Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

2 WfMrm 1986. OKTÓBER 15., SZERDA Corbatsov televíziós beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) közösség erőfeszítéseire van szükség ahhoz, hogy gyökere­sen megjavítsuk a nemzetközi kapcsolatokat. E célok elérése érdekében •— még a találkozó előtt, az­előtt, hogy megkaptuk volna Reagan elnök beleegyezését a találkozóba — a szovjet ve­zetésen belül komoly előké­szítő munkát végeztünk. Ar­ra törekedtünk, hogy elvi tartalmat adjunk a találkozó­nak, s messze előremutató ja­vaslatokat kívántunk tenni. Most pedig magáról a ta­lálkozóról. Érről nem csak azért keli szólni, hogy el­mondjuk az igazságot, amely­nek elferdítését máris meg­kezdték reykjavíki tárgyaló- partnereink, hanem főleg azért, hogy ismertessük önök­kel, mit akarunk tenni ez­után. Jelentős léoések egész cso­magtervét helyeztük a tár­gyalóasztalra. E javaslatok, ha elfogadják őket, új kor­szak kezdetét jelentették vol­na az emb-riség életében. A nukleáris fegyverektől men­tes korszak kezdetét. Ez a nemzetközi helyzet gyökeres megváltoztatásának lényege. Énnek meg is volt a reális lehetősége. Itt már nem a nukleáris fegyverzet korláto­zásáról volt szó, mint a SALT—I, SALT—II és más szerződésekben, hanem a nuk­leáris fegyverek viszonylag rövid idő alatt történő fel­számolásáról. Első javaslatunk a hadá­szati támadófegyverekre vo­natkozott. Kijelentettem, hogy a következő öt évben készek va^vunk ezek ötvenszázalékos csökkentésére. A hadászati fegyvereket szára-földön, a vízben és levegőben is felére csökkentettük volna. A meg­állapodás megkönnyítése ér­dekében nagy engedményt tettünk, feloldva azt a koráb­bi követelésünket, hogy a ha­dászati egyensúlyban vegyük számításba a területünk el­érésére képes közepes ható'á- volságú amerikai rakétákat, és az előretolt állomásoztatá- sú amerikai nukleáris eszkö­zöket Is. Készek voltunk fi­gyelembe venni azt is, hogy az Egyesült Államokat ag­gasztják nehézrakétáink. A hadászati fegyverekről szóló javaslatot úgy fogalmaztuk meg, hogy közben szem előtt tartottuk e fegyverek teljes felszámolását, amit még ez év január I5-én javasoltunk. Második javaslatunk a kö­zepes hatótávolságú rakéták­ra vonatkozott. Indítványoz­tam az elnöknek, hogy mara­déktalanul számoljuk fel Európában az ebbe az osz­tályba tartozó szovjet és amerikai rakétákat. E javas­latot megfogalmazva is nagy engedményt tettünk, amikor korábbi álláspontunktól elté­rően kijelentettük, hogy nem kell figyelembe venni Nagy- Britannia és Franciaország nukleáris rakétáit. Abból a meggondolásból indultunk ki, hogy meg kell tisztítani az utat az európai enyhülés előtt, meg kell szabadítani az európai népeket a nukleáris katasztrófa rémétől, s aztán tovább kell lépni az összes nukleáris fegyver felszámolá­sáig. Egyet kell érteniük ve­lem, hogy ez bátor lépés volt részünkről. A harmadik kérdés, ame­lyet első találkozónkon felve­tettem az elnöknek, s amely javaslatcsomagunk szerves ré­szét képezte, a rakétaelhárító rendszerekről kötött (ABM) szerződés és a nukleáris kí­sérletek beszüntetése. Állás­pontunk e kérdésben a kö­vetkező: ha gyökeresen új helyzetet hozunk létre, ami­kor megkezdődik a nukleáris fegyverek számottevő csök­kentése és belátható időn be­lül bekövetkező felszámolása, akkor minden váratlan fordu­lattal szemben be kell bizto­sítani magunkat. Olyan fegy­verről van szó, amely mind­máig országunk védelmének magvát alkotja. Ezért ki kell küszöbölni mindent, ami a le­szerelés folyamatában meg­bonthatná az egyensúlyt, s ki kell zárni a katonai fö­lényt biztosító úi típusú fegy­ver létrehozásának bármilyen lehetőségét. Reagan hajthatatlan, s közben vádaskodik Az ajtó csak félig nyitva? Televíziós beszédben pró­bálta meggyőzni Reagan ame­rikai elnök országa közvéle­ményét arról, hogy a reykja­víki találkozó sikerének el­maradásáért nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjet­unió felelős. Az elnök megis­mételte, hogy nem hajlandó feladni vagy korlátozni űr­fegyverkezési programját, az­zal vádolta a Szovjetuniót, hogy „meg akarja fojtani” ezt a pr^Pramot. Ugyanakkor kijelentette, hogy az ered­mény elmaradása ellenére „Izlandon előrehaladás kö­vetkezett be” s „az ajtó to­vábbra is nyitva áll” a jelen­tős leszerelési megállapodások előtt. Reagan kijelentéseit hala­déktalanul elvetette több ve­zető amerikai politikus, köz­tük Gary Hart szenátor, a Demokrata Párt egyik lehet­séges elnökjelöltje és Thomas Foley, a képviselőház demok­rata pártcsóportjának helyet­tes vezetője. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője az ABC televíziós hálózat kérdéseire válaszolva úgy . kommentálta az elnök beszédét, hogy az korántsem volt meggyőző. Geraszimov hozzáfűzte: az ajtó a meg­egyezések előtt a Szovjetunió szerint is nyitva áll — de eh­hez el kell távolítani az aka­dályt, fel kell adni az űrfegy­verkezési programot. Reagan ugyanakkor jelezte: esetleg elnöki különmegbízot- tat neveznek ki a félbesza­kadt tárgyalások felújításá­nak megkísérlésére, s lehetsé­gesnek mondta, hogy Shultz amerikai külügyminiszter no­vemberben Bécsben ismét ta­lálkozik Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Mindketten jelen lesznek az európai biztonsági és együtt­működési utóértekezlet meg­nyitóján, s Reagan szerint „van lehetőség arra, hogy is­mét összeülnek” , az osztrák fővárosban, Az amerikai külügyminisz­ter egy keddi televíziós nyi­latkozatában maga is megerő­sítette, hogy találkozni kíván szovjet kollégájával Bécsben. S mivel ez így van, határo­zottan kijelenthettük, hogy szigorúan be kell tartani az 1972-es határidő nélküli ABM- szerződést. Tekintettel a különös ne­hézségekre, amelyeket az ame­rikai kormányzat okozott ön­magának ebben a kérdésben, amikor az elnök az űrfegy­verhez, az úgynevezett hadá­szati védelmi kezdeménye­zéshez kötötte magát, nem követeltük az e téren folyó munkák beszüntetését. Kiin­dulópontunk azonban az volt, hogy megtörténik az ABM-szerződés valamennyi előírásának maradéktalan be­tartása, vagyis az e téren végzett kutatások és kísérle­tek nem lépnek túl a labora­tóriumon. Ez egyforma kor­látozás az Egyesült Államok és a Szovjetunió számára. Meg kell mondanom, hogy az elnök első reakciója nem volt teljesen negatív. Sőt ki­jelentette: „az, amit ön most elmondott, bennünket re­ménnyel tölt el.” Nem kerülte el azonban figyelmünket, hogy tárgyalópartnereink (a be­szélgetésbe ugyanis ekkor már bekapcsolódott Sevard­nadze elvtárs és George Shultz is) kissé zavartak. El­ejtett megjegyzéseikben két­ségek és ellenvetések kaptak hangot. (Lapzártakor Mihail Gorba­csov beszéde még tart.) Stockholm Szűrös Mátyás megbeszélései Ingvar Carlsson miniszter- elnök kedden fogadta a svéd kormány meghívására Stock­holmban tartózkodó Szűrös Mátyást, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárát, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnökét. A szívé­lyes légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését, és megvitatták a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeit. Megállapí­tották, hogy a két ország kapcsolatai jól fejlődnek. Francia nemzetgyűlés Bizalmat kapott a Chírac-kabínet A francia nemzetgyűlés hét­főn késő este — ezúttal ha­todszor — bizalmat szavazott Jacques Chirac kormányának egy törvényjavaslat ügyében. A választókerületek új kije­löléséről volt szó és a Szocia­lista Párt bizalmatlansági in­dítványára csak 281 szavazat jutott, míg a kormány buká­sához 288-ra lett volna szük­sége. A törvényjavaslat ezzel első olvasásban elfogadottnak tekinthető és a szenátus elé kerülhet. Fegyverszállítások a nicaraguai kontráknak Washington áll a háttérben A The New York Times keddi jelentése szerint ame­rikai hivatalos személyiségek megerősítik, hogy a nicara­guai ellenforradalmárok fegy­verutánpótlása mögött az Egyesült Államok kormánya áll. Bár a magukat meg nem nevező hivatalos személyek szerint a fegyverszállítást nem közvetlenül a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) szer­vezi, végső soron a hivatal ál­tal irányított akcióról van szó. Mint. ismeretes, a CIA be­avatkozását hivatalosan tör­vény tiltja. A Nicaragua fölött lelőtt amerikai szállító-repülőgép, amely fegyvereket vitt a kont­ráknak, egy San Salvador-i katonai légitámaszpontról in­dult el, s a személyzet életben maradt tagja, Eugene Hasen- fus elismerte, ho:gy a CIA ügynöke, Max Gomez irányít­ja ott az utánpótlást. A CIA elismeri, hogy Gomez — aki­nek valódi neve egyébként Felix Rodriguez — valaha al­kalmazásában állt, de tagadja, hogy jelenleg is CIA-alkalma- zott lenne. Bush amerikai al- elnök viszont elismerte, hogy Gomez az ő közvetítésével ke­rült Salvadorba, ahol valóban a kontrák segélyezését irá­nyítja. A The New York Times- ben idézett személyek azt hangoztatták, hogy a kontrák utánpótlásának szervezése tel­jesen az amerikai hivatalos szervek kezében van, azt nem „magánjellegű szervezetek-’ végzik. NOBEL-BEKEDU Az amerikai Elie Wieselnek ítélte oda kedden az idei No- bel-békedíjat az illetékes nor­vég parlamenti bizottság. A bizottság azzal indokolta döntését, hogy a zsidók má­sodik világháború alatti szen­vedéseinek leírásával, illetve napjaink emberi jogi kérdé­seivel foglalkozó amerikai író-publicista „a béke és az emberi méltóság szószólójává vált’* tevékenységével. VtmÉGÜNK: Mir Bőszein Muszavi Mir Hoszcin Muszavi 1942-ben született a kelet-azerbajdzsáni Hamenei helységben. A középis­kola elvégzése után a teheráiji egyetem építészeti és városterve­zési szakán folytatott tanulmá­nyokat, s barátaival együtt ala­pító tagja volt az egyetem első iszlám társaságának. 1973-ban a Savak, a sah titkosrendőrsége letartóztatta. Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után Mir Hoszein Mu­szavi az újonnan létrehozott Isz­lám Köztársasági Párt egyik ve­hetője és a párt hivatalos lapjá­nak, az Islamic Republie-nak — Iszlám Köztársaság — kiadója, és főszerkesztője lett. 1979-től a tes­tület fennállásáig tagja volt az Iszlám Forradalmi Tanácsnak, bzsavád Bahonar miniszterelnök kormányában rövid Ideig a kül­ügyminiszteri posztot töltötte be. Mir Hoszein Muszavi 1981. októ­ber 29-e óta áll a kormány élén. ... .. , , , ­rális és társadalompolitikai mű, Az iráni miniszterelnök több illetve az iszlám forradalom elmé- vallásfilozóíiai, történelmi, kultu- letéve! foglalkozó írás szerzője. A Happarl-iigy hullámai Lemondott a belga kormány Wilfried Martens belga mi­niszterelnök kedden benyúj­totta kormánya lemondását. A király függőben tartotta, el­fogadja-e ezt — közölte a pa­lota kabinetfőnöke. A kor­mányválság oka: a levál­tott fouroni polgármester ügye, amely egy hónapja tart­ja mozgásban a belga belpo­litikát. A közigazgatásilag flamand nyelvterülethez tartozó, de francia nyelvűek lakta Fouron városkában a legutóbbi helyi választáson francia nyelvű többségű tanácsot választot­tak, amely az ugyancsak fran­cia nyelvű Jósé Happart-X tette meg polgármesterré. A választás után a flamand nyelvű kisebbség a polgár- mester elmozdítását kérte, hi­vatkozva az alkotmányra, amely szerint flamand nyelv- területen csak olyan személy viselhet közhivatalt, aki beszél flamandül. Charles-Ferdinand Nothomb belügyminiszter (a Vallon Keresztényszocialista Párt egyik vezetője) azonban elutasította a kérést azzal, hogy a demokrácia szabályai szerint tiszteletben kell tarta­ni a választók többségének akaratát. Az ügy az államta­nács elé került. Ez megfosz­totta a polgármestert tiszté­től. az alkotmányos érveknek adva igazat. Az eset a kormányt is meg­osztja. A koalíció négy pártja közül kettő flamand, kettő pedig francia nyelvű. Bonyo­lítja a-dolgot, hogy az elmoz­dított polgármester az ellen­zékben levő Szocialista Párt­hoz tartozik, és tagja a nyu­gat-európai parlamentnek. Kabuli sajtóértekezlet A csapatkivonás előkészüle tei Az afganisztáni kormány bízik abban, hogy mindazok, akik támogatják az ellenfor­radalmat, az ország elleni fegyveres támadásokat kel­lően értékelik majd az ország­ban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai egységek lét­számának csökkentését — mondta kedden Kabulban nemzetközi sajtóértekezleten Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter. Hétfő óta több mint százfős nemzetközi újságírócsoport tartózkodik Afganisztánban, hogy megismerkedjék az or­szágon belüli helyzettel, részt vegyen a kivonandó szovjet ezredek búcsúztatásán. A sajtóértekezleten Mihail Szackov altábornagy, a szov­jet honvédelmi minisztérium képviselője elmondta, hogy hat szovjet ezred — egy pán­célos, két gépkoesizó lövész és három légvéde’mi — október második felében minden fegy­verzetével és felszerelésével visszatér eredeti állomáshe­lyére, a Szovjetunió turkesz- táni és közép-ázsiai katonai körzetébe. z egykori öltözködési szo- A kásokat tükröző ruhá- A4 kát már csak a nagy­mamák varrják, a gyerekek — a solymári általános iskola ta­nulói —, akik viselik, a nem­zetiségi tánccsoportban őrzik nemzeti hagyományaikat. S természetesen nyelvükben is, érthető hát, hogy gondosan fogalmazott német mondatok­kal köszöntötték űr. Richard von Weizsäckert, a Német Szö­vetségi Köztársaság elnökét, aki kíséretében Szabó Imre ipari minisztériumi államtit­kárral, Kovács László külügy­miniszter-helyettessel és Hor­váth Istvánnal, hazánk bonni nagykövetével tegnap délelőtt Solymárra látogatott a Kemi- pur poliuretán System Kft. ma­gyar-német vegyes vállalat­hoz. Az NSZK államfője Solymáron A kölcsönös érdekekre építenek Az államelnök nagy érdek­lődéssel kísérte végig a gyár­tási folyamatot, s az alkalmi bemutatón módjában volt megismerkedni azokkal a késztermékekkel is — cipőtal­pakkal, szigetelőanyagokkal, autóbusz-alkatrészekkel —, amelyeket az itt gyártott po­liuretán habból készít a Pe­rmi. Dr, Richard von Weizsäc­ker aziránt is érdeklődött, hogy a német partner miként találja meg számításait eb­ben a vállalkozásban. A vá­lasz szerint ennek megvannak a lehetőségei. Ezt erősítette meg néhány perccel később — amikor a vendégek a Pemü üzemcsar­nokába látogattak el — Hor­váth Ferenc, a vállalat ve­zérigazgatója is, aki azNSZK- val egyre szorosabbá váló, Ezt az üzemet — amint er- , ről Marlók Gyula és dr. Ger­hard Müller, a vegyes vállalat magyar és német ügyvezető igazgatói, valamint Klaus Canzler, a BASF képviselője a magas rangú vendéget tá­jékoztatták — a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a Che- molimpex és a BASF Elas- togran nevű leányvállalata alapította. A poliuretán hab­anyagot előállító vállalat az idén tavasszal kezdett ter­melni. Az üzemben — amely egyébként a legnagyobb ter­melő vegyes vállalat hazánk­ban — jövőre már hatezer tonna alapanyagot állítanak elő mintegy félmilliárd forint értékben. A Kcmlpur vegyes vállalat üzemcsarnokában. kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági kapcsolataikról tá­jékoztatta az államfőt. El­mondta, hogy a BASF csak egy a német vállalatok közül, amelyekkel a Pemü mintegy két évtizede alakítja üzleti kapcsolatait. Példaként emlí­tette a Battenfeld céget, amely itt, Solymáron mutatja be referenciagépeit, és a Desma céget, amelytől gépe­ket kapnak műanyagipari szerszámokért cserébe. El­mondta még a vezérigazgató, hogy az eddigi sikerek alap­ján vágnak bele egy újabb magyar—német vegyes válla­lat alapításába, ezúttal a Bat­tenfeld céggel, műanyagipari berendezések gyártására. A mindinkább kiteljesedő együtt­működés bizonyítéka az is, hogy míg az évi 800 millió forintot kitevő, NSZK-ból származó import ellenében tavaly még csak 120 millió forintnyi terméket tudott a Pemü a Szövetségi Köztársa­ságba exportálni, addig ez ebben az évben már eléri a 320 millió forintot. A Pemü üzemcsarnokaiban a magas rangú vendég meg­tekinthette, hogy a szomszé­Tölmácsra nem volt szükség; Ma­szár Istvánné németül beszélget az államfővel (Barcza Zsolt felvételei) dós vegyes vállalattól csőve­zetéken érkező poliuretán habból miként, lesz készter­mék. Az államfő elbeszélge­tett az itt dolgozó asszonyok­kal, többek között Maszár Istvánná csoportvezetővel, aki — ugyancsak német nyelven — a munkakörülményekről, a kereseti lehetőségekről tájé­koztatta a vendégeket, aki a vállalat műanyaglemez-gyárté üzemében fejezte be solymári látogatását. M. N. P.

Next

/
Thumbnails
Contents