Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
X 1983. OKTÓBER 4.. SZOMBAT Alkatrészek Ladákhoz A legkülönfélébb fémaikatrészekct galvanizálják- a Rozmaring Termelőszövetkezet nagykovácsi üzemében. Egyik legnagyobb iriegren- delöjük a veszprémi Bakony Művek, ahová a La- v (la gépkocsikhoz szerelési anyagokat, szállítanak. (Erdősi Ágnes felvétele) Mesterséges fészekoduk a Pilis fáin A kerecsensólyom megmenekült A Pilis különleges növény- és állatvilágának védelmét szolgálják a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság tájvédelmi körzetté, sőt 1981-tül bioszféra-rezervátummá nyilvánított területei. A parkerdőgazdaságban megalakulása, vagyis 1969 óta folyik szervezetten, átgondoltan, hosszú távú terv alapján természetvédelmi munka. Ennek egyik fontos részét alkotja a madárvédelem, melynek megszervezése Szentendrey Géza nevéhez fűződik. Az élelamlanc csúcsán — Két okból koncentráltunk a madárvédelemre: egyrészt mert az emberek a madarakon keresztül kerülnek leginkább kapcsolatba a természettel, a téli madárétetésse) vagy a kiskertjeikben. Másrészt a madarak nagyon fontos szerepet játszanak a biológiai növényvédelemben. Az énekes- madarak azért, mert táplálékuk rovarokból áll, a ragadozók pedig azért, mert az élelemlánc csúcsán állnak, s így kis jelzőlámpákként — szaknyelven indikátorokként — előre jelzik a természetben beállott változásokat. Tevékenységünk fő vonalát tehát az énekesmadarak és a veszélyeztetett ragadozók védelme határozta meg. A parkerdőgazdaság megalakulása előtt ‘három évig már' volíak kísérlettek a Pilis területén, amelyeket mi még mint gimnazisták kezdtünk. Ebből alakult ki aztán a hosszú távú program. A kezdeteket a téli madáretetés megszervezése, valamint — a természetes odúk hiányának pótlására — a mesterséges fészekoduk kihelyezése jelentette. Az utóbbi nyo!e-tíz év alatt évente 150—250 mázsa napraforgót vittünk ki 400 ete- tőhelyre. Ezzel átsegítjük a madarakat a nehéz tél; időszakon, így erőteljesebbek lesznek, nagyobb a szaporulat. Ezt egészíti ki a mesterséges l'észekoduk kihelyezése. — Miért van szülcség mesterséges odúkra? — A modern erdőgazdálkodásnak évek óta az a célja, hogy minél egészségesebb faállományt neveljen, s ebben az odvas fáknak nincs helyük, a bennük tenyésző rovarok miatt sem. Ezek után a másik odugyáros, a harkály nem fog ép. sértetlen fákon kopácsol- ni! Pedig számunkra az odu- lakók a leghasznosabbak a biológiai növényvédelemben, ■ mert 90 százalékuk télire is ittmarad, és a rovarokat még ■pete, lárva korukban összeszedi. A mesterséges odúk Segítségével helyhez tudjuk kötni 'őket. vagy oda csoportosítani, ahol friss erdővágá.s. új telepítés van. mert itt a*rovarviIág is mindig düsabb. s'íav itt van rájuk nagyobb szükség. Puskv fészekőrök — A kísérlet tehát sikerrel járt'. — A nagyüzemivé válás lehetőségét éppen az adta meg, hogy programunk elihdításako pont hernyódúlásos. év volt, a ' fák teljesen kopasszá váltak. Akkor már két-háromszázas odutelepen dolgoztunk Duna- bogdány határában, és a sok tarrá rágott erdő között a mi telepünk zöld szigetié vált, ' mindenütt megmaradt a lomb. Ezt meglátva döbbentek rá az erdészek, és a parkerdőgazda- , ság igazgatója.. hogy érdemes ezt csinálni. — A másik vonalat a ragadozómadarak védelme jelentette. — Fészekfelmérési programunk egyértelműen bizonyította, hogy Magyarországon rohamosan tűnnek el a fájok, megmentésükre az utolsó órában teszünk kísérletet. Sajnos — bár. őriztük a fészkeket, s a kitermelendő területen levő i? fészkek fiókáit megpróbáltuk adoptálni, továbbnevelni, az- * tán visszavadítarji — ez a ra- gádozőprógram inkább mint pgy pusztulási folyamat nyo- monkísérése adott eredményt, és minden próbálkozásunk ellenére legalább négy-öt faj tűnt el véglegesen az utóbbi években. Budakeszi közbiztonsága a tanácsülés napirendjén Ügyeleti szolgálatét kértek Ki gondolta volnat hogy összefüggés lehet a női bájak, a finom plüssel behúzott francia ágyak és a közbiztonság helyzete között? No nem kell semmi rosszra gondolni. Csupán arról van szó, hogy a budakeszi művelődési házban legutóbb megtartott tanácsülésre egy aktfotó-, majd egy bútorkiállításon át vezetett az út. Az érdeklődés ezúttal nem az előbbi kettőnek, hanem az utóbbinak szólt. A téma ugyanis a közbiztonság helyzete volt. Éjszakai vadász a bagoly — Ezeknek a madaraknak igen nagy az eszmei értékük. Előfordul, hogy ellopják a tojásokat, vagy a fiókákat? — Sajnos sokszor kihasználják a helyi emberek tudatlanságét;' pénzéhségét, és az olcsón megszerzett madarat kicsempészik az országból. Ezek a fajok tőlünk nyugatabbra -már kipusztultak, ezért még értékesebbek. A magyar törvények szigorúak, de minden törvény annyit ér. amennyit végre tudunk hajtani belőle. Itt a Pilisben szereltük fel az első fészekvédő ernyőt: ez egy fém gallér, amit a fa elágazásának kezdetéhez teszünk fel, s ez komoly akadályt jelent annak, aki ki akarja rabolni a fészket. Ezt az ernyőt é.ijelnappal fegyveres őrzéssel szoktuk kombinálni. De egyedül nem lehet őrködni, mert volt arra is pélt^, hogy két hétig ültem egy uhufészek mellett, de közben engem is szemmel tartottak, mert amíg hazaszaladtam enni és átöltözni, mindent elvittek. Veszélyes is: előfordult, hogy drótot feszítettek ki, hogy leszedjenek a motoromról, vagy megszórtak söréttel. Ezért aztán párban vagy hármasává} őrködünk. Sikeres uhuröptetés De egy faj kipusztulásának nem ez a fő oka, hanem a környezeti tényezők rosszabbodása. A ragadozómadarak ugyanis kijárnak táplálkozni a környező mezőgazdasági területekre, ahol intenzív kemizálás folyik. így vesztettük el például a parlagi sast. Az ürgére specializálta, magát, az ürgét viszont elvitte a környékről a mezőgazdálkodás — és 1971-től a parlagi sas is kipusztult. A holló meg a dúvadirtó szerek miatt tűnt el már kétszer is a Pilis területéről. — Van olyan madárfaj, amelyet sikerült megmenteni? — Ilyen például a kerecsen- sólyom, amelynél az első védelmi próbálkozások és eredmények is a Pilishez fűződnek. A már említett ernyőkből most már tíz-tizenkettő véd ilyen kiemelten Veszélyeztetett fajokat. De a£ "első sikeres uhu- röotetésekef is mi hajtottuk végre. >s‘ — Hasznosították-e másutt az itteni tapasztalatokat? — Sok , erdőgazdaságot inspiráltunk, és például a Bükki Nemzeti Parkban — amely egyetlen erdei nemzeti parkunk — a ragadozómadár-védelmet a mi mintánkra alakították ki, és alkalmazzák a mesterséges fészekodu-kihelye- zést is. — A természetvédelmi munkában gyerekek is részt vesznek? ■ Bioszféra-expedíció — Meggyőződésünk/ és ez igazolódott is, hogy így megszeretik a természetet, és amit szeretnek, azt nem teszik tönkre később, felnőtt korukban sem. Mi alakítottuk ki az or nitológiai táborok mozgalmát is, az első 1971-ben volt itt a Pilisben. Azóta ez országos rendszerré vált Actio Hungari- ca néven. A Magyar Madártani Egyesület megyei csoportjai által évente szervezett táborok behálózzák az egész országot. Itt fészekkihelyezéssel, -őrzéssel, gvűrüzéssel, madárvonuiás-kutatással fog lalkoznak a gyerekek, s ez tu dományos adatszolgáltatást is jelent. A másik eredmény hogy szintén országosan létrejöttek a madártani-madárvé- delmi szakkörök. Ezekből a Pilis területén most kettő működik: az Ornitológiái kukkantó a szentendrei PMKK- bnn, a Bioszféra-expedíció pedig a visegrádi j’urtatáborban. Az utóbbi helyszínen a Makó veczdmre által tervezett erdei művelődési háznak a felépítésével egv igazi komplex természetvédelmi oktatóközpont létrehozását tervezzük. Mö. L. Ónálló őrs Ahogyan a művelődési ház halijában Bobály Mihály rosszallóan felvonta a szemöldökét, abból is tudni lehetett, hogy a téma nagyon időszerű. A nagyközségi tanács elnöke ugyanis azon mód megrótta a helyieket, amiért nem vigyázzák a kiállítás anyagát. Nem tudni; kell-e valóban tartani attól, hogy egy ábrándozó lelkű ifjú leakasszon a falról egy képet, hogy azután szobája falát díszítse vele. Tény azonban, hogy az elővigyázatosságra igenis szükség van, mert nem is olyan régen már eltűnt egy korábbi kiállítás néhány darabja a művelődési házból. De azon kívül is akadtak olyan események a közelmúltban, amelyek felborzolták a buda- kesziek hangulatát. Betörtek az iskolába, a templomba, a Gamesz-hez, kocsikat, víkend- házakat törtek fel, a temetőben sírokat rongáltak meg, időnként egy szatír is feltűnt a sötét utcákon. Ami nem rámlátomás, a képzelet szüleménye, hiszen a tanácsülés előtti percekben éppen a művelődési ház büfésnője adta elő a kávéra várakozóknak a maga szerencsésen végződött történetét. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy záporoztak a kérdések, a hozzászólások. Bizony nem az volt a legkényelmesebb szék a teremben, amelyen Szalai Károly, a budai rendőrkapitányság őrnagya ült. Legtöbben azt firtatták: miért áll üresen a budakeszi rendőrség épülete, miért nem., lehet ismét viss#atdl*la- ni >.az önálló’ rendőrőrsöt« Mert — a tanácstagok szerint — ezt a községet nem lehet ilyen kevés rendőrrel megvédeni a rendbontókkal szemben. Fel kellene számolni a zugitalmé- réseket, a köztéri italozást is. főképpen az iskolák környékén. beszámolóban és Szalai Károly szóbeli válaszában is helyet kapott az a sajnálatos tény, hogy egyes bűncselekmények országosan is ^szaporodtak. Az agglomeráció hátránya abban is megmutatkozik, hogy Budapest után Pest megyében történik a legtöbb bűncselekmény. Budakeszi könnyen megközelíthető, négy fővárosi kerülettel határos, igazán nem művészet percek alatt eltűnni a tett színhelyéről. A rendőrség személyi és technikai feltételeinek javítására jelenleg nincs lehetőség, emiatt sem valósítható meg az önálló rendőrőrs visszaállítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyéb intézkedésekkel ne javítanák a közbiztonságot. A körzeti megbízotti irodában az önkéntes rendőrök segítségével ügyeleti szolgálatot szerveztek. A budaörsi rendőrőrs gyakran tart köz- biztonsági és közlekedésbiztonsági akciót. A lakosság javaslatát méltányolva szó van arról, hogy a közeli katonai alakulat honvédéivel közös járőröket szervezzenek. Bizony igaza volt Szalai Ká- rolynak, amikor azt mondta; az előrelépéshez szükség van az állampolgári fegyelemre is. Egyebek között .arra, hogy a lakosság az eddiginél jobban segítse a rendőrség munkáját. Mert gyakran előfordul az is, hogy késve, vagy egyáltalán nem kapnak hivatalos értesítést a bűncselekményekről, így volt ez például a temetői rongálás, vagy a szatír esetében is. Módosították A tanácsülés. a lakosság ófiaját tükrözve módosítva fogadta el a közbiztonság helyzetéről szóló beszámolót. Elismerve a rendőrség erőfeszítéseit, ám nem belenyugodva a mostani helyzetbe. Egyebek között azt kérik az illetékesektől, hogy vizsgálják meg egy rendszeres ügyeleti szolgálat megteremtésének lehetőségét. Ugyanakkor a HNF helyi szervezetének segítségét kérik az önkénteshálózat fejlesztéséhez, a> lakosságtól pedig a korábbinál nagyobb támogatást, összefogást. Hogy minderre mennyire szükség van, azt a cikk nyomdába adása előtt érkezett hír is igazolja: újra rendbontók jártak a budakeszi temetőben ... K. L. A főváros után A tanácsiak ezzel kap<- csolatban elmondták: hogyan szállhatna szembe egy, a gyengébb nemhez tartozó tanácsi ügyintéző egy elbódult, kötekedő felnőtt férfival. A szeszes italok fogyasztása egyre jobban terjed a fiatalok körében is. Jellemző példát idézett erről Pék Lajos. a művelődési ház megbízott igazgatója. Az ottani diszkót alig húszán látogatják mostanában, holott korábban több százan is voltak esténként. Pedig -ugyanolyan jó a zene, mint másutt, csak éppen szeszes ital nem kapható. Hát a gyerekek oda mennek, ahol kiszolgálják őket. Bőven találnak ilyen helyeket a környéken. Á lakosság véleményét, várakozásait talán dr. Varga Miklós körzeti orvos fogalmazta meg a legjobban: sosem zaklatta fel az embereket annyi szomorú eset. mint mostanában. Intézkedéseket várunk az illetékesektől. Az előre írásban eljuttatott Ifegféfeft munkahely Bárki megnézheti a munkálatokat Épül a hulladékégető zott napokon ügyeletet tartanak, amikor az érdeklődök minden kérdésükre választ kapnak. Ilyen módon is tájékozódhatnak a lakosok arról, hogy az új égetőműben a világon ma ismert legkorszerűbb módszerrel, zárt technológiai láncban ártalmatlanítják majd az ipari hulladékokat. Ezáltal az égetés semmiféle környezeti károsodást nem okoz, sőt megszünteti azt a veszélyt, amelyeket a tárolva halmozódó ártalmas hulladékok jelentenek most a talajra és a levegőre. M unkanélküli segély? — kapták fel egyesek a fejüket a hírre, hogy bevezetik az újra-elhelyezkedé- si segélyt azon dolgozóknak, akiknek konkrét munkaviszonya a vállalat felszámolásával .vagy szervezett múnkasrő-átcsoporto- sítás »következtében megszűnik. A kérdésben érzelmek is lüktetnek, hiszen, olyasmiről van Szó, afni még nem volt, ráadásul az állásnélküliek támogatása a tőkés országokban dívik. Nos, hogy itt másféle intézmény született, annak bizonyítását a veszteséges vállalatok ügyétől kell kezdeni. Most már közismert, hogy több ezer gazdálkodó egységünk közül tavaly 260 volt veszteséges, ezenkívül a szükséges alapok terén is jelentős hiányokkal küszködött. Legutóbb törvény született az ilyen vállalatok ügyé ék rendezésére akár szanálással, akár pedig felszámolással, hiszen az ország gazdasága képtelen pótolni azokat a forintmilliárdokat, amelyeket eddig támogatásukra költött. A csődeljárás viszont felveti a kérdést: mi lesz a dolgozókkal a megszüntetés után? Magyarországon van munka elég, csak azt kell elérni, hogy a munkaerő és a hely, áhoí alkalmazása hatékonyabb.' egymásra találjon. Nos, ezt teszi lehetővé az a pénzbeni támogatás. amit azalatt nyújtanak, amikor a szabaddá vált dolgozók. • a féléves felmondási időt ‘kitöltve, még fél . évdg alkalmas munkahelyet keresnek maguknak. Vagyis megfelelőt: tudásuknak, képzettségüknek, megszokott életnívójuknak dukalót és egyben olyat, ahol a fáradság, a gondolkodás több hasznot teremt az országnak. Érdekünk, hagy az állam szavatolta általános foglalkoztatáson belül erőnket a hatékonyan dolgozó munkahelyek kössék 16. Az ú.jra-e’helyezkedésl segély végül is a munkaerő nagyobb szabadságát teszi lehetővé, azt, hogy a felszabadult dolgozók kéT nyel mesen keressék meg, sőt válogathassanak is az új munkahe'vek között Kényelmesen, hiszen a vállalatmegszűnés után szervezetten is gondoskodnak majd a munka folytatásáról másutt. Keresgélnie csak annak kell, akinek elképzeléseit az ilyen kínálat nem fedi. Természetesen a vállalatok részéről is megnő a munkaerő-foglalkoztatás szabadsága: nyilván érdekük lesz az, hogy a felszabadultak közül elsősorban a legjobbakat. legkéfieeltebbeket vegyek át. Merész lépés húzódik meg tehát , az újra-elhe- lyezkedési ^pmogstás bevezetése mögött. Nyomában annak az időnek a jövőképe sejlik fel; amikor megszűnik a jól ismert kapun belüli munkaerő-fölösleg, miközben a húzó iparágakban, sürgés exporton dolgozó üzemeknek nincs emberük. Mérsékelten népesedő országunkban, ahol ■ új munkaérők tízezreit várják a fejlesztendő szolgáltatások. s nincsenek milliárdjaink a’ gyors i műszaki fejlesztésre, meg kell becsülni minden egyes munkáskezet. Sorsokról lesz szó! Az emberek szorosan kötődnek nálunk a munkahelyükhöz és nemcsak a megszokás miatt. A szálak eltépése mindig fájdalmat is okozhat. Erre föl kell készülni, föl kell készíteni az embereket. L ehet bar az új hely közgazdaságilag a réginél megfelelőbb, de azt, hogy jobb az országnak, azt a dolgozónak is éreznie kell: a szellemen, a fogadtatáson, a. betanítás türelmessdgén, az emberséges viszonyokon! És akkor még nem szóltunk arról, mi legyen a munkásszálláson lakókkal, a gyermek- gondozási segélyen lévőkkel — az ő átvezetésük még több figyelmet érdemel. Meg kell majd oldani azt is, hogy a dolgozók a vállalat megszűnése után továbbtanulhassanak a nappali tagozaton, hogy — mást ne mondjunk — a megszűnő üzem szociális létesítményei, ha átmenetileg is, de tovább működjenek. Hiszen akár a szanálás új rendje, akár pe- di t az ú'fa jta munkaerő- politika végtére is az emberért van. Persze könnyű ezt deklarálni. Nyilván a párfszerVek, a szakszervezetek, üzemek és a tanácsok erőfeszítésen múlik, valóra válik-e mindez. K. F. A dorogi ipari hulladékégető építésének eddigi tapasztalatairól és a további tennivalókról Bakonyi Árpád miniszteri biztos elmondta, hogy az évi 23 ezer tonna vegyipari hulladék elégetésére alkalmas létesítmény építése program szerint halad. Az építkezés menetéről tájékoztatják Dorog lakosságát és azt is elhatározták, hogy előre meghirdetett napokon bárki — szakember és laikus — megfelelő kísérővel megtekintheti az égetőmű építését. A helyszínen meghatáro-
