Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1986. OKTÓBER 11., SZOMBAT Népi ellenőrök vizsgálták i - ^ Pénzszűkében első a koordináció Korunk a rendhagyóság ko­ra. Legyünk ezúttal mi is rendhagyók, kezdjük a végén. Az összefoglalóban a városi népi ellenőrök a következő­ket állapították meg: a vizs­gált szakigazgatási szervek a törvényben foglalt előírások­nak, tudniillik, hogy ők fe­lelősök egy-egy település el­látásáért, csak részben tud­tak eleget tenni. Sem a köz­ponti költségvetésből, sem saját bevételeikből nem kép­ződött olyan pénzalap, amely­ből a tanácsok a kereskedel­mi hálózat fejlesztését az el­látatlan területeken Önerőből meg tudták volna oldani. Ép­pen ezért döntő jelentőségű a kereskedelmi vállalatokkal, ipari üzemekkel, gazdálkodó szervezetekkel, magánkeres­kedőkkel kialakított kapcso­latuk. Érdek, verseny A kapcsolatrendszeren belül történő közvetett befolyáso­lás lehetősége korlátozott. Példaként említik, hogy vesz­teséges gazdálkodásra még el­látatlan területen sem köte­lezhető a kereskedő. A magán- kereskedőnek a szabályokban meghatározott feltételek ese­tén állampolgári jogon kell kiadni az igazolványt, függet­lenül az ellátási szempontok­tól. A vendéglősök számának nem kívánt mértékű növeke­dését a szakigazgatási szervek képtelenek megakadályozni. Ezek után: jól működő piac- gazdálkodás, egészséges piaci verseny ezeket az ellentmon­dásokat automatikusan felol­daná. A vásárlóerő megtartá­sa, a lakosság mind jobb el­látása jelentené az alapvető kereskedelmi érdeket. Jelen­leg azonban valódi piaci ver­seny nincs, az állami és ma­gánszektor között az egyenlő versenyfeltételeket o központi szabályozásnak kell megte­remtenie. Azt még régóta nem tud juk, hogy mi lenne, ha ... A népi ellenőrök szerint egészsé­ges piaci verseny esetén a lakosság mind jobb ellátása jelentené az alapvető keres­kedői érdeket. Mi azonban arra gyanakszunk, hogy a ke­reskedő a minél nagyobb be­vételre törekednék. Ha ez ugyanaz, csak másképpen megfogalmazva, akkor egyet­értünk. De mit kezdjünk az­zal a kijelentéssel, hogy a magánvendéglősök száma nem kívánt mértékben növekedett? Itt mintha érvényesülne a verseny. Ha a sok vendéglős egymás hegyén-hátán vígan él, akkor bennünk van a hiba? Ök a felelősök azért, mert a kedves vendég odaviszi hoz­zájuk a keresetét? Itt nem ar­ról van szó, hogy a kocsmá- rosok ellátják a lakosságot? A vállalattól függ Szerencsésen túljutva a végén, nézzük az elejét. Mi volt a vizsgálat célja? Annak megállapítása, hogy a helyi tanácsok a közigazgatás át­szervezését követően kapott hatáskörrel, jogosítványokkal ■milyen módon tudnak élni a lakosság ellátása érdekében. Milyen hatékony a szervező, koordináló tevékenységük, eh­hez milyen eszközökkel, lehe­tőségekkel rendelkeznek? Az első fontos megállapítás: a vizsgált tanácsi szakigazga­tási szervek a különböző jog­szabályokban, utasításokban, elvi állásfoglalásokban meg­határozott feladataikat vég­rehajtották. Helyzetük azon­ban nem volt könnyű. Nehe­zítette például, hogy éppen az átszervezéssel esptt egybe a magánvállalkozás gyors üte­mű bővülése. Lehetőségeiket, mármint a tanácsokét, korlá­tozta az a tény, hogy az ön­álló gazdálkodás pénzügyi fel­tételei nem álltak rendelkezés­re. Az ellátást a hálózat fej­lesztésével a tanácsok nem tudták elősegíteni, ehhez nem volt és nincs pénzük. A háló­zat fejlesztése kizárólag a vállalatok, szövetkezetek el­határozásától függ. Megfelelő kapcsolat Megnézték azt is, hogy mi­lyen az ügyintézők fölkászült- sége. Ügy találták, a keres­kedelmi ellátás helyzetének értékelése, az ellátás szerke­zetének a község lakossága érdekében történő befolyáso­lása, az árellenőrzések szak­szerű végrehajtása az állam- igazgatási képesítés mellett a kereskedelem, mint szakma magas fokú ismeretét igényli, ilyen ismeretekkel viszont az ügyintézők többsége nem ren­delkezik. Megfelelő a tanácsók veze­tőinek és az ügyintézőknek a kapcsolata az ellátást biztosító vállalatokkal, áfészekkel, az üzletekkel, Ez nagyon fontos, mert a tanácsok kereskedelmi ellátást segítő lehetőségei kor­látozottak, a szakigazgatási szervek lakossági ellátásért való felelőssége elsősorban a szervező. koordináló tevé­kenységükben jut kifejezésre. S innen jutunk, el a végére, amivel mi a cikkünket kezd­tük. K. P. Galgahévíz Már funky szól űj stílusú estéket rendez­nek Galgahévízen a Kodály Zoltán Művelődési Házban. Á szombat esti diszkók után, mely összejöveteleken eltérő zenei stílusok műsora szóra­koztatta a közönséget, fuhky- muzsika szól már két hete. Ennek a műfajnak az igé­nyesebb és a slágerszerűbb nótáival találkozhatnak az érdeklődők e hét szombatján is, nyolc órától. Gödöllőről, Hatvanból is utaztak már a községbe erre a programra. Ha találkozik a kikapcsolódni vágyók igényével, akkor a későbbiekben klub szerveződ­het tagsági igazolvánnyal, s akár funky-táncesoportok meghívására is sor kerülhet. A felvásárlételepen Többet akarnak tárolni A városban a régi vágóhíd területén találjuk a Gödöllő és Vidéke Áfész felvásárlóte­lepét. A lakosság ellátása szá­mára fontos helyen kerül rak­tárba a télre való burgonya, zöldség és gyümölcs. Gazda­ságokkal történt szerződéskö­tés alapján történik a szállí­tás és a betárolás. Az aszá­lyos nyár után érthetően nagy érdeklődéssel kerestük fel a telepet, ahol akkor is serény munka zajlott, pótkocsis te­herautók érkeztek megrakod­va. Horváth Lajos ágazatve­zető és Tusor Mihály felvá­sárlási főosztályvezető tájé­koztatott arról, hogy milyen ellátásra számíthatunk. Akikkel szerződést kötöttek, azok ezekben a napokban, he­tekben tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek. A szállí­tás során most Szabolcsból érkezett két fuvar igen szép burgonyával. Egy-egy kocsira 15 tonnát rakodnak, összesen ebből a cikkből 250 tonna ér­kezik majd. Almából 20, vö­röshagymából 30, fejes ká­posztából 40, kelkáposztából 30, sárgarépából, petrezse­lyemből 20—20, egyéb zöld­ségből 3 tonna kerül a rak­tárba. A Pest Megyei Tanács kereskedelmi osztályával egyeztetve a tároláskor igye­keznek mindenből túlteljesíte­ni. A szállítókkal, termeltetők­kel jó a kapcsolatuk. A bur­gonyát és az alma egy részét Szabolcsból küldik. A káposz- tafélaségek feladója az alsó- némedi szakszövetkezet és a hatvani Lenin Termelőszövet­kezet. A vöröshagymát a Jász­ságból, az alma másik részét a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Termelőszö­vetkezetből továbbítják Gö­döllőre. 1 Jó minőségű árujukra már a kiskereskedők is kíván­csiak, sokan náluk szerzik be a zöldséget-gyümölcsöt. A tá­rolt termények megtalálhatók a Gödöllő és Vidéke Áfészüz- leíeiben, a Galgavidéke Afész- hoz tartozó községekben, to­vábbá több intézmény kony­háján. A Ganz Árammérő- gyár, az Agrártudományi Egyetem, a HUMÁN is innen kap alapanyagot. Minden napra megvan a tennivaló, a terítés sem köny- nyű feladat. Munka előtt, munka után szociális helyisé­gek várják a dolgozókat. A tisztálkodáshoz női-fárfi für­dőt építettek. Cs. J. A nap programja Október 11-én és 12-én. Gödöllő, művelődési ház: Samu Géza szobrászművész kiállítása, 10—19 óráig, vasár­nap 10—18 óráig. Hagyományőrző népművé­szek és táncegyüttesek talál­kozója. Szombaton- megnyitó, szakmai bemutató 10 órakor, szabadtéri műsor, 15 órakor a Szabadság téri, 16-kor a S-tromíeld sétányi, 17 órakor a Mosolygó körúti lakótele­pen, a népművészet mesterei­nek gálaműsora 19 órakor, baráti találkozó, mulatság 20 órakor. Vasárnap: szakmai ta­nácskozás 8—13 óráig, a nép­művészet mestere és ifjú mes­tere címmel 193G-ban kitünte­tettek bemutatkozása 11 óra­kor, beszélgetés az építészet­ről, a reformkonyháról, a gyó­gyító növényekről, aprók tán­ca, filmvetítés, néprajzi könyv­vásár 9—17 óráig, a talá,lko?ó zárása, 15 órakor. Helytörténeti gyűjtemény: Szombaton: Karsai Zsig­mondi festőművész kiállításá­nak megnyitója, majd a Lörincréve népzenéje című nagylemez bemutatása, 18.óra­kor. Vasárnap: állandó és idő­szaki kiállítás, 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Szombaton és vasárnap: A Galga-mente, bronz-kori teme­tő Versegen, kiállítás, 10—18 óráig. Isaszeg, falumúzeum: A múzeumi és műemléki hónap keretében, szombaton: isaszegi népi játékok, játszó­ház, 14 órakor. Magytarcsa, falumúzeum: A múzeumi és műemléki hónap megnyitása, Szállítás és teherhordás, időszaki kiállítás, ugyanezen a címen előadás, 16 órakor. Hévízgyörk Szőlőünnep A Galga menti települése­ken e hét végén Hévízgyörk a soros a hagyományos szü­retköszöntéssel. Vasárnap dél­után egy órakor kezdődik a felvonulás a falu utcáin. Este 8 órakor a művelődési házban szüreti bál kezdődik a Kékesi zenekar muzsikájával. Y7 áratlan helyzetbe való­» színűleg sokszor került már Imre József. Ezen hely­zetek sorába tartozhatott a minapi is, amikor az újságíró rányitotta az ajtót, s felszó­lította: röviden mondd el, ho­gyan lettél munkásőr, s mi minden történt veled a testü­letben — az elmúlt negyed­század alatt! Nagyszüleit Auschwitzban öl­ték meg, édesapja termelőszö­vetkezeti párttitkár volt, s ő is szeretett volna valami pluszt adni ezért a társada­lomért. Indítóoknak elég eny­w Eleire szóló leckék A parancsnok emlékei A Gödöllő és Vidéke Áfész reprezentatív Csíkvölgyi pipacsárdája kitűnő étel különlegességekkel várja kedves vendégeit Címe: Mogyoród, Dózsa György u. 2. A csárdában családi rendezvények lebonyolítását is vállaljuk. Az étteremben esténként Horváth József és zenekara muzsikál. Legyen ön is vendégünk! nyi is, de az igazság ennél ' sokrétűbb. Ötgyermekes sze­gény családban cseperedett fel, s mindig vágyakozva néz­te a katonatisztek elegáns, nyakkendős öltözékét. Hogy ő is közéjük tartózhasson, je­lentkezett a Rákóczi tisztiis­kolára. ámde az az ellenfor­radalom után megszűnt, s így gyermekkori álma foszlott széjjel. Az egyenruha iránti vonzal­ma azonban megmaradt a lelke mélyén még akkor is, amikor a gödöllői Ganz Áram- mérőgyárban kezdett el dol­gozni. Már 1957-ben alap- szervezeti KlSZ-ti'fkár a pró­bateremben, s egy ideig a vállalati KISZ-bizottságnak is titkára volt. A termelőszövet­kezetek szervezésében mun­kásőrökkel együtt vett ré^zt, s akkor, huszonkét éves ko­rában határozta el végérvé-» nyesen: kéri a fegyveres tes­tületbe való felvételét. Hét éve az árammérőgyári század parancsnoka, s most a fegyveres erők napja alkal­mából tüntette ki az országos parancsnok a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozatával. Az emlékek rendszerezésére most nincs ideje, ezért a mu­latságos. a megborzongtató és a tanulságos esetek nem iga­zodnak időrendi sorrendhez. .Először is Major István, ré- j?i, aranylelkű parancsnoka jut eszébe. Felkérték egyszer a munkásőregységet, segítsen a Babati-tavak lehalászásá- bajj. Törték a jeget dereka­san, olyannyira, hogy a pa­rancsnok egyszer csak hirtelen eltűnt a víz alatt. Szerencsé­sen kihúzták és Berze Istvá- néknál szárították meg fagyos ruháit. A hatvanas években egy fegyveres, bűnöző a valkói er­dőkben bujkált, s egy diplo­máciai rendszámú kocsira várt, hogy annak védelmében meneküljön el. Munkásőrök vették, körül a terepet. Imre József géppuskásként biztosí­tói feladatot kapott. Nagy volt a megkönnyebbülés, mikor a bűnöző csuklóján csattant a bilincs. Szadán harcászati gyakor­lat közben jutott Imre József eszébe, hogy egy fontos in­tézkedés kiadásáról megfeled­kezett. Dr. Faragó Elek me­gyei parancsnok a gyakorlat végén’ az operációban részt vevő állományt megdicsérte. Utána azonban a parahcsno- koknak az elfelejtett intézke­dés miatt alapos fejmosást tartott. Emberséges vezető volt, nem a beosztottak előtt, égette le a parancsnokot. Ezt Imre József egy életre szóló leckének tártja. Harcászati gyakorlat előtt parancskihirdetés volt a vál­lalat ebédlőjében. Egyszer megrökönyödve hallja, hogy a mellette ülő Győrfi Sándor horkolásszerű hangokat hal­lat. Odapillant a jelzőőr sze­repét ellátó Győrfi Sándorra, s rémülettel látta munkásőr- társa haláltusáját. Próbál­koztak mesterséges légzéssel, szívmasszázzsal, a mentők is rögtön jöttek, minden hiába. Győrfi Sándor munkásőrtár- suk árván maradt családját gyűjtéssel, munkával segítet­ték. Egy másik munkásőrtársuk temetésén vettek részt Mo­gyoródon. Ott tapasztalhatták, hogy ha halott a faluban, ha- lotti.tornak is lennie kell. Az özvegy meghívása elől nem térhettek ki, eltek-ittak be­csülettel, nóíázni azonban még az ital hatására sem volt kedvük, hiába biztatták őket. A kerepestarcsai kórház alapozásában ugyanúgy részt vett a század, mint ahogy a vállalat igényes exporttermé­keinek csomagolásában, ki­szállításában is sokszor köz­reműködött. A z emlékek felidézését fél- ** beszakítva még annyit: a fegyveres testület volt az egyik a KlSZ-szervezet volt a másik ajánlója Imre József­nek, amikor felvették a párt­ba. Cs S. i Szombati jegyzet! Zsák A Galga menti települé­seken autózva gyakran ta­lálkozunk stoppolókkal. Többnyire a szomszédos falvak szórakozóhelyeire igyekvő fiatalok választják esténként ezt a továbbha­ladási módot. A héten egy tizenéves fiú fényes nappal lengette a karját, hogy ve­gyük fel. Hová lesz a fu­var? — kérdeztük, s leg­nagyobb meglepetésünkre azt válaszolta, vigyük el a presszóig, a sportpálya szomszédságáig, mert edzés­re igyekszik ... Mivel falujában nincs sakkszak­osztály, máris levonhattunk egy következtetést a spor­toló-utánpótlás színvonalá­ról. Hiszen mi lehetett vol­na természetesebb ennek a fiatalembernek, és kinek lehetett volna természete­sebb, ha nem neki, hogy labdarúgó vagy kézilab­dázó léiére lefutja azt az egy kilométert? A sportolók a társada­lomban elég kicsiny réte­get alkotnak. Ezért még nem kellene jegyzetet írni az előző élményről. Ám ha a sportoló sem képes ilyen teljesítményre, ha benne sem merül fel ai edzésen kívüli edzés igénye, akkor bennünk is hiába keressük az ilyen elszánást. Vajon hogyan neveli majd gyer­mekeit a testedzésre, az egészséges életmódra ese­tünk szereplője, aki 'talán arra sem alkalmas, hogy csapatába végifjküzdje a játékidőt? Az igazi kérdés nem ez, hanem az, hogy mit tesz majd a százszoros, ezerszeres többség hasonló helyzetben, ha legfeljebb nézni szokta a sportot. Életünk átalakuló körül­ményei másféle szükségle­teket állítanak elénk. El­gondolások, melyeket né­hány éve még hitetlenül fogadtunk, ma megvaló­sulnak. A munka további változásával, gépesítésével, automatizálásával kikerül­hetetlen igénnyé válik a mozgás igénye. Már ma is eleget kellene tenni ennek, de úgy véljük, ideig-óráig felmenthetjük magunkat. Miért hivatkozunk min­dig a jövőre, kérdezhetné valaki jogosan. Az edzett­ség régen sem volt önma­gáért való. Ismerősöm nyugdíjazás előtt áll, bátran néz a változás elé. A kor nem kerülte el arcvonásait, de fiatalnak érzi magát, A történelem viharai valami­képp mindig szemből ér­ték — nem volt időm vál­toztatni, mondja —, mégis ennek a szembeszélnek el- lén tudott állni. A szelle­mi és a fizikai munkában egyaránt otthon volt és van. A síeléstől a labdarúgá­sig számos sportágat űzött eredményesen. Ma a kerék­párra esküszik, mert azt mindhalálig meg lehet ül­ni. A sport inélkül ma már talán nem volna köztünk. Nem lenne önmaga, ha gyermekeit nem ebben a szellemben nevelte volna. Az általa is képviselt felfogás utat fog törni. Az a helyzet ugyanis nem tartható sokáig, amit egy sportvezető a tények tük­rében állított: a sport olyan feneketlen zsák, amelybe számolatlanul lehet dobál­ni a pénzt. E gyakorlat haszontalanságára az élet számos területén ráébred­tünk. Gödöllői testnevelő vé­leménye: a csehszlovák úszósportnak nincs annyi világsikere, mint a magyar­nak. De ottani pedagógu­sok szerint majdnem min­den gyerek tud úszni. Me­lyik ér többet? Ki-ki ma­ga döntheti el. Ha kell, au­tóbusszal szállítják a diá­kokat oda, ahol víz van. Sok múlik azon, hogy milyen példákat állítunk az emberek, főleg a fiata­lok elé. Az idegen tapasz­talatokat közvetlenül át­venni nem lehet, nem is kell. De elgondolkozhatunk azon, vajon miért találunk északi szomszédunk turis­taútjain hétköznap is j oral több csehszlovák polgárt, mint a mi hasonlóan szép tájainkon magyart vasár­nap. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents