Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

1986. NOVEMBER 13., fcÉCfÖRTÖK Ha eljöttek volna... Ajánlatok Nészilk egymást a városi tanács nagytermében. Szánkban keserűség, sze­münkben értetlenség. Vajon miért csak tucatnyian va­gyunk? Pedig 500 meghívót vitt szerte a posta, s nincs fórum, ahol ne vetődne fel: Szentend­rén kevés a sportolási lehető­ség! Dg nézzük a történteket! Ta­vasszal mintegy tízezer pél­dányban jelent meg a város tájékoztató füzete. Benne a kérdőívvel, amelynek kitöltői­től egyebek mellett azt is tud­ni akarták, hogy milyen spor­tot űznének szívesen? A visz­­szakilldőtt válaszokon több szá­zan jelölték meg a teniszt, a sít, az evezést. Az illetékesek szétikUldték a meghívókat, bogy személyesen beszéljék meg az érdeklődőkkel az ajánlatokat. Gyakorlatilag senki nem jött el a hívó szóra. Azért ml most kőzzétesszük, mit mondtak volna el a taná­csiak, ha lett volna kinek. A teniszezőknek azt, bogy a Postás strandon lévő két pá­lyát átadnák valamelyik sport­egyesületnek vagy megalaku­ló klubnak. Á szentendrei la­kosok, akik belépnének ebbe az egyesületbe vagy klubba, fizetnének havi 100 forint tag­díjat, s 20 forintos óradijért annyit teniszeznének, ameny­­nyit akarnának. A vízisportok kedvelőinek: a Vízmű SE felajánlotta, hogy a saját telepén területet ad csó­naktároló építésére. Olyan he­lyet, amelyhez partszakasz tartozik. Ezeken stéget lehet­ne épftenl. Az edzők vállalják, hogy tanfolyamokat szervez­nek a vízispottok megismerte­tésére. Az Építéstudományi In­tézet vízitúra-sxakosztálya ha­jókkal támogatja az elképze­lést. Még csónakbérelési lehe­tőséget is biztosítanának. Hogy mi lenne ebben az üzlet a Víz­mű SK-nek? Az, hogy havi 100 forintos pártoló tagsági di­jat kérne a sportkörben ver­senyző szentendrei fiatalok tá­mogatására. S mit várhatnának a téli sportok kedvelői? Az ÉTI dol­gozói vasárnap délelőttönként a Bölcső-hegyen társadalmi munkában sípályát építenek. Aki segít, télen szeretettel vár­ják. A mogyoróhegyi pálya felső szakasza elkészült. A PAPEG erdei útvonalain lehet gyakorolni a sífutást. A Pető­fi SE természetjáró szakosztá­lya túrákat szervez. A párbeszéd persze így új­ságon át egyoldalú. Ha a meg­hívottak eljöttek volna, sok okos javaslattal lehetett volna fiőrevltmi az ügyet, fgy azon­ban csak ennyire tellett. SZENTENDREI ^ L ilian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tizenhét tagú gépcsalád Áruöltöztetök Pomázról f-o mázon, a főútvonal mentén öreg családi házban található a Háziipari Szövetkezet irodája. Csak a hosszú, keskeny udvarban tű­nik fel, hogy műhelyek sokaságát építették fel az elmúlt években. Ebből már sejteni lehet, hogy az ütött-kopott irodák mögött komoly munka zajlik. Ezt a feltevést erősíti meg az a beszélgetés, amelyet dr. Nanovfszky Károlyné műszaki, illetve Bene Gyula részlegvezető­vel folytatunk. Előbbi a szövetkezet múlt­­járó beszél, s megmutatja a különböző okleveleket. Várat­lanul tiszteletre méltó kollek­ciót látunk. Bene Gyula a csomagológépekhez invitál. Kiderül, hogy a Folifor gépcsalád 12 tagját ebben a kisszövetkezetben fejlesztet­ték ki. Ügyes masinák. Fél­automaták. Három másodperc alatt elkészül a csomag. Mindjárt kiderül, hogy mi­lyen! Ki gondolná pédául, hogy a nagy ABC-kben látható gyümölcsöket, süteményeket, felvágottakat, húsokat ezek­kel a gépekkel csomagolják. Vagy azok az utasok, akik a Malév járatain kapják meg elegáns „kiszerelésű” reggeli­jüket vagy ebédjüket, szintén a Pomázon gyártott gépekkel feszített fóliát bontogatják. Mind többet rendelnek a2 ügyes masinákból a kórházak, a Patyolat s más olyan vál­lalatok, ahol a csomagolás elkerülhetetlen. Bene Gyulától azt kértük, magyarázza meg: milyen hát­tér áll a piaci sikerek mö­gött? — A dolog összetett. Egy­részt a világon mindenütt fontossá vált az áruk csórna­­golása. A vevők szívesen fi­zetnek többet a szép küls^ vei rendelkező gyümölcsért^ felvágottért... Mi több, ex­portunk sikerét is számotte-Küldetésnek tekinthető Tűrnek, de nem kérnek Frida Ferencné a városi tanács dolgozója. A beosztása: házi szociá­lis szervező. Vajon ki tudja, mit takar ez az elnevezés? Bevallom, hogy én sem voltam vele tisztában. Pedig nagyon fontos, tiszteletre méltó a feladata. Frida Ferencné az idősek­ről való gondoskodás felelő­se. Ismerkedjünk a szentend­rei helyzettel. — Jelenleg 48 idős embert gondoznak a hivatásos vagy társadalmi aktívák. Egész biztos, hogy több rászoruló él a településen, de nem tu­dunk róluk, mert félnek az Igényeik bejelentésétől, ugyanis adott esetben gyer­mekeiket gondozási díj fize­tésére kötelezhetjük. S az idős apák, anyák többsége inkább tűri a sorsát, sem­mint szólna. — Mi minden tartozik gondozás fogalmához? — Szinte minden idős korú esetében más és más. Van­nak, akik csak reggeli bevá­sárlást kérnek. Esetleg reg­geliztetést, fürdetést. A ne­hezen mozgók az ebéd ház­hoz vitelét tekintik komoly segítségnek. Szerepel még a feladatok között a gyógysze­rek kiváltása, a takarítás, orvoshoz kísérés. S végül a legnehezebb esetek: a telje­sen ágyhoz kötöttek gondozá­sa. — Nehéz munka. Kik vál­lalkoznak rá? — Olyanok, akiknek szük­ségük van a fizetésük kiegé­szítésére. Kisgyermekeiket ne­velő asszonyok, egyedülállók. Az azonban biztos, hogy csak olyanoknak érdemes belefog­ni, akik szeretik az öreg em­bereket. Mert a társadalmi gondozó tiszteletdfja 1500, a hivatásosé 3800—4200 forint havonta. Az előbbi egy idős korút, az utóbbi hármat-né­­gyet gondozhat egyszerre. Frida Ferencné nem mond­ja ki, de érezteti, hogy bi­zony misszió ez. Mutatja az te, hogy nagyon-nagyon ne­héz találni jelentkezőket. Pe­dig Szentendre alig közép­szinten áll az eltartottak számát tekintve. A rászo­rulók azonban — ha lassan is, de — egyre többen lesz­nek. S az említett okok miatt nincs mindenki a listán. Jó­val nagyobb fizetés, társadal­mi megbecsülés illetné azo­kat, akik bármilyen motivá­ció alapján is, de vállalják az egyedül maradt, megrok­kant egészségű idős korúak gondozását. S most vegyük elő a tük­röt! Milyenek vagyunk mi, akiknek netán idős hozzátar­tozóink vannak? Többségünk tudja a kötelességét és telje­síti is. Azonban nem keve­sen vannak azok sem, akik csak az örökség szétosztásá­nál jelennek meg. A jog­szabályok ilyenkor lehetővé teszik, hogy az állam a gon­dozási díjat a hagyatékból levonja. Csakhogy itt is van kiskapu. A hivatásos vagy társadalmi gondozók semmi­lyen formában nem érdeklőd­hetnek az idős korúak va­gyoni helyzetéről. Mire az ál­lam hozzájutna a gondozási díjhoz, alig van miből ki­egyenlíteni a számlát. Az esetek többségében meg sem próbálják. S befejezésül még egy gyakorlati tudnivaló. Ki je­lentheti be, hogy valahol egy idős korú támogatásra szorulna? Gyakorlatilag bár­ki, aki van annyira lelkiis­meretes, hogy veszi a fárad­ságot és bemegy a tanácsra. Az illetékesek ezután elkészí­tik a környezettanulmányt, s ha nincs tartásra kötelezhető eltartó, megállapítják, hogy az egyedül maradott teljes vagy részleges gondozásra szorul-e? vően növelheti, ha megfelelő „ruhába” öltöztetjük eladni­­valóinkat. * ' Magyarországon vagy nagy teljesítményű,' méregdrága gépeken csomagolnak nagy tömegű árut, vaigy idényjelle­gű, kis szériás porciózásra van szükség. Az előbbi kate­góriában mi nem rúghattunk labdába. Az utóbb említett mezőnyben viszont meghatá­rozó szerepre tettünk szert. Ezekkel a gépekkel ugyanis több száz vagy néhány ezer csomag rendkívül gyorsan elkészíthető. — A Folifor családnak te­hát 12 tagja van. — Igen, hogy lehessen vá­lasztani a különböző típusú csomagolási technikák között. Sőt, külön igényre könnyen átalakíthatok a gépek. Mert például más célra kell a Pa­tyolatnak, ismét másra a Skálának. Aruk teljesítmé­nyüktől függően 14 és 90 ezer forint között mozog. Az egyik gépet mindjét be­mutatták munka közben is. Egy tálcára almákat tettek, s ráhúzták a fóliát. Csinos, feszes lett. A tanács végrehajtó bizott­sága a legutóbbi, ülésén a kisiparosok és kisvállalkozá­sok működésének tapasztala­tait összegző agyagot tárgyal­ta. A kérdés igen fontos, mert nincs a körzetnek és a város­nak olyan lakója, aki ne ven­né igénybe valamelyik cso­port szolgáltatásait. Az igaz­sághoz tartozik az is, hogy elég keveset tudunk róluk. Jó alkalom volt ez ismereteink kibővítésére. Mestervizsgák A szentendrei K1ÖSZ alap­szervezetéhez 1013, a pomázi­­hoz 430 kisiparos tartozik. Mi az előbbivel foglalkozunk, mert a körzet falvaiban dol­gozó szakemberek a pomáziak, csobánkaiak és pilisszentke­­resztiek, kivételével éhhez tar­toznak. Kívülálló nem hinné, hogy a szentendrei alapszerve­zet milyen nagy szerepet ját­szik a megye iparosainak éle­tében is. Néhány évvel ezelőtt a mieink kaptáik meg. azt a jogot, hogy az építőipari szak­mákban a mestervizsgákat le­­’ bonyolítsák. Márpedig az köztudott, hogy ezekre a meg­mérettetésekre a legrátermet­tebb szakik jönnek el. 1984- ben 80, tavaly 172, az idén ok­tóber végéig 85 oklevelet ad­tak át a szentendrei KIOSZ- központban. De van itt to­vábbképzés is. Rendszeres ár­­tájékoztató, az új rendelkezé­sek ismertetése, tanácsok számlák összeállításához, se­gítség a rezsiórabérek kiszá­mításához. Ez év január elsejétől meg­változtak a jövedelemadózás szabályai. Többet kell fizetni, mégis rokonszenves a rendel­kezés a kisiparosok többségé­nek. Mert érvényesül lassan, az az elv, hogy azonos jövede­lem után mindenki azonos el-. vonásban részesül. A szent­endrei KIOSZ-nak 1980 ,,óta. önálló párt-aiapszervezete, egy éve már önálló KISZ- szervezete van. Városunk kisiparosai 128 szakmát gyakorolnak. Igen érdekes olvasmány, hogy mi mindennel foglalkoznak az emberek. A legtöbben o kő­művesek vannak. : Mintegy 330-an. ' Most nézzük, hogy milyen szakemberek hiányoz­nak. Nincsenek gázkészülék­javítók, üvegesek, cserépkály­­ha-készítők, ács-állványozók, kovácsok, cipészek, háztartási kisgépszeréi ók, motorkerék­pár-szerelők, szűcsök, autó­­dukkózók, festők, tetőfedőül. A szolgáltatások színvonalát ■javítják a szolgáltatóközpon­tok. Egy közülük a vasúti vil­lasorból nyílik. Építettek' ha­sonlót a Vasvári Pál lakóte­lepre is-, azonban négy helyi­séget még mindig nem nyi­tottak meg, mert hiányoznák a közművek. Pedig .& .‘kisgép-; szerelő-műhelyre, a férfi és női fodrászra és. a mechani­kus műszerészre is nagy szük­ség lenné. Négyen-őten A kiemelkedően dolgozó kis­iparosok ma már éppúgy meg­kapják a kitüntetéseket, mint az állami vállalatoknál dol­gozó társaik. A szentendreiek közül minis’ztériumi és • orszá­gos elismerésben átlagban évente négyen-öten részesül­nek, megyei dicséretet 14— 15-en vehetnek át. Ezek között van szakma kiváló mestere, kiváló kisiparost kiváló .ipa­­rltanuló-nevelő, hogy csak néhányat említsünk. A fenti - számok azt bizonyítják, hogy városunk- nem szűkölködik ügyes kezű, tisztességes szak- •. emberekben. Még egy statisz-. tikai adat a-helyi KIOSZ tag­jainak portréjához: 1982-ben 607, 1983-ban 896, 1984-ben egymillió 136, ?\ 985-ben 963 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Csend a cipő körül ^ . &íi£ se. úúmM —» ftltl Cserehalmok a raktár polcain 1 A cipővásárlás gondjairól, bajairól kevés szó esik mostanában. Rendszerint olyankor Van ez így, ha az emberek már belefáradtak a kilátástalan küzdelembe, vagy megszoknak és elfogadnak egy adott színvonalat. A Pest Megyei Ruházati Vállalat Szentendre Fő terén található cipőszak üzlet ével az utóbbi a helyzet. Pedig úgy öt-hat évvel ezelőtt sokat morogtak a szentendrei és környékbeli lakosok, mert a szűk kis üz­letben alig lehetett találni választékot. Az állapot any­­nyira tarthatatlan volt, hogy a tanács helyiségeket vá­sárolt, s a vállalat jelentősen növelni tudta az eladó- és a raktárterületet. százalékkal emelhetjük, ha nincs egyéb kötöttség. A gyer­mekcipők nem tartoznak eb­be a kategóriába. (Meglepő, mert ehhez képest igen drá­gák.) Nálunk olcsóbbak a láb­belik, mint a butikokban, vagy a fővárosban. Pedig jó­részt ugyanazok, mint a fé­nyesebb helyeken. Nekünk számolni kel! azzal is, hogy a körzet falvainak lakói keresik az erős, magas szárú strapa­cipőket, s a meleg téli csizmá­kat. S azt sem feledhetjük, hogy egy igényes réteget is ki kell elégíteni. Közvetlenül Gond még persze mindig van, mert egyebek mellett hiányzik a cégtábla a bejárat fedői. Aki nem ismeri a vá­rost, csak a kirakat, pontosab­ban az ablak előtt elmenve sejtheti, hogy. itt cipőbolt le­het. Mikuláshoz közeli idő­ben hihetné az ember, hogy népesebb család tette ki a láb­beliket, ajándékvárásra. De mint Rácz Jánosné boltveze­tő elmondta, városképi meg­gondolások miatt eddig sem­miféle figyelemfelkeltő írás, vagy cégjelzés kitételét nem engedélyezték. Az üzlet belsejében megle­petés várja a vásárlót. A je­lentéktelen külső megjelenés jókora helyiségeket, tisztasá­got, bőséges választékot ta­kar. Látszik, hogy az eladók törődnek azzal, hogy forgal­muk legyen. Jövedelemérde­keltségben dolgoznak. Az ár­résből 9,37 százalékot adnak le a vállalatnak, a többi az övék. Érdekük, hogy olcsón vásároljanak. Rácz Jánosné azt mondja: ha közvetlenül a gyártól hozzák az árut, kike­rülik a nagykereskedelmi vál­lalatokat. De hogyan alakulnak az árak? Lassan megszokjuk, hogy valamirevaló lábbelit négyszámjegyű összegért vehe­tünk. Sőt, ez a szám újabban kettessel, vagy hármassal kez­dődik. Indoklás: kérem, a ci­pő szabadáras! Hogy van ez Szentendrén? Rácz Jánosné tudja, hiszen 1961 óta vezető. — A szabadár nem azt je­lenti, hogy annyit írunk a cédulára, amennyit akanink. A termelői árat maximum 20 Drágák Gondolom, ez az oka an­nak, hogy Csizmákból legalább harmincfajtát számoltam meg a polcokon. Rengeteg bélelt gyermekcsizmát is láttam, nem is beszélve a sportcipők­ről. Az utóbbiaknak nagy a keletje. Rácz Jánosné azt mondja, hogy bármennyit el tudnak adni belőlük. Drágák a cipők? A szak­ember azt mondja, hogy az utóbbi kéjt évben nem ment feljebb az áruk. Néhány gyer­meklábbeli viszont lehetne olcsóbb. A megkérdezett ve­vők mindegyike határozottan súlyosnak találta a pénztár­nál hagyott összegeket. Sőt, héhányan közülük az elvisel­hetetlen jelzőt is használták. S a minőség? Ha nem lát­tam volna, nem hinném, hogy mennyi visszaszállítandó cipő, csizma áll a bolt raktá­rában. Legtöbbjükön a laikus semmilyen elváltozást nem észlel. Pedig színhibásak, né­hány milliméter hosszon fes­tik a varrás, vagy éppen az egyik kisebb, mint a másik. Ahogyan az 1700 forintos női csizmánál mutatták. Csúcsidő A bolt szinte mindig tele van. Hiába, az őszre, télre váló készülés csúcsidőt jelent. Több a pesti, mint a szentend­rei vásárló. A hat eladó áll­ja a rohamot. A kedvesség mellett ébernek, határozott­nak kell lenni, mert a beté­rők némelyike lóp. Különösen a gyermekcípőbsztályori. Tehe­tik, mert ha elkapják őket, szabálysértésért maximum két­ezer forint büntetést kaphat­nak. A cipőnéző körút tapaszta­latai tehát: az extraigényűék megtalálják a kívánt lábbelit d maszekoknál. De yari szép és megbízható cipő az állami üzletben is. Nyugodtan kíván­hatjuk: ; bárcsak műszaki cik­kekből, rövidáruból, gyermek- és férfikonfekcióból lennénk így ellátva! Központ nélkül A végrehajtod bizottság a kis vállalkozások- működésének tapasztalatait is. sorra vette. Csak a- legfontosabb megálla­pításokat közöljük. A Dunakanyar Elektromos Javító és Karbantartó Kisvál­lalat alkatrészhiánnyal, szűk raktárkapacitással és pénzte­lenséggel küzd. Sok rájuk a panasz a javítási határidők csúszása miatt. ."Nem csoda, hiszen a körzet1 falvai is hoz­zájuk tartoznak; Mit lehet.ten­ni például Pomázon heti egy­napos kiszállással? A kisszövetkezetek közül 10 .működik a városban, 12 a körzet falvaiban. A legeröseb­­bek közöttük azok, amelyek a .hagyományos - szövetkezetek­ből váltak ki, Ä gmk-ból ala­kultak és az újak szinte kivé­tel nélkül 'téléphelyhiánnyal küzdenek. Általában csak' a fennállásuk hói módik évétől gondolhatnak ''igazi központ kialakítására. Addig úgy ma­nővereznek, hogy van valahol bejelentett telephelyük; de ott gyakorlatilag nem beszélhe­tünk munkáról; Általában tisztességesen 'dolgoznak, rit­ka az olyán- eset. mint a Pi­­lisszentlászló központú Otg­­baué, amely ellen rendőrsé­gi vizsgálat folyik. endrén. Síi emelkedik közülük­­a ÍGÓZépdzótg, amely''.jelentős szerepet játszik ’ a település gázhálózatának kiépítésében.' A szerződésbe 'adott ven­déglátó egységekről megoszla­nak a vélemények.- Javult a választékuk, rugalmasabb lett' a nyitva. tartás,' de -az épületek állaga romlott, .elhanyagoltak a konyhák, a diszkó; video za­varja . a környék lakóinak nyugalmát; -Az árak felfelé kúsznak, mert itt nagyobb a haszonkulcs, v A magánkereskedőkből: 1980-ban még csak 39 volt Szentendrén. Ma 120-an van­nak. Például virágbolt kizáró­lag magánkézben található. .Sajnos, a' 113 üzletből 58 a belvárosban található. Főként a vendéglátáshoz, idegenfor­galomhoz kapcsolódó tevé­kenységet folytatnak. összességében; a lakosság elégedett a kisiparosok, kis­­: vállalkozók, kiskereskedők munkájával. Nélkülük aligha lehetne a szolgáltatásokat a már megszokott színvonalon tartani. Á tanács Vb is ebben' a szellemben értékelte a na­pirendi pontokban foglaltakat.' ÍREK Helyszínen. Pomázon a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézetben kihelyezett ülést tar­tott a Szentendre városkörnyé­ki megyei tanácstagi csoport. A gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről Simon Lajos a GYIVI igazgatója tájékoztatta a megyei tanácstagokat, akik a helyszíni látogatás során személyesen is meggyőződhet­tek a2 intézet munkájáról. Száznyolcvan. Az elkövetke­ző időszakban a magánlakás­építésre sZolgáló telkekre épít­hető lakások száma: a Felsza­badulás lakótelepen korszerű csoportos építkezésnél 88, kis­­társasház építkezésnél 62, a László-telepen 12, míg a Nap utcában (Fiastyúk u:) 18. ház­hely áll rendelkezésre. A tel­kek értékesítéséhez 3—10 fős építőközösségek szervezése szükséges, attól függően, hogy egy-egy épületegyüttesben hány lakás építhető. A közös­ségek kialakulhatnak spontán jelentkezések alapján, de hasz? nos, ha egy.-egy „üzem, vállalat, , intézmény dolgozói egy építő közösségbe, tartoznak, mert így á vállalati támogatások „ job­ban koncentrálhatok. . ... Ismét beszélgetések. Novem­ber 20-án csütörtökön 19.00 órakor a művelődési központ kávéházában arSzentendrei be­szélgetések vendége dr., Kato­na-Gyula és dr. Katona Gyu­lán® - Szentendrey Katalin helytörténész, A beszélgetést Endrei Judit tv-bemondó ve­zeti. ■ ... ■ / . ; ; -Táncmulatság. November 22-én szombaton 19.00 órakor a művelődési központban Ka­­talin-bált rendez és minden szórakozni vágyót szeretettel vár a nyugdíjasok klubja. Be­lépődíj - 20- forint. Áz oldalt írta: Vicsotka Mihály Összességében elismerést érdemeinek Munkájukra szükség van és lesz

Next

/
Thumbnails
Contents