Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

Tajsilnnef r Évente mintegy négymillió forint értékben készítenek fi­nomabbnál finomabb sütemé­nyeket, tortákat a Pest Me­gyei Vendéglátóipari Vállalat gödöllői cukrászati üzemében. ■Most, a hűvösebb idő beáll­tával, ismét nagy keresletük van a tejszínes termékeknek, a somlói kockának, a gesz­tenyepürének és a krémesnek. Képünkön: Jámbor Lajosné kiszállítás előtt tálcára rakja ft gesztenyepürét. (Hancsovszki János felvétele) A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről, Karsai Zsigmond, Pé­­celen élő festőművész kiállítá­sa, A gödöllői művésztelep 1901—1920, felújított állandó kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Bronzkori temető Ver­seden, időszaki kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. LUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIK. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1986. NOVEMBER 19., SZERDA Szakszervezeti tapasztalatcsere Nagyobb a szociális biztonság Az újságok első oldalain gyakorta olvashatunk magas rangú külföldi küldöttségek magyarországi látogatásáról. A kormány- és mozgalmi tiszt­ségviselők megállapodásokat kötnek a kialakult kapcsolatok ápolásáról, fejlesztéséről. Az együttműködés ezután folya­matossá, gyakorlativá válik. A napokban ily módon a nyu­gat-berlini szakszervezetek if­júsági küldöttsége látogatott Gödöllőre. Horst Jäckel füg­getlenített vezetőségi tagot, Detlef Kuchenberger ifjúsági titkárt és Jürgen Nelkét, a postásszakszervezet ifjúsági bi­zottságának tagját a városi pártbizottságon Szabóné dr. Willin Erzsébet, a szakmaközi bizottság titkára, Jeager László, az SZMT főmunkatár­sa és Czeba Katalin óvónő, a pedagógus-szakszervezet ifjú­sági tanácsa vezetője fogadta. Elutaznak A változatos, az ittlét min­den percét felhasználó prog­ram első lépéseként a ven­dégek sokoldalú tájékoztatást kaptak a lakók életéről, a gaz­dasági, társadalmi körülmé­nyekről. Elismerve a fiatal város szemmel követhető fej­lődését, megkérdezték, nem épülnek-e olyan jellegű la­kások, melyekbe az emberek nem szívesen költöznek. Nyu­gat-Berliniben már történt így. Gödöllőn ilyen gondok nin­­csenek, a lakáshoz jutás is nagy öröm. Idővel itt is so­kan költöznek családi házak­ba a tízemeletes épületekből, ahol az emberek egymást még látásból sem ismerik. A külföldieket különösen a 15—20 évesek szabadidős le­hetőségei érdekelték, hallván, hogy a fiatalabbak idejét ki­használják. Megtudták, hogy Gödöllőn is Te korosztályok gondjai várnak a leggyorsabb megoldásra. Az orvoslás egyik módja a lakóterületi sport fejlesztése. Társadalmi mun­kában három pálya épült az idén. Az egyik a tűzoltóságé, de délután az iskolások is használhatják. A November 7. Kupa kispályás labdarúgótor­nán 280 fiatal rúgta a bőrt. A középiskolások fele, a főiskolások, egyetemisták túl­nyomó része a fővárosban, vagy más városokban tanul. Ezért Gödöllő egyik legna­gyobb népességi csoportja va­lósággal megfoghatatlan. Le­het-e itt jegyeket szerezni bu­dapesti kulturális események­re? — hangzott egy követke­ző kérdés. Természetesen igen. Közel van a főváros, de itt is láthatók igényes műsorok. Az Agrártudományi Egyete­men olyan programokat ren­deznek, hogy kielégítik a hall­gatók érdeklődését. Kötelező torna Czeba Katalin arról szólt, hogy a szakszervezetek ifjú­sági munkáját azért is fon­tos javítani, mert a fiatalok túl sokáig szorulnak szülői tá­mogatásra. Szükséges a szer­vezet segítsége. Erről nem mondhatunk le Próba - éjszakai műszak előtt A látogatás az egyetemen folytatódott. Csáky Antal szb­­titkár, dr. Kiss Károly, a me­zőgazdaság-tudományi kar dé­kánhelyettese és Babarczy Ta­más ötödéves egyetemista, a szakszervezeti hallgatói alap­szervezet főbizalmija állt a vendégek rendelkezésére. Horst Jäckel kifejtette, nem gondolták, hogy ilyen kis vá­rosban ilyen nagy egyetem működik. Sári Géza, a testnevelési tanszék vezetője a sportolási lehetőségekről tájékoztatott a sportcsarnokban. Három évfo­lyam 890 hallgatója vesz részt kötelezően a tornaórá­kon. Jelentős a verseny- és a tömegsport, mód nyílik az egyetemi dolgozók testedzésé­re is. A szakszervezetek szpar­­takiádja régi hagyomány. A vendégek útja a kollé­gium Gorka-termébe vezetett. Ott egyetemi hallgatókkal be­szélgettek a szociális helyze­tükről, az oktatás módjáról, feltételeiről. A diákok kilenc­ven százaléka bentlakó, de ez nem tükrözi az országos hely­zetet, attól jobb. A fiatalok felsorolták a számos igény­be vehető kedvezményt, az ét­kezéstől az utazásig, a pénz­beli juttatásoktól a jegyzet­­vásárlásig. A küldöttség tag­jai elmondták, hogy náluk a családi támogatást nélkülöző hallgatók kapnak ösztöndíjat, de azt utólag vissza kell fi­zetni. Megállapították, hogy a szociális biztonság a magyar egyetemeken nagyobb, mint városukban. Magas a kötelező óraszám, az oktatók is túlzottnak tart­ják a teremhez kötött foglal­kozások arányát. A választ­ható tárgyak, a gyakorlati képzés körének növelését az új oktatási törvény is segíti Magyarországon, állapította meg dr. Kiss Károly. Kutatóközpont A nyugat-berliniek értesül­vén az egyetem mellett épü­lendő biotechnikai kutatóköz­pontról, megkérdezték, ho­gyan kapcsolódik ehhez az oktatás, nem tartanak-e a génsebészeti beavatkozások veszélyeitől? Meggyest Anikó harmad­éves hallgató németül vála­szolt. Az év elején ehhez kap­csolódó tantárgycsoport taní­tása kezdődött, ebben jelen­leg nyolcán vesznek részt, más-más kutatási irányban és feladattal. A biotechnikának a tudományos fejlődésben na­gyok a távlatai, kézben tart­va a folyamatokat, nem kell károsodástól tartani, B. G. Majd kifutja magát Recept és orvosság Szép hosszú őszünk ezek, valamint a diák­egyik, még kellemesen eny- sportegyesületek, s a diák­­he hét végi napján kerék- sportszövetség alulról épül­­páros kirándulásra indul- nek föl. Nos, a közelmúlt­­tünk a bagi negyedikes ban olyan társaságban kisdobosokkal. Mennyi él- hallottunk e folyamatról ményt nyújtott a hol az véleményeket, ahol általá­­erdőben, hol a Galga men- nos iskolai vezetők talál­­ti falvakban vezető út? Er- koztak. Szavaik megkér­­ről a gyerekek is szívesen dőjelezik az előző megál­­meséltek napokkal később lapítást. is. A galgahévízi Bika-tó Két igazgató véleménye felé haladva a tölgyeserdő- is összecsengett. A diák­ben kilométereken át gu- sportkörök megalakításá­rultunk a lejtőn, s a ki- ról a nyáron hallottak, az­­csik egyre-másra kiáltot- az olvastak először újság­­ták: de szép az erdő! A ban. Konkrét tájékoztatást kerekek alatt a friss szeptember végén kaptak, makkok pattogtak szét, s az ősz folyamán már a mintha végig puskaropogás megalakulásról kell számot kísérte volna túránk ezen adniuk! Akik nem pályáz­­szakaszát. Melengető él- nak, azaz nem jelentkez­­mény volt a velünk tartó nek, azok önmagukat zár­szülőknek is hátra-hátra- ják ki a mozgalomból, a tekintve látni, a hol két- bővülő állami támogatás­száz méteres, hol fél kilo- ból. méter hosszú sort, amit se- Mit lehet akkor tenni? regünk alkotott. Pályázni, s a tényleges Jóformán nincs gyerek, megszervezést majd utólag aki ne tudna kerékpárt elvégezni. Majd kihordja megülni. Nagyon sokan magát a DSK... De hát vannak, akik amíg le nem éppen ezzel ellentétes az fagynak róla, naponta nye- az elv, hogy ez egy önte­­regbe pattannak. Hogy ez vékeny diákmozgalom. Bi­­mégsem elég, arról a sta- zony, a diáksportkörök tisztikák, felmérések igye- sem működnek majd sike­­keznek meggyőzni gyere- resen a tanítók, tanárok két, szülőt, tanárt. segítsége, munkája nélkül. Ki tudja, voltunk-e va- így főleg nem. laha is elégedettek az if- Az előkészítetlenségből jabbak edzettségi állapotá- könnyen az a következte­­val. Voltak-e elégedettek tés vonható le, hogy talán egykor a mi erőnlétünk- nem is sportot kívánnak kel? E bölcselkedés foly- szervezni, hanem pénzt tatása helyett fogadjuk el, gyűjteni, hiszen a DSK- hogy többet kell mozognia nak tagdíja van. Pedig a a felnövekvő generációk- szándék bizonyára jó, ez­nak, mivelhogy egyébként, zel ellentétes. Ráébred­­életük viteléhez, fenntar- tünk arra, hogy a gyerekek tásához a fizikai cselekvé- gyengék, fejletlenek. De sek egyre feleslegesebbek, ne tévesszük össze a recep-A próbálkozások sokfé- tét az orvossággal. A ren­­lék. Vannak egyéni, helyi deletek önmagukban nem kezdeményezések, s utóbb segítenek. Azokat élettel megfogalmazódott a diák- kell megtölteni, ha úgy sportkörök létrehozásának tetszik: kiváltani, feladata. Olvasom, hogy — áz Négy új terem Hivatalosan is átadták A Székelykaputól az isko­láig vezető rövid, macskakö­ves úton romantikus hangulat fogja el az arra járót. Fő­ként, ha az illető nem min­dennapos látogató. Mikor kis­diák koromban iskolalátogatás céljából kerestük fel a gö­döllői gimnáziumot, és elő­ször mentem végig a sokak által koptatott kaptatón, en­gem is valami különös érzés fogott el. Mivel tudtam, hogy az épület régi, és sajátos a múltja, olyan érzésem tá­madt, mintha az időórán né­hány évtizedet visszaléptünk volna. Ez a varázs több mint két év után bennem némi­képp megkopott, de biztosan érzett hasonlót az, aki vala­ha is járt erre. Az épület romantikus, a környezet — a sok fával, em­lékművel, szobrocskával, hát­térben a templommal — szin­tén nem a ma megszokott be­tonrengeteg hangulatát idézi. De ez az iskola, ez az épít­mény az évek során rengete­get változott. Korszerűsödött — amennyire a lehetőségek engedték — és tovább örege­dett. A tornapályán — mely Központfúrók — pontosan Egyéb termékeik mellett évente tízmillió forintot megközelítő értékben gyártanak központfúrókat a Kőbányai Szerszámké­szítő és Finommechanikai Ipari Szövetkezet gödöllői telepén. E fontos szerszámból tucatnyi méretű készül. Képünkön: Holló Andrea mikrométerrel méri a már elkészült apró fúrókat (Hancsovszki János felvétele) korábban az iskola gyakorló­kertjéül szolgált — található öltözők állapota nem össz­komfortos. A demográfiai változás azonban nem veszi figyelem­be, hogy tudjuk-e követni. Száz szónak is egy a vége: az épületet kinőttük. Az egykori néhány főt számláló tanulóifjúság lét­száma jelentősen megnőtt. Ehhez nagyban hozzájárult az 1976-ban, az óvónőképző szak­­középiskolában kezdődött ok­tatás is. Jelenleg 13 osztály­ban folyik a tanítás, termé­szetesen az évek során a tíz­egynéhány fős tanári kar lét­száma is harminc fölé emel­kedett. Az épület pedig nem tudott velünk együtt növeked­ni, bővülni. Néhány éve az egykori általános iskolaként működő kéttermes D-épület felhasználásával próbálták a főépület zsúfoltságát csök­kenteni. De az csak ideig­­óráig enyhített a helyzeten. Tavaly egy négy tantermes épület készült el, melynek felépítésében nagy szerepet játszott a szülők és az isko­la tanárai, tanulóifjúsága ál­tal végzett társadalmi mun­ka. ősztől a négy óvónőképzős osztály kezdte az E-épületben tanulmányait. Ez az épít­mény korszerű, új, más, mint a főépület. Teljesen különál­ló, az óvónőképzősök egy ki­csit távolabb kerültek tő­lünk, gimnazistáktól. Szinte csak ebédnél, és a szünetek­ben találkozunk velük. A ta­nárok szünetekben az E- és a főépület között ingáznak. Ezt az E-épületet adták át a hét végén hivatalosan is. Markó Ágnes Mozi A flotta kedvence. Színes, szovjet film. Csak 4 órakor! Lövöldözés. Színes, feliratos japán krimi. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ha hagyományainkat elve­szítjük, magunkról sem ma­rad mit mesélni utódaink­nak. A falvakban történő vál­tozások, melyek évtizedek óta tartanak, ezt az irányt jel­zik. A sajátosságok sok vo­natkozásban eltűnnek, min­den olyan lesz itt, mint másutt. A hazánkról szóló útikönyvek ismereteinket még azzal is bővíteni igye­keznek, hogy az eltérő tája­kon más és másképp épültek egykor a parasztházak. Egyes településeken ezekből még sok található, máshol alig egy-kettő. Az utóbbiak pedig nem képesek érzékeltetni, egy-egy vidéken is milyen sokoldalú volt az építők fan­táziája. A régit általában a jobb váltja fel. Természetesen a mai házak egészségesebbek, mint elődeik voltak. A mai sütemények, melyeket a már szinte minden községben megtalálható cukrászdák kí­nálnak, ugyancsak finomak, de teljesen különböznek azok­tól az édességektől, melyeket egykor a falusi otthonokban sütöttek. Könnyű volna feladni azt, ami még megmaradt? Látszó­lag igen. hiszen a falusi em­ber annyi mindenről lemon­dott a városiasodás, iparoso­dás során, hogy nem esne nehezére az utolsó maradvá­nyok felszámolása már... Számos példa viszont arról tanúskodik, ez nem így van. A hagyományok sorában úgy vélem, napjainkban a népviselet, a néptánc és a népdalkincs őrzése a legsike­resebb. Sok felnőtt vagy idős ember ebbe a fogódzkodóba kapaszkodva viseli el élete gyakran szűnni nem akaró terheit, töri le a magány fa­lait. A próbák, összejövetelek, fellépések a közösségi cselek­vés, együttlet színterei. Ha Hol van még a fékető... Bujáki csemeték kincset érő viseletben. (A szerző felvétele) megszűnnének, annyi emberi kapcsolat szakadna szét, hogy következményeire gondolni is rossz. A Cserháthoz tartozó vidé­künkön ahány település, any­­nyiféle szín jelzi a változa­tosságot a hagyományokban. Az örökséget őrző csoportok­ban magas színvonalú munka folyik, ami az együttlétet foly­ton alkotó tartalommal tölti meg. Milyen ügyszeretet la­kozhat abban a bagi asszony­ban, aki az esti próbára úgy megy el, hogy onnan az éj­szakai műszakba indul! Mi­lyen büszkeség abban a gal­­gahévízi asszonyban, akinek ruhadarabjait legszívesebben mind megvásárolnák a ven­dégek; akinek kézügyességét megcsodálják, mikor ráncba szedi a szoknyáját! A szőlőtőkéket már befed­ték a gondos gazdák, a must is kiforrt a Dunától a Tiszáig. Évszázadok óta ismétlődő ese­mények ezek a földművelő ember életében. Igaz, egyre kevesebben végzik, mind ki­sebb bormennyiség terem tő­kén. A szürettől önállósodott a szüret ünnepe, a szüreti fel­vonulás és bál. Közösségi sze­repe is változott. Bujákon a mulatságra hívogató kisbíró beszédébe községpolitiikai elemeket is szőtt humorosan — a művelődési otthon több száz önkéntes jelentkezőt vár esernyővel az átalakítás alatt álló tetőzet pótlására —, de nem ez a jellemző. Ezek a rendezvények ma elősegítik a falvakból elszár­mazottak egy-egy napos ha­zalátogatását, visszatérését. Nemcsak környékünkről köl­töztek sokan a városba, az országút végi Bujákról ugyan­csak jó páran. A felvételün­kön szereplő odavaló kis­lányok, fiúk mosolyában is ott a büszkeség a világtól megkülönböztető ruha viselé­séért, viselhetőségéért. Nap­jainkban máfr csak az öltözet és az ének mutatja a hová­­valóságot, mert már a zene­karok is folytonosan vendég­szerepeinek. A bagi szüreti bálon a mogyoródi, a bujáki­­ban a bagi Caraván együttes muzsikált. Kevesebb már a munka a földeken, a kertben, ezekben a hónapokban az énekszó is melegít, ha nincs egyedül. A hagyományőrző együttesek el­ismert, keresett csoportok szűkebb és tágabb környé­künkön. Nem is tudjuk mire vélni, hogyan, miért történ­hetett, hogy az egyik a fővá­rosban felvonuló népviseletbe öltözött társaságot az utcán megdobtak egy tojással. Ér­tetlenül állunk ez előtt, de bölcsebb talán elsiklanunk fölötte. Jelentése nem lehet több, mint azé, ha véletlenül kiesik egy tojás az ablakon. Balázs Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents