Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

1983. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK A Rsta még hiányos Pályázati forma Társulások munkában A településfejlesztési hozzá- ' járulás megszavazása felemá­san sikerült Szentendrén is. ' Azonban a pályázati formában működő lakossági társulások egyre szaporodnak. ' Egész sor jó példát lehet említeni, ahol a közös össze­fogás eredményeként sikeres közműbővítésre került sor. Pannóniatelepen 140 résztve­vő és a tanács 2 kilométer gázvezetéket épített. A Papri­kabíró utcában 100 méterrel nyújtották a gázvezeték hosz- szát. ízbégen, a Kavics utcá­ban a kezdeti gondok és szer­vezetlenség után a lakosság példamutató összefogásával megközelítőleg 1500 négyzet- méter betonutat csináltak. A tanács mindössze 300 ezer fo­rint támogatást nyújtott. Több mint harminc család tudja megközelíteni sár nélkül a rossz terepadottságú helyen az otthonát. A lista még korántsem tel­jes, hiszen a társulások száma « városban eléri az ötvenet. A tanács a legutóbbi ülésén ezért úgy határozott, hogy azokban a körzetekben, ahol a lakosság nem szavazta meg » tehót, nem ismétlik meg tsz agitációt SZENTENDREI toilfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Előnyös összefogás Közös kassza kölcsönökre A háromszorosát kaphatják Támogat a tanács Lakások, főként magánerőből A körzet községeinek taná­csai közös gazdasági alapot hoztak létre. Puhl Mártától, a városi tanács pénzügyi osztá­lyának csoportvezetőjétől azt kértük, mondja el, mit illik tudni az új kezdeményezésről? — A közös gazdasági alap létrejötte a körzetszemlélet anyagi bizonyítéka. A szabály­zat kidolgozóinak az volt a céljuk, hogy a tanácsok ren­delkezésére álló pénzt kon­centrálják, a kívánalmak sze­rint átcsoportosítsák, s így se­gítsék az egy vagy több tele­pülés érdekeit szolgáló beru­házások megszűkítését. Ily mó­don alkalom kínálkozhat arra, hogy az egyes tanácsok meg­gyorsíthassák a fejlesztéseiket. — Milyen nagyságú összeg­ről van szó? Festő, tanár, szervező derűs ember képei Nem ellentétei egymásnak Egy A Kossuth Lajos Katonai Főiskola művelődési központ­jában Molnár Bertalan festő­művész-tanár kiállítását lát- ■ háttá a közönség az elmúlt hetekben. Kérésünkre a művész el­mondta, Kögy aZ első Őriállő tárlatát 191t-i)en Nagykátán rendezte, aztán esztendőről esztendőre a nyilvánosság elé lépett a Nagy István csoport tagjaként. Í985-<ben a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, majd 1986-ban Pánd adott otthont meghatá­rozott időre műveinek. Molnár Bertalan derűs em­ber. Az optimizmus a képei többségén is megjelenik. Első­sorban a pasztellszíneket, hasz­nálja. Igen sokat dolgozik, az alkotás számára nem fárad­ság, hanem öröm. Mint mond­ta, ez nyugtatja meg a nehéz iskolai munka után. A mű­vészet szeretetát a műbútor- aszfalos-faszobrász édesapjá­tól örökölte. Mai napig is gyakran előveszi a vésőt és kalapácsot, mert a képzőmű­vészetnek ebben az ágában is kedvét leli. Bihari József, a Pest Me­gyei Múzeumok igazgatója mondta a kiállítást megnyitó beszédében, hogy külön öröm számára megnyitni Molnár Bertalan tárlatát, mert ez bi­zonyíték arra, hogy követ­kezetes szorgalommal, ember­séget kereső kapcsolatterem­tési készséggel, művészi alá­zattal és a jó ügy iránti sze­retettel hogyan lehet sikere­ket elérni. Molnár Bertalan festőmű­vész-tanárt mindenki ismeri Szentendrén, pedig csak hét esztendeje él a városban. Nemcsak az ecsetet forgatja szorgalmasan, hanem ének­tanárként a zene szeretetére szoktatja tanítványait is. ö az, aki fáradhatatlanul talpal azért, hogy a gyerekek közül minél többen vegyenek részt a fővárosban és a Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtárban szervezett hang­versenyeken. Százakra tehető azok száma, akik tanáruk un­szolására váltak a komoly ze­nei műfajok rajongójává. Ta­valy például mintegy hatszá­zat sikerült Molnár Bertalan­nak hangversenyre „kalauzol­ni". Ö erről így vall. — Az a véleményem, hogy a művészet egyes ágai roko­nai és nem ellentétei egy­másnak. Azzal, hogy valaki a vizuális és audiős művészetek­ben is jártas, csak nézőpontja teljesedik ki, alkalmasabbá válik arra, hogy többféle esz­tétikai élményt befogadjon. Molnár Bertalan képein szinte kizárólag Pest megye tájai jelentek meg. A Tápió mente,'a falusi élet mozzana­tai, építményei, néprajzi erek­lyéi, s az utóbbi. esztendőkben Szentendre házai, ytetói; si-ká1- torai. Az új kísérleteket jel­zik az akvarellek vagy Villon Krisztusa. Zenetanári mivoltá­ból adódik, hogy a hegedű­motívum sokfajta életérzés képi másában jelenik meg. Jó gondolat volt a katonai főiskola parancsnoksága köz- művelődésért felelős vezetői részéről, hogy ezt a lehető­séget megteremtették Molnár Bertalan anyagának kiállítá­sára. — A szabályzatban az áll, hogy a települések minden la­kosuk után minimum 50 fo­rintot fizetnek évente. De en­nél többel, is hozzá lehet já­rulni a közös alap képzésé­hez. — Milyen feltételek szabá­lyozzák a felhasználást? — Ez a pénz csak kölcsön­zésre használható fel. A több települést érintő beruházások kapnak elsőséget. Indokolt esetben a helyi igény is fi­gyelembe vehető. A közös alap felhasználásáról a városkör­nyéki bizottság dönt. A köl­csön meghatározott idejű visz- szafizetési kötelezettséggel jár. Az igényelhető maximális ősz- szeg, a kérelmező által befi­zetett forintok háromszorosa lehet. (Szentendre városa pél­dául évente 900 ezer forint­tal járul hozzá az említett kassza fenntartásához. A jogos kérelme tehát 2 millió 700 ezer forintig terjedhet.) Ha vala­melyik település késedelmes- kedik a visszafizetéssel, a számlakezelő szerv — ez eset­ben Szentendre tanácsa — az adós tanácsának számlájáról a pénzt leemeli. A kölcsön után kamat nem számolható fel. Az összegyűlt pénz tíz száza­lékát gazdálkodási tartalék­ként kezelik.-ír Mi történik, ha valame­lyik község tanácsa úgy dönt, hogy kilép? — Azonal visszakapja a pénzét. — A pénzügyi szakember szerint előnyös a közös alap megléte? — Mindenképpen. A város esetében azért, mert egymillió forint körüli pénzmaradvány általában van. Durván tehát a háromszorosával számolha­tunk. Ez már elegendő terv- készítésre, saját kivitelben ki­sebb beruházásokra. De ha­sonló a helyzet a községek esetében is. Hírek a város életéből Életreformklub. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár második évfolya­mának előadásai november harmadlkán, hétfőn délután ötkor kezdődnek. Dr. Oláh Andor nyugalmazott körzeti orvos ezután kéthetenként mindig hétfőn találkozik hall­gatóival. A sorozatra a bérlet ára 200 forint, vagy előadá­sonként a belépőjegy 30 fo­rint. Változások. Az Egészségügyi Szociális Bizottság tagjává Ju- hászné dr. Homor Zsuzsannát, a Városfejlesztési Ellátási Bi­zottság tagjává Winkler Fe­renc tanácstagokat választot­ták meg a tanács szeptember 30-i ülésén. Megszűnt. Szeptember 30-tól Szentendrén megszűnt a víz­korlátozás. Sikeres szervezés. Lezajlott a Dunakanyar 7+1 tömeg­sportakció első és második fordulója. Különösen az első próbán jelentek meg sokan, az 1706 benevezett futó mel­lett mintegy 600 versenyen kívüli résztvevő is indult. , Hétfőn zárva. A Pismány Áruház március 30-ig ötna­pos nyitva tartással üzemel. A boltot hétfőn tartják zárva. Űj lakóház. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Kisalföld tájegységét bemutató része az undi lakóház felállításával ok­tóber 10-től várja az érdeklő­dőket. A megnyitót 11 órakor ák Kiállítás. Október 12-től a Művésztelepi Galériában Ket­tőspont címmel keramikus művészek csoportos kiállítását lehet megtekinteni. Honismereti napok. Október 24-én délután háromnegyed 3-kor 'a Jókai utcai népfront­házban dr>Szini István tanács­elnök megnyitja a Honisme­reti Napok Szentendrén című előadás-sorozatot. A megnyitó után A rómaiak Szentendrén címmel dr. Tettamanti Sarolta, dr. Thomas Edit és dr. Sop­roni Béla tart előadást. Más­nap dr. Póczy Klára a római tábor feltárásáról, dr. Topái Judit a Villa Rusticáról be­szél. A város! tanács testület« a legutóbbi ülésén nagyon fon­tos témával, a lakásgazdálko­dás helyzetével és jövőbeni feladataival foglalkozott. Er­ről a kérdésről legutóbb bá­rom évvel ezelőtt tárgyalt a testület. Az eltelt három évre az volt a jellemző, hogy a lakásigény­lők száma évi 350—400 között stabilizálódott. Ez perszenem jelenti azt, hogy csak ennyi embernek van Szentendrén la­kásgondja. Mert a letétfizeté­si kötelezettség miatt valóban csak dzok adnak be kérelmet, akik más módon nem tudják problémájukat megoldani. Tendenciák Az otthont teremteni kívá­nók 90 százaléka helyi lakos, hét százalékuknak csak a munkahelye a dunakanyarbeli város. A lakásügyi hatóság 1980 és 1982 között 551 épülettel gaz­dálkodott. Ezek közül 174 bér-, 99 tanácsi értékesítésű és 278 OTP-lakás volt. Ezeknek 80 százaléka újonnan épült. 1983—85 között viszont már csak 249 lakás állt rendelke­zésre, s ezeknek is mindössze 40 százaléka épült újonnan: A VII. ötéves terv végéig pedig nem is épül OTP-lakás és ta­nácsi bérlakásból is maximum 30-at tudnak emelni. A ten­dencia tehát világos: csökken a nem magánerőből épített otthonok száma. Ebből a kö­vetkeztetés nyilván csak az lehet, hogy minden erővel tá­mogatni kell azokat a családo­kat, amelyek saját anyagi ere­jükre támaszkodva megpró­bálnak építkezni. De maradjunk még az 1986-ig terjedő időszak másik tendenciájánál, nevezetesen annál, hogy az OTP-lakások ára évről évre emelkedett, s ma már a beugró összege olyan magas, hogy előterem­tése a fiatalok és többgyer- -mekesek számára szinte lehe­tetlen feladat. Gátló tényezők A városi tanács testületé a téma tárgyalásakor éppen azt Vizsgálta, hogy miként lehet kiútat taálni a nehéz helyzet­ből. Egy új elképzelés meg­valósításával, amelynek a lé­nyege az, hogy a településen fellelhető telkeket olyan jogos lakásigénylők kapnák meg, akik építőközösségbe tömörül­tek. E házhelyeket közműve- sítetten célszerű értékesíteni. Itt gondot okoz az, hogy Szentendrén egy négyszögöl telekre jutó közművesítési költség jelenleg három és fél­ezer forint. Egy lakás vízzel, villannyal, csatornával való ellátása pedig csaknem 120 ezer forintba kerül. Nyilván' való, hogy ezt az összeget a kispénzű rászorulók nehezen tudják megfizetni. Ezért a ta­nács a jövőben arra törekszik, hogy a házhelyék telekkiala­kítási költsége és forgalmi ára közötti különbözeiét ma­gára vállalja. A testületi ülésen az is han­got kapott, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján bi­zonyítható: a túlzott építésze­ti megkötések gátolják a ma­gánerős építkezést. Fölöslegig tehat az építési technológia, a kiviteli terv, a kivitelező rá- erőszakolás a tulajdonosra a telkek értékesítésekor. Célsze­rűbb, ha csak beépítési elő­írásokat (például beépítési százalék, ezintszám. gerinc­magasság, tetőhajlásszög) ad­nak meg. s a többit az építte- tőre bízzák. így is biztosítható ugyanis a város stílusának,- hangulatának megfelelő ott­honok emelése. FeUUvizsgálják Miben segíthet még a ta­nács? Abban például, hogy _az építőközösségek megbízású esetén elkészíti az igény sze­rinti kiviteli terveket, meste­reket ajánl, gépeket, berende­zéseket ad bérbe, esetleg egyes építőanyagok beszerzésében közreműködik. Pontosabban megkeresi azt a vállalatot (például a Városgazdálkodási Vállalat ingatlanforgalmi részlege), amely kérésére az építőközösségnek mindezen dolgokat elintézi. A téma kapcsán feltétlenül szólni kell még az építési ti­lalom alatt lévő telkekről: 1983 óta mintegy negyvenet szabadítottak fel közülük. Rö­videsen jogszabály jelenik meg arról, hogy kötelező lesz az építési tilalmak felülvizs­gálata. Várható tehát, hogy a városban — ha korlátozott számban is —• új házhelyek alakíthatók ki. ¥: millió forint fordítható az ál­lami kezelésben lévő lakóhá­ziak felújítására, karbantartá­sára és üzemeltetésére. Ebből 35 ház felújítását lehet elvé­gezni. Nyilvánvaló, hogy ezek alig enyhítenek valamit a la-, kásgondokon, hiszen város- rendezési okokból közben megszüntetnek otthonokat, ré­gi problémák megoldására is tartalékolni kell. Mi várható tehát a VII. öt­éves terv időszakára? Az, hogy a tanács az említett mó­don támogatja az építkezni szándékozókat, a pénzügyi kondíciótól függően kamat-, mentes kölcsönöket biztosít, s elősegíti a meglévő épületek tetőtérbeépítését vagy egyéb bővítését. A munka és az anyagiak előteremtésének döntő része azonban az egyé­nek feladata lesz. S ezt tudo­másul kell venni. A mentőállomás Novemberre ígérik A lakosság már türelmetle­nül várja az új mentőállomás üzembe helyezését. Az épület már teljesen készen áll. Nyolcmillió forintba került, öt kocsi tud egyszerre beállni, s ezzel egy időben arra is van lehetőség, hogy a hatodikon kisebb javitásokat végezzenek. A tárgyi körülmények ösz- szehasonlíthatatlanul jobbak lesznek a régi állomásénál. A beruházás története igen változatos. Az első kivitelező, a Budai Építőipari Szövetke­zet tönkrement, a mentőállo­más épülete ott állt félkészen, hetek múltak el addig, amíg a tanács új céget talált. Azok meg késéssel kapták meg a terveket. Űj határidőt tűztek ki az átadásra, de kiderült, hogy az Intertechno gárdája is képtelen hatékonyan d6Í- gozni. Már-már úgy tűnt, hogy mentőautót kell hívni a beteg beruházáshoz, amikor’ jelentkezett a Fotoelektronic szakcsoport, Velük elégedettek | a - dÚéj^éndém-i-Hoj# »fiiért késik mégis az üzerhbé’hélye- zés? Mert nincs telefon. ígé­rik, hogy két hét rriúlya lesz. A gondokat részben megoldották A tornaterem következik Az elmúlt években többször írtunk róla, hogy a dunabog- dányi általános iskolában igen rosszak a tárgyi feltéte­lek. Az igazgatói jelentések alágerendázott napközis ter­mekről, 10—12 fokos szobai hőmérsékletről, meghibásodott zárakról, letört kilincsekről, kitört ablakokról, sérült pa­dokról, eldeformálódott kapu­Bravuros győzelmek Kis szakosztály sikerei A Szentendrei Petőfi SK NB Il-es női és NB Ill-as férfi asztalitenisz-csapata az Hely az autóparkolónak M­i A vasúti villasor és a Dunakanyar körút torkolatát átépíti és szélesíti az Ütépítő Vállalat. így lehetőség nyílik új parkolók kialakítására és a bevásárlóközpont könnyebb megközelítésére eddig rendezett két fordulóban remekül szerepelt. A nők az első körben saját otthonában 10:6-ra verték a Szombathelyi Építőket. A győztes meccseket Söpkéz Andrea, Váczi Ilona. Németh Magdolna és Tóth Gabriella „hozták”. A férfiak a Recski Mátrakő SE gárdáját „tussolták”, szin­tén idegenben 14:2-re. A csa­pat tagjai Kiss Attila, Med- veczky Imre, Kuts Nándor és Borsi Sándor. A második körben a nők és férfiak' vátlozatlan össze­állításban a Komáromi AC (11:5), illetve a Karácsond gárdáját késztették megadás­ra (15:1). Az elmúlt hét végén szom­baton 11 órakor a Felszabadu­lás lakótelepi iskolában a MÁV-DAC volt a petőfis nők ellenfele. A férfiak pedig a Petőfibánya együttesét fogad­ták. A gyengébb nem képvi­selői Söpkéz Andrea. Váczi Ilona, Németh Magdolna és Tóth Gabriella összeállításban 13:3-ra, a férfiak Kiss Attila, Medveczky Imre, Kuts Nán­dor és Hagymás: András rész­vételével 11:5-re nyertek. bejárókról, vízáteresztő csa­tornákról szóltak. Örömmel tapasztaltuk, hogy a súlyos gondok egy része már a múlté. A tanévkezdés­re megtörtént a nyílászárók cseréje, a tető kijavítása, a csatornák felújítása. Üzembe helyezték a régen az udvaron heverő szennyvíztisztító be­rendezést is. Tennivaló azért még ma­radt bőven. A napközisei" terme ma is rogyadozik, a tornaszoba hajópadlós ma­radt. A tanács és a szülők azonban ígérik, hogy mindé, i segítséget megadnak a kedve­ző tárgyi feltételek megte­remtéséhez. Igaz, még a tan­testület tagjai között is van­nak olyanok, akik jobbnak látnák a rogyadozó napközis termek lebontását a felújítás helyett. Az mindenesetre biz­tató, hogy a szülői munkakö­zösség segítségével két számí­tógépet vásároltak az iskola tanulóinak, s ugyanebből a forrásból tettek szert 80 négy­zetméter sötétítőfüggönyre is Dunabogdányban egyébként a személyi feltételek nagyon jók. A tantestület 23 tágja közül szinte mindenki diplo­más. Szép eredményeket ér­tek el a gyermek- és ifjúság- védelmi munkában. A nehéz sorsú tanulók patronál ásó­nak pedig már hagyománya van. A gyermekek tanul má­nyi eredményére nem lehet panasz, hiszen az elmúlt év­ben nem volt bukottjuk. Ha a napközi termek fel­újítása megtörténik, a torna­terem felépítése lesz a leg­fontosabb feladat a dunabog- dányi iskolában. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents