Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
198«. OKTOBER 18., SZOMBAT A MEGYE KIEMELT PROGRAMJAI A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN KÖRÜLTEKINTŐ MÉRLEGELÉS NYOMÁN A megyei tanícs ez év májusában elfogadta a VII. Stéves tervet és a végrehajtást segítő társadalmi-gazdasági és cselekvési programokat a lakáshoz jutás, a közoktatás, az egészségügyi és szociális ellátás feltételeinek javítására. A vízellátás és csatornázás fejlesztésének gyorsítására pedig egy hosszabb távra szóló közműprogram kUolgozasáról döntött. A kiemelt programok célja, hogy segítsék a társadalmi összefogás széles körű kibontakoztatását, a tanácsok és más szervek ez irányú feladatainak összehangolását, a lakosság közreműködését. Országosán, de megyénkben is alapvető társadalmi probléma az önálló otthon megteremtése, illetve a család jogosultságának megfelelő lakás biztosítása. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a családok, amelyek alacsony keresetüknél fogva még jelentős anyagi támogatással sem tudják vállalni a lakásgondok saját erőből való megoldását. Mindezeket figyelembe véve határozott úgy a megyei tanács, hogy céltámogatással és hosszú lejáratú hitellel is segíti a lakáshoz jutás feltételeinek fokozatos javítását, A megyei tanács jelentős összegű céltámogatást biztosít azoknak a helyi tanácsoknak, melyek a pályázati feltételeknek eleget téve saját és kölcsönforrásaikból is hozzájárulnak a program teljesítéséhez. Az előzetes számítások szerint a tanácsok mintegy hat—hét ezer alacsony jövedelmű család személyi tulajdonú lakáshoz jutását segítik szociális támogatással. A legnagyobb feszültség a szociális bérlakásigények kielégítésénél jelentkezik, miután az elosztható tanácsi lakásokból 1990 végéig az igényjogosultaknak csak a fele elégíthető ki. Ebben az évben a tervezettnél várhatóan 1—2 százalékkal kevesebb lakás épül fel, mindenekelőtt az állami lakásoknál mutatkozó lemaradás miatt. Az OTP-lakásépítést is mérséklik a növekvő költségek, melyéknek * ^Hátása “á követSiÄ'dSÄS? szerint rendelkezésre álló ez évi pénzügyi keretből mintegy ezer—ezerkétszáz családnak juttattak szociális támogatást a lakásgondok megoldásához. A. társadalmi-gazdasági program a VII. ötéves tervidőszakra az általános iskolai oktatás hiányos feltételeinek elsősorban mennyiségi pótlását és a középiskolai program megvalósítását tűzte ki célul. Mindezt a megye sajátos demográfiai hatásai, a régi, leromlott állagú iskolák viszonylag nagy száma és a főváros középiskolai fogadóképességének behatároltsága is indokolttá teszi. A megye, tsnscs jelentős céltámogatással ösztönzi a helyi tanácsokat, hogy a rendelkezésükre álló források jelentős hányadát az oktatás és nevelés körülményeinek javítására fordítsák. Ennek nyomán a tervidőszakban ötszáz általános iskolai tanterem létesítését tervezzük, számos régi iskola felújítására kerül sor. A fejlesztésekkel elérhető, hogy a két váltásos tanítás aránya 26 százalékról II százalékra csökken. Több helyen pótolják — főként társadalmi összefogással — a hiányzó tornatermeket, iskolai konyhákat, s ezáltal a nao- közis ellátásban részesülők aránya 36 százalékról megközelíti az 50 százalékot. Pest megye területi adottságaiból következett, hogy a főváros körüli települések középfokú oktatási igényét jórészt a főváros elégítette ki. A helyzet az utóbbi időben azonban lényegesen megváltozott. Főként a betelepülések miatt ugrásszerűen növekvő középiskolai gyereklétszám elhelyezésére kell felkészülni, mert a fővárosi iskolák az előző évinél nem tudnak több megyei tanulót fogadni. Ezért a VII. ötéves terv kétszáz középiskolai tanterem megépítését és a kollégiumi hálózat 220 hellyel való bővítését tűzi ki célul. Sajnos a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt a fejlesztések túlnyomórészt a tervidőszak második felére esnek, ezért a feszültségek levezetéséhez átmeneti szükségmegoldásokra, más célú helyiségek igénybevételére is számítani kell. Pérsze az iskolai beruházások mellett kiemelt figyelmet fordít a személyi feltételek javítására is. A képesítések megszerzését ösztöndíjjal segíti a megyei tanács, bővül a felvételi lehetőség a zsámbéki tanítóképzőben, szorgalmazzuk a tanárképzés megyei bázisának kialakítását Gödöllőn. Megyei céltámogatás ösztönzi a helyi tanácsokat szolgálati lakások építésére, ezen túlmenően több helyen nyújtanak támogatást a pedagógusok családiházépítéséhez. A jÖVŐ évi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a közoktatási program indításához a feltételek jórészt adottak. azonban több folyamatán levő iskola építése — pénzügyi nehézségek miatt — lelassult, és ez tovább súlyosbítja az oktatási helyzetet (pl. Szigethaimon, Érden, Tárnor kon stb.j. A megyei tanács az OTP-vel közösen vizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet e gondokon középlejáratú hitellel segíteni. Az 1987. évi terv összeállításánál megkülönböztetett figyelmet igényel az iskolai fejlesztések ütemezése, különösen azoknál a tanácsoknál, ahol az oktatási intézmények zsúfoltak, korszerűtlenek. Sajnos a tanácsi gazdálkodás anyagi kondíciói kedvezőtlenül alakulnak, így még inkább szükség van a feladatok sorrendiségének ismételt áttekintésére és a tanácsok közötti együttműködés további-erősítésére. iöóoeAz egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése a VII. ötéves tervben komplex módon került megfogalmazásra, melynek végrehajtására irányuló feladatokat a megyei cselekvési program foglalja egységbe. Eszerint tovább kell javítani a járóbeteg-ellátás feltételeit, szélesebb társadalmi bázisra kell alapozni az idős emberekről való gondoskodást és folytatni a megyei kórházak rekonstrukcióját. Tovább folytatódik a szakot-- vosirendelő-hálózat fejlesztése Dunakeszin és Nagykőrösön, megépül a Semmelweis Kórház szerves részeként a központi rendelőintézet, továbbá sor kerül néhány meglevő intézmény bővítésére is. E fejlesztésekhez a megyei tanács céltámogatást biztosított és a helyi tervek tartalmazzák — a pénzügyi lehetőségek függvényében — a beruházások ütemét. Több településen épül körzeti orvosi rendelő és szolgálati lakás, fejlesztik a központi ügyeleti rendszert. Ebben a középtávú tervidőszakban befejeződik a Semmelweis Kórház több éve tartó rekonstrukciója, s a régi épület megújulása mellett kiegészül új létesítményekkel. A VII. ötéves tervben szerepel továbbá a Tárogató úti megyei kórház rekonstrukciójának megkezdése. Orvosi gépek, műszerek beszerzésére 121 milliót irányoz elő a terv, ezáltal lehetővé válik a legszükségesebb gyógyítóeszközök beszerzése és pótlása. Elsősorban a meglevő intézmények bővítésével és más célú épületek átalakításával közel négyszáz hellyel bővül a szociális otthoni hálózat. Több településen terveztek öregek napközi otthonát. Bővül a házi szociális gondozói hálózat. néhány intézmény felújítása is szerepel a tervekben. Az egészségügyi beruházások általában a tervezett ütemben folynak. Ebben az évben átadásra kerül a nagykőrösi szakorvosi rendelő, a jövő évben pedig a dunakeszi intézmény. 1987. végéig befejeződik a Semmelweis Kórház régi épületének rekonstrukciója és elkezdődött az utolsó ütem építésének előkészítése. Pest megye közműves vízellátása és különösen csatornázása jóval elmarad az országos átlagtól. Ezért a VII. ötéves terv a rendelkezésre álló források 22 százalékát a vízgazdálkodásra irányozza elő. Alapvető célkitűzés az ivóvízellátás fejlesztése, elsősorban azokban a térségekben, ahol nincs egészséges ivóvíz, vagy a vízkészletek kiapadtak. Megvalósul döntően helyi vízbázisról Gyál közműves vízellátása. Érden a Cse- pel-szigetról tervezzük a vízszolgáltatás hosszú évek óta tartó mennyiségi és minőségi problémáinak rendezését. Szerepel a tervekben Budaörs, Cegléd, Dunakeszi, Nagykőrös, Százhalombatta és Szi- getszentmiklós vízhálózatának bővítése, a biztonságosabb ellátás feltételeinek megteremtése. A Fejér és Komárom megyei regionális vízhálózatra való csatlakozással és a Du- namenti Regionális Vízmű bővítésével lehetővé válik, hogy több közegészségügyileg veszélyeztetett település egészséges ivóvízhez juthasson a tervidőszak végéig. A tervezett fejlesztésekkel a közműves vízzel ellátott lakosság aránya várhatóan 82—84 százalékra növekszik. Dolgoznak az illetékes központi szervekkel és a Fővárosi Tanáccsal együttműködve az 1995-ig szóló közműfejlesztési koncepción. E munka jelentősége abban van, hogy a VII. ötéves terv ismert pénzügyi kondícióinak figyelem- bevételével feltárjuk az egyre súlyosbodó közműhiányok ellátási és környezetvédelmi következményeit, megkeressük az együttműködésben és a társadalmi összefogásban rejlő további lehetőségeket, s alapokat teremtünk a további fejlesztés gyorsításához, a jelentős elmaradások csökkentéséhez. Ezeket a célokat szolgálják a megye kiemelt társadalmi-gazdasági és cselekvési programjai, melyek sikeres megvalósításáért eddig is és a jövőben is kész áldozatot vállalni a lakosság és az itt működő gazdálkodó szervek a tanácsokkal szoros együttműködésben. VÄGVÖLGYI JÓZSEF, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese A HÉT HÍRE Szállítási csúcsforgalom r " ... ■■ A MÁV 1986-ban 117 millió tonna áru eifuvarozását tervezi. Ennek a nem. kis árumennyiségnek jelentős része a tavaszi előszállítás] kampányban, illetve az őszi szállítási csúcsforgalomban kerül a vagonokba. Felvételünk a MÁV Rákos rendező körzeti üzemfőnökség Angyalföldi pályaudvarán készült, ahol a rakományt ellenőrzik MESTERREMEK/J R Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága a Magyar Posta elnökének beszámolóját vitatta meg. R Beregdarócnál ünnepélyesen összekötötték a szovjet—magyar földgázvezetéket. R Felsőtárkány adott otthont az európai pedagógiai intézetek igazgatói konferenciájának. R A Közlekedéstudományi Egyesület vitaülést szentelt az új KRESZ hővezetése tapasztalatainak. R A hét híre az is, hogy kiállítás nyílt Kecskeméten Mesterek, mesterségek dicsérete címmel. ; T . akartak kapni, sajnálatosan meghökkentő és elgondolkoztató a tény: az erre Kijelölt tizennégy szakmában mester- vizsgára jelentkezők harmincöt-negyven százaléka nem felel meg a követelményeknek a megyében! Milyen remek ötlettől vezettetve vélték e reménykedők szaktudásukat remeknek? S ha valamikor az előírt próbadarab elkészítése volt a feltétele a felszabadításnak, azaz, a legénnyé nyilvánításnak, ma ismétlődően miért a megrendelő zsebére — idegeire — menően készül- getnek olykör ezek az elfuserált próbadarabok?! Igaz, annak idején sok volt a mester és kevés a megrendelő, s az is igaz, a már említett kőműves és kőfaragó céh szabályzata az inasra vonatkoztatva az első parancsolatot így adta meg: „Szót fogadj, a céhre szégyent ne hozz!” Sajnos, napjainkban újságoldalakat töltenek meg a tények, az esetek,.mi minden nem szégyen különféle mesterségek némely, nem is kevés művelője számára, az összeomló ácso- lattól a ferde falon át az egy hónap alatt tizenkétszer javított gépkocsiig. Oka Volt tehát a valamikor! óvatosságnak, mely mestert, mesterséget és megrendelőt egyszerre óvott azzal, hogy tudást, s a tudós bizonyítékaként a eéhaél’>r$%l«0ákezőt01 mesterremeket követelt. A re- ■o mértybeíi például —• az 1660-as évek közepén érvényes céhleyél szerint, — egy kes,kenytalpú száras csizmát, egy sjarkantyús deli csizmát és egy papucsot kellett-felkészítenie mesterremekként, persze nem tolakodó, de illő felügyelőt mellett. Ami az;t illeti, a ma gyakorolt majdnem háromszázféle szakma mindegyikében helye lenne ennek a felügyeletnek, nemcsak a reménybeli, hanem a papír szerinti mesterek esetében ÍS...Í Róluk és nekünk szól az intés, a tudásra való igény nélkül „az ország a temérdek! tudatlanságnak tengerébe borul.” Háromszázharminc esztendeje írta le Apáczai Csere János. Mészáros Ottó A fáma szerint — és miért ne hihetnénk el a csúfondá- ros szóbeszédet? — a 18. század második felében furcsa ok varratott a katonák egyenruhájára paszományt. A komor felsőbbség ugyanis elunta, hogy a marcona vitézek előszeretettel törölték a nózi- jukat a kabát ujjához. Nosza, kiötölte egy akkori innovatív elme, varrjanak csak oda valami goromba, a nózit süniként szúró, tüskéző anyagot, így lett orrelhárító a paszomány, s így virradtak nagy napok egy addig Hamupipőkeként mások árnyékába szoruló mesterségre, a paszománykészítőkre. Tréfa? Persze. Belőle annyi viszont komoly, hogy a mesterségeknek is vannak halo- vány és tündöklő szakaszaik, nemcsak a szépasszonyoknak. Amikor 1695-ben az uralkodó legfelsőbb jóváhagyását adta a — a megye legősibb ilyen szervezetei közé tartozó — kőműves és kőfaragó céh kiváltságlevelére, egyben szentesítette a döntő fordulatot hozó technológiai változást is. Nevezetesen, hogy akkor kezdtek szélesebb körben téglából építkezni, azaz háttérbe szorult a követ faragó mester, s előtérbe lépett a kőműves. Rámondhatjuk nyugodt lelkiismerettel, mert megfelel a valóságnak, előtérben állnak ma is — számuk*^« megyében,; minden más mesterséget megelőzve, a-legmagasabb, észtén dők óta ezerkétszáz felett van —. bár tagadhatatlan, a városok, a községek képét elnézve, nem mindegyikük készít remeket. Sőt! Mostanában persze már nem vállalja magára a céh, ha kell, hogy igazságot tegyen, mint annak idején állította ezt a maga kötelességévé, írásba adva, minden (be)- panaszoltnak a céhmester elé kell járulnia. S ami fontosabb. addig nem vállalhatott újabb munkát, míg a panaszra okot adót ki nem javította. Ehhez képest, meg ahhoz mérten, hogy a kézművesek két-négy esztendeig — bizonyos mesterségeknél, mint az ötvösöknél például, ennél is tovább, öt-hat évig — tanulták azt, amiből kenyeret Csak a munka hoz boldogulást Z. Molnár Mihály, a kere- pestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet elnöke ismét megnyert egy csatát. Megvalósul egy 120 millió forintos beruházás, rövidesen elkészül az új aromaüzem. A gépek is lassan a helyükre kerülnek, és novemberben valószínűleg már termelnek. A kezdeti 500—700 hektáros gyógynövénytermesztés mára eléri az 1700 hektárt, és csaknem ekkora területen folytat még szerződéses termeltetést a mezőgazdasági nagyüzem. Z. Molnár Mihály valóságos megszállottja a gyógynövénytermelésnek, mert mint mondja — az átlagosan 12,8 aranykorona értékű földek így hasznosíthatók a leggazdaságosabban. Erre épült 1971-ben a lepárló, majd ezt követte a drog-, a csepp-, az aromakiszerelő, a szárítóüzem létesítése. a laboratórium felépítése. Erre teszik fel a koronát az újonnan létesítendő aromaüzemmel. Több mint negyedszázad telt el a sorsfordító hatvanas évek óta, amikor is kialakult a nagyüzemi gazdálkodás. Egy világ változott meg akkor. Hogy az élet mennyire átformálódott azóta, azt a kerepestarcsai példa is bizonyítja. A gazdaságnak nemcsak itthon jó a híre, tevékenysége határainkon túl is ismert. Ma 19 országba szállítanak a különféle ételízesítőkből, illóolajokból. A több mint 6300 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet elnökét legalább annyira jól ismerik, mint az általuk kibocsátott termékeket. Ez nem meglepő, hiszen negyed- százada igazgatja a közös gazdaságot, ami az ő keze alatt nőtt igazi nagyüzemmé. A haladó szellemű egerlövői kisparaszti családban 1924-ben született elnök a fényes szellők nemzedékéhez tartozik. Apja igazából soha nem tudott önálló gazdává vergődni a mindössze öt hold földön, de szerencsére jól értett a földműveléshez. Tulajdonképpen az ifjú Mihály is itt alapozta meg azt a szakmai tudást, amit később a különféle iskolákban szerzett elméleti tudással kiegészítve tett teljessé. A paraszti gazdálkodás fortélyainak elsajátítása mellett azonban mást is útravalóul kapott a szülői háztól. A munkasze- retetet és a becsületet. Ez a legfőbb erénye ma is, ez segítette át eddigi életének nehéz periódusain. A környező tsz-ekkel való egyesülések után jött létre a nagyüzem mai szerkezete — emlékezik az elnök. — Alap- tevékenységünk mellett az ipari tevékenység adja a nagyobb árbevételt és hírnevünket is ennek köszönhetjük. A különféle illóolajok, fűszerek gyártása jól jövedelmez. Az éVes árbevétel az 1977-es 488 millióval szemben 1,2 milliárd forint, a nyereségünk pedig 60 millió évek óta. Ki ez a nyughatatlan ember? Mi hajtja az újabb és újabb dolgok iránt? Míg vele beszélgetek, próbálom megfejteni az okokat. — Már kisgyerek koromban megfogadtam, hogy a parasztság felemelkedéséért dolgozom. Az indíttatást apám és anyám küzdelmei adták. És az eredmény? A korszerű nagyüzem, amely az eltelt negyedszázad alatt megsokszorozta termelését, a fejlődő falvak, Csömör, Kerepestar- csa, amelyek területén a szövetkezet gazdálkodik, meg a szorgalom, ami az itt élőket jellemzi. Kiemelkedő munkásságáért 1968-ban a Munka Érdemrend ezüst, 1979-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Z. Molnár Mihály, 1984-ben pedig az Április Negyediké Érdemrendet adományozták neki. Kitüntetéseit azonban soha nem kürtölte világgá, viszont az újságok közölték. Jöttek a gratuláló táviratok a parther- gazdaságok, a társadalmi szervezetek vezetőitől. — Annak idején mégis az esett legjobban — mondja az elnök —, amikor az öreg nyugdíjas tsz-tagok állítottak meg az utcán és azt mondták; megérdemelted. Ismer mindenkit a faluban, nem tart fogadóórát, ajtaja mindig nyitva áll bárki előtt. A gazdaság már rég megerősödött, megteremtette az alapot a további fejlődéshez. ‘ A szövetkezetben a munka az értékmérő, meg a szakmai tudás. — Éreznie kell mindenkinek, hogy ami a gazdaságban történik, az az emberekért történik — hangoztatja az elnök. — A vezetőnek tudnia kell, hogy sok esetben az ő döntésétől függ a közös sorsának alakulása, a családok megélhetése. Mindez nincs tankönyvekben leírva, engem viszont erre tanított az élet. A tagságot pedig arra, hogy csakis a munka hozhat boldogulást. A traktorosé, az állatgondozóé, az illóolajgyártóé. az enyém, egyszóval mindenkié. Béna Zoltán
