Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
^fiíítop 1986. NOVEMBER 17., HÉTFŐ Évmilliók ősvilága Nógrád megyében megnyílt I álló, 160 hektáron elterülő az érdeklődők számára is a I park gazdag leletanyaga az 23 millió éves ipolytárnóci ős- ősvilág számtalan emlékét őrpark. Az Európában egyedül- | zi. Sétautak vezetnek az egykori őstenger partján A 23 millió éves, 60 méterre becsült mamutfenyő megkövesedett maradványai. (Szabó Sándor felvételei) Az M7-es a vízválasztó Hosszú az út a Dunától Erdig Ha nyár van, akkor Érden nincs víz. Közeleg azonban az idő, amikor a több évtizedes, keserű axióma érvényét veszti. Legalábbis a vízügyi hatóságoktól a megyei tanácson keresztül a városi tanácsig és a lakosságig mindenki erre törekszik. Versenytárgyalás után A közös erőfeszítés már meg is hozta első gyümölcsét. Idén tavasszal valamennyi résztvevő aláírta a szerződést, amelynek értelmében a Duna alatt megépül az a vezeték, amelyen keresztül a Fővárosi Vízművek Érdnek napi tízezer köbméter ivóvizet ad át. A Fővárosi Vízművek a vezeték és a hozzá tartozó gépészeti berendezések átadását jövő év december végére tervezi. Vizet azonban nemcsak fakasztani, kapni sem egyszerű. Különösen olyan településnek, amelynek korábban megépült vízvezetékrendszere — szakemberek szerint — leginkább az állatorvosi lóhoz hasonlatos, amelyen minden létező betegség felfedezhető. A régebben épült vezetékhálózat létrehozóit szemlátomást nem vezérelte távlati cél. Mindig csak a legszükségesebb igények kielégítése végett, a lehető legegyszerűbb módon építettek. Most hát hiányoznak az alig több mint egy év múlva érkező fővárosi víz fogadásához szükséges tározó, keverő és elosztó létesítmények. — Hogyan tudnak a hátra levő, viszonylag rövid idő Tetemes károk keletkeznek Az erdők nehezen gyógyulnak Hazánk nemzeti vagyonának tekintélyes részét jelenti az 1,7 millió hektár erdő. Az élő fák jótékony hatását környezetünkre mindannyian Ismerjük, a fakitermelés gazdasági szerepe pedig mllliárdokkal mérhető. Érthető tehát, hogy a közvéleményt éppúgy aggasztják a növényvilág óriásairól szóló kedvezőtlen hírek, mint a gazdasági szakembereket. Mennyire egészségesek a magyar erdők? — erről beszélgettünk a fák orvosaival, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályán, pontosabban: dr. Pagony Hubert címzetes egyetemi tanárral, aki a közelmúltban! nyugdíjazásáig volt az osztály vezetője, és Varga Szabolccsal, aki jelenleg tölti be ezt a posztot. jelentett, A Kemenesháton (Vas megyében) viszont — ahol 1984—85-ben kezdődött ez a kóros folyamat — eddig még csak 2,4 százalékos a a megbetegedés. A tényekből, a tölgypusztulás arányaiból és terjedési irányából arra következtetnek a szakemberek, hogy néhány év múlva nyugat felé kiér az országból ez a fabetegség, megszűnik a kocsánytalan tölgyek tömeges elhalása. Tudnunk kell azt is, hogy a kórokozó gombakártevő a kárláncolat utolsó szereplője, amely az aszálytól sújtott, hótlan hideg telektől meggyötört fákat támadta meg, amelyeket legyengítettek az elszaporodott lombrágó rovarok, szűk, a korhadéklakó gombák. A sorban a lombrágó rovarok legjobban megfoghatók, Egyeztetett vizsgálatok Magyarország a lomberdőzónában helyezkedik el. Erdeink 73 százaléka úgynevezett kemény lombfa: tölgy, bükk, cser. akác; 14 százaléka gyorsan növő nyárféle, éger. Csak 13 százalék a fenyő, zömében erdei- és feketefenyő. Mindössze 1 százaléknyi a lucfenyő, bár ez a legértékesebb faj. Az európai átlaghoz képest nem rossz a magyar erdők egészségi állapota. Ez részben annak köszönhető, hogy nálunk nem olyan magas fokú az iparosítás, mint nyugati és északi szomszédainknál. Jelenleg — a nyolcvanas években — az erdészeti szakembereknek legnagyobb gondja a kocsánytalan tölgyek károsodása, amelyet 1978-ban észleltek először. A nemzetközi együttműködés keretében végzett vizsgálatok során hasonló megbetegedést észleltek Romániában és Szlovákiában. A tényekből kárláncolatra következtettek a szakemberek. Ma már megállapítható, hogy « magyar kocsánytalan tölgyek betegsége keletről nyugatra terjed, eljutott Ausztriáiba és Csehszlovákiába, a Morva vidékére is. A terjedési irány is bizonyítja, hogy ez a tölgypusztulás nem függ össze az iparosodással járó, úgynevezett imissziós ártalmakkal, amelyekre egyébként a tölgy a legkevésbé érzékeny. Mik a tettesek? Az Erdészeti Tudományos Intézet szakemberei összefogtak a társintézményekkel a kocsánytalan tölgy pusztulását okozó tényezők megismerése érdekében. A négy esztendeje tartó kísérletek és megfigyelések eredménye azt bizonyítja, hogy a Zempléni-hegység tölgyesei már túl vannak a megbetegedés kulminációján, ami itt 31,1 százalékos pusztulást ezért a szakemberek összefogtak, hogy ezt a láncszemet megszakítsák. (A téli araszolók például évente 740 millió forint veszteséget okoznak kártételükkel. Az ellenük való folyamatos védekezés e nagy összeg töredékébe kerülne.) Jobban ismert a kocsányos tölgyek pusztulását okozó kárláncolat. Már az elmúlt században is szó volt ennek az értékes fafajtának pusztulásáról. Itt a kárláncolat fontos tagja a tölgylisztharmat, de a helytelen vízgazdálkodás is árt a kocsányos tölgyeknek. Ha a talaj vízháztartása ingadozó, ehhez a gyökérzet nem tud igazodni, így legyengül a fa, és könnyebben prédájává válik a kórokozóknak, károsítóknak. A rovarkártevők ellen ma már hatékonyan védekeznek az erdőgazdaságok. Beszélnünk kell még a fenyvesek ellenségeiről is, amelyek főként a laza szerkezetű homokos talajon támadnak. A gyökérrontó tapló a homokban vízszintesen terjeszkedő gyökereken jut egyik fától a másikig, 20—30—40 éves korukban károsítja a fenyőket — elsősorban az erdei- és feketefenyőt — hatalmas foltokban pusztítja e szép tűlevelűeket. •••• A gyógyító gomba A hatásos biológiai védekezés kidolgozása dr. Pagony Hubert nevéhez fűződik: 1983- ban jelentette be az ÉRTI és a Phylaxia Vállalat szabadalomként az Angliából adaptált módszert, amely az óriás terülő gombában találta meg a kórokozó méltó ellenfelét. Hektáronként ezer forint a védekezés költsége, ezt is megtéríti az állam a gazdaságoknak. A gyógyító gomba spóráját a Phylaxia Vállalat szaporítja. Ám a körülmények ilyen kedvező alakulása mellett is kell tíz esztendő az országos győzelemhez. Hiába, az erdők nehezen gyógyulnak. A védekezés az egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási témája az Erdészeti Tudományos Intézetnek. Jelszavunk a biológiai és integrált védelem. Minél kisebb méreghatást gyakorolni a természetre. és nem kémiai szereket alkalmazni, hanem a melegvérű állatokra, és az emberre ártalmatlan szereket, amelyek megkímélik a környezetet. Például kitinszintézist gátló hatású szerrel gyakorlatilag éhhalálra. ítélik a hernyókat. A hatékony és szelektív védekezés időbeni alkalmazásához azonban nem kisebb technikai segítőtárs kell, mint a helikopter. Ám ezek a növényvédelmi helikopterek kiszolgálták már idejüket, újak beszerzése pedig igen nagy gondot jelent a költségvetésnek. Nem mindegy, mikor Azt mondják, a fák állva halnak meg. De nem mindegy, hogy mikor. Hogy fiatalon letarolja-e az őzcsapat, vagy harmincéves korukban kivágják? Netán megéri a száz esztendőt is a bükk, hasznos madárnemzedékek egész sorának otthont adva? Csakhogy ha 50—60 évvel még tovább élhetne, ötször annyi faanyagot adna. Évente több százmillió forint kiesést okoz, hogy erdeink biológiai képességeit nem teljesen használjuk ki. Hogy beteg erdeink nehezen gyógyulnak, de egészséges fáink életét is megrövidítjük. Imre Erzsébet alatt a viz fogadására felkészülni?. Erről kérdeztük Nagy Istvánnét, az Érdi Városi Tanács pénzügyi osztályvezetőjét. — Hosszú időt vett igénybe a beruházás előkészítése. Csak akkor rendelhettük meg a terveket, akkor láthattunk hozzá az építési terület kisajátításához, s más konkrét feladatokhoz, amikor a megyei és városi tanács is jóváhagyta már a hetedik ötéves tervidőszakra szóló pénzügyi tervet és biztosítva láttuk a munkához a fedezetet. Az ügy azonban az elmúlt héten döntő szakaszhoz ért: versenytárgyaláson dőlt el, ki lesz a kivitelezőnk. A megbízást a Vízügyi Építő Vállalat nyerte el, vállalták az átadás jövő év decemberi határidejét. Megoldás, bankhitellel — Nem kis feladat előtt áll a Vízgép. A 353 milliós beruházás jelentős részével kell elkészülnie, alig több mint egy év alatt majd 100 milliós értéket hoznak létre. A legszűkszavúbb program is oldalakon keresztül sorolja, mennyi az építenivaló. Melyek a víz fogadásához elengedhetetlen feltételek, s mi marad a tervidőszak hátralevő részére? — A legfontosabb a parti vízmű, a megfelelő tározómedencék, a szivattyúk és a távjelző berendezések kiépítése. — A pénzügyi tervben megyei céltámogatásként erre a beruházásra 1987 végéig mindössze 14,6 millió forint szerepel. A többit helyi fejlesztési forrásokból fedezik? — Ez évre 24 milliót, jövőre 75 millió forintot .irányoztunk elő saját ' forrásainkból a fogadóbázis kiépítésére. A megyei céltámogatás 1908-tól egyre több lesz, összesen 253,2 millió forintot kapunk a tervidőszak végéig. Az induláshoz kell felhasználnunk a ránk eső 100 milliót. — A vciros fejlesztési tervében hatalmas összeg 100 millió forint. Mi jut a többi feladatra, például az áthúzódó beruházások közül az iskola befejezésére? — A folyamatban levő legfontosabb beruházásokkal nem állunk le. Bankhiielt veszünk fel, amelyet a tervidőszak második felében kezdünk törleszteni, amikor a megyei támogatás már fedezi majd a vízbázis és a vízhálózat építését. A jövendő fogyasztóinak is — Mikor hoz javulást a Fővárosi Vízművektől érkező ivóvíz azok életében, akik pillanatnyilag se télen, se nyáron, egyáltalán nem rendelkeznek vezetékes vízzel? — A beruházási programban hálózatbővítésre 34 millió forint szerepel, amelyet 1990- ben használhatunk fel. Érden azonban 120 kilométer vízvezeték kiépítésére lenne szükség. Teljes egészében ellátatlan az M7-es út északi oldalán fekvő városrész, de még ezen az oldalon is akadnak később beépített, bekötésre váró területek. A víziközműtársuíat alakításának előkészítését. a közvélemény-kutatást meg fogjuk kezdeni, de a tanácsi. 20 százalékos támogatást ebből a 36 millióból a hetedik ötéves tervidőszak idején nem tudjuk fedezni. Lesznek területek, amelyeknek a bekötése csak a következő tervidőszakra várható. — A tervek szerint 1990-től a vízügyi hatóságok ismét felülvizsgálják a város vízellátását. s ha a jelenleginél szigorúbb, ésszerűbb takarékosság ellenére az akkori fogyasztási szükségletek indokolják. a fővárostól átvett víz mennyisége növelhető lesz. Jut majd ebből a ma még ellátatlan területeknek is? — Településünkön valóban változtatni kell a fogyasztási szokásokon. Ha gazdálkodni tudunk, az érkező 10 ezer köbméterrel az is fedezni fogja a szükségleteket. Mindenki letette hát a magáét az asztalra az érdi víz, illetve vízhiány ügyében. Most már csupán az OTP kell, hogy hitelt adjon annak a nézetnek, amellyel az illetékeseken kívül a közvélemény is egyetért: az érdi víz már nemcsak kommunális, egészségügyi kérdés. Ám a város jelenlegi és jövendő fogyasztóinak is meg kell gondolniuk, mire használják, mennyire takarékosan bánnak azzal a vízzel, amelyre a VII. ötéves tervidőszakban a népgazdaság csaknem félmilliárd forintot áldoz. Márványi Ágnes Dunakeszi újdonságok Fűszer a raktárban Újdonságokkal bővül a Dunakeszi Konzervgyár néhány hónapja megjelent Nektárcsaládja. Ezek a dobozban forgalmazott gyümölcslevek újfajta technológiával, úgynevezett aszeptikus eljárással készülnek. A gyümölcsből hosszas főzés helyett hirtelen felforrós ítással, majd lehűtéssel állítják elő a levet, így károsodás nélkül megmaradnak benne a vitaminok, az ásványi anyagok. Az eddig forgalmazott négyféle ivóié után a napokban átadják a kereskedelemnek az első szállítmány őszibaracknektárt és a különféle fűszerekkel ízesített paradicsom ivólevet. A tervek szerint jövőre újabb gyümölcsöket vonnak be a gyártásba: alma-, szilva- és ribizlinektárt is készítenek. Felkarolni a lakossági kezdeményezést Tanácstagok pénzalapja Hamarosan egy esztendeje annak, hogy Szigctszentmiklós városi rangot nyert. Ám a tanácstagok — akiket az állampolgárok tavaly még a nagyközségi testületbe jelöltek — jól tudják; még rengeteg tennivaló vár rájuk annak érdekében, hogy Szigetszentmiklós minden része városi arculatot kapjon, illetve, hogy az emberek érezzék a különbséget. Egyenletes fejlődést Még a várossá avatás tennivalói közepette sem feledkeztek el Szigetszentmiklós vezetői arról, hogy módot találjanak a helyi településfejlesztési kezdeményezéseik felkarolására, anyagi támogatására. Ennek volt egyik rendkívül hatásosnak tűnő eszköze az egy éve létrehozott tanácstagi alap, amelynek lényege, hogy választókerületenként 50 ezer forinttal, vagyis évente 2 millió 250 ezerrel pénzalapot hoztak létre. Olyan fejlesztések megvalósítására, amelyeket a lakókörzetek szeretnének elvégezni. A tanács vezetői nem i9 «titkolták, hogy a település arányosabb fejlődését szeretnék szolgálni. Ezért elsősorban az a terület kaphatott ebből az alapból, amely a saját részét is hajlandó hozzátenni a pénzhez, társadalmi munka, vagy anyagi hozzájárulás formájában. A tanácsülés az év elején tárgyalta és hagyta jóvá a tanácstagi pénzalap rendszerét. Most pedig, az év végéhez közeledve, arra kerestük a választ, vajon gazdára talált-e az a tőke, amelynek célja, hogy duplán gyarapítsa a körzeteket. — Mint ahogy várható volt, elsősorban nem a lakótelepi tanácstagi körzetek jelentkeztek, pályáztak az alap elnyerésére, hiszen ott út, járda, csatorna, esővízelvezető, játszótér van, márpedig általában ezek megvalósítására kértek pénzt a tanácstagok — mondja Szadai Erzsébet, a szigetszentmiklósi tanács pénzügyi osztályának vezetője. — 46 tanácstagi választókerületből több mint 20 jelentkezett. A legnagyobb eredmények egyike, hogy a pénzalap felhasználásával elkészült eddig csaknem két kilométer járda és az év végéig még újabb három kilométer megépítése várható. Ezek nem egybefüggő gyalogutak, hanem a már meglevő járdák kisebb-nagyobb hézagainak eltüntetései. Éppen ezért nagy jelentőségű, hiszen ezekkel a kisebb pótlásokkal szinte az egész városban, de legalábbis nagy részén egybefüggővé válik a járdahálózat. — Külön ki kell emelni az úgynevezett Legelősoron élőket, akik a tanácstagi alapból parkot szeretnének építeni. Ha azt a tervet megvalósítják, amit elkészíttettek, akkor legalább félmillió forintos értékkel gyarapodik a város, mindössze 60 ezer forintos anyagi támogatással. Ennyit kértek ugyanis az épülő játszótér hintáihoz, mászókáihoz szükséges vasanyagok beszerzésére. — Á Petőfi utca végén buszvárót készít a lakosság hulladékarivag felhasználásával, így fedett helyen várakozhatnak majd a helyi busz végállomásán az utasok. — A lakossági kezdeményezések nyomán egyértelmű, hogy sokat gyarapodott a város ebben az esztendőben. Milyen közvetlen hatása volt még a pénzalap létrehozásának? Lábatlanból jön a cement — Rendkívül fontos az is, hogy a tanácstagok az eddiginél közvetlenebb betekintést kapnak a tanács mindennapi gondjaiba. Hiszen saját bőrükön tapasztalják, hogy milyen nehézségeket jelent, ha egy utcában akár egyetlen lakó kihúzza magát a járdaépítésből “Vagy a csapadékvíz-elvezető árok készítéséből. Egyébként ezeken a gondokon azzal tudunk segíteni, hogy. elmondjuk: a húzódozókat közműfejlesztési hozzájárulásra lehet kötelezni. Egyes körzetekben rendkívüli lendületet vett a társadalmi munka és hihetetlett a leleményesség. Van olyan tanácstagi körzet, amelynek lakói a lábatlant Cementgyárból hozzák az anyagot a járdaépítéshez, mert kiszámolták, hogy manapság még szállítással együtt Is onnan a legolcsóbb. Több utca lakói a HÉV-vonal felújításáról szereztek zúzott követ és három utcában építették meg a szilárd burkolatot. Mivel a választókerületeknek csupán a fele kapcsolódott be ebbe a munkába, egy-egy jó célt a tanács többel is támogathat, mint 50 ezer forint. A lakótelepiek azonban továbbra sem mozdulnak, pedig bármennyire komfortosan kapták környezetüket, csinosítani, szépíteni való ott is akadna. Móza Katalin Vonuló madárvendégek Szárnyas rablók Könnyedén cikázó, kis termetű, szárnyas ragadozók, törpesólymok tűntek fel a Sárréten. A szárnyas rablók a nagy csapatokban érkező téli vendégeknek, a vonuló énekesmadaraknak a nyomában járnak, de nem csak rájuk vadásznak. Bemerészkednek a környékbeli lakótelepre is, és elragadják a panelházak réseiben meghúzódó verebeket. A Sárrétet, valamint a cserjés, ritka növényzetű erdőségeket már ellepik az észak felől érkező, átvonuló madárvendégek. A magasba nyúló faágakon piroslik a süvöltők színes tollruhája, messze hallik a zsezsék fémes csengésű beszélgetése, a csízek csicsergése. Az erdőszéleken, a ritkás cserjésekben gyakran láthatók az olívzöld tollazatú téli pintyek is. A madárvendégek kisebb része nálunk tölti az egész telet, többségük azonban néhány napos pihenő, erő- és táplálékgyűjtés után melegebb éghajlatú vidékre költözik.
