Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám

s m

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXX. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM

1986. OKTÓBER 21., KEDD

A gyárnak sürgősen ötven tonna kelteit

Méhészek, méhek, fogyasztók

A rossz nyelvek azt állítják, hogy könyörtelenül rohanó világunk sok más mesterséggel egyetemben a kihaló szakmák listájára vette a méhészetet is. Ha így van, elég baj ez. Sajnos, valóban több jel mutat arra, hogy a réges-régi foglalkozás napja szép lassan leáldo- zik. A boltok polcain egyre kevesebbet találunk a minőségi termelői mézből, jobbára csak a méhészeti nagyüzemek átdolgozott portékái kínálják magukat nem éppen szerény árakon.

A hajdanán apáról fiúra száiiló mesterség a szülő vállán ragadt, idős, nyugdíjas bá- csikák viselik gondjukat a kaptárak szorgos lakóinak. Nagykőrösön és környékén, legalábbis úgy tűnik, véget ért a generációváltás, egyelőre még csak stagnál a méztermelés, de azt hiszem, nem vagyunk messzire attól, hogy a hullámvölgybe vált át a görbe.

A jelenség sokféle magyarázatot felkínál, s valószínűleg mindnek van valami alapja,. A mézelő területek zsugorodása, egyéb környezeti feltételek romlása, egyenként is elegendő indokot szolgáltathatnak egy-egy méhes felszámolására, de alighanem inkább a fiatalok megváltozott szemlélete lehet a leginkább helyénvaló válasz.

Pedig ha utána számolunk, kiderül, a méhészkedésből azért ma is tisztességgel meg lehet élni. Igaz, ehhez alapos szaktudás és szorgalmas munka kell, és bizonyára némi öröklött hajlam is. Ám azt sem állíthatnánk, hogy az ügy anyagi része teljesen rendben van, egyes szakmabeliek szerint eme sok türelmet, aprólékos precizitást követelő foglalatosságot, no és a ráfordításokat nem fedezi igazán a méz ára. Meglehet, akkor pedig ez is oka a méhészet csökkenő népszerűségének.

Jegyzet

Tűzhely vagy tűzfészek?

Örökösen változó, rendre új elemekkel gazdagodó társadalmi tudatunkban előkelő helyre került, s a nevelés, de általában az emberi kapcsolatok tiinőségének értelmezésében fontos, mondhatni központi tényezővé vált a család. Hallunk, olvasunk, beszélünk róla csaknem úgy, mint gyerekcipőt viselő szooiotógiai tudományunk újdonsült felfedezettjéről. A fiatal nemzedék fülét ez még nem bántja, csak az idősebb korosztály tapasztalta, hogy voltaképpen társadalmi kapcsolataink át-, le- és felértékelődésének szenvedője vagy élvezője a család.

Vagyis történelmi kategória, miként a marxizmus klasszikusai is tanították, felismervén állandóságát, s ami a lényeg, minőségének meghatározó voltát az egyén fejlődésére nézve. Talán túlzott önbizalmunknak, a szocialista iskola emberformáló erejébe vetett korlátlan hitünknek tudható be, hogy egy időben mégis megfeledkeztünk kicsit a család történelmi küldetéséről, és sorsa a mellőzés lett.

Volt ebben a szemléletben jogos fenntartás is, hiszen két korszak képviselői ültéli körül a családi tűzhelyet. Apák és fiúk, két külön világ, akiktől a jövő biztonsága érdekében át kellett vállalni az eszmei küzdelmet óvodának, iskolának, az egész társadalomnak. Törvényszerű tehát, hogy a még oly szilárd szellemi kohézióval összeötvözött családi légkör is labilissá vált, szokások, hagyományok tűntek el, nagyapák, apák presztízse ment tönkre, a feledésé lett a családi mítosz, mert többé nem volt sikk róla beszélni.

Tudom, ebbéli szemléletünk is nagyon sokat változott, ám ahhoz túl sok kár érte a családot, hogy egyhamar helyreálljon egészséges lelki harmóniája, öntudata. Hiányzik a mítosz, a hagyomány, amibe gyökerezhet, fogódzkodhat. amire éppúgy szüksége van, mint magának a nemzetnek. S ha valakinek nincs mit átvenni, örökíteni, az nem tartozik sehová! Nem a régi értékrendeket sajnálom, az újak kellenének nagyon, ám a világba illő szilárd értékrendünk még nincs, megkopott a termőtalaj, amiből táplálkozhatna.

Megfogyatkoztak a példaképül állítható szülők, ami azt is jelenti, hogy a család és a társadalom között gyengült a kultúra- közvetítés, nincs, vagy csak kevés az, ami közvetlenül átvihető a közösségbe. Pedig éppen azt akarnánk, hogy gyerekeink ne a szülők reprodukciójaként vágjanak neki az életnek, nekik már kicsit másként kell érezniük, gondolkodniuk, előbbre látniuk.

S itt keletkeznek a konfliktusok.

Az iskola, a tágabb környezet hatása erősebb, s ami fő előremutató. Csakhogy az ott szerzett tapasztalatok leginkább másként világlanak meg a családban, s ha a szülök nem képesek alátámasztani a tanultakat, élményeket, logikus, hogy nehezebbé válik a fiatal számára az eligazodás.

Amikor napjainkban a család társadalmunkban betöltött szerepét hangsúlyozzuk, elsősorban ezen összhang megteremtésére gondolunk, s alighanem a mikéntre is megtaláltuk már a helyes választ. A viszonylagos elmaradottságért nem tehetjük felelőssé a családót, tehát az oktatási intézmények, szervezetek oldaláról képzelhető el a közeledés. Az eddigieknél jóval nagyobb nyitottsággal, tűréssel, és türelemmel.

Mert a felnövekvő nemzedék számára létfontosságú, hogy otthonában is közös kincs maradjon a kintről hozott eszmei, szellemi adalék, és ez szintúgy igaz fordítva is, csak így tudja biztonsággal meglelni helyét a társadalomban.

Miklay Jenő

Viszont azt sem szabad elfelednünk. hogy a vásárló is keresetéből él, lemondóan venné tudomásul az esetleges drágulást, legfeljebb csak ünnepnapra tenné kosarába e finom csemegét. Pedig a táplálkozástan tudósai szerint napi étrendünkben lenne méltó helye a méznek, a répacu-. kor rovására. Hát ettől egy kicsit odébb vagyunk, így aztán megveszi és megeszi helyettünk az, akinek jobban telik rá. Mint a konzervgyár ama nyugati vásárlópartnere, amely a lekvárt is mézzel édesítve kérte. Hogy mit fizetett érte, nem tartottuk szükségesnek megkérdezni, elég az hozzá, a gyárnak sürgősen szüksége lett 50 tonna mézre.

Ez bizony nem kevés, hiszen az áfész méhészszakcsoportjának 32 tagja csak 25— 30 tonnát képes májustól az utolsó virágzásig összeszede- gettetni szorgalmas állatkáikkal, ugyanennyi „szabadméhész” pedig inkább a piacon méri ki ízletes portékáját- Most azonban elkerülték a piac tájékát, ömlött a méz a felvásárlótelepre, még a távolabbi akácerdők kaptáraiból is.

Nem volt az idén szemernyi panasz se. A méhészek homlokára mégis redőket húzott a gond. mert egyszerűen semmi biztosíték nincs arra* hogy jövőre is ilyerí'jó üzletet lehet csinálni. Minden attól függ, kell-e továbbra is odaát a mézeslekvár. De ezt a gyárból sem tudják még, egyelőre csak bizakodnak, hogy ízlett a vásárlóknak a mézzel dúsított termék. Ha meg nem, akkor egyelőre minden marad a régiben, megveszi az árut a méhészeti vállalat, s a piacra járó háziasszonyok. Igaz, az ő bukszájuk ezután sem nyílik tágabbra.

Ámbár a konkurencia mézországban is felütötte a fejét,

2—3 forintos ármozgások észlelhetők — a szabadpiacon ennél is nagyobb —, érdemes megfontolni, ki legyen a vevő. Csakhogy ettől még nem jut több méz a polcokra, pedig tényleg jó lenne, ha legalább részben száműzhetnénk az egészségtelen répacukrot a konyhából. Ahhoz viszont több méhész kellene, több gonddal viseltetve sokrétű problémáikra, s bizonyára változna a mézforgalom anyagi megítélése is.

Mert szerencsére nektárt adó virágból azért még mindig több van e hazában, mint amennyit a kicsiny jószágok kiüríteni képesek..

My. J.

Amikor az élet, a munka valamely területét feltérképezzük, vagy éppencsak röpke híradást készítünk ott az olvasóknak, az ember hajlamos rá, hogy megragad a kiszemelt szféra határain belül, mintha azon túl már csupa érdektelen összefüggést sejtene a témával kapcsolatosan.

Két különböző fogalom, a krónikásnak is más-más mondanivalót rejteget, mondjuk, a brigádmozgalom, illetve a munkahelyek vöröskeresztes tevékenysége. Általában külön is szoktuk tárgyalni mindkettőt, legfeljebb néhány mondatban foglaljuk össze a közös vonásokat, holott esetenként igen erős közöttük a kapcsolat, valóságos egymásra épülésről van szó.

Kimagasló arány

Maradva példánknál, egyszerűen lehetetlen lenne, vagy legalábbis félmunkát végeznénk, ha a Mészáros János Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak tevékenységéről úgy beszélnénk, hogy ne térnénk ki egyúttal részletesen a vöröskeresztss mozgalomban betöltött szerepükre is.

Gondoljuk el, a 444 aktív szövetkezeti tag közül nem kevesebben, mint 200-an a Vöröskereszt-szervezet munkájában is részt vesznek. Ilyen kimagasló aránnyal, azt hiszem, egyetlen környékbeli gazdaságban, ipari üzemben sem dicsekedhetnek el. Legalább 50-60 ember rendszeresen ott van a véradásokon, s számuk, ha nem is rohamléptekkel, de esztendőnként mindig csak gyarapodik.

Sokszor elsütött közhely, hogy e dicséretes aktivitás a brigádszellemnek köszönhető, de mit tehetünk, jobbat, kifejezőbbet magyarázatnak nem találtunk. Eszenyi Ferencné, az alapszervezet titkára alig tud említeni olyan vöröskeresztes ‘ ténykedést, ami ne lenne egyúttal brigádvállalás is.

— Néhány hónappal korábban az O. S. falu kis lakói számára kértük munkatársaink segítségét, legutóbb pedig a nagycsaládosok megsegítésére fogtunk össze. Persze, nagy dolgokra mi sem vagyunk képesek, legfeljebb csak amire a magunk módján, erőnkből futja. Ruhákat gyűjtöttünk, úgy gondoltuk, mindenütt akad valami használható öltözet, s nem csalódtunk. Jókora rakás apróbb- nagyobb hólmi gyűlt össze, nemcsak a szövetkezeti patronáltaknak jut belőle. Egyébként évek óta ismétlődik nálunk a ruhagyűjtési akció és mindig szép eredménnyel' zárul:

Címerezés, szüret

— Decemberben ugyancsak a sokgyerekes családokra gondolunk majd, karácsonyi ajándékokkal kedveskedünk a kicsiknek. Nagyon készülünk a nevezetes napra, ez a gesztus nekünk is legalább annyi örömet okoz, mint akiknek szól — mondja a titkár.

Csak a legnagyobb tisztelettel szólhatunk e nemes cselekedetekről, az emberben mégis ott bújkál a kisördög és megpróbálja kikényszeríteni a

Hozzák a meleg kabátokat

Irhabundák, csíkos ruhák

Néhol még nyílnak a kertben a virágok, de a balárt már végigkaszálta a dér és a fagy. Ha ki is süt a napocska, reggel és este már jólesik felvenni a vastagabb kabátot.

Vajon a Pest Megyei, Ruházati Vállalat nagykőrösi konfekciós férfi- és.női ruha boltjában hogyan készültek fel a hideg napokra?

Amikor ott jártunk, éppen szállííás volt. A teherautóról nyalábszámra hordták be a boltba a több színben érkezett téliesített férfi ballonkabátokat és az elegáns férfi bőrdzsekiket. Az átvétellel végezve Bartha Györgyné boltvezető tájékoztatott.

— Az idén sikerűit nagyobb választékot kialakítani, a lehető legalacsonyabb árakon. A téli áruk minden héten folyamatosan érkeznek, a férfi irhabundákat is várjuk. A hölgyek részére már itt vannak a rövid panofix bundák, különböző színekben, de jönnek komolyabb bundák és bélelt ballonok is. Kaphatók azután téliesített divatos rövid bélelt női kabátok, amelyet főleg a kerékpározók szeretnek. Vannak import férfi- és női nadrágok is divatdzsekik, a bakfis lányoknak. A gyermekruházati cikkekben új divat a téliesített kockás és csíkos ruha és a mosott farmernadrág. Egyébként napról napra többen jönnek boltunkba őszi és téli ruhaféléket vásárolni. Vidéki vevőink is vannak, s nagyon örülünk, hogy a választékunkkal és kiszolgálással ők is meg vannak elégedve.

K. L.

kérdést: jó, jó, de nem túlságosan egyoldalú ez a brigádvállalás?

Hartyányi Dénesné, a bér- és munkaügyi osztály arany fokozatú Zrínyi Ilona brigádjának vezetője mintha észrevette volna, mi motoszkál a fejemben. ,

— Ahhoz, hogy egy közösség pártfogásába vehessen másokat, előbb önmagát kell egy bizonyos erkölcsi, gazdasági szintre feltornásznia, hogy eljátszhassa a patrónus szerepét. Egyszerűbben fogalmazva első a szűkebb munkahely, a gazdaság gondja, aztán a külvilágé. Mi irodai dolgozók — s ezt minden dicsekvés nélkül mondhatom — eljutottunk odáig, hogy munkánkról elégedetten szólnak a szövetkezetben, s bár nehezen, de futja arra is, hogy a kétkezi munkából is kivegyük a részünket valahol a földeken. Nem sok, mindössze 40 óráról van szó évente, amit címerezéss-el, szürettel, egyebekkel töltünk el, de a munkáskéz hiánya megköveteli, hogy legalább ennyivel, erővel belefolyjunk a közös munkába. Nem v»lt éppen egyszerű elfogadtatni ezt a- szemléletet, de azt hiszem, a meggyőzés nehezén túljutottunk ...

kis kollektíva — éppúgy a többiek is — korántsem értelmezik egysíkúan a brigádvállalásokat; az átlagosnál jóval többet tesznek a közösség asztalára. Amire már nem futja saját erejükből, arra mozgósítják a többieket. S ez valószínűleg nem kerül nagy fáradságukba, valamennyi brigáddal ig&n jó a kapcsolatuk. Főként a könyvelők Dobó Katica — ők egyébként a szövetkezet kiváló brigádja cím birtokosai — és az állat- tenyésztők Anker Alfonz brigádjával. Nem ritkaság a közös színházlátogatás, kirándulás és az egyéb szabadidős program, amelyek csak erősítik a napi munkában, a társadalmi vállalások terén kialakult szoros szövetséget.

— ay

Mozgósítanak

Az elmondottak nem hagynak kétséget afelől, hogy a mindössze 7 tagot számláló

ünnepség

A konzervgyár kilencvenéves fennállásának ünnepségét ma délután 2 órai kezdettel tartják a gyár bemutató- termében.

Fiszkessemeték

A Nagykőrös és Vidéke Áfész Mentivich u. 10. alatti telepén ma elkezdi az egres- (piszke) csemeték osztását. Ez az akció — mint az a termelők körében köztudott — utólagos termásleadási kötelezettség vállalásával jár együtt.

■hétoí Sporthírek—

Jól indult, de...

Elszalasztott lehetőség

Örkény—Nagykőrösi Kgy.

Kinizsi 2-2 (0-2).

Kinizsi; Tiger — Farkas J., Szabó L., Nyári, Sallai —(Kovács Z., Porhanda, Gohda — Benkó, Vígh, Toricska (Szabó B. 85. p.,).

A kis méretű, egyenetlen talajú Örkényi pályán körösi támadásokkal indult a mérkőzés. A 4. percben Benkó nagy helyzetben kapu mellé lőtt. Az ellentámadást Szabó

L. fejjel biztosan hárította. A

6. percben Vígh átadása után Benkó megszerezte a vezetést. 0-1. Örkényi támadásnál Tiger üldözéssel hárított két ízben is. A 10. percben Benkó remek beadása után Vígh kapu mellé fejelt. A 14. percben fellazult a Kinizsi védelme, de Tiger remekül védett. A 18. percben Benkó beadása után Vígh ügyes góllal növelte az előnyt. 0-2. Húsz perc után visszaesett a körösi csapat játéka, a hazaiak voltak a többet támadók, de lövéseik pontatlanok voltak, vagy pedig Szabó L. és Tiger biztosan hárított.

Körösi szempontból nagyon rosszul indult a II. félidő. A két első támadásnál, szögletrúgás után gólt szereztek a hazaiak. 1-2. A kezdés után Farkas I. remekül elhúzott a jobb szélen, remek lövése a felső kapufáról Toricska elé pattant, gz ő lövése kapu mellé szállt. Nagy gólhelyzet volt. Továbbra is a hazaiak voltak a többet támadók. Az 52. percben Örkényi támadásnál a kapufáról kipattant labdából egyenlítettek. 2-2. Az 55. percben jó körösi támadásnál a hazai kapus szépen hárított. Továbbra is — érthetően — 0-2-ről való egyenlítés után lendületesen, veszélyesen támadott a hazai csapat, ezeket biztosan hárította a Kinizsi védelme. A mérkőzés 75—85 percei között ismét a Kinizsi volt a többet támadó, de ezek a támadások csak .szögletrúgásokat eredményeztek. Az utolsó percek izgalmas jelenete volt: Sallai rossz átadása után az ellenfél lövése szerencsére elkerülte a körösi kaput.

Zátonyi László edző szerint két ellentétes félidőben igazságos eredmény született. Kétarcú volt a körösi csapat játéka: az első félidőben remek támadó, a másodikban szervezetlen védőjáték. Nagy lehetőséget mulasztott el a Kinizsi. Jobb összpontosítással mind a két pontot megszerezhették

volna, de idegenből, jó játékerőt képviselő csapattól, az egy pont is nagyon értékes. A középpályás • .sor gyengélkedett, Farkas J. és Benkó játéka dicsérhető. Silye József játékvezető magabiztos tárgyilagossággal, nagyon jól vezette a sportszerű mérkőzést. 22- én, szerdán délután 2 órakor hazai pályán, Dunaújváros NB I-es csapatával lesz barátságos mérkőzés. *

Nagykőrösi Kgy. Kinizsi ifi— Örkényi ifi 4-1 (1-0).

Kinizsi ifi: Hagymási — Bállá, Kecskés, Czinkus, Sípos — Eszes, Bertalan, Hegedűs (Kiss) Parázs (Horváth), Kiszel, Szabó (Szűcs).

Az ifik jól alkalmazkodva a pályához, folyamatos, jó csapatjátékkal biztosan nyertek. Góllövő: Kiss 2, Kiszel és Bertalan. Jók: Bállá, Bertalan, Parázs, Kiszel.

A serdülőkhöz Dánszentmik- lós csapata már másodszor nem jött el, pedig a ceglédi szövetségtől írásbeli értesítést is kaptak. Nem a két pont az. érdekes, hanem a játék is nagyon fontos a gyerekeknek.

P. S.

KEDDEN

Kézilabda. Petőfi-iskolai pálya, 15 óra: Petőfi-isk.—Rá- kóczi-isk. városkörzeti úttörő leány bajnoki mérkőzés. Pácéi: P. Mezőgazdasági Szakmunkásképző—Nk. Toldi, megyei középiskolás I. korcsoportos fiú bajnoki mérkőzés.

Labdarúgás. Ifjúsági-sporttelep, 14 óra: Rákóczi-isk.— Kossuth-isk., 14.50: Arany-isk. —Petőfi-isk., IV. korcsoportos nagypályás városkörzeti úttörő bajnoki mérkőzés.

A nagyteremben Átlagemberek. Színes amerikai film. Előadás 5 és 7 órakor.

A síúdióteremben Akit Buldózernek hívtak.

Színes, szinkronizált olasz kalandfilm, fél 6-kor.

Halottak napjára koszorúk, csokrok kaphatók és rendelhetők. Szatmáry s.. Barcsai u. 6. Ügyvédi MK mellett.

Figyelem! Női fodrászat nyílt, a Ceglédi úton, a múzeummal szemben.

ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

i

Egymásra épülnek

Brigádok szoros szövetségben