Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

Kiváló újító pedagógusok Tanári tervezés — diákmunka Az értelmező szótár meghatározása szerint a pedagógus az iskolai vagy óvodai nevelési-oktatási munkával hivatás­szerűen foglalkozó, képzett nevelő. No, és hogyan definiál­ható az újító? Űj munkamódszert, a munkafolyamatot gyor­sító, a munkát könnyítő, a termelékenységet növelő eljárást, műszaki megoldást, módosítást eszel ki és valósít meg a gye.korlatban. A leírások alapján a két dolog nehezen il­leszthető egymáshoz. Pedig a hétköznapok — szerencsére mást bizonyítanak. Létezik újító pedagógus —■ ha nem is sok. Alkotó tanárok Pest megyében például bz elmúlt esztendőben öt ész­­szerűsítési javaslatot fogadtak e!, a kilenc újítási javaslatból jelenleg három áll szakvéle­ményezés alatt, s négyet or­szágos elbírálásra terjesztet­tek elő. A kilencből három a fizika, négy a technika, ket­tő a matematika tanításához kapcsolódik. A Pest Megyei Pedagógiai Intézet feladatai közé tarto­zik az is, hogy segítse, támo­gassa, irányítsa \az újító pe­dagógusokat. Mint Haness Lászlóné, az ezzel a feladat­tal megbízott előadó elmon­dotta, a pedagógus újítómoz­galom 1950-ben indult el a megyében. Az újítások zöme, azaz hetven százaléka a tech­nika, fizika, matematika té­makörben született. Ez a tény adta az ötletet ahhoz, hogy megalakítsák az újító techni­ka-. fizika- és matematikata­­nárok klubját, a vezető szak­­felügyelők segítségével. Az elképzelések szerint ide ter­mészetesen nemcsak az emlí­tett szakokat oktató tanáro­kat várják, hanem minden alkotó módon gondolkodó pe­dagógust. A klub december 13-én kiállítást nyit meg Gö­döllőit, a központi műhely­ben, ahol a már elfogadott újításokból és a kimunkálás alatt levő gondolatokból, öt­letekből láthatnak majd az érdeklődők bemutatót, s kap­hatnak segítséget további munkájukhoz, Meghívják más megyék újítóit is, és szeret­nének minél több tapasztalat­cserét szervezni. . Az elmúlt napokban három matematika—fizika szakos ta­nár — Pintér Lajos az Érdi 2-es Számú Általános Iskolá­ból, Rónaszéki László, az Ér­di 6-os Számú Áltaflános Isko­lából és Újvári István, a vá­ci Lőwy Sándor Műszaki Szakközépiskolából — olyan el­ismerésben részesült, amelyre eddig még nem volt példa megyénkben és országosan is meglehetősen ritkán for­dult eddig elő. A pedagógiai intézet javaslatára Rónaszé­ki László és Pintér Lajos a Kiváló újító kitüntetés ezüst, Újvári István pedig a bron2 fokozatát kapta. Indoklás he­lyett nézzünk egy rövid sta­tisztikát! Rónaszéki László vezető szaktanácsadónak hu­szonkét megyei szinten elfo­gadott újítása van, s ebből ti­zenkettő országosan is elfoga­dott. Pintér Lajos tanár húsz megyei szinten elfogadott újí­tásából tizenkettő országosan elfogadott, míg Újvári István vezető tanár tíz megyei szin­ten elfogadott újításából négy ez országosan elfogadott. Kellemes csalódás Most itt ülünk egymással szemben a Pest Megyei Pe­dagógiai Intézetben, s mi ta­gadás, a bölcsészeknél oly gyakori fenntartásokkal vizs­latom beszélgetőpartnerei­met. Bizonyára a klasszikus értelemben vett szakbarbá­rokkal hozott össze a sors — gondolom magamban, s már előre félek, hogy vajon meg­találom-e a közös hangot ezekkel az oly más világban élő és dolgozó emberekkel. S egymást érik a kellemes csa­lódások ... Mindhárman élén­ken érdeklődnek a humán tár­gyak iránt. A kikapcsolódást a szépirodalom jelenti számuk­ra. Olyannyira, hogy Pintér Lajos például magyar—törté­nelem szakon kezdte tanul­mányait, Újvári Istvánnak pedig az okozott gondot, hogy matematika—magyar párosítás nincs az egyetemen. Az érdiek — Rónaszéki László és Pintér Lajos —év­tizedek óta együtt dolgoznak. A szerzőpáros mindkét tagja annak az öveges József pro­fesszornak volt a tanítványa, akit a mai középkorosztály még ismerhetett a televízió­ból. <3 volt minden magyar gyerek öveges bácsija, aki úgy tudott beszélni a fiziká­ról, hogy azt még a legkevés­bé érdeklődő diák is megér­tette, megszerette. Érdekes és egyszerű kísérletei elragadták a fantáziát. Középiskolai ta­náraiktól és öveges profesz­­szortól kapták az indíttatást. — Szívesen dolgozunk együtt — mondja Rónaszéki László. — Az egyik kitalál valamit, a másik kivitelezi az ötletet. Volt már olyan, hogy a proto­típus kipróbálása után kettes­ben legyártottunk még negy­ven darabot, és azt széthord­­tuk a valamikori budai járás­ban dolgozó kollégáknak, hadd legyen könnyebb a munkájuk! Eszközeinket évek óta elvisszük az országos fi­zikatanári ankétokra és ott bemutatjuk. Hét ízben kap­tunk így első díjat, egyszer elhoztuk az első mellett a má­sodikat is. A tíz alkalomból a többiben második-harma­dik díjakat kaptunk. Rónaszéki László 1953 óta tanít Pest megyében, és több mint tizenhat esztendeje Ér­den. Ugyanennyi ideje annal^ is, hogy döntően a fizikával foglalkozik. Azt, hogy újít, természetesnek tartja, mert szeretné minél jobban oktat­ni a gyerekeket. — Objektív okok miatt nincs erre megfelelő eszközünk — fájlalja. — Mértük az álta­lunk készített eszközök haté­konyságát, s a régi módszer­rel összehasonlítva megálla­pítottuk, hogy öt—nyolc szá­zalékkal volt így eredménye­sebb a tanítás. A legbüszkéb­bek talán a mechanikai do­bozra vagyunk. Azt ma már a Tanért gyártja, és minden iskolában használják. Személyes példa Pintér Lajos harminc esz­tendeje oktatja a természet­­tudományos ismeretekre a me­gyei gyerekeket. Ebből az időből tizenöt évet Érden töl­tött. 1970 óta kizárólag fizi­kával foglalkozik. Az indít­tatásra emlékezve, még hoz­záfűzi az elmondottakhoz, hogy Pécsett, a főiskolán Je­ges Károly volt olyan farics­­ká'ló tanár. Az ő nyomdokait is követi, amikor szabadideje jó részét a műhelyben tölti. Parabola. Nagyon sokan szeretik a televízió külpoliti­kai szerkesztőségének Parabo­la című sorozatát, így hát nyilván temérdek homlok rán­colódott össze e műsor meg­­kopását tapasztalván. Vagy a szerkesztők igyekvése lett egy időre lanyhább, vagy a fel­használható filmbetétek kíná­lata szegényesebbé — minden­esetre tény, hogy ez a képes­hangos görbetükör tompábban villogott. így volt ez a szóban forgó adás legutolsó jelentkezéséig, amikor az előfizetők nagy­­nagy örömére ismét a régi jó formáját mutatta ez a veterán magazin. S tehette ezt jórészt azért, mert ezúttal egy kita­­lálhatatlanul pompás képsort adományozott Arkus József ék­nek a leghétköznapibb élet. Fölösleges találgatni: arról a kínos-keserves, fagyos moso­lyokkal kísért ügyeskedésről van szó, amikor építési és vá­rosfejlesztési miniszterünk ru­gaszkodott neki újból és új­ból, hogy a most épülő új finn nagykövetség alapkőleté­telét saját kezűleg celebrálja. A friss sajtótermékeket ma­gában foglaló fémhenger ter­mészetesen nem akarta fel-Ahogy kicsit ide-oda csapong­­ve beszélgetünk, szó esik az Iskolai könyvtárban eltöltött számlálatlan órákról is, meg arról, mit jelent a diáknak, ha látja, hogy tanára nap­hosszat kísérletezget, szak­könyveket lapozgat, hiszen nincs hatásosabb nevelési eszköz a személyes példa­­mutatásnál. Felkészülés és felzárkózás matematikából. Ez a címe Új­vári István tavaly megjelent könyvének, ami a gyerekek­nek készült. Ha nagy szava­kat akarnék használni, azt mondanám rá, hogy Pest me­gyében ő a matematikai te­hetségek gondozásának apos­tola. Közel negyven olyan ta­nítványt mondhat büszkén a magáénak, akiből ugyancsak matematika szakos tanár lett. — Nálunk, a Lőwyben, a szaktantermekben minden szemléltető eszköz tanári ter­vezés és diákmunka — mesé­li büszkén. — Elképzelései­met, ötleteimet mindig meg­valósíthatom, mert kitűnő partnerre leltem az igazga­tómban. A tehetségkutatást valóban fontosnak tartom. Nem véletlenül szervezem évek óta a matematikai tanul­mányi versenyeket. Emellett a pályaválasztási munkát ér­zem még a leglényegesebb­nek. Ezzel kapcsolatban is volt országosan elfogadott újí­tásom. Újító tanár.., Ritka szó­­kapcsolat. De csak azok szá­mára, akik nem ismerik a pedagógus szó tudományos meghatározását. Az értelmező szótár így fogalmaz: gyakor­lati nevelő munkáját egyéni elgondolások alapján végző és az elméletet irodalmikig is kifejtő szakember. A közművelődés a társadal­mi megújulás szolgálatában címmel rendezik meg a Ma­gyar Népművelők Egyesületé­nek V. vándorgyűlését novem­ber 14-én Veszprémben. A kétnapos tanácskozáson a szakemberek hét munkacso­portban folytatnak eszmecse­rét a közművelődés új formái­ról és módszereiről. Egyebek között szó lesz a művelődési intézmények in­formációs feladatairól, a mű­velődési otthoni tájékoztatás fejlesztéséről, a közművelődé­si egyesületek szerepéről. Kü­lön szekciókban tárgyalják majd az egészségnevelés és a közművelődés kapcsolatát, ki­venni acélkalapját; a malter keveretlen volt; a téglák után fennhangon kellett reklamál­ni — egyszóval pontosan ■olyan orcáját mutatta meg itt építőiparunk, mint amilyen abban a natúr valóságban. Csupán csak reá kellett puskázni erre a szakipari lát­leletre, és lön nagy kacagás, valamint a térdeknek vidám kedvű csapdosása. S mindez azért is lön. mert történetesen egy olyan híradós operatőr volt a helyszínen, aki erre a malőrsorozatra azonnal ráérzett, és le nem engedte az objektívjét addig, amíg az erőlködés, az egész hercehur­ca véget nem ér. A csillagos ötösök leghatalmasabbika jár ezért a szemfülességért az is­meretlen tévésnek, s veié együtt a Parabola közremű­ködőinek is, amiért ezt a lát­ványkincset ilyen telitalálatos szarkazmussal bemutatták! Műsor. Hanem a műsor­szerkesztés aligha érdemel ilyen jegyet azért a dobálós­­diért, - amit meg-megújuló Igyekezettel gyakorol. Hol ide, hol oda helyezik át az ősidők óta egy-egy naphoz és idő­ponthoz kötődő látnivalókat — « A pályaválasztásért Nem csak toborzás Termékbemutató. Sétáló, né­zelődő a kiállított áruk között. Az asztalokon színes prospek­tusok, naptárok, szórólapok Videokazettáról technológia: folyamatokat, munkafázisokat nézhetnek az érdeklődők. Rög­tönzött láboratórium, vizsgá­latokhoz beállítva. Nem. Nem megkésett tudó­sítás egy mezőgazdasági kiál­lításról vagy a BNV-ről. A helyszín hasonló, de más a cél. A Fővárosi Pályaválasztá­si Intézet Bemutatkozunk címmel sorozatot szervezett Bpdapest és környéke általá­nos és középiskolás tanulói­nak. A pályaválasztási hetek keretén belül már ötödik al­kalommal vehetnek részt a tanév őszén, az idén novem­ber 15-iig tartó bemutatón. így a Népköztársaság útja 55. szám alatti kiállitóterem lá­togatói főként iskolások, akik szép számban szülőkkel vagy kollektíván jöttek el. Először a nyomda-, most az élelmiszer-ipari ágazatok tan­intézetei és vállalatai voltak a házigazdák. Az iskolák tanműhelyvezetői mellett szak­munkástanulók tájékoztatták a gyerekeket a sör-, a hús-, és más élelmiszer-ipari ágaza­tok munkájáról. A hónap ele­jén a textil- és bőripar, majd a híradástechnika és vasipar szakmunkástanulói kalauzol­hatják a pályaválasztás előtt állókat jövendő szakterületük kiállításán. A szervezés célja nem csak toborzás. Segítség a választás­hoz, s egyben fórum, ahol diák találkozhat diákkal, s számolhat be tapasztalatairól. A hatékonyság egyik alap­feltétele. hogy mindenki olyan munkát végezzen, ami érdekli. Választani gyermekfejjel kell, és ha lehet, jól. A Fővárosi Pályaválasztási Intézeten nem múlik. cserélik tapasztalataikat a helyes életmóddal, a családi élettel, az érzelmi kultúrával és a lelki egészséggel foglal­kozó klubok helyzetéről. Elő­adások elemzik az oktatás és a közművelődés kapcsolatát, és bemutatják az új technikai eszközöknek és lehetőségek­nek — a számítógépeknek, a videónak és a városi televí­ziózásnak — a hasznosítását. A munkahelyi művelődés kap­csán szólnak a családi szabad­idős táborok tapasztalatairól, a szocialista brigádok kultu­rális tevékenységéről és arról, hogyan alakult a bejáró mun­kások művelődésének helyze­te az elmúlt évtizedben. már-már olyan könnyedség­gel, mintha a külpolitikai ol­dalát a sporttudósításokkal cserélné fel egy napilap, és viszont. Árkus József el is panaszol­ta a maga fanyar modorában, hogy miután letette a nagy­esküt a Parabola pénteki be­sorolására, a följebbvalók ter­mészetesen azonnal tovább dirigálták ezt vasárnapra. A rekordok rekordja azon­ban szegény Jogi esetekhez fűződik e tárgyban. Dr. Erőss Pálék kis csapata magyará­zott már paragrafust délután, kora este, és a legfőbb mű­soridőben. az esti Híradó után. S mivel így hányják-vetik ide-oda, a megkergített néző egyszerűen nem tudja, hogy most milyen súlyú produkció­val áll szemben: egy kevesek­nek szóló jogsegélyi szolgálta­tással, avagy egy mindenki­nek szánt szabadegyetemmel. A besorolás ugyanis egyben rangot ad; kitüntet, illetőleg eltüntet, ha valakik úgy akar­ják ... Lám, még ez a hivatásos fő szenvedő brazil leányzó, Isaura sem bizonyul kivétel­nek a szeszélyességet illetően. Akácz László Tv-figyelő Körmendi Zsázsa Schw. Holnap kezdődik * * -Népművelők Vándorgyűlése ■ H eti filmtegyzbtb Woody Allen és Mia Farrow, a Zelig főszereplői Igaz ugyan, hogy a film fő­hősének neve Leonard Zelig — de a szó, zelig jiddisül áldottak istenáldotta módon tehetségeset, különleges ké­pességűt stb. jelent. És ez a Zelig — valóban zelig. Nem szükséges tovább ját­szani a szó jelentésével, s azt sem kell tovább elhallgatni, hogy ez a szórakoztató és okos, helyenként sziporkázóin szellemes, gúnyos és öniro­­nilkus film annak a Woody Allennek a munkája, aki ma­ga is kiérdemelheti a zelig jelzőt — s nemcsak azért, mert az általa írt és rende­zett film főszerepét, azaz Ze­liget is ő játssza, hanem mert valóban áldott tehetségű em­ber, s ráadásul maga is abból a New York-i körből szárma­zik, mint a nemrég bemuta­tott Lenni vagy nem lenni főszereplője, Mel Brooks, az­az: a jiddis neki is második anyanyelve. Allen származása, s az ez­zel járó sajátos szituáció már nemegyszer volt filmjeinek meghatározó tényezője, mind humorát, mind társadalmi mozgáskörzetét tekintve. A Zelig most ezt még tovább fo­kozza. Itt a főhős, Leonard Zélig; •''■'nyomatékosan zsidó származású. Mit jelent az, hogy nyomatékosan? Azt, hogy a film egész sztorija er­re épül. Zelig, a‘ki amerikai zsidó színészek gyerekeként születik, az állandó kiszolgál­tatottság, mellőzés, lenézés, megvetés miatt kényszerűen alkalmazkodni kíván környe­zetéhez. Folyton azon van, hogy úgy Viselkedjen, olyan legyen, amilyennek elvárják. S ebből az örökös, szorongá­sos alkalmazkodási kényszer­ből kialakul egy fantasztikus képessége: úgy tud alakot, ka­raktert, képzettséget, foglalko­zást változtatni, mint valami átváltozóművész. Nem hypo­chondria ez, nem az a jelen­ség, amikor valaki . pusztán attól megkapni vél egy beteg­séget, hogy előtte beszélnek róla. Zelig -ténylegesen átala­kul, úgy, ahogyan a kaméleon színt váltva igazodik a kör­nyezete színéhez. Ez a kamé­leonember aztán a képességei áldozata lesz. Miközben szám­talan alakot képes ölteni, sze­retné tudni, ki is ő tulajdon­képpen. És itt jönnek a bajok, mert mihelyt megtalálja az egyéniségét, elveszti a képes­ségét. És ezzel vége a mimik­rinek, a társadalom nem tole­rálja tovább. Nem csoda, nem cirkuszi mutatvány többé, ha­nem egy szürke kisember, ar­ra meg ki kíváncsi, ki figyel rá, ki veszi igazán ember­számba? Zelignek újra visz­sza kell mennie kaméleonba, hogy az maradhasson, aki tu­lajdonképpen nem is ő. Woody Allen ebben a na­gyon mulatságos, de nagyon keserű komédiában árról be­szél tehát,, hogy ahhoz, hogy azok legyünk, akik vagyunk, gyakran egészen másokká kell válnunk. Es ha mássá vál­tunk, már nem vagyunk azo­nosak önmagunkkal. Az ör­dögi körből addig nincs s nem is lehet kilépés, amíg a világ nem. fogadja el az embert olyannak, amilyen, Zeliget Ze­ngnek. és zsidónák, a kisétn-■ bért kisembernek, a szürke egyéniséget szürke egyéniség­nek. Az egyén és a társada­lom identitászavarairól van itt szó, eltorzult értékrendekről, kényszerű szerepjátszásokról, botcsinálta személyiségcserékj ről. Eközben persze sok szó esik a pszichológiáról és a pszichológusokról, sőt, a pszi­chiátriáról is, Freudi lélek­elemzés-paródiát is kapunk — ami azért is érdekes, mert . maga Allén is sok-sok éve; jár rendszeresen pszichológus­hoz. Ismeri tehát a témát — de ki is neveti a lélekgyó­gyászat sarlatánjait. Ami pedig .külön .érdekes­ség a. filmben, azt tekin'the|­­jük akár egy újabb nagy mi­mikrinek: Allen úgy késííti el a Zeliget, mintha dokumen­tumfilm volna. Zeiig története interjúkból, dokumentumfil­­mek, híradófiimek' képsoraiból áll össze, híres emberek — Zeligvalamikori barátai,'' munkatársai — mondják él róla véleményűiket, rejtett ka­merás felvételek lesik meg a szép pszichológusnővel zajló anaüziskezelések pillanatait. Mindén olyant mintha valódi lenne. Még a korabeli hír­adókba is beleapplikálják Ze­lig alakját, sőt, még egy náci nagygyűlésen is ott van, ahol Hitler szónokol. Nagyon ügyes módszerrel és remek techni­kával történik mindez; az ál­­dokumehtumfiilm majdnem tökéletes illúziót kelt. Es ez ' újabb grimasz: Allen a doku­­mentumfilmek. innen-onnan összekapart életrajz-dokumen- ; tumok felé is Irányoz egy mérgezett nyilat Amint meg­kapja a magáét a filtoben a hirtelen felkapott, érdekes em­bereket eszelősen, hisztériku­san ünnepelni kész, amerikai tömeg is. A Zelig nem szól Olyan széles nézőrétegeknek, mint , Woody Allen néhány más filmje. De a rá jellemző fa­nyar és szkeptikus, intellek­tuális humor itt erőteljesebb, mint a szórakoztatóbbnak szánt munkáiban. A Sárkány útja Nemrég egy nagy kínai film — A Saolin-templom szent köntöse — részesítette a mozinézőiket az úgynevezett kung-fu filmek nyújtotta örö­mökben. A távol-keleti kü­lönböző típusú harcművésze­tek között mi, e téren több­nyire teljesen járatlan magyar nézőik, meglehetősen nehezen tudunk bármiféle különbséget is felfedezni. Talán a szak­emberek erre is képesek. Mi csak annyit látunk, hogy va­laki (valakik) különbző üté­sekkel, rúgásokkal vagy fur­csa eszközökkel — olyan lán­cos botokkal például — tesz­nek harcképtelenné egész ár­mádiákat (E filmek távoli rokona a mi Linda-soroza­­tunk.) Most a műfaj klasszikusnak számító egyénisége, Bruce Lee jelenik meg egy újabb film­ben. Pár hete már bemutatták az egyik legismertebb filmjei — címe: A Sárkány közbelép —, ez most A Sárkány útja címet viseli. Édeskevés a kü­lönbség a két munka között Talán a helyszínek mások, de azoknak a film lényege, aza2 a kung-fu jelenetek szempont­jából úgy sincs jelentőségük, Ami a fontos: Bruce Lee. azaz a Sárkány jön, verekszik — és győz. Nem bizonyos hu­mánumba burkolva, mint a Saolin-templom harcosai, ha­nem kegyetlenül, véresen es brutálisan. Akinek ez kell, annak ez biztosan jó is. En­gem egy kicsit taszít ■— nem a kung-fu, hanem a film men­talitása. Takács István

Next

/
Thumbnails
Contents