Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
.Wf.frlW 1086. SZEPTEMBER 3., SZERDA 3 Nemzetközi állattenyésztési konferencia Jeles bemutató Dóra-majorban Ha enyhe is, azért méreg... Karfiolt szárító égi permet Elsősorban . a gondokról és a velük kapcsolatos teendőkről esik szó napjainkban állattenyésztők körében is. Tény azonban, hogy az elmúlt H esztendőben jelentős fejlődésen. ment keresztül az ágazat. A növénytermelést meghaladó ütemben nőtt az állattenyésztés és. növekedtek a fajlagos hozamok is. Ezért is esett az Európai Állattenyésztők Szövetségének választása (FEZ) ’ hazánkra, hogy 15 év után ismét Budapesten rendezik meg a 37. tudományos ülésszakot, szép-, tember í, és 4. között. Tapasztalatcsere A rendezvény jelentőségére utal, hogy éz a szervezet föld-, részünk legnagyobb állattenyésztési tudományos egyesülete. Még 1939-bén Zürichben 15 ország — köztük hazánk — azzal a céllal alapította, hogy az állattenyésztés tudományos és műszaki fejlesztésének nemzetközi fóruma legyen. Olyan, ahol a tudomány művelői ismertethetik eredményeiket, kicserélhetik tapasztalataikat és elősegíthetik annak elterjesztését. Mindezt ár. Papócsi László, MEM- míniszterhelyettes mondotta tegnap üllőn azon az állattenyésztési bemutatón, amelyet a nemzetközi esemény alkalmából tartanak szeptember 3. és 7. között a Dóra-majorban. Az állattenyésztés számunkra létkérdés —'hangoztatta a miniszterhelyettes. — Feladat a termelés minőségi jegyeinek a kibontakoztatása. Ezzel azonban nem állunk egyedül Európában, hiszen a földrész szinte valamennyi országa hazánkéhoz hasonló helyzetben van. A konferencia keretében — amelyen 900 külföldi és 200 hazai, szakember vesz; részt a hét szekcióban-, elhangzó; mintegy 600 tudományos előadásnak is, a minőség javítása a fő témája. Az előadások jó~áttekintést "adnak az egyes tudományágak legújabb eredményeiről, a kutatómunka irányairól. Ezért nemcsak Kuncz Béla: A vizsgálatoknak mindig van egyfajta visz- szatartó hatása. Ha érzik, hogy odafigyelünk a szolgáltatásra, a kereskedelemre és a vendéglátásra, akkor a visszaélések csökkennek egy ideig. Ez is szándékunk volt hát, nemcsak a jogszabályok betartásának ellenőrzése. Még a segíteni akarás. Úgy láttuk, a kisiparosok, kiskereskedők árfegyelme meglehetősen laza. S ebben szerepet játszik, hogy nem eléggé ismerik a rájuk vonatkozó szabályokat. Falvai Sándor: Érdekvédelmi szerveik ugyan tájékoztatják őket szóban vagy kiadványokkal, de ezek nem tartanak lépést az árképzés változásaival. Kuncz Béla: Megkeressük majd őket... Persze, jószerivel eldönthetetlen egy-égy maszeknál, hogy tudatlansága mennyire tudatos, amikor kiderül valamilyen szabálytalansága. Mégsem szeretnénk őket elriasztani, hiszen munkájuk fontos, szükséges, de a tisztességet működést megköveteljük tőlük. Fáival Sándor: Van égy klasszikus mondás: a szankcionálás nem cél, hanem a Európában, hanem Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában és Afrikában is nagy érdeklődés kíséri a magyarországi FEZ-kongresszust. Annak, hogy Európa legnevesebb állattenyésztői hazánkban találkoztak, a magyar állattenyésztés számára mindenekelőtt az lesz a mérhető haszna, hogy az új információkat első kézből ismerhetik meg a szakemberek. Az élmezőnyben Magyarország az egy lakosra jutó állati termék előállításában a világ élmezőnyében jár. Évente minden állampolgárra 150 kilogramm- csontos hús megtermelése jut, s ez a mennyiség kétszeresen is meghaladja a hazai fogyasztást. A többletet a nemzetközi piacokon kell eladni. Ez a piac azonban túlzottan érzékeny, egyre nehezebb értékesíteni az árut. A túltermelési válság érezteti hatását, ezért az Európai Közös Piac országai védővámokkal is nehezítik a közösségen kívüli államok, így hazánk húsexportját is. Az állatállomány leépítéséről azonban szó sem lehet, hiszen jelentős devizát hoz az országnak. A járható út: megtalálni a réseket, amelyeket mások kihasználatlanul hagynak. A jelenlegi helyzetből kitörni csak gyors ütemű és erőteljes fejlesztéssel lehet. A fő kérdés az, milyen gyorsan és hatásfokkal lehet átalakítani az állattenyésztésben a növényi fehérjéket állati fehérjékké. Ez a hatásfok sajnos még nem kielégítő hazánkban, főként, ha Európa állat- tenyésztőihez hasonlítjuk magunkat. Tehát bőven van még tenni-, tanulnivaló, ezért is hasznos, hogy Budapesten rendezték meg a nemzetközi ánattéhyés^tési; -"löcftlfefóheiüt. Amely' kőzyetiéifáí' Katussal van Pest megye állattenyésztésére is. A bemutatóra már hagyományosan Üllőn került’ sor. A kiállítás felvonultatja az állattenyésztés teljes vertikumát, a legújabb tenyészhelyes magatartás elérésének eszköze. Kuncz Béla: Való igaz. Sajnos, azonban akadt észreven- nivaló. Bizonyos áruk származása, enyhén szólva, kideríthetetlen: kitől vették és mennyiért. Különösen a nyugati gyártmányúaknái — penge, rágógumi, márkás italok — élünk a gyanúval, illegálisan érkeztek az országba. S mivel a bizonytalan forrásból kapott áru beszerzési ára nem dokumentálható, így annyiért értékesítheti a kereskedő, amennyiért akarja, forgalma is követhetetlen ezáltal. Melegágya ez a búsás haszonszerzésnek meg a visz- szaélésnek. Hasonlóan a másik felfedezett hiányossághoz: jó néhány kisiparos nem tünteti fel a vállalási díjat.. így aztán a megrendelőnek — aki kevésbé • válogathat egy kisebb településen a szolgáltatókban — fogalma sem lehet, vajon jogos összeget számoltak-e a munkáért. Főként, ha külföldi az illető, akinek egyébként is gond a magyar nyelvben, szokásokban való eligazodás. i Falvai Sándor: Ha a fogyasztói megkárosításról beszélünk, hadd mondjam el, hogy próbavásárlásaink me,gtési és tartási eljárásokat, berendezéseket, eszközöket.! Őshonos fajták A kiállítást hozzávetőlegesen 20 ezer négyzetméteren rendezték meg, az élőállat-bemutatóra csaknem 170 szarvas- marhát. 150 sertést, több mint 200 juhot, 20 lovat és több száz kis állatot neveztek be az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a kistermelők. Bemutatják az őshonos állatokat: c szürkemarhát, a mangalica sertést, a racka és cigája juhot is. A rendezvényre a szakemberek mellett várják a tanuló- ifjúságot is. Jó lenne, ha az iskolák osztálykirándulásokat is szerveznének ide, Jiiszen a fiatalok a jövő letéteményesei. Végül is rajtuk, a majdani szakembereken áll, hogy az elkövetkező időszakban mi valósul meg a konferencián elhangzottakból. Bóna Zoltán Csapolják a vizet Halászol a rizs A tartósan meleg idő, a napfényben bővelkedő nyár előbbre hozta a rizs érését az Alföldön. A szokottnál egy héttel előbb kezdték meg az erőteljesen kalászoló és már sárguló növény árasztóvizének lecsapolását, szeptember közepe táján pedig megindulnak a rizsarató kombájnok. A kalászok szép teltek; a szakemberek az idén jó termésre számíthatnak. A meleg- és napfényigényes növény termesztése akkor gazdaságos, ha a hektáronkénti hozam eléri a 24—25 mázsát. Tavaly 33 mázsás termésátlagot értek el, az idén ennél valamivel többre számítanak. Ezt az •évedTrtériyt'anhak is'köSzön- hétik,'- högy azrutóbbí években több ütemben nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre a rizstelepen, megszüntették a talajok egyenetlenségét és így azonos magasságú vízborítás alatt tarthatták az ültetvényeket. lepő eredményt hoztak. Az élelmiszerboltokban a vizsgált tételek 12 százalékánál a vevők hátrányára, 17 százalékánál viszont a javára tévedtek. Ilyen még nem volt! Oka nyilván az, hogy az idegen- forgalmi szezonban több külső dolgozót — diákot s szakképzetlent — alkalmaztak. A fogyasztói árak megállapítását két élelmiszer- és négy iparcikküzletben kifogásoltuk. Előfordult például, hogy a kenyérszalonnát a drágább csemegeszalonná árán adták. Vagy a több szállítótól különböző áron vásárolt ugyanolyan terméket egységes összegért kínálták. Hat vendéglőben pedig nem volt előírásos kalkuláció. Kuncz Béla: Pedig ez az árképzés alapja. Különben hogyan ítélhető meg: reális-e az étel ára. Mi is találkoztunk ilyesmivel. Falvai Sándor: Feltűnt, hogy fölösleges adalékokkal vagy helyettesítő anyagokkal pótolják a valódit, főleg süteményeknél. Kuncz Béla: És nem egyezik teszem azt a bornál a kiírt és a kalkulált ár. Erre bukkantunk a szerződéssel üzemelő Kék Duna Szak- szövetkezet 94. számú borozó„A Pest Megyei Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség az esetleges egészségkárosodás megelőzése, meggátolása érdekében határozatlan ideig megtiltja a zöldáru értékesítését és egyéb felhasználását. Mivel a vegyszerkárosodás Alsónémedi összes területét érinti, ezért az értékesítési és felhasználási tilalom Alsónémedi egész területére kiterjed.” Helikopterről szórták Mi is történt? Röviden annyi: hiba a permetezésnél. A napraforgó zöld részeinek elszárítására s így a gépi betakarítás könnyítésére hivatott vegyszer — Régióné a neve — rákerült majd ezer hektárnyi területen a kelkáposztára, karfiolra, (melyről egyébként éppen augusztus 22-i lapunkban írtunk elismeréssel), fejes és vörös káposztára, uborkára, zöldpaprikára, tökre, sárgarépára, karalábéra, zellerre. Kétszáz részesműveléssel foglalkozó gazda terménye egyelőre nem fogyasztható. A tényeket így ismerteti dr. Kelemen Erzsébet, a Pest Megyei Köjál Élelmezés- és Táplálkozás-egészségügyi osztályának vezetője. — A szert az engedélyokirat szerint merevszárnyú repülőgépről, s nem helikopterről kell kiszórni, mint ahogyan az Alsónémedin az ácsai Vörös Október Tsz és a helyi Közös Üt Szakszövetkezet földjén történt augusztus 22-én. Az első módszerrel ugyanis magasabbról s kisebb szemcsenagyságban, cseppméretben hull a permet a növényzetre. Annyi bizonyos, hogy az anyag felhője beborította az egész környéket, nem csupán a napraforgótáblákat. A gazdák egy része már aznap este tapasztalta & zöldségén a száradási jeleket,' rnelyek vasárnapra kifejezettek lettek. Mi augusztus 26-án értesültünk az esetről. A másnapi terepszemlén és mintavételen már bizonyos volt, hogy a termést zárolni kell. Kiderült ugyanis, hogy olyan növéjában Kisorosziban. Ahol ráadásul egyetlen ételről sem készítettek árkalkulációt. Tízezer forintos bírság kiszabását javasoltuk a helyi tanácsnak. A 33 egységből I6-nál észleltünk még szabálytalanságokat — legkevesebbet az átalányelszámolásos üzletekben. Falvai Sándor: Az áruellátás az idén jobb volt, mint tavaly, kivéve a sörkínálatot. Csökkent a vásárlók közvetlen megkárosítása, viszont több lett az egyéb — például a bizonylatolással kapcsolatos — vétség. Végül 30 szabálysértési eljárást kezdeményeztünk, a pénzbírság körülbelül 90 ezer forint. Bár összességében az elmúlt évinél kedvezőbb a kép, mégis a fogyasztói érdekvédelem szempontjából a Dunakanyar változatlanul a legveszélyeztetettebb területek közé tartozik. Ezért a jövőben is vendégeskedünk arrafelé. Ilyen vizsgálatok hallatán az ember eltöpreng: vajon, milyen hatással lehet az érintettekre a felelősségre vonás? Valóban elképzelhető, hogy valaki gyakorlatlanságból, tapasztalatlanságból vét a jogszabályok ellen, s számára elegendő az egyszeri figyelmeztetés is? De mi van azokkal, akik nem ebbe a kategóriába tartoznak, s eszük ágában sincs felhagyni a fogyasztók hátrányára elkövetett kisebb-nagyobb ügyeskedésekkel? ök, feltehetően, a büntetésként kirótt összeget már előre beleszámítják a kiadások közé és megtérüléséről is gondoskodnak. Ennek valószínűleg megint csak a fogyasztó látja kárát. Változás náluk aligha remélhető néhány ezer forint büntetés kifizetésétől. Velük szemben nem lehet más eszköz továbbra sem, csak a következetes szigorúság. Tóth Andre» nyekre jutott a Régióné, melyeket tönkretesz. Hatalmas értékről van szó. S olyan vegyszerről, melyre vonatkozóan nincs előírás: a kiszórás utáni értékesítéskor mennyi lehet belőle a növényen a maradék, s mennyi várakozási időnek kell eltelnie a kettő között. Ilyen esetekben az Egészségügyi Minisztériumé a döntés joga. — S hogyan döntöttek? — Az Országos Elelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet javaslata alapján elvi állásfoglalás született: ameny- nyíben a szer kimutatható a növényeken, azok nem forgalmazhatók. S tény, hogy a jelenlegi vizsgálati módszerrel kilogrammonként 0,1 milligrammos mennyiség már kimutatható. Az összes mintát rohamtempóban vizsgálták meg a megyei növényvédelmi és agrokémiai államás, valamint a Köjál szakemberei, s — mert a mennyiség átlagosan 0,3 milligramm volt — úgy döntöttek: a zárlat egyelőre érvényben marad. Fonnyad, pusztul a raktárban — Régen volt ilyen csendes az élet errefelé — mondja ölvedi János, az alsónémedi Közös Üt Szakszövetkezet felvásárlótelepének vezetője. — Igaz, múlt pénteken több tucat zöldségkiskereskedő kö- nyörgött, hogy adjunk nekik karfiolt, zöldbabbt, de ha tilos, akkor tilos. A Köjál döntését követően is' átveszi a telep az alsóné- mediek terményeit, tárolják, ameddig tudják, utána hulladékba kerül. A termelő átvételi bizonylat alapján kapja majd a kártérítést. Sokan azonban másként gondolkodnak, hiszen a mezőőri ellenőrzések ellenére népes a határ, szedik a karfiolt, uborkát, káposztát. A szőke fiatalember, akivel szóba elegyedünk, elmondja, .hogy a tilalom óta is naponta viszi portékáját a Bosnyákra. Az uborkát csak azért nem, mert az eláll, és rendszeresen a szeptemberi dér után hordják a piacra. — Szívem szerint vissza- küldenék mindenkit, aki a felvásárló telepre hozza az áruját, mert magam is termelő vagyok, sajnálom és megértem őket — magyarázza keserűen Kiss Tamás elnök- helyettes. — Nem vitatkozhatunk a Köjál döntésével, bizonyára jó ok volt arra, hogy a zárlatot elrendeljék. Csakhogy ennek érvényt kellene szerezni. Mert aki nem a kártérítési összeget veszi majd fél, hanem a tilalom ellenére eladja a zöldséget, jobban jár. Egyáltalán: lehet-e árucikk a permet által érintett termés? Nem veszélyezteti-e egészségünket? Ismét dr. Kelemen Erzsébeté a szó: — Ma, szeptember 3-án újból mintákat veszünk, s a továbbiak a vizsgálat vagy az ezt követő újabb elemzéseik eredményeitől függenek. Any- nyi bizonyos, hogy a termésnek csak az a része kerülhet forgalomba, ami megmarad m szer kimutathatósági határa alatt, annak bomlása után. — S ekkor, már veszélytelen lesz a zöldségek fogyasztása? — A Régióné nem erős méreg, a most talált töménységben valószínűleg nem vált ki heveny tüneteket, máj- és vesekárosodást. De még így is veszélyeztetheti az egészséget. „ Sokszor, kis mennyiségben fogyasztva gyomor- és bélnyálkahártya-károsodást okozhat. Ami engem illet, nem tartok súlyos, akut mérgezéstől, ugyanis a szer jelenléte szemmel látható károsodást kelt’ a növényen. A hibás terményt nem lehet eladni, a helybéliek pedig a falugyűlés után pontosan tájékozódtak arról, mi történt, így maguk bizonyosan nem fogyasztanak ebbői. A kimutathatóság határa alatti mennyiség pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a zöldség már ehető. Mégis a piacra jut? Viszont most még nem az. Mégis a piacra kerül. A Bos- nyákon érdeklődtünk Szabó János felügyelőnél. Mostanság is naponta 40—50 alsónémedi zöldségszállítmány érkezik, annyi, mint korábban, az eset előtt. Így beszél a piacfelügyelő : — Mi nem küldünk, nem küldhetünk vissza senkit közegészségügyi kifogással;:! csak ha erről értesítést kapunk. Eddig hozzám ilyen nem jutott el. A permetezési naplót minden termelő köteles magával hozni, ezt a növény- védelmi szakemberek szúrópróbaszerűen ellenőrzik, mintát is vesznek. Ugyancsak szúrópróba-ellenőrzéseket tart a Köjál. A XIV. kerületi közegészségügyi-járványügyi szolgálat vezetőjét, dr. Martini Ferenc felügyelőt is megkérdeztük, hány alsónémedi termelőt küldtek haza? A válasz: Egyet sem. S amikor ismertettük vele a Pest Megyei Köjál döntését, ezt mondta: Mi nem is tudunk róla, nem kaptunk értesítést. Ügy tűnik, a hivatalos 'Információ útjai — akár az istené — kifürkészhetetlenek. .. M. K.—V. G. P. A termelők zavartalanul szedik a karfiolt. (Felvételünk tegnap délelőttit (Erdőst Agnes felvétele) Ellenőrök a Dunakanyarban Tudatlanság vagy tudatosság? Gondosan tervezett munkaprogram Nyáridőben külföldi és hazat nyaralókikai, turistákkal népesül be a Dunakanyar. Akik nem csupán a természet szépségeit csodálják, hanem eszndk, isznak, hajat vágatnak vagy a kocsijukat javíttatják — egyszóval számos szolgáltatást vesznek igénybe. S cseppet sem mindegy, hogy ezekhez milyen formában és mennyiért jutnak. Nos, a Pest Megyei Tanács utána nézett ennek. Két, egymástól független vizsgálatot is folytatott. Az ipari osztály munkatársai koncentrált árellenőrzést tartottak elsősorban a kisiparosoknál és kiskereskedőknél. A kereskedelmi felügyelőség pedig előre eltervezett programja alapján szállta meg a Dunakanyart, hogy tájékozódjék a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről. A tapasztalatokról számolt be Kuncz Béla, az ipari osztály vezetője és Falvai Sándor, a kereskedelmi felügyelőség vezetője.
