta- zony, a diáksportkörök tisztikák, felmérések igye- sem működnek majd sikekeznek meggyőzni gyere- resen a tanítók, tanárok két, szülőt, tanárt. segítsége, munkája nélkül. Ki tudja, voltunk-e va- így főleg nem. laha is elégedettek az if- Az előkészítetlenségből jabbak edzettségi állapotá- könnyen az a következteval. Voltak-e elégedettek tés vonható le, hogy talán egykor a mi erőnlétünk- nem is sportot kívánnak kel? E bölcselkedés foly- szervezni, hanem pénzt tatása helyett fogadjuk el, gyűjteni, hiszen a DSK- hogy többet kell mozognia nak tagdíja van. Pedig a a felnövekvő generációk- szándék bizonyára jó, eznak, mivelhogy egyébként, zel ellentétes. Ráébredéletük viteléhez, fenntar- tünk arra, hogy a gyerekek tásához a fizikai cselekvé- gyengék, fejletlenek. De sek egyre feleslegesebbek, ne tévesszük össze a recep-A próbálkozások sokfé- tét az orvossággal. A renlék. Vannak egyéni, helyi deletek önmagukban nem kezdeményezések, s utóbb segítenek. Azokat élettel megfogalmazódott a diák- kell megtölteni, ha úgy sportkörök létrehozásának tetszik: kiváltani, feladata. Olvasom, hogy — áz Négy új terem Hivatalosan is átadták A Székelykaputól az iskoláig vezető rövid, macskaköves úton romantikus hangulat fogja el az arra járót. Főként, ha az illető nem mindennapos látogató. Mikor kisdiák koromban iskolalátogatás céljából kerestük fel a gödöllői gimnáziumot, és először mentem végig a sokak által koptatott kaptatón, engem is valami különös érzés fogott el. Mivel tudtam, hogy az épület régi, és sajátos a múltja, olyan érzésem támadt, mintha az időórán néhány évtizedet visszaléptünk volna. Ez a varázs több mint két év után bennem némiképp megkopott, de biztosan érzett hasonlót az, aki valaha is járt erre. Az épület romantikus, a környezet — a sok fával, emlékművel, szobrocskával, háttérben a templommal — szintén nem a ma megszokott betonrengeteg hangulatát idézi. De ez az iskola, ez az építmény az évek során rengeteget változott. Korszerűsödött — amennyire a lehetőségek engedték — és tovább öregedett. A tornapályán — mely Központfúrók — pontosan Egyéb termékeik mellett évente tízmillió forintot megközelítő értékben gyártanak központfúrókat a Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Ipari Szövetkezet gödöllői telepén. E fontos szerszámból tucatnyi méretű készül. Képünkön: Holló Andrea mikrométerrel méri a már elkészült apró fúrókat (Hancsovszki János felvétele) korábban az iskola gyakorlókertjéül szolgált — található öltözők állapota nem összkomfortos. A demográfiai változás azonban nem veszi figyelembe, hogy tudjuk-e követni. Száz szónak is egy a vége: az épületet kinőttük. Az egykori néhány főt számláló tanulóifjúság létszáma jelentősen megnőtt. Ehhez nagyban hozzájárult az 1976-ban, az óvónőképző szakközépiskolában kezdődött oktatás is. Jelenleg 13 osztályban folyik a tanítás, természetesen az évek során a tízegynéhány fős tanári kar létszáma is harminc fölé emelkedett. Az épület pedig nem tudott velünk együtt növekedni, bővülni. Néhány éve az egykori általános iskolaként működő kéttermes D-épület felhasználásával próbálták a főépület zsúfoltságát csökkenteni. De az csak ideigóráig enyhített a helyzeten. Tavaly egy négy tantermes épület készült el, melynek felépítésében nagy szerepet játszott a szülők és az iskola tanárai, tanulóifjúsága által végzett társadalmi munka. ősztől a négy óvónőképzős osztály kezdte az E-épületben tanulmányait. Ez az építmény korszerű, új, más, mint a főépület. Teljesen különálló, az óvónőképzősök egy kicsit távolabb kerültek tőlünk, gimnazistáktól. Szinte csak ebédnél, és a szünetekben találkozunk velük. A tanárok szünetekben az E- és a főépület között ingáznak. Ezt az E-épületet adták át a hét végén hivatalosan is. Markó Ágnes Mozi A flotta kedvence. Színes, szovjet film. Csak 4 órakor! Lövöldözés. Színes, feliratos japán krimi. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ha hagyományainkat elveszítjük, magunkról sem marad mit mesélni utódainknak. A falvakban történő változások, melyek évtizedek óta tartanak, ezt az irányt jelzik. A sajátosságok sok vonatkozásban eltűnnek, minden olyan lesz itt, mint másutt. A hazánkról szóló útikönyvek ismereteinket még azzal is bővíteni igyekeznek, hogy az eltérő tájakon más és másképp épültek egykor a parasztházak. Egyes településeken ezekből még sok található, máshol alig egy-kettő. Az utóbbiak pedig nem képesek érzékeltetni, egy-egy vidéken is milyen sokoldalú volt az építők fantáziája. A régit általában a jobb váltja fel. Természetesen a mai házak egészségesebbek, mint elődeik voltak. A mai sütemények, melyeket a már szinte minden községben megtalálható cukrászdák kínálnak, ugyancsak finomak, de teljesen különböznek azoktól az édességektől, melyeket egykor a falusi otthonokban sütöttek. Könnyű volna feladni azt, ami még megmaradt? Látszólag igen. hiszen a falusi ember annyi mindenről lemondott a városiasodás, iparosodás során, hogy nem esne nehezére az utolsó maradványok felszámolása már... Számos példa viszont arról tanúskodik, ez nem így van. A hagyományok sorában úgy vélem, napjainkban a népviselet, a néptánc és a népdalkincs őrzése a legsikeresebb. Sok felnőtt vagy idős ember ebbe a fogódzkodóba kapaszkodva viseli el élete gyakran szűnni nem akaró terheit, töri le a magány falait. A próbák, összejövetelek, fellépések a közösségi cselekvés, együttlet színterei. Ha Hol van még a fékető... Bujáki csemeték kincset érő viseletben. (A szerző felvétele) megszűnnének, annyi emberi kapcsolat szakadna szét, hogy következményeire gondolni is rossz. A Cserháthoz tartozó vidékünkön ahány település, anynyiféle szín jelzi a változatosságot a hagyományokban. Az örökséget őrző csoportokban magas színvonalú munka folyik, ami az együttlétet folyton alkotó tartalommal tölti meg. Milyen ügyszeretet lakozhat abban a bagi asszonyban, aki az esti próbára úgy megy el, hogy onnan az éjszakai műszakba indul! Milyen büszkeség abban a galgahévízi asszonyban, akinek ruhadarabjait legszívesebben mind megvásárolnák a vendégek; akinek kézügyességét megcsodálják, mikor ráncba szedi a szoknyáját! A szőlőtőkéket már befedték a gondos gazdák, a must is kiforrt a Dunától a Tiszáig. Évszázadok óta ismétlődő események ezek a földművelő ember életében. Igaz, egyre kevesebben végzik, mind kisebb bormennyiség terem tőkén. A szürettől önállósodott a szüret ünnepe, a szüreti felvonulás és bál. Közösségi szerepe is változott. Bujákon a mulatságra hívogató kisbíró beszédébe községpolitiikai elemeket is szőtt humorosan — a művelődési otthon több száz önkéntes jelentkezőt vár esernyővel az átalakítás alatt álló tetőzet pótlására —, de nem ez a jellemző. Ezek a rendezvények ma elősegítik a falvakból elszármazottak egy-egy napos hazalátogatását, visszatérését. Nemcsak környékünkről költöztek sokan a városba, az országút végi Bujákról ugyancsak jó páran. A felvételünkön szereplő odavaló kislányok, fiúk mosolyában is ott a büszkeség a világtól megkülönböztető ruha viseléséért, viselhetőségéért. Napjainkban máfr csak az öltözet és az ének mutatja a hovávalóságot, mert már a zenekarok is folytonosan vendégszerepeinek. A bagi szüreti bálon a mogyoródi, a bujákiban a bagi Caraván együttes muzsikált. Kevesebb már a munka a földeken, a kertben, ezekben a hónapokban az énekszó is melegít, ha nincs egyedül. A hagyományőrző együttesek elismert, keresett csoportok szűkebb és tágabb környékünkön. Nem is tudjuk mire vélni, hogyan, miért történhetett, hogy az egyik a fővárosban felvonuló népviseletbe öltözött társaságot az utcán megdobtak egy tojással. Értetlenül állunk ez előtt, de bölcsebb talán elsiklanunk fölötte. Jelentése nem lehet több, mint azé, ha véletlenül kiesik egy tojás az ablakon. Balázs Gusztáv
