Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

\ 4 1986. OKTÓBER 11, SZOMBAT Megismerni Nagykáta múltját, jelenét Több újdonsággal szolgált » ........................ , V, ... f ' •> ■ •* \ Aranyéremre pályázó ler- ménycsodák Sokan talán még a ter­melőszövetkezeti tagok közül is kétkedéssel fogadták a hírt, hogy a helyi gazdálkodó egy­ségek sorában a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz is termékbemutatót rendez a nagykátai baráti kör kiállító- helyiségében. Vajon mi újat tud mondani egy ilyen be­mutató 'Nagyikátán, ahol min­den családból legalább egy­valaki a tsz dolgozója? Az ipari üzemek lényegesen könnyebb helyzetben vannak, hiszen az efféle termékek sokkal látványosabb, érdeke­sebb seregszemlét eredményez­hetnek — vélték sokan. — Egyáltalán, hogyan jött a kiáll ítássorozat gondolata? — tettük fel a kérdést Hor­váth Pálnénak, a baráti kör titkárhelyettesének, aki egy­ben a bemutató egyik szer­vezője. — A nagykátai baráti kör az egészséges loluílpatriotiz- must szeretné erősíteni a te­lepülésen, s ennek fontos ré­sze, hogy az emberek meg­ismerjék lakóhelyük múltját, jelenét és jövőjét. Ebbe pe­dig beletartozik a helyi üze­mek, vállalatok bemutatkozá­sa is. A .termelőszövetkezetek kiállításának a szervezését az Erdei Ferenc szocialista bri­gád vállalta magára. Bebizonyították, hogy szinte mindenkinek tudnak újat mondani a tsz-ről. Hiszen a szűkén vett mezőgazdasági te­vékenységen — a tej-, gabo­na- és takarmánytermelésen — kívül, bemutatkozott arany­éremre pályázó terménycsodái­val a háztáji ágazat. Gyerek­fej nagyságú karalábék, fává terebélyesedő paprikabokrok, másfél kilós szőlőfürtök, ha­talmas almák kellették magu­kat a tárlókon. De sokan ■itt értesülhettek arról, hogy reklám grafikával, s divatos szabadidőruhák, szőrmeholmik készítésével is foglalkozik a szövetkezet. Bi^myos, hogy első alkalom­mal került nagyközönség elé a többéves magyar—koreai barátság -számtalan emléke, zászlók, fotók, népművészeti tárgyak. A holnap este záró kiállí­tást már az első napokban so­kan látogatták: a vendégkönyv tanúsága szerint mindenkinek szolgált újdonsággal, meg­lepetéssel. Fogyni veszélyes? Notórius fogyókúrázók, ki­sebbségi érzéssel gyötrődő telt- karcsúak figyelem: nem kell koplalni, csupán a cukor-, a tészta- és 97. alkoholféléket kell mellőzni, de húsból, zsírból, szalámiból mindenki annyit ehet, amennyit akar. Napi 8—9 pirulát, és néhány „varázsfű­ből” készült cseppet kell le­nyelni, s kínlódás nélkül le lehet adni akar 20—30 kilót is néhány hónap alatt. Ezt a meg­oldást kínálja plaszországban egy beníni származású orvos, Christian Zohoimgbogdo. Christian (az egyszerűség kedvéért a keresztnevét hasz­nálja) egy francia dietológus- nál tanult, s az ö megfigyelé­seit fejlesztette tovább. Leg­alább nyolcvanféle „koktélt” készített a különböző típusú kövérek számára. Nem érdek­lik a hagyományos diagnózi­sok: a páciens külső jegyei, zsírpárnáinak elhelyezkedése alapján állapítja meg, hogy ki­nek milyen kotyvalék használ a leginkább. Torinói centrumá­ban e.g5'másnak adják a kilin­cset a fogyni vágyók; hetekre előre kell bejelentkezni. Chris­tian mellett, aki személyesen foglalkozik naponta legalább 50 „beteggel”, egész sor orvos és ápolónő dolgozik. A feles­leges kilóktól megszabadulni vágyók nem sajnálnak leszur­kolni egy vizitért akár 259 000 lírát (kb. 130 dollár) sem. Mint minden kúrának, a Chrislian-féle módszernek is megvannak az ellenzői. Minde­nekelőtt sokan azt tartják, hogy a „pocak nincs többé- akció” csak addig működik, amíg az ember szedi a csoda­bogyókat, és amint abbahagy­ja. a hájréteg újra lerakódik. Gyógyszerészek szerint sokkal nagyobb veszélyeket is rejt magában ez a pirulás fogyó­kúra. Egy milánói gyógyszeré­szeti intézet vezetője szerint az elmúlt hónapokban számtalan nő jelentkezett náluk levert­ség, hányinger, dekoncentrált- ság tüneteivel. A hatóanvagok önmagukban ártalmatlannak tűnnek, de vegyítve „robba­nást” okozhatnak: vészesen csökkenthetik és vércukorszin- tet, ami károsan hathat a máj­ra, éppúgy, mint az izom- és idegrendszerre, és nem kizárt, hogy előbb-utóbb keringési za­varok is jelentkeznek a be­tegnél. A negyven év körüli nőknél hormonális zavarok is keletkezhetnek a fogyasztó pasztilláktól. Két évvel ezelőtt egy torinói bankár trombózist kapott és meghalt a túlhajtott kúrától, s csaknem hasonló sorsra jutott egy 15 éves nápo­lyi lány, aki 25 kilótól sza­badult meg rohamtempóban. Ugyancsak veszélyesnek tart­ják, bogy a „siker” nyomán már az is Christian varázssze­réhez nyúl, akinek mindössze egy-két kiló súlytöbblete van. Meg sem fordul a fejükben, hogy némi mozgással is kar­csúbbak lehetnének. „Az em­berek nem veszik észre, hogy gyógyszereket esznek és való­sággal rabjai lesznek” — fi­gyelmeztet egy milánói gyógy­szerész. Az elhízottakat azonban sok­kal inkább meggyőzi az a sta­tisztika, amely szerint a kövé­reknek csupán /egyharmada adja le feleslegét ..hagyomá­nyos” koplalással. Őket támo­gatják azok az orvosok, akik szerint a gyors fogyás nagyon hasznos lehet más betegségek kezelése, esetleg halaszthatat­lan műtétek érdekében, vagy akik azt vallják, hogy bár a Christian-módszer nem tünteti el a zsírt, csökkenti az aka­raterőt, de „segít a páciensek­nek megszabadulni pszicholó­giai problémáiktól”. Szabadidő- és sportöltözékek színes kavalkádja (Erdősi Ágnes felvételei) A ztán egyszer csak nyugta­lanná vált a hajnal. Szo­kott útját járva, szokott pil­lantását küldte a csemői Is­kola-dűlőre, de sehol sem lelte korán ébredő cimborá­ját. Szeptember volt, huszon­egyediké, vasárnap. A gara­bonciást kémlelte, hol van már, hol marad. Majd tovább- állt kényszerű pályáján. Pedig ott volt a garabonciás, hevert az ágyán, végleges álomban, végleges időben. Ja, a Ladá­nyi! János Gazda 1 Lassanként véget érnek téli viszontagságaim és elindulha­tok a hegyes-völgyes Csemő felé. Még soha nem vártam ennyire a tavaszt. Három kór­ház között két haláleset (anyám-\-nagybátyám), egyelő­re elég a gondokból, szeret­nék mindent magam mögött hagyni, esetleg elvonulni Cse- mőbe remetének. Addig azon­ban még sok a dolgom. Üj könyvemet nyomják, a követ­kező is csaknem kész, ezen a téren nincs mulasztásom, vi­szont a nők elhagytak,, már csak a Mázsa jár az ágyamba, sivár ügy. Légy szíves, érdeklődj némi trágya után (50—60 q), Zöld­halomba kellene, s ahogy a fagy enged, be is szeretném szántani, még februárban. 15-e köriig mindenképpen megjele­nek, és ha nap közben érke­zem, az iskolában keresselek Cegléden? A háztáji gazdasá­got puszilom, neked a leges- leglegebbeket. Bp. 85. 11. 5. Miska Egy nap, talán 20 (?) esz­tendővel ezelőtt! Ladányi le­huppan a vicinálisról a zöld­halmi megállónál, körülnéz, s csalhatatlan ösztönnel a kör­nyék legnagyobb épülete felé veszi az irányt. A házban pe­dig az akkoriban már a nyug­díjhoz közeledő Máté Imre iskolaigazgatót találja. Jó he­lyen kopogtatott. Csöndes bo­rozgatás közepette kerül szóba, jének ez már túl nagy teher volt. Lételemét az ismerkedés­ben, a környék megismerésé­ben lelte. Kapcsolatai mindin­kább bővültek, s miközben te­jet hordott Kisséktöl, megnyílt előtte a földes gazdák, a kis­termelők világa. Irtózott a hivatalos nyilatko- .zatoktól, ezért messze kerülte az illetékeseket. Nem úgy a hétköznapok emberét: sze­^XXXXXXXXXXX\NXXXXXXXXXXXXXXVCvXXXXXXXXXXXXXXV^O\.XXXXXXXXX\XXXXXX\XXXXNXXXXXXXXXXXXX"v. ^ * A Gsendre készülődve 1 >,SSfSSSS/SSS/SSS/SSS/S/jr/SSSSSSSfSS/S/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS*.'' hogy Ladányi, nyugalomra vágyva, szőlőskert övezte kunyhót keres magának. Az igazgató úr ismeri a borvidék portáit, s rögvest javaslattal állt elő. Nem tudni, a költő miként vetődött Gsemőbe, de valahogy így telepedett meg az Iskola-dűlőben. Alkotóház — ezt írta (má­zolta) ki a rozzant tanya ka­pujára. s jött, mint aki 'haza­jön. Időközben a tanítói la­kásban Máté Imrét Szűcs Já­noséit (János gazda!) váltották fel, ismeretségük 1975-ig nyú­lik vissza. Az év nagy részét Csemőben töltötte: ha útja nem külhon­ba vitt, vagy nem kószált el országot látni, az alkotóház­ban múlatta napjait. Dolgozott és ismerkedett a helybeliekkel. Apró szőlőstelek szegélyezte a kunyhót, az udvaron tyúk, macska, kutya lábalt. Utóbb másfél holdnvi szőlőt is bé­reit,' de betegség aprózta ere­gánnyel s pénzessel egyaránt megtalálta a közös hangot, nem mérte szűkén a beszélge­tésre szánt időt. A község éle­tének legfontosabb ügyeiről a körorvos, az inszeminátor és a kocsmáros társaságában szer­zett tudomást. A dűlőbeliek szerették La­dányit. Köteteit még azok is őrzik, akiknek sohasem akadt dolguk könyvvel. A Miska bá­csi nagy költő. A Miska bácsi nagy költő — mondották a szomszédok —. mert látni a tévében, hallani a rádióban, írnak róla az újságokban, és megjelennek a versei. Ja, a Ladányi, legyintettek mások, akik kocsmázó hírét és esendő közelségét önmaguk felértéke­lésére próbálták kihasználni. János Ür! Mostanság egy kicsit elha­nyagoltam Csemőt, de az az igazság (mindamellett, hogy nincs igazság), hogy szegény szívemet kikészítette a meleg, Tornaterem épül a telkek árából Valakinek intézkedni kellene! Az Épülő Arany János utca, Gál Józsefék ablakából (Erdősi Ágnes felvétele) § Alig egy esztendeje még ^ elszáradt kukoricaszárak ^ között fütyült a szel Nagy- ^ kovácsiban a temető mö- ^ gött, mára pedig befejezés n előtt álló vagy félig kész $ lakóépületek sorakoznak. ^ A tulajdonosok házaik kö- $ rül szorgoskodnak. Nem ^ véletlenül, hiszen hiába a ^ szokatlanul hosszú és ke- ^ gyes vénasszonyok nyara, a 8 födémig vagy tetőszerkeze­ti tig elkészült leendő ottho- ^ nokat fel kell készíteni, ^ hogy sértetlenül vészeljék S át a közelgő tél rohamait. Korántsem mildomosok Akármilyen takaros házak is épülnek az Arany János ut­cában — a nevet Gál József kerekes kútján lógó tábláról olvassuk le — látható, hogy nem milliomosok építenek er­refelé. A legtöbb készülő ott­hon háta mögötj^aprócska fa- vityilló búvik meg. az építők gyakran a fejük fölül adták el a fedelet, hogy előteremtsék a telekre és az indulásra va­lót. A legjobban Gálék háza áll, ők mégis a kert végében levő faházban laknak. — Nem elég nekünk az építkezés körüli hercehurca — panaszkodik Gél József miközben végigvezet a nagy, üres házon. — Közelharc az iparosokkal, veszekedés az építőanyagért. N em gondol­tuk, hogy a tanács így meg­nehezíti a helyzetünket. Nézem a padlóburkolatot, a bojlerbekötést, a cssmpézést, és igazat kell adnom a házi­gazdának. Vajon hogyan dol­gozhat a többi maszek Nagy­kovácsiban, ha az elismert kisiparos testvérpár ilyen si­lány munkát ad ki a kezé­ből? — Mi a gondjuk a tanács­csal? — Csak annyi, hogy nem épít­teti a villanyhálózatot, márpe­dig ez tanácsi feladat. Köztu­dott, hogy elektromos energia nélkül nem lehet lakhatási engedélyt kiadni. Mi csodála­tos módon megkaptuk, bár villanyunk csak a hátsó szom­széd jóindulatából van. Néhány telekkel távolabb dr. Novák János fogad. Az ikerház, amelyen szorgoskodik éppen, az első szint födémjéig készült el. — Közművesítetlen telket adott nekünk tartós haszná­latba a tanács — mondja dr. Novák, aki jogászember. — Valamennyien tudtuk ezt. Így és állandóan orvosközeiben kellett maradnom. A testvé­rem is megérkezett, hazamen­tünk szülőfalunkba (ott is or­vosnál laktunk, tehát nem volt vész). Csemön meg amúgy is minden kiégett... Köszönöm, ho&y őrzitek egy­mást a kutyámmal, de el kel­lene valakinek ajándékozni, ugyanis a tél felét Párizsban töltöm (ami marhaság tőlem, hiszen Csemön is tölthetném. Jaczina Pali és Kiss Laci szomszédságában!). így aztán egereken kívül nem érdemes nekem ilyen vándorélet köze­pette állatot tartani (azokat se tudom rendesen etetni...) Jánoskám, húszadika körül azért megfordulok Csemön és megkereslek. Addig is barát­sággal üdvözöllek, háznéped­del (fehércselédekkcl)' egye­temben: Miska 86. 8. 13. Írásra a hajnal idejét ke­reste, mikor még nem top­panhatott be senki. Az udva­ron álló diófa alatt, rozoga asztalnál, egy farönkön ülve dolgozott. Bár téiidőben in­kább éjjel rótta a sorokat. ..Mint fáradt, nehéz kő a parton, / arcom a Napnak odatartom. / Magamra csukom szempillámat, / kerüljön el a kóbor bánat. / Ne kísértsen szerelem, isten, / üldögéljek kicsit a nincsben. / Szokjam, akár vackát az eb / közeledő nagy csendemet.” Szeptember 21-én Ladányi végleg a csöndé lett. Varga Sándor is éppen elég volt kifizetni a használatbavételi díjat. Álta­lában kétszázezerért keltek el a lelkek, úgy tudom több, mint hatvan. De a tanács ak­kor azt ígérte, hogy lesz víz és villany. Fővárosi vízét ka­punk majd társulati úton, a közvilágítási hálózat tervezé­sét, építését a tanács fizeti, a hálózatra pedig mi is ráköthe­tünk., Tavasszal, amikor épít­kezni kezdtünk, levélben ér­deklődtem, hogy mikorra várható az áram az Arany János utcában, hiszen köztu­domású, hogy enélkül csak középkori módszerekkel lehet építkezni. Igaz. hogy jóval a hivatalos harmincnapos ha­táridőn túl, de válaszolt Ka­cséra Jánosné, a tanács vb- titkára, aki türelmünket kérte, mert az idei pénzügyi tervük­ben nem szerepel az utca vil­lamosítása, amit pedig mi ki­fizettünk. azt az épülő torna­teremre költötték. A tanács dolga lenne A nagykovácsi tanács tehát nem herdálta felelőtlenül leendő lakóinak pénzét, a több mint tízmillió forint olyan beruházást , szolgál, amelynek áldásait az Arany János utcaiak gyermekei is él­vezik majd. Ám mégis jogos­nak érzem az építkezők doho- gását, hogy legalább a telkek­ből befolyt összeg egy részéi miért nem fordította a tanács az utca leendő lakóinak köz­vetlen hasznára; az elektro­mos hálózat megépítésére. — Mikor lesz villany az Arany János utcában? — Nem értem, miért fut­nak az újsághoz a telektulaj­donosok — válaszol Tokodi Zoltán, a nagykovácsi tanács elnöke. — Valamennyien tud­ják, hogy közművesítetlen tel­keket vettek tartós használat­ba. — De ön is tudja, ez nem azt jelenti, hogy a hetedik ha­tárból kell odavezetniük ma­guknak a villanyt. — Elkészítettük az utca vil­lamosítási tervét és kapunk rá fejlesztési alapot is az EL- MÜ-től. Feltehetőleg jövőre, az első negyedévre lesz vil­lany az Arany János utcában. — Az utcában már készen állnak házak, s bizonyos, hogy hamarosan újabbakat fejeznek be. Nem lehetett volna előbb megépíteni a hálózatot, fel­használni erre a vevők által befizetett milliók egy részét? — A hálózatot meg kellett terveztetni, eljárni ez ügyben. Mindez nem megy máról hol­napra. Egyébként is, minden építkező szerzett magának va­lahonnan áramot. Polgár Géza. az Elektromos Művek csillaghegyi kirendelt­ségének technikusa kissé in­gerülten válaszol, amikor a nagykovácsi ügyről kérdezem. — Amióta érvényben van a 7/1984. minisztertanácsi rende­let, az Elektromos Müvek nem épít ilyen hálózatot. Ez a he­lyi tanács feladata, ők keresik a tervezőt, kivitelezőt, irá­nyítják a munkát é$ ha elké­szült, átadják nekünk üzemel­tetésre. Ezért érthetetlen, hogy a Nagykovácsi Tanács rendszeresen hozzánk irá­nyítja az Arany János utca iránt érdeklődőket. Éppen' egy esztendeje levélben értesítet­tük minderről a tanácsot. Te­hát volt idejük tenni ebben az ügyben. Ezek után felvetődik a kér­dés, milyen jogai vannak an­nak az állampolgárnak, aki közművesítetlen telket vesz használatba a tanácstól. — Telket , sokféleképpen lehet használatba adni — mondja Kovács Zoltán, a Pest Megyei Tanács építési osztá­lyának csoportvezetője. — Tel­jes vagy részleges közművesí­téssel, de közművesítetlenül is. Ám építési telket rendsze­rint nem ez utóbbi módon ér­tékesítenek. Annál is inkább helytelen ez a módszer, mert például ebben az esetben a tanács állja a villanyhálózat kiépítését, ám ezt csak rész­ben terhelheti az ott lakóra, hiszen építési telkek esetében erre teljes egészében nincs nincs mód. Há viszont vil­lannyal adta volna tartós használatba, akkor a teljes költséget kérhette volna a te­lek árában a bérlőktől. Felté­telezem, hogy a nagyková­csiaknak sürgősen szükségük volt a telkekből befolyó ösz- szegre, ezért adták közjnűve- sítetlenül a parcellákat. Egyébként azért nem célszerű építési telket így bérbe adni, mert elvileg építési engedély sem adható ki addig, amíg nincs áram a telken. Hasonló a helyzet a lakhatási enge­déllyel is. A szolgalmi jog — tehát ha a szomszéd ideigle­nesen ad áramot — megoldás lehet, de nem célszerű erre építeni. A tsho-ccekket kiküldték — Hová fordulhatnak az Arany János utcai építők? Várhatnak-e a megyei tanács­tól segítséget? — Inkább a helyi tanács testületéhez forduljanak, hi­szen a megyének nincs pénze áhhoz, hogy villanyhálózatot építsen Nagykovácsiban. Pressziót pedig nemigen tu­dunk gyakorolni a helyi ta­nácsra, legföljebb akkor, ha valamely döntése jogsértő. Eh­hez azonban .alaposabban meg kell vizsgálni az ügyet. Az Arany János utcaiak egyelőre elsősorban a házaik­kal foglalkoznak, s azért fo­hászkodnak, hogy ne essen, mert akkor a mélyen fekvő területen húzódó földút hóna­pokra sártengerré válik, s le­hetetlen teherautókkal meg­közelíteni az építkezést. Imá­juk úgy látszik, meghallga­tásra talált, ám semmi sem tökéletes, hiszen a több hóna­pos aszály nem tett jót a drá­ga pénzén fúrt kutaknak, ezek ugyanis sorra kiapadtak... Dr. Novák János levelet mutat: — Igaz, hogy ebbe az utcá­ba még bejelentkezni sem le­het, mert egyelőre hivatalosan nem .létezik, amíg bejegyzését vissza nem igazolják. Kétség­telen. hogy jó ideig még nem költözünk ide. De a teho-csek- ket már megkaptuk. — Befizeti? — Én igen. Móza Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents