Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
6 198«. OKTÓBER 29., SZERDA Jogi tanácsok Tsz-tag jubileumi jutalma • Kisajátítási kártalanítás 9 Szolgálati lakás után is kell fizetni tehát • A teljes munkaidőben dolgozó nyugdíjas és az ösztönző nyugdíjpótlék • Harminchat évet töltöttem el a termelőszövetkezetekben. Amikor nyugdíjba vonultam, mégsem fizették ki részemre a 40 éves jubileumi jutalmat. Az elutasítást azzal indokolták, hogy volt két év, amikor csak két-három hónapot dolgoztam. A szövetkezet álláspontját méltánytalannak tartom, mert ebben az időben Idős anyósom ápolása miatt nem dolgoztam a közösben — írja S. Z.-né Százhalombattáról. A termelőszövetkezet a 25, 40, illetve 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az összeg a tag egyhavi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kiadni. A 40, illetve 50 év után járó jutalom a dolgozót akkor is megilleti, ha nyugdíjazáskor legalább 35, illetve 40 munkában töltött éve van. Ennek megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt, a rendszeresen dolgozó családtagként, továbbá termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időt együttesen számításba kell venni. A termelőszövetkezeti tagként munkában töltött időbe azonban csak azok az évek számíthatók be, amelyekben a tag a tsz vezetősége által meghatározott munkamennyiséget (ez nők esetében évi 1000, férfiaknál 1500 óránál nem lehet kevesebb) teljesítette. Azokban az években, amelyekben a tag az így meghatározott munkamennyiségnél kevesebbet teljesített, az arányos töredékidő vehető számításba. Olvasónk maga is elismeri, hogy több éven keresztül hónapokig nem dolgozott, így valószínű, hogy az ekkor előírt munkamennyiséget nem tudta elvégezni és ezért a munkában töltött idő a 35 évet nem érte el. A szövetkezet tehát a jubileumi jutalom megtagadásakor jogszerűen járt el. 9 B. S.-né bagi olvasónk ingatlanát kisajátították. Olvasónk a tanács által felajánlott összeget kevésnek tartja és érdeklődik afelől, hogy le- het-e igénye a zöldkár megtérítésére? Ha az ingatlant kisajátítják,' a tulajdonost kártalanítani kell. A kártalanítás csereingatlannal, pénzzel, vagy mindkettővel történhet. Ennek során mind a kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget, mind a költségeket meg kell téríteni a tulajdonosnak. A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként meg kell téríteni különösen a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a iábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokba adás időpontjában már megállapítható. Ennek hiányában a folyó gazdasági évben várható termés értékét. A kártalanítási ösz- szeget úgy kell megállapítani, hogy a lábon álló és függő termés értékéből, illetőleg a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mező- gazdasági munkák költségét. Kisajátítással kapcsolatos költségként kell megtéríteni a folyó évben elvégzett munkák költségét is, ha azok nem térülnek meg. A kisajátító fél viselni köteles az üzemátszervezés és -áttelepítés költségeit, továbbá a kisajátított épületben levő lakás és cserelakás bére közötti ötévi különbözetet, valamint az egyéb, igazolt hasonló költségeket. A kártalanítás megállapításánál a tanács az ingatlan forgalmi értékét veszi alapul. Az a fél, aki a megállapított kártalanítási összeget sérelmesnek tartja — mint olvasónk is — az államigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a bíróságnál kérheti a kártalanítási összeg módosítását. • Egy nyársapáti olvasónk panaszolja, hogy szolgálati lakására a helyi tanács településfejlesztési hozzájárulást állapított meg. A helyi tanácsok a település intézményeinek fejlesztéséről, a közfeladatok színvonalának emeléséről a lakosság igényei és anyagi hozzájárulása alapján önállóan gondoskodhatnak. Ennek megvalósítása érdekében kikérik a lakosság véleményét a hozzájárulásból megvalósítandó célokhoz. A helyi tanács ennek alapján rendeletben határoz a településfejlesztési hozzájárulásról. A tanács- rendeletben az egy család tulajdonában lévő lakásokat, lakó- és egyéb ingatlanokat kell figyelembe venni. A bérelt lakásoknál a személyi tulajdonban és a tartós használatban lévő ingatlanokra megállapított hozzájárulás 70 százalékát kell fizetni. A településfejlesztési hozzájárulás alól mentes az, akinek az egy főre eső havi jövedelme a 2500 forintot nem haladja meg. A helyi tanács anyagi és szociális körülmények alapján (pl. lakástörlesztés, fiatal házasok, három-, vagy többgyermekes család stb.) a kötelezetteket részben vagy egészben mentesítheti a hozzájárulás megfizetése alól. Mivel a lakásügyi jogszabályok szerint a szolgálati lakásokra is az általános előírások vonatkoznak, olvasónkat is terheli a hozzájárulás megfizetése. 6 A Pest Megyei Hírlap szeptember 21-i számában az ösztönző nyugdíjpótlékról írtunk. Egy verőcemaros! olvasónk kérdezi, hogy megilleti-e az Ösztönző nyugdíjpótlék, mivel 1981-ben szerzett öregségi nyugdíjazása óta fizikai munkakörben dolgozik. Az ösztönző nyugdíjpótlék azokat — . a jogszabályban meghatározott munkakörben dolgozókat — illeti meg, akik nyugdíj megállapítása nélkül az 55., illetve a 60. életévükön túl munkaviszonyban állnak továbbra is. Arra a dolgozóra tehát, akinek öregségi nyugdíjat folyósítanak, ez a rendelkezés nem vonatkozik még abban az esetben sem, ha mint nyugdíjas — akár teljes munkaidőben is — továbbra is dolgozik. Dr. Sinka Imre ★ Olvasóink részére minden csütörtökön 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Elaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Ä feöksődéfeil |®t#ek Megölte lánya udvarlóiát Tragikusan végződött bűn- cselekmény történt április 7-én Vácott. Az azóta előzetes letartóztatásban lévő 41 éves, büntetlen előéletű Simon István ügyében a Pest Megyei Bíróság hirdetett első fokon ítéletet. A tárgyalást végighallgató hozzátartozók és ismerősök közül sokan könnyeztek a kihallgatásoknál, amikor felidézték a történteket. A dühös apa A vádlottak padjára került ember akkor 15 éves lánya két esztendővel ezelőtt a munkahelyén ismerkedett meg egy férfival. Simon István nagyon haragudott amiatt, hogy serdülő lánya kétgyermekes családapával tart kapcsolatot és emiatt sok veszekedés volt köztük. Többször figyelmeztette a férfit, hogy ne foglalkozzon a lányával. Beszélt a feleségével és a munkahelyi vezetőjével is, de ered ménytelenül. A helyzet ennek ellenére nem változott. Ám a családi veszekedések miatt Simon István és a felesége között is megromlott a viszony. Idén április 7-én délután 15 óra körül a férfi betért a váci Cigány kocsmába, ahol egy üveg sört fogyasztott. Mivel már korábban is ivott, közepes fokú alkoholos állapotba került. Amikor kijött a kocsmából, látta, hogy a felesége, a leánya és annak a barátja megy együtt az utcán. Simon István utánuk sietett és felelősségre vonta a másik férfit, hogy még mindig nem számolta fel kapcsolatát a serdülő lánnyal. Emiatt szóváltás alakult ki köztük, de nem került sor tettlegességre, mert Simon Istvánná megakadályozta. Az apa a vita hatása alatti felindult lelkiállapotban indult a lakására. A lépcsőházba érve becsengetett egy szomszédhoz a földszinten és zavartan közölte vele, hogy megöl valakit, értesítse a rendőrséget. Megmutotía a kést Ezt követően felment 3. emeleti lakásába, de nem tudta kinyitni a bejárati ajtót. Időközben a felesége is odaért, aki beengedte őt. Ekkor magához vette a zsebkését és az utcára sietett. Amikor az említett földszinti szomszéd lakásához ért, megmutatta neki a kést és kijelentette, hogy ezzel fogom megtenni! Ezt követően elkezdte keresni a gyűlölt embert. A Kölcsey utcában találkozott vele, amint barátnője társaságában éppen kisgyermekét hozta ki a bölcsődéből. Ekkor Simon István kinyitotta a bicskáját és rátámadt a másik férfira, aki megpróbált hátrálni és rúgott, ütött. A bicskával felfegyverzett, feldühödött emberrel szemben azonban nem tudott kellően védekezni. Simon István a 9 centiméter pengehosszúságú zsebkéssel háromszor mellbe szúrta. A sebesült beszaladt a Kölcsey utca 9. számú ház lépcsőházába, ahol összesett. és sérüléseibe a helyszínen belehalt. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a szúrások közül kettő behatolt a mellüregbe és a szívet is sértette. Az ennek kapcsán kialakult heVeny belső elvérzés vezetett a halálhoz. Az igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény szerint Simon István a cselekmény elkövetésekor nem szenvedett olyan kóros elmeállapotban, amely őt kizárta, vagy korlátozta volna abban, hogy cselekménye veszélyes következményeit felismerje, vagy Szakmai tapasztalatcserék A tudomány segítsége Legfelsőbb Bíróság Jogtalan A közelmúltban tartották az ország fiatal jogászai kétnapos szakmai-tudományos konferenciájukat, melynek házigazdái és szervezői a Pest megyeiek. voltak. Nyolcadik alkalommal került sor erre a nagyszabású rendezvényre, és a korábbiaknál több — ösze- sen háromszázötven — résztvevő. valamint az elhangzott előadások magas színvonala azt mutatja, hogy a fiatal jogászok a napi feladatok megoldásán túl élénken érdeklődnek a tudományos témák iránt. A konferencia tapasztalatairól beszélgettünk dr. Hegedűs Andrással, a Pest Megyei Főügyészség főügyészével, a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa mellett működő fiatal jogászok munkabizottságának az elnökével. — Olyan alkalom volt ez a számunkra — mondotta —, hogy a gyakorlati életben tapasztalt problémáinkat a széles körű nyilvánosság előtt felvethettük, és meghallgathattuk ezzel kapcsolatban tapasztalt. vezető beosztást betöltő pályatársaink véleményét. A szakmai tapasztalatszerzés mellett nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a különböző területeken dolgozó fiatal jogászok betekinthettek egymás tevékenységébe, ami később a munkakapcsolatokban kamatozik. Ez a konferencia egyúttal azt is bizonyítja, hogy az ismert létszámgondok ellenére o fiatal jogászoknak jut energiájuk a tudományos témákkal foglalkozni, és több tartalmas előadás hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi feltételek mellett miként lehet eredményesebben dolgozni. — Mit tesznek annak érdekében, hogy ne sikkadjanak el a felvetett gondolatok? adásának témája: A halaszthatatlan nyomozati cselekmények fontossága a büntetőeljárásban. Az említett fejtegetéseket a közeljövőben tehát szakmai folyóiratunkban olvashatjuk. * — A kétnapos konferencia csak a nyitányát jelentette a fiatal jogászok szakmai rendezvényeinek. Hogyan tovább? — Az egyes szakmai területeken dolgozók újabb, az ország nagyvárosaiban rendezett konferenciákon találkoznak egymással és cserélik ki a tapasztalataikat. Az államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok keretében szervezett rendezvények sorát egy pilis- szentkereszti konferencia zárja be, melynek témája: A kisvállalkozási formák polgári és büntetőjogi problémái a gyakorlatban. ‘ Ga. J. elbocsátás Egy szövetkezet főkönyvelőjét a közgyűlés fegyelmi határozattal a tagok sorából kizárta. A munkaügyi bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte, a munkaviszonyt helyreállította és kimondta, hogy a főkönyvelőt — elmaradt mumkadíja fejében — 110 ezer forint illeti meg. Egyben megállapította, hogy arra az időre, amíg állásától felfüggesztették és a szövetkezetben nem dolgozhatott, kárenyhítési kötelezettség terhelte. Tehát ügye eldőltédg el kelett volna helyezkednie. Ha megteszi, legalább havi négyezer forintot kereshetett volna. Ezért a neki járó ősz- szeget harmincezer forinttal csökkentette. A legfőbb ügyész a másodfokú bíróság döntésének az elmaradt munkadíj megfizetésére kötelező része ellen törvényességi óvást emelt és az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. — Az óvás alapos — hangzik a határozat. Tévedett a megyei bíróság, amikor a főkönyvelő kárenyhítési kötelezettségét megállapította, és a visszatartott munkadíj összegét harmincezer forinttal csökkentette. A fegyelmi határozatot, az ellene benyújtott kérelem jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani. Ebből következik, hogy a dolgozót erre az időre elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. Tekintettel arra, hogy a megyei bíróság a főkönyvelőre kirótt fegyelmi büntetést hatálytalanította, ezzel tagsági viszonya visszamenőlegesen helyreállt, és az elmaradt teljes munkadíjánalk megtérítésére jogosult. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének azt a részét, amellyel a főkönyvelőnek járó illetményét 30 ezer forinttal csökkentette, i hatályon kívül helyezte. Tíz nap rendeletéi — A konferencia szakmai elnökségének és a szervezőknek együttes szándéka, hogy az elhangzott előadások közül a húsz legjobb — a szekcióvezetők összefoglalásával kötetben megjelenjen. Ezen túlmenően, a Belügyi Szemle szerkesztősége is bejelentette az igényét arra, hogy tizenöt előadás szövegét leközli. Közöttük kettő Pest megyei. Dr. Karitás Péter, a Monori Ügyészség ügyésze: Az erőszak lenyűgöző erejének bizonyítási problémájával foglalkozott. Dr. Hai- nitsch-Bayer Katalin, a Buda környéki Bíróság bírója előli ogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A Pest Megyei Bíróság nem fogadta el a vádlottnak azt a védekezését, mely szerint csak beszélni akart leányának a barátjával és figyelmeztetni őt, hogy hagyja abba vagy szakítsa meg a viszonyt. A tanúvallomások is ellentmondtak ennek az állításnak, hiszen a feldühödött apa az egyik szomszédnak ha- tározóttan kijelentette, hogy megöli a lánya barátját. Nem véletlenül Az Állami Egyházügyi hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. tvr. végrehajtásáról kiadott 33/1959. (VI. 02.) korm. sz. rendeletet a Minisztertanács módosította. Ennek alapján az Egyházügyi Hivatal karitatív szerzetesrend működését engedélyezheti. Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szól a belkereskedelmi miniszter 8/1986. (X. 11.) BkM. sz. rendelete. A rendelet a belkereskedelmi tevékenységet folytató jogi személyekre, ideértve ezek társaságait, továbbá az ügynöki tevékenység vonatkozásában —' a magán- kereskedőket kivéve — a magánszemélyekre, illetve ezek társaságaira terjed ki. Az üzletek működési engedélyét és szakmai üzleti körét a belkereskedelmi miniszter szabályozta. A belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről, illetve a magánkereskedelemről szóló korábbi rendeletéit módosította a belkereskedelmi miniszter. A takarmányszállító gépkocsik üres futása utáni térítési kötelezettséget felfüggesztette a közlekedési miniszter 7/1986. (X. 11.) KM számú rendelete. Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter a központi és a tanácsi környezetvédelmi alap képzéséről és felhasználásáról szóló 4/1980. (XI. 25.) OT—PM számú rendelkezést hatályon kívül helyezte. Az egyes kiemelt Jelentőségű vízi létesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről intézkedik az Országos Vízügyi Hivatal elnökének 4/1986. (X. 11.) OVH számú rendelkezése.. A jogszabályok megtalálhatók a Magyar Közlöny 1986. évi 43. számában. Fekete sorolt Itffrs vezetésért... Az orvosszakértői vélemény is kizárja azt a lehetőséget, hogy verekedés közben, véletlenül történhettek a nagy erejű szúrások. Súlyosbító körülmény hogy Simon István ittas állapotban, garázda módon követte el a bűncselekményt, melynek áldozata kétgyermekes családapa. Enyhítő körülménynek számított büntetlen előélete mellett az is, hogy serdülő leánya iránt érzett aggodalma miatt került rendkívül felindult lelkiállapotba, továbbá, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról kell még gondoskodnia. A Pest Megyei Bíróság mindezeknek a figyelembevételével Simon Istvánt emberölés bűntettéért 10 év börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Az önök újságjában október 8-án tévesen közéltek adatot és ez sérelmes részemre. Fekete sarok. Ittas vezetésért című rovatukban az áll, hogy Dávid Lajostól Ittasság miatt 1 évre a jogosítványát bevonták. Ez így nem igaz! Az ittasság fennállt, de segédmotor-kerékoártól tiltottak el I évre, a Ráckevei Bíróság 6. B. 300/1986/2. sz. végzése alapján. A visszavonás kezdete 1986. április 10. Tehát nekem minden kategóriám megvan, kivéve a segédmotor-kerékpárt. Ugyanis az év II. hó l-jétől vezetek kocsit és az ismerőseim egész Pest megyében, akik olvasták az újságot, abban a hitben vannak, hogy azért nem vezetek, mert ninrs Jogosítványom. Gondolom, önök tisztában vannak, hogy ez mit jelent. Kérem, hogy a tévhitet oszlassák el az újságon keresztül. Köszönöm. Tisztelettel: Dávid Lajos A fenti levelet Dávid Lajos ráckevei olvasónk kérésére közreadjuk, annál is inkább, mert meggyőződtünk arról, hogy valóban csak segédmotorkerékpár- vezetői engedélyét vonta be a bíróság, mert 2,3 ezrelék alkoholt mutattak ki vérében, amikor ittas vezetésen rajtakapták. Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy nem értjük, miért csak a segédmotorkerékpár- vezetéstől tiltották el. Büntetése lejárta után újra kell majd vizsgáznia, ha vezetni akarja kis kétkerekűjét.
