Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1986. OKTOBER 15., SZERDA ^£ítian 3 Fellegvára lesz az új eljárások elterjesztésének Biotechnológiai bázis Gödöllőn Ha nem is gondolunk rá, de az aludttej elkészítésének is sok köze van a biotechnoló­giához. Ezen a csemegén ke­resztül a hétköznapi ember is észrevétlenül kapcsolatba került az új. lendületesen fej­lődő tudományággal. Ez az egyszerű példa is elhangzott tegnap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen, ahol az Országgyűlés mezőgazdasági és kulturális bizottsága a bio­technológia helyzetéről és fej­lesztéséről tárgyalt. Az ülé­sen ott volt és felszólalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A tanácskozáson egye­bek között részt vett Cserven- ka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke (Pest megye 4, sz. vk.), dr. Láng István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese, Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára és Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese. A felzárkózás igénye Dr. Horn Péternek, az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága elnökének megnyitója után. dr. Bíró Ferenc, a GA­TE rektora köszöntötte a meg­jelenteket. Majd dr. Papócsi László mezőgazdasági és élel­mezési miniszterhelyettes, a MÉM Biotechnológiai Taná­csának elnöke fűzött kiegé­szítést az írásos tájékoztató­hoz. Mint mondotta, a közel­múlt alapkutatási eredményei kétségtelenné teszik, hogy a mikroelektronika mellett a biotechnológia hozta korunk légjelentősebb technológiai újdonságát. Különösen a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar területén várhatók for­radalmi változások. A fejlett nyugati országok, elsősorban az USA és Japán mögött az egész földkerekségen megfo­galmazódott á felzárkózás igé­nye. A KGST középtávú ter­veiben pélfiául az öt legfon­tosabb téma' között szerepel a biotechnológia fejlesztése. A hazai helyzetet jellemez­ve a miniszterhelyettes el­mondta, hogy az alaptudomá­nyi kutatások jó alapot te­remtenek a fejlesztéshez. Ám ugyanolyan fontos az is, hogy az eredményeket mielőbb hasznosítsuk a gyakorlatban. A kormányzat ezt közép- és hosszú távú feladatként jelöl­te meg, amelyre jelentős anya­giakat is áldoz. Alapvető kér­dés, egy olyan szakértelmiség kinevelése, amely befogadja, elterjeszti és alkalmazza eze­ket az ismereteket. Ennek ér­dekében a felsőoktatási in­tézményekben növelték a bio­lógiai alaptárgyak és stúdiu­mok számát, s egyebek között á GATE-n megkezdődött a szakmérnökképzés. Gödöllő, a Mezőgazdasági és Biotechnológiai Kutatóköz­pont létrehozásával egyébként is fellegvára lesz az új eljá­rások elterjesztésének. Pályázati rendszer Az anyaghoz kiegészítést fűzött még dr. Láng István akadémikus, Géléi Frigyes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettes is. Megfogal­mazásuk szerint a biotechno­lógia alkalmazása minőségi­leg új helyzetet teremt, új pályára állítja a gazdaság több ágazatát. A felzárkózást ezért nem halogathatja egy olyan fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország, mint ha­zánk. Ennek azonban feltéte­le az oktatás, a képzés, az in­formációk gyűjtésének és közreadásának megszervezé­se, a kutatóbázisok munkájá­nak koordinálása és a nem­zetközi együttműködésben va­ló részvétel. A vitában hatan kértek szót. Felszólalt dr. Maróthy László is. Elmondta, hogy a kormányzat a VII. ötéves terv­ben a nemzeti jövedelem bel­ső felhasználásának mintegy 3 százalékát, 150—160 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesz­tési célokra. A fontos, kiemelt Dr. Maróthy László is felszólalt a gödöllői tanácskozáson. A képen tőle balra dr. Papócsi László, jobbra dr. Cselőtei László. (Hancsovszki János felvétele) témák központi programmá szerveződtek. Ennek egyik fel­tétele a biotechnológia fej­lesztése. A kormány elnökhelyettese kitért arra, hogy az előző öt­éves terv fejlesztési program­jainak eredményeit vizsgálva kiderült, az új eljárások iránt kisebb az érdeklődés, mint az elvárható lenne. A jelenlegi helyzetet nem lehet csupán a vállalatok tőkeszegénységével magyarázni. Arról is szó van, hogy hiányoznak azok a szer­vezetek, amelyek az alkalma­zás útját egyengetnék. Eze­ket kell megteremteni, de nem a különböző hivatalok bevonásával, hanem az anyagi érdekeltség alapján. Jelenleg öt innovációs kisbank műkö­dik és tovább dolgoznak a bankrendszer korszerűsítésén. Célszerűnek mondta a gyakor­latban bevált pályázati rend­szer további erősítését is. Mindez arra utal, hogy a bio­technológia elterjesztéséhez újszerű megoldásokra és meg­közelítésekre van szükség. Széles alapokra A vitát összefoglalva dr. Papócsi László megállapította: a tudományág fejlesztését szé­les alapokra kell helyezni, hogy különböző generációk, rétegek ismerkedjenek meg vele, fogadhassák be. A ku­tatás és az oktatás mellett éppen ez a legfontosabb fel­adatok egyike. Az összevont bizottsági ülés dr. Cselőtei Lászlónak, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága el­nökének (Pest megye 2. sz. vk.) zárszavával ért véget. A résztvevők ezután meg­tekintették az egyetem kuta­tóhelyeit, korszerű laborató­riumait. Kövess László A posta munkájáról tárgyaltak A posta munkájáról, fej­lesztésének lehetőségeiről ta­nácskoztak az Országgyűlés építési és közlekedési bizott­ságának kedden tartott ülésén a Parlamentben. A képviselők meghívott szakértők bevoná­sával elemezték, véleményez­ték azt a beszámolót, amely a témáról — a már ismert napirend szerint — az Or­szággyűlés őszi ülésszakán hangzik el. A bizottsági ülésen előter­jesztett anyaghoz Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke fűzött szóbeli kiegé­szítést, mintegy előzetesen kommentálva készülő parla­menti beszámolójának főbb elemeit. Emlékeztetett arra, hogy a posta 1979-ben kidol­gozta az ezredfordulóig szóló fejlesztéspolitikai koncepció­ját. A gyakorlati tapasztala­tok alapján azonban a fejlesz­tés ütemén feltétlenül módo­sítani kell, mivel az igények — különösen a távközlésben — a korábban előrejelzettnél jóval gyorsabban növekedtek. Például az ezredfordulóra elő­irányzott „100 lakosnak 30 te­lefon” ellátottságot az euró­pai átlag már most megha­ladja, és egyre sürgetőbbé vá­lik számos új, korábban nem ismert, vagy csak későbbre tervezett szolgáltatás beveze­tése is. A hosszú távú célok megvalósításában a VII. öt­éves terv fontos változást ígér. A kormányzat az elekt­ronizálás központi gazdaság- fejlesztési programjának rész­feladatai közé sorolta a táv­közlés fejlesztését. Ahhoz azonban, hogy a telefonellá­tottság az igényeknek minél jobban megfeleljen és a táv­közlési szolgáltatások műsza­ki-technikai feltételei lénye­gesen javuljanak, nem ele­gendő egy ötéves tervciklus. Hasonlóan más országokhoz, a tervek végrehajtásához hosszabb távú, 10—15 éves fejlesztési programra van szükség. A vitában Koltai Imre (Pest megye 28. sz. vk.) fon­tos gazdasági érdekekre hi­vatkozva. figyelmébe .ajánlot­ta az illetékeseknek, hogv a nemzetközi távbeszélő-háló­zathoz kapcsolódásunk fej­lesztését se tévesszék szem elől. Második napirendi téfna- ként a bizottság — Klézl Róbert közlekedési minisz­terhelyettes előterjesztésében jelentést hallgatott meg a közlekedési ágazat nemzetközi versenyképessége fokozását szolgáló intézkedésekről. Járható ösvényen haladhatnak (Folytatás az 1. oldalról.) zonnyal Sokat segít a Pest megyében töltött néhány nap, mert a dús program során minden őket érdeklő kérdés­re választ kapnak majd. Ezeket az elképzeléseket már a tegnap délelőtt is iga­zolta: a két és fél órásra ter­vezett találkozó — felrúgva a protokoll szabályait — majdnem négyórás eszmecse­révé nőtt. S mint kiderült, ez is kevés volt. Annyi kér­dés hangzott el, s oly sok probléma felvetésének emelt gátat a rohanó idő, mégis képet kaphattak a vendégek Pest megye sajátos életéről, termelési szerkezetéről, a dol­gozók életkörülményeiről. Mindez annak a tükrében válhatott igazán érthetővé, ahogyan Krasznai Lajos Ma­gyarországnak a szocialista közösségen belüli szerepéről szólt, mindenekelőtt a Szov­jetunióhoz való kötődésünk­ről, a Varsói Szerződésen és a KGST-n belüli elkötelezett­ségünkről. Minden szocialista országnak a maga lehetőségeit figyelembe véve kell kialakí­tania saját feladatai stra­tégiáját, taktikáját, de nem nélkülözheti a többi szocia­lista ország tapasztalatait sem. Csak akkor boldogulha­tunk, ha az országok együtt­működését segítjük és küz­dünk az egység szilárdítá­sáért. Az azonosságok mellett lehetnek eltérő nézetek, de nein a távolítás, hanem az egység közelítése a cél. Önkritikus elemzéssel Krasznai Lajos utalt azok­ra tényezőkre is, amelyek lassítják a pártkongresszus határozatainak végrehajtását. A nemzetközi piacok beszű­külése, a tőkés monopóliumok sokféle érdekmegnyilvánulása nehezíti, megkeményíti a nemzetközi piaci viszonyokat. Belső bajaink: az 1985-ös szo­katlanul rideg tél, a négy esztendeje tartó aszály is el­lenünkre volt. Nem hallgatta el ugyanakkor az első titkár az emberi tényezőkből szár­mazó fogyatékosságokat sem. Mert igaz az; belátha­tatlan a következménye an­nak. hogy 120 napja elkerül­te földjeinket a csapadék, gazdaságaink mégsem várhat­nak csodákra: pótolniuk kell a veszteségeket. A Központi Bizottság újabb átfogó intézkedések meghoza­talára készül, újfajta folyama­tokra van ahhoz szükség, hogy fellendítsük mind az ipart, mind a mezőgazdaságot. Ed­dig sok rendelkezés segítet­te a gazdaságokat gondjaik leküzdésében. S ez a nagysze­rű! Csak szocialista viszonyok között képzelhető el, hogy ilyen természet sújtotta idő­ben is talpon tudtak maradni a gazdaságok; kisüzemek erre képtelenek lettek volna. A párt, a kormány nagy áldoza­tok árán segíti a válságága­zatok talpra állását, így a kohászat, a bányászat jelentős támogatást élvez. Helyzetünket időről időre kritikusan, önkritikusan ele­mezzük, hogy a legcélszerűbb intézkedéseket hozhassuk. Jobban kell alkalmazkodnunk a piachoz, növelnünk kell az ipar értékteremtő képességét, s biztosítani a húzóágazatok fejlődését. Csak az intenzív gazdálkodásnak van perspek­tívája. Mindaz, amit Krasznai La­jos összefoglalt hazánk politi­kai, gazdasági életéből, rávetí­tette Pest megyére is, hiszen az ország legnépesebb megyé­je, s nagyságát tekintve is harmadik az országban, fontos szerepet tölt be a nép­gazdaság életében. Számlálha- tatlan kötelék fűzi egybe a fővárossal, részben a bejáró munkások által, másrészt a fővárost ellátó szerepével. Ter­mészeti adottságai miatt ide­genforgalmi, művészeti szem­pontból is fontos helyet tölt be. Gazdasági szerkezete ré­vén — amelyben az ipar a meghatározó, a mezőgazdaság­ban is jól prosperálnak a nagyüzemek — befolyással bír a nemzeti jövedelemre. Az ipari termelési érték tíz száza­lékát ez a megye adja. A hat­száz közül 20—25 ipari válla­lata meghatározó jellegű. A látogatókat a közigazga­tás átszervezése, az új válasz­tójogi törvény is érdekelte. Noha lesz alkalmuk találkoz­ni megyei, városi, helyi ta­nácstagokkal, a pártbizott­ság első titkára is részletesen elemezte azokat a demokrati­kus változásokat, amelyek az A Pest megyei képviselőcsoport ülése Együtt gondolkodás telefonügyben Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke is részt vett és felszólalt tegnap a megyei kép­viselőcsoport ülésén, melyet Koltai Imre (28. vk., Vác) vezetésével a Pest Megyei Tanács székhazában tartottak, az Országgyűlés közelgő téli ülésszakának előkészítéseként. A tanácsko­záson megjelent Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára. A na­pirenden a posta VII. ötéves tervének Pest me­gyét érintő feladatai szerepeltek. A témáról Szathmári Géza, a Budapest-vidéki Postaigaz­gatóság vezetőjének tájékoztatóját kővetően mondtak véleményt a résztvevők. MÉRTÉKADÓ számítások szerint a jelen­leg a magyar népgazdaság optimálisan száz lakosra jutó 22 telefonállomást igényelne működéséhez, a ténylegesen meglévő 14 he­lyett. Ha egyszeri beruházással kívánnánk pótolni a lemaradást, akkor nyolcszázezer újat kellene telepíteni és ehhez a mostani viszonyok között több mint 120 milliárd fo­rint kellene. A példát Tóth Illés említette felszólalásában — sok egyéb mellett —, ér­zékeltetvén, milyen nagyságrendű gondokkal kell a jelenben és a jövőben megbirkóznia a postának, végső soron az ország gazdasá­gának. A példa arra is bizonyítékul szolgál, hogy igencsak nehéz manapság szélsőséges in­dulatoktól mentésen, a realitások talaján ma­radva véleményt mondani a posta helyzeté­ről, munkájáról, az évtizedek óta felhalmo­zódott elmaradás következményeiről.- S ahogy ugyanezen oldalon közölt tudósításunk sze­rint a Parlament építési és közlekedési bi­zottságának ülésén is sikerült az együtt gon­dolkodás szellemében tárgyalni, a Pest me­gyei képviselők is hasonló légkörben foly­tattak eszmecserét e súlyos kérdésekről. An­nak ellenére, hogy a megyét a postai szol­gáltatások szinte valamennyi területén még inkább nyomasztják a gondok, mint az or­szág más vidékein. Nálunk a cél — ahogy több hozzászóló is fogalmazott — a vidéki, s majdan az országos átlag megközelítése, el­érése. Kétségkívül elismerésre méltók a Pestvi­déki Postaigazgatóság erőfeszítései — ezt sem felejtették el szóvá tenni a képviselők — amikor az épületkorszerűsítési program, a távhívóhálózat fejlesztésének eredmé­nyeit nyugtázták. Mégis a legtöbb hozzászó­lásból az aggodalom, a megoldást sürgető felelősség hangja csendült ki. A párbeszéd középpontjába érthetően a telefon került. Általános helyesléssel talál­kozott természetesen, hogy a posta meg akar­ja gyorsítani a fejlesztés ütemét, s a terve­zett 282 ezer helyett 400 ezer állomást sze­retne átadni a lakosságnak a jelenlegi öt­éves tervben. Ennek persze az az ára, hogy jelentősen növelni kell a külső forrásokat: a tanácsok, vállalatok, magánszemélyek hozzá­járulásait. Tény tehát, hogy jórészt az jut telefonhoz, akit többet fizet. Krasznai Lajos kérdésében valamennyi részvevő jogos ag­godalma megfogalmazódott: Pest megyében a települések tanácsainak, lakosságának a fejlesztés számos más vonatkozásában is ál­dozatot kell hozni — a vízért, csatornáért, útért, iskoláért — hogyan zárkózhatnak fel azok, akik már végképp nem, vagy csak ke­veset tudnak fizetni? Konzerválódik, növek­szik a feszültség, a lemaradás? Helyi példák sokaságával támasztották alá a gondolatot a felszólalók, így Kovács László (20. vk. Százhalombatta), dr. Mondok Pál (26. vk. Dunakeszi), Movik Lászlóné (27. vk. Őrbottyán), Polgárdi József (17. vk. Du- naharaszti), dr. Vona Ferenc (16. vk. Rácke­ve). Balogh László (29. vk. Szob), úgy is mint a megyei tanács elnöke hangsúlyozta: a pos­tával való jó együttműködés eredményeként tarthatjuk számon a hivatalok meghosszab­bított nyitva tartásának megoldását, az agg­lomerációban dolgozók bérének fokozatos emelését. Változatlan energiával kell közösen munkálkodnunk a távközlés javításán, az ap­róbb lehetőségeket is kihasználva, például a segélykérő és nyilvános állomások gyarapí­tásával. A PARLAMENT a most következő üléssza­kon megvitatja a posta munkájáról szóló tá­jékoztatót. A Pest megyei gondok számottevő enyhítésére az óriás szervezet gazdálkodási feltételeinek lényeges javításával nyílik iga­zán lehetőség. Tóth Illés államtitkár így fo­galmazott: az ország, mindannyiunk alapvető érdeke, hogy megtaláljuk a megoldást... Mészáros János utóbbi években egymást kö­vették közéletünkben. A fen­tieken kívül beszámolt a vál­lalati tanácsok megalakulásá­ról, s azokról a tervekről, amelyek a pártdemokrcctizmus növelését (természetesen a de­mokratikus centralizmus elvét követve) szolgálják majd. Az OKP tagjai figyelemmel hallgatták mindazt, amit ven­déglátójuk a megyében élő 49 ezer párttag tevékenységéről mondott, hiszen a kommunis­táknak meghatározó szerepük van a megye fejlődésében. Hazánk jó híre ‘V. Valamennyi feltett kérdésre részletes választ kaptak Umb­ria küldöttei: Hogyan képes Magyarország biztosítani a ne­héz gazdasági körülmények kö­zött a dinamikus fejlődést, hi­szen hazájukban kedvező kép alakult ki Magyarország éle­téről. A technikai megújulás milyen gondokat vet fel? Ho­gyan hozzák össze a technikai forradalmat a társadalmi kér­désekkel? Érdeklődtek a ven­dégek a gazdasági munkakö­zösségek iránt, összefüggésben a szabadidővel. Csodálatosak a magyar piacok — mondották —, a piac termékeit kik áru­síthatják, a háztáji gazdasá­gok termékeit felhozhatják-e a kistermelők? Kifogyhatatlanok voltak a vendégek a kérdésekben, ki­fogyhatatlanok voltak vála­szaikkal a vendéglátók. Mint ahogy nagy érdeklődést vál­tott ki mindaz, amit a vendé­gek Umbria megyéről mon­dottak. Umbria a kis megyék közé tartozik Olaszországban, ahol a kommunistáknak meg­határozó szerepük van. Gaz­dag történelmi hagyományok­kal rendelkeznek. Perugia a székhelye; a XII., a XIII. századból őriznek itt leleteket, sőt, még etruszk emlékek is tanúskodnak a háromezer év előtti időkről. Két fő ipargaz­dasági egysége van a megyé­nek, Terűiben és Perugiában találhatók a kis- és középüze­mek. Az olasz kommunistáknak nehéz a helyzetük, egyszerre kell betölteniük a kormányon belüli ellenzék szerepét, ugyanakkor segítségére kell lenniük a területükön élő gaz­dasági egységek fellendítésé­ben. A kis- és középrétegek­hez vezető utat is meg kell lelniük a munkások mellett. A válság megkérdőjelezte a megye iparának létjogosultsá­gát. Az OKP feladata Umbria tartományban is az, hogy fej­lesztési programot dolgozzon ki. A nagyhatalmi tőkés or­szágok vezetői sok pénzt von­nak el az országtól, ezáltal sújtva a hazai ipart. Így a technikai forradalom, amely sok befektetést igényelne, ne­hezíti a kis- és a középüze­mek életét, fékezi-a szükséges, elkerülhetetlen innovációt. Umbria tartomány 800 ezer lakosa 93 kisközségben él. Van kétezer lelket számláló település — mint mondták —, középkori körülmények kö­zött, de féltékenyen őrzik autonómiájukat. A párt 300 alapszervezetébe tömörült párttagság befolyásának növe­kedéséért küzd. a nép jobb életéért folyó harcot írta zász­lajára. Alkalmazkodnak a társadalmi struktúrához, lé­pést tartanak a kor követel­ményeivel. Megfontolandó elképzelések Ebben a munkában érzik annak fontosságát, hogy is­merkedjenek a magyar — ezen belül a Pest megyei — viszonyokkal és keressék a le­hetőséget a két megye kom­munistáinak együttműködésé­re. Lehet ennek formája a tu­rizmus megszervezése, a vál­lalatok kölcsönös termékbe­mutatója, szélesíthető a kap­csolat a művészeti, kulturális téren. S közös rendezvénye­ken harcolhatnánk a békéért, a haladó világot összekötő eszmékért... A minapi beszélgetés a köl­csönös érdeklődés, a kérdések őszinte megválaszolása világí­totta be ázt az ösvényt, ame­lyen a két különböző megye mégis együtt léphet. Sági Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents