Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

198«. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK 3 Ételízesítők Ä Szilasmenti Mgtsz élelmiszer- feldolgozó üzemé­ben a legfontosabb őszi feladat a ré­pa, a zeller, a vi­tamin- és paradi­csompaprika fel­dolgozása Az alapanyagokból készült, háromfé­le ételízesítőből 3 millió, az 5 fajta levesporból 600 ezer csomag ké­szül az idén a ke- repestarcsai üzem­ben. Nyugat-Euró- páJian keresettek a termelőszövet­kezet alapanyagai, a Szilas-termékek. Képünkön: tasa- kokba kerülnek a levesporok és az ételízesítők Jogsérelem nincs, erkölcsi kár van Intézkedési tervet fogadtak el Csak szocialista elveink szerint szabad... A lakosság életkörülményeinek javítása A tanácsok kiemelt szerepe Az MSZMP Xin. kongresszusának határozata nagy nyomatékot ad a lakosságot szolgáló beruházások bő­vítésének: „a város- és községpolitikai célok között ke­rüljön első helyre a lakosság legszélesebb/körét érintő alapszükségletek minél teljesebb kielégítése. A telepü­lések teremtsenek megfelelő feltételeket a szocialista életmód kibontakoztatásához.” Monor és vonzáskörzete 113 000 fős lakossága 17 te­lepülésen, 11 közigazgatási egységben él. A munkaképes lakosság száma 65 000 fő, melynek nagyobbik fele in­gázó, ún. bejáró dolgozó. A helyi munkalehetőségeket nyolc mezőgazdasági egység, 15 ipari üzem és 60 kihe­lyezett telep, valamint a területen működő szolgáltató- és intézményhálózat teremti meg. A névteflen bejelentés a Legfelsőbb Ügyészséghez író­dott, tartalmának kivizsgálá­sára azonban a Nagykátai Népi Ellenőrzési Bizottság ka­pott megbízást. A bejelentő állításainak egy része nem fe­lelt meg a valóságnak — té­telezzük fel: információhiány­ból adódott —, ámde voltak megalapozottnak bizonyult té­nyei is, ahogyan azt három népi ellenőr és a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Terme­lőszövetkezet két ellenőrző bi­zottsági tagja együttesen meg­állapította. Moralizáló kérdés • m jb ^jgon 0nöOOß Miként a Nagykátai NEB legutóbbi ülésén megtudtuk, a sok szóbeszédre okot adó vizs­gálat után a szövetkezet ve­zetősége az augusztus 28-i ülé­sén a tényleges visszásságok megszüntetése céljából intéz­kedési tervet fogadott el, s annak megvalósításáért a be­jelentő által nem minden ok nélkül megvádolt Szabó János elnököt tette felelőssé. A névtelen levélíró felrótta Szabó János tsz-elnöknek, hogy a Budapesten épülő csa­ládi házához a szövetkezetből a szövetkezet gépkocsijával fuvaroztatja az anyagot és a munkaerőt is. Az elnök azon­ban igazolni tudta, hogy a minden szövetkezeti tag szá­mára engedélyezett szállítási kedvezményt vette igénybe, s a tsz-től vásárolt anyagért :s kifizette a nyilvántartási érték és a 10 százalékos kezelési költség együttes összegét. A házán dolgozó tsz-tagokat és alkalmazottakat is munkala­pok szerint számolta el és fi­zette ki. A 65 forintos órabér­ből 28—30 forintot kaptak a dolgozók, a többi a szövetke­zet pénztárába folyt be. A jo­gi szemmel nézve rendben levő eljárás egyetlen szépség­hibáját azzal a moralizáló kér­déssel lehetne érzékeltetni, hogy ha nem elnöki poszton van Szabó János, vajon szö­vetkezetének kőművesei fel­jártak volna-e a fővárosi há­zát építeni 30 forintos óra­bérért? A Magyar Kereskedelmi Ka­mara és a Német Gazdaság Keleti Bizottsága október 6. és 8. között információs szim­póziumot rendezett Budapes­ten. Az NSZft-beli üzletembe­rek magyar. partnereikkel új vegyes vállalatok alapításának lehetőségéről tanácskoztál?. A szimpóziumon Beck Ta­más, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke beszámolt ar­Szerepelt a bejelentésiben az is, hogy az elnök a szövet­kezet II. telepén tartotta 57 birkáját. A vizsgálat időpont­jában az elnök bizonylatokkal igazolni tudta, hogy juhait Halász Mihálynak eladta, azt megelőzően pedig az állatokat saját maga gondozta, télen vásárolt takarmánnyal etette. Ekkor már csak két racfka- juha és öt báránya volt a te­lepen, hogy az udvaron levő gyomokat legeljék... Minderre az intézkedési terv természetesen nem tér ki, de arra már igen, hogy a szövet­kezet tulajdonában levő szol­gálati lakások bérleti díját fe­lülvizsgálják, s ezekben a laká­sokban elektromos fogyasztás- mérőket,. szereljenek tel, * * * to­a bennük lakók. Ugyanis a be­jelentő kifogásolta azt is, hogy a tsz-elnök — de nemcsak ő — o szolgálati lakásért keve­set, a fűtésért, világításért pedig semmit sem fizet. Visszamenőleg fizet Az intézkedési terv tartal­mazza azt is, hogy a szövet­kezet állatait és egyéb vagyon­tárgyait magánszemély részére csakis úgy lehet eladni, ha azok árát hozzáértőkből és az ellenőrző bizottság tagjaiból álló csoport állapította meg. Ennek oka pedig az, hogy a bejelentő szerint az elnök az apósa nevén a szövetkezet tu­lajdonában levő lovat adott el külföldre. A vizsgálat azt ál­lapította meg, hogy az após vett egy igáslovat a szövetke­zettől, s annak árát a pénz­tárba befizette. A főágazat- vezető szerint azt a lovát több másikkal együtt egy bizottság értékelte, de erről semmiféle feljegyzés nem volt található. Szó volt a bejelentésben ar­ról is, hogy Anka János az el­nök engedélyével a tsz-ben tartja a lovát. Az állítás be­igazolódott. s az is, hogy Anka János bértartás címén a ló gondozási és takarmányozási költségének még a felét sem fizeti a szövetkezetnek. Most viszamenőleg fizetnie kell. ról, hogy Magyarországon az idén új rendelkezéseket lép­tettek érvénybe, könnyítve a vegyes vállalatok létesítését. Hans-Otto Thierbach, a Német Gazdaság Keleti Bi­zottsága magyar tagozatának elnöke arról szólt, hogy a két ország gazdasági együttműkö­dése harmonikus, és a kölcsö­nös bizalomra épült. A vizsgálat egyéhként arra is jó volt — s a névtelen be­jelentés legalább ennyi hasz­not hozott —, hogy fényt de­rített a belső szabályozás hiá­nyosságaira. A szabályozatlan­sági helyzetben elkövetett cse­lekményeknek ugyanis több­nyire csak erkölcsi megítélése lehet, jogi elmarasztalása nem. íratlan szabályok Jórészt ezért mondhatta az egyik népi ellenőr, hogy a? Aranyszarvas Termelőszövet­kezetben — a nagykátai von­záskörzet egyik legjobb gaz­dasági egységében —{jogsére­lem nem történt, erkölcsi kár viszont van. A közhangulatot felbolydítő. sok embernek sok idejét és energiáját felemésztő ügyből világosan kitűnik, hogy a ve­zetőt környezete nagyítóval nézi. Éppen ezért nem csak hogy jogszabályt nem sérthet, de még arra is gondolnia kelj minden tisztségviselőnek, hogy az íratlan erkölcsi szabályokat is betartsa. Senki sem akarhatja, hogy egy vezető vonuljon le a föld színéről, ne építkezzen, ne dolgoztasson lakóhelyén. Csak­hogy mindennek a mikéntjét szocialista elveink szerint kell megválasztania. Energiatakarékos betakarí­tási, tartósítási és tárolási tech­nológiák címmel, kilenc euró­pai ország részvételével, há­romnapos nemzetközi tanács­kozás folyik Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetben, amelynek igazgatójával, dr. Bánházi Gyulával beszélgettünk. • Az energiagazdálkodás csökkentését segítő ű.i eljárá­sok sora látott napvilágot az elmúlt években a mezőgazda­ságban. Most ismét ez a téma kerül terítékre, melyek azok a feladatok, amelyekről Itt szó lesz? — A nedveskukorica-táro- lás, a -számítás és az, hogy a lucernánál, valamint más szá­lastakarmányoknál mennyi energiát lehet megspórolni a betakarítás és a tárolás során. Még 1981-ben vizsgáltuk 56 mezőgazdasági nagyüzemben a nedveskukorica-tárolás és az energiatakarékos zöldtakar- mány-tartósítás helyzetét. A vizsgálatok ma sem zárultak le, holott már alkalmazzák a bábolnai IKR vagy a duna- varsányi Petőfi Termelőszö­vetkezet nedveskukorica-táro- 1ási technológiáját. t ti ml a helyzet Pest me­gyében? — Országosan mintegy 1 A körzet infrastrukturális fejlesztése a VI. ötéves terv­ben a központi támogatások és saját bevételek ésszerű felhasználása, a lakosság szé­les körű társadalmi munkája ellenére nem minden vonat­kozásban érte el a tervezettet. A fejlesztés több területén (kereskedelem, óvodaépítés, egészségügyi hálózat bővítése, gázellátás stb.) az átlagosnál jobb eredményeket értünk el. Néhány területen — elsősor­ban objektív okok következté­ben — jelentős az elmaradás. Elért eredményeink mellett számos adósságunk van a la­kossággal szemben, főként az iskolaépítési program jelentős elmaradása volt fájdalmas számunkra. A tervidőszak utolsó évében sokszor felme­rült a kérdés: mennyire vol­tak megalapozottak az előző tervciklus elképzelései? Erre a felvetésre az volt válaszunk, hogy a meghirdetett progra­mok 1980-ban a valóságos igényeket vették figyelembe, melyek teljes körű megvalósí­tását elsősorban a népgazda­ság teherviselő képességének csökkenése és az időközben bekövetkezett jelentős mérté­kű áremelések hiúsították meg. A VII. ötéves terv megfo­galmazásakor a reális igé­nyekhez legjobban igazodó feladatokat vettük rangsorol­tan számításba. — Az úgyne­vezett nem termelő beruházá­soknál továbbra is meghatá­rozóak maradnak azok a fej­lesztések, amelyek az életkö­rülmények javítását, a legfon­tosabb szükségletek jobb, ma­gasabb színvonalon történő kielégítését szolgálják. Ter­veink megvalósításában ki­emelten fontos szerep hárul a tanácsokra. Az irányítási rendszer vál­tozása, korszerűsítése során megnőtt a helyi tanácsok ön­állósága, döntési lehetősége, egyben felelőssége. A tanácsok — meghatározott prioritásokat figyelembe véve — szabadon, millió tonna kukoricát tárol­nak szárítás nélkül, amiből 12—15 ezer tonnát a Pest megyei gazdaságokban tartó­sítanak. Ez kevés, mert a cél az volt, hogy már az el­múlt évben elérjük a nedves- kukorica-tárolásban a 30 ezer tonnát. ® Mi az oka a mérsékelt növekedésnek? — Elsősorban az, hogy so­kan szakértelem nélkül kezd­tek hozzá. Aztán a kudarc so­kaknak elvette a kedvét. De ahol jól csinálják, ott évről évre növekszik az energiata­karékos terménytárolás. • Melyek ezek az üzemek? — Említhetem a dunavar- sányi Petőfit, a törteli Dózsa, az Örkényi Béke termelőszö­vetkezetet, vagy akár a Ceg­lédi Állami Tangazdaságot. Ezekben az üzemekben már nem éri meglepetés a ter­melőket. Tudják, mit miért kell tenni. Az energiamegta­karítás jelentős, a nedvesen eltett kukoricán 100 kilogram­monként 15—20 forintra tehe­tő. Ennyiért pedig már érde­mes odafigyelni, és nemcsak a fenti üzemekben. B. Z. legjobb belátásuk szerint dön­tenek pénzeszközeik működé­si, fenntartási és fejlesztési célokra történő megosztásáról, felhasználásáról. A testületek­nek a pénzügyi lehetőségek alapos mérlegelése után hosz- szú távú községpolitikai kon­cepciót kellett kialakítaniuk a lakosság társadalmi aktivi­tásának maximális figyelem- bevétele, mozgósítása mellett. A tanácsok hosszú távú és VII. ötéves tervei tartalmaz­zák a térség infrastruktúrájá­nak fejlesztését. A végrehaj­tás során a községek alapfo­kú ellátásának továbbfejlesz­tését, az egészséges ivóvízellá­tást, a lakásépítést, a napi fogyasztási cikkekhez, a kör­zeti orvosi, az alsó tagozatos á’talános iskolai ellátáshoz való hozzájutás feltételeinek javítását kell előnyben része­síteni. Indokolt a vonzáskör­zet s ezen belül kisebb térsé­gek lakossági infrastruktúrá­jának koordinált fejlesztése, a térségi szemlélet és gyakor­lat további erősítése. A terve­zőmunka időszakában nagyon lényeges feladat volt a szék­helyközségek és társtelepülé­sek igényeinek reális mérle­gelése, korrekt egyeztetése. Terveink kialakításánál ter­mészetesen figyelembe vettük a különböző szintű pártérde­kül eteken elfogadott határo­zatokat, melyek fontos társa­dalompolitikai feladatként fo­galmazták meg az elmaradt fejlesztések megvalósítását. Mérlegelésre kerültek olyan tényezők is, mint Monor vá­rossá fejlesztésének igénye, a lakosság létszámának növeke­dése, az ingázók nagy száma, a gazdaság szerkezete, vala­mint azok a helyi sajátossá­gok. melyek motiválják a la­kosság igényeit s célozzák az indokolatlan különbségek ki- egyenlítését. F.Iemi erővel vetődött fel az iskolaépítési program kö­vetkezetes végrehajtása. Köz­ségeink nagyobbik felének terveiben szerepel iskolaépíté­si, -bővítési vagy -korszerűsí­tési feladat. Eredeti elképze­léseink mintegy ötven tante­rem megépítését célozták a hozzájuk kapcsolódó kiszol­gáló létesítményekkel. Külön örömünkre szolgált, hogy a Művelődési Minisztérium le­bontott keretéből további 18 tanterem pályázatára kap­tunk lehetőséget. Ecseren és Monori-erdőn ez évben kerül sor négy-négy tanterem át­adására. Az ecseri bővítés 200 adagos napközis konyhával is kiegészül. Gyömrőn és Pili­sen jó ütemben halad a jövő esztendőben átadásra kerülő oktatási intézmények kivitele­zése. A következő évben álta­lános iskolai tantermeket épí­tünk Monoron, Vecsésen, Ül­lőn, Péteriben, Nyáregyházán és Mendén. Amennyiben ez irányú elképzeléseink többsé­gében megvalósulnak, úgy — a demográfiai viszonyokat is figyelembe véve — az ötéves terv végére az általános isko­lai oktatás feltételei alapve­tően megváltoznak, javulnak Az egészségügyi hálózat munkájának tárgyi-technikai- szervezeti feltételeit az elmúlt években ütemesen és számot­tevően javítottuk. A követ­kező időszakban fő feladatunk o korszerűsítés az egészség- ügyi integráció feltételeinek minden irányú megteremtése. Monoron körzeti orvosi mun­kahelyek kialakítását tervez­zük, Vecsésen a szakorvosi rendelő lehetőségeinek javítá­sa van napirenden, üllőn négy munkahelyes központi körzeti orvosi rendelőt, Süly- sáp és Űri községekben fog­orvosi rendelőt, Mendén gyógyszertárat építenek. Csév- haraszton anya- és gyermek­védelmi tanácsadó létrehozá­sát' tervezik. Gyömrőn a kö­zelmúltban került átadásra • három munkahelyes gyermek- orvosi rendelő, mely a kör­nyező települések gyermek­egészségügyét is szolgálni hí­va tott. J Lakosságunk egészséges ivó­vízzel történő ellátásában is tovább kívánunk haladni. Mo- noron a napi víztermelő ka­pacitást 3000 köbméterrel nö­veljük, további 10 kilométe­res vezetékhálózatot építünk. Maglódon megalakult a víz­műtársulat, Sülysápon énnek előkészületei vannak napiren­den. Vecsésen a második víz­bázis kialakításán dolgoznak, míg Üllőn, Gyömrőn és Gom­bán a vízvezeték-hálózat bő­vítésével növelik a lakossá­gi bekötések számát. Ter­veink között szerepel a szennyvíztisztító-kapacitás bő- vítése és szenny- és belvíz­csatorna építése is. Monoron és Vecsésen önerős társulá­sok formájában folytatódik a vezetékes gázhálózat építése. Ecseren a termelőszövetkezet­tel kooperálva oldják meg * gáz bevezetését a községbe. Szinte minden községünk tervei közt szerepel a lakos­ság építésitelek-igényének fo­lyamatos kielégítése. Gombán, Mendén, Vasadon, Csévha- raszton, Pilisen, Nyáregyhá­zán, Maglódon, Gyömrőn mintegy 500 házhely kialakí­tása, közművesítése van folya­matban. Sajnos Üllőn és Ve- ceésen a Ferihegyi repülőtér 'bővítése miatt1 ü telekellátás jelenleg nem megoldott. Vala­mennyi tanács tervezi az üt­és járdaépítés folytatódását, valamint a villanyhálózat bő­vítését. Ecseren a könyvtár. Maglódon és Vecsésen a mű­velődési ház korszerűsítését tervezik. Monoron a közeljö­vőben fejezzük be a művelő­dési központ felújítását. Je­lentős erőfeszítéseket kívá­nunk tenni a köztisztaság és környezetvédelmi feltételek javítása érdekében. A korábbiaktól nyomatéko­sabban ransorolt a sportolási lehetőségek színvonalasabb megteremtése, a szabadidő kulturált eltöltése feltételei­nek javítása. Az oktatási in­tézményekhez kapcsolódó tor­natermek felépítésén túl köz­ségünkben korszerűsítik a sportpályákat és hozzájuk kapcsolódó létesítményeket Széles körű társadalmi össze­fogással hozzák létre Üllőn a szabadidőparkot. Maglódon « korszerű sportlétesítményeket Csévharaszton a körzet leg­szebb KRESZ-parkját avat­hattuk augusztus 20-a tiszte­letére. Monori-erdőn készül­nek a strand felújításának, a tanmedence kialakításának tervei. A térség további fejlődését segítve — az illetékes tanácsi szervek támogatásával — több kereskedelmi és szolgáltató egység kíván jelentősebb be­ruházásokat megvalósítani vonzáskörzetünk területén. Korábbi programunk folyta­tását képezi az áfész-ek beru­házásában megvalósítandó ül­lői, úri és mendei ABC-áru- házak megépítése. A tervezett fejlesztések és beruházások megvalósulását elősegíti a lakosság többsége által támogatott településfej­lesztési hozzájárulás, mely 1986-ban egy községünk kivé­telével bevezetésre került. DE. SZÄSZIK KAROLY, az MSZMP Monor Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára Magyar-NSZK üzleti megbeszélések Vegyes vállalatok alapítása Cseri Sándor A tanácskozás mottója: takarékoskodj! A kudarc csak átmeneti

Next

/
Thumbnails
Contents