Pest Megyei Hírlap, 1986. október (30. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
2 íeSC. OKTÓBER 11., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS A mmkmsím a figyelem középpontjában Világszerte latolgatják a rcykjm'ki találkáié esélyeit USA elterelő művelet a Nkmgua felett hlőtt repülőgép ügyében Általános PILLANATKÉP A szovjet—amerikai csúcstalálkozó részvevői Reykjavik- ban vannak, s amikor e sorok megjelennek, néhány órával később már meg is kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan első megbeszélése a tervezett három közül. A krónikásnak, akinek az a feladata, hogy számot adjon a hét legfontosabb világpolitikai éseményeiről és bizonyos előrejelzést adjon a várható fejleményekről, ugyancsak nehéz a helyzete. Egyrészt azért, mert a nemzetközi porondon az „előcsúcsnak” nevezett találkozó bejelentése óta szinte állandósult a várakozási hangulat, és a kommentárok túlnyomó többsége azzal foglalkozott, hogy latolgassa: mi is várható a két világhatalo.n legmagasabb szinten megtartott tanácskozásától. Egész sor olyan problémakör, amelyben állandó a mozgás, átmenetileg egyfajta „mellékvágányon való veszteglésre” került, s a további fejleményeket a reyk- javíki munkacsúcstól teljék függővé. Másrészt a vélemények ugyancsak megoszlottak arról, hogy voltaképpen mit is kei] várni egy ilyen váratlanul bejelentett, a két világhatalom között földrajzilag is félúton levő csúcsszínhel.yen zajló tárgyalástól? Az, hogy ennek a találkozónak a célja tulajdonképpen puhatolózó jellegű, meghatározza a várható eredményt is. Hiszen voltaképpen formailag csak arra szorítkozik, hogy megvizsgálja: érdemes-e. megrendezni azt a legmagasabb szintű találkozót az Egyesült Államokban, amelyen konkrét megállapodás vagy megállapodások egész sora jöhet létre a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Vagyis a reykjavíki megbeszélések nem pótolják, hanem jó esetben előkészítik a később valóságos csúcsszintű tárgyalást. S hogy ez így történt, ez azt mutatja, Hogy végül is érvényesült az a feaü- tásérzet, amely a szovjet diplomáciának annyira sajátja. Szovjet részről ugyanis hónapok hosszú során át nem győztek figyelmeztetni: nem elég csupán üzeneteket váltani a világhatalmak vezetői között és szavakban egyetérteni a fegyverkezési hajsza megfékezésének szükségességében, hanem immár gyakorlati lépéseket is kell tenni, megállapodásokat kötni. S egy- csúcstalálkozónak csakis akkor van értelme, ha konkrét szerződésekhez vezet. Ez csakis a kompromisszumok útján következhet be. S addig, amíg Washington merev magatartást tanúsít, s nem akar közelítő lépéseket tenni, csak a saját nézeteit hangoztatja, kevés remény van áttörésre. BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Szovjet részről mindent elkövettek, hogy megfelelő légkört biztosítsanak a kompromisszumos megállapodásokhoz. Annak ellenére, hogy Washington folytatta atomfegyver-robbantási kísérleteit, többször meghosszabbították az ezek szüneteltetésére vállalt egyoldalú szovjet moratóriumot. A közepes hatótávolságú rakétafegyverek csökkentésének előmozdítására leszereltek több indítóáüást, ahol' ilyen fegyverek voltak rendszerbe állítva. Olyan háromlépcsős átfogó tervet terjesztettek elő, amely az ezredfordulóra atomfegyvermentessé tenné földünket. Látható volt viszont, hogy az Egyesült Államokban mily hatalma van az úgynevezett katonai-ipari komplexumnak, azaz a fegyverkezési hajsza folytatásában pénzügyileg érdekelt köröknek, hiszen az amerikai kormányzat nem volt hajlandó követni a szovjet példát. A republikánus párt jobboldalának tevékenysége különösen megerősödött a november elejei időszaki választások közeledtével* s ez kétségtelenül befolyásolja Reagan elnöknek és kormányzatának magatartását. Ezzel szemben viszont tény az is, hogy a szovjet lépések nagy visszhangot keltettek nemcsak a nyugat-európai, hanem az amerikai közvéleményben is. Az amerikai törvényhozásban elfogadtak egy olyan javaslatot, amely arra szólította fel Reagant, hogy csatlakozzék a szovjet nukleáris fegyverrobbantási moratóriumhoz. Vagyis az Egyesült Államok vezetésére a jobboldali melleit egy másik nyomás is nehezedik. s ez a kompromisszumok kutatását sürgeti. A reykjavíki találkozón megmutatkozik majd, hogy melyik befolyásoló tényező hatása erősebb pillanatnyilag a washingtoni kormányzatra. A MANAGUAI LELEPLEZÉS A munkacsúcs előtti Héten Washington számára kínos híradás érkezett Managuából. Mint bejelentették, lelőttek Nicaragua felett egy amerikai katonai repülőgépet, amely a CIA megbízásából fegyvert szállított az úgynevezett kontráknak, azaz azoknak az ellenforradalmár fegyveres csoportoknak, amelyek a középamerikai ország törvényes kormányának megdöntésére folytatnak aknamunkát. Az amerikai kormány először mindent tagadni próbált Kitűnt azonban, hogy a repülőgép pilótája életben maradt, s mindent elmondott megbízatásáról. Azt is, hogy Salvadorból indult útra a fegyverszállítmánnyal, amelyet a Nicaraguában diverzánsakciókat végrehajtó kontráknak szántak Két halott társának irataiból, továbbá a repülőgép roncsaiban megmaradt dokumentumokból is kiderült: a pilóta igazat mondott. A nicaraguai kormány természetesen éles tiltakozó jegyzéket intézett az Egyesült Államok managuai nagykövetsége útján a washingtoni kormányzathoz. Ugyanakkor hangoztatta azt a szándékát is, hogy a történtek ellenére kész Párbeszéd a numszterirt^ÄäP lődési Központban dr. Markója Imre igazságügy-miniszter volt a vendége a Hazafias Népfront Országos Tanácsa központi munkásfórumának, hogy a családjogi törvény módosításának országgyűlési vitája előtt tájékoztatást adjon a tervezett paragrafusok társadalmi hátteréről és válaszoljon a közvetlenül feltett kérdésekre. Többórás kötetlen párbeszéd alakult ki a fórumon. kPE'ífPSfik Hangsúlyozták: a Magyar livinfC •i3vgl ítCu uCJCD Népköztársaság nemzetiségi politikájának egyik fontos elve és gyakorlatban érvényesülő törekvése, hogy a nemzetiségek kulturális ellátásához igényli az azonos nyelvű nemzetek, intézmények segítségét, s ezt államközi kulturális egyezmények útján igyekszik biztosítani. A bizottság megtárgyalta a magyarországi nemzetiségi szövetségek működésének korszerűsítésére vonatkozó vitaanyagot is. tárgyalásokat folytatni a Rea- gan-kormányzattal a közép- amerikai feszült helyzet békés rendezésére, s természetesen átadja a két amerikai holttestét. Washington intézkedésére azonban a nagykövetség visszautasította a diplomáciai okmányt. Ezután sajátos taktikázás kezdődött amerikai részről a közvélemény félrevezetésére. Az amerikai szóvivők elhallgatták a nicaraguai tiltakozó jegyzékbe foglalt nyilvánvaló tényeket, s azt állították, hegy a kormányzatnak „semmi köze sincs” a fegyverszállításhoz. Pedig közismert., hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kormányzati szerv. Ehelyett azt állították, hogy Managua nem akarja kiadni a két amerikai holttestét és nem teszi lehetőve, hogy az amerikai konzul beszélhessen az életben maradt pilótával. Az amerikai -sajtó tehát nem arról cikkezett, hogy mennyire összeférhetetlen a Managuával fenntartott diplomáciai kapcsolatokkal az. hogy az Egyesült Államok di- verzánsakciókra fegyvereket szállít Nicaraguába, hanem még a közép-amerikai ország kormánya ellen vádaskodik. Azt állították, hogy Nicaragua konzuláris egyezményeket szegett meg a halottak át nem adásával. Eközben pedig a managuai külügyminisztérium szinte szakadatlanul sürgette az ottani amerikai nagykövetséget: közöljék, hogy mikor akarják érvényesíteni „konzuláris jogaikat” az ügyben, de semmiféle választ nem kaptak... Arkus István ALTERNATÍV NŐBE-DÍJ Stockholmban pénteken közzétették az idei alternatív No- bel-díj kitüntetettéinek névsorát. A 250 ezer svéd koronával járó díjat Alice Stewart brit és Rosalie Bertell kanadai kutatók kapták a kis erejű radioaktív sugárzás veszélyeinek kutatásáért. A kitüntetettek között van Evaristo Nug- kuag, az amazonasi indiánok jogaiért küzdő perui polgárjogi harcos, valamint az indiai Ladakh ökológiai fejlesztő csoport, amely a napenergia hasznosítása terén végzett kutatásaiért kapott alternatív Nobel-díjat. MAGYARORSZÁGRA történt meghívásom és küszöbönálló látogatásom mintegy betetőzése lesz annak a folyamatnak, amelynek során kapcsolataink rendeződtek és kiteljesedtek. Az NSZK elnökének ez lesz az első látogatása Önöknél, egyben nekem is ez az első utam a Varsói Szerződés egyik tagállamába — jelentette ki Richard von Weizsäcker, az NSZK elnöke. A nyugatnémet államfő hivatalos rezidenciáján és lakóhelyén, a bonni Villa Hamme rschmidt- ben nyilatkozott a magyar sajtó képviselőinek. — Nagyon örültem a meghívásnak, mert kapcsolataink minőségét — és a magyar politikának azt a törekvését, hogy még feszült időszakokban is fenntartsuk a párbeszédet, nyitva tartsuk a dialógus lehetőségét — fontos tényezőnek tartom Európában. Ha meggondolom, hogy Helmut Kohl kancellár 1934- es magyarországi meghívása akkoriban korántsem volt minden további nélkül magától értetődő, akkor ez is az előbb mondottakat bizonyítja. Így melegen üdvözöltem azt a kezdeményezést, hogy Kádár János főtitkár 1977-es és 1982-es NSZK-beli látogatása után e magas szintű kapcsolatoknak a mostani magyar- országi állami látogatással újabb hangsúlyt adjunk. Az elnök kiemelte a kapcsolatok kettős irányát, azoIFolytatás az 1 oldalról.) litikai Bizottságának tagja, Anatolij üobrinyin és Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csernyajev, a szovjet pártfőtitkár tanácsadója és Szergej Ahromejev, a honvédelmi miniszter első helyettese. Nagyszámú szovjet szakértő is érkezett a géppel, közöttük akadémikusok, diplomaták, vezető újságírók. A repülőtéri fogadás után Mihail Gorbacsov, felesége és kísérete szállására hajtatott. Reykjavik kemény, nehéz tárgyalások elé tekint, amelyek egy Washingtoni érdemi csúcs- találkozó eredményességének feltételeit hivatottak megteremteni. A szovjet—amerikai viszony az utóbbi időben aggasztó és biztató elemeket egyaránt tartalmazott, az utóbbiak alapvetően a szovjet fél rugalmasságára, kompromisz- szumos készségére voltak visz- szavezethetők. Az amerikai elnök saját kormányzatán és Pénteken lemondott Simon Peresz izraeli miniszterelnök. Lépése megfelelt az 1984 szeptemberében kidolgozott paktumnak, amely szövetséget kovácsolt össze a Munkapárt, illetve a Jichak Samir vezette jobboldali-konzervatív Likud- tömb között. Mind a kormányszövetség, mind pedig az, ami ezután következik, példátlan Izrael állam történetében. Peresz helyet cserél Samirral, vagyis a továbbiakban külügyminiszter lesz, a hetvenegy éves Samir pedig kormányelnök. A kormány a jövőben is 25 főből áll, és nem várnak döntő a NATO-n belüli ellentétek tehertételével, az amerikai katonai-ipari komplexum fegy- verkezésplitikai és ideológiai programjai által kikényszerí- tett kötöttségekkel érkezett Reykjavíkba. A találkozóra amerikai részről a fegyverzetellenőrzés, a kétoldalú kapcsolatok, a regionális problémák és az emberi jogok napirendre fűzését indítványoztak. Szovjet részről az atomfegyverkezási hajA nemzetköz! gazdasági helyzet időszerű kérdéseiről szóló vitában pénteken felszólalt dr. Horn Gyula külügyminisztériuma államtitkár, az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. fontosságú személyi változásokat, a kormányfőcserét kivéve. A koalíciós kabinet magva egy tíztagú bizottság. Ennek felét a Likud-, a másik felét pedig a Munkapárt adja. Mindkét pártnak vétójoga van. Ez a helyzet az 1984 júliusában rendezett általános választásokra vezethető visz- sza. A szavazás alig használható munkapárti fölénnyel, végeredményben döntetlennel végződött, bár most Peresz tömörülése népszerűbb. Az izraeli sajtó bizonyosra veszi, hogy a koalíciós kormány, amely fennállása alatt többször meg-megingott, végül is széthull. sza megszüntetésének, az atomi- kísérletek általános és teljes betiltásának. tulajdonítanak abszolút elsőbbséget, de 'semmilyen kérdés megvitatása elől nem térnek ki, ha az a nemzetközi feszültség csökkentését, a két nagyhatalom közötti jobb megérést, adott esetben az együttműködés, a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyaló fórumokon a mielőbbi megegyezést szolgálja. Általános megítélés szerint Reykjavíkban leginkább a közép-hatótávolságú fegyverek témakörében várható megegyezés, de a kompromisszum még nem körvonalazódott. Óvatosságra int az az amerikai magatartás, amelyben a teljes atomcsend lebecsülése jelentkezik, az atomleszerelés vonalán pedig Washingtont egyoldalú katonai eiőnyszer- zési törekvéséit vezérlik. A két vezetőnek nyilván nem lesz elég ideje az összes helyi konfliktus áttekintésére, de irányelveket jelölhetnek meg azoknak a regionális feszültségeknek a mérséklésére, amelyek hátrányosan befolyásolják a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyát. Utalt arra, hogy a tartós és viszonylag gyors világgazdasági fellendüléssel kapcsolatos remények az elmúlt év során csak kis részben teljesültek. Különösen aggasztó jelenség, hogy az erősödő pro- takcionizmus, továbbá a nyersanyagok és a mezőgazdasági eredetű termékek árainak irreális mértékű csökkenése a külső feltételek rosszabbodását idézte elő az egyensúlyjavításra törekvő országok számára. Horn Gyula aláhúzta, saját gazdasági feladataink megoldása terén jelentős eredménynek tekintjük* hogy megállítottuk ai eladósodási folyamatot, megőriztük nemzetközi fizetőképességünket. A magyar gazdaság számára kiemelt feladatnak, tekintjük a nemzetközi munkamegosztásban való- részvétel hatékonyabbá tételét, belső erőforrásaink jövedelemteremtő képességének növelését, a belső és külső egyensúly fenntartása mellett a növekedésorientált gazdaságpolitika érvényre juttatását — mondotta beszéde végén Horn Gyula. Lemondott Simon Psresz Samir úíí a kormány élére ENSZ-közgyűlés A magyar küldött Az NSZK elnökének nyilatkozata Kapcsolataink gyümölcsözőek kát a feladatokat, amelyeket a kétoldalú kölcsönös viszony területén, valamint azokat, amelyeket a felek a szélesebb, sokoldalúbb európai kelet—nyugati keretek között valósítanak meg. ' Az előbbieket taglalva elégedetten szólt az intenzív gazdasági cseréről, a közös vállalatokról, amelyek közül egyet hivatalos látogatása idején alkalma lesz felkeresni. Kifejezte reményét, hogy a beruházások előmozdítására hivatott, nemrégiben megkötött megállapodás pozitív hatást gyakorol, és hogy hamarosan sor kerülhet műszaki-tudományos szerződés megkötésére is. Mint megemlítette, az NSZK figyelembe veszi a Közös Piac iránti magyar érdeklődést, amely minden bizonnyal szóba kerül a mostani tárgyalásokon is. Az NSZK ez alkalommal is kinyilvánítja, hogy lehetőségeinek megfelelően felkarolja Magyarország óhajait és elképzeléseit az európai közösséghez fűződő viszonyát illetően. Weizsäcker örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy jól fejlődik a kölcsönös idegenforgalom, s magyar állampolgárok is nagy számban látogatnak az NSZK-ba. „Remélem, hogy a kulturális intézmények cseréjéről való tárgyalások eredményesek lesznek” — mondotta. A SOKOLDALÚ kapcsolatok szempontjából a legfontosabb a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat. Ebben a folyamatban a jövőre nézve egyedülállóan fontos, kecsegtető lehetőséget látok, amelyet mindkét országnak ki kell használni. Mind az NSZK, mind Magyarország tudatában van annak, hogy a szövetségi rendszereiket természetszerűleg tiszteletben kell tartani és semmiképpen sem szabad gyengíteni. Mindamellett szövetségeikben fontos feladatok hárulnak országainkra. A helsinki folyamatra vonatkozóan a biztonsági kérdésekben a haladás elsősorban a szövetségek vezető nagyhatalmaitól függ. Nagyra értékeljük az országuk felelős tényezőivel való politikai párbeszédet — mondotta az elnök —, mivel a dialógus az egész Európáért vállalt felelősség jegyében bontakozik ki, s azt nyíltság jellemzi. Véleményem szerint ez a látogatás is annak a megnyilvánulása, hogy — tiszteletben tartva a rendszerek és szövetségek különbözőségeit — közös felelősséget vállalunk Európa békés jövőjéért. Richard von ’ Weizsäcker nyilatkozatában kedvező jelnek tekintette Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjavíki munkatalálkozójának létrejöttét. Felidézte, hogy hat hónappal ezelőtt még bizonytalan volt a stockholmi értekezlet kimenetele, tisztázatlan, hogy egyáltalán van-e esély az előrelépésre a leszerelés, így a közép-hatótávolságú rakéták számának csökkentése, valamint a fegyverkorlátozás más területein. Noha Reykjavik nem pótolja a tervezett csúcstalálkozót — mondotta —, a szokatlan elő- csúcs megtartásában mindkét fél tárgyalási készségének jelét látom. Az NSZK korábban — nyilvánosan és bizalmasan egyaránt — kifejezte a csúcstalálkozó létrejöttére irányuló óhaját, s Reykjavik és a csúcstalálkozó között elő- terjeszi elképzeléseit az Egyesült Államoknak és. a Szovjetuniónak is. A KÉT NÉMET ÁLLAM viszonyát érintve az elnök az NSZK és az NDK feladatát abban látta, hogy kapcsolataikból ne szármázhassák a feszültség növékedésé, hanem meg kelt kísérelniük viszonyuk egyediségét annak érdekében felhasználni, hogy az európai érdekazonosságot láthatóvá tegyék és "előmozdítsák. Ma kezdőének a tárgyalások