Pest Megyei Hírlap, 1986. november (30. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

JM& NOVEMBER 12., SZERDA Település- és környezetvédelem Együtt a szomszédokkal ' Straub F. Brúnó akadé­mikus elnökletével kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés településfejlesz­tési és környezetvédelmi bi­zottsága. A testület elsőként Szabó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkár tájékoztatóját háll­­gátta meg az atomenergetika hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről és hazánk villamosenergia-ígé­­nyeinek kielégítésében betöl­tött szerepéről. A település­fejlesztési és környezetvédel-; mi bizottság tagjai felhívták rá a figyelmet, hogy az erő­művek kapacitásának bővíté­se mellett még sok kiakná­zatlan’ tartalék rejlik az energiatakarékosságban. A képviselők észrevételeire, kér­déseire Szabó Imre és Czip­­per Gyula ipari miniszterhe­lyettes válaszolt. A településfejlesztési és te­rületrendezési , kooperáció helyzetét ismertetve Jantner Antal építésügyi és'városíéj­­lesztési miniszterhelyettes el­mondta: hazánk jelenleg Csehszlovákiával, Jugoszlá­viával és Ausztriával tart fenn rendszeres kapcsolatot. Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke a környezetünk meg­óvását szolgáló közös erőfe­szítésekről szólva kifejtette: világszerte a közvélemény és a szakemberek figyelmének homlokterébe kerültek azok a regionális, illetve az egész emberiséget érintő globális problémák, amelyek megoldá­sához új kapcsolatrendszer kialakítására, új munkamód­szerek kidolgozására ván szükség. A szerteágazó tenni valók mindenekelőtt együtt-, működést, közös erőfeszítése­ket kívánnak meg. Annál is inkább, mert a környezeti ártalmak, a levegő- és vízszennyeződés nem ismer országhatárokat. Ugyanakkor, az új környezeti ártalmak tervszerű megelőzése érdeké­ben a szomszédos országok számára célszerű megszervez­ni a kölcsönös, folyamatos információcserét. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi 'tíivtítal elnöke arról tájékoztatta a képviselőket,;"hogy, a társadal­mi, gazdasági változásokhoz igazodva fejlődött, új ele­mekkel bővült a szomszédos országokkal folytatott vízgaz­dálkodási együttműködésünk. A beszámolók vitájában felszólaltak dr, Berdár Béla (Pest megye) és dr. Cselőtei László (Pest megye)- ország­­gyűlési képviselők is. boltjai — ezek még a Kon­­sumex közreműködése .nélkül jöttek létre —, s- eredményes-" ségükben nem csalódtunk. Pest megyében például tavaly áprilistól Vácott van egy ilyen üzlet, amely idén az első fél­évben 22 százalékkal növelte forgalmát. ‘J-f: Nemrég-; Szentendrén megnyílt a Hévü—Kőnsú'hlq.x mi. mi-'máiiwí'kz"ü%§t q vevőknek? — A korábban konfekciót árusító egység most 25 négy­zetméterrel bővülve kötőtű és divatárut, cipőt, -valamint kü­lönböző ajándélceikkeket.^áruk készlete körülbelül másfél milliót tesz ki. Kialakításában a 'Konsumex is részt vett Fölajánlotta, hogy a további ilyen jellegű, tehát a- hálózqt­­ba tartózó öt, más-más mé­­gyékben létesítendő boltokba ad egymillió forint érdekelt­ségi alapot, kétmillióval 'pe­dig a fenntartási költségekhez járul hozzá. Az eredményből pedig az általa beszerzett árukészlet arányában része­sül. A hálózatba tartozó hói­tok azonos külsővel, egységes formában jelennek majd meg, s voltaképpen a budapesti Fontana vidéki másolatai lennének, legalábbis színvöna­­lukat tekintve. — Versenyezni akarnak a maszekokkal, a butikosokkal? ■ — Nagyon reméljük, hogy konkurenciát • jelentünk majd a számukra. ■ Ti A, Pártegység — pártfegyelem v Nem csak beszélni - tenni kell! „A vezető szerep érvényesítése, a politika sikeres valóra váltása megköveteli a párt esz­mei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az egységnek a párt politikája melletti kiállásban és a megvalósításában tanúsított helytállásában kell kifejeződnie.” (Részlet az MSZMP XUI. kongresszusának határozatából.) Egymástól elválaszthatatlan fogalmak: pártegység, pártfe­gyelem. Pártfegyelem nélkül nem lehet egység a pártban. A pártfegyelem" elválasztha­tatlanul összefügg a párt ve­zető szerepével, a párt egysé­gével, a párt cselekvőképessé­gével, a párt és a tömegek közti kapcsolattal. A pártfe­gyelem nem valami elvont fogalom, és nem általában je­lenik meg, hanem nagyon is konkrétan, az egyes párttagok magatartásában jut kifejezés re. ' 1 Fontos, : hogy tudjuk: a pártfegyelem a párttagok, a pártszervezetek gyakorlati, magatartási viszonya a párt politikájáhpz., Pártunk XjIII. kongresszusa is megerősítette e gondolatokat, amikor kife­jezésre -juttatta, hogy az el múlt években a párt eszmei, politikai, cselekvési egységé­nek a megőrzésié, megújítása,. a párt vezető szerepének ér­vényesítése a párt szerveze­teitől, tagjaitól nagyobb erő­feszítéseket követel, mint ko­rábbam A nehezedő külgazdasági helyzet, gazdasági építőmun­kánk gondjai, az egyes réte­gek nehezebbé vált életkörül­ményei, ideológiai munkánk hiányosságai a korábbinál jobban próbára tették, teszik az egyes emberek, közösségek tűrőképességét. A keletkező feszültségek a párt tagjaira is hatással vannak. Ilyen viszo­nyok között a legnehezebb feladatok egyike a pártegy ség megőrzése, a közösségért végzett, munka rangjának elis­mertetése, a párttagság fe­gyelmi helyzetének javítása, a pártf egyetem- erősítése?­is PoéötoMení$Sáis$ kérdés, hogy a párttagság fegyelmi helyzetét ismerjük, a valóság­nak megfelelően ítéljük meg, Ezért van szükség arra, hogy pártszervezeteink rendszeresen vizsgálják a párttagság fe­gyelmét, cselekvési egységét. A pártbizottság, a pártfegyel mi bizottság, a pártépítési bi zottság, az irányított pártszer vezetek Szigetszentmiklós és vonzáskörzete területén Is rendszeresen vizsgálják, elem­zik a területen folyó,politikai munkát, hívják fel a figyel­mét a hiányosságokra, kezde­ményezik azok felszámolását. Vizsgálataikat rtém szorítják kizárólag fegyelmi ügyekre, hanem a pártfegyelmet, mint á párt működőképességének lényegi ■ kérdését vizsgálják. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a körzetben működő pártszervezetek szervezeti egysége alapvetően jó, a párt­életben érvényesülnek a lenini normák, A politikai munka a XIII. kongresszus határozatai szellemében folyik. A pártta­gok többsége teljesíti köteles­ségeit, feladatait, magáénak vallja a marxista—leninista világnézetet, egyetért a párt politikájával, A párttagság többsége jó példát nyújt környezetének az állampolgári kötelezettségei teljesítésében, törvényeink tiszteletében. A párttagok kö réből kerülnek ki, zömében azok, akik a legtöbbet igye­keznek tenni a közösségi ér dekek érvényesítéséért. A párt cselekvési egységét elemezve elmondható, hogy a párttag ság, többsége érti és' tudja hogy nem elegendő a párt politikájával egyetérteni, be­szélni; jr,óla, .hanem , cselekedni is kell a határozatokban meg­fogalmazottak végrehajtásáért. A tettek mégis több területen nehezen bontakoznak ki. Vonzáskörzetünk párttagsá­ga sem él a környezetétől, a világtól ejzárt körülmények között. Számtalan eset igazol ja, hogy a jelenlegi gazdásági viszonyaink kedvezőtlenül be­folyásolják a párttagság fe gyeimének állapotát; tagadha tatlan, hogy fokozódik a kü lönböző nyitott gazdasági gazdaságpolitikai kérdések miatti bizonytalanság. No vékszik a türelmetlenkedők száma a gazdasági feladatok megoldásának lassúsága, a fő munkaidőben végzett tevé­kenység nem kellő megszer vezése és ösztönzése, az élet színvonal alakulása miatt. Több helyen tapasztalható hogy a hibák, hiányosságok felszámolását még mindig kí­vülről, felülről várják; a po­litika érvényesítését nem se­gítik új módszerek keresésé­vel, a saját hiányosságaik felszámolásával. Párttagjaink egy része körében erősödik a kishitűség, az eszmei zavar, ez. gyakran okoz- bizonytalan ságot, állásfoglalásaikban té­­tovaságot, csökkenő aktivi­tást. Ezek együttes hatásukban külön-külön is gyengítik i párttagság fegyelmét. Társa­dalmi életünk sok új mozza­nata szintén nem lebecsü­lendő hatással van a pártfe­gyelemre. Ellentmondásos képet mu­tat a politika melletti kiállás párttagjaink részéről. Az ak­tívan, bátran politizálok mel lett megtalálhatók a vissza­húzódók, a csendes szemlélő­dök. E jelenségeket sokszor a tájékozatlanság, a bátorta­lanság és esetenként a meg­alkuvó magatartás okozza. Pártszervezeteink többsége tudatosan törekszik a fegyel mezetlenségek megelőzésére, a párttagság fegyelmének erősítésére. Keresik azokat a módszereket, amelyekkel elő­segíthetik ezt a folyamatot Például egyéni beszélgetések, figyelmeztető beszélgetések, taggyűléseken történő figye­lemfelhívás, taggyűlések na­pirendjeinek körültekintő megválasztása, a szervezeti szabályzat egyes pontjainak elemzése, a fegyelmi munka tapasztalatainak elemzése. Ugyanakkor gyakori még a pártélet formalitása, kevés időt ’fordítanak a politizálás­ra, a mozgalmi jelleg erősí­tésére, a közösség egybeková­­csolására. Sokszor azok az eszmecserék maradnak el, amelyek egy-egy kérdést tisz­táznának, nevelő hatásúak lennének. A fegyelmezetlen­ségek okai gyakran nevelő­­munkánk gyengeségeire ve­zethetők vissza, a párttagok­kal való személyes foglalko­zás hiányára, az elnéző ma­gatartásra, igénytelenségre. A pártfegyelem erősítését szol­gálná az is, ha a pártmegbí­zatások teljesítésének érté­kelése nem szorítkozna csu­pán egy alkalomra, a beszá­moló taggyűlések időszakára A pártfegyelem állapotá­ról végzett rendszeres elem­zéseink alapján elmondhat­juk, hogy párttagjaink túl­nyomó többsége a meglévő negatív jelenségek, gondok ellenére a rend és fegyelem híve, elítélik azokat, akik fe­gyelmezetlenségükkel, er­kölcstelen .magatartásukkal kárt okoznak a pártnak. A párifegyelem elsősorban a neveléssel erősödik, fejlődik, ez azonban nem pedagógiai, hanem politikai feladat. Arra van szükség, hogy rendszere­sen tudatosítsuk a követelmé­nyeket, éljünk az ellenőrzés jogával, s nem lehet komp­romisszum a szervezeti sza­bályzatban megfogalmazottak érvényesítésében. A pártbizottság kleméit fi­gyelmet fordít a taggyűlések egységteremtő erejére,, hiáz a pártegység megteremtésében kiemelkedő szerepük van Alapvető, hogy a vezetőség mennyire tudja az előkészítő munkában felszínre hozni, megismerni a párttagság vé­leményét az adott témával kapcsolatban, és a beszámoló során ezekre hogyan reagál. Tapasztalataink azt mutat­ják, hogy az igazi viták a pártcsoport-értekezleteken zajlanak le. A kisebb közös­ségekben a párttagok őszin­tébben mondanak véleményt és bátrabban vetik fel kéte­lyeiket is. A Vitákat a párt­csoportok jól vagy rosszul lezárják, létrejön valamilyen nézetazonosság, de megmarad ebben a kis közösségben. A taggyűlési beszámolók a* utóbbi években pozitív mó­don változtak, de még min­dig sokszor tájékoztató jelle­gűek, és így nem serkentenék vitára. Pedig éppen az egy­séges szemlélet, a nézetazo­nosság kialakítása érdekében fontos volna,,.hogy utaljanak a napi beszélgetésekben,. vi­tákban elhangzott vélemé­nyekre, . válásijának .a fel­vetődő kérdésekre. Ne féltsek ,£,.pártvezetőséaék atékintér lyüket attól, hogy a tagság megismerje a. vezetőségi ülé­sek esetleges vitáit, és tegyék lehetővé, hogy a párttagság maga döntsön, melyik állás­pontot foglalja el, tartja a jobb megoldásnak. ... Sok helyen tapasztalható, hogy a pártvezetőségek még mindig félnek a vitától, és kinyila tkoztatásokkal h áritják el az ellenvéleményeket; holott igazi egység — és ezt nem lehet" eléggé hangsúlyoz­ni -T-. csak őszinte vitákban kovuesolódhát tkh Párttag­jaink többsége általában he­lyesli, hogy a párttagságra alkalmatlan — az egységet, a fegyelmet, a párt tekinté­lyét romboló — 'személyektől szabaduljon meg a párt,* A kommunisták a pártmunka megújításának döntő láncsze­mét abban látják, hogy a ■párt előtt állá megnöveke­dett feladatok végrehajtását, a szocialista demokratiz.mus teljesebb értékű kibontakoz­tatását a pártélet demokra­tizmusának . továbbfejlesztésé­vel, munkamódszerének tokér létesítésével érjük el. Ahhoz, hogy párttagjaink őszintén elfogadják a közös . cél érdekében megiogalfná­­zott követelményeket,;., egysé­gesek legyenek a feladatok végrehajtásában,. nagyobb szerepet kell. vállalniuka kommunista közösségeknek, hisz a közösség egységes, ha­tározott fellépése, bíráló' vagy elismerő állásfoglalása,, fi­gyelme és törődése meghatá­rozó jelentőségű. Pártszerve­zeteink szinte mindegyikének van ebben tennivalója, nö­vekvő felelőssége. Annak ál­landó szem előtt tartása, hogy a párttagok fegyelme­zettsége erősíti a párt egysé­gét, a .part-egysége erősíti- a pártfegyelmet. EÍOügcdhst&Ücn a -pártszer­vezeteink felelőssége mellett az egyes párttag felelőssége a párt politikája melletti kiál­lásban. a megvalósításban ta­núsított helytállásban, a sze­mélyes példamutatásban. Nagy Józsefné, az MSZMP Szigetszeritmiklóst Városi Bizottságának első titkára Revü—Konsumex boltok butikszínvonalon Exkluzív divat, minőség, olcsóbban vatos, jó minőségű cikkekkel való ellátásáról gondoskodna. 'Partnerünk vállalta, hogy 40 százalékban ő szerzi be az árüt szocialista, illetve egyéb importból. így például a 480 boltot magában foglaló NDK Exqvistt-héülózat termékeiből yálpgrdnápak.egyebek között * kötöttáru*,-* konfekciók.'' faként felnőtteknek-; - Az árukészlet ;60 #ÄÄMrm'a^ezetöje , gondoskodna, nagykereskede­lemtől vagy közvetlenül a termelőktől vásárolva a diva­tos holmikat —.... amelynek ára nyil­ván magasabb lesz az eddig 1 forgalmazottakénál. - - - 1 — Igen, de tapasztalataink szerint van erre kereslet, igény. A társaságnak jelenleg is vannak különleges cikke­ket árusító, úgynevezett Revü ötödik évé-működik a Ru­hákéi; Társaság liazánkban. A társulás az ország .tizenkét megyéjének ruházattal foglal­kozó; tanácsi' kereskedelmi vállalatait egyesíti,. Nemrégi­ben -bővült együttműködésük, a Konzicmex -Külkereskedelmi valium,. „ ífcwsl&iJtóí« tudakoltuk meg u*-- társasági-reskddelmi Vállalat igazgató­­játóL . ; ' " —•A külföldi árucikkek többségét a Konsumexszel «közösén szerezz.ijjf. be,. kapcso­latunk harmonikus. így öröm­mel“ fogadtok' “javaslatukat": ’ _ létesítsen a társaság a nagy. vidéki településeken — min­den megyében egy — úgyne­vezett Revü—Konsumex boltot. ‘ mely a lakosság exkluzív, di-IWegmozgatni a szürkeállomány! Mennyit ér a gondolat? MINDEN gondolat any­­nyit éf,' amennyi abból , megvalósul — tártja a ré­gi bölcsesség, noha az sem példa nélkül való, amikor '.'ftjy-kffi jó' ötlét elkallódik *a bürokrácia útvesztőjé­ben.'' Újítók lennének a, megmondhatói,; hányszor kellett megküzdeniük a lassú ügyintézéssel, szem­benézniük a hosszan tartó huzavÖnáVal, d gáncsosko­­. dókkal-. Azt tartják, csak a legszíVósabbaknak, már-, már a megszállottaknak si­­"" kerül5 keresztülvergődniük a tortúrán, bár az' is. két­ségtelen, hogy' ez ügyben az utóbbi években tapasz­­tálunk némi javulást. Szerencsére egyre több helyútt-és mind gyakrab­ban. rendeznek ötletnapot ■ is,- ah.ol azonnal szétoszt-, já-k az ’arra , érdernes gon­dolatokért a pénzt. Nem. sokát ugyan, dé a kicsi is . valami*, És.‘persze maga, a lehetőség szintén, fontos. Már ami á szürkeállomány megmozgatását', illeti. 'Ilyen . alkalom volt nemrégiben a. Csepel Autógyárban, '. .ahol csaknem száz ötlet került fiapyil.ágrá, 5 ezért .tízezer . orihtqt osztották szét. A " 'Textilipari ' Dolgozók Szak­­szervezete^ Is meghirdette a szervezethez tartozó válla­latoknak a versenyt, s az októbert, ötlethónappá nyil­vánította. , Az autógyárban egyéb­ként nemrégiben állapítot­ták meg, hogy az ország gépipari vállalatai között ők jó helyen állnak újítá­saikkal. Arról viszont nem szólt a fáma, milyen a ma­gyar gépipar újítási ké­pe . . . Tavaly a vállalatnál . 645 újítást adtak be, vala­mivel többet, mint kpráb­­ban. Ezek közül 404-ef'fo­gadtak el, ez az arány is kedvezőbb a megelőző évek adatainál. A gazdásági eredmény 25 millió 887 ezer, az újítóknak kifize­tett összeg 2 millió 14 ezer forint. De vajon hány elképze­lés maradt az asztalfiók­ban, mert egyszerűen nem jutott idő elbírálásukra? fis mennyi ötlet ragadt a fejékben, ment . kitalálójuk nem vette a fáradságot ah­hoz. hogy papírra' vesse azokat? Talán mert nem tartotta érdemesnek, talán' mert húzódzkodik a tortú­rától, talán .-fiáért - kevesli az érte járó forintokat. ÉS TÉNYLEG!' Általában . nincs’ főrum> ahol talál­kozhatna az ötletgazda és ,á szakértő. . Ritkán Van 'Jéf hétőség megkérdezni, ho­gyan is áll a yúllvaláti újí­tási helyzet. Sőt,, megérné már ismét lefújni a port itt ,iS, ’ott is, az újítási sza­bályzatokról ! F. E. A Budafruct Gt. budaörsi hűtőházá-E ban megkezdték az alma betárolását. n3IMSWil[J(U Mintcgy 10 czcr tonnát goI-T0znak fel folyamatosan május végéig, s a válogatás, csomagolás után a Ilungarofruct közreműködésével exportálják. A főváros el­látása mellett jelentős mennyiségben szállítanak tőkés orszá­gokba is, sőt az idén Brazíliába is eljut 3 ezer tonna c keresett magyar termékből. Képünkön: "komputerrel vezérelt osztályo­­zógepen válogatják, csomagolják az almát.-•'» v> - * - ■ Srv*: - • •. -A tanácsok hatósági munkája A tanácsok hatósági mun­káját elemezték a képviselők az Országgyűlés jogi, igazga­tási és .igazságügyi, bizottsá­gának keddi tanácskozásán, »melyet — a parlamenti mű­­nelymunkábah ’ mind gyako­ribbá- Váló; a témához igazo­dóan": kihelyezett ülésként — Csepelen tartottak, a XXI. ke­rületi ' ’tömegszervezeti szék­házban. A bizottsági tanács­kozásba a képviselőkön kívül más tanácsi szakemberek is bekapcsolódtak. A -"‘Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékes elnök­helyettese, Fonyó Gyula rá­mutatott, hogy a társadalmi, az állami célok megvalósítá­sának -és az állami irányítás­nak, ellenőrzésnek egyik fon­tos eszköze az államigazgatási szervek . pp. köztük mindenek­előtt a tanácsok — által vég­zett - hatósági munka. A tanácsok napi feladatai közé sorolta Fonyó Gyula, hogy az állampolgárok vala­mennyi ügyét a lehető legrö­videbb idő alatt kell elintéz­ni, gondosan előkészítve a döntést, fiz ügymenet során soha nem' tévesztve szem elől az udvarias hangnemet.-A vitában —--amelyben szót kért Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke is — a kép­viselők közül felszólalt Ko­vács Lászíóné (Budapest), Mondok Pál (Fest megye).

Next

/
Thumbnails
Contents