Pest Megyei Hírlap, 1986. szeptember (30. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

1 198«. SZEPTEMBER 1*., CSÜTÖRTÖK Szedd magad! Szedd masad — és a csalá­dod. Budapest és környéke lakói idén újból ..megszedhe­tik magukat” Pomázon, a Munkaterápiái Intézet almás­kertjében. SZENTENDREI K^tMan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Egészséges önbizalom Talpon maradt szövetkezet A pomázi Építő és Karban­tartó Kisszövetkezetről eddig kevés híradás jelent meg. Pe­dig igen eredményesen gaz­dálkodnak, A íiatal cég elnöke, Leidin­ger Gyula mondja, hogy 1982 kora tavaszán váltak ki a Szentendrei Építőipari Szö­vetkezetből. Az új csapáson huszonhármán indultak el, fő­ként festők, mázolók, bur­kolok, kőművesek. Az induló vagyonuk 460 ezer forint volt. — Mi tagadás, óvatosan kezdtünk — emlékezik az el­nök. — Száz-, kétszázezer fo­rintos munkákat vállaltunk. Ma már családi házak építé­sét, millión felüli felújításo­kat tartalmaznak a terveink. Telephelyet vásároltak Po- máz főútján. A rendelkezési alapjukból eddig 1 millió 100 ezer forintot tartalékoltak. Kis közösségek otthona Elsősorban a fiataloké Emlékszem, hogy jó tíz év­vel ezelőtt, amikor a Somogyi —Bacsó parti József Attila Városi Művelődési Otthonba beköltöztek a szakmunkáskép­ző intézet tanárai és tanulói, sokan nosztalgiával sóhajtot­ták : az új épületben (Pest Me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár) soha nem lesznek ilyen jól működő klubok és szakkörök, mint itt voltak. Szóval a lakösság, különösen a fiatalok« megszokták, hogy a Duna-parti épület a szórako­zási lehetőségeik biztosítéka volt. Nos, hogy a sóhajtozók- nak igazuk volt-e vagy sem, annak eldöntése a szakembe­rek dolga, az azonban tény, hogy az épületet az ipari is­kola kiköltözése után a mű­velődés-szórakozás céljaira kapta vissza a város. A keze­lője a Pest Megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár. Azt már tudtuk, hogy nyáron ifjú­sági szállodát működtettek e helyen, de mi lesz a létesít­mény sorsa ezután? A választ dr. Tóth Bélától, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazga­tójától várjuk. — Valóban sokan örülnek annak, hogy a régen közked­velt József Attila Művelődési Központ épülete ismét vissza­kapja a funkcióját. Mi azt ter­vezzük, hogy a gyermek- és ifjúsági rendezvényeknek, a kluboknak, szakköröknek, az alkotóközösségeknek, az úttö­rő szakági képzésnek, a KISZ- alapszervezeteknek adjon ott­hont. Itt kap helyet az összes vizuális csoport, a kerámia­kor, a természettudományi stúdiók, az ifjúsági klub. A felsorolás természetesen nem teljes. Az épület ugyanis igen sok funkció ellátására alkalmas. Egyebek mellett _ a pincerészben található a szín­pad. ahol felléphetnek amatőr báb- és színjátszó csoportok, zenekarok, próbahelyet jelent minden világot megváltó desz­kára törekvőnek. — A fő profilja az elképze­léseink szerint az ifjúság ki­szolgálása lesz, A KISZ és az úttörőcsapatoK vezetői partne­rek a tervek v alóra váltásában. Szeretnénk maximálisan ki­használni az időt, még azt nem tudjuk pontosan, hogy délután kettő és négy óra kö­zött milyen programok lenné­nek a leghasznosabbak. A Pest Megyei'}Mí^y elődégi Központ és Könyvtár vezetői komolyan gondolják, hogy megpezsdítik az életet a Volt József Attilában, Hangai Lász­ló, a létesítmény vezetője a „nagy háztól” függetlenül .'kü­lön éves tervből, külön költ­ségvetésből fog dolgozni.' A munkáját társadalmi vezető- jég segíti majd, amelynek tag­jai szentendrei művelődésba­rát fiatalok lesznek. Szó ami szó, a PMKK épü­lete nem alkalmas kis közös­ségi foglalkozások tartására, A Duna-parti ház igen. Azt várjuk, hogy alkotóműhellyé válik a Csipkerózsika-álmából ébredt épület. Mindössze két dologra hív­nánk fel még a figyelmet. A ház egyik szárnyában három család él. Ha őket. sikerülne elhelyezni, az épület teljés egészében az előbbiekben le­írt célokat szolgálná. Nyáron pedig — mert zárt az udvara — gyermekmegőrzést lehetne vállalni az idelátogató turis­ták terheinek könnyítésére. Meggyőződésünk, hogy nagyon sokan bíznák az apróságaikat a szakemberek gondjaira ad­dig, amíg Ismerkednének a város nevezetességeivel. A másik közlendőnk, amire talán érdemes figyelni az, hogy az épület tetőtere köny- nyen beépíthető. Olcsó szállás­helyet lehetne kialakítani a diákoknak, általános iskolá­soknak. Hitelük nincs. A fluktuáció minimális. A létszám 96 szá­zaléka alapító tag. A munka­eszközöket három kisteher­autó szállítja. Milyen módszerekkel jutot­tak ilyen messzire rövid idő alatt? Leidinger Gyula szerint az eredményesség alapja a tag­ság tisztességes, szorgalmas munkája. Az alapszabályzat­ban csak annyi áll, hogy a heti' munkaidő minimum 42 óra. Ezen felül mindenki any- nyit dolgozik, amennyit bír. A régihez képest alapvetően megváltozott a munkamorál. Az érdekeltség nagy hajtóerő. Mindenki a tudása legjavát adja. Az eltelt 42 hónapban reklamáció nem érkezett az ügyfelektől. A döntéseket ki­zárólag közösen hozzák. A ha­vi jövedelem 12 ezer forint. Ehhez jön az év végi nyere­ség, amelynek az alapja a va­gyoni hozzájárulás és a vég­zett munka. Nézzük most, hogy mit vár­nak az Építő és Karbantartó Kisszövetkezetben 1986-ban ? Leidinger Gyula: — A vártnál jobban alakul­tak a dolgaink. A 21 millió 300 ezer forintos árbevételi tervünket augusztus 30-ra tel­jesítettük. — Rossz volt a terv? — Nem. Recesszióval szá­moltunk. De a megrendelőink elégedettek velünk és vissza­járnak. — Ezek szerint a szövetke­zet tagjainak nincs másod­állásuk? Sem idej.ükfsem sízükéí ségük nincs rá. Mi azt akar­juk, hogy azt a pénzt, amit régen a munkahelyen és fusi- val kerestek, azt megkapják nálunk főmunkaidőben. Az ál­lam is, meg mi is jól járunk. A 460 ezer forintos rész­jegyösszegből mostanra 1 mil­lió 700 ezer lett. A tagság egészséges önbizalomra tett szert. Az elnök azt mondja, hogy egyetlen nagy gond nyomja őket. A feleségek bizony nem szeretik a céget. A férjeik keveset vannak otthon. De hát valamit valamiért, tartja a szállóige. Viz, csatorna, villany, gáz Beteltek már a szemétlerakók Októberben lomtalanítási akció Ebben az esztendőben ala­kult meg a városi tanácson a városüzemeltetési osztály, amelynek vezetője Tegzes László főmérnök. A dolgozói­nak az a feladatuk, hogy a város életével, a kü­lönféle közművekkel kapcso­latos dolgokat irányítsák, szer­vezzék. A munkájuk szinte parttalanak mondható. A né­hány nappal ezelőtti beszél­getésen először arról kérdez­tük Tegzes Lászlót, hogy be- vált-e a pályázati rendszer? Negyven társulás — Örömmel tájékoztatha­tom az olvasókat arról, hogy a településünkön immár 40 társulás működik. Gázhálózat­bővítésre 12, csatornára 5, villanyra 23 koiektíva fogott össze. Ezeket (a gáz- és csa­tornatársulások tagjait, mert a villanyt üdülőterületen bő­vítik, s ennek költségeit teljes egészében a lakosság állja) 3 millió 900 ezer forinttal tá­mogatja a tanács. Ez azt je­lenti, hogy a gázhálózat egy méterére 250, a csatornáéra 1500, a vízre 500 forintot tu­dunk adni. A villanyhálózat bővítéséhez, ha az nem üdü­lőterületen található, méte­renként 350 forinttal járulunk hozzá. Ez megközelítőleg az anyagok beszerzésére ele­gendő. A többi munka a la­kosságra vár. — Hogyan áll a település az országos átlaghoz viszo­nyítva víz-, gáz-, villany- és csatornaellátásban? — Akkor kezdjük a vízzel! Nem az a gondunk, hogy ke­vés a vezetékek hossza, ha­nem az, hogy nyári .időszak­ban a kutak nem bírják pó­tolni-' 82' ’elfogyasztott' Víz- mennyiséget. Most próbáljuk a Dunamenti Regionális Víz- mű Válláiattal közösen megta­lálni a vízbázis fejlesztésének módját. A csatornázottságunk az országos átlagot tekintve jónak mondható, de ez a víz- és domborzati viszonyok miatt sürgős fejlesztésre szorul. A gázellátás — ahhoz ké­pest, hogy csak 4 évvel ez­előtt kezdtük a vezetéképítést — dicséretes ütemben halad. Jövőre a Vasvári és Füzes­parki lakótelepek otthonait kapcsoljuk be a gazdaságos energiaellátásba. Ügy tűnik, hogy a közművek közül rövid idő múlva a gáznak lesznek a legjobbak a mutatói. A vil­lanyról szólva: jelenleg is mintegy 10—12 a zárolt transzformátorkörzetek szá­ma. Égetően szükségessé vált több transzformátor bővítése. Kevés a park — Mi a helyzet a szemét­elhelyezéssel? — Az egyik legnagyobb gondunk a köztisítaság. A probléma többirányú. A cipő elsősorban azért szorít, mert a város és körzetének sze­métlerakó helyei beteltek vagy telítődés előtt találhatók. Szentendrén maximum két évig van lehetőség a kocsik ürítésére. Tahitótfaluban ki­csordul a hulladék, Pomázra sem lehet sokáig szállítani. A Pest Megyei Tanács már ter­vezteti a leendő telepet. A másik probléma az, hogy a konténerek környéke állan­dóan elhanyagolt. Meg kell mondjam, hogy a lakosság egy része is rendetlen. Még akkor sem teszik az edénybe a házi hulladékot, ha az nincs tele. Azt nem tagadom, hogy a konténerek késedel­mes elszállítása is előfordul. Még mindig nem tudtunk hat­hatósan fellépni az illegális szemétlerakókkal szemben. — Milyenek a parkjaink? — Bármilyen furcsán hang­zik is, Szentendrén kevés a park. Ráadásul ezek egy része is piszkos. Például a Vasvári lakótelepen élők rendben tart­ják a zöldterületeket, de a Felszabadulás lakótelep par­kosított részeit is tönkretet­ték. Néhány órával ezelőtt jártam a szoborparkban és szomorúan állapítottam meg, hogy három fácskát is kitör­tek. Sajnos rongálják a pado­kat, a szeméttárolókat, a ját­szótéri felszereléseket. Ezek nem kis dolgok,- mert több­milliós károkról beszélek. A tetteseket nehéz elkapni, de ha mégis sikerül, csupán sza­bálysértési bírságot kell fizet­niük. Lomtalanítás Itt hívjuk fel a lakosság fi­gyelmét arra, hogy október elseje és 15-e között ismét lomtalanítási akciót szerve­zünk a város területére. Min­dent elviszünk — az építési törmelék kivételével —, amit a lakosság kitesz. Sajnos az eddigi akciók során a2t ta­pasztaltam, hogy nem mindig élnek az ingyenes szállítás le­hetőségével a szentendreiek. Például ez év tavaszán is alig volt mit szállítani. Mi azt szeretnénk, ha most teremtőd­nének a kapuk előtt kupacok s a megunt hűtőszekrények, bojlerek, tűzhelyek nem né­hány hét múlva jelennének meg a mezőn, fasorokban, utak mentén. Mit lehet még hozzátenni a város üzemeltetési osztálya vezetőjének szavaihoz? Talán annyit nyomatékosításul, hogy a város rendje, tisztasága, mely közérzetünk része, nem­csak attól függ, hogy az ille­tékesek mennyi pénzt tudnak áldozni ezekre, hanem attól is, hogy mi miként vigyázunk a település külcsínére. A lom­talanítási akciót pedig való­ban használjuk fel a kacat- jainktól való megszabadu­lásra ! mtmm Fokozott figyelemmel Megalapozott bejelentések Nemrégiben a közérdekű be* jelentések, közérdekű javas­latok és panaszok intézését vizsgálta a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. A testület azt állapította meg, hogy ezek­nek az észrevételeknek és ja­vaslatoknak mintegy 88 szá­zaléka megalapozott. Vannak azonban közöttük olyanok is, Világbajnokot köszöntöttek Naponta két edzéssel készül Elsőként az a hír jött, hogy az evezős-világbajnokságon a Mészáros, Géczi, Rakusz, Kő­bán összetételű magyar csa­pat a kajak négyesben világ­bajnok. Aztán az a hír jött, hogy a Mészáros—Povazsan pár kajak kettesben világ­bajnok. Mészáros Erika szentend­rei lakos. Az elmúlt hét pén­tekén a városi tanács veze­tői, dr. Szini István elnök és Krajcsovits Istvánná elnökhe­lyettes köszöntötték a mind­össze 20 éves kétszeres világ- bajnoknőt. Ajándékként át­adták neki Rákosi Anikó Hol volt, hol nem volt című gra­fikáját, valamint Farkas Adóm Szentendre 1986 fel­iratú plakettjét. Többen meg­jelentek a magyar válogatott újdonsült világbajnokai közül is. Mészáros Erika az általá­nos iskolát és a gimnázium három osztályát helyben, az utóbbi negyedik évét — a versenyek miatt — Budapes­tem a Martos Flóra Dolgozók Gimnáziumában fejezte be. A szerény sportoló szívesen be­szél az életéről. — Hét éve evezek. Hetedi­kes voltam, amikor az Új­pesti Dózsából jöttek toboroz­ni. Néhányan. jelentkeznünk. De rövid idő múlva es ved ül maradtam. 1983-ban ifjúsági válogatott kerettag s az IBV-n Romániában a kajak négyesben első lettem. Az if­júsági EB-n pedig második. 1984 nem tartozott a sikeres éveim közé. Az IBV-n kajak egyesben és négyesben ne­gyedik lettem. 1985-től vagyok válogatott, s ősztől Povazsan Katalin társa. 1986-ban meg­nyertük a hazai rangsorolót, s Moszkvában a Rabcsinszikaja versenyen bronzérmesek leír tünk. Szegeden, Hollandiában és Párizsban a magyar pá­rosok között a legjobb ered­ményt értük el. de kikaptunk hol az NDK-beli, hol a szov­jet, hol a bolgár hajótól. Igaz, csak egy picivel. Az igazság az, hogy Mont­realban nem Mészáros Eri- káék voltak a favoritok. ök azonban túltették magukat a gátlásaikon, s éppen a legfon­tosabb versenyen utasították maguk mögé riválisaikat. — Én a dobogós helyezés­ben bíztam. A pályán sehova nem néztem, csak teljes erő­ből húztam az evezőket. Aztán a mi himnuszunkat játszották. Erről az érzésről nem tudok beszélni. Arra, hogy a párost is megnyerjük, még ekkor sem gondoltam. A következő versenyeken mindenki le akarja majd győzni a világbajnokot. Erika számol ezzel. Azt mondja, hogy számára nem lesz tra­gédia, ha netán valahol a második vagy harmadik hely­re fut be. Ez nem pesszimiz­mus nála, hanem a realitások­kal való számolás. — Mert ezen a szinten gya­korlatilag' nincs tudásbeli kü­lönbség a helyezettek között. A győzelemben minden együtt van: időjárás, pálya, szeren­cse. A következő feladatokra napi két edzéssel készül. Négy-öt órát tölt vízen, 10— 14 kilométert evez. Az egyik példaképe edzője, Fábiánné Rozsnyói Katalin. Azt mond­ja. neki köszönheti a legtöb­bet. És persze a szüleinek, akik minden hazai versenyen ott vannak, leglelkesebb drukkerei. — Én nem akartam, hogy evezős legyen, sajnáltam a jó gömbérzékét, mert a gimná­ziumban remekül röplabdá- zott. Ma már azonban boldog vagyok, hogy Erika ilyen jól választott — mondja az édes- anvja. A szőke bajnoknőnek saját bevallása szerint csak egyet­len hobbija van: az evezés. Ehhez kívánunk neki továb­bi sikereket. amelyek orvoslására — pél­dául anyagi okok miatt — csak'hosszabb idő múlva ke­rülhet sor. Ezeket nyilvántar­tásba veszik, s ütemezik a vég­rehajtását. Gyakran előfordul, hogy a közérdekű bejelentések ja- vásiátot is tartalmaznak,, s nehéz eldönteni, • hogy minek minősülnek. Mindenesetre az tény, hogy ezeknek az észre­vételeknek, panaszoknak a megfelelő minősítése a tanács­nál is, más szerveknél is kí­vánnivalót hagy maga után. Van még javítanivaló a 30 napos ügyintézési határidő be­tartásában is. Külön foglalkozott a testü­let a névtelen bejelentések­kel. Ezek száma évről évre csökken. A végrehajtó bizottság ar­ra hívta fel a szakigazgatási szervek vezetőit, hogy a köz­érdekű bejelentéseket, javas-: latokat, panaszokat lássák el megkülönböztető jelzéssel, s az intézkedésükről tájékoztas­sák a választókerület tanács­tagját és a bejelentőt. A szak- igazgatási szervek vezetői ar­ra is utasítást kaptak, hogy a törvényességi felügyeletük alá tartozó intézményeknél, vál­lalatoknál, szövetkezeteknél ellenőrizzék az említett beje­lentések intézésének módjait. A közérdekű bejelentések megalapozottsága, nagy száma mutatja, hogy a lakosság tö­rődik szűkebb környezetével. Ezek az észrevételek jelentő­sen segítik a szakigazgatási szervek munkáját. Intézésük korrektsége kihat a politikai hangulatra. Egyebek mellett ezért is kell nagy figyelmet fordítani rájuk. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Vimola Károly

Next

/
Thumbnails
Contents