Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

1986. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK 3 Több mint ezren vettek részt a keresésben Sértetlenül megkerült a kisfiú Érkeztek a környékbeliek Is — feladatot kérve Dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes eligazítja a parancsnokokat Rendőrök — bevetésre várva Pilisszentkereszt határában olyan a domboldal, mintha ott egy nagyszabású hadgya­korlat irányítóbázisa lenne. Rendőrségi, katonai gépkocsik és teherautók, erdészeti te­repjárók, magángépkocsik tö­mege parkol a hatalmas tisz­táson, az erdő szélén. Ott. ahol előző nap a négy óvónő fel­ügyeletével 28 kisgyermek -JátS2ötf.:~' -"?£***” " 4" Átvirrasztott éjszaka Kedden a pilisszentkereszti erdőben — mint az 1. oldalon közöljük — eltűnt egy kisfiú. Röviddel a történtek bejelen­tése után bekapcsolódott a keresésbe — a helybeli rend­őri erők és a lakosság mel­lett — a szentendrei rendőr­ség. Este már munkásőrök, katonák kutattak a gyermek után az erdőben. Aki tudott, jött és kereste — mondja Fuhl Attila önkéntes rendőr, kori miniszterelnök is. „Az adott körülmények között Nagy Imre a legjobb személy — mondotta. — Jó szolgála­tot tesz Magyarországnak ez alatt az átmeneti időszak alatt, amíg a magyar kérdés végle­ges megoldását el nem érik.” A BIZOTTSÁGOK és mun­kástanácsok, amelyekben a jobboldal mellett még erővel rendelkeztek a népi demok­ratikus .rendszer hívei, felhív­ták a figyelmet' az el lenfor­radalmi veszélyre. A buda­pesti III. kerületi forradalmi tanács elnöksége például fi­gyelmeztette a dolgozókat: nem szabad megengedni, „hogy a nagy, demokratikus forradalmat a reakciós fasisz­ta ellenforradalom útjára té­rítsék”. Október 31-én reggel a mi­niszterelnök fogadta az angol és amerikai újságírókat, va­lamint a rádiótársaságok kül­dőiéit. A miniszterelnök kije­lentette: „Magyarországnak van lehetősége arra, hogy egyedül is — tehát a Varsói Szerződés általános fölbomlá­sa nélkül is — kilépjen ebből a szövetségből. Ezt az állás­pontot erélyesen képviselni is fogja a megkezdődő magyar— szovjet tárgyalásokon.” Arra a kérdésre, vajon lehetséges-e, hogy Magyarország egy kelet­európai semleges terület mag­jává válik, a miniszterelnök így felelt: Ez a kérdés előbb vagy utóbb fel fog merülni." Álljunk meg itt egy pilla­natra. A Nyugaton megjelent könyvek jelentős része azt ál­lítja, hogy a Nagy Imre ve­zette kormány november 1-jén azért lépett ki a Varsói Szer­ződésből, és hirdette ki a sem­legességet, mert a szovjet csa­patok nem hagyták el az or­szágot, sőt november 1-jétől kezdődően új csapatok érkez­tek Magyarországra. A mi­niszterelnök először hivatalo­san október 31-én reggel, a nyugati újságírók előtt adott nyilatkozatában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát. A NYUGATI ELEMZŐK jó része a történtek titkát Moszkvában keresi, holott ez Budapesten volt. Október 29-én a magyar kormány fel­lépésének hatására a szovjet hadsereg ■ csapatai elhagyták Budapestet. Október 30-án és 31-én a szovjet csapatok meg­kezdték erőik kivonását Ma­gyarország területéről. A vá­lasz a hatalom teljes megbil­lenése, a nyílt ellenforrada­lom határozott és erőteljes térhódítása lett. Ebben van a titok. A Nagy Imre vezette kormány nem fordult szembe a nyílt ellenforradalommal sem, hanem meg akarta előz­ni, meg akarta valósítani az adott pillanatban a legfonto­sabb célját, a Varsói Szerző­dés felmondását, á semleges­ség kihirdetését. De ez azt is jelenti, hogy szükségszerűvé vált a Forradalmi Munkás- Paraszt Korr. iny életrehívása. A Szovjetunió és a szocialista országok közötti konzultáció megkezdődött, s ennek nyil­vánvaló célja a Magyar Nép- köztársaság megmentése. A to­vábbi szovjet csapa tmozdula- tok is ezzel függtek össze. (Következik: Magát árulta el a valódi cél) a civil kutatók vezetője. — Hajnalban mentem haza, aludni nem is tudtam. Reggel üzentem a munkahelyemre, hogy ne várjanak: j ..-.lsei ­Mindezt olyan természete­sen mondja, mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne, hogy az átvirrasztott, átgyalo­golt éjszaka után ismét itt van. Kisebb-nagyobb csopor­tokban várnak bevetésre a rendőrök. A szentendreieken kívül itt vannak a. budaör­siek, az érdiek, a váciak és a gödöllőiek is. Fejünk felett rendszeresen. megjelenik a rendőrségi helikopter. Fedél­zetén erdész és barlangász is látcsővel figyeli az erdőt, hát­ha megpillantják a piros ruhás gyereket. — Szerencsére viszonylag enyhe volt az éjszaka — ma­gyarázza Papp József, a me­gyei rendőr-főkapitányság századosa, miután kiszáll a helikopterből. — Jó esély van arra, hogy baj nélkül átvé­szelte az éjszakát. Sajnos tegnap a nyomozókutyákkal már nem sokat értünk él, hi­szen mire kora este a kutyá­sok megérkeztek, már több százan járták be az erdőt, tönkretéve minden nyomot. — Erősítést várunk — mondja dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes, a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője, az akció irányítója. — Űjabb munkásőrrájok, hon­védségi erők, határőrök jön­nek. Segítséget ajánlott fel a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság, és szovjet katonákat is Várunk. Eligazítást tartunk 14 ■ órakor; égy óra múlva pedig csatárláncban négy és fél ki­lométeres körzetben átfésül­jük az erdőt. Önzetlen önkéntesek Alig múlt dél, de a hatal­mas tisztás már jócskán be­népesült. Üjabb és újabb munkásőrrájok érkeznek, egyre több civil önkéntes, barlangász, ‘ erdész jelentke­zik, s jönnek a pilisszentke- resztiek, a pilisszántóiak, a pomáziak meg a csobánkaiak. Fiatalasszonyok csoportja ácsorog, várva az eligazítást. Lábukon papucs, ' szandál, nejlonharisnya. — így mennek be-a sűrű erdőbe? Nem féltik a ruhá­jukat? .— Reggel, amikor munká­ba indultunk, még nem tud­tuk, hogy ma még erdőbe is megyünk. Egyébként a dobo­gókői M$ZMP-üdülő dolgozói vágyunk. Felkerekedik . Nagy János, Pesák Péter, Alanyai László és Galda István is, akik vé­gigkutatták az éjszakát, s délelőtt már újra bevetésre vártak. Természetesen ők is szabadságot kértek. — Mondja meg nekem, hogy itt, a hegyek között, egy kis faluban, miért az erdő szélén kell játszadozniuk az óvódásoknak? — kérdez rám .^gyikuk. -i- .Még Budapesten, • ä belvárosban is kerítenek TéMább egy grúndot a ki­csiknek. Pilisszentkereszten egy bokorban van az iskola, az óvoda, ahol minden talpa­latnyi. helyet beépítettek. Ha lenne egy játszótér, akármi­lyen is, ez az eset nem tör­tént volna meg. Végeláthatatlan kígyóként húzódik a sor három óra előtt néhány perccel a tisz­táson, az erdő széle felé. Még az utolsó percekben is gyarapszik a keresésre indu­lók tábora. Hölégballonösok terepjárója fékez, túrához öl­tözött fiatalemberek ugrálnak le és csatlakoznak a szovjet ; katonákhoz, övükön erős fé­nyű barlangi lámpával, bar­langászok érkeznek Eszter­gomból. Pontban 15 órakor közel hétszáz katona, határőr, mun­kásőr, százhuszonkét rendőr, több mint száz erdész és leg­alább háromszáz civil alkot csatárláncot az erdő szélén. A sűrűben. egymástól karnyúj­tásnyira sem ..eltávolodva ha­ladnak. Egy fa tövében találták Két perccel múlt negyed négy, amikor 5— kétezer-két- százharminc lépésre az indu­lástól — Morvái István dömö- si erdész, a Pilisi Parker­dőgazdaság dolgozója megpil­lantja a kisfiút, aki csodál­kozó szemmel álldogál egy fa tövében. Leírhatatlan pillana­tok. Másodpercek alatt több mint ezer ember tudja meg a jó hírt. A vörösre sírt szemű édes­anya most az örömtől ..lesz kis híján rosszul. Minden szempár a hároméves István- kára mered, aki minden lám­paláz nélkül annyit kérdez: anyucikám, hoztál teát? Móza Katalin és Veress Jenő riportja A kutató egységek sorfala várta a gyermeket szállító autót Morvái István, a Pilisi Parkerdőgazdaság dolgozója találta Űjra együtt van a család. A kicsi anyja ölében, az apa és a meg a kisfiút nagymama Égen-földön mindenki Pistit keresi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents