Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

198«. OKTOBER 89., SZERDA V ___ 3 Po lányi Károly születése évfordulóján Tudományos ülésszak Gyálon sem könnyű Soha ennyi ötlet és elgondolás Emlékezés Weinberger Dezső, a magyar antifasiszta mozgalom kiemel­kedő személyisége születésé­nek 60. évfordulója alkalmá­ból kedden koszorúzási ünnep­séget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő emléktáb­lájánál. A kegyelet, a megemlékezés, virágait a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizott­sága és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége kép­viselői helyezték el. Weinberger DezsS fiatalon a se­gédmunkások szakszervezetében kapcsolódott be a munkásmozga­lomba. 1944-ben a Szir-csoport néven Ismert fegyveres ellenállá­si partizánszervezet vezetője lett, s csoportfával több Jelentős akciót hajtott végre. 1944 végén. Ismeret­len körülmények között halt meg. Állítom, hogy ez olvasók többsége nem tudja, mit takar a betűszó: TAKEH. Talán így jobban ismerik: Pest Megyei Tanács Költségvetési Elszá­moló Hivatala. Címe: Buda­pest, III. kerület, Lajos út 160 —162. Igen, az Árpád híd bu­dai oldalán, az a szép iroda­épület. Ahol 173 nő és 20 fér­fi egyebek mellett 46 ezer Pest megyei lakos bér és egyéb társadalmi juttatásait szám­fejti. Az összehasonlítás ked­véért: megközelítően ennyien élnek Vácott. A tennivalók A hivatal — az egyszerűség kedvéért nevezzük így —ve­zetője dr. Láposi Sándorné. A történetükről ezt mondja: — Korábban, 1967 és 1980 között Illetmónyhivatalnak hívtak bennünket. Csak tavaly költöztünk ebbe a szép, vilá­gos irodaházba. Aki járt ná­lunk a Semmelweis utcában, az különbséget tud tenni a két épület között. Dr. Láposi Sándorné a nyár derekán készített jelentést a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának. Egy sűrűn gépelt oldalon sorolja azokat a fel­adatokat, amiket el kell lát­niuk. A teljesség igénye nél­kül közlünk belőlük. Az említett 46 ezer ember Pest megye költségvetésből gazdálkodó egységeiben dolgo­zik. Az egészségügy, kultúra és igazgatás munkásai az in­nen kifutó bérjegyzék alap­ján kapják a fizetésüket. El lehet képzelni annyi kartont, amelyhez a munkáltatóktól ha­vonta érkeznek a változásje­lentések? Meg ehhez az emlí­tett szervek számviteli elszá­molásának feldolgozását, a havi főkönyvkivonatokat. Mindezt 360 önálló és 592 részben önálló egység számá­ra. A felsorolásnak még nincs vége. A TAKEH tartja nyil­ván számítógépen a Pest me­gyében működő költségvetés­ből gazdálkodó szervek összes törzsadatát. Szűkebb hazánk­ban fellelhető 130 adóhatóság legjellemzőbb adatait. Számítógépek A havi 170—180 ezer költ­ségvetési esemény rögzítését saját gépi kapacitás hiányában kénytelenek más cégekkel vé­geztetni. így a lakossági adók anyagának feldolgozása a Za- laszámnál történik. A bér- számfejtés azonban . már a házban kerül a memóriákba. — Nem sokáig vesszük igény­be a külsősök szolgáltatásait — mondja reménykedve Lá­posi Sándorné —, mert az ide- költözés után nemcsak a mun­kakörülményeink javultak lé­nyegesen, hanem a technoló­giánk is fejlődött. Az elmúlt esztendőkben a számfejtést középgépekkel végeztük, majd VT 60-asokat telepítettünk. Az idén egy nagyon modern bér­jegyzékkészítő rendszerre tér­tünk át. Még ez évben mun­kába állítjuk a TPA 11/440-est, amely annyira kényes masi­na, hogy korszerű klímabe­rendezéssel ellátott teremben kell elhelyezni. A tények azonban azt követelik, hogy szóljak a manuális munkáról fc. Az ágazati sajátosságok, a Polányi Károly születésének 100. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos ülésszak kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémia szék­házéban. A Polányi-emlékbi­zottság szervezte konferenciá­ra a világ minden részéből ér­keztek egykori Polányi-mun- katársak és -tanítványok, akik magyar kollégáikkal együtt több témakörben tartanak majd előadásokat. A tematika gazdag, hiszen Polányit ma­gáénak vallja a gazdaságtör­ténet, a szociológia és a poli­tikatudomány is. Társadalombiztosítási Igaz­gatóság rendelkezései a kézi erő kiiktatását lehetetlenné te­szik. — Beszéljünk most arról, hogy kik gondoskodnak a fi­zetések elszámolásáról? — Főként a gyengébb nem képviselői, akiknek kétharmad része fiatal. Olyan korban le­vők, akik vagy családalapítás előtt, .vagy közvetlen utána vannak. Természetes, hogy ná­lunk sok az ifjú asszony, aki­nek kiskorú gyermekekről is gondoskodni kell. Tisztelem őket azért, mert a benti ko­moly munka után otthon is helytállnak. Itt mérhető az adminisztrációs teljesítmény. A rendelkezések szerint egy dolgozónkhoz 500 ügyfél tar­tozhatna. A munkaerőhiány miatt azonban jelenleg 1100 ember profilunkba tartozó gondjával-bajávail foglalko­zik ,jó néhány kollégám. Saj­nos nálunk a túlórázás meg­szokott dolog: Harminchét szakembert azonnal le tudnék ültetni. Sokoldalúak Bizony, nem is akármilye­neket! Mert manapság egy bérszámfejtőnek nemcsak a SZIVBEMARKOLÓBB té­mát keresve sem találhatott volna a nagykátai NEB, hi­szen bár többnyire létszámok­ról és forintösszegekről esett szó, o számok mögött minden jelenlévő ott látta a segítség­re szoruló idős embereket. S ha netán a vonzáskörzet egy-két tanácselnöke is jelen lett volna, arcuk színe olykor bizonyára pirosra vált, vagy a dicséret, vagy a bírálat miatt. Magunknak tartozunk az­zal, hogy a munkában meg­fáradt, nemritkán sanyarú helyzetbe került embertársa­inkon -segítsünk. Különösen nagy ez a tartozás Nagykátán és a vonzáskörzetéhez tartozó 12 községben, hiszen ezeken a településeken a lakosság 26 százaléka — 11350 állam­polgár — életkora meghalad­ta már a 60 évet. Statisztikák tanúsítják: több százan kapnak rendszeres és rendkívüli szociális segélyt Évente mintegy tízmillió fo­rintot vehetnek át a két jog­címen a létfenntartásuk biz­tosításához. De több, mint valószínű, hogy nem kap mindenki, aki rászorulna. Mert akad közöttük, aki kér­ni se tud, kérni se mer. Nem tud írni, s nem mer kérni, ne­hogy a támogatására nem vál­lalkozó, de amúgy a látszatra sokat adó hozzátartozóinak haragját váltsa ki panászko- dásával. A konferenciát Bognár Jó­zsef akadémikus, a Polányi- emlékbizottság elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte: az ülésszakon négy kontinens több tudósa hódol Polányi Ká­roly emlékének, ez azonban nem csak méltatás, nem csu­pán a tudományos eredmények puszta számbavétele vagy éppen megmerevítése, hanem kísérlet és törekvés a tudomá­nyos gondolkodásmód tovább­fejlesztésére, intellektuális erőfeszítés a történelmi és tár­sadalmi valóság jobb megis­merésére. saját munkájához, hanem a munkajoghoz és a társadalom­biztosítás bonyolult szabályai­hoz is profi módon kell hoz­zányúlni. De az sem baj, ha a TAKEH-alkalmazott jól gé­pel, ért a számítógéphez, ügye­sen forgatja a tollat, precíz, figyelmes, kitartó, gyors, ked­ves az ügyfelekhez. Nem cso­da, ha minden újonc féléves tanfolyamra kerül. A megyei vezetés és mi is mindent megteszünk azért, hogy dolgozóink jól érezzék magukat — mondja dr. Lápo­si Sándorné. — Vasúti és ét­kezési kedvezményt adunk. Évente hárman-négyen kap­nak lakásépítési támogatást. Ez is fedezi az igényeket. Egy­szóval meg tudjuk becsülni azokat, akik ebben a nehéz munkában osztoznak velünk. Amikor a hivatalban jár­tam, éppen a hónap végéhez közeledtünk. Este 7 óra után, amikor az épület előtt men­tem el, eszembe jutottak dr. Láposi Sándorné túlórázásról mondott szavai, önkéntelenül felnéztem az ablakokra. Az el­ső és második emeleten szin­te mindenütt égtek a villa­nyok ... Ezért lett volna jó, ha Tá­piógyörgye tanácsának veze­tői most jelen vannak, hadd hallották volna jól megérde­melt sokszori dicséretüket. Mit tesznek Tápiógyörgyén? Nos, a tanácsiak itt jól isme­rik a lakosságból azokat is, akik adni már nem tudnak, de akiknek adni emberi kö­telesség. Évente négyszer be­hívják őket a tanácsházára és azt mondják nekik: itt tes­sék aláírni! A néni vagy bá­csi aláírja a pársoros kérel­met és már kapja is a rend­kívüli segélyt. Vagy: a jövő évi keretek tervezésekor már most tudják, hogy májusban X. néninek vagy bácsinak ki kell utalniuk egy nagyobb ösz- szeget, mert a házát rendbe kell hozatnia, különben rá- dől'het a fal. NEM VÉLETLENÜL szó­lunk hosszasabban a rend­kívüli segélyről, hiszen a rendszerest minden rászoruló idejében megkapja. A rend­kívüli viszont tényleg az. Az egyik községben 800 forintot kap ilyen címen egy-egy idős ember, a másikban 3 ezret. Az egyikben minden negyed­évben folyósítja a tanács, a másikban csak év végén — pénzügyi nehézségei miatt. Persze, a segéllyel sem le­het mindent megoldani. So­kan vannak, akik csak úgy juthatnak meleg ételhez, ha szociális étkeztetésben része­sülnek. A 13 településen 87­Az elmúlt években sikeres mezőgazdaságnak, valahogy minden összejött az idén. Fagykár és a már több éve tartó aszály csapolta meg a termést. Ugyanakkor az álla­mi elvonások is szűkítették a vállalati nyereséget, a fejlesz­tés lehetőségeit. Sok gazdaság került nehéz helyzetbe. Első­sorban azok, ahol későn éb­redtek, ahol nem tették meg idejében a kellő takarékossá­gi, esetleg termelésszerkezet­átalakítási intézkedéseket. De ahol idejében léptek, mint a gyáli Szabadság Termelőszö­vetkezetben, ott sem könnyű a helyzet. Nagy Tamás elnök, aki alig másfél éve tölti be jelenlegi munkakörét ugyan­csak nincs irigyelt helyzetben. Bár az is igaz, hogy vezetése alatt az elemi csapások, a nö­vekvő elvonások mellett is fejlődött a termelőszövetkezet. Piaci munkával — Megpróbálunk mindent, ami eredményt hozhat — mondja a fiatal elnök. — A növénytermesztéssel azonban nagyon leültünk az idén. Az aszály miatt keveset fizetett á búza, a kukorica, de a cserno­bili katasztrófa is sok pénzt kivett a zsebünkből. A lég- szennyezés okán rengeteg zöldség maradt a nyakunkon. Csak az öntözéses almaültet­vényben nem csalódtunk. Ez jó terméssel fizetett. Miként több más, a fővárosi agglome­rációban gazdálkodó tsz-ben, a mi alaptevékenységünk is veszteséges. Próbáljuk tehát menteni a veszett fejsze nye­lét. Amelyik tevékenységünk­nek nincs hozadéka, azzal fel­hagyunk. Egy másfél milliárd forintos árbevétellel rendelke­ző szövetkezetnek is meg kell ragadnia minden lehetőséget, ami nyereséget hoz. Korábban építhettünk az ipari üze­meinkre, szinte gond nélkül fiadzották a pénzt. Ám az energia és a termelőeszközök árainak emelkedése, valamint a megrendelések csökkenése miatt, már a nagyobb erőfe­szítések árán is kevesebb hasznot hajtanak. Mindezt jobb piaci munkával ellensú­lyozhatjuk. Ezért hoztuk létre en kapják jelenleg ilyen mó­don az ebédet. Szomorú, hogy Tápióbicskén, ahol pedig 300 adagos konyha működik, en­nek a szolgáltatásnak a meg­szervezésére nem futotta a ta­nács erejéből. Talán említeni is felesleges, hogy Tápió­györgyén, de Szentmárton- kátán is lehetne tanulni e té­ren. Mind többen szorulnak se­gítségre azok közül is, akik­nél nem az anyagiak hiánya, hanem a cselekvőképesség gyengülése okozza a bajt. A hivatásos és tiszteletdíjas gondozónők őrajtuk segíte­nek. Ez utóbbiak száma most már növekvőben van (mióta honoráriumukat 1500 forintra emelték), s örvendetes, hogy az idős emberek korábban ta­pasztalt bizalmatlansága is egyre ritkább velük szemben. Nem szóltunk még az öre­gek napközi otthonáról és az idősek hetes napközi otthoná­ról, pedig ezek az intéz­mények ebben a térségben is sokat tesznek gondozottjai­kért, hogy életük alkonyát be­ragyogja egy kis napsugár. Hát még ha több hely lenne bennük a klubszerű foglal­kozásokhoz, a közösségi élet­hez! SZÓLNI KELL a nagykátai népi ellenőröknek arról a ja­vaslatáról, hogy a szociális étkeztetéshez a házi kifőzdék számát kellene gyarapítani. A gyermekintézmények ugyan­is, ahonnan az idősek részére a meleg ételt adják, hétvége­ken zárva tartanak. Pedig az idős emberek szombaton és vasárnap is szeretnének főtt ételt enni. Cseri Sándor a marketingosztályt, a fej­lesztési és fenntartási főmér­nökséget. A mérnök és köz- gazdasági munkát próbáljuk erősíteni. A beruházási pén­zekhez is csak belső pályázat útján juthat hozzá egy-egy ágazat, hogy elkerüljük a meggondolatlan fejlesztéseket. Sok új kezdeményezés in­dult az utóbbi időben a gyáli Szabadság Termelőszövetke­zetben, és ezek most bonta­koznak ki. A vezetők, de a tagok sem félnek a feltöret­len utaktól. Egyébként nincs is más választásuk, a körül­mények újabb és újabb kez­deményezésekre kényszerítik őket. Soha ennyi ötlet, célsze­rű elgondolás nem született, mint mostanában. — Azt a mobilitást, amit a szövetkezeti gazdálkodás ad, ötvözzük az iparral. E tevé­kenységünket is próbáljuk megújítani. Például Fémforg néven új gazdasági társaságot hoztunk létre.. Más ágazatok­ból is növeltük a termékkibo­csátást. Fontosnak tartjuk a nagyipari vállalatokkal való kooperációt, jó kapcsolatunk van az ikladi Ipari Műszer- gyárral, a csepeli kerékpár­gyárral. Leginkább azonban a műanyagfeldolgozásban sze­retnénk most előbbre lépni. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert arattunk műanyag fürdőmedencéinkkel, ülőgarnitúráinkkal, fekvő­padjainkkal. Figyeljük a piaci mozgásokat és próbálunk hoz­zá igazodni. Ezért az üze­mekben jelenleg is értékelem­zéseket folytatunk, ami feltár­ja majd a hiányosságokat. Mert egyre fontosabb, hogy mit. mennyiért csinálunk. Az Agroplast műanyagüzemünk­ben például már 2000 saját tervezésű terméket gyártunk és tárgyalásokat folytatunk újabb vegyes vállalatok ala­kítására iSÍ-' Export, import w Műanyagiparunkkal nem­csak importot váltunk ki, hanem a fürdőmedencék­ből és más termékeinkből ex­portálunk is. Műszaki, techni­kai színvonalunk megújítása mellett legnagyobb gondot a szakember-utánpótlásra fordí­tunk. A gazdaságba várjuk az innovatív tehetséggel megál­dott mérnököket, közgazdá­szokat. Bárki jelentkezhet és fel is vesszük, aki megfelel a mi várakozásunknak. Gyálon központi kérdéssé vált a munkaerőgazdálkodás. Mindenre tervet dolgoztak ki, hogyan növelhetnék a kiváló szakemberek létszámát a gaz­daságban. De nemcsak más- honnét „csalogatják” a jó szakembereket, műanyagüze­mükben a saját szakmunkás- képzést szeretnék megvalósí­tani. — Változatlanul az Ipa­runkra hárul, hogy megte­remtse a szövetkezet gazdál­kodásának alapjait — magya­rázza Nagy Tamás. — Áll ez a fejlesztési, a részesedési, a kulturális alapra egyaránt. Olyan gazdálkodást akarunk folytatni, ami az eredményes­A vízkészletek takarékosabb felhasználása, valamint a víz- gazdálkodással kapcsolatos társadalmi ráfordítások rész­beni megtérítése érdekében 1986. október 1-jétöl felemel­ték a vízkészlet-használati di­jakat. A közüzemi víz-csatornamű vállalatok az általuk szolgál­tatott (értékesített) ivó- és iparivíz-mennyiség után fizet­nek térítést. Az állami válla­latok, költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, szö­vetkezetek, társulások, állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek a saját vízkivételi művük útján nyert, vagy vízi erőművek útján hasznosított vízmennyiség után fizetnek. A vízszint káros megválto­zását előidéző bányavállalatok a felhasználatlanul elvezetett vízmennyiség alapján fizetnek vízkészlet-használati díjat. A vízkészlet-használati dí­séggel lesz összekötve. Mert amíg korábban az ipari Üze­meink válogathattak a meg­rendelések között, mára meg­fordult a helyzet. Vagyis a munka kínálati piac átalakult munka keresleti piaccá. Az okok szerteágazóak. Elég csak az üzemi vgmk-k létrehozását említeni, amivel az állami nagyiparban valamelyest csök­ken a munkaerőhiányból adó­dó stressz. Amit korábban a termelőszövetkezetek, most egy részét az ipari gazdasági munkaközösségek végzik el. Harc megy minden területen. De úgy érzem, — bár még másfél éve ülök az elnöki székben —, hogy a gazdaság­ban egységes az akarat. Bi­zonyság erre, hogy a MÉM Stagék statisztikája szerint egy év alatt száz hellyel lép­tünk előbbre a szövetkezetek rangsorában. Pedig nem tá­mogatták a szabályozók, 1985- ben is plusz 11—-12 millió fo­rintot vitt el az újabb szigo­rítás és az idén is 9 millió fo­rinttal fizetünk be többet az állam kasszájába, mint tavaly. Mindez azért van, mert a kü­lönösképpen támogatott szarvasmarha- és sertéste­nyésztéssel nem foglalkozik a téesz. Helyette baromfit tar­tunk. í Munkagépjavító A szövetkezet termelésének egyharmadát adja az alapte­vékenység. Arányaihoz mér­ten mégis jelentős részt vál­lalnak Budapest zöldség-gyü­mölcs- és húsellátásából. A jövőben sem lesz ez másként. • Biztosíték erre, hogy 1987. jú­liusára elkészül az 1600 négy­zetméteres korszerű, mezőgaz­dasági erő- és munkagépjaví­tó bázis. — Sok gondot jelentett ne­künk, illetve jelent még ma is a gépek javítási, rftert nem volt egy megfelelő műhelyünk — tájékoztat az elnök. — A beruházást önerőből valósít­juk meg. Ugyanis a gépjavító- bázisra nincs állami támoga­tás. Magam ezt nehezménye­zem. Igaz, más gazdaságok gépeinek javítását is el tud­juk majd vállalni. Az új üzemcsarnokot darupályával is felszereljük. Ez talán vala­mit majd pótol kiadásainkból. És az is örvendetes, hogy a két éve épült zöldség Jeldolgo- ző-üzémünket is sikerült vég­re nyereségessé tenni. Űj ve­zetés vette át az irányítást, új piacokat kerestek és szívós munkával így sikerült nyere­ségessé tenni gazdálkodásun­kat. A hagymától a burgo­nyáig, döntően a gyermekélel­mezési vállalatoknak szállí­tunk félkonyhakész terméke­ket. Ez a húzásunk bejött, pillanatnyilag gazdaságosnak mutatkozik. Ha már nem lesz az, változtatunk rajta. Ha mi magunkon nem segítünk, más még úgy sem segít. Ebből kell kiindulni és mi ezt tesszük, mert csak így tudunk megél­ni a 2750 hektár földterület­ből és az ipari üzemeik nyere­jak 1970 óta nem változtak. Ma már nem ösztönöznek a vízkészletekkel való takaré­kosabb gazdálkodásra, és egy­re csökkenő mértékben fede­zik a vízkészletek védelmét, számbavételét, feltárását, ke­zelését biztosító társadalmi ráfordításokat. A felsorolt célok hatéko­nyabb elérése érdekében a3 Állami Tervbizottság jóváha­gyásával az Országos Vízügyi Hivatal 1986. október hó 1-jé— tői átlagosan 155 százalékkal felemelte a vízkészlet-haszná­lati díjakat. A díjak továbbra is differenciált rendszerűek, és köbméterenként 6—90 fillér közötti nagyságúak. A vízkészlet-használati díj emelése nem érinti a lakos­ságot és a költségvetési szer­veket sem, de emellett cél­szerűen szolgálja a víztakaré­kossági kormányprogram ha­tékony végrehajtását. Hivatal az Árpád hídnál Városnyi ember bérét fizetik Vicsotka Mihály Kár, hogy hiányoztak a tanácsiak Segítségre szoruló emberek Tegnap Virágh Gyula elnökhelyettes irányításával ülést tar­tott a Nagykátai Népi Ellenőrzési Bizottság és dr. Vámosi Er­zsébet előterjesztése alapján megtárgyalta az időskorú lakos­ságról való gondoskodásnak a vonzáskörzetben tapasztalt eredményeit és hiányosságait. segéből. Bóna Zoltán Takarékos vízgazdálkodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents