Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám

1986. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT HÉT VÉSI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Kulcsmondatok az ENSZ-palotéban A Sevardzadze—Shultz tárgyalások nemzetközi visszhangja Fokozódó feszültség a dél-libanoni helyzet miatt Általános PILLANATKÉP Teljes erővel tart immár a diplomáciai nagyüzem. A vi­lág, amely az utóbbi időben elszokott attól, hogy fenntar­tás nélkül örüljön egy-egy kelet—nyugati megegyezésnek, a stockholmi értekezlet sike­re után máris a novemberi bécsi tanácskozás e héten megkezdődött előkészületei felé figyelt. A kommentáto­roknak így alig jutott idejük arra, hogy értékeljék a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada 32 hónapos tárgyalásaival ki­munkált okmányt, amely valóban alkalmas arra, hogy erősítse a bizalmat földré­szünkön. Hét esztendeje nem írtak alá a katonai szférákat érin­tő egyezményt. A bécsi csúcs- találkozón megkötött SALT— 2 szerződés volt az utolsó ilyen dokumentum, amely szovjet—amerikai viszonylat­ban, a hadászati támadó­fegyverek területén meghatá­rozta a mennyiségi és minő­ségi plafonokat. Most viszont a megállapodás 35 országra terjed ki, bár sem mennyisé­gileg, sem minőségileg nem tartalmaz korlátozásokat sem a fegyverarzenálokban, sem pedig a csapatok létszámában, mégis a kommentátorok nem ok nélkül hangoztatták rend­kívüli horderejét. Hiszen ab­ban állapodtak meg a svéd fővárosban, hogy az aláírók egy esztendővel előbb be­nyújtják egymásnak hadgya­korlataik tervét. Továbbá elő­zetesen értesítést adnak min­den jelentősebb csapatmoz­gásról, meghívják minden olyan hadgyakorlatukra a megállapodás résztvevőinek képviselőit, amelyben több mint 13 ezer katona vesz részt. Ugyancsak kidolgozták és aláírásukkal szentesítették a helyszíni ellenőrzések átfo­gó rendszerét. A figyelem — mint mon­dottuk — máris Bécs felé fordult. Nem mindegy ugyan­is, hogy milyen ügyrendben egyeznek meg a nr^y stock­holmi áttörés után arra a novemberben kezdóaő újabb értekezletre, amelyen át kell tekinteni, hogyan sikerült megvalósítani az 1975-ös hel­sinki záróokmány előírásait. A stockholmi eredmény biz­tonságot adott arra, hogy Helsinki szelleme élőbb, mint valaha, sőt az ott elhatáro zott biztonsági lépéseket a politika területéről át lehet vinni a fegyveres erők ille­tékességi területére, s az a cél, hogy el kell indítani Európát a katonai enyhülés irányába, nem valamiféle utópia. Ha azt mondjuk, hogy Stockholm eredményessége bi­zonyára érezteti majd pozitív hatását az új tanácskozáson, legalább annyira óvatosságra is kell inteni. Hiszen nvilvárv való, hogy azok, az elsősor ban tengerentúli, erők, ame­lyek mindent megtettek, szin­te a leguto'só pillanatig, hosv lehetetlenné tegyenek minden megállapodást a svéd fővá rosban, most is sorompóba lépnek. így az ügvrendi tár­gyalásokon, amelyek ideje nem lehet hosszabb, mint két hét. olyan napirendet kíván­nak összeállítani, hogv Becs­ben újra a vádaskodások hangneme váljon ura’kodóvá, s a bizalom, amelvnek any- nyira örült a világ, ismét megrendüljön. dik tárgyalássorozatának dá­tumát. Ez azonban elmaradt, mert egyrészt Washington a Daniloff-ügy feltupírozásával el mérgesítette a két ország közötti légkört. Másrészt, mert mint kitűnt, az ameri­kai kormányzat még mindig fenntartja korábbi merev ál­láspontjait, s nem kész arra, hogy elinduljon a kompro­misszumok útján. Ilyen hely­zetben — mint szovjet rész­ről nemegyszer rámutattak — nincs értelme annak, hogy a „két nagy” leüljön a tár­gyalóasztalhoz. Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ-köz- gyűlésen elmondott beszédé­ben ismét kimondta a kulcs­mondatokat. Felszólította az Egyesült Államok kormányza­tát: mozdítsák elő magatar­tásának alapvető megváltozta­tásával, hogy létrejöhessenek a világhatalmak közötti meg­állapodások a fegyverkezési hajsza megszüntetésére. „A világon ma ötvenezer nukleá­ris töltet van — mondotta a szovjet külügyminiszter —, így tulajdonképpen kölcsön vett időben élünk és senki sem tudja, mikor telik le ez az időszak.” Miért ne lehetne már most azonnal véget vetni ennek a bizonytalanságnak, azzal, hogy Washington csatlakozik az egyoldalú szovjet atomfegy­ver-kísérleti moratóriumhoz? Hiszen, ha nem fejlesztik a nukleáris fegyvereket, ez máris stopot jelent a fegy­verkezési versenyben, s kiin­dulópont lehet, hogy a nuk­leáris arzenál jelenlegi szint­jéről lépésről lépésre csök­kentsék. jezt, . a fegyverzetet. Mély hatást tett a közgyűlés­re csakúgy, mint a világ köz­véleményére Sevardnadzénak az a bejelentése, hogy felha­talmazása van: akár azonnal is aláírhat egy megállapodást az Egyesült Államokkal az atomfegyver-kísérletek kölcsö­nös tilalmáról. Ez kétségtelenül rendkívül érzékenyen érintette Washing­tont, amely az utóbbi időben a szovjet békekezdeményezé­sek nyomán amúgy is állan­dóan defenzívába szorult. Reagan elnök, aki előző nap azzal döbbentette meg a vilá­got, hogy felfedte azoknak az addig titkos leveleknek tartalmát, amelyeket ő és Gorbacsov intéztek egymás­hoz a leszerelési kérdésekben, ismét hisztériával próbálta el lensúlyozni Sevardnadze be­jelentésének mély hatását. Az elnök felszólította a Szovjet­uniót, „ne használja fel pro­pagandaelőnyökre” azt, hogy Washington ezután is foly­tatja atomfegyverkísérleteit. Vagyis Moszkva hallgasson arról, hogy immár több mint egy éve csendesek nukleáris kísérleti telepei, s az Egyesült Államok közben 18 bombát robbantott... Ami pedig az üzenetváltá­sok nyilvánosságra hozatalát illeti, Reagan eljárása azért volt meglepő, mert a titkos­ságot éppen Washington kér­te. Erre válaszul Moszkvában is természetesen közzétették a leveleket, mivel Reagan ter­mészetesen egyoldalúan, abból a törekvésből kiindulva, hogy az amerikai álláspontot vé­delmezze, fedte fel ezeket. KÉTFAJTA MEGKÖZELÍTÉS Pedig most itt lenne az al­kalom a továbblépésre, nem­csak a bécsi értekezlet elő­készítésében, hanem a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó kimunkálásában is. A szep­tember 19—5>9-i Sevardnadze —Shultz találkozótól azt vár ták korábban, hogy kitűzze Gorbacsov és Reagan máso tene űrvédelmi eszközöket a világűrbe — állapítja meg a Reuter —, „amúgy is egybe­esik a program kutatási és Kísérleti szaKaszával”. „Alig van olyan szakértő — foly­tatja az angol hírügynökség , aki szerint bármilyen űr­pajzs rendszerbe lenne állít­ható a kilencvenes évek végé előtt.” A Reuter egyébként idézi Eugene Carroll tengernagyot, a washingtoni székhelyű Had­ügyi Tájékoztató Központ munkatársát, aki kereken ki­jelentette: Reagan nem mu­tatott tényleges hajlandóságot a tárgyalásra. Képtelenségnek nevezte Reagan ajánlatát, amelyet maró gúnnyal így jellemzett: olyan, mintha az elnök azt mondta volna Moszkvának: „mi nyertünk, ti vesztettetek, itt írjátok alá.” Ez pedig nélkülöz per­sze minden realitást... AZ IZRAELI HADSEREG ERŐFITOGTATÁSA Amikor Tel Aviv 1985-ben kénytelen volt csapatait ki­vezényelni a nemzetközi nyo­más miatt Dél-Libanonból, egy mintegy 10—16 kilométer­nyi úgynevezett „ütköző zó­nát” hozott létre a szomszé­dos ország területén, Ebben az övezetben az izraeli érde­keket kiszolgáló mintegy ezerfőnyi, keresztényekből álló, libanoni milícia gyako rolja az uralmat. Tel Aviv mindig bőven ellátta fegyver­zettel és hadianyaggal ezeket az egységeket, cserébe azért, hogy ez a sáv lényegében Izrael előretolt állása volt, s nem érvényesülhetett ott a bejrúti kormány szuverenitá­sa. Ez a Tel Aviv számára kel lemes helyzet azonban az el­múlt hetekben megkérdőjele­ződött. Bejrútban, bármeny­nyire is nagy a széthúzás a különböző frakciók között, de abban túlnyomórészt megvan az egyetértés, hogy tűrhetet len ennek a libanoni kor­mányzattól függetlenedett, idegen érdekeket szolgáló sávnak a létezése. S mind hiába áradt továbbra is a fegyverzet és hadianyag Iz­raelből az úgynevezett „ütkö­ző zóna” fegyvereseinek, ezek katonai helyzete rendkívül meggyengült. Izrael azzal válaszolt, hogy több száz főnyi, harckocsik­kal és páncélozott személy­szállító járművekkel felsze­relt katonaságot irányított a zóna határára. Nyilván a Tel Aviv-i forgatókönyvek nem­csak erődemonstrációt , írtak elő, hanem tervbe vették a behatolást is ebbe a zónába A nemzetközi tiltakozás azon­ban ezúttal rendkívüli volt. S amikor Franciaország ja­vaslatára az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsában határozató fogadtak el a kék sisakosok átcsoportosításáról, egyúttal neve említése nélkül, de egy­értelműen felszólították Iz­raelt is, hogy ne hatoljon be Libanonba. Washington nem mert vétót alkalmazni, csu­pán tartózkodott. Így történt, hogy Izrael ez ideig beérte erődemonstrációval, de a fe­szültség változatlan a térség­ben ... Árkus István Békesteféia Mihail Gorbacsov üdvözlete A Szovjetunió tudatában van annak, milyen felelősséggel tartozik a ma és a jövendő nemzedékeinek. Ezért javasol­ta: atomfegyverek nélkül lép­jen át a világ a XXI. század­ba, Javaslatának őszinteségét ékesen bizonyítja, hogy egy­oldalúan atomrobbantási mo­ratóriumot hirdetett meg — írja egyebek közt Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára a nemzetközi békestaféta résztvevőinek küldött üdvöz­letében. A békestaféta fáklyája — melyet Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár gyújtott meg szeptember 1-jén a világszer­vezet székhelyén — pénteken érkezett Moszkvába Prágából. Zsivkcv fogadta Grósz Károlyt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke pénteken Szófiában fo­gadta Grósz Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a budapesti párt- bizottság első titkárát, aki a „Budapesti napok Szófiában” elnevezésű rendezvénysoroza­ton, politikai küldöttség élén tartózkodik a bolgár főváros­ban. A találkozón tájékoztatták egymást a BKP XIII. és az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott határozatok végre­hajtásáról. Bécsi előkészítő tanácskozás Vitáktól mentes eszmecsere Jó, tárgyilagos, a vitáktól mentes légkörben zárult az európai biztonsági és együtt­működési utótalálkozót előké­szítő tanácskozás első hete. A tanácskozáshoz közelálló kö­rök szerint a küldöttségveze­tők a zárt üléseken először sorra kifejtik kormányuk ál­láspontját a kidolgozandó na­pirend és ügyrend kérdéseiben. Az általános nyilatkozatok várhatóan a jövő hét elején is folytatódnak, majd — már párhuzamosan — megkezdőd­het a különböző gyakorlati javaslatok először nem hiva­talos, majd hivatalos egyezte­tése. Közösen vallott cél, hogy az előkészítő szakasz két hé­tig tartson, tehát október 6-án vagy akörül véget érjen. Rudolf Torovsky nagykövet, az osztrák küldöttség vezetője pénteken a sajtó előtt elmon­dotta: bizonyosra veszik, hogy az utótalálkozó november 4-i megnyitó ülésén mind a 35 részt vevő ország külügymi­niszterével képviselteti magát. A semleges és el nem kötele­zett országok csoportja már dolgozik o napi- és ügyrenddel kapcsolatos javaslatain, ame­lyeket jövő héten terjeszt a tanácskozás elé. Ugyancsak egyetértés van abban, hogy a közvéleményt széles körben kell majd tájé­koztatni a találkozó munkájá­ról, de eltérnek a nézetek ennek gyakorlatáról: a nyil­vános megnyitó ülés után ele­gendő-e a sajtó útján való tájékoztatás vagy pedig egyes teljes ülések legyenek nyilvá­nosak. Egyébként általános igény és cél, hogy a bécsi ta­nácskozás munkája tárgyila­gos légkörben bontakozzék ki és így egy éven belül (tehát 1987 végére) befejeződhessen — mondotta Torovsky. A vilcgjzsrvczet székhelyén Kétoldalú találkozók Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, az ENSZ közgyű­lésének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség ve­zetője, a világszervezet szék­helyén csütörtökön ismét több külügyminiszterrel találko­zott. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszterrel áttekintették a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseit, és véleményt cseréltek a ma­gyar—csehszlovák kapcsolatok időszerű helyzetéről. Megelé­Lé Jcn.csstírú az atomenergia békés falhasználása A megycr küldött hlszóklása Magyarország számára, sok más állásihoz hasonlóan, lét- fontosságú az atomenergia békés felhasználása. Hazánk ezért üdvözli a széles körű nemzetközi összefogást, az új egyezményeket, amelyek cél­ja, hogy minden korábbinál biztonságosabbá tegyék a nukleáris energia alkalmazá­sát. Erről beszélt a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség (IAEÄ) rendkívüli közgyűlé­sén pénteki felszólalásában Tétényi Pál akadémikus, az Országos Atomenergia Bizott­ság elnöke. A magyar küldött­ség vezetője méltatta a nyílt, részletes tájékoztatást, ame­lyet a szovjet kormány a csernobili balesetről adott, s kiemelte a szocialista és az el nem kötelezett országok egybevágó törekvéseit a nuk­leáris biztonság átfogó, nem­zetközi rendszerének kidolgo­zására, az IAEA keretében Nemcsak a jelenleg működő reaktorok biztonságát kellene javítani, hanem közösen ki­fejleszteni új, minden koráb­binál biztonságosabb berende­zéseket — mondotta. Tétényi Pál szólt arról, hogy a csernobili baleset következ­tében hazánk lakossága sem ma, sem távlatban nem szen­ved mérhető egészségügyi ká­rosodást. Anyagi kárt okoztak viszont a magyar termékek behozatala elé támasztott in­dokolatlan korlátozások. A világ országai megerősí­tették, hogy az atomenergia a fejlődés fontos forrása ma­rad, egyben készek együttmű­ködni a nukleáris biztonság fokozása érdekében. Ilyen szellemű határozattal zárult pénteken a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség (IAEA) rendkívüli közgyűlése, ame­lyet a csernobili baleset ta­nulságainak elemzésére hívtak össze. A háromnapos tanácskozá­son részt vett 94 ország közül 49 (az atomhatalmak, s a ki­sebb államok sorában Ma­gyarország is) már pénteken aláírt két új nemzetközi egyez­ményt. XSAK RÖVI ISZTAMBULBAN pénteken a meghívott török újságírók előtt Lőrincze Péter, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara fő­titkára ismertette a hétfőn megnyíló törökországi magyar gazdasági napok célkitűzéseit és programját. A rendezvény keretében Isztambulban, Iz­mirben és Ankarában 18 elő­adás hangzik el, elsősorban olyan témákban, ahol a magyar A TENGERNAGY GÚNYOS SZAVAI Reagannek különösen a ..csillagháborús” tervre vonat­kozó, általa kompromisszu­mosnak reklámozott javasla­tai keltettek bíráló megjegy­zéseket még amerikai vezető személyiségek körében is. A Reuter angol hírügynökség Washingtonból keltezett je­lentése rámutat: elemzők és diplomaták szerint va’ószínű, hogv az SDI („csillagháborús” terv) kifejlesztésével kapcso­latban előterjesztett reagani formula elfogadhatatlan. Az elnök által felajánlott hétévi „türe'mi idő”, amely alatt az Egyesült Államok nem telepí­FELELŐSSÉGRE VONT VEZETŐK Két szovjet minisztert és helyetteseiket felelősségre voníik, mert az állami fegyelmet megsértve, befejezetlen vasútvonala­kat és vasúti létesítményeket vettek át — adta hírül pénteki számában a Pravda. A minisztériumok párt- és szakszerve­zeti bizottságát felszólították, hogy legyenek igényesebbek a vezetőkkel szemben. Az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság vizs­gálatot folytatott a Közlekedési és a Közlekedési Építkezések Minisztériumánál, s megállapította, hogy c minisztériumok vezetői nem biztosították a vasútvonalait és villamosított pá­lyaszakaszok határidőre történő átvételét és több esetben be­fejezetlen létesítményeket vettek át, becsapva az államot. Nyikolaj Konarjov, közlekedési miniszter és Vlagyimir Brezs- nyev közlekerlési-építési miniszter t!)85. utolsó napjaiban kor­rigálták nyolc vasúti komplexum terveit, törölve belőlük több ipari létesítményt, távközlési vonalat, természetvédelmi rend­szert és szociális-jóléti létesítményt. A komplexumokat még a korrekciók ellenére is súlyos hiányosságokkal, befejezetle­nül adták át. vállalatok versenyképesen tud­nak részt venni Törökország fejlesztési terveiben és lehe­tőséget nyújtanak harmadik piaci együttműködésre. KÉTSZÁZEZER jüanért kelt el árverésen az a senjangi gyár, amelyet ez év augusztus elején csődbe jutottnak nyil­vánítottak és — a Kínai Népköztársaság történetében első ízben — hivatalos csődel­járást rendeltek el ellene. Az északkelet-kínai - Liaoning tartomány közigazgatási köz­pontjában, Senjangban tavaly kísérleti jelleggel csődeljárási szabályzatot léptettek életbe. A KÖRNYEZETVÉDELEM, az energiapolitika, a fegyver­kezési verseny elutasítása, a szociáldemokratákhoz (SPD) fűződő viszony kérdése áll a Zöldek péntek délután meg­kezdődött kongresszusának homlokterében. A Zöldek negyvenezres taglétszámú párt­ja, amely 27 képviselővel ren­delkezik a szövetségi gyűlés­ben, megvitatja az SPD-vel való esetleges együttműködés problémáját. gedéssel állapították meg, hogy a két ország együttmű­ködése minden területen ked­vezően fejlődik. Ugyancsak a nemzetközi helyzetről, a kétoldalú kap­csolatokról folytatott megbe­szélést a magyar külügymi­niszter Oskar Fischetrel, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterével is. ★ Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, újabb kétoldalú találkozón vett részt csütörtökön és pén­teken New Yorkban. Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK alkancellárjával és külüspmiais zterétteh „csü törtö­dön tárgyszerű, .légkörű. meg­beszélést tartott, amelyet mindketten a nyugatnémet külügyminiszter júliusi moszk­vai látogatása alkalmával megkezdett nyílt vita folyta­tásaként értékeltek. Hangsú­lyozták, hogy a Stockholmbán elért nagy jelentőségű qieg- állapodások meggyőzően bizo­nyítják: az államok biztonsá­gát meg lehet szilárdítani po­litikai eszközökkel. Miguel de la Madrid mexi­kói köztársasági elnökkel ugyancsak csütörtökön talál­kozott a szovjet külügymi­niszter. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió támogatja a le­szerelési javaslatokat kidol­gozó „hatok” kezdeményezé­seit, amelyek célja az atom­katasztrófa elhárítása, a bé­kés világűr megőrzése. A me­xikói államfő megelégedéssel méltatta a szovjet vezetés konstruktív kezdeményezé­seit, elsősorban az egyoldalú atomfegyver-kísérleti mora­tórium meghosszabbítását. Tárik Aziz iraki külügymi­niszterrel folytatott pénteki megbeszélésén Sevardnadze az iraki—iráni fegyveres konf­liktus beszüntetését, a problé­ma politikai rendezését sür­gette. Eduard Sevardnadze pén­teken találkozott Leo Tinde- mans belga, Karolosz Papit - liasz görög és Obed Asamoah ghanai külügyminiszterrel is. AKADÁLYOK A washingtoni kormányzat akadályozza azt a szovjet és amerikai tudósok által közö­sen kidolgozott kísérletet, amelynek feladata a kísérleti atomroóbantások ellenőrzési módozatainak felkutatása — jelentette ki Thomas Kohren, a Természeti Erőforrások Védel- mi Tanácsa elnevezésű ameri;- kai szervezet vezető geofizikát sa. Újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az amerikai külügyminisztérium visszatartotta a szovjet tudór sok beutazási vízumát. A cso­port szeptember 14-én érke­zett volna az Egyesült Álla­mokba, hogy kiválassza a szeizmológiai műszerek telepí­tésének helyszínét. A washingtoni hatóságok vé­gül is engedélyezték a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája küldöttségének beutazá­sát. de a látogatást olyan fel­tételekhez kötötték, amelyek — Kohrcn szavai szerint — eleve elfogadhatatlanok a szov­jet fél számára.

Next

/
Thumbnails
Contents