Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
Hogyan állítsuk meg a legyeket? Különben nyaranta fújhatunk Gyermekkoromban mindig én gondoskodtam odahaza a légy csapók utánpótlásáról, szép mívű, cifra nyelű, erős bőrleffentyűvel ellátott szerszámok kerültek ki a bicskám alól, de a sok használat miatt a legjobb minőségű munkadarab is csak ideig- óráig szolgálta nagyanyát. Mégis szívesen farigcsáltam eme furcsa háztartási alkalmatosságokat, már csak azért is, mert nagyon utáltam a legyeket A jóféle ragadós légyfogón kívül akkor még ez volt az egyedüli, igaz, nem valami hatékony, de legalább környezetkímélő, légyirtó eszköz. Ma viszont elég két-három eresztés a chemotoxos vagy a klipatos flakonból, s hullik a légy, mint a záporeső — a tönkretett levegőjű szobában. De mit érnek a nagyszerű vegyszerek, ha holnap újra jön a légyáradat, holnapután megint, egész nyáron örökösen fújhatunk, amíg az első dér el nem viszi az utolsó rovart. Csak másodlagosan Jól tudom, a légy ősidők óla jelen van ott, ahol állattartással foglalkoznak, velejárója a trágyának, hulladéknak, jóformán az egész gazdaságnak. De mivel a legtöbb helyen csak másodlagosan védekeznek ellene, soha nem lehet kordában tartani a fölöttébb kellemetlen élőlény szaporodását. Megkeserítik a háziak életét, sőt még a szomszédét is. Jóllehet annak udvarán pedig egy fia japánkakas sem futkározik. Életem légycsapós korszaka óta jó néhány szakkönyvet, tudományos igényű irodalmat átlapoztam, remélve, hogy rábukkanok a nagy felfedezésre, hogyan lehetne a legyet egyszer s mindenkorra kiirtani még a trágyadombról is. Nos, erről csak annyit, bizonyára valami komoly díj tulajdonosaként róhatnám most e sorokat, ha sikerült volna a léggyel kapcsolatban szerzett ismereteim segítségével álmomat valóra váltani. Ha egy napon Arról viszont meggyőződtem, ha módszeresen irtanánk a szemtelen rovart, jóval kevesebb gondot okoznának. Noha vegyszerek sokaságát ismerjük, bosszantó, hogy sokfelé tétlenül nézik a légyinváziót. Az elszigetelt védekezés vajmi keveset ér, a gondozatlan trágyarakásokból milliószám jön az utánpótlás. A szakemberek véleménye szerint, ha mondjuk, egy utcarész, környék összefogna, s egy napon végeznék a gazdasági épületek, trágyarakások légyteienítését és ezt a műveletet havonta egyszer megismételnék, nagyon eredményes lenne a védekezés. A szakkönyvek számos vegyszert ajánlanak erre a célra. Ilyen a Ditrifon 50, melynek 2 százalékos oldata kipermetezve az ólakban, istállókban, trágyakazlakon igen hatékony. Még a sertéMegosztolt gondok Az óvatos derékhad Tjettenetes panaszáyadatot zúdított ránk az idős hölgy. Gödöllői házán sürgőssé vált a tetőzet cseréje. Mint ilyenkor lenni szokott, érdeklődött itt is, ott is, kire lehet, kire érdemes bízni a munkát. Többek ajánlatára szakcsoportot bízott meg. Elvállalták, megjelentek, vezetőjükkel mindent megbeszéltek. Az irányító elment, a dolgozók nekiláttak. Villámgyorsan leszedték a cserepeket, részben szétbontották a faszerkezetet. A serény kezdetnek elmaradt b folytatása. Utána hol megjelentek a fiúk, hol nem. Akkor se sokat lendítettek, amikor ott voltak. A hölgy azóta többször tárgyalt a vezetővel. Az mindig készséges, de ő is tele van panasszal, nem sokat tud tenni mihaszna legényeivel. Értsük meg, magyarázta az asszony, ezek nem maszekok, kontárok, hanem szakcsoport, ezért is bízott bennük. de hát úgy látszik, itt már senkiben sem lehet bízni. A csoport legénysége egyébként gyakran változik, mondta a hölgy a vezető tájékoztatása nyomán. Miként másutt is. Ezek az új formában dolgozó társulások különben is mozgékonyak, embereik cserélődnek, szétmennek, megszűnnek. Ez sem az igazi, vonják le a következtetést azok, akik az állandóságot érzik az élet egyik legfontosabb ismérvének. Majd kiforrják magukat, állítják a bölcs ebbek. Ha ösz- szeáll az óvatos derékhad. Hát igen, az óvatos derékhad. Amelyről rendszerint kevesebb szó esik, mint a legjob- bakról, legrosszabbakról. Az óvatos derékhad tagjai szokták mondani, ha egy-egy szökőévben kérdeznek tőlük valamit, ó, az én életemben nincs semmi érdekes, dolgozom csöndesen, reggel hozzálátok a munkához, délután abbahagyom, mit lehet erről beszélni. Tőlük még kérdezni sem lehet igazán. Ezért mondanak nekik ilyeneket, hogyan telik egy napja, hogyan bírta ki ennyi ideig egy helyben. A kiválókkal és a mi- hasznákkal egészen másképpen vagyunk. A nekik szegezett kérdések mindig konkrétak: hogyan fogant meg ez a pompás Ötlet, csak a saját kútfejéből merített, avagy segített a szakirodalom? A mihasznának: már megint elkövetett egy ballépést, a családjára nem gondol? Tetszenek még emlékezni a termelőszövetkezeti melléküzemek létrejöttére? Alig indultak meg, már olvashattunk konjunktúralovagokról. Ezek egy része a gyárakból érkezett, de semmi közük nem volt a derékhadhoz. Annak a tagjai azonnal fölfigyeltek az újfajta lehetőségre, mondogatták is egymásnak, bele kellene vágni, szívük mélyén azonban tudták, egyhamar nem vágnak bele. így volt ez legutóbb is. Elindultak a nyugtalan újítók, s a nekik minden mindegy hátramozdítók. Majd amikor már többé-ke- vésbé biztosra lehetett menni, kezdtek szivárogni a bátrabb derékhadbeliek. Az óvatos derékhadnak sok a vesztenivalója. Szorgalma, szaktudása révén hadállásokat mondhat magáénak a munkahelyén. Eme hadállások szinte észrevétlenül alakultak ki, miként a szerteágazó kapcsolatrendszere is. A mindennapok során ezekre alig gondolnak a derékhad emberei, olyanok, mint a lélegzés. Abban a pillanatban nyilvánvalóvá válnak, amikor fölmerül a változtatás gondolata. A folyton újításon töprengő egészen másképpen van ezzel. Őt szakadatlanul csábítja az új hely, hátha ott jobban érvényesül. A semmihez sem ragaszkodóknak pedig csak azt kell mondani: gyere, itt sokkal jobb helyed lesz, s ő már ballag is a munkakönyvéért. A zt mondta a bevezetőben ** emlegetett hölgy, hogy akik nála jártak, ugyanolyanok voltak, mint a régiek. Hozták a sört. nézelődtek, vakaróztak. A tetőt szétszedték, másikat rakni már nem volt se kedvük, se erejük. A derékhad emberei ilyesmire képtelenek. Bontani nem nagyon szeretnek, s ha mégis kell, sietve elkészítik helyébe az újat. Ök ugyanis csak akkor érzik biztonságban magukat, ha a környezetük ép és teljes. Ehhez ragaszkodnak, ezt óvják. Erényük és gyengéjük Is ez. Hiszen az újító is folyton bont, hogy helyébe szebbet és jobbat építsen. S ezt majd megint az óvatos derékhad fogja védeni, noha köndyen lehet, hogy a szükséges időn túl is. Kör Pál sek bőrére is juttathatunk belőle. A Stronoxin 200-szo- ros hígításban tartósan kiöli a legyeket, hasonlóképpen a Tabomidin is. A Neumustoxot sűrű péppé hígított állapotban a falra szokás kenni csíkokban, ahol az állat nem érheti el. Ha sok a légy, tízszeres hígításban permetezhetünk is vele. Fontos, hogy ezek a szerek frissen meszelt falra ne kerüljenek, mert ott elvesztik a hatásukat. Kórokozók Ajánlhatnánk még néhány anyagot a légyáradat csökkentéséhez, de munkánk sikere nem a választékon, hanem az összefogáson, az összehangolt munkán múlik. Főként a városi és városszéli porták állattartó lakóinak kellene jobban belátniuk, hogy nem a légycsapós korszakban élünk, amikor még nyugodtan hivatkozhattunk a léggyel szembeni tehetetlenségünkre. Sajnos több helyen még ma is leküzdhetetlen természeti csapásnak tartják a hemzsegő legyeket. Valójában az is, miként a betegségeket kiváltó kórokozók is azok, amelyeket terjesztenek, és amiktől mindenki szeretne megmenekülni. Erre gondoljunk, mielőtt ellepnék a legyek udvarunkat. My. J. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A gödöllői kastély a század- fordulón, kiállítás, megtekinthető 10—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya; Feszty Árpád (1856—1914) A magyarok bejövetele című festményét bemutató mű 1896- ban, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. A régi Gödöllő, kamarakiállítás. Giczy János festőművész kiállítása. A kiállítások 10—18 óráig tekinthetők meg Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsaiak a községfejlesztésért, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM 1986. SZEPTEMBER 9., KEDD Agrártudományi Egyetem Amíg nincs új - hagyományosan Az új tanév kezdetén beszélgetésre invitáltuk az egyetemi pártbizottság titkárát, Flórisné dr. Sipos Ida egyetemi docenst, hogy az eltelt esztendő pártmunkájának tapasztalatairól szóljon. Döntés, végrehajtás — A lezárt tanévben is elsősorban az volt az egyetemi pártszervezet feladata, hogy politikai eszközökkel segítse az új tantervek zökkenőmentes bevezetését, az oktatás-nevelés harmóniájának megteremtését. Törekedtünk az egyetem és termelőüzemek kapcsolatainak szorosabbra fűzésére, a kutatási pályázatok rendszerének megfelelő kihasználására. Figyelmet fordítottunk az egyetemen belüli jobb munkamegosztás, a munka szerinti díjazás és elismerés kialakítására — mondotta bevezetőül. — Szervezeti változásról is döntött a végrehajtó bizottság. — A kari alapszervezetek véleménye alapján a hallgatói alapszervezet karonkénti szerveződésben az őszi félév során kettéválik. Úgy gondoljuk. hogy ezáltal feltétlenül javulni fog a pártépítő munka, s kedvezőbbé válnak az oktatói pártalapszervezetek számára az ifjúságpolitikai munka feltételei is. A jelölő- bizottságok már az elmúlt tanévben megkezdték munkájukat, s a vezetőségválasztások is rövidesen lezajlanak. — Hogyan ítélik meg az információáramlást? — Az információs hálózatban tevékenykedő párttagjaink megfelelő munkát végeznek, de még mindig sok a pusztán formai elem az információ áramoltatásában. Testületi ülésen ugyanis javasoltuk a havonta megrendeTömörítőből a massza Havonta kiiencszáz mázsa rágógumit gyártanak a péceli Rá- vOsvölgye Termelőszövetkezet mogyoródi rágógumiüzemében. A csaknem húszféle Ízesítésű és különféle csomagolású csemege egy része exportra megy, a többi belföldi piacon találja meg vevőit. Képünk az előkészítő soron készült, ahol Kalmár Lajos és Pásztor Béláné a tömörítőgépből felkerülő masz- szát gyúrja. (Hancsovszki János felvétele) zett információs fórum létrehozását, ám ez‘ lényegében nem hozta meg a kívánt eredményt, gyakorlatilag kudarcba fulladt. Sok párttag úgy véli, hogy ennek oka: a döntéshozatalban a dolgozók közvetlenül nem vesznek részt, ezért aztán a végrehajtásban is érdektelenek. — Hogyan értékelte a párt- szervezet a szakszervezeti kongresszusokra való felkészülést? — A szakszervezeti választások — a bizalmiváiasztástól az egyetemi küldöttértekezletig —, felfokozott politikai légkörben zajlottak le. A dolgozók igénylik, s egyre jobban élnek is a demokratizmus nyújtotta lehetőségeikkel. A párttagok és a pártonlrivüliek egyaránt bátran mondtak véleményt, s ha az ilyenfajta légkör a jó előkészítő munkával is párosul, nem maradhat el az eredmény: a jó politikai hangulat. Fiatalok érdeke — Milyen benyomást keltett az KlSz,-kong resszusra való felkészülés? — A mi tapasztalataink alapján azt mondhatjuk: a KISZ KB által kibocsátott vitaanyag nem váltott ki különösebb érdeklődést a fiatalok körébfen, de nemcsak egyetemünkön, hanem másutt sem. E dokumentum felülről hirdetett megújítási akciót kezdeményezefü arot csupán a fiatalok csendes támogatását élvezi. Persze a nem különösebben ' viharos támogatásban annak is szerepe volt, hogy — mint azt küldöttünk a kongresszuson is kifejtette — egyetemi KlSZ-szerveze- tünk eddig is támogatta, segítette a különböző hallgatói közösségek munkáját, s vállalta érdekképviseletüket. — Az évfolyamok gyűlései rendben lezajlottak, a megválasztott vezetők minden bizonnyal alkalmasak feladatuk ellátására. A dolgozói KISZ- taggyűléseket azonban kettősség jellemezte: egyrészt szép számmal akadtak olyanok, akik hiányolták a KISZ-mun- ka régi, klasszikus elemeit — a feladatvállalást, a sok közösségi rendezvényt —. másrészt többen a mai korhoz igazodva inkább az egyének munkakörülményeinek javításában, egzisztenciális biztonságának hatékonyabb segítésében látták a kibontakozás. útját, az érdekképviseleti munkát jelölték meg tevékenységük gerinceként. Kötelező kihívás — Minősítették az oktatói követelményrendszer-tervezetet is? — Az oktatók követelmény- rendszerének, valamint béres keresetszabályozásának tervezetét valamennyi fórumon megtárgyaltuk, s alapvetően ellenző véleményüket az egyetemi vezetés változtatások nélkül elfogadta, s a véleményösszegzést meg is küldtük a főhatósághoz. Véleményünket más fórumokon a felsőoktatást érintő egyéb jogszabálytervezetekről is kifejtettük. Ennek ellenére az ezek után kiadott újabb anyagokban nem tükröződik érdemi változtatás, ami arra enged következtetni, hogy egyes irányító szervek a demokratikus fórumokon, a széles körű társadalmi vitát csupán alibiként használják fel. Az ellenvéleményeket figyelembe sem vették, válaszra sem méltatták. Ez az eljárás véleményünk szerint nem helyes, mert mélyítheti a vezetők és vezetettek közötti szakadékot. — Változik-e a pártmunka stílusa a jövőben? — A munka módszereinek, stílusának korszerűsijés^^-Ez irányítás és a tömegekkel való kapcsolattartás bürokráciamentesítése mindennapi feladataink közé tartozik. Kértük az alapszervezeteket és a pártbizottság tagjait is. hogy az eddigi gyakorlat értékelésével, az új módszerekre tett javaslataikkal segítsék a kor színvonalát képviselő igényes és hatékony pártirányítás és munkastílus kialakítását. Mindaddig azonban, amíg a szükségesnek ítélt úi munkastílust és korszerű módszereket nem leljük meg. még a hagyományos módszerekkel vagyunk kénytelenek tevékenykedni. Azt azonban nem tehetjük meg. hogy az emberek érdektelenségére hivatkozva belenyugodjunk saját kényelmességünkbe. Napjaink kihívása minket is kötelez. Bokodi Ferenc Kettős siker a nőknél A kiírástól eltérő időpontban utazott el a férfigárda Gyömrőre. Ennek azért lett jelentősége, mert néhány felnőtt játékosnak halaszthatatlan elfoglaltság jött közbe. Nagyon gyenge felállásban súlyos vereséget szenvedett a csapat. Az amúgy is mindig kellemetlen ellenfél a félidőben 16-8-as vezetéssel pihenhetett. A végeredmény 32-19 lett. bár az utolsó harmadig még csak négy gól volt az előnyük. A fiatalok megemberelték magukat és elhozták mindkét pontot. A hölgyek pedig kettős győzelmet szereztek. Az ifisták 18-7-re, a felnőttek 24-10-re nyertek Maglód ellen. E sikerrel szinte bizonyossá vált, hogy a gyengébb nem képviselői jövőre ismét az első osztályban szerepelhetnek. GSC ifi—Gyömrő ifi 22-19 (16-11) GSC ifi: Morvái — Szabó (S), Bátori (6), Kovács (4), Tóth (1), Szekeres (1), Ru- sai (1). Magabiztosan kezdtek a fiatalok, de a taktikai utasításból szinte semmit sem valósítottak meg. Fegyelmezetlen játékuk miatt csak a játékrész közepe tájára sikerült megnyugtató előnyt szerezniük. Rengeteg volt a kidolgozatlanul, előkészítetlenül eldobált labda, és joggal bosszankodtak a pálya szélén irányító szakvezetők: nem akarták azt játszani a gyerekek, amire képesek. Adósak maradtak a gyors adogatáson és egyéni betöréseken alapuló támadásbefejezésekkel. A második félidőben valamelyest javult a taktikai fegyelem, aminek következtében a 45. percben hét gólra nőtt az előnyünk. Az utolsó öt pere a hazaiaké volt, ekkor mérséklődött a különbség. Jó: Kovács, Bátori, Szabó. M. G. Mozi Koma kalandjai. Színes szovjet természetfilm. Csak 4 órakor! Szaraurájh áború. Színes japán történelmi kalandfilm. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1937 (GfldöllSl Hírlap)
