Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

1988. OKTOBER 29., SZERDA WiMtm Szovjet filmek fesztiválja Szépen magyarul Új alkotások a vásznon A szovjet filmek fesztivál­ját november 3. és 9. között rendezik meg Budapesten és az ország számos városában. A bemutatásra szánt alko­tások tükrözik a szovjet film­gyártás átalakulását,, jelzik a művészi útkeresés nyomán megélénkülő filmélet fonto­sabb állomásait. A november 3-i megnyitó díszelőadáson a Vörös Csillag filmszínházban Elem Klimov Búcsúzás című kétrészes film­je szerepel. A filmet Valen- tyin Raszputyin Isten veled, Matyóra című kisregénye alapján Larisza Sepityko kezdte el forgatni, ám még az előkészítés fázisában tragikus esemény történt: a rendező autóbaleset áldozata lett. A filmet Sepityko halála után végül férje, Elem Klimov ké­szítette el. így az alkotás stí­lusára kettős rekviem jellem­ző. A rendező elkészítette sa­ját filmjét a Raszputyin-re- gényiből: a Búcsú Matyóra szigetétől-t, ami egyben búcsú a hozzá legközelebb álló ember­től is. A magyar nyelven is olvasható kisregényből készült film története a kis Matyóra falu lakóiról szól, akiknek a vízi erőmű építése miatt örök­re el kell hagyniuk szülőhe­lyüket, amelyhez annyi szállal kötődnek. Elem Klimov egyébként nem ismeretlen a magyar mo­zilátogatók előtt, ö jegyezte annak idején a Hurrá, nyara­lunk! című nagysikerű vígjá­tékot, két újabb nemzetközi hírű alkotása pedig, az Agó­nia, illetve a Jöjj és lásd! nemrégiben került a hazai mozikba. A szovjet filmek fesztivál­jának -másik, érdeklődéssel várt alkotása az Ellenőrzés az utakon, Alekszej German filmje. Az 1971-ben készült művet csak most, 1986-ba,n mutatták be a Szovjetunió^ ban. A film készítői sajátos megközelítéssel nyúltak a szovjet művészet klasszikus témájához, a háborúhoz. A történet középpontjában a Vö­rös Hadsereg egy őrmestere szerepel, aki átáll a németek oldalára, majd megadja ma­gát a partizánoknak, és kö­zöttük válik veszélyes felada­tok, fontos küldetések telje­sítőjévé. A film alkotói az ő sorsán keresztül, mindennap­jainak tükrében láttatják a történelmi múlt pillanatait. Az Első lovashadsereg című kétrészes kalandfilm, Vlagyi­mir Ljubomudrov alkotása Bugyonnij kozákjainak egy nagyszabású, látványos vállal­kozását eleveníti meg a pol­gárháború időszakában. Amiről nem mesél a gyerek A döntés a szülőé?! A hatesztendős Zolit anyja és nagyanyja neveli születése óta. Részé volt és van sok-sok szeretettben, sőt földi javakban sem szűkölködik. Etekben vá­logathat, kora tavasszal a pri­mőr tányérjára kerül, csino­san, divatosan öltöztetik. Pe­dagógus anyja szabadidejében okos programokat szervez kis­fiának, aki érdeklődő, kiváló emlékezőtehetségű s mond­hatnánk: átlagon felüli képes­ségű gyérek. Mire az első osz­tályt megkezdi, ismeri a betű­ket, folyékonyan olvas — anélkül, hogy otthon erre ta­nították volna, s leírja a nyomtatott nagybetűket. Az első hetek sok örömöt okoznak gyereknek, anyának, nagyanyának. Gyűlnek a piros pontok, csillagok; csupa di­cséret, csupa egyértelmű jeles minősítés. Merthogy érdem­jegyek nincsenek még, csak piros és fekete pontok; s nem tudom belátni, mi a különb­ség piros pont és ötös osztály­zat, a fekete és az elégtelen jegy között. De biztos vannak nagy előnyei ennek a metó­dusnak is; gondolom, annak számára feltétlenül, aki kita­lálta. A leendő elsőst szakembe­rek vizsgálják: „iskolaérett­ség” szempontjából. E vizsgá­lat eredményeképpen eseten­ként kimondatik: a gyerek kezdje meg elemi fokú tanul­mányait a korrekciós osztály­ban, ahol két tanítónő is fog­lalkozik a 4—5—6 fős csoport­tal, s amelyben nem szelle­mileg visszamaradott, vagy éppen sérült gyerekek vannak. Olyanok, akiknek határozott érdeke, hogy a speciális neve­lés és tanítás után majd be­kerülhessenek a hagyományos osztályba, ahol 30—34 tanulót kell — folyton változó mód­szerekkel — olvasásra, betűve­tésre, matematikai alapfogal­makra megtanítani. Csakhogy hiába a szakvéle­mény, a döntés a szülőé! S neki egyáltalán nincsenek, vagy éppen pontatlanok, téve­sek az információi erről a le­hetőségről! Dönt gyereke sor­sáról a pszichológus, az óvó­nő, a pedagógus ellenében. Zoli óknál most például a 34 gyerek között legalább három olyan van, aki óra alatt, ha a tanítónő kérdez valamit tőle, felsikolt, és a sikoltozást a vi­lágért sem hagyja abba. Vagy éppen képtelen 45—50 percig a padban „megülni”, sétálgat, föláll, leül. — No persze nem főbenjáró bűnök ezek. Csak éppen szenvedő alanyai van­nak e jeleneteknek — s most ne is szóljunk a kétségbeeső tanítónőről. Kik a szenvedő alanyok? Példáit! a sikoltozok. No meg Zoli és tnég sok társa. Akiket már nem szólít fel oly gyakran Jutka néni. Akik eleinte még türelmesen várják, mikor ke­rül rájuk a sor. Akik megta­nulták már az óvodában, hogy az ott is egyre hosszabbodó időtartamú foglalkozásokon nyugodtan üljenek, sőt figyel­jenek. Megtanultak életkoruk­hoz mérten koncentrálni. Zoli lelkesedése mind alább­hagy; az iskolában alig kér­dezik őt, így piros pontot sem kap. Meg nem is haladhat úgy betűvetésben, egyébben, ahogy képességeitől, akarásából tel­ne. Anyja már többször elma­gyarázta neki, miért „szerepel” mostanában keveset az isko­lában; másokra is kell idő, sőt több idő, hogy szépen min­dent megtanuljanak. Zoli fi­gyelmesen meghallgatja any-, ját, nem szól. Azokról az osz­tálytársairól sem ő mesél ott­hon, akik az órán olyan külö­nösen viselkednek. Harminchárom osztálytársa közül különben négynek az anyja hivatalosan számontar- tott alkoholista ... Mi lesz a sorsa az iskolában sikítozó hatévesnek? És mi le­gyen a Zoli-féle tehetségesek­kel, tudni-tanulni vágyókkal? Herman Eva A PEST MEGYEI TÉKA-so­rozat újabb helytörténeti kiadvánnyal gyarapította me­gyénk múltfeltáró irodalmát. A középkori Ráckevére ka­lauzoló kötet a településről legkorábban fönnmaradt ok­leveles adatokra támaszkodva járul hozzá az al-dunai Keve fejlődéstörténeti bemutatásá­hoz. a Csepel-sziget déli részé­nek történeti földrajzához, s megismertet a település két karakteres, hajdani prédiká­torával. A Ráckeve és Skaricza Máté históriás verse című tanulmány szerzője Horváth Lajos, a Pest Megyei Levéltár munkatársa, mindig a fölhasznált irodalom dokumentálásával igyekszik alátámasztani nyelvészeti ész­revételeit. Ennek során veti föl egy modern ásatás szük­ségességét, amely egyúttal tisz­tázhatná Keve várának épí­tési idejét. A forrásmunkák a magyarság történetének leg­korábbi időszakára utalnak (az 1200-as évekből már hite­les források említik), s talál­kozunk vele Anonymus Ges- tájában is. Fejlődéstörténeti szempontból lényeges volt a település polgárainak adó és Szolgáltatás alóli felmentése. A rendszeressé váló vásárok a kiváltságok mellett csak nö­velték a város jelentőségét. A A névelők Minden héten nagy izga­lommal nézzük a különböző sporteseményeket, hallgatjuk a közvetítéseket és a szakértői véleményeket. A nagy izgal­mak között jó néhány nyelv­helyességi hiba kerül a ripor­terek közvetítésébe, a szak­emberek nyilatkozataiba. Nem ütközünk meg rajtuk, hiszen az ember felindult érzelmi ál­lapotban nemigen szokott he­lyesen és jól fogalmazni. Egy gyakran visszatérő hibát még­is szóvá kell tennünk, már csak azért is, mert a minden­napi beszédben nágyon sok­szor elkövetjük. Ez a hiba a névelők helytelen használa­ta. A magyar nyelvnek pedig egyik legérdekesebb jellemző­je az a mód, ahogy a névelő­ket használja, ahogy a hatá­rozottságot és a határozatlan­ságot kifejezi velük. A név­elők használata nagyon pontos és finom értelmi és stiláris hatásoknak lehet a forrása. A következő mondatok hang­zottak el a nyáron a közvetí­tésekben: „Most jutnak tizen­hat közé”, „Döntőbe jut való­színűleg NDK és Szovjetunió”, „Lecserélte a Törőcsiket.. „... egy nehéz ellenfél lesz”. A határozott névelőt, az a vagy az szócskát akkor kell használnunk, ha nem főnévi szófajú szó főnévi szerepben áll. Az első mondat tehát he­lyesen így hangzik: „Most jut­nak a tizenhat közé”. Az efféle mondatokban: „Milyen lesz a ma művésze­te?” „Nembánomra jön a bá­nom”, „Az öt után a hat kö­vetkezik”, a ma határozószót, a bánom igét és az öt és a hat számneveket éppen a névelő főnevesíti. Az egyetlen egyszerű vagy összetett szóból álló, jelző nél­küli országnevek nem kapnak névelőt, a Szovjetunió és a több szóból álló országnevek, illetve a betűszóvá rövidített változatuk mindig névelősek. A jelző nélkül használt sze­mélyneveik az igényesebb nyelvhasználatban általában névéi,ő nélkül szokásosak. Te­hát helyesen: „Lecserélte Tö­rőcsiket ...” A kevésbé vá­lasztékos társalgási nyelvben nagyon terjed a személynevek előtt a névelő használata. Igaz, a keresztneveknek családias, illetőleg népies hangulatot kölcsönöz, mégis az igényes köznyelv elkerüli. Utolsó példánkban felesle­ges az egy határozatlan név­elő használata. A magyar, el­lentétben a némettel és más nyelvekkel, a főnévi állít­mány elé nem teszi ki a hatá­rozatlan névelőt. „X. nehéz ellenfél lesz”, és nem „... egy nehéz ellenfél lesz”. Aki szépen akarja beszélni nyelvünket, vigyáz a névelők helyes használatára is. Bachát László középkor felvázolt társadal­mi és nemzetiségi összetételé­ről adott képét már meghatá­rozta „a török dühöngésétől” elmenekülő lakosság, vala­miint a rácok (szerbek) meg­jelenése, akik számbeli ki­sebbségük ellenére is — ta­lán éppen kereskedő voltuk miatt — a XV—XVI. század fordulóján Ráckeve legjelleg­zetesebb társadalmi rétegét képviselték. Keve és Ráckeve címereinek ismertetése mellett Horváth Lajos figyelmet for­dít az 1600-as évek társadal­mi, nemzetiségi és osztályvi­szonyainak ismertetésére. (A népesség származási hely sze­rinti Összetételekor fölsorolt családnevekből sokak ismer­hetnek ma is eleikre, elsősor­ban az akkori Pest-Pilis-Solt megye helységneveit viselő családok.) S mivel a könyv gerincét a Skaricza Máté prédtkátorsága idején szerzett „széphistória” teljes terjedelmű 340 soros közlése adja, szemléletes a földolgozásnak az a módja, amely a Skaricza Máté sze­mével látott Ráckevét leirja, az idézetekkel elősegítve a verses mű értelmezését is. Bár a vers eredeti kézirata nem maradt meg, a föllelhető há­rom kéziratos másolat már kellő támpontot biztosít a szö­Skaricza Máté és Szegedi Kis István Ráckeve histöriás múltja KlÁLLÍTÓTERMEKBÓL Sokoldalú képi fogalmazás S Vác és környék« festői, sz»b- S rászaá, grafikusai r észvételé- S vei állandó tárlat nyílt a vá- § ci művelődési központban. Kertészti Agnes üveg,plasztikái S októberben láthatók szintén a S váci Madách Imre Művelődési * Központban. örvendetes, hogy fellendült Vácott a képzőművészeti élet. Azáltal elsősorban, hogy november elsejétől országos és nemzetközi keretek között működni kezd a grafikai mű­hely, mintegy az új szobrá­sz!. festői alkotások alapozó mértékeként; a grafika meg­újulását is sürgetve. Megfon­tolt előkészítéssel az egyes műhelyekben helyezték el Hincz Gyula, Vagyóczky Ká­roly, Kéri Imre, Rékassy Csa­ba és Kovács Imre metszeteit. Indítónak — mértékül, > Atrium Galéria Helyes kezdeményezés, hogy a művelődési központban Vác városa és környéke művészei állandó kiállításon mutatják be törekvéseiket, új eredmé­nyeiket. Falat kapnak — a többi, az értékteremtés az ő dolguk. Már az első bemutat­kozáson több alkotás keltette fel az érdeklődést, így Monos József és Gaál Imre két táj­képe, Cs. Nagy András ezút­tal is kiemelkedő látomása a Nyírségről, Szüts Miklós el­mélyült felületkezelése. A vá­ci képzőművészek sokoldalú képi fogalmazás keretében színvonalasan akarnak és tud­nak is teret nyerni a minő­ségben, így képesek adni an­nak a környezetnek, amely­ben élnek. Képre ültetnek át időszerűen fontos eszméket, miközben a táj megörökítésé­ről sem mondanak le. Így Vock Ferenc dunabogdányi fákat ábrázol,» tőle megszo­kott derűvel, igényességgel, örvös András a viráglét kezdeteit vizsgálja nem szűnő ámulattal. Dániel Kornél ze- begényi részletet tár fel, Vhrig Zsigmond figurális kompozícióján értelmezi ezút­tal is ötletesen a Dunai halá­szokat. Szellemesen ironikus Nagy B. István csendélete Batu kán pesti rokonáról, mintegy társulva József Atti­la költői világához. A váci szobrászok két pólusa Blaskó János és Bakos Ildikó — mindketten ösvényükről le nem térbe ábrázolnak Napra- forgó-t és Rembrandt-témát — szobrászattá lényegítve azt. A grafikát Sáros András Miklós és Molnár László kép­viseli. Egy-egy művel szerepel a Hídvégi Valéria—Mizser vég minél hűségesebb rekonst­ruálásához. A mű mintegy száz évvel ezelőtti közlése után most jelenik meg először teljes terjedelmében, de új ol­vasattal. Így elmondhatjuk, hogy irodalomtörténetünk mindeddig mostohán bánt ve­le. A história évszázadokat ölel át,, többet, mint amennyi keletkezése óta eltelt. Meg­mentése a feledéstől irodalmi tett! Mintegy függelékként kap­csolódik Horváth Lajos ta­nulmányához és a históriás énekhez Tóth Béla írása Első pedagógiai írónkról, Szegedi Kis Istvánról, akinek nevével ugyan többet találkozunk, mint életrajzának megírójáéval, Skaricza Mátééval, mégis újat alig-alig tesznek hozzá az őrá hivatkozók. Éppen ezért érté­kes a nehezen hozzáférhető anyagot publikáló Tóth Béla írása, amelyben pedagógiai szempontból értékeli tevé­kenységét, s közli Szegedi Kis István erre vonatkozó elvei­nek teljes szövegfordítását a tanulásról, annak feltételeiről és a tudós nevelőkről. S VÉGÜL talán a kiadó Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár sem veszi rossz néven megjegyzésemet: a sorozat további kiadványai — a korábbi tapasztalatok alapján és a szerzők megbe­csülése érdekében is — gon­dosabb műszaki szerkesztést igényelnek. Harmat Béla Pál festő házaspár és Markó Erzsébet. A továbbiakban az Atrium Galéria azzal válhat a város képzőművészeti életének mér­tékadó jóhírévé, ha csak az új termést mutatják be az egyes alkotók, mert e jó kez­deményezés egyetlen kérdéses pontja — sok művet máskor, másutt már láttunk, láthat­tunk. Üvegplasztikák Szép, csillogó, festői anyag az üveg, feltéve, ha avatott kéz formálja. Avatott kéz. A Népművelési Intézet in­formációs központját elismer­ten magas színvonalú techni­kai berendezésekkel szerelték föl. Ezt a szinte tökéletes felszereltséget azonban nem­csak maguknak tartogatják; az ország bármely közművelő­dési intézménye igénybe ve­heti. Milyen szolgáltatásokkal se­gít az információs központ? VHS- és U-matic rendszerben vállalnak utómunkálatokat; önköltségi áron. Számítás- technikai szakembereik és berendezéseik várják a meg­rendelőket, akiket tanácsokkal A Művelődési Minisztérium, va­lamint a Magyar Lektori Köz­pont november lő-ig meghosszab­bította a külföldi egyetemeken és főiskolákon a magyar vendég ta­nári és lektori állásokra szóló pályázat határidejét. A vendég tanár a fogadó intéz­mény szükségleteinek megfelelően általában a magyar nyelv leíró és történeti nyelvtanának, a ma­gyar irodalom, illetve a magyar kultúra és társadalom történeté­nek és aktuális kérdéseinek kö­réből tart előadásokat és vezet szemináriumokat. A lektor felada­ta elsősorban a kötelező és fakul­tatív nyelvi órák megtartása. A vendég oktatói — tanári és lek­tori — megbízás elnyerésének elő­feltétele a magyar szakos közép­iskolai tanári képesítés, továbbá az adott ország nyelvének, illet­ve az ott alkalmazható közvetítő nyelvnek a magas szintű ismert­érzékeny lelkűiét. Kertészfi Ágnes 1952-ben született Pé­csett, 1977-ben végzett a Ma­gyar Iparművészeti Főiskolán. Csoportos tárlatokon már si­kerrel szerepelt a Műcsar­nokban, a Pesti Vigadóban. az Ernst Múzeumban, Pécsett, de Londonban és Tokióban is. Idén a Fészek Klubban és Vácott mutatkozott be önálló kiállításon. Frissek az álmai, erőteljesek a megoldásai. Uvegplasztíkái szépek és el­gondolkodtatóak — a nézőt gyönyörködésre és alkotásra serkentik a maga közegében. Losonci Miklós is ellátnak szükség esetén. Szövegszerkesztő rendszerük rendelkezésére áll az ország minden intézményének; a közművelődésben dolgozóknak féláron. Könyvtáruk a nem­zetközi hálózatba kapcsolódva készít rendszeresen közműve­lődési bibliográfiát, amelyet az intézmények postán ren­delhetnek meg. Ez a gazdag fegyvertár sok más módon is segít meg­rendelőinek abban, hogy közművelő munkájukat szín­vonalasabbá, korszerűbbé te­gyék. te, valamint többéves felsőokta­tási gyakorlat. A pályázat lektori és vendég tanári állásokra alkalmas jelöltek névjegyzékének összeállítását cé­lozza. A konkrét helyek betölté­sére azok megüreSed'ésekor az el­következendő evőkben folyama­tosan kerülhet sor az alábbi or­szágok felsőoktatási Intézményei­ben: Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Egyesült Államok, Finn­ország, Franciaország, Hollandia, India, Jugoszlávia, Kína, Lengyel- ország, Nagy-Britannia, az NDK, NSZK, Olaszország, Románia, Szovjetunió, Törökország és Viet­nam. A pályázókkal szemben támasz­tott további feltételekről és a pályázat benyiíjtásának egyéb tudnivalóiról a Művelődési Köz­löny 1986, július 23-1 számában találhatók részletes információk. Hatszáz esztendő grafikái Albrecht Altdorfer fametszete 1511-ből: Szerelmespár Az utóbbi öt esztendőben a bu­dapesti Szépmű­vészeti Múzeum­ban, a grafikai kiállítóteremben tárlatsorozat mu­tatja be hatszáz év európai grafi­kusművészetét a reneszánsztól nap­jainkig. A soro­zat befejező állo­másához érkezett a mostani, Gerszi Teréz és Czére Andrea rendezé­sében. Értékes, gazdag, nemzetközi hírű a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye, így hát nem csoda, hogy várhatóan megint hazai és külföldi művé­szetbarátok, ér­deklődők ezreinek figyelmét ragad­ják meg majd az eredeti Martin Schongauer, And­rea Mantegna, Albrecht Dürer alkotta rézmetsze­tek, s századokat lépve, a sort zár­va Goya rézkar- cos, akvatintás re­mekei, Manet, Pi­casso és a hazai Moholy Nagy László készítette grafikák. Az európai gra­fika hatszáz éve című kiállítást dr. Marosi Ernő mű­vészettörténész, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjá­nak igazgatóhe­lyettese nyitotta meg. barát, múzeum já­ró majd a látoga­tók között, hiszen a gyönyörű anyag május közepéig látható, akkor ke­rül vissza a Szép- művészeti Mú­zeum csaknem 100 ezer lapot szám­Remélhetoen - lesz számos Pest megyei művészet­láló grafikai gyűj­teményébe, ismét hosszabb időre el­zárva a nagykö­zönség elől. A számítástechnikától a videóig A művelődés fegyvertára Vendég tanárok és lektorok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents