Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
BEFEJEZTE MUNKÁJÁT rr gr AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA AZ MSZMP PEST MEGYEI1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára : 2,20 lorillt 1986. OKTOBER 23., SZOMBAT A képviselők elfogadták a családjogi törvény módosítását, valamint a posta munkájáról elhangzott beszámolót Az egészségügyi államtitkár válasza a Celladam-ügyben Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke is. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminiszternek. Miniszteri összefoglaló Dr. Marhája Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a kővetkezőket mondotta: — Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. Ez, az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rö- videbb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást — s ezzel a kormány is egyetért —,. hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e két indítvány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — válaszolt ezután az igazságügyminiszter, majd határozathozatal következett. Az Ország- gyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait Öt tartózkodással, majd az 1952. évi IV. törvény piódosítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is — eby ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. TÓTH ILLÉS: Új pályára kerül a távközlés Ezután — a napirendnek megfelelően — az Országgyűlés rátért a :Magyar ■ Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, á Magyar Posta elnö- re elöljáróban utalt arra, hogy a posta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színvonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítése- során olyan postai szolgáltatási rendszert alakítottunk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látta el. Azonban az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosan elvesztette kedvező induló helyzetét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi^gazdasági fejlődés gátjává vált. — Napjainkra a postának olyan sajátos arculata alakult ki, amelyben együtt vannak a jelen, a múlt eszközei és a jövő technikájának egyes elemei. Az államtitkár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt, majd azt mondotta: — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tények e téren azt mutatják, hogy hosz- szú és nagyon kemény munka vár ránk. A hálózat elavult, csaknem fele cserére szorul, A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer család vár telefonra, közülük sokan 10— 15 éve. A telefongondok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. S mivel nem öncél a telefon iránti felfokozott igény, ezért a kormány 1 hirközléspolitikájá- ban — kiemelkedő, jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Ennek lényege, hogy a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmi-gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével, A kormányzati szervek meghatározták, hogv legalább (Folytatás a 3. oldalon.) Budapesten tanácskozik a Palme-bizottság Kádár János fogadta a neves politikusokat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára — véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. Pénteken délután megkezdődött a Palme-bizottság ülése Budapesten. A háromnapos tanácskozást a kormány vendégházában Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlésének tagja, a Bundestag leszerelési albizottságának, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, illetve az ülés elnöke nyitottá meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte az európai biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó tizenhét tagú csoport jelen levő tagjait. A neves politikusok — Geor- gij Arbatov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája amerikai ( intézetének igazgatója; Egon Bahr; Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság volt miniszterelnöke, ■ államfője; Anders Ferm, Svédország volt New York-i állandó képviselője, a Palme-bizottság végrehajtó titkára; Robert Ford, Kanada volt moszkvai nagykövete, a kormány különta- nácsadója; Alfonso Garcia Robles, Mexikó volt külügyminisztere, a genfi leszerelési ér tekez-l et küldöttségvezető j e, Nobel-békedíjas; Chonira Bel- liappa Muthamma, India volt budapesti nagykövete; Oluse- gun Obasanjo tábornok, Nigéria volt államfője; David Owen, a brit parlament tagja, volt külügyminiszter, a Szociáldemokrata Párt vezetője; Brian Urquhart, volt ENSZ-főtitkár- helyettes; Joop den Uyl, Hollandia volt miniszterelnöke, parlamenti képviselő; valamint Cyrus Vance, az Egyesült Államok volt külügyminisztere —, a magyar fővárosban mindenekelőtt az európai/ biztonságról és a nukleáris kísérletekről folytatnak eszmecserét. Kádár János a Palme-bizottság tagjainak körében Télire tárolnak az áfészek Raktárakban a burgonya Már a télre készülődnek az áfészek iPest megyében i ^ 17 szövetkezet közül — lehetőségeiket, adottságaikat ^ az igényeket számba véve — hatan pályáztak tárolá ^ megbízásra, s erre a közelmúltban kapták meg az es ^ gedélyt a megyei tanácstól. összesen 2236 tonna burgonyával, zöldséggel, valamint almával járulnak hozzá a lakosság téli ellátásához. Nemcsak saját területüket, hanem más körzeteket is kisegítve. A Gödöllő és Vidéke Áfész például a Galgavidéke Áfésznek szállít, a Dél-Pest megyei a nagykőrösieknek. Bár az idén csak a tavalyi mennyiség 78 százalékát tárolják és értékesítik, mégis — az előzetes felmérések, illetve a tapasztalatok szérint — ez elegendőnek látszik, mert a lakosság maga is felkészül a hideg hónapokra. A legtöbb gyümölcsöt, zöldséget már-évek óta a Vác és Vidéke Áfész raktározza, ezen a télen 826 tonnát. Utána következik a Dél-Pest megyei, ahol 614 tonnát tárolnak, a Gödöllő és Vidéke Áfésznél pedig csaknem 400 tonnát. A télirevalók zömét a burgonya adja, összesen 1360 tonnát szereitek be eddig a szövetkezetek a kistermelőktől, illetve nagy é.s kis mezőgazdasági üzemektől. Jó részük már a kitakarított, rendbehozott raktárakban várja a januárban kezdődő értékesítést. Hagymafélékből körülbelül 200 tonnát raknak el télire. Egyéb zöldségfélékből 530 tonna körüli mennyiség kerül a tárolókba. Az aszályos időjárás és az enyhe idő miatt a gyökérés káposztaféléket csak később raktározzák. Téli almából és körtéből hozzávetőleg 150 tonnát remélnék.
